Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)

1920-10-19 / 247. szám

— (Kápolnaszentelés.) Vasárnap délelőtt szentelték föl fényes ünnepség keretében a Parm­o­­nia­ utcai iskolában elhelyezett kápolnát, a­mely az V. kerületi katolikus egyházközség második külső körzetében a hiányzó templomot fogja pótolni. Az ünnep misével kezdődött, a­melyet Mészáros János pápai prelátus, általános érseki helynök celebrált. Az újpesti egyházi énekkar Pécsi karnagy vezeté­sével egyházi énekeket adott elő. Mise után a iskola előtt P. Bitó Ferenc szép beszédben hívta életre a Kereszt legyőzhetet­en erejét, hogy ezen az új szent helyen is segítsen a ..modern pogányság 11 megtéríté­sében.­­A kápolnaavatáson résztvett József kir. her­ceg Auguszta kir. hercegasszonnyal és Zsófia kir. hercegnővel együtt.­­ (Az Akadémia ülése.) A Magyar Tudo­mányos Akadémia I. osztálya hétfőn délután ülést tartott, a­melyen Szinnyey Ferenc levelező tag be­mutatta „Novella- és regényirodalmunk a szabad­­ságharcig“ című nagyterjedelmű munkáját, melyen 12 évig dolgozott és tartalmának részletes ismerte­tése után fölolvasta művének utolsó fejezetét, melyben a korszaknak összefoglaló áttekintését adta. Azután zárt ülésen folyó ügyeket intéztek el.­­ (Ami nincs és mégis van.) A faügyek or­szágos kormánybiztosát, Kaán Károly helyettes ál­lamtitkárt néhány héttel ezelőtt a pékek nagy kül­döttsége kereste fel, a­mely azt panaszolta, hogy a főváros legtöbb pékjének semmi tüzelő fája nincs és ha ezen a bajon nem segít a kormánybiztos, kénytelenek lesznek a kenyérsütést megszüntetni. Az ipartestület vezetősége névlajstromot készített azok­ról a pékmesterekről, a­kiknek semmi tüzelőfájuk nincsen. Ezt a lajstromot a hitelesség okából aláírta az ipartestület elnöke és alelnöke is. A névlistán 170 pék neve szerepelt, a­kinek egyáltalán nincs fája. Kérelmükben 450 vagyon fa kiutalását szor­galmazták, a­mely a szóbanforgó pékek egyhavi szükségletének felelne meg. Pfeiffer Gyula minisz­teri tanácsos, a­ki ezzel az üggyel foglalkozott, mi­előtt a pékek kérését teljesítette volna, óvatosságból razziát rendelt el a pékeknél. Meglepő volt az ered­mény. .A névlajstromban szereplő pékek között egyetlenegy sem volt olyan■ a­kinek ne lett volna elegendő tüzifakészlete. Volt olyan is közöttük, a­kinek 2—4 vagyon fája volt, még­pedig a hatóság­tól régebben kiutalt olcsó fa készlete, a­mit a pékek 65 koronáért kaptak mázsánként. Akadt, a­kinek két helyen volt eldugott faraktára. Ilyen körülmé­nyek között természetesen nem utalnak ki a pékek­nek fát, és a kormány biztosság átirattal fordult a főváros­ tanácsához, a­melyben felhívja a tanácsot arra, hogy a pékeket a legszigorúbban ellenőrizze. (A s­tokholmi magyar kézimunkáid állí­tás.) Stockholmból táviratozzák. A magyar kézi­munkakiállítást Ingeborg hercegnő és Károly her­ceg, továbbá számos meghívott vendég jelenlétében nyitották meg. Haugseth Lamsics Lujza asszony elő­adást tartott a magyar népművészetről. Utána a her­cegi család és a vendégek megteáztak. A­ tea alatt a magyar zenekar játszott. Ingeborg hercegnő cso­dálkozással dicsérte a magyar asszonyok művészi érzékét, ügyeségét és szorgalmát. A kiállítást már az első nap rendkívül sokan keresték föl. A kiállítás épületéről a piros-fehér-zöld zászló leng. .. (Magyar Külpolitika.) A Magyar Kül­politika legújabb számában tartalmas cikk ismer­teti a fiumei lakosságnak Magyarország felé irá­nyuló sóvárgását. Gesztesi Gyula párisi levelén kí­vül részlegesen ismerteti a lap a bennünket környező államok belpolitikai helyzetét, föllebbenti a fátyol­t az olasz sajtóviszony­okról, heti krónikája az elmúlt nyolc nap eseményeit ismerte a­ összefoglaló képben, a rovatok pedig a világon történő mozgalmakról és a külföldi sajtóban elhangzó véleményekről ad hit és érdekes ismertetést. — (Az Országos Katolikus Nőszövetség) 3. XIII. katolikus nagygyűlés keretében tartja második női nagygyűlését, a következő programmal: Október 2­­-24-ig a csatlakozott egyesületek zárt ülései; októ­ber 22-én délután négy órakor a Nőszövetség tanácsi, illetve választmány­i ülése; 24-én délután testületileg vesz rés­zt a Nőszövetség az eukarisztikus körmeneten (talál­kozás délután félh­árom órakor az egyetem­ téri templom előtt). 25­-én, hétfőn reggel kilenc órakor közös szent­mise Jézus Szive templomában, ugyanott fél tíz órakor ü­nnepies zászlószentelés; a szentelést Giernoeh János dr. bíboros hercegprímás végzi, a zászlóanyai tisztet­­ Jürthy Miklósáé tölti be. Szertartás­­után a Szent Ist­ván Társulat dísztermében Zichy János v. b. t. t., az országos katolikus nagygyűlés elnökének a védőségévé­ lesz a második nagy katolikus női gyilés.­­4 (A hadifoglyol­nak szánt küldemények.) A tragyia­n kinályi honvédelmi, miniszter nem figyelmez­teti a hadifoglyok hozzátartozóit, hogy senkinek nem adott meghatalmazást arra, hogy hódíj-folyók részére akár levelet, akár csomagot vagy pénzt átvegyen. Civa­kodni kell minden ilyen esetben jelentkező ön 7,­c­sú ’cs­­átékozóktól. A küldeményeket kizáróan a­ hadifogoly­­osztálynál/­Budapest, Fehérvári-úti,­ Hadik-kaszárnva) veszik áh­o­vA Területről:Jó Lig­a.) tegnap, a, budapesti 'templomokban gyűjtést rendezett propaganda-alapja ja­­v­ára. A budavári koronázó Mátyás-templomban a hölgy­­­bizottság tagjai gyűj­töttek fi­­ltér Istvánnál , a kultusz­­m­iniszter nejének vezetésével. A nagy mise­ alatt a zene­­kar, Sugár Viktor karnagy vezetésével Mozart nagy­miséjét adta elő; a maginszólamot Kegy Szal­oljj, opera­­énekesnő énekelte nagy hatással.­­­ (Megbékülés a tudományban.) Parisból jelentik: "A lapok­­jelentik Londonból, hogy az oxfordi egyetem számos tanára Németország és Ausztria tudósaihoz és tanáraihoz levelet intézett, a­melyben sajnálkozását fejezi ki a­miat­t, hogy a háború megsza­k­ttotta az angol tanárok, és Német­ország és Ausztria tudósainak őszintén barátságos viszonyát. Az oxfordi egyetemi tanárok azt óhajt­ják, hogy a háború folyamán a hazafiasság hatása alatt támadt ellentétek menjenek feledésbe, hogy ismét megtalálják a tudományos kutatások és a szellemi eszmények szolgálatának közös talaját. Míg a politikai nézeteltérések elpusztítással fenye-, geti a nagy európai államok megegyezését, az oxfordi egyetem tanárai szívesen hajlandók a ba­rátságos szövetkezést előmozdítani. (M. T. 1.)­­— (A német fü­g­g­etlen szocialista párt bomlása.) A német független szocialisták hadlei gyűlésén éles összeütközésre került a sor a párt zöme és a Moszkva felé tekintő frakció között. Mar­ton, az orosz mensevikok vezére valóságos vádbeszé­det mondott a moszkvai kormány ellen, a­mely csak folytonos terrorral képes fentartani a boluse­­vik diktatúrát. Az ülés során tényleges szakadásra került a sor a két frakció között, a függelen szocia­­listák Crispien és Ledebour vezetésével eltávoztak a teremből, s elhatározták, hogy harcolni fognak mind a jobboldal opportunizmusa, mind pedig a baloldal kommunizmusa ellen. A német jobboldali sajtó örömét fejezi ki a független szocialista párt­ban elkövetkezett bomláson, a­melyben jelét látja, hogy a német munkásság visszatér a józansághoz és ahhoz a komoly akarathoz, hogy közreműködjék Németország föltámasztásában.­­ (Gyászrovat­) Mészáros­­Alajos, a fiatalabb művészgárda egyik igen szimpatikus és talán­tumos tagja, a­ki a Nemzeti Színházban működött, szomba­ton éjjel agyszélhüdésben hirtelen meghalt. Hazafelé tar­tott bikására, mikor a lépcsőházban megragadta a titok­zatos rém keze és halva rogyott össze lakásának ajtaja előtt. Még csak pár nappal ezelőtt láttuk Cyrain de Bergeracban játszani és íme, ma el kell siratnunk korai halálát és azt a veszteséget, mely a magyar művész­­élfetet érte egy igen szépen fejlődő és egyre erősbödő színészi talentum elhunytéval. A szerencsétlen Mészá­ros már hónapok óta család nélkül volt, mert felesége az áldatlan­­kenyérgond miatt Debrecenbe szerződött. Az elhunyt mindig igaz, becsületes, jó színészembernek bizonyult. Halálát feleségén, Berki Katón, és kisleányán kívül az egész magyar művészvilág őszintén gyászolja. Zubovics Fedor huszárőrnagyot, kinek elhunytá­­ról vasárnapi számunkban megemlékeztünk. 20-án dél­előtt tizenegy órakor temetik a kerepesi­ úti temetőben. Aggszentpéteri Korismics Antal nyugalmazott kú­riai tanácselnök, az alexandriai nemzetközi törvényszék volt elnöke, több nagy rendjel tulajdonosa, október 17-én, élet­ének hetvennyolcadik évében meghalt Buda­pesten. Temetése 19-én délután három órakor fest a kerepesi­ úti temető halottasházából. Kuttsár Józsefné született Tamássy Mária októ­ber 16-án, életének negyvenharmadik évében elhunyt Budapesten. Temetése 19-én délután három órakor lesz a farkasréti temető ha­lottasházából. Endrényi Lajos, a szegedi Friss Újság ,kiadó­­tulaj­d­onosa, és a szegedi lapkiadó-szindikátus elnöke, tegnap délután hetvenéves korában meghalt. Benedek János dr. volt országgyűlési képviselő­nek húszéves László nevű fiát vasárnap délután temet­ték el a kerencsi­ út­i temető halottasházából nagy rész­vétté­. A gyászbeszédet Kovács Emil nemzetgyűlési kép­viselő, református lelkész mondta. Lenuti tábornok, Lüttieh ismert nevű védője, Lüt­­tjeh­ben, tüdőgyuladás következtében meghalt. Tasnádszántói és komlódtótfalusi Becsky Emil, Ugocsa vármegyének hosszú időn át volt alispánja, majd főispánja, október 16-án, hetvennyolc éves korában Buda­pesten meghalt. Az elhunytban Ágai Béláné édesatyját gyászolja. Temetése e hónap 20-ára délután félnégy­­óra­kor lesz a Kerepesi temető halottasházából.­­ (Szobrot emelnek Nagyváradon az oláh királyi párnak.) A M. K. jelenti: Október hónapban nagy ünnepség keretében fogják lelep­lezni a hadapród iskola udvarán Ferdinánd O­sáh király bronzszobrát. Az ünnepségen rész­t vesz a bukaresti kormány is, a sajtó kiküldöttei s való­színűen a királyi pár is képviselteti magát. — A ki­rályné szobrát, a­melyet a városi színház előtt he­lyeznek majd el, később fogják ugyancsak ünnep­ség keretében leleplezni. . (Kavics a gyalogjárón.) A következő sorokat kaptuk. A pénzporsékelás egyik legbosz­­szantóbb módja nálunk s kijavított gyalogjáró-kö­­vezeinek dunai kaviccsal való sablonos borítása. Tessék csak megnéz­ni a nagyforgalmu Mergit-Vörtit és Vérivprö­ut gyalogjáróit, a melyek egész terje­fcel*­­­műkben ujjnyi vastag kavicmeleggel vannak ha­­sitva)- holott a kövek közt levő hézagok a kitöltésért e­nnek a csincsmennyiségnek a tizedrésze is ele­gendő lenne. Minek a nagy, lapos kövekét is­ ka­­viccsal befedni­? Hogy a s­zerencsétten járókelő ci­pőjét egy-két hét alatt teljesen tönkrev­igye? Hiszen egy fuvar kavics ára most hat—nyolcszáz korona, ha nem több. A nagyszerei bolsevai rendszerhez jól idell ez a mérnöki munka, m­­ert azok a maguk­­gyártotta pénzt soha,se­­okulták s a gonosz burzsuj cipőjével sem törődtek. De most talán mégis csak­­ több bölcseséggel kellene kormányozni a világot, nem pedig az esőre bizni, hogy drága hónapok fo­lyamán mossa le a gy­alogjáróról a fölösleges ka­vicsot s mentse meg a szánalomra méltó, bukdácsoló cipőjét a tovább­­romlástól. Egy mérnök.­­ (Román misszió Budapesten.) Ugy érte­sültünk, hogy nyolc-tiz napon belül román misszió érkezik Budapestre. A román misszió élén főko­­misszárius lesz, a ratifikáció után azonban a misszió átalakul követséggé. Az első küldöttség feje Stercea ezredes, Ferdinánd király szárnysegéde lesz. •­ (A Cha­rité Egyesület közgyűlése.) Vasár­nap délelőtt tartotta meg közgyűlését a Charité Egye­sület a poliklinika tanácstermében. Ardrássy Gyula gróf elnök akadályoztatása miatt Székely Ferenc udvari ta­nácsos elnökölt az ülésen. A beterjesztett jelentésekből kitűnik, hogy az egyesület poliklinikája a múilt évben mintegy százezer beteget részesített ingyenes orvosi se­gítségben. A poliklinika évi költsége 120.000 korona, a­melyet adományokból gyűjt egybe. Ez é­vben­ még 40.000 koronára van a poliklinikának szüksége, hogy költségei fedezve legyenek.­ A régi vezetőséget,, újra megválasztották és kiegészítették Skerlec Iván báróval és Reisz Jenő úrral, a­kik alelnökök lettek. A válasz­tás után Engel Gusztáv főorvost­, a­ki a porklinikának mintegy harminc évig volt igazgatója, a Charité Egye­sület tiszteletbeli tagjává választotta.­­ (Leégett egy bukaresti színház.) Bukarest­ből táviratozzák, hogy a Modern Színházat tűzvész el­pusztította. A kár több millió korona. .. (Lázadás az illavai fogházban.) Prá­gából jelemtik: Az illavai fogházban, a­hol mintegy 300 politikai foglyot internáltak, lázadás tört­ ki. Szombat délután, a­mikor a foglyoknak munkához kellett volna látniuk, a foglyok az őröket lefegyve­­rez­ték és futásnak eredtek. Az időközben előhívott segítség­­a foglyok után vetette magát és a menekü­lőket elfogta. Üldözés közben több foglyot meg­öltek. . .. ! — (Pusztító földrengés.) A madridi lapok sró mai táviratot közölnek, a­mely szerint Santa Lucia városát földrengés elpusztította. A földrengés alkalmá-­­val több százan életüket vesztették.­­ (Tűz Csepelen.) A vasárnapról hétfőre forduló éjjel a csepeli lövőszergyárban tűz ütött ki A lágyító kemencék épülete mellett felhalmozott kö­rülbelül tíz vagon ia eddig ismeretlen okból kigyul­ladt és nagy része elégett. A­ gyár tűzoltósága­­rög­tön talpon volt és a Csepelen tartózkodó gyalogezred egyik zászlóaljának készültségével együtt reggel öt órára elfojtotta a veszedelmes tüzet. Az épület egyik fateles részébe is belekaptak a lángok, de a tűzoltók­­megfeszített munkájának sikerült megmentenie az épületet. (Landler Ernő dr.-t internálják.) A bu­dapesti büntető törvényszék tudvalévően Landler Jenő volt­ belügyi népbiztos testvéröccsét, Landler Ernő dr.-t, a gyilkosság, felségsértés és lázadás bün­tette alól fölmentette. Landert az ítélet kihirdetése után az ügyészség átkísértette a főkapitánysághoz, hogy internálásáról intézkedjék.­­ (A Hangya kommunizálása.) A kommu­nizmus első napjaiban a holosev­istek megrohanták a Hattgya fogyasztási szövetkezetét is. A pénzügyi népbiztos úgynevezett pénzügyi ellenőrző megbízot­takat rendelt ki a szövetkezethez, a­kik ott mindent felforgattak és maguknak kisajátítottak. Ilyen pénz­ügyi megbízott volt Eresei­ János huszonkilenc éves magán­y­ val a­ln­ak, a­ki a Hangyánál volt alkal­mazva és Berkes Ferenc, a­ki a diktatúra bukása után megszökött. A két megbízott első dolga volt, hogy Balogh Elemért, a Hangya vezérigazgatóját, továbbá Dömötör László és Meskó Pál igazgatókat kitessékeljék a hivatalukból. A királyi ügyészség Becsey Jánost zsarolással, izgatással és lázadás bűn­tettével vádolja mint tettest, azonkívül vádat emel Erdélyi Imre magánhivatalnok, Hegedűs József pe­reskedő, Bognár István irodaszolga, Kiss Béla és Kempelen Zoltán magántisztviselők ellen ugyancsak zsarolás, illetve izgatás és­ lázadás miatt, mint bűn­segédek ellen. Ma kezdte tárgyalni ezt az ügyet a budapesti büntető törvényszéken Auer Károly dr. táblabíró tanácsa. A vádhatóságot Bálint Ernő ki­rályi főügyészhelyettes képviselte, a­ki a vádirat előterjesztése során bejelentette, hogy Berkes Fe­renc volt hírlapíró ellen az eljárás nem folytat­." ható, mert a kecskeméti törvényszéken a büntető­­bíróság hivatalos átírása szerint e vádlottat, a k£ a­­kecskeméti ügyészség fogházában volt letartóz­tatva,­­onnan felelőtlen elemek kiszabadították, el­hurcoltak, majd megölték. Ezut­án kihallgatták az összes vádlottakat, a­­kik valamennyien tagadják­­a terhükre rótt bűncselekményeket. A tanúkihall­gatásokat holnap kezdi meg a bíróság és a "tárgya­­­lás egészig^én át tart. • ■- j -3^6a^yiik«2 szinénsnő.) Szegedről Jelen-j rák: Ajtayné Bab­éti Margit, a szegedi színház egy"ik­­tagja, vasárnap reggel főbelőtte inasát és azonnal meghalt"- Dusp­ilkos'ágának oka é'etuntség. (MTI.) (Lovas járőr verseny.) Érdekes és kato­nai nézőpontból is nagy filvcímet érdemlő az ok­­­tóber 19-én az úgyszólván országszerte megin­duló verseny, melynek résztvevői állomáshelyükről­­ százötven kilométernyi túlovaglással kötetesek a verseny színhelyére érkezni. A verseny befejezése­­is az áteső versenypályán bonyolódik le. — Dunáim ugrott, mert nem volt lakása.) W­­i­lbacher­ Károlyné ötvenkétéves foglalkozásnélküli a sz­ezon , beugrott­­a Dunába, a közeli bajosok azonban ki­mentették. A szegény asszony elmondotta, mikor eszmé­letre térítették, hogy nincs lakása, a Teleki-téren­ lakik szabad ég alatt s emiatt való elkeseredésében követte el­, tettét. A mentők a Rókus-kórházba szállít­ott Bu­­ dapesti Hírlap 86.) 1920 október 19. 4

Next