Budapesti Hírlap, 1920. október(40. évfolyam, 232–257. szám)
1920-10-19 / 247. szám
gadott beszéde után következett a tábori mise, melyet P. Zadravecz István tábori püspök celebrált a beteg Prohászka Ottokár helyett. A mise alatt a polgári daloskor, a katonai zenekar és a déli vasúti dalosok szebbnél-szebb egyházi énekeket adtak elő. Mise után Gáncs Aladár evangélikus és Medgyasszay Vince református esperes imája következett, majd az egybegyült közönséghez P. Zadravecz István tábori püspök mondott hazafias lelkesedéstől izzó és könnyekig megható beszédet. Majd Székesfehérvár város nevében Zavarom Aladár dr. polgármester átvette az emlékművet és ünnepies fogadalmat tett, hogy hűséggel és igaz magyar szeretettel fogja a város gondozni. A kivonult helyőrség és a székesfehérvári ifjúsági cserkészcsapat díszmenete után a kormányzó a közönség lelkes éljenzése között kíséretével eltávozott. Az amitaiszk ellen. A délszlávoknak az a tette, hogy a karintiai szavazást megelőzően a népszavazás területét délszláv katonasággal megszállták, a nyugati hatalmaknál szirtie kivétel nélkül megdöbbenést és kínos feltűnést keltett. Mint Parisból jelentik, a megszállással a nagykövetek értekezlete is foglalkozott és mai ülésén elhatározta, hogy fölhívja a belgrádi kormányt a karintiai területek haladéktalan kiürítésére. Ezt a döntést Franciaország, Angii , Olaszország és Japánország együttesen fogják előterjeszteni A délszlávok erőszakoskodását a velük különben igen szimpatizáló francia sajtó is egyhangúan elítéli. Ha rendellenességek fordultak is elő a népszavazás területén, írja a Temps, az még nem jogosítja föl a délszláv államot, hogy fölborítsa a nép döntését. A békeszerződések forognának veszedelemben, ha minden állam saját feje szerint cselekednek. A romikai események. Sitkovszky Iatván beszámolója. Rakovszky István,a nemzetgyűlés elnöke szombaton este Beniczky Ödön, Taszter Béla és Csernus Mihály képviselők kíséretében Veszprémbe érkezett és vasárnap délelőtt mondotta el programbisztvét. Rakovszky István- beszámoló beszédében védelmezte a nemzetgyűlést. Komolyabb, több munkakedvet, több lelkiismeretességet és könnyebben vezethető parlamentet huszonöt év óta nem látott, mint a jelenlegi nemzetgyűlés. Nagy előnye a nemzetgyűlésnek, hogy a vitákban megszűnt a gyűlölködő hang, amely az elmút országgyűések tárgyalásának fő jellemvonása volt. Alkalmasint — úgymond — ismét le kell szálltam az elnöki székből olyan ügy védelmében, amelyért összes erői megfeszítésével fog küzdeni. A szólásszabadságot minden körülmények között meg kell óvni mindenféle klotűrrel szemben. Sajnálja, hogy a gyakori kormányváltozás miatt nincsen meg a kormány stabilitása. Egy év alatt négy kabinetje is volt az országnak. Ez okozta, hogy nem tudjuk a gazdasági viszonyainkat rendezni. Az államélet terén nem tanúsítják azt a takarékosságot, amelyre szükség volna. A régi Magyarország 63 vármegyéjének elég volt kilenc minisztérium, most tizenhat vármegyének tizennégy minisztere van. A minisztériumokat nem úgy szervezték, amint azt a közszükséglet kívánja, hanem merőben egyéni ambíciók kielégítésére szolgáltak. Nincs pénz a tisztviselők számára, nincs pénz és elegendő ellátás a katonaság számára, de a politikai államtitkári állásokra, a felesleges minisztériumokra van pénz elég. Mindezeket nem mondhatja el a nemzetgyűlésen, mert mint pártatlan elnök, ott ilyeneket nem hangoztathat, ,a parlament is rettenetesen drága. A parlamentnek csak négy-öt hónapig kellene üléseznie. Szólott ezután a zsidókérdésről. Már huszonöt évvel ezelőtt fölismerte ezt a nagy veszedelmet, de száját sohasem hagyja el oly szó, hogy Üsd a zsidót! sem pedig a vallása miatt nem gúnyolta ki őket. Nem kívánja egyetlen magyar polgártársát sem megrövidíteni állampogári jogaiban, de megköveteli,, hogy az igazi magyarok jogát, az igazi magyar nép gazdasági fejlődését, jólétét, erkölcsi meggyőződését minden körülmények közt megvédjék. A destruálásban nemcsak Károlyi volt a hibás, hanem a zsidóság is. A zsidó nagytőke állt a hátuk mögé, a Hatvanyak, akik előbb anyagilag kirabolták az országot, azután erkölcsileg akarták tönkretenni. Bűne a zsidóságnak, hogy a nélkülözés idején nem állott a keresztény- magyarság védelmére. A keresztény intelligenciát, a keresztény eszmét meg kell erősíteni- mert ez biztosítéka annak, hogy nem fog beállni gazdasági hanyatlás. A földbirtokreform kérdésében helytelennek tartja az egységes birtokok megosztását. Elsősorban azokat a földeket vegyék igénybe, amelyek a háború alatt, azután azokat, amelyek az utolsó negyven év alatt cseréltek gazdát. Ha ez nem lesz elég, akkor kivételesen a latifundiumokból is kell földet juttatni. De hogy ez megtörténhessék, ahhoz rendezett pénzügyi viszonyokra van szükség. A tisztviselők helyzetén csak a természetben való ellátással lehet segíteni. Az áruuzsorra és a drágaság letörésével a tisztviselőkön is segítünk. Ezért helyeselte a botbüntetést is. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. Beniczky Ödön beszélt még. Délben Rott Nándor megyéspüspök látta vendégül a Ház elnökét és kíséretét. Este bankett volt. Az elnök hétfőn délután érkezett vissza a fővárosba. Új államtitkár. A kormányzó a munkaügyi és népjóléti miniszter előterjesztésére Gaál Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt államtitkárrá nevezte ki. A Falu-Szövetség Csongrádon. A Magyar Távirati Irodának jelentik. Tegnap délelőtt érkezett Rutének Gyula kereskedelmi miniszter kíséretével Csongrádra, ahol a Faluszövetség alakuló gyűlése volt. Mise után a főtéren tartották meg a gyűlést. A szövetség céljait Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter, sokorópátkai Szabó István riisgazdaminiszter, Meskó Pál, az Országos Gazdaszövetség igazgatója, Barla-Szabó József és Schandl Károly képviselő ismertette. A gyűlésem körülbelül hétezer ember vett részt. A gyűlés után Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter küldöttségeket fogadott. Azután ötszáztertékes társasebéd volt, ahol az első felköszöntőt Rubinek Gyula miniszter mondotta Horthy Miklós kormányzóra. Meskó Zoltán államtitkár azt fejtegette, hogy örül annak, hogy Magyarországon nyíltan is lehet beszélni a zsidókérdésről. Ez a kérdés tulajdonképpen nem is zsidó-- hanem keresztény-kérdés. Aki most a keresztény alakulatok élére akar állani, annak a szemébe kell nézni, hogy nem gyorsforraló keresztény-e, mert azokra nincs szükség. Nyíltan kimondja Friedrich István nevét. Friedrich István a szabadkőművespáholy tagja volt és most ő akar a vezér lenni a keresztények között. Pápább a pápánál. Az ébredő magyarokról szól ezután, akik jószándékuak és használni akarnak aországnak, azonban sokkal több kárt okoznak, mint amennyit használni akarnak. A keresztény munka szükségességét hangoztatja. Antiszemita volt mindig, marad akkor is, amikor a mai konjunkturális keresztények már egészen más vizeken fognak evezni. A gyűlésen képviselve volt Szeged városa, Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Hódmezővásárhely, valamint a Tiszántúl, sőt a Dunántúl számos falujának küllööttsége is. A népjóléti miniszter Szegeden. Behách Ágoston népjóléti miniszter vasárnap Buffy Pál kormánybiztos kíséretében Szegedre érkezett, hogy a tárcája körébe tartozó ügyekről intézkedjék. A miniszter meglátogatta a munkásbiztositő és hadigondozó intézeteket, délután pedig a keresztényszocialista pártkörbe ment ahol az üdvözlésre rámutatott arra az aknamunkára, mely a kormány és a kormányzó ellen irányul. Meglátogatta a miniszter a katolikus kört is, este pedig Aigner Károly főispán vendége volt. A kultuszminiszter a nők választójogáról. A XX. választókerületi keresztényszocialista párt vasárnap pártgyűlést tartott, melyen Zsiizky János és Sallér József képviselő beszéde Ultán Haller István kultuszminiszter is fölszólalt. A nők választójogáról a többi között ezeket mondotta: Bennem az az érzés, hogy azok akarják elvenni a nők választójogát, akik a keresztény kurzus keresztény szellemét is meg akarják nyirbálni. Éppen ezért én nem járulok hozzá ahhoz, hogy akár egyetlenegy embertől is elvegyék a választójogot. A női választójog nem a nőknek kell, nekünk férfiaknak van rá szükségünk, hogy a nőktámogathassanak bennünket a harcban. Végül bejelentette miniszter, hogy fölhatalmazást kapott a minisztertanácstól olyan törvényjavaslat benyújtására, amelynek segélyével a színházakat, mozikat és más szórakozóhelyeket a sajáthatáskörébe vonja. A színházból templomot, a kmaiból iskolát kell csinálni, ez a feladat pedig csak közoktatásügyi minisztertől várható. A földbirtokreform-javaslat bizottsági tárgyaló** Gaál Gaszton elnökletével ma délelőtt, folytatták a földbirtokreform-javaslat hírosítói tárgyalását. A II. és 19. szakaszt vita nélkül fogadták el. A 20. szakasznál több felszólalás után a Pénzügyminiszter álláspontjával ellentétben úgy döntött a bizottság, hogy az elővásárló jog gyakorlásánál az Altruista Bankon és az Országos Középponti Hitelszövetkezeten kívül más pénzintézeteknek is juthasson szerep. A 31. szakaszt úgy változtatták a meg, hogy az állami elővásárló jog gyakorlásától csupán a miniszter léphet l vissza, ellenben az egyes intézetek. Ki igenViBreL már egyszer. bejejetelték, nem- Budapesti Hírlap ,mao 1920 október 19. A 22. szakasznál kimondotta a bizottság, hogy a birtokos maga is megjelenhet a földbirtok megtekintésénél. A 23. szakasznál akörül támadt vita, várjon az eladó köteles-e az eladást az országos birtokrendező bíróságnak akkor is bejelenteni, ha a kínált vételárnál alacsonyabb áron kívánja a miniszter az elővásárlási jogot gyakorolni. Ugyanis a javaslat ebben az esetben is kívánja a bejelentést. Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter az eredeti szöveg fentartását kívánta. A vitát ezután félbeszakították. Az osztrák választás. — A keresztényssocialisták térhódítása. — A tegnap lezajlott osztrák nemzetgyűlési választás végleges eredménye természetszerűen még ismeretlen. Az egész országból sűrűn bérkezek ugyan jelentések, ezek a nem hivatalos jelentések azonban, melyek egyébként is erősen hézagosak, csak arra jók, hogy előre rávilágítsanak, a valószínűleg kialakulandó végleges eredményre, de a választás politikai jelentőségének lemérésére ez idő szerint mort alkalmatlanok. A szavazás akíméletlen választási harc ellenére nagyjában simán bonyolódott le. Körülbelül 70—80 százaléka a jogosultaknak leadta szavazatát ami elég tekintélyes számnak mondható, hiszen odaát Ausztriában a szavazás nem kötelező. Amint előrelátható volt s amint mi is megírtuk, a keresztenyszocialisták megnövekedve kerültek ki a küzdelemből. Ennek a győzelemnek, amélyről azonban csak később fog kiderülni, hogy milyen nagyarányú, ennek a győzelemnek az árát elsősorban a szociáldemokraták fizették meg. Már eddig is vagy egy tucatnyi kerületet vesztettek el s tetézi vereségüket az a körülmény, hogy főfészkükben, Bécs városában 90 000 szavazatról és négy mandátumról kellett lemondaniuk. A szociáldemokratapárt sovány vigaszt találhat, abban, hogy sorsában osztozik vele a nagynémetek pártja. .Azt mondhatni, hogy a választásnak eddigele ez a legnagyobb meglepetése. Erre alig volt elkészülve valaki sőt voltak sokan még a beavatottak között is, akik arra számítottak, hogy a nagy németek tekintélyesen, megnövekedve, nagyobb súllyal fognak ezentúl az osztrák politikába beleszólhatni. A vezető politikusok mind visszatérnek a nemzetgyűlésbe. Renner dr., Seitz, Bauer dr., Adler Frigyes, Weisskirchner, Kunschák, Matéria, Seipel, Walter dr., Frank dr. mint listavezetők több helyen is kaptak mandátumot. De bejutott a törvényházba Czernin Ottokár gróf is, mint a maga alapította polgári munkapártnak eddig egyedüli tagja. Egy ember egy egész törvényhozótestület szellemét nem igen formálhatja át, mégis azt kell mondanunk, hogy Czernin gróf megválasztása az osztrák politikai életben, ha nem is jelent rajri fordulópontot, de jelentős eseménynek tekinthető. Bizonyos dolog, hogy a gróf úr az ő nagy tudásával, politikai iskolázottságával, éles elméjével, bátorságával és veszedelmes szónoki képességével az új nemzetgyűlésben, nemcsak egy embert, hanem egy egész pártot fog képviselni-A keresztényszocialisták tagadhatatlan sikere azonban sem fog az osztrák politikai életben mélyreható változást előidézni. Valószínűleg marad minden a régiben. A keresztényszocialisták azt amire törekedtek, ,az abszolút többséget nem érték el, mindössze annyi történt, hogy a szociáldemokratákat leszorították az első helyről, lefoglalva ezt a pozíciót a maguk javára. Ilyen körülmények között természetesen szó sem lehet róla, hogy a kormányzásra egyedül vállalkozhassanak, kénytelenek lesznek tehát vagy újból társulni a szociáldemokratákkal, ami egyértelmű a régi koalíció felújításával, vagy maguk mellé venni a nagynémeteket és a szocialistákat az ellenzékiszerepre utalni. Sem az egyik, sem a másik kombinációnak nem lehet sok jót jósolni, beteg mindkettő, mint ahogy beteg az egész Ausztria. A keresztényszocialisták tegnapi térhódítása bizonyára nagy örömöt okozott odaát is, ideát is azoknak, akik pártszemüveggel nézik a világot, de akiknek az egész Ausztriáért fáj a fejük és a kiknek az az óhajtásuk, hogy Ausztria és Magyarország között valahára barátságosabb viszony létesüljön, azoknak nem lehet a tegnapi választásról más véleményüt, mint hogy nem történt semmi. A választás hivatalos eredménye, aóeeffol jelentik. A tegnapi választáson 151 nemzetgyűlési mandátum volt betöltendő. A hivatalosan megállapított eredmény szerint eddig megválasztottak 71 keresztényszocialistát, 57 szociáldemokratát, 12 nagynémetet, 2 parasztpártit és 1 polgári munkapártit. A kremsi választókerület (8 mandátum) választási eredménye még hiányzik. Ehhez a fél mandátumhoz járul még Karintia 9 mandátuma, amelyeket az ottani választásokig az eddigi képviselők (4 szociáldemokrata, 3 keresztényszocialista és 2 nagynémet) töltenek be. Ezenfelül a maradékszavazatok alapján még 15 mandátum kerül felosztásra a számbajövő pártok közt. Az eddig megáll**}