Budapesti Hírlap, 1920. december (40. évfolyam, 283–307. szám)
1920-12-01 / 283. szám
Az elnök: Kérem, ne leplezzük le a miniszteri álásokat. (Derültség.) Ernst Sándor a javaslatot elfogadja. Több szónok nem lévén, az elnök az általános vitát berekesztette. Ezek után Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter beterjesztette a földgáz kutatására vonatkozó szerződést, amelyet az államkincstár egy angol konzorciummal kötött s egyben az erről szóló törvényjavaslatot. Azután reflektált a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központtal kapcsolatban hallott megjegyezésekre. Magyarországon túl sok a pénzintézet. Ezeket egyesíteni kell s új intézeteknek alapítása nem kívánatos. Pénzügyi helyzetünk rendezésére nagyon fontos a takarékosság, erre intette is az országot, de ez nem elég a bajok orvoslásához. Meg kell indulnia a termelésnek és a kereskedelmi forgalomnak, csak így állhat talpra a gazdaságunk, amely nem ismer napi politikát. (Helyeslés.) Ehhez az ország egyetemes elhatározása szükséges, amire nézve példát láthatunk más országokban. Ő néhány hónappal ezelőtt remélte, hogy pénzügyi helyzetünk gyorsan javulni fog, de sajnos, reménye nem valósult meg. Azok a képviselők, akik a bizottságban részt vettek a gabonarendelet előkészítésében, jól tudják, hogy ő a viszonyok ilyetén alakulását előrelátta, ő szeretett volna vissza is vonulni s csak a kötelességérzete készteti arra, hogy a helyén maradjon. A kormány most’kénytelen lesz ismét néhány hónapi indemnitást kérni, ami nagyon kínos, különösen a pénzügyminiszterre nézve. De más kérdések nyomultak előtérbe s a rendes költségvetés tárgyalása háttérbe szorult. A miniszter elvben a szak hadkereskedelem híve, de egyelőre még fönn kell fiaik tartani bizonyos korlátokat, különösen az élelmi cikkekre nézve. A maga részéről is szükségesnek ngy tartja a revizori intézmény kiterjesztését a központokra is. A kormány javaslata bizonyos rendszer betetőzését jelenti s reméli, hogy üdvös hatással les a hitelre. Ezért elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) A Ház azután általánosságban, majd részleteiben is változatlanul elfogadta a javaslatot. Végül következett Pálfy Dániel sürgős interpellációja, amely felpanas®lta, hogy a a kormány e tisztviselők részére sok ezer pár cipőt száz millió korona értékben rendel Csehországban, a magyar iparosok nagy sérelmére. Azzal okolják meg ezt a rendelést, hogy a magyar ajánlat hat százalékkal drágább volt, holott ha számba vesszük a minőbenét, akkor az ellenséges országból rendelt cipót húsz százalékai drágábbnak találtuk. Az interpelláció második részében az Iparosok Országos Közép? ponti Szövetkezete ellen beszélt. Ez a szövetkezet tí7 millió korona szubvenciót kap, mert állítólag altruista intézet? de nem tölti ba méltóan a hivatását, az igazgatója nem oda való, mert nem szolgálta az iparosság érdekeit. A postaigazgatóság négyezer pár cipőt rendelt a postások részére, és a keresztény kurzusban egy Teller Samu nevű királyutcai kereskedő kapta a megrendelést. Ez a kereskedő más cipőket szállított, mint amilyen a minta volt és a később szólított cipőik teljesen hasznavehetetlenek. Teller úr annak idején állítólag benne volt a papírbakancs-szállítás ügyében is. Interpellációjában azt kérdi, hogy van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszternek arról, hogy a köztisztviselők számára külföldről hozattak be cipőt, hajlandó-e a kereskedelmi miniszter ezt megakadályozni és a magyar iparosságot megvédeni, hajlattudó-e az Iparosok Országos Középponti Szövetkezetének ügyét megvizsgálni, tird-e a postások Cipő fikcióirról és arról hogy a keresztény kurzus jegyében a megrendelést nem keresztény kisiparosok, hanem egy olyan egyén kapja, aki bele volt keverve a papírhakamos-szállítási ügybe. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy csak ideiglenes választ adhat, mert szigorú vizsgálatot kíván indítani, s végleges válaszát csak ezután adja meg. A köztisztviselők tlprakciójáról tud, de ma ki azt jelentették, hogy a magyar iparosok a szükséges cipőt a tél beállta előtt nem tudják elkészíteni, ezért kellett külföldről rendelni. Az interpellációban felvetett minden kérdésijén, a vizsgálatot a legszigorúbban lefolytatja és annak befejezne utána ad érdemleges választ. Ezzel aa ülés egynegyed három órakor ért véget. Is túr választás eddigi eredménye. Bécsből jelentik: Az eddig ismert eredmények alapján a Délszláv államban megválasztottak 36 radi- Mikr'26 demokrata, 12 agrárius, 12 kommunista és egy Ribak-párti képviselőt. Laibakban egy demokratát, egy kommunistát, egy szocialistát, egy klerikálist választottak meg. Zágrábban egy tagját az egyesült horvát pártnak, egy demokratát, egy kommunistát és egy parasztpártit. Bécsből jelentik. A Wiener Stimmen tudósítást közöl a jugoszláv választás eredményéről. Megválasztottak 102 radikális, 94 demokrata, 42 kommunista, 51 Radics vezetése alatt álló parasztpárti, 25 szerb parasztpárti, 25 jugoszláv muzulmánszövet Budapesti Hírlap (m *1) 1920 december 1. jégi, 25 katolikus néppárti, Korosecz-csoportból 4 horvát uniópárti képviselőt. A Radics-párt váratlan sikerét mindenfelé élénken tárgyalják. (M. T. I.) s események. A kormányzópártból. Megírtuk, hogy a’’kormányzópárt intéző bizottsága tegnap a pártbelső ügyeivel foglalkozott. Értesülésünk ismint a bizottság ülésén a többi között szó esett arról is, hogy Windischgraetz Lajos herceg és Szilágyi Lajos képviselők nem fogadták el Korányi Frigyes báró pénzügyminiszternek Ereky Károly cukorinterpellációjára adott válaszát. Minthogy ebben a pártfegyelem sérelmét látják, megbízták Meskó Zoltán államtitkárt, mint a párt ügyvezető elnökét, hogy tisztázza az ügyet. A megbízásról a párt körében az a fölfogás, hogy a két képviselőt ki akarják tessékelni a pártibó. Információnk szerint sem Windischgraetz Lajos herceg, sem Szilágyi Lajos nem fogja levonni a konzekvenciákat .Windischarnetz megvárja, hogy ha a párt állásfoglalását sérelmesnek látja, akkor zárják ki a pártbóL Sziláaid Lajos azt mondotta munkatársunknak, hogy nem vétett a pártfegyelem ellen és senkinek sincs joga őt kizárni a pártból. De ha mégis fölvetik a kérdést, ő indítványozni fogja Huszár Károlynak, Tomory Jenőnek és Rassay Károlynak a kizárását, mert Huszár Benárd Ágost miniszter eksera interpellált a nélkül, hogy bejelentette volna, Tomory indítványt jegyzett be Benárd ellen. Hassay pedig a miniszterelnök hozzájárulása nélkül interpellálta meg Teleki Pál grófot. A volt kisgazdapártiak egy része elégedetlenül tárgyalja Teleki Pál gróf miniszterelnöknek Rassay interpellációjára adott válaszát, mert a kormány álláspontját az alkotmányjogi kédések dolgában nem ismertette és a felvilágosítást elodázta. De főképp a miniszterelnöknek az a nyilatkozata nyugtalanítja, őket, hogy a miniszterelnök a király-kérdés elvi rendezését külső politikai okokból sem tartja sürgősnek. Erről sok szó esett ma a parlament folyosóján. Újra a párt szakadásáról hallottunk jóslatokat. Úgy látszik azonban, hogy az ellentétek egyelőre el fognak simulni és csak a karácsonyi szünet után robban ki újult erővel a belső nyugtalanság és elégedetlenség. A Pol. Tud. jelenti: Egyes lapok azt a hírt közüik, hogy több nemzetgyűlési képviselő kilép a kormánypártból. Illetékes helyen felhalamozták a Politikai Tudósítót annak közlésére, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak. Egyedül Drozdy Győző jelentette be a kormányzópártból való kilépését. A mentelmi bizottság határozata Szilágyi Lajos ügyében. A Magyar Távirati Iroda jeleníti A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága ma déli tizenkét órakor Ereky Károly elnöklésével ülést tartol, amelyen a Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselő által bejelentett mentelmi jogsérelmet tárgyalta. A bizottság a mentelmi jog megsértését látta abban, hogy Klobusitczky Dénes alhadnagy Szilágyi Lajos magánlakásán megjelent és ott a képviselő parlamentiés politikai szereplésére nézve felvilágosítást kért A bizottság elhatározta, hogy a nemzetgyűlésnek azt javasolja, hogy az ügy iratait tegyék át a honvédelmi miniszterhez az eset megtorlása céljából. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága holnap délben az Interpetációk tartama alatt ülést tart, amelyen az öszszes, a mentelmi bizottság előtt fekvő ügyeket lefogta a tárgyalok A bíráló,bizottság ülése. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés harpacsikbíráló bizottsága mi délben Nagy Páll elnökletével ülést tartott, amelyen a Kolozsvári Kiss István mandátuma ellen beadott panaszt tárgyalta. A bizottság rövid vita után a mandátum ellen beadott panasz dolgában elrendelte a vizsgálatot. Az adótól való menekülés meggátlásáról szóló javaslat tárgyalása. A Matgyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyűlés pénzügyi, igazságügyi és közoktatásügyi bizottsága ma délután 5 órakor Reöck Iván elnöklésével ülést tartott, amelyen tárgyalta az adótól való menekülés meggátolásáról szóló törvényjavaslatok A bizottság a javaslatotelfogadta, Zemplémhegyed főispánjáért. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ma délben a nemzetgyűlésen népes küldöttség jelent meg, hogy Thudánszky László zempléni főispánt a nemzetgyűlésen ellene intézett támadásokkal szemben megvédelmezze. A miniszterelnök előtt Kincsessy Péter földbirtokos tolmácsolta a küldöttség óhajait és arra kérte, hogy a főispánt hagyják meg továbbra is hivatalában, mivel igen csekély kisebbséggel szemben az egész vármegye bizalommal van iránta- Teleki Pál gróf miniszterelnök kijelentette, hogy általánosságban nem tartja szerencsés gondolatnak, hogy ilyen kérdésben ilyen népes küldöttség jött Budapestre. Mindenesetre megnyugtatóan tet rá a főispán iránt érzett bizalomnak ez a megnyilatkozása, mert hiszen a főispán működésének az alapja mindig a kormány és a vármegye bizalma. Ha a kormány látja, hogy a vármegyében ekkora bizalom nyilvánul meg a főispán iránt, ez a kormányt a maga elhatározásában mindenesetre befolyásolja és mindenesetre rá nézve is megnyugtató, hogy a főispánt állásában továbbra is marasztalni akarják. Sebed Gyula közjegyző a belügyminiszterelőtt előadta, hogy a küldöttségben a vármegye harmincnyolc községe van képviselve. Azt kérik, hogy a főispán továbbra is maradjon meg hivatalában. Ferdinándy Gyula belügyminiszter azt jelezte, hogy különös súlyt vet arra, hogy a főispán teljes együttérzésben legyen a vármegye közönségével. Elhíresztelték, hogy a főispán és a vármegye közönége között nézeteltérés merült föl. Örömmel konstatálja, hogy ez a megállapítás nem felel meg a valóságnak. Thuránszky László főispán harminchétéves közigazgatási múltja során óriás szerepet játszott a vármegye közgazdasági életében és gisz tiszta közéleti múltja és nagy közigazgatási tudása teljesen elegendő garancia arra, hogy a vármegye közigazgatása jó kezekbe van letéve. Tudja, hogy az egész akció, amely a főispán ellen irányult, egy rendezett tanácsú városból indult ki és hogy annak volt polgármestere szitáta ezt a mozgalmat, ő minden biztosítékát föntorogni látja annak, hogy a főispán a maga hatalmát csakis a kormány, illetve a nemzet érdekében használja. Nem érzi magát indíttatva, hogy a főispán fölmentése érdekében lépéseket tegyen és nem helyesli, hogy ebbe a kérdésbe mindenáron pártpolitikát akarnak belekeverni. Ní Zsák József dr. főjegyző beszédére Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter szintén megnyugtató választ adott A küldöttség a miniszterelnök és a miniszterek válaszát megéljenezte és megnyugvással vette tudomásul. A román király színbeszéde. Kolozsvárról jelentik: A román Parlament új ülésszakának megnyitása Bukarestben a szokásos formaságok között ment végbe. Déli 12 órakor Ferdinánd király felolvasta a trónbeszédet, amely a nemzetközi helyzetről szólva kiemelte, hogy Bessiearábia csatlakozását végleg elismerték. Megpátlanítja a trónbeszéd, hogy Románia és a szövetségesek között újítandó a jó viszony, s kiemelte annak szükségességét, hogy a szomszéd államokkal, vagyis a volt ellenséges államokkal megkezdjék a diplomáciai és a gazdasági összeköttetést. A földosztásra vonatkozóan kijelenti, hogy a parasztságnak elegendő földet kell kapnia. A trónbeszéd e szavakkal végződik: Minden, kinek meg kell tennie kötelességét a haza érdekében, amelyet a hadsereg minden ellenséggel szemben megfog tartani (MTI.) Angol francia ellentét a görög kérdésben. Leyguel miniszterelnök eredménytelenül tért vissza Parisba. F rancia miniszterelnök visszatért London? Arisba. Ez a körülmény megerősíti az angoloknak azt a nézeteit, hogy a francia politika bizonyos áilbaitottaságban szenved. Egyúttal természetesen kidomborítja azt a nagy ellentétet, amely a görög kérdésben a francia és az angol álláspont között van és amely valószínűtlenné teszi, londoni hírek szerint, a kompromisszumot. A franciáknak az a reménysége, hogy az olasz kormány támogatni fogja az ő álláspontjukat, nem vált valóra, mert az olaszok Konstantin visszatérését, sőt ezenfelül a sévresi békeszerződés másfajta revízióját pártolják, mint a franciák. A görög kérdésben Loit Curzon a francia megbízottaknak jegyzéket küldött, amely szeriint Törökországnak a tőle már egyszer elvett területeket nem lehet visszaadni. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy athéni kormány politikai és pénzügyi ellenőrzésével a szükséges biztosításokat megszerezzék. Az Echo de Paris szerint Franciaország ellenezni fogja ezt az álláspontot, mert Konstantin viszatérését a Görögországgal való pénzügyi és politikai szakításnak tekinti, valamint egynémely terület török kézre való visszajuttatásának. A keleti kérdések megoldásáról különben a Temps nyilván hivatalos sugalmazása a következő alapelveket állítja föl: 1. A szövetségesek közös érdeke a sévresi szerződés revíziója, hogy a székét Törökországgal helyre lehessen állítani és a bolosevizmus Kis ázsiában való előnyomulásának gátat lehessen vetni. 2. Franciaország érdeke, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjenek a török nacionalistákkal megfelelő garanciák elérése céljából, amelyek lehetővé teszik, hogy a ciliciai költséges katonai expedíciót ükk-,