Budapesti Hírlap, 1921. január (41. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-14 / 10. szám
4 z ismeretlen tettesek, régi Magyarországot kívánták beleomlasztani. — vedd le a kalapot ás imádkozzál. — (A fővárosi iskolák zárva maradnak.) A főváros tanácsa mai ülésén úgy döntött, hogy a községi iskolák megnyitását egyelőre elhalasztja. Az iskolásgyermekek amúgy sem legkifogástalanabb egészségére való tekintettel, kénytelenségből kellett így döntenie a tanácsnak, mert nincs az iskolákban annyi vagy pedig oly minőségű fütőszer, amely a heteken át fűtetlen, kifagyott iskolatermeket kellően átfüthetné és továbbra is rendszeresen fölmelegíthetné annyira, hogy a gyermekeket teljes megnyugvással lehessen ismét az iskolába járásra fogni. Szabó Sándor dr. tisztifőorvos véleménye szerint, amely ebben a kérdésben irányadónak vehető, az iskolatermeket csak abban az esetben szabad az ifjúság számára megnyitni, ha átlag és állandóan 17— 18 C. foknyi meleget tudnak teremteni a termekben. Az erre nézve folytatott próbafűtések ezt a mai viszonyok közt, amikor jóformán csak Csérykolesz áll rendelkezésre és kevés a kályha, lehetetlennek tüntetik föl és ezért továbbra is zárva maradnak az iskolák. A három-négy év óta rövidebbhosszabb megszakításokkal működő fővárosi iskolák szünetének az újabb kényszerű meghosszabbítása természetesen igen nagy kárára van a nevelésügynek. Az iskolák megnyitása dolgában később fognak intézkedni. Azt persze senki sem tudhatja most, mikor lesz ez az intézkedés és hogyan fog szólni? Függ ez sok mindenfélétől: az időjárástól, a fűtőanyagbeszerzéstől. Amint mi látjuk a helyzetet, egyhamar nem lehet a megnyitásra számítani és éppen azért visszatérünk arra a jó néhány héttel ezelőtt lapunkban megjelent cikkre, amelyben egy előkelő állami, javaslattételre illetékes fővárosi pedagógus, mint olvasóink bizonyára emlékeznek reá, azt ajánlotta, hogy határozzák el a fővárosi iskoláinak március 15-ig való zárvatartását és akkor kezdjék meg újra a tanítást, amelyet nagy buzgalommal folytassanak minden szünet nélkül, akár július közepéig, vagy végéig. Az indítvány abban az időben látott lapunkban napvilágot, amikor a hosszú karácsonyi szünet elrendeléséről volt szó és fontosnak mondta, hogy már akkor rendeljék el a március közepéig tartó szünetet, mert ebben az esetben sok szülő és gyermek vidékre ment volna rokonokhoz, ami jelentékenyen megkönnyíthette volna a fővárosban a lakás és az élelmezés viszonyait. Az életrevaló indítvány nem talált meghallgatásra. Könnyen meglehet, hogy még jó ideig zárva fognak maradni az iskolák, de persze mindama haszon nélkül, amelyet az idejében való rendelkezés nyújthatott volna. (Pestvármegye közigazgatási bizottságának ülése.) Ma délelőtt tartotta Pestvármegye közigazgatási bizottsága rendes,havi illését. Mult havi ülésén, a községi mezőgazdasági bizottságok megalakítása dolgában a bizottság olyan határozatot hozott, mely szerint a mai viszonyok mellett nem tartja a vármegye egy községét sem alkalmasnak arra, hogy ott ilyen bizottságot megalakítsanak. Ezt a határozatát a földművelésügyi miniszter megsemmisítette, mire a mai ülésen a vármegye megbízhatóbb helységeiben a bizottságokat megalakították. Utána az állategészségügyi felügyelő a keleti marhavész ellen foganatosított óvintézkedésekről számolt be. Ezután a tanfelügyelő terjesztette elő jelentését, a többi közt arról, hogy a fűtőanyagban és ruházati cikkekben mutatkozó nagy hiány miatt a tanítás a tankerület nagyrészten változatlanul szünetel. A vármegyei főorvos jelentése szerint a vármegye egészségi állapota elég jó. A pénzügyigazgató bejelentette, hogy decemberben mindenféle adó- és afeték fejében néhány millióval többet fizettek be, mint tavaly decemberben. (A Magyar Külkereskedelem) legújabb számában Apponyi Albert gróf, Köttevényi Olivér dr. és Paikert Alajos nyilatkoznak párisi utazásuk alkalmából. Igen érdekesek a lapnak az osztrák gazdasági viszonyokról, valamint a bel- és külföldi árupiacokról közölt hírei. (A gyermeksegítő amerikaiak.) Érdekes, negyediv nagyságú füzet fekszik előttünk: az amerikai gyermeksegítő akció magyarországi egyesztendős működésének kimutatása. Az akció munkásságát ma már hatalmas statisztikai adathalmaz igazolja, mely a magyar- és angolnyelvű füzetben itt fekszik előttünk s melyből kiragadjuk a következő számokat. A gyermek segítő akcióban, a lefolyt esztendőben száztizezer gyermek vett részt 352 kiosztó- és étkezőhelyen; az amerikaiak tizenhárom milliónál immár több étkezést juttattak a főváros rosszul táplált gyermekeinek: ötvenezer gyermeket felsőruhával, illetve téli felöltővel, cipővel és harisnyával láttak el. Az akció londoni igazgatósága, látván ma is siralmas ellátását gyermekeinknek, engedelmet adott, hogy minél előbb újabb étkező akció indíttassák meg a fővárosban és környékén, miután az akciót a magyar kormány is pénzbeli segítéssel támogatja, remélhető, hogy áldásos működését már január utolsó napjaiban megkezdheti. Az akció vezetője az amerikaiak részéről C. G. Boroden, magyarrészről pedig Bókay János, a Stefánia-gyermekikórház tudós professzora. A két férfiúban egyesül a megértés, szakértelem, a nemes ügy szeretete s mindezek biztosítói voltak az akció eddigi sikereinek. Most ezekhez járul még a gazdag tapasztalat, amit a fáradságos, munkásságukban azonban fáradintatlan egy esztendejük alatt szereztek, ami ígéret a fokozottabb sikerre. Hálával és elismeréssel gondolunk az amerikaiakra jóságos támogatásukért, ezt a mi hálánkat fejezi ki az anyagnak a beszámoló füzetben való szép, képekkel tarkított földolgozása. A füzet nyolc fejezetben számol be az akció sikeréről, mindenik fejezetet kitűnő magyar szakember irta, állította össze, előszót pedig a füzethez Bókay tanár irt. (Letiltott pacifista röpítetek.) Köbsömből jelentik, hogy az antant rajnavidéki bizottsága a Rajna-vidéken megtiltotta Morei angol pacifista Rémület a Rajnánál és A fekete dögvész Európában cimű brosúráinak terjesztését. (Tiszti özvegyek és árvák drágasági pótlékának fölemelése.) A honvédelmi miniszternek, most megjelent körrendelete szerint katonai havidíjasok és özvegyek drágasági pótlékát 1920 január 1-től visszamenőleg a XI. rangosztályban, az özvegyi nyugdíj, illetve kegyelmi ellátás 300 százalékban, a IX. rangosztályban 275, a IX. és VIII.-ban 250, a VII. és VI.-ban 200, az V. rangosztályban 175, a IV. rangosztályban 100, a III—I.-g terjedő rangosztályokban pedig 80 százalékban állapítják meg. A drágasági pótlékot hivatalból fogják folyósítani. — (Gyászrovat.) Kolozsvárról jelentik, hogy Gidófalvy István, volt kolozsvári közjegyző, elhalálozott. Súlyos csapás érte Iiedl Frigyes egyetemi tanárt, a magyar tudomány és irodalom egyik legfinomabb tollú mesterét. Édesanyja, néhai Riedl Szende egyet, tanár özvegye, rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult matróna mintaképe volt az igazi magyar nagyasszonynak, aki páratlanul nemes szivjóságával, gyöngéd lelkével, mindenütt csak szerető barátokat szerzett magának. Előkelő ízlése, nagy tudása, éles esze, fiának méltó tanácsadójává avatta. A gyászhírre a közélet számtalan kitűnősége kereste fel Riedl Frigyest részvétnyilvánításával. Mauser Ödön dr. ügyvéd, a békésvármegyei ügyvédi kamara egyik oszlopos tagja, január 5-én, negyvenhét éves korában Orosházán meghalt. A megboldogult néhai Mauser Mór dr. bajai polgármesternek volt a fia és az 1911. évig Budapesten, ezidőtől kezdve pedig Orosházán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Temetése 6-án volt nagy részvétmellett. (közgazdász teadélután.) Nagy érdeklődés mellett folyt le ma aközgazdasági fakultás hallgatóinak teadélutánja, a Gellért-szálló márványtermében. Nagy és előkelő társaság volt jelen és táncoltak késő esti órákig. Tekintélyes összeget juttatott ma is a rendezőbizottság a szegény főiskolai hallgatóknak. (Az Új Budapest) első száma gazdag és választékos tartalommal jelent meg. Sok igen érdekes cikken kívül élénk és tartalmas rovatok egészítik ki a hetilapot, amelynek szerkesztősége és kiadóhivatala VII., Huszár utca 3. számú házban vasi. Ára egy évre 200 korona. (Nyíregyháza milliós örökségének története.) Néhány héttel ezelőtt bejárta a fővárosi sajtót Nyíregyháza város hatvanmilliós öröksége. Véletlen baleset következtében, mint hírül érkezett, halálra sebesült ugyanis Burger István dúsgazdag nyíregyházai kereskedő és egész vagyonát, élete utolsó pillanataiban a városra hagyományozta. Az eset abban az időben természetesen nagy szenzációt keltett, megérdemelt és méltó elismeréssel írtak a nemes adomayról, itt-ott a lapokban belecsúszott az ízlés korlátait már messze túllépő magyarázat. A dolognak azonban igen érdekes háttere van, amiről most értesülünk Nyíregyházáról. A szerencsétlenül járt Burger ugyanis 60 milliós vagyonát eredetien, családja egyáltalán nem lévén, négy jó barátjára: Bencs Kálmánra, Nyíregyháza polgármesterére, Juhász Sándor dr. takarékpénztári ügyészre, akit különben a végrendelet végrehajtójának is kinevezett, Garay Kálmán városi tanácsosra és Oberländer László csendőrfőhadnagyra hagyta. A végrendelkező ezenkívül még úgy intézkedett, hogy tizenöt millió értékű ékszeret a mondott urak feleségei között osztassanak szét. A négy úriember azután részben komoly, határozott, részben magyaros jószű tréfával megmagyarázta bőkezű barátjának,hogy ők nem tartják helyesnek, ha négyüket teszi meg általános örököseinek, sokkal helyesebb volna, ha valami közcélra hagyományozná hatalmas vagyonát, így történt azután, hogy Burger István megváltoztatta végrendeletét s ugy intézkedett, hogy hatvanmilliós vagyonának jövedelme felerészben Nyíregyháza város szegényei, felerészben pedig a zsidó hitközség között osztassák szét. Ékszereit pedig Burger szegény rokonaira hagyta. *A négy úriember megérdemli, hogy a mikor Burger Istvánnak elismerés adatig, szép tettéért, legalább is az a nevük is megörökíttessék a bőkezű hagyatékozóé mellett, mert az önzetlenség van olyan szép tulajdonság, mint a bőkezűség. Az önzetlenség a magyar úriembernek jellemző tulajdonsága volt mindig a mai világban pedig, hej, a mai világban minden ember a szívébe zárhatja, az elméjébe résheti a négy nyíregyházi úr példáját. (A szolnoki gyermekgyilkosság.) A szolnoki gyermekholttestről még ma sem tudták megállapítani, hogy kinek a gyermeke volt. Most Kőbányán keresik a gyednek szüleit, mert adatok merültek föl, hogy a gyermeket Kőbányáról csalták el. Ma egyébként Szolnokról a főkapitányságra távirat érkezett, amelyben tudatják,hogy a meggyilkolt gyermek ruháját megtalálták annál az embernél, akinek a gyilkosok eladták Kiss István bűntársát, Ábrahám Istvánt ma újra kihallgatták, de ma sem sikerült beismerésre bírni. tepsii H?rlap iiO. SZ. 1921 január 14. mert MAGYAR GÉNIUSZ Nemzeti Kultúrát terjesztő Részvénytársaság már január hó 25-én tartja alakuló közgyűlését Naiftte: 10.000.000 K. Egy részvény ára. 210 K. Alapítók: a két, magyar társadalom kiválóságai. A társaság célja: mozgók, színházak, nyomdák, stb. által a két magyar kultúra, a magyar reneszánsz megteremtése. jegyezni kell, mert nemcsak hazafias és közérdekű célt segít megvalósítani, hanem pénzének is tisztességes gyümölcsöztetést biztosít. Aláírási ívet küld és felvilágosítást nyújt az alapítási iroda, Budapest, Rákóczi ut 9.