Budapesti Hírlap, 1921. április (41. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-01 / 69. szám

1928 április 1. Budapesti Hírlap (69. 87.)­ met kellő oltalomban kell részesíteni, különben tönkremegy. A tisztességtelen verseny közveszedel­mes is mint ilyen társadalomellenes. A kérdésnek a törvényhozás utján való rendezése annál fonto­sabb, mert különben nem tud megfelelő bírói gya­korlat kialakul­ni.. Tételes törvényben nem lehet a tisztességtelen verseny minden alakját felölelni, de a bírói gyakorlatnak egy generális aausula megal­kotásával alkalmas eszközt kell a kezébe adnunk. "A törvénynek külön magánjogi és­ külön büntető-, jogi oltalmat kelll nyújtania a tisztességes kereske­delemnek. Ezen törvényhozás­ után való rendezés­­sel a kezdetek kezdetén levő kereskedelmünket, a­mely még nem rendelkezik tradíciókkal, ízlésre és erkölcsre nevelhetjük. KÜLFÖLDI HÍREK. Ném­etország. T­iltakozik a megszállás kiterjesztése ellen. Berlinből jelentik: A népszövetség genfi főtit­kárságához tegnap az elfoglalt német területek ki­­terjesztéséről a ném­et kormány egy újabb irata­l ér­kezett­, melynek tartalma a következő: A szövetsége­­sek csapatai Duisburg és Düsszeldorf elfoglalása után tovább nyomultak előre és elfoglalták Walsu­­mot, Ratingent, Verbert­et és Marloht, úgyszintén Mülheim-Speldorf és Oberhausen pályaudvarát. A csapateltolásokról beérkező jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a megszállást tovább ki fogj­ái­te­rjeszteni. A német kormány tiltakozik a­ jog és­ a szerződés további m­egsértése ellen és azt követeli, hogy a népszövetségi akta 12—17. cikke értelmében az általa kért egyezkedési eljárást kiterjesszék a szö­vetségesek ez újabb intézkedéseire. (ul. T. J.) Németország­ körülkerítése. Prágából jelentik. A Prager Tag­blatt szerint a cseh külügyminisztériumhoz az antant-kormányok jegyzéket intéztek, a­melyben­ Csehországot felszó­lítják, hogy vessen részt a Németország ellen irá­nyuló megtorló intézkedésekben. A jegyzék nyilván azt kívánja, hogy Csehország is vessen ki 50 száza­lékos adót a Németországból behozott árukra, el­lenben Csehországinak katonai szankciókban való részvételére nem gondolnak. A prágai kormány még eddig nem válaszolt az antantnak. A lengyel lapok szerint a varsói kormány Pak­sból szintén felszólí­tást kapott, hogy vegyen részt a Németország ellen való szankciókban, különösen pedig 50 százalékos vízunmal sújtsa a német kivitelt. (M. T. I.) A lefegyverzést Berlinből jelentik. Hivatalos jelentés szerint a párisi határozatok értelmében a népőrségek lefegy­verzésére szabott határidők egyike ma járt le. A bi­rodalmi kormány álláspontja az, hogy a lefegyver­zést kötelességszerűen végre kell hajtani. A március 31-iki határidőt, a­mely a nehéz fegyverekre és a könnyű fegyverek egy részére vonatkozik, az egész birodalomban be is fogják tartani. Csak Bajorország fog, a­mint látszik, késedelmeskedni, Olaszország. Feloszlatják az olasz képviselőházat. Rómából jelentik, hogy a­­Tribuna értesülése szerint a minisztertanács elhatározta, hogy a ki­rálynak a kamara feloszlatását javasolja. Az általá­nos váltásokat állítólag m­ájus 15-én, vagy 22 én tartják- e Oroszország, Japán, Olaszország és Németország is szerződnek a szovjet kormánnyal. A Matin úgy értesül, hogy az orosz kormány az ország természeti kincseinek külföldi tőke segít­ségével leendő kihasználására terveze­tt dolgozott ki és most azon van, hogy ezt a tervezetet végre­hajtsa. A lap azt állítja, hogy ennek a rendszabály­nak oka a kormány súlyos pénzügyi helyzete és a koncessziók engedélyezésében annak a bevallását látja, hogy a kormány képtelen Oroszország terme­lését kommunista alapon fokozni. Ezt a hírt érdekes módon egészíti ki az a kó­peba­gai távirat, mely szerint a 10-ik kommunista kongresszuson Japánország, Olaszország és Német­ország megbízottai kijelentették, hogy az Angliával kötött kereskedelmi szerződéshez hasonló szerződés kormányaik és Szovjetoroszország között is létre fog jönni. NAPIHÍREK.­ ­— (Címadományozás és kormányzói elis­merés.) A kormányzó viski­­gyártó Sándor debre­ceni királyi ítélőtáblás elnöknek, Mennyey László szegedi királyi ítélőtáblás elnöknek, továbbá Szalay Tamás kúriai bírónak és Schneider Gábor soproni törvényszéki elnöknek nyugalomba helyezésük al­kalmából és az igazságszolgáltatás terén sok éven át teljesített hit és buzgó szolgálatuk elismeréséül elis­merését fejezte ki.­­ A kormányzó nyugalomba helyezése alkalmából és sok évi hi és buzgó szolgá­latuk elismeréséül Horváth Sándor dr. Ítélőtáblái bírói címmel és jeleggel felruházott budapesti kir. büntetőtörvényszéki bírónak a kúriai bírói e­mel, Folyik Imre trencsáni törvényszéki bírónak és Fábry Gyula dr. budapesti középponti járásbíró­­nak az itéőtáblai bírói címet, végül Keresztes János segédhivatali igazgatónak, a segédhivatali fő­igazgatói c­vet adományozta.­­ (A pénzügyminiszter kaposvári útja.) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter holnap Ka­posvárra szándékozott utazni, hogy ott Somogy vár­megye adókivetési munkálatait személyesen meg­vizsgálja. A nemzetgyűlésnek a holnapi napra tör­tént összehívása következtében a kaposvári út egy­előre elmaradt.­­ (A budapesti egyetemről.) a kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjeszté­sére Bleyer Jakab dr.-t, a nemzeti kisebbségek volt mins­zterét, miniszterré történt kinevezése előtt a budapesti tudományegyetemen elfoglalt nyilvános rendes tanári állásába visszahelyezte. Cholnoky Jenő dr.-t, a kolozsvári egyetem nyilvános rendes tanárát pedig a budapesti egyetemen üresedésben levő egye­temes fö­drajzi tanszékére nyilvános rendes tanárrá nevezte ki.­­ (A kolozsvári református püspök hü­ségesküje.) Mint ismeretes, Majláth Károly gróf nagyváradi és C­lattfelder Gyula öt. temesvári püs­pök letették a román hüségesküt. A bukaresti kül­­ügyminisztéri­umiból, mint Kolozsvárról jelentik, ugyanekkor felszólították Nagy Károly kolozsvári református püspököt is a hűségeskü letételére s ki­jelentenék, hogy a hűségeskü előtt nem tárgyalnak a református egyház és a román állam között­ való jogviszony rendezéséről. Az igazgatótanács ily kö­rülmények között az eskü letételéhez Nagy Károly püspöknek megadta a felhatalmazást. Nagy Károly püspök az eskütételre való készségét már be is je­lentette Goga Oktavián miniszternek és távirati ér­tesítést kért az eskütétel idejéről. Az igazgatótanács határozata értelmében az eskütételi aktusnál jelen lesz két egyházkerületi főgondnok is, valószínűen Bethlen Ödön gróf és Bánffy György gróf. __(Az itélőtanács tagjai a Tisza-féle bün­pörben.) A Tisza István gróf meggyilkolásával vá­dolt Kéri Pál és társai bűnügyében a főtárgyalás tudvalévően április 12-én kezdődik. A főtárgyaláson Gadó István dr., a nagybecskereki törvényszék volt elnöke fog elnökölni. Langer Jenő dr. kúriai bíró, a büntetőtörvényszék elnöke, ma kijelölte a tanács szavazóbiráit is, névszerint Meiser Imre dr. és Schadl Ernő dr. törvényszéki bírákat. Arra való te­kintettel, hogy a tárgyalás hetekig fog eltartani, pót­­birákat is rendeltek ki. Ezek Dank Tivadar eV., és Seszták Lajos dr. törvényszéki bírák. A vádhatósá­got Szilassy Pál dr. és Soóky József dr. királyi ügyészek fogják képviselni.­­ (Péter király betegsége.) A budapesti szerb horvát-szlovén követség a következő sorok közlését kéri: Illetékes helyen megcáfolják azt az angol forrásból eredő hírt, hogy Péter király egész­ségi állapota aggodalomra ad okot. (M. T. I.)­­ (A kémszolg­álat jutalma.) Az erdélyi román lapok hónapokkal ezelőtt közölték, hogy a román király Barbul Jenő dr.-t, a budapesti egye­temi könyvtár volt tisztviselőjét kinevezte a kolozs­vári egyetemi könyvtár igazgatójának, a román lapok most közzéteszik a kinevezési dekrétumot is, a­melyből kiderül, hogy Barbul Jenő a pesti szolgálata­­alatt a román érdekeknek tett szolgálataiért jutal­mul kapta meg az előkelő állást. Az indiszkrét ok­mány elárul még valamit. A kinevezést ugyanis azzal is megokolja, hogy Barbus az egyedüli ember, a­ki tudja, hogy hol vannak, a magyar fővárosban elrejtve a kolozsvári könyvtár megmentett értékei és melyek azok a könyvek, a­melyeket a magyarok hamis (?) bélyegzővel láttak el, hogy maguknak megmentsék. Ennyit mond a különös okmány, a meg — h­a moráis nézőpontból vizsgálunk — vád­iratnak is beillik. Barbus Jenőre vonatkozóan nincs is más megjegyzésünk. De nem titkolhatjuk el cso­dálkozásunkat azon, hogy a „nyugati kultúra ma­gaslatán álló** Nagyromániában nem akadt más szak­ember az előkelő és fontos pozícióra, mint egy de­­nineiáns „magyar11 tisztviselő, a­kinek hivatalosan elismert érdeme nem a szaktudása, hanem az értékes kémszolgálata volt.­­ (A kivándorlási tanács ülése.) A kiván­dorlási tanács március 31-én tartott ü Lésén Hegyes­halmii Lajosnak az elnökségről való lemondása köv­­vet­keztében Matlekovics Sándor ajánlatára egyhan­gúlag elnökévé választotta Gaal Jenő dr. főrendiházi tagot, műegyetemi tanárt. A tanács azután behatóan foglalkozott a magyar kormány és társadalom koo­perációjának gyakorlati megvalósításával a ki- és visszavándorlást illetően. Tervbe van véve bizonyos, már létező társadalmi faktoroknak a ki- és vissza­­vándorlók védelmére szolgáló szervezetbe való be­kapcsolása. (MTI) — (Az olcsó gáz és villany és a­­ családi pótlék.) Egy állami tisztviselőtől az alábbi levelet kaptuk: A hivatalos lap egyik legutóbbi száma ren­­deletben sorolja fel azoknak a közalkalmazottaknak a kategóriáit, a­kiknek igényük van az olcsóbb gázra és silányra. A rendeletben azonban kiáltó­­ igazságtalanságok vannak. Is,­amidőn kimondja,­­ hogy csak az a hajadon, vagy nőtlen közalkalma­­­­zott kapja az olcsóbb gázt és villanyt, a­ki családi pótlékban részesül. Miféle jogérzék az, a­mely külön, választja azokat, a­kik ki tudni mely komoly okból nem alapíthattak családot, s igy, bár ugyanabból a nyomorúságos fizetésből kell életnek gúnyolt léte­zésük idejét toldozhatni, elesnek a napi életnek attól a kis tehnerkönnyítésétől, melyhez épp annyi szerzett joguk van, mint közalkalmazotti nyomorúságuk családi pótlékos osztályosainak. Tisztelettel alulírott húsz éve szolgálom a magyar államot. Nőtlen va­gyok, családi pótlékot nem kapok, ellenben tizen­négy év óta vezetek olyan-amilyen önálló háztar­tást, mert mint­ beteges ember, a tisztviselő és egyéb közkonyhák főztjét nem bírom. A pénzügyminisz­ter gáz- és villanyrendelete értelmében azonban to­vábbra is drága gázt­ és villanyt fogok fizetni, (jól­lehet havi 1622 korona fizetésem ezt el nem bírja), mert­­ kevesebb a javada­mazásom, mint annak, a­kinek valaki hozzátartozója is van. A rég fejtetőre állított logikáról nem beszélek, ámde hol itt az igaz­ság, vagy legalább a méltányosság? .­ (Elpusztult a Gizalla-gőzmalom ga­bonafajtája.) Ma hajnali négy óra tájban a Gi­­zalla-gőzmalom gabornaraktára, melyben mintegy 300 vagon kukorica volt felhalmozva, az elevátor gépezetének defektusa folytán kigyulladt s a gabo­na raktár értékes tartalmával együtt teljesen elpusz­tult. A kár, melyet a tűz okozott, mintegy húsz mil­lió korona, de súlyosabb a károsodás, mert szinte pótolhatatlan anyag pusztulásáról van szó. Hajnali négy óra tájban a Gizella-gőzmalomnak legalsó traktusában dolgozó munkások erős füstszagra let--­­tek figyelmessé, mire a füst keletkezésünk okát ke­resték. Nem kellett sokáig keresniük, mert a követ­kező percekben a szomszédos gabona­raktár legfelső emeletének ablakaiból hatalmas lángnyelvek csap­tak ki. A munkások fölriasztották a gyári tűzoltó­ságot és maguk is a tűz oltására siettek, de a vesze­delemmel szemben erejük elégtelennek bizonyult. Már vagy félórája fáradoztak a tűz megfékezésén és ekkor vették csak észre, hogy a nagy zavarban el­felejtenék a fővárosi tűzoltóságot értesíteni, a­mely ily módon teljes félórai késéssel érkezhetett meg a veszedelem helyére. Most már egymásután érkezett meg a középponti, a második, negyedik, kilencedik és tizedik kerületi tüzérség teljes fölszereléssel, de ekkorra már az ötemeletes épületnek valamennyi emelete égett. A tűzoltóknak tehát nem maradt más feladatuk, mint a szomszédos épületeknek a meg­mentése. A gabonaraktárban felhalmozott mintegy­ 300 vagon kukorica rettenetes hőséget fejlesztve, égett s az épületnek tetőzete és emeletei egymásután zuhantak alá. A­mikor pedig az épületnek legalsó traktusa is összeomlott, az ötemelet magasságú tűz­falnak a vaskapu­ utcai oldala óriási robajjal ösz­­szeomlott. Kernács Gergely 17 éves lakatos az egyetlen áldozata a tűznek, a­kire a lezuhanó falból tégladarabok estek. Kernács a helyszínen meghalt A tűzoltók négy órai munkával a gyárépületet és a többi szomszédos épületet megmentették, való­­­sz­ínű, hogy még holnap is égni fog a malom, mert a száraz és őrlésre szánt kukoricát és gabonaneműt nem lehet a lehullott tetőrészek alól eltakarítani. A déli órákban a tűzoltóság és a rendőr­ség megtartotta az első helyszíni szemlét , megállapították, hogy a tűz valószínűleg úgy­­ keletkezett, hogy az elevátor egyik vederje el­­t­görbült, a­mitől a hajtószíj­­ megakadt. Az így kel­­­letkezett súrlódás következtében szikra pattant ki, a­­­mely meggyújtotta a száraz kukoricát. A hivatalos tűz­vizsgálatot egyébként holnap tartják meg.­­ (Nagy robbanás Orosházán.) Telefonon­­ jelentik, hogy Orosházán a Vasker é­s kedd­­i Rész­ványtársaság pincéjében, a­melyben gyertyával jár­tak, egy peth­óleumos hordó felrobbant és a rész­vénytársaság három alkalmazottja súlyos sérülést szenvedett. A legsúlyosabban sérült Bubla Kálmán, a­ki a fején, karján és a lábán nagy égési sebeket szenvedett. A másik két sebesült Miszlay István és Virágos János. Egán Imre dr. főispán, a­ki éppen­­ a városban tartózkodott, a szerencsétlenség színhe­lyére sietett és az ő autóján vitték a kórházba a sú­lyosan sebesült Bubla Kálmánt, a­kinek az állapota válságos.­­ (Eg­y jog­hallgató öngyilkosságra.) Nagy Ká­lmán 23 éves joghallgató Amazon utca 6. szám­­ alatti lakásán ma este nyolc órakor főbelőtte ma­­­­gát. A mentők életveszélyes sérüléssel a Rókus-kór-­­ házba szállították. Tettének oka ismeretlen.­­ 3

Next