Budapesti Hírlap, 1921. május (41. évfolyam, 94–116. szám)

1921-05-15 / 105. szám

10 DUSAPESTI HÍRLAP (105. ■/ 1921 április 15. szerda, csütörtök este 9 órakor: Pesti asszony. Péntek, szombat, vasárnap, hétfő este 8 órakor: Az" őrgróf. Minden délután 6 órakor filmrevü: Hamar egy asszonyt. Városi Színház: Vasárnap délután: ,A zsidónő. Hétfő délután: Karmon". Vasárnap és liéi£ö este: A­­ szerencsetáttc. Egész héten minden este: A szprenc­se-­­ tánc. Vasárnap délután: Pauszt. Király Színház. Vasárnap és hétfő délután:­­ Offenbach. Vasárnap és.Hétfő este: A kék mazur. Egész héten minden este: A kék mazur. Vasárnap délután: Offenboach. Belvárosi Színház: Vasárnap és hétfő délután: A­­ buta ember. Vasárnap és hétfő este: Az apám felesége. Kedd: A mámor. Szerda, péntek, szombat és vasárnap este: Az apám felesége. Csütörtök este és vasárnap délután: A buta ember. Eskü­téri Színház: Egész héten minden délután: Férjhez ment a feleségem, minden este: a Hölle vendég­játéka. Skála-s­zínház: Vasárnap délután, hétfő délután: Luxemburg grófja. Egész héten minden este: Stip van jVVinkle. Vasárnap délután: Luxemburg grófja. Andrássy-úti Színház: Vasárnap, hétfő délután fél este, kedden és szerdán: Kandi Klári. Gyorsan or­vost! Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap: A zafír­köves gyűrű. Budai Színkör. Vasárnap délután: A falu rossza,­­ este: Túl a f­agykrivánon. Hétfő délután: A drótostót,­­ este: A kis szökevény. Kedd: Mágnás Miska. Szerda:­­ Leányvásár. Csütörtök: Hejebuja báró. Péntek: A vas-­­ gyáros. Szombat: Tatárjárás. Vasárnap délután: Deb- B­recenbe kéne menni, este: Pillangó főhadnagy. KÖZGAZDASÁG. PörsköscSS stetysetscép. Mezőgazdasásg, ipar, kereskedelem. — Mutschenbacher Emil dr. Fenyő Miksa dr. és Balkányi Kálmán dr. nyilatkozata. — Mutschenbacher Emil dr., az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület főtitkára: Annak az örvendetes jelenségnek, hogy ke­­nyérn­yag termelésünkben szinte stb.Ami visszaesés sem mutatkozik, mindenesetre egyik fontos ténye­zője volt az a körülmény, hogy a kormány múlt ősszel teljes határozottsággal megígérte a gabona kötött forgalmának fölszabadítását. A­mi azután időközben az adógabo­na-beh­aj­tással és a kivetett termén­ymennyiség­et beszolgáltatni nem tudó, a rossz termés folytán amúgy is károsult gazdáik ér­zékeny megbírságolásával történt, nagy elkesere­dést keltett és mindenre alkalmasabb volt,, mint a gabonatermeléshez való kedv fokozására. Már csak az a bizalom tartotta gazdáinkban a lelket, hogy a kormány ismételt és határozott ígérete sze­rint vége a­­kötött forgalomnak. Ha ebben a hitünk­ben és várakozásunkban — az előző évek annyi keserves tapasztalata után — ne adj’ Isten! megint megcsalódnánk, az végzetes kihatással lehetne ké­ny­érmaigtem­elésünkre! Pedig sajnos, a pénzügyminiszter forgalmi­­adó javaslata, valamint a földművelésügyi miniszter legutóbbi nyilatkozatai arra vallanak, hogy a kö­tött­­forgalom még mindig nem a múlté, sőt most az eddiginél is rosszabb változata kísért. A­ forgalmiadó-ja­vaslat első részének, az őr­lési­ adó tervének tárgyalása során a mezőgazdasági és a malom-érdekeltség egyesült erővel mindent megkísérelt, h­ogy a kormányt eltérítse a kötött­­forgalom fenntartásának szándékától, a­mit pedig az őrlési­ adó életbeléptetése­­feltétlenül magával hozna. Nem mondunk le arról a reményről, hogy még az utolsó percben felülkerekedik a jobb belá­tás és végre-vallahára szakítanak az állami Lisztorá­­tás kétes értékű rendszerével. Egyébként ebben a tárgyban az O. M. G. E. az ország valamennyi gaz­dasági egyesületével és mezőgazdasági szövetkezeti központjaival karöltve június hó 1-én Budapesten a Köztelken or­szágos gazdagyűjtést rendez. Ha addig a gabona­forgalolm­ felszabadítása irányában, ked­­­vező döntés nem történnék, az egész ország kis- és nagygazdáinak a közteleken egybegyűlő képviselői hangos szóval fogják követelni valamennyi mező­­gazdasági terményünk forgalmának legalább a bel­földi viszonylatra s az új gazdasági évre való sza­baddá tételét. Hogy mi a gaz­d­aközönség fölfogása a föld­­hálság és a földreform kapcsolatba hozataláról? A földreform végrehajtásának természetes aka­­dálya a gazdasági helyzet általános bizonytalansá­gán és a vállalkozói kedv hiányán kívül az, hogy a kik a földh­otfoni ér­telmében füdlben rés­z­esi­­ik elött volnának, kgsöbbnyire hijjával vannak a földszer­zéshez szükséges készpénznek gazdaságo flesze­­relésneik. Az ilyenekből természetesem nem lehet márói­ fliotoapra birtokosokat varázsoll. Inkább a termásneles fejlődésre kell bízni kisbérletek alakí­tása révén, a­mi mindenütt simán és eléggé kedvező eredménnyel folyik: a szorgalmas és arra való kis­­bérle­k önálló birtokosokká leendő gyarapodását. Sok szó esik mostanság­­arról, hogy a nagyobb birtokosokat földváltságuknak természetijén való le­rovására fogják kötelezni s ily módon biztosítanák a birtokreform megoldásához szükséges földterü­le­­tet. Csakhogy itt is az a baj, hogy azok, a­kiket a földreform elsősorban akar földhöz juttatni, legke­­vés­bé fizetőképesek. Ezek földigényét az állam csak lellelnyujtással elégíthetné ki. Akkor azonban országszerte olyan kielégíthetetlen földigé­énylés in­dulna meg, a­mely nyomban lerontaná a földvált­­ságból az ország pénzügyi helyzetének megjavítá­­sára várt és számbavett eredményeket. Ita pedig az állam a természetben átvett földet, melyet maga nem kezelhet, jó áron értékesíteni akarná, elte­kintve attól, hogy a tömeges kínálattal maga verné le az árakat, nem is követhetne egyidejűleg birtok­politikai és pénzügyi célokat. A június 1-i országos gazdagyűlés bizonyára rajta lesz, hogy a pénzügy­­minisztert a mezőgazdasági ingó vagyonváltság­­és földválság tervbe vett megoldása tekintetében szín­vallásra, a mai nyomasztó bizonytalanság eloszlatá­sára és a megoldásnál a gazdasági érdekeknek a pénzügyi szempontokkal való összhangba hozatalára bírja. Fenyő Miksa, a Magyar Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének igazgatója: Kezdem a válsággal. Minden olyan megállapítás, mely a válság okául a korona javulását, Hegedűs Lórántnak pénz­ügyi terveit jelöli meg, téves s a világhelyzetnek félreismerésén alapul. A gazdasági válság, az árak­nak esése, a fogyasztás teljes tartózkodása, a kész­letek felgyültem­lése és ez­zel kapcsolatban a terme­lésnek csökkentése, a Csendes-óceántól a Csendes­óceánig mindenütt jelentkezik és legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a koronának nálunk bekövet­kezett gyors feljavulás­a érzékeny­ebbé tette a keres­kedelmet és a­z ipart a válsággal szemben. A­kik azok­ba­n ebből azt a következtetést akarnák levonni, hogy a keresk­ed­elemre és iparral kedvezőbb egy csökkenő koronnaérté­k, nagyot tévednek. Ideig-óráig jelenthet ugyan a koron­a érték­ének hanyatlása a gyárakra jobb f­o­glalkoztatást és ezzel kedvezőbb versenyviszonyokat, de ne feledjük, hogy e kedve­zőbb versenyviszonyok azon épülnek föl, hogy a ko­rona leromlásával és a bekövetkezett drágasággal nem tartanak lépést a munkabérek é­s a fix fizet­ések. Vagyis, ezek a látszólag kedvező viszonyok az or­szág jelentős rétegeinek nyomorán épülnek fel és előbb-utóbb szociális megrázkódtatásokra ve­tné­­nek. Pillanatnyilag nagyok a veszteségek, d­e egy­részt a kereskedelem az áruk értékének szédítő emelkedése idején kellő tarta­lékokat gyűjtött, más­részt a korona javulása folyományaképpen olyan iparágaik jönnek majd újra működésbe, a­melyek a Leromlott korona mellett tevékenységre nem is gon­dolhattak. A fogyasztás tartózkodása sem tarthat örökké és előbb-utóbb a szükségletek csak jelent­kezni fognak. Azt sem szabad e­lfelejtenünk, hogy a magyar gyáripar nyersanyagának jelentős részében ma külföldre szorul és ennélfogva a korona jobb kurzusa itt is kedvező hátára lesz. Hogy a korona javulásával a részvények árfolyama csökken, az magától értetődő jelenség. Hogy milyen hatással lehetnek ezek a vál­tozások Hegedűs pénzügyi terveire? Hegedűs pénzügyi tervei két oszlopon épülnek fel. Az egyik a korona értékének fel­javulása, a má­sik az ország háztartásának adók útján, elsős­orban vagyonváltsá­gga­l való rendbehozatala. A­mi a va­­lutajavítást illeti, Hegedűs teljes sikert ért el. Ha csak valamennyire jó termés fogja segíteni akció­ját, ú­gy őszre, mire az önálló jegybank megkezdi működés­ét, már fel fogja tudni javítani koronánkat 5 cent­imes-re és a jegybanknak lesz a feladata, hogy egy helyes bank- és devizapolitikával ezen a színvonalon meg is tartsa. De éppen a Hege­dűs által valutapolitikai téren elért sikerek teszik kérdésessé, hogy a vagyon­váltság törvényekhez fűzött reményei megvalósulnak-e. Hogy csak a részvénytársaságok vagyonváltságát vegyük, itt a helyzet az, hogy ő ezekre a v­ál­tság­összegét a de­cemberi állapot alapján rótta ki, tehát olyan álla­pot alapján, melynél az árfolyamok 1 centime-es ko­ronán épültek fel. Kirótta rájuk a váltságösszeg­et és most ezt be akarná hajtani 2,8 centrine-e­s koro­nánál. Ez lehetetlen. Erre a vállalatok nem is ké­pesek. Ha­­a pénzügyminiszter készpénzt alkar kapna és nem részvényeket, a­melyeket nem tud majd értékesíteni, akkor el kell szánnia magát arra, hogy már a legközelebbi jövőben­ novellát terjeszt a nemzetgyűlés elé, a­m­elynél figyelembe veszi, hogy éppen az ő kitűnő valutapolitikája folytán, de­cember 20-ika óta, nagyot fordult a világ , , , ső minden pénzügyi politika csak másodlagos. Tulajd­onképpen a kereskedelmi és gazdasági poli­tika az, a­mely Nagy Kristófként a vállát kell, hogy hordja a pénzügyi politikát. Sajnos, e tekintetben olyan gazdasági, olyan kere­skedelempo­liti­kai kon­cepciókkal, a­melyek Hegedűs pénzügyi koncepciói­val egyenlő értékűek volnának, inám dicsekedhe­tünk. E tekintetben az a program, a­melyet a keres­­kedelm­i miniszter az ország elé tárt, a maga nega­tívumaival nem megnyugtató. Itt az ország továbbra is várakozó állásponton van. Ber­kinyi Kálmán, az­ Országos Magyar Keres­­­kedelmi Egyesülés igazgatója:" A kereskedelmi miniszternek tegnap tartott expozéjával a magyar kereskedelem minden rétege tökéletesen meg lehet elégedve. Ne méltóztassék ezen csodálkozni! Nem a magyar, hanem a francia kresked­elmi minisztert értjük, a­ki igazán félre nem ismerhető határozottsággal tört lándzsát a ke­reskedelem felszabadítása mellett. Sivár a kép, a­mely kereskedelmi miniszterünk programjából kibontakozik. Mintha sohasem hal­lotta volna azt az igazságot, a­melyet pedig előtte­­való nap Apponyi foglalt össze precíz szavakban: .,Budapestnek, kifogástalan kereskedelme van. Buda­pest egyenesen arra van teremtve, hogy gócpontja legyen a keleteurópai kereskedelemnek.“ A kormány minden intézkedés, minth­a ép az ellenkező célt akarná szolgálni. Tranzito kereskede­lem? Szépen hangzik a rendelet nyol.utatato­t betűin keresztül, a való életben azonban elkeseredéssel pa­naszolják az érdekeltek, hogy kérvényeiket nem in­tézik el. Elkészítési eljárás? Gyönyörű kívánalom Egyelőre a kereskedők hangos panaszát halljuk a­miatt, hogy egyes nagy bankok kikészítés címétg engedelmet kapniuk oly cikkeknek belföldön való kijavítására, a­melyet más kereskedők be nem szál­líthatnak, a­mikor az illető cikk benn van az or­szágiban, egyszerre h­ipp­-hopp, a bank társul vesz maga mellé egy-két altruista szövetkezetet és attól a perctől fogva nem kell többé kivinnie, itt ber­it az országban is forgalomba szabad hoznia. Akármerre nyúlunk, az államilag támogatott szövetkezetekbe ütközünk bele. Az egyik már áru­­előleg gyűjtése címén is köt különös jogügyleteket a betevők ezreivel és kikerüli a takarékbetétek elő­feltételeire vonatkozó törvényes intézkedéseket. Egy tekintetben azonban, el kell ismerni, hogy a miniszter álláspontja elismerést érdemel. Dicséret illeti, hogy a közszállítási szabályzatnak szigorúbb betartását ígérte meg. Hamarabb kellett volna erre az álláspontra térni. Még mielőtt a Biedermann-ügy hullámai ma­gasra csaptak. De még most sem késő. Ha ebben a kérdésben végre sarkára áll Hegyesham­y, szá­míthat a kereskedelmi körök teljes támogatására. Kiragadtunk néhány mozzanatot annak illusztrálására, milyen sivár a kereskedelem hely­zete. A kockázattal megszerzett árukészletek raktá­ron hevernek, a közönség vásárlókedve egészen megcsappant, a hitelszerzés, jórészt a bankok rideg üzleti politikája miatt, a lehetetlenséggel határos. A hosszú üzlettelenség a legtömörebb jövő jövőt festi mindazok számára, kiknek egyéb vagyonuk alig van, értékében napiról-napra jobban összezsugorodó áru­készletüknél. Hozzá még két fekete gond ül a vágtató lovas mögött: az egyik az adózás, a másik a konszolidá­ció folyamatában, beálló zökkenések. A­mi az előb­bit illeti, remélhetjük, hogy Hegedűs Lóránt számot vet a közben bekövetkezett gazdasági eltolódással és ehhez szabja majd a maga dolgait. A másik a nehe­zebb ügy. Valamennyi kormányzati tényezőnek­ egybefogó működésére volna szükség és nem volna szabad többé a közönséget nap-nap után olyan in­tézkedésekkel ijesztgetni, a­milyen a mozik elvétele és az ehhez hasonló egyéb rendszabályok . . . Fiatalm* ide arebürt varázsol elő 10 nap alatt és eltávolít minden tevit­­h­ibát u. m­.: mitesszer, pattanás, sárgafolt, ránc, orrvörösség, likacsos, hervadt, petyhüdt bőrt, a dr. Kayserling-féle ..Hyvarion k­­ezépitészer. A kúra egyszerű, otthon­,végezhető, minden fel­­tünése nélkül. Befejezése után az arcbőr ragyogó szépségben, gyermeki üdeségben és tisztaságban pompázik. — Egy adag 76.— ív. Vidékre szétküldés diszkréten, bermontvo CC.— K előzetes utalványo­zása ellenében. Iíyvarson-gyár vezérkép­viselete Gross Alttal, Budapest, Józsuf­­körút ,13/B félemelet 1. Szétküldési te­lep: ROMA-DRIGERIA, Budapest, VIII., József—körút 50/13. Elöljáró beszéd!­­ Aki mesélni nem restel: Pálma Péter volt őrmester, Aki saját apja fia És jelenleg csizmadia, E helyütt majd rendbe-sorba Kalandjait tollba mondja, Melyek bajban, szerencsében, Háborúban és békében, Légben, vízben és szárazon, Télen, ősszel és tavaszon, Gráz,áttűzben és fogságban, Vele mindeddig megestek, Mig lettek reggelből estem­ - Megjelenik minden vasárnap. - Kivágni ás eltenni Alig vége lesz!-

Next