Budapesti Hírlap, 1921. május (41. évfolyam, 94–116. szám)
1921-05-15 / 105. szám
10 DUSAPESTI HÍRLAP (105. ■/ 1921 április 15. szerda, csütörtök este 9 órakor: Pesti asszony. Péntek, szombat, vasárnap, hétfő este 8 órakor: Az" őrgróf. Minden délután 6 órakor filmrevü: Hamar egy asszonyt. Városi Színház: Vasárnap délután: ,A zsidónő. Hétfő délután: Karmon". Vasárnap és liéi£ö este: A szerencsetáttc. Egész héten minden este: A szprencse- tánc. Vasárnap délután: Pauszt. Király Színház. Vasárnap és hétfő délután: Offenbach. Vasárnap és.Hétfő este: A kék mazur. Egész héten minden este: A kék mazur. Vasárnap délután: Offenboach. Belvárosi Színház: Vasárnap és hétfő délután: A buta ember. Vasárnap és hétfő este: Az apám felesége. Kedd: A mámor. Szerda, péntek, szombat és vasárnap este: Az apám felesége. Csütörtök este és vasárnap délután: A buta ember. Eskütéri Színház: Egész héten minden délután: Férjhez ment a feleségem, minden este: a Hölle vendégjátéka. Skála-színház: Vasárnap délután, hétfő délután: Luxemburg grófja. Egész héten minden este: Stip van jVVinkle. Vasárnap délután: Luxemburg grófja. Andrássy-úti Színház: Vasárnap, hétfő délután fél este, kedden és szerdán: Kandi Klári. Gyorsan orvost! Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap: A zafírköves gyűrű. Budai Színkör. Vasárnap délután: A falu rossza, este: Túl a fagykrivánon. Hétfő délután: A drótostót, este: A kis szökevény. Kedd: Mágnás Miska. Szerda: Leányvásár. Csütörtök: Hejebuja báró. Péntek: A vas- gyáros. Szombat: Tatárjárás. Vasárnap délután: Deb- Brecenbe kéne menni, este: Pillangó főhadnagy. KÖZGAZDASÁG. PörsköscSS stetysetscép. Mezőgazdasásg, ipar, kereskedelem. — Mutschenbacher Emil dr. Fenyő Miksa dr. és Balkányi Kálmán dr. nyilatkozata. — Mutschenbacher Emil dr., az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főtitkára: Annak az örvendetes jelenségnek, hogy kenyérnyag termelésünkben szinte stb.Ami visszaesés sem mutatkozik, mindenesetre egyik fontos tényezője volt az a körülmény, hogy a kormány múlt ősszel teljes határozottsággal megígérte a gabona kötött forgalmának fölszabadítását. Ami azután időközben az adógabona-behajtással és a kivetett terménymennyiséget beszolgáltatni nem tudó, a rossz termés folytán amúgy is károsult gazdáik érzékeny megbírságolásával történt, nagy elkeseredést keltett és mindenre alkalmasabb volt,, mint a gabonatermeléshez való kedv fokozására. Már csak az a bizalom tartotta gazdáinkban a lelket, hogy a kormány ismételt és határozott ígérete szerint vége akötött forgalomnak. Ha ebben a hitünkben és várakozásunkban — az előző évek annyi keserves tapasztalata után — ne adj’ Isten! megint megcsalódnánk, az végzetes kihatással lehetne kényérmaigtemelésünkre! Pedig sajnos, a pénzügyminiszter forgalmiadó javaslata, valamint a földművelésügyi miniszter legutóbbi nyilatkozatai arra vallanak, hogy a kötöttforgalom még mindig nem a múlté, sőt most az eddiginél is rosszabb változata kísért. A forgalmiadó-javaslat első részének, az őrlési adó tervének tárgyalása során a mezőgazdasági és a malom-érdekeltség egyesült erővel mindent megkísérelt, hogy a kormányt eltérítse a kötöttforgalom fenntartásának szándékától, amit pedig az őrlési adó életbeléptetésefeltétlenül magával hozna. Nem mondunk le arról a reményről, hogy még az utolsó percben felülkerekedik a jobb belátás és végre-vallahára szakítanak az állami Lisztorátás kétes értékű rendszerével. Egyébként ebben a tárgyban az O. M. G. E. az ország valamennyi gazdasági egyesületével és mezőgazdasági szövetkezeti központjaival karöltve június hó 1-én Budapesten a Köztelken országos gazdagyűjtést rendez. Ha addig a gabonaforgalolm felszabadítása irányában, kedvező döntés nem történnék, az egész ország kis- és nagygazdáinak a közteleken egybegyűlő képviselői hangos szóval fogják követelni valamennyi mezőgazdasági terményünk forgalmának legalább a belföldi viszonylatra s az új gazdasági évre való szabaddá tételét. Hogy mi a gazdaközönség fölfogása a földhálság és a földreform kapcsolatba hozataláról? A földreform végrehajtásának természetes akadálya a gazdasági helyzet általános bizonytalanságán és a vállalkozói kedv hiányán kívül az, hogy a kik a földhotfoni értelmében füdlben részesiik elött volnának, kgsöbbnyire hijjával vannak a földszerzéshez szükséges készpénznek gazdaságo fleszerelésneik. Az ilyenekből természetesem nem lehet márói fliotoapra birtokosokat varázsoll. Inkább a termásneles fejlődésre kell bízni kisbérletek alakítása révén, ami mindenütt simán és eléggé kedvező eredménnyel folyik: a szorgalmas és arra való kisbérlek önálló birtokosokká leendő gyarapodását. Sok szó esik mostanságarról, hogy a nagyobb birtokosokat földváltságuknak természetijén való lerovására fogják kötelezni s ily módon biztosítanák a birtokreform megoldásához szükséges földterületet. Csakhogy itt is az a baj, hogy azok, akiket a földreform elsősorban akar földhöz juttatni, legkevésbé fizetőképesek. Ezek földigényét az állam csak lellelnyujtással elégíthetné ki. Akkor azonban országszerte olyan kielégíthetetlen földigéénylés indulna meg, amely nyomban lerontaná a földváltságból az ország pénzügyi helyzetének megjavítására várt és számbavett eredményeket. Ita pedig az állam a természetben átvett földet, melyet maga nem kezelhet, jó áron értékesíteni akarná, eltekintve attól, hogy a tömeges kínálattal maga verné le az árakat, nem is követhetne egyidejűleg birtokpolitikai és pénzügyi célokat. A június 1-i országos gazdagyűlés bizonyára rajta lesz, hogy a pénzügyminisztert a mezőgazdasági ingó vagyonváltságés földválság tervbe vett megoldása tekintetében színvallásra, a mai nyomasztó bizonytalanság eloszlatására és a megoldásnál a gazdasági érdekeknek a pénzügyi szempontokkal való összhangba hozatalára bírja. Fenyő Miksa, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója: Kezdem a válsággal. Minden olyan megállapítás, mely a válság okául a korona javulását, Hegedűs Lórántnak pénzügyi terveit jelöli meg, téves s a világhelyzetnek félreismerésén alapul. A gazdasági válság, az áraknak esése, a fogyasztás teljes tartózkodása, a készletek felgyültemlése és ezzel kapcsolatban a termelésnek csökkentése, a Csendes-óceántól a Csendesóceánig mindenütt jelentkezik és legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a koronának nálunk bekövetkezett gyors feljavulása érzékenyebbé tette a kereskedelmet és az ipart a válsággal szemben. Akik azokban ebből azt a következtetést akarnák levonni, hogy a kereskedelemre és iparral kedvezőbb egy csökkenő koronnaérték, nagyot tévednek. Ideig-óráig jelenthet ugyan a korona értékének hanyatlása a gyárakra jobb foglalkoztatást és ezzel kedvezőbb versenyviszonyokat, de ne feledjük, hogy e kedvezőbb versenyviszonyok azon épülnek föl, hogy a korona leromlásával és a bekövetkezett drágasággal nem tartanak lépést a munkabérek és a fix fizetések. Vagyis, ezek a látszólag kedvező viszonyok az ország jelentős rétegeinek nyomorán épülnek fel és előbb-utóbb szociális megrázkódtatásokra vetnének. Pillanatnyilag nagyok a veszteségek, de egyrészt a kereskedelem az áruk értékének szédítő emelkedése idején kellő tartalékokat gyűjtött, másrészt a korona javulása folyományaképpen olyan iparágaik jönnek majd újra működésbe, amelyek a Leromlott korona mellett tevékenységre nem is gondolhattak. A fogyasztás tartózkodása sem tarthat örökké és előbb-utóbb a szükségletek csak jelentkezni fognak. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar gyáripar nyersanyagának jelentős részében ma külföldre szorul és ennélfogva a korona jobb kurzusa itt is kedvező hátára lesz. Hogy a korona javulásával a részvények árfolyama csökken, az magától értetődő jelenség. Hogy milyen hatással lehetnek ezek a változások Hegedűs pénzügyi terveire? Hegedűs pénzügyi tervei két oszlopon épülnek fel. Az egyik a korona értékének feljavulása, a másik az ország háztartásának adók útján, elsősorban vagyonváltsággal való rendbehozatala. Ami a valutajavítást illeti, Hegedűs teljes sikert ért el. Ha csak valamennyire jó termés fogja segíteni akcióját, úgy őszre, mire az önálló jegybank megkezdi működését, már fel fogja tudni javítani koronánkat 5 centimes-re és a jegybanknak lesz a feladata, hogy egy helyes bank- és devizapolitikával ezen a színvonalon meg is tartsa. De éppen a Hegedűs által valutapolitikai téren elért sikerek teszik kérdésessé, hogy a vagyonváltság törvényekhez fűzött reményei megvalósulnak-e. Hogy csak a részvénytársaságok vagyonváltságát vegyük, itt a helyzet az, hogy ő ezekre a váltságösszegét a decemberi állapot alapján rótta ki, tehát olyan állapot alapján, melynél az árfolyamok 1 centime-es koronán épültek fel. Kirótta rájuk a váltságösszeget és most ezt be akarná hajtani 2,8 centrine-es koronánál. Ez lehetetlen. Erre a vállalatok nem is képesek. Haa pénzügyminiszter készpénzt alkar kapna és nem részvényeket, amelyeket nem tud majd értékesíteni, akkor el kell szánnia magát arra, hogy már a legközelebbi jövőben novellát terjeszt a nemzetgyűlés elé, amelynél figyelembe veszi, hogy éppen az ő kitűnő valutapolitikája folytán, december 20-ika óta, nagyot fordult a világ , , , ső minden pénzügyi politika csak másodlagos. Tulajdonképpen a kereskedelmi és gazdasági politika az, amely Nagy Kristófként a vállát kell, hogy hordja a pénzügyi politikát. Sajnos, e tekintetben olyan gazdasági, olyan kereskedelempolitikai koncepciókkal, amelyek Hegedűs pénzügyi koncepcióival egyenlő értékűek volnának, inám dicsekedhetünk. E tekintetben az a program, amelyet a kereskedelmi miniszter az ország elé tárt, a maga negatívumaival nem megnyugtató. Itt az ország továbbra is várakozó állásponton van. Berkinyi Kálmán, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés igazgatója:" A kereskedelmi miniszternek tegnap tartott expozéjával a magyar kereskedelem minden rétege tökéletesen meg lehet elégedve. Ne méltóztassék ezen csodálkozni! Nem a magyar, hanem a francia kreskedelmi minisztert értjük, aki igazán félre nem ismerhető határozottsággal tört lándzsát a kereskedelem felszabadítása mellett. Sivár a kép, amely kereskedelmi miniszterünk programjából kibontakozik. Mintha sohasem hallotta volna azt az igazságot, amelyet pedig előttevaló nap Apponyi foglalt össze precíz szavakban: .,Budapestnek, kifogástalan kereskedelme van. Budapest egyenesen arra van teremtve, hogy gócpontja legyen a keleteurópai kereskedelemnek.“ A kormány minden intézkedés, mintha ép az ellenkező célt akarná szolgálni. Tranzito kereskedelem? Szépen hangzik a rendelet nyol.utatatot betűin keresztül, a való életben azonban elkeseredéssel panaszolják az érdekeltek, hogy kérvényeiket nem intézik el. Elkészítési eljárás? Gyönyörű kívánalom Egyelőre a kereskedők hangos panaszát halljuk amiatt, hogy egyes nagy bankok kikészítés címétg engedelmet kapniuk oly cikkeknek belföldön való kijavítására, amelyet más kereskedők be nem szállíthatnak, amikor az illető cikk benn van az országiban, egyszerre hipp-hopp, a bank társul vesz maga mellé egy-két altruista szövetkezetet és attól a perctől fogva nem kell többé kivinnie, itt berit az országban is forgalomba szabad hoznia. Akármerre nyúlunk, az államilag támogatott szövetkezetekbe ütközünk bele. Az egyik már áruelőleg gyűjtése címén is köt különös jogügyleteket a betevők ezreivel és kikerüli a takarékbetétek előfeltételeire vonatkozó törvényes intézkedéseket. Egy tekintetben azonban, el kell ismerni, hogy a miniszter álláspontja elismerést érdemel. Dicséret illeti, hogy a közszállítási szabályzatnak szigorúbb betartását ígérte meg. Hamarabb kellett volna erre az álláspontra térni. Még mielőtt a Biedermann-ügy hullámai magasra csaptak. De még most sem késő. Ha ebben a kérdésben végre sarkára áll Hegyeshamy, számíthat a kereskedelmi körök teljes támogatására. Kiragadtunk néhány mozzanatot annak illusztrálására, milyen sivár a kereskedelem helyzete. A kockázattal megszerzett árukészletek raktáron hevernek, a közönség vásárlókedve egészen megcsappant, a hitelszerzés, jórészt a bankok rideg üzleti politikája miatt, a lehetetlenséggel határos. A hosszú üzlettelenség a legtömörebb jövő jövőt festi mindazok számára, kiknek egyéb vagyonuk alig van, értékében napiról-napra jobban összezsugorodó árukészletüknél. Hozzá még két fekete gond ül a vágtató lovas mögött: az egyik az adózás, a másik a konszolidáció folyamatában, beálló zökkenések. Ami az előbbit illeti, remélhetjük, hogy Hegedűs Lóránt számot vet a közben bekövetkezett gazdasági eltolódással és ehhez szabja majd a maga dolgait. A másik a nehezebb ügy. Valamennyi kormányzati tényezőnek egybefogó működésére volna szükség és nem volna szabad többé a közönséget nap-nap után olyan intézkedésekkel ijesztgetni, amilyen a mozik elvétele és az ehhez hasonló egyéb rendszabályok . . . Fiatalm* ide arebürt varázsol elő 10 nap alatt és eltávolít minden tevithibát u. m.: mitesszer, pattanás, sárgafolt, ránc, orrvörösség, likacsos, hervadt, petyhüdt bőrt, a dr. Kayserling-féle ..Hyvarion kezépitészer. A kúra egyszerű, otthon,végezhető, minden feltünése nélkül. Befejezése után az arcbőr ragyogó szépségben, gyermeki üdeségben és tisztaságban pompázik. — Egy adag 76.— ív. Vidékre szétküldés diszkréten, bermontvo CC.— K előzetes utalványozása ellenében. Iíyvarson-gyár vezérképviselete Gross Alttal, Budapest, Józsufkörút ,13/B félemelet 1. Szétküldési telep: ROMA-DRIGERIA, Budapest, VIII., József—körút 50/13. Elöljáró beszéd! Aki mesélni nem restel: Pálma Péter volt őrmester, Aki saját apja fia És jelenleg csizmadia, E helyütt majd rendbe-sorba Kalandjait tollba mondja, Melyek bajban, szerencsében, Háborúban és békében, Légben, vízben és szárazon, Télen, ősszel és tavaszon, Gráz,áttűzben és fogságban, Vele mindeddig megestek, Mig lettek reggelből estem - Megjelenik minden vasárnap. - Kivágni ás eltenni Alig vége lesz!-