Budapesti Hírlap, 1921. július (41. évfolyam, 142–168. szám)

1921-07-17 / 156. szám

1921 julius 17. OüOAPESTI HlRLAP (156. BZ.) ugrás hendikep. 1. Reiner László (FTC), 90 cm. foglaló 6 m. 38 cm. 2. Nádas László (MTK) 85 cm. foglaló 6 m. 30 cm. — 1500 méteres gyaloglás hendikep. 1. Koch Sándor (MTK) 90 m. foglaló 7 perc 31.6 mp. 2. Kárász Andor (MTK) 100 méter foglaló 7 p. 30 mp. — 1000 méteres síkfutás. (II. osztályú): 1. Cséffay Sándor (MTK) 2 p. 49 mp. 2. Szloboda Jenő (MTK) 2 p. 49.8 mp. — 3000 méteres síkfutás hendikep. 1. László Mik­lós (MTK) 160 méter foglaló, 9 perc 49.8 másod­perc. 2. Kellner Béla (MTK) ISO m. fogl. 9 p. 57 mp. — 300 méteres síkfutás. 1. Boros Ernő (MAC) 39.1 mp. 2. Virág László (FTC) 39.6 mp. — 200 méteres gátfu­tás. 1. Dénes Emil (MAC) 31.2 mp. 2. Némethy György (MAC) 31.6 mp. — Diszkoszdobás. 1. Dunst Ferenc (BBTE) 31 m. 12 cm. 2. Gelléri Andor (MTK) 30 m. 39 cm. — Távolugrás helyből. 1. Slautner György (MTK) 2 m. 93 cm. (ifjúsági rekord). 2. Virág László (FTC) 2 m. 78 cm. — a'/700 méteres stafétafutás (II. osztályú). 1. MAC (Sárközy Lajos, Nagy Károly, Papp Andor, Kajda Lajos) 1 p. 40 mp. 2. FTC 1 p. 43.5 mp. — Gerelyhajítás (II. osztályú). 1. Grim­ György (MTK) 36 m. 38 cm. Ellenfél nélkül. — Hármasugrás: 1. J­a­­g­yar Alajos (MTK) 11 m. 99 cm.­2. Rosenblüth Sándor (FTC) 11 m. 77 cm. — J/X 300 méteres staféta futás. 1. MTK (Leich­tag, Grün, Wieselmann, Itette) 3 p. 49.2 mp. Ellenfél nélkül. Az Egyetértés Sport Club vasárnap délután fél 4 órakor országos atlétikai viadalt rendez a Hungária-sportelepen. A változatos program leg­érdekesebb számának az 5X800 méteres staféta, futás, valamint­ a félórás párosverseny ígérkezik. A mezőnyök igen népese­k lesznek, a­mire biztosíték a programon levő 206 nevezés. * Magyar atléták Stokholmban. Hosszadal­mas huzavona után sikerült előteremteni átváloga­tott atléták stokholmi útjára szükséges 300.000 koro­nát, a magyar atlétika képviselői tehát elutazhatnak a svéd fővárosba, a­hol jú­ius 24-én és 25-én zajlik le a magyar-svéd atlétikai mérkőzés. Atlétáink hét­főn este 6 óra 10 perckor utaznak el a nyugati pá­lyaudvarból Zuber Ferencnek, a MASZ alelnökének és Stefániai Vilmos szövetségi pénztárosnak, vala­miért Misánaii Ottó trénernek a kíséretében. * Céllövés. A Magyar Országos Céllövő Szövet­ség Karafiáth Jenő dr. nyug. államtitkár elnöklésével a minap tartotta rendkívüli közgyűlését, a­melyen a szö­vetség tisztikarát a következőképpen alakították meg: Elnök: Karafiák Jenő dr., társelnök Szemere Huba és Siv°ly János, alelnök Dormándy Géza, Gabányi János, Kolár Nándor, Didi Ágoston. Főtitkár: Vener Rezső, tit­kár: Pintér Arnold dr. * A KUSz folyami baj­noksága. Tegnap zaj­lott le a Magyar Úszó Szövetség rendezésében a folyam­bajnokság a Dunán huszonhét úszó részvételével. A hosszú távolságú úszóbajnokságot a verseny ráült évi győztese, Horváth Gyula (III. ker. TVE) nyerte meg 58 p. 02 mp alatt. A helyezés további sorrendje ez volt: 2. Serény István (FTC), 3. Viszek József (III. ker. TVE), 4. Buttula József (Szeged), 5. Vértesi-Vrabel Jó­­zsef (FTC), 6. Keserű Alajos (FTC), 7. Szántó József (REAC), 8. Klartiny László (Csillaghegyi MŰVE), 9. Keserű Ferenc (III. ker. TVE), 10. Landauer Béla (MOVE—BSC), 11. Schrantz Jenő (HL kér. TVE). R­észt vett a versenyben Eperjessy Béla is a Margitszi­get csúcsánál azonban — a MAC klubházánál lévő cél közelében — föladta a küzdelmet. Ekkor Horváth Gyula két testhosszal vezetett előtte. A versennyel kapcsola­tos 1921. évi hosszútávolságú­ négyes csapatbajnokságot a III. ker. TVE (Horváth,­­ Hiszek, Keserű Ferenc, Schrantz Jenő) nyerte meg. A junior egyéni verseny győztese Serény István (FTC), a vidékiek versenyének győztese pedig Buttula József (Szeged) volt. * Cserkészélet Balatonszemtesen. A budapesti II. ker. Toldy Ferenc főreáliskola 11. sz. Bocskay cser­­készcsapatának egyik része az idén is Balatonszemcsen táborozik, a­hol Hunyadi József gróf titkos tanácsos Balatonszemesen nagybirtokos vendégszeretetét élvezik. A szárazföldi csapatot a vízi csapat fogadta, a­mely csónakon tette meg a 300 kilométeres utat a Dunán és a Sió-csatornán át Girsik Géza dr. tanár cserkészpa­­rancsnok és nagybányai Horthy István rajvezető vezeté­sével. A szárazföldi csapatot Takács Andor tanár cser­készparancsnok vezette s velük résztvesz a táborozásban Girsik Gézáné úrhölgy is, a­ki a csekésügy iránt való nemes szeretetével magára vállalt® az ellátás vezetését. Az élelmiszerrel való ellátás nehézségeit nagy értékű adományaival az amerikai gyermeksegítő akció vállalta el. A táborozás öt hétig tart. A táborhely a balaton­­nemesi hajóállomás, a melyet a földmivelésügyi minisz­térium bocsátott a csapat rendelkezésére. Szerkesztői üzenetek: M. A., Ujfehértó. 5845—69. számú Jósziv sors­­jegyét 4 koronával kihúzták. — Sz. J­, Borzavar. Az 1870. évi m. kir. nyeremény kölcs­ön­húzása megszűnt, mert már az összes sorsjegyeket kisorsolták. — B. G., Zsámbék. 5903—23. számú Jósziv-sorsjegyét 4 koronával és 5512—36. számú magyar Vöröskereszt-sorsjegyét 16 koronával kihúzták. — Ö. A., Lovászpatona. 3309—31. számú osztrák Vöröskereszt-sorsjegyét törlesztésre ki­sorsolták. — F. L.-né, Győr. 514—33. és 514—37. számú magyar Vöröskereszt­ sorsjegye egyenként 16 ko­ronát, 515—27. és 1479—99. számú ugyanilyen sorsjegye egyenként 14 koronát, a 3688—95. számú pedig 13 ko­ronát nyert. — A következők sorsjegyeit és nyeremény,­kötvényeit nem húzták ki: P. J.-né, Nagykanizsa; W. M., Budapest; C*. L., Székesfehérvár; S. K-né, Budapest; K. S., Újtelep; S*. B. dr., Dunabogdány; S. I., Budapest; B. L., Pácin; T. I., Debrecen; F. M., Pestújhely; I. F., Biharkeresztes; M- J., Szentes; B. G., Karcag; G. J., Ceglédbercel. — Z. P., Szeged. A kereskedelmi iskolai érettségivel mind a két főiskolára beiratkozhatok. — N. F., Nagygeresd. Az árakat e­rre senki sem tudhatja. KÖZGAZDASÁG. Egyről-másira. — A behozatal korlátozása. — Dolgozzunk! — Elfgszerűsödjünk! — Stabilizálás. — (Sz ár.) A miniszterelnök legutóbb a munka­­nélküliség orvosságaként a behozatali szabad lista felülvizsgálását helyezte kilátásba. Ezt az ígéretét a hivatalos lap ma­i száma már valóra is váltotta. Egész sereg olyan cikket sorolt fel, mely eddig sza­badon volt behozható és mely ezentúl csak külön engedelemmel imponálható. A behoza­tl e korlátozásának iparvédő és szociális jellege szembeszökő. Másfelől azonban el kell ismernünk, hogy a mai rendelet az eddigi mér­téken felül taszít bele bennünket az elszigeteltségbe­­ és rácáfol azokra, kik a monarkiából kiszakadt ál­lamok barátságos, gazdasági egy­üt­tműködésében és becsületes munkabeosztásában keresik Kelet- Európa rendbehozatalának kulcsát. Nem a mi hibánk, hogy így történt. A behoza­talnak ezt a korlátozását, a gazdasági elzárkózásnak ezt a fokozását, a munkanélküliséggel egyetemben, nagyrészben szomszédaink magatartása kényszerí­­tette reánk. Mert akármilyen szigorúan bíráljuk is el saját viszonyainkat, kétségbevonhatatlan, hogy Európának ezen a részén eddig mi követtük a leg­­liberálisabb kereskedelmi politikát. Mindeddig Magyarországba minden megszorítás nélkül jöhetett be Csehországból vagy Ausztriából még az olyan áru is, mellyel a magyar termelés kielégítő módon tudta volna ellátni a magyar fogyasztást. Ezzel szemben ezekbe az országokba semmit sem lehetett bevinni. Csehország a behozatali odalom rendszerét hihetetlen szigorúsággal kezelte és Ausztria is kö­ve­te­l példát. Ez az állapot tovább nem volt fentart­­ható. Végre nekünk is rá kellett fanyalodnunk az olyan intézkedésre, mely pillanatnyilag javít ugyan gazdasági helyzetünkön, de növeli az elzárkózást, a gazdasági erőknek azt a szétforgácsolódását, mely Európaszerte tapasztalható. Hiába! A gazdasági li­beralizmus terén a győzteseknek kellett volna elől­­járni, vagy legalább is követni bennünket, ők azon­ban egyrészt Rómáról,a Portoroseről és hasonló jók­ról beszélnek, másrészt poftig Briandnak tapsolnak, a­mikor azt mondja, hogy Magyarország h­asába kel­lett belevágni, sőt Take Joneszkinak is, a­ki kije­lentette, hogy a kis­antant célja Magyarországot vas­fallal körülvenni. Ennek a vasfalnak láttára és ezt a vasfalat érezve, mi sem hagyhattuk tovább nyitva határainkat. Ezek a falak és ellenfalak mutatják, milyen messze vagyunk még az igazi békétől és meny­nyire igaza van az ősz­rák kancellárnak, a­mikor azt mondja, hogy egész Európa gazdasági frontja inog. * Dolgozzunk! mondja Bethlen István és aban intézkedéseket ígér, melyektől a munkanélküliség csökkenését várja. Építsünk! mondja Hegedűs Lóránt és 300 milliót hasít ki a vagyon váltság ho­­zadékából lakástermelésre. „Hirdetem a munka egy­ségét, osztály és felekezeti különbség nélkül!" — mondja nagyatádi Szabó. Szóval mindenki a munka szükségességétől van áthatva, mindenki a munka megkezdésének halaszthatatlan voltát tolja homlok­térbe. Kár, hogy a statisztika adatai közbevigyorog­nak, lerontják a beszédek hatását és a szkepszis felhőjébe burkolják a legszebb felszólalásokat, fel­szólításokat, sőt a legjobb szándékú intézkedéseket is. Miképpen dolgozzunk, hogyan építsünk, — mondják ezek a számok — mikor a Budapesten épülő egyetlen ötemeletes bérpalota 65 millió koro­nájába kerül a Máv.-nak, jóllehet 400 koronás tég­lából és mindenféle kedvezésekkel épül? Nekünk közönséges halandóknak 110 milliónkba kerülne ugyanez az építkezés. És hogyan adjuk bérbe a la­kásokat, a­mikor egy háromszoros lakás építési költsége 900.000 korona, úgy hogy a legszerényebb polgári haszon számításával évi 70.000 korona bért kellene kérnünk az ilyen egyszerű hajlékért? Pedig ennél a számításnál már tekintetbe vették a téglának nemrég történt 50%-os leszállítását is. Ámde — mondja a statisztika — mit ér minden leszállítás, mikor egyes helyeken a vasúti fuvardíj, a beszállí­tási költség nélkül, három-négyszer akkora, mint az anyag ára? Mit ér minden akció, mikor az állam az egyik oldalon a munka mekezdése érdekében hoz áldozatot, a másikon pedig mint üzem, mindent drágít és ezzel napról-napra jobban nehezíti a ter­melést? A munka megindításának első feltétele, hogy az állam jobb keze tudja, mit csinál a bal. * Nyájas olvasó, volt-e már a kezedben adóbe­vallási iv ,,a vagyonadó és jövedelmi adó kivetésé­hez", a maga hátborzongató kérdéseivel, ágas-bogas rubrikáival, a maga mindig visszatérő kérdésével, vájjon az i­lelő vagyontárgy 1914. augusztus 1-e előtt vagy után kerül-e birtokodba? (Mintha min­den háború előtt való szerzemény tisztességes volna és a legutóbbi hét esztendő munkájához föltétlenül szenny tapadna!) Vagy tudod-e nyájas olvasó egyál­talán, mennyi adót fizetsz? Ha tudod, bizonyára kü­lönleges szakmád az adó és ezért tudsz eligazodni a huszonegy­ féle egyenes ál­ami adó, továbbá a pót­adók, forgalmi adók stb. rengetegében. Vagy sze­reztél-e valaha útlevelet? Avagy tudod-e pontosan mennyi házbért kell fizetned, a­nélkül, hogy a fel­sőbb matematika tanára volnál valamely egyete­­men? Az élet minduntalan sziklákat gördít utunkba, a bürokrácia pedig gondoskodik arról, hogy emel­lett még hegyes kavicsok is sebezzék mezítelen lá­­bunkat. Ha­ már ránk fogják, hogy csak egyetlen do­logban van túltermelésünk: törvényekben és rende­letekben, kérdezzük, miért nem lehetnek azok a törvények, rendeletek és az ezek alkalmazásához szükséges segítőeszközök egyszerűek és könnyen ért­hetőek? Miért nem szállnak a hivatalnok urak, a­mikor a törvények, rendeletek és bevallások szöve­gét gyártják, a szakszerűség magas színvonaláról le az egyszerű állampolgár szintjére? Néhány hónap­pal ezelőtt tapsoltunk Wekerle Sándornak, ki a közigazgatás megegyszerűsödését állította elénk a kibontakozás egyik előfeltételeként. Ha már nem tudtuk megfogadni az ősz államférfin tanácsát, leg­alább ne távolodjunk el napról-napra jobban attól az ideáltól, melynek elérésére buzdított. * A német valuta stabilizálása rendkívül fontos kérdés. Nemcsak Németországra, hanem­­ Ameri­kára nézve is. Erre vall, hogy legközelebb egy ame­rikai bankártársaság érkezik Európába a kérdésnek a helyszínén való tanulmányozására. Németorszá­gon kívül — legalább így olvassuk — az amerikai urak, hasonló célból, ellátogatnak Bécsbe, Prágába, sőt Varsóba is. Budapest azonban, úgy látszik, nincs az úti tervükben. Bizonyára, mert tiszteltben óhajt­ják tartani azt a szándékunkat, hogy a saját erőnk­ből kívánjuk a magunk dolgát rendbehozni. Avagy talán beérik azokkal a benyomásokkal és értesülé­sekkel, melyeket a magyar nemzetgyűlés tárgyalásai­ról szóló tudósításokból menthetnek? -a____­ _ vetésjelentés. — Javult a búza és a rozs. Tavalyhoz képezt gyen­­gült az árpa és a zab. 6.3 mill- átlagos búzatermésre van kilátás.­­ A földművelési miniszter ma megjelent vetés­jelentése szerint búzában holdanként átlag* 6­3 mm. vagyis összesen mintegy 11,595.000 mm. búzat­ermés remé­hető, a tavalyi 5.6 mm. átlaggal, illetőleg ösz­­szesen 10,422.110 mm-ával szemben. A Vijtés terü­­lete most 1,832 719 kát. hold, tavaly 1,8721108 kát. hold. A várható rozstermés kb. 4,9 millió mm., az árpatermés kb. ugyanennyi és a zab kb. 25 mm. A rozsvetés területe 907.640 kát. hold. Ezen a területen kát. holdanként átlag 5,4 mázsa, vagyis össze­sen mintegy 1,035.000 mázsa rozstermés vosrható. A múlt évben a learatásra került 1,037.181 kát.­­hald terü­leten termett kát, holdanként átlag 5,0 méter­ mázsa, vagyis összesen 5,225.468 mázsa rozs. Az őszi árpa­­aratását befejezték, a twaszi árpa azonban részben még csak most kerül aratásra. A ta­­vaszi nagy szárazság miatt a tavaszi árpa legnagyobb részben alacsony, ritka és fejletlen maradt, úgy hogy a várható termés csak gyenge, helyenkint gyesige közepes lesz. A központi statisztikai hivatal adatai szerint folyó évben az árpa vetésterülete 833.465 kát. hold. Ezen a területen a gazdasági tudósítók és a gazdasági felügye­lőségek adatai szerint kát. holdanként átlag 5.3 mázsa, vagyis összesen mintegy 4.439.000 mázsa árpa várható. A múlt évben learatásra került 890.509 kát. hold területen termett kát. holdanként átlag 5,5, vagyis össze­­sen 4.917.411 métermázsa árpa. A folyó évi valószínű árpatermés tehát mintegy 500.000 métermázsával mu­tatkozik kevesebbnek mint a múlt évben volt. A zab a májusban és június elej felében uralko­dott szárazság folytán visszamaradt, gyenge, ritka és sok helyütt igen gazos. Több helyen igen gyenge termésre van kilátás. A bevetett terület 564.950 kát. hold, a várható átlagos termés holdanként 4,9 g., összesen te­hát 2,770.000 g. szemben a tavalyi 3,237.901 q.-val Az őszi árpa aratását befejezték, a tavaszi árpa azonban részben még csak most kerül aratásra. Az utóbbi idő hűvös időjárása kissé lassította a fejlődést. A bevetett terület 833.465 kát. hold, a várható átlagos termés 5.3 mm. holdanként, összesen tehát 4,489.000 mm., a múlt évi 4,917.411 mm.-val szemben. A tengeri fejlődésére a gyakori esőzések igen jó hatással voltak. A beérkezett adatok szerint a termés kilátásai 1 vármegyében kitűnőek, 1 vármegyében ki­tűnő és jó közöttiek, 4 vármegyében jók, 20 vármegyé­­ben jó közepesek, 4 vármegyében­­5 közepesek- 1e, 8 vár­­megyében gyenge közepesek. A burgonya fejlődésének az időjárás kedvezett. A terméskilátások két vármegyében kitűnő és jó kö­zöttiek, 6 vármegyében jók, 16 vármegyében jó közepe­sek, 4 vármegyében jó közepesek, 3 vármegyében gyenge közepesek és 1 vármegyében gyengék. A cukorrépa terméskilátásai 1 vármegyében ki­tűnő és jó közöttiek, 4 vármegyében jók, 11 vármegyé­ben jó közepesek, 8 vármegyében közepesek és 1 vár­megyében gyengék. A szőlészeti és borászati felügyelők beérkezett jelentései szerint a budapesti kerületben a szőlőtermés­ kilátások rosszabbodtak. A kecskeméti kerületben a ter­méshozam közepes. Eger vidékén ismét jégverés volt, a­mely meglehetős károkat okozott. Közepes termés vár­ható. A veszprémi kerületben a szőlő fejlődése kissé visszamaradt. A miskolci kerületben közepesnél gyengébb lesz a termés. Bihar megyében jó termést várnak. A tarcali kerületben a hűvös fejlődik. 9

Next