Budapesti Hírlap, 1921. augusztus (41. évfolyam, 169–192. szám)

1921-08-02 / 169. szám

1921 augusztus 2. Budapesti Hírlap cmvil.) Oroszországban levő családtagjaikkal. Itt említjük, meg, hogy értesülésünk szerint az igazságügyminiszter rövidesen, lehet, hogy már holnap felszólal a nemzetgyűlésen és ismertetni fogja a már megkötött revali egyezség főbb pontjait. Az európai politika. — Hngol-francia megegyezés a felsősziléziai kérdésben. — Háború-libánidban. — Massareyk és Hainisch találkozása. — A két nagy szövetséges végre megtalálta azt a formulát, amelynek segítségével a Felső-Szilézia dolgában közöttük felmerült ellentét egyelőre elintézettnek tekinthető. Az angol kormány elfogadta Briand legutolsó előterjesztését és megígérte, hogy ő maga és az olasz kormány is utólag csatlakozni fog a francia kormány által a csapaterősítések küldésére vonatkozóan a német kormányhoz intézett jegyzékhez. Állítólag ez a mai napon már meg is történt. A franciákat, mint ez sajtójukból kitűnik, ez a megoldás teljesen kielégíti és most újra szent a béke és mindkét oldalon megint az egyetértést éltetik. Amíg idáig jutottak, addig a kormányférfiak a sajtót használták föl szócső gyanánt, most hogy újból nagyobb veszedelem nélkül lehet deklaimálni, maguk állanak ki a piacra. Lloyd George a tamei katonai emlékszobor leleplezését használta föl arra, hogy megmagyarázza azokat az elveket, amelyek az angol kormányt ebben a legutóbbi kis harcában vezették. Lelkesen vállalta továbbra is a szövetségi viszonyt, de rámutatott arra is, — noha nagy tapintattal és igen kíméletesen — miben van az angol és francia politika között az eltérés. A francia aggodalmakat, melyek a Németországgal való szomszédságból és történelmi okokból táplálkoznak, Anglia nem ismeri. Ez aggodalmak pedig szerinte megnehezítik a higgadt ítéletet, ami nélkül valóságos béke el nem képzehető. Ez a beszéd minden óvatossága mellett elég világos és mutatja, hogy Anglia és Frankország között nem a mostani válság volt az utolsó. Konstatálni kel, hogy a franciák által elért siker csak igen, minimális. Igazi céljukat, hogy t. i. Felső-Sziléziába azonnal csapaterősíléseket küldhessenek, az angol diplomácia meg tudta hiúsítani. A továbbiakban és különösen a legfelsőbb tanács ülésein- mikor a határok megállapítására kerül a sor, fog elválni, hogy az egész nagy perben ki lesz kettejük között a győztes. Valószínű, hogy Anglia azt az engedményét, amelyet a német kormányhoz intézett jegyzék dolgában tett, valamiképen megfizettette magának Franciaországgal. Az ár természetét és nagyságát a legfelsőbb tanács határozatai fogják elárulni. A tanácskozások augusztus 4-én kezdődnek és azokon, az eddigi hírekkel ellentétben, Lloyd George is részt fog venni, ami megint csak jele annak, hogy az egyetértés mégsem lehet olyan hibátlan, mint a minőnek mondják. Németország a dolgok eddigi menetével meg lehet elégedve. Mikor életbevágó problémákról van szó, akkor kisebb szépséghibák — ilyen a mai berlini desmaxs — könnyen, elviselhetők. Ellenben Lengyelország mintha érezné, hogy ügye rosszabbra fordult. Vitos miniszterelnök kijelentette, ha a ver, saillesi szerződéssel ellenkező, a lengyel érdekeket sértő döntést hoznának, akkor a kormány kénytelen lesz magának szabadkezet fentartani. Ez a fenyegetés bizonyára ellenkezik a versaillesi szerződéssel és csak az teszi enyhébbé, hogy a lengyel miniszterelnök elmulasztottal már most megmagyarázni, hogy szerinte mi is az, ami a versaillesi békével ellenkezik. Konstantin király bevonult Eszkischirbe. A török győzelmek tehát legalább is egy kevéssé túloznak. Azt híresztelik, hogy Gunarisz legközelebb Londonba megy és ott fel fogja venni Konstantinápolynak görög csapatok által való megszállását. Ezzel szemben Parisban azt hiszik, hogy a görögök és a törökök a most összeülő legfelsőbb tanácsot közvetítésre fogják felkérni. A két hít között ez utóbbi látszik valószínűbbnek és ez számíthatna több sikerre. A délszláv államban eddig több mint háromezer kommunistát tartóztattak le, a kommunista sajtót megszüntették és a kommunisták valamennyi mandátumát megsemmisítették. Számos helyen véres összeütközésekre került a sor. Pasics miniszterelnök régóta tervbe vett karlszbádi útja most augusztus 10-re van kitűzve, azt remélik, hogy addig rendet teremtenek. A délszlávoknak különben külső háborújuk is van, öt ezreddel beavatkoztak az albániai harcokba, mert az albán felkelés napról-napra terjed méreteiben. Ausztriában a hitelkérdés mellett a legtöbbet emlegetik most Massaryk cseh elnöknek az osztrák elnökkel, Hainischschal való találkozását. Mindkét államfőnek ez esz első nemzetközi szereplése. Ez a tény egymagában is nevezetessé teszi ezt a találkozást, amelynek azonban, legalább a mi szemünkben az az igazi érdekessége, hogy a csehek elnöke éppen annak az államnak az elnökével keresi az első érintkezést, amely állam az egyedüli szomszédaink között, amely még nem tagja a kisantantnak. És teszi ezt éppen akkor, mikor Nyugatmagyarország kérdése fokozott aktualitáshoz jutott. Marokkóban a spanyolok helyzete némileg javult. Az idegen légió hatalmába kerítette Nádor helységet és felszabadította a helyőrséget. A francia területre szorult spanyolokat a franciák a legmesszebbmenő támogatásban részesítik. Harding amerikai elnök által az őszre összehívott konferencia mind több ellenzőre talál. Legutóbb állítólag az angol és japán nagykövetek együttesen kérték a konferencia elhalasztását. Nem lehetetlen, hogy ilyen körülményekközött az Egyesült Államok kormánya a konferencia határidejét csak a jövő tavaszra fogja kitűzni. A házelnökség is az egységes pár! — Rakovszky a jogrendért. — Mindkét párt változatlanul követeli a háselnökséget. — A kormánynak nincs hivatalos jelöltje. — A Ház elnökének lemondása körül keletkezett politikai hullámok, jelenleg elsimulóban vannak, bár a vitás kérdés, a jelek szerint, még sok zavarnak lehet az okozója. A ma délelőtt elterjedt hírek már a kormány kisgazdapárti orientálódásáról és Drakovszky István ellenzéki vezérségéről beszéltek. Ezek a fairek azonban értesülésünk szerint, nem felelnek meg a válságnak. Maga Rakovszky István ma határozottan megcáfolta a kereszténypártból val kilépéséről szóló híresztelést. Kijelentette, hogy továbbra is tagja marad a pártnak, ellenben, működését illetően teljes szabadságot tart fenn magának. Nyíltan ellene lesz minden olyan dolognak, amely az állampolgárok jogbiztosságát veszélyezteti, mindenek felett pedig arra törekszik, hogy a polgári egyének felett megszüntessék a katonai bíráskodást. Vasárnapi számunkban, megentíjkeztünk arról, hogy Rakovszky távozása miatt a keresztény pártban elégedetlen hangok is hallatszottak a kormány eliten. A keresztényipártiképviselők vasárnapi fesztelen eszmecseréje alkalmával azonban már az a mérsékelt és higgadtabb álláspont jutott kifejezésre, hogy a párt nem akar politikai bonyodalmak okozója lenni, mert ezt az ország mai helyzetében nem tartják megengedhetőnek. Ellenben éppen Rakovszky lemondása miatt az elnökséget kereszténypárti politikussal kívánják betölteni. Végleges állásfoglalás még nincs, de ezt a kívánságot Andrássy Gyula gróf már közölte a miniszterelnökkel. A kisgazdapár számarányánl fogva, amit már szintén megírtunk, hasonlóképp magának követeli az elnöki tisztet. A jelöltek mindkét pártban ugyanazok, akükről már megemlékeztünk, de hivatalosjelöltekről ma még annál kevésbé lehet szó, mivel mindkét párt többsége az elnöki szék követelésével egyúttal azon az állásponton van, hogy tekintve az állás fontos közjogi méltóságát, a végleges döntés előtt a pártvezetőségeknek a személyi kérdést előbb egymás között kell tisztázniok s lehetőleg olyan képviselőt kell Rakovszky István örökébe ültetniök, akivel szemben mind a két párt bizalommal viseltetik. A pártvezetőségek, értesülésünk szerint már a napokban meg is kezdik az erre vonatkozó tárgyalást, de nincs kizárva, hogy a választás mégis csak a szünet utánra marad. A politikai helyzetre vonatkozóan a kormányhoz közelálló körökből a következő információt kaptuk: — A kormány a házelnök személyére vonatkozóan egyik pártra sem akar befolyást gyakorolni. A kormánynak az elnöki székre hivatalos jelöltje nincs. A kormány szeretné, ha a pártok ezt, a kérdést egymás között intéznék el, s ezért csak akkor fog közbelépni, ha a pártok személyi tekintetben nem tudnak megegyezni. — A kormány körében nem hiszik, hogy Rakovszky lemondásából nagyobb politikai bonyodalom származhassék. Nem hiszik ezt annál kevésbé, mert a kormánynak esze ágában sincs a keresztény párt ellen politikát csinálni. Az egységes párt megalakításáról szóló híresztelések ma még koraiak, s erről főként azok a politikusok beszélnek, akik az egységes párt eszméje ellen mindig tiltakoztak. A kormány, ha egységes párt alakulására a viszonyok kedvezőek lennének, az egységes pártot úgy képzeli, hogy az nem támaszkodhatna külön-külön egyik kormányzópártra sem, hanem mind a kettőre együttvéve, mert egészséges parlamenti alakulás enélkül el sem képzelhető .Itt tendenciózus manőver van, amelynek célja nyilvánvaló. A nemzetgyűlés munkarendje. A nemzetgyűlés holnap a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló javaslatot tárgyalja. A pénzügyi és földmivelésügyi bizottság kedden befejezi a vagyonváltságról szóló javaslat tárgyalását s jelentését alkalmasint már csütörtökön a Ház elé terjeszti. A nemzetgyűlés a legrövidebb időn belül tűzi ki tárgyalásra ajavaslatot, mely a nyári szünet előtt az utolsó tárgya lesz a munkarendnek. A vita körülbe lül két hétig fog tartani. A vagyonváltság előtt még a szeszadóról, a szerzői jogiról és berni unióról szóló javaslatokat is letárgyalják. Egy magyar gondolatért, — Szilvay Lajos örök naptára. — A Budapesti Hírlap 1910. junius 26-án megjelent számában A reform-naptár címmel hosszabb cikkben szólottunk arról, hogy X. Pius pápa a naptár célszerű átalakítását tervezi. Részletesen ismertettük az újítást, amely az érvényben lévő naptárnak számos hiányát igyekszik kiküszöbölni. A vatikáni naptár valóságos örök naptárnak készült, amely egyforma időrend medrébe törekszik szorítani az esztendő részeit és olyan tonnát keres, amely ráillik a változó évek mindegyikére. A vatikáni naptárt ismertető cikkünk megjelenése után levelet kaptunk Szilvay Lajostól, aki fölhívta a figyelmünket arra, hogy a vatikáni terv nagyon hasonlít ahhoz az örök naptárihoz, amelyet ő már 1893-ban összeállított. Szilvay Lajos be is küldte hozzánk örök naptárának a tervét, amelyet mi a Budapesti Hírlap 1910. július 27-én megjelent számában részletesen ismertettünk, és hangoztattuk annak egyszerűségében és célszerűségében megnyilatkozó ötletességét. Azóta elmúlt jó néhány esztendő, reánk szakadt a világháború sok bajával-gondjával. A naptár reformálásának a kérdését éltették jobb időkre. A szükség azonban előráncigálta a félretett gondolatot és — mihelyt elvonult a háborús zivatar — innen is, onnan is híre jött, hogy a naptár megjavításával ismét foglalkoznak. 1919-ben a francia akadémia ajánlott egy új naptárrendszert, az elmúlt évben az angol képviselőház foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a naptár rendszeressége érdekében a húsvét ünnepének folyton változó napját, rögzíteni kellene. Desborough lord törvényjavaslatot is benyújtott, hogy fixírozzák a húsvéti ünnepek idejét az év határozott napjára. Ugyanekkorfelszínre bukkant Grosclaude genfi tanárnak naptárterve, amely egyszerű rendszerrel kíván segíteni a naptár hibáin. Legújabban Amerikából jön a hír, hogy Drane képviselő a képviselőházban javaslatot nyújtott be, hogy a naptárt alakítsák át. Drane azt javasolja, hogy az évet tizenhárom, egyenként huszonnyolc napos hónapra osszák be. Arról azonban nem szól az amerikai hír, hogy a javaslat miiképpen akarja elhelyezni a rendes esztendő 365-ik és a szökőév 366-ik napját. A naptárm módosítás kérdésében tehát megindult a mozgolódás az egész világon. Bennünket ez a forrongás annál is inkább érdekel, mert ismertük Szilvay Lajos tervét, ezt a jeles magyar gondolatot, amelynek helyet kell kapnia az egész műveit emberiséget érdeklő, az új naptárt kialakító vitában. Szilvay Lajosnak valósággal előjoga van beleszólni a vitába, mert az ő tervezete már 1893-ban megszületett és így a legrégibb valamennyi újabb rendszerű örök-naptár között. Aminap levelet kaptunk Szilvay Lajostól, amelyben hangoztatja az örök-naptár szerkesztésében szerzői jogát, amelyet különösen Grosclaude tanárral szemben, (akinek a terve feltűnően hasonlít az ő tervéhez), de a francia és angol tervvel szemben is érvényesíteni kíván. Kötelességet teljesítünk, amikor egy magyar gondolat elsőbbségének elismertetése érdekében ismét közzéadjuk Szilvás Lajos ötletes tervét, amelynek valamennyi más tervvel szemben előnyt biztosít, hogy a közönséges időszámítást a csillagászati időszámítással hozza összefüggésbe, tehát tudományos alapon áll. Átadjuk a szót magának a szerzőnek, aki örök naptárának rendszeréről a következő világos képet adja: — A mostani időszámításban nincsen rendszer, mert — az év ugyan 365, illetően 366 napból áll, — a mely idő alatt a föld megteszi egyszer napkörüli útját, — de hogy mely időpontban kezdődik ez a körforgás, az mintha mellékes volna. Szeretjük, ha óráik szabatosan mutatják az időt, de a naptártól már nem kívánjuk a pontosságot. Miért van január 1. -izon napon, amelyen most számítjuk és miért nem a téli sotticium idején (a legrövidebb nappal és leghosszabb éjjel) a midőn a föld napkörüli útjának holtpontjára került és megújul a körforgás, a természet?_ Hiszen ezen időpont a világ kezdete óta pozitív és változatlan; kell hogy alapjául szolgáljon az időszámításnak. — Én már 1893-ban elkészítettem a naptárnak egy rendszeres alapon álló tervét. Az újév npját december 22-re, a téli solsticium ideibe tettem. Az ettől a naptól számítandó 364 napot úgy osztottam be, hogy teljesen egyenlő négy negyedből álljon az év, és pedig januárt 30, februárt 30, márciust 31 nappal, áprilist ismét 30, májust 30, júniust 31 nappal állítottam be és ígytovább, a következő két évnegyedben is. Január 1-ét hétfővel kezdem, így ez a hónap keddel végződik. Február szerdával kezdődik és csütörtökkel végződik, március péntekkel kezdődik és vasárnappal végződik és így tovább minden következő hónap és évnegyed. Ezzel a hónapoknak bármelyik napja mindenkor a hétnek ,egy és ugyanazon napjára esik. — E szerint a beosztás szerint a három hónapos évnegyed 91 napot számlál és az év 364 napból áll. Hiányzik a 365-ből ,egy nap, ezt újév napjának nevezem, amely se nem számít, se a hét valamelyik napjának a nevét nem viseli és január 1. előtt foglal helyet.