Budapesti Hírlap, 1921. szeptember (41. évfolyam, 193–217. szám)

1921-09-01 / 193. szám

4 esetén azonnal visszavonulnának, időközben azon­ban a rend fenntartásáról gondoskodnának. A tervbe vett intézkedés keresztülvitele a szö­­dségeszközi ka­tonai bizottság válaszától függ. (MTI.) Az ossirAfe­ssanteröpség föladta GuanafaiVát, Bécsújhelyről jelentik. Az osztrák csendőr­ség feladta Gyar­afalvát. Gyanafalva és Behuny közt megszakadt a vasúti forgalom, minthogy a síneket magyar „bandák" f­elszalggatták. Az osztrák, csend­­őrség a kismartoni kerületben megszállotta Szent­­margitbányát, Vulkapordányt és Cinfalvát. (MTI.) A kommun­isták umánicáscsapatokkal akarják Nyugatmagy­arorszá­got meg­­szerezni. Bécsből jelentik, hogy a Rote Fahne mai szá­mában úgy, mint a tegnapiban, kiáltványt közöl, hogy a proletáriátust fegyverezzék föl és hogy Ma­gyarország ellen munkászászlóaljakat küldjenek. Sopron „Magyarország — fjuraéjai*. Bécsből jelentik, hogy a magyar kormánynak hónapok óta Sopronban tartózkodó képviselője, Vil­­lan­t báró a Neue Freie Presse tudósítójának a kö­vetkező kijelentést tette: — Nincs olyan magyar kormány, a­mely megmaradhatna helyén, ha Nyugatmagyarországról lemond. Sopron Magyarország Fiuméja, Sopron nél­kül Magyarország nem tud élni. Mayr dr. kormá­nyának legnagyobb hibája az volt, hogy a magyar kormány annak idején tett közvetítő javaslatáról nem bocsátkozott tárgyalásba. Cseh-magyar csete­paté híre. A Neues Wiener Journal a Prager Presse nyo­mán pozsonyi jelentést közöl, a­mely a következő­ket mondja: Ma délelőtt az a hír terjedt el, hogy Antonienhofnál, Pozsonytól délre, közvetetl­enül a cseh köztársaság határán, a magyar bandákkal éles összeütközésekre került a sor. Ezzel a meg nem erősített hírrel összefüggés­ben a Sleid­spost a legélénkebben tiltakozik a cseh­­ beavatkozás ellen. Prágai jelentés szerint különben a Prager Tag­blatt megcáfolja cseh-magyar összeütközés hírét, fi­gielyzet Sopronban. Sopron, aug. 30. (Kiküldött tudósítónktól.) Sopronban most Ostenburg őrnagy vette át a hatalmat, melyet ka­tonásan kezel. Az összes nem soproniaknak igazol­­niok kell magukat, külön tartózkodási engedelmet kapnak azok, kiket itt megtűrni akarnak, a töb­­bieknek pedig el kell hagyniok a­ várost, Sopron ma estére kiürül. A hírek szórványosan érkeznek a határvonal­ról. Vas megyét az osztrákok elhagyták volna, Sop­­ron megyében azonban még tartják az A. vonalat. Mosonban pedig egész Zurányig hatoltak. A német lakosság apatikusan tűri őket, de a horvát lakosság, az nagy hajlandóságot mutat az ellenállásra. Ezek mindenesetre sokkal jobb hazafiaknak mutatkoznak, mint gondosuk volna. Az oszták hivatalnokok mind elhagyták Sop­ront. A kiszemelt helytartó, Davy úr, tegnap Nagy­­martonban inzultusoknak volt kitéve, sőt egy percre le is tartóztatták, később azonban mégis átengedték menni az osztrák vonalra, most azt rebesgetik, hogy lemondott a megtisztelő állásról, mely annyi veszedelemmel jár. Egyes részleteket közölnek az osztrák meg­szállásról, így például a nádasdi községi jegyző ide menekült, őt osztrák vörösök megkínozták, alig tu­dott megszökni. Iraknói társa azonban, a falu lako­sai segítségével kiverte a betódult bolysevistákat. Nagy- és Kis-Marton meg vannak szálva osztrák csendőrség által, a­mely a rendet ott föntartja, sőt azt is megengedte, hogy a helyben maradt főszolga­­birák telefonjelentést tehetnek az alispánnak, a­ki visszajött Kapuvárról és ismét itt hivataloskodik. Az egyéb megyei és állami hivataliak azonban nem költöztek vissza. Utasításuk az, hogy várják meg a további intézkedéseket. Héjjas Iván 29-én este elhagyta Sopront­ A városparancsnok rendeletet adott ki, hogy mindenkinek, a­ki nem soproni illetőségű, el kell rögtön hagynia a várost. Ostenburg tisztjei katonai kísérettel járták be a vendégfogadókat, igazoltattak minden ott tartózkodó utast s a­kinek nem volt a városban illetékessége, annak még aznap este fel kellett hagyni a várost- A­ki vonakodott ezt az uta­sítást követni, azt a kaszárnyában internálták, így Sopron most teljesen idegen nélkül áll. A Pan­nóniában csak az antant-tisztek és kíséretük van szállásolva. A közönség nagy kíváncsisággal várja a törté­­nendőket. Ha az osztrákok tovább folytatják meg­szállásukat, akkor a magára hagyott, megfélemlített lakosság nem tudva magát tájékozni, tan­ácstalanul ál az uj helyzettel szemben. Silsafesti Hírlap a&. .­., 1921 szeptember 1. A Tisss-pör­ — Kéri védője befejezte beszédét. — Holnap Fényes László védője beszél.­­ A mai tárgyaláson Gál Jenő dr. Kéri Pál vé­dője folytatta és befejezte beszédét. A védő előbb azt fejtegette, hogy Hüttner vallomása nem felel meg a valóságnak­. Ebben a perben szerinte előbb a felbujtók szerepelnek és csak a felbujtók nyomán derült ki a tettesek bűnössége. Ez fordított rend­szer. Érdekes dolognak mondja, hogy Magyar La­jos, a­ki leginkább izgatott Tisza meggyilkolássára, kiesett a vádból. Ez azért történt, mert Hüttner Magyart sehol sem tudta elhelyezni. A Hüttner-féle mesében semmi logikai kapcsolat sincs és hazug­ság, szemfényvesztés az egész. A mesét kizárja a vád­lottak egyénisége, kizárják a tények és a tanúvallo­mások A közvetetten fölbujtást Körire senki sem tudja rábizonyítani. Váry Albert királyi ügyész nyíl­­tan elutasította magától Kéri Pál felbujtás lehető­ségének gondolatát. Váry Albert magasröptű jogászi szelleme kisegíthetett volna ebből a szövevényből és rölebbenthette volna a kárpitot. Végül arra kéri vé­dettjét, Kéri Pált, hogy „ha akár bírói szóval fölol­­doztják őt, akár a sors más útmutatásával elszár­maznék innen, eszével és tollával politikailag is te­gye jó­vá mindazt, a­m­iben vétkezett." Ezzel tartozik neki, védőjének és csupán azt kívánja, hogy e ha­zának romjaiból való fölépítését ő is akarja. Arra kéri a bíróságot, hogy adják vissza Kéri Pált az életnek, az emberiségnek és a becsületnek. Az elnök a tárgyalás folytatását péntekre tűzte ki, a­mikor Salusinszky Gyula, Fényes László védője kezdi meg beszédét. ühpíhirek. Nagy Ernő riggfisit. Fekete zászókat lenget a szél az Akadémia portáléján s a középponti egyetem muskátlis bal­konjáról. A magyar tudományos világnak ismét gyásza van. A fejér megyei Kishyntoson augusz­­t­us 29-én meghalt Nagy Ernő,, a magyar közjog­­írás hírneves tudósa. Egész jogásznemzedékek szíve dobban meg e név olvasására nemcsak a megcson­­kított hazában, de messze az elszakított végeken is. * Boldog Nagy-Magyarország jogászgenerációi évtize­deken át hallgatták vonzó és értékes előadását, ta­nulták a jogi írásművészet mesteri formájába ön­tött közjogát, hogy szívük és lé­bük mélyére tarta­lékként elraktározzák ezeket a kincseket arra az időre is, a­mikor Nagy-Magyarország szétdarabolá­­sával ezer év alatt felépült történeti alkotmányun­kat megcsufották és közjogunkat, pedig jórészt a jog­történelem világába sülyesztették. Felső-eőri Nagy Ernő 1853 augusztus 17-én született Székesfehérvárott. Iskoláit a fővárosban végezte, a­hol 1877-ben a jog- és ál­lamtudományok doktorává avatták. Ez évben állami ösztöndíjjal a lipcsei és berlini egyetemekre ment ki, majd másfél évet Páriában, mint a jogi és politikai iskolák hallga­tója töltött. 1880-ban kinevez­ék a nagyváradi királyi jogakadémián a közjog és politika professzorává. 1895­-ben a Magyar­ Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1802-ben a kolozsvári, 1912- ben a budapesti egyetem közjogi és közigazgatási jogi tanszékét foglalta el. Nagyváradi jogtanársága idejére esik élete főművének, „Magyarország közjogáénak megírása, a mely 1887-től 1914-ig hét kiadást ért. E munka­ megjelenése eseményszámba ment. Az­­ ő fiatalságá­­nak idejére már befejeződött Németországban az a folyamat, a­mely körülbelül Gerberrel megindulva, Laband közjogírásában érte el a közjog dogmatikus földolgozásának tetőfokát. Nálunk Nagy Ernő volt az első, a­ki a német államjog klasszikus atyames­terének hatása alatt tökéletesen megtisztította a ma­gyar közjogot a történeti, politikai és bölcseleti sal­­langtó­l. A történelemből csak annyit vett át, a­mennyi az élő jog megértéséhez mélt­a csátor szük­­séges. Akkoriban idegenkedéssel fogadta módszerét a tudományos kritika. Ma pedig már az államjog­­na­k más, min dogmatikai alapon való feldolgo­zása el sem képzelhető. Közjogán kívül számos tanulmánya jelent meg részint önállóan, részint bel- és külföldi folyóiratok­ban. Kedvenc témái voltak a trónöröklési rend, a házi törvények, Magyarország és Ausztria viszonya, a horvát­ kérdés, az állam jog metodológiája. Nagy Ernőben ritka harmóniában párosult a szerény, de mélyen szántó tudós a kiváló prefesz­­szorral. Előadása soha nem emelkedett a pátoszig, de lebilincselő volt és megfogta hallgatóságát. Kin­cses Kolozsvár aranykorára esett az ő főtevékeny­sége, arra a korszakra, a­melyben a jogászok nagy kelet felé vándorlása indult meg. Szemináriumában valóságos kis tudományos akadémia csoportosult köréje. Buzgalma, a kérlelhetetlen kez­ességteljesí­­tésben való példaadása nemes versenyt keltett körü­lötte az ifjakban. Az igazi professzor legmagasabb hivatásáig em­elkedett: felébresztette hallgatóiban a tudomány szeretetét. Utódokat, iskolát nevelt. Az egyetemi versenyvizsgálatokon több volt a közjog­ból jelentkező, mint a többi tárgyakból együttvéve. Közjogának közvetettenül a világégés kitörése előtt megjelent hetedik kiadása már rég elfogyott, de ő, a­ki, egyébként is a túlzott óvatosság és körüt­­ekintés jellemzett, egyre várt alkotmányunk új irányú fejlődésének kialakulására. Közben ereje egyre inkább cserben hagyta, így engem, mint volt tanu­lványa, bízott meg a régi nagy Magyarország köz­­jogának Csonka-Magyarország á­tani jogi viszonyaira való átdolgozásával. Vajha mihamarább úgy alakul­hatna a helyzet, hogy e nemes ’ örökségnek eleget tehetnék és Nagy Ernő nevének közjoga uj kiadásá­ban halála után is örök emléket szentelhetnék. Csekey István dr., budapesti esversmi m. tanár, kecskemét jogakadémiai ny. r. professzor. _ (Az időjárás.) A meteorológiai intézet je­lenti: A magas légnyomás északnyugatról nagy gyor­­sasággal az európai szárazföld telé vonult és ott zárt alakot öltött, nyomában újra sülled a légnyomás; a minimum a Keleti-tenger fölött van. Az idő Közép- Európában túlnyomóan derültre és szárazra fordult, az éjjeli lehűlés számottevő. Hazánkban az esőzés az egész, országra kiterjedt, nagyobb eső azonban csak h­egyes vidékeken volt, több helyen zivatarral, Buda­pesten kevés jéggel. (Magyaróvár 27, Kapuvár 19, Győr­ 27, Tiszafüred 18 mm.) Az idő tegnap még meleg volt (maximum több helyt 30 fok), reggelre azonban, észre­vet­­etően lehűlt (a minimum több he­lyen 10 fok körül). Időprognózis: Túlnyomóan de­rült, száraz és melegebb idő, éjjeli lehűléssel.­­ (Adakozás.) A következő adományok ér­keztek be hozzánk Szent Antal szegényeinek: Mar­cali előfizető 50 korona, N. N. 100 korona, N. N. 100 korona, S. M. 50 korona, So­ror Hermina Bu­dapest 13 korona, N. N. 50 korona. Vak urileány­­nak: Bereghy Helén 30 korona, Baka Jánosné Bö­­szöd 150 korona, Marakosy I.-né 40 korona, Orosz Pál Kisvárda 50 korona, Cser­esz­nyák Géza Pető­­háza 50 korona. — (József királyi herceg Debrecenben.­ Debrecenből jelentik: Szeptember 18-án lesz a Tisza-egyetem felavató ünnepsége, a­melyen Józsefi királyi herceg is megjelenik fiával, József Ferenc királyi herceggel együtt. Szeptember 16-án érkez­­nek Debrecenbe, 18-án részt vesznek az internál­­us ünnepségén, valamint a debreceni volt honvéd­katonák nagy ünnepén is, majd Berettyóújfalura utaznak­, a­honnan Tisza István özvegyének látoga­tására mennek. Ezt az alkalmat használja föl József királyi herceg arra is, hogy hódoljon Tisza István emlékének. A kir. herceg, hatalmas koszorút fog el­helyezni Tisza sírjára, hogy kifejezze a magyarság nagy halottjával szemben tisz életét.­­ (A pénzügyi fogalmazói kar­ a napok­ban értekezleten foglalkozott helyzetének megjaví­tásával. A vidéki Pénzügyigazgatóságok képviselői is megjelentek ezen az értekezle­en. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma vette át memorandumukat és az azt átadó küldöttségnek megígérte, hogy mindent megtesz a tisztviselők érdekében és az egész státus­nak 18 százalékát rövidesen elő fogja léptetni. _ (Károly király lakóhelye.) Bernből je­lentik . Minthogy a spanyol korm­ány Károly király spanyolországi tartózkodásának kérdésében eddig még nem döntött, a szöve­tégtanács elhatározta, hogy Károly király svájci tartózkodásának augusz­tus 31-én lejáró érvényét ideiglenesen mindaddig meghosszabbítja, a­míg a spanyol kormány válasza a király kérésére nem érkezik meg. Egyidejűen a szövetségtanárss megkérte a spanyol kormányt, hogy lehetőleg mielőbb döntsön az ügyben. A kormány poétikai osztálya a kérdésről hivatalos jelentést fog közzétenni. A Liechtenstein hercegség berni követe azzal a lap­jelentéssel szemben, a­mely szerint Károly király Liechtenstein hercegségben akar letelepedni és erre nézve már tárgyal­ás is folyt kijelenti, hogy a hercegség Vaduzban székelő kormánya semmiféle ilyen tárgyalást nem f­oly­tatott és hogy egyáltalán nincs tudomása a királynak ilyen szándékáról. (MTI.)— (Személyi hír.) Seemann Rudolfot, a buda­pesti osztrák követség titkárát a berlini osztrák követ­séghez osztották be. Seem­ann a legközelebbi napok­ban utazik új állomáshelyére. — (Lehár báró nyugalomba­ vonult, Pró­­nay kilépett a hadseregből.) A Rendeleti Közlöny augusztus 27-iki számának közlése szerint a kor­mányzó Lehár Antal báró ezredest, felülvizsgálati eredmény alapján, szeptember elsejével nyugállo­mányba helyezte. Prónay Pál huszárezredest pedig saját kérelmére elbocsátotta a nemzeti hadsereg kötelékéből. _ (Jubiláló postahivatali igazgató.) Föl­­dessy János postahivatali igazgató szeptember 3-án tölti be szolgálatának negyvenedik évfordulóját. Ez alkalommal az egész postástársadalom a méltó for­mában ki fogja fejezni iránta érzett nagyrabecsü­lését.

Next