Budapesti Hírlap, 1921. szeptember (41. évfolyam, 193–217. szám)

1921-09-01 / 193. szám

4 esetén azonnal visszavonulnának, időközben azonban a rend fenntartásáról gondoskodnának. A tervbe vett intézkedés keresztülvitele a szödségeszközi katonai bizottság válaszától függ. (MTI.) Az ossirAfessanteröpség föladta GuanafaiVát, Bécsújhelyről jelentik. Az osztrák csendőrség feladta Gyarafalvát. Gyanafalva és Behuny közt megszakadt a vasúti forgalom, minthogy a síneket magyar „bandák" felszalggatták. Az osztrák, csendőrség a kismartoni kerületben megszállotta Szentmargitbányát, Vulkapordányt és Cinfalvát. (MTI.) A kommunisták umánicáscsapatokkal akarják Nyugatmagyarországot megszerezni. Bécsből jelentik, hogy a Rote Fahne mai számában úgy, mint a tegnapiban, kiáltványt közöl, hogy a proletáriátust fegyverezzék föl és hogy Magyarország ellen munkászászlóaljakat küldjenek. Sopron „Magyarország — fjuraéjai*. Bécsből jelentik, hogy a magyar kormánynak hónapok óta Sopronban tartózkodó képviselője, Villant báró a Neue Freie Presse tudósítójának a következő kijelentést tette: — Nincs olyan magyar kormány, amely megmaradhatna helyén, ha Nyugatmagyarországról lemond. Sopron Magyarország Fiuméja, Sopron nélkül Magyarország nem tud élni. Mayr dr. kormányának legnagyobb hibája az volt, hogy a magyar kormány annak idején tett közvetítő javaslatáról nem bocsátkozott tárgyalásba. Cseh-magyar csetepaté híre. A Neues Wiener Journal a Prager Presse nyomán pozsonyi jelentést közöl, amely a következőket mondja: Ma délelőtt az a hír terjedt el, hogy Antonienhofnál, Pozsonytól délre, közvetetlenül a cseh köztársaság határán, a magyar bandákkal éles összeütközésekre került a sor. Ezzel a meg nem erősített hírrel összefüggésben a Sleidspost a legélénkebben tiltakozik a cseh beavatkozás ellen. Prágai jelentés szerint különben a Prager Tagblatt megcáfolja cseh-magyar összeütközés hírét, figielyzet Sopronban. Sopron, aug. 30. (Kiküldött tudósítónktól.) Sopronban most Ostenburg őrnagy vette át a hatalmat, melyet katonásan kezel. Az összes nem soproniaknak igazolniok kell magukat, külön tartózkodási engedelmet kapnak azok, kiket itt megtűrni akarnak, a többieknek pedig el kell hagyniok a várost, Sopron ma estére kiürül. A hírek szórványosan érkeznek a határvonalról. Vas megyét az osztrákok elhagyták volna, Sopron megyében azonban még tartják az A. vonalat. Mosonban pedig egész Zurányig hatoltak. A német lakosság apatikusan tűri őket, de a horvát lakosság, az nagy hajlandóságot mutat az ellenállásra. Ezek mindenesetre sokkal jobb hazafiaknak mutatkoznak, mint gondosuk volna. Az oszták hivatalnokok mind elhagyták Sopront. A kiszemelt helytartó, Davy úr, tegnap Nagymartonban inzultusoknak volt kitéve, sőt egy percre le is tartóztatták, később azonban mégis átengedték menni az osztrák vonalra, most azt rebesgetik, hogy lemondott a megtisztelő állásról, mely annyi veszedelemmel jár. Egyes részleteket közölnek az osztrák megszállásról, így például a nádasdi községi jegyző ide menekült, őt osztrák vörösök megkínozták, alig tudott megszökni. Iraknói társa azonban, a falu lakosai segítségével kiverte a betódult bolysevistákat. Nagy- és Kis-Marton meg vannak szálva osztrák csendőrség által, amely a rendet ott föntartja, sőt azt is megengedte, hogy a helyben maradt főszolgabirák telefonjelentést tehetnek az alispánnak, aki visszajött Kapuvárról és ismét itt hivataloskodik. Az egyéb megyei és állami hivataliak azonban nem költöztek vissza. Utasításuk az, hogy várják meg a további intézkedéseket. Héjjas Iván 29-én este elhagyta Sopront A városparancsnok rendeletet adott ki, hogy mindenkinek, aki nem soproni illetőségű, el kell rögtön hagynia a várost. Ostenburg tisztjei katonai kísérettel járták be a vendégfogadókat, igazoltattak minden ott tartózkodó utast s akinek nem volt a városban illetékessége, annak még aznap este fel kellett hagyni a várost- Aki vonakodott ezt az utasítást követni, azt a kaszárnyában internálták, így Sopron most teljesen idegen nélkül áll. A Pannóniában csak az antant-tisztek és kíséretük van szállásolva. A közönség nagy kíváncsisággal várja a történendőket. Ha az osztrákok tovább folytatják megszállásukat, akkor a magára hagyott, megfélemlített lakosság nem tudva magát tájékozni, tanácstalanul ál az uj helyzettel szemben. Silsafesti Hírlap a&. .., 1921 szeptember 1. A Tisss-pör — Kéri védője befejezte beszédét. — Holnap Fényes László védője beszél. A mai tárgyaláson Gál Jenő dr. Kéri Pál védője folytatta és befejezte beszédét. A védő előbb azt fejtegette, hogy Hüttner vallomása nem felel meg a valóságnak. Ebben a perben szerinte előbb a felbujtók szerepelnek és csak a felbujtók nyomán derült ki a tettesek bűnössége. Ez fordított rendszer. Érdekes dolognak mondja, hogy Magyar Lajos, aki leginkább izgatott Tisza meggyilkolássára, kiesett a vádból. Ez azért történt, mert Hüttner Magyart sehol sem tudta elhelyezni. A Hüttner-féle mesében semmi logikai kapcsolat sincs és hazugság, szemfényvesztés az egész. A mesét kizárja a vádlottak egyénisége, kizárják a tények és a tanúvallomások A közvetetten fölbujtást Körire senki sem tudja rábizonyítani. Váry Albert királyi ügyész nyíltan elutasította magától Kéri Pál felbujtás lehetőségének gondolatát. Váry Albert magasröptű jogászi szelleme kisegíthetett volna ebből a szövevényből és rölebbenthette volna a kárpitot. Végül arra kéri védettjét, Kéri Pált, hogy „ha akár bírói szóval föloldoztják őt, akár a sors más útmutatásával elszármaznék innen, eszével és tollával politikailag is tegye jóvá mindazt, amiben vétkezett." Ezzel tartozik neki, védőjének és csupán azt kívánja, hogy e hazának romjaiból való fölépítését ő is akarja. Arra kéri a bíróságot, hogy adják vissza Kéri Pált az életnek, az emberiségnek és a becsületnek. Az elnök a tárgyalás folytatását péntekre tűzte ki, amikor Salusinszky Gyula, Fényes László védője kezdi meg beszédét. ühpíhirek. Nagy Ernő riggfisit. Fekete zászókat lenget a szél az Akadémia portáléján s a középponti egyetem muskátlis balkonjáról. A magyar tudományos világnak ismét gyásza van. A fejér megyei Kishyntoson augusztus 29-én meghalt Nagy Ernő,, a magyar közjogírás hírneves tudósa. Egész jogásznemzedékek szíve dobban meg e név olvasására nemcsak a megcsonkított hazában, de messze az elszakított végeken is. * Boldog Nagy-Magyarország jogászgenerációi évtizedeken át hallgatták vonzó és értékes előadását, tanulták a jogi írásművészet mesteri formájába öntött közjogát, hogy szívük és lébük mélyére tartalékként elraktározzák ezeket a kincseket arra az időre is, amikor Nagy-Magyarország szétdarabolásával ezer év alatt felépült történeti alkotmányunkat megcsufották és közjogunkat, pedig jórészt a jogtörténelem világába sülyesztették. Felső-eőri Nagy Ernő 1853 augusztus 17-én született Székesfehérvárott. Iskoláit a fővárosban végezte, ahol 1877-ben a jog- és államtudományok doktorává avatták. Ez évben állami ösztöndíjjal a lipcsei és berlini egyetemekre ment ki, majd másfél évet Páriában, mint a jogi és politikai iskolák hallgatója töltött. 1880-ban kinevezék a nagyváradi királyi jogakadémián a közjog és politika professzorává. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1802-ben a kolozsvári, 1912- ben a budapesti egyetem közjogi és közigazgatási jogi tanszékét foglalta el. Nagyváradi jogtanársága idejére esik élete főművének, „Magyarország közjogáénak megírása, a mely 1887-től 1914-ig hét kiadást ért. E munka megjelenése eseményszámba ment. Az ő fiatalságának idejére már befejeződött Németországban az a folyamat, amely körülbelül Gerberrel megindulva, Laband közjogírásában érte el a közjog dogmatikus földolgozásának tetőfokát. Nálunk Nagy Ernő volt az első, aki a német államjog klasszikus atyamesterének hatása alatt tökéletesen megtisztította a magyar közjogot a történeti, politikai és bölcseleti sallangtól. A történelemből csak annyit vett át, amennyi az élő jog megértéséhez mélta csátor szükséges. Akkoriban idegenkedéssel fogadta módszerét a tudományos kritika. Ma pedig már az államjognak más, min dogmatikai alapon való feldolgozása el sem képzelhető. Közjogán kívül számos tanulmánya jelent meg részint önállóan, részint bel- és külföldi folyóiratokban. Kedvenc témái voltak a trónöröklési rend, a házi törvények, Magyarország és Ausztria viszonya, a horvát kérdés, az állam jog metodológiája. Nagy Ernőben ritka harmóniában párosult a szerény, de mélyen szántó tudós a kiváló prefeszszorral. Előadása soha nem emelkedett a pátoszig, de lebilincselő volt és megfogta hallgatóságát. Kincses Kolozsvár aranykorára esett az ő főtevékenysége, arra a korszakra, amelyben a jogászok nagy kelet felé vándorlása indult meg. Szemináriumában valóságos kis tudományos akadémia csoportosult köréje. Buzgalma, a kérlelhetetlen kezességteljesítésben való példaadása nemes versenyt keltett körülötte az ifjakban. Az igazi professzor legmagasabb hivatásáig emelkedett: felébresztette hallgatóiban a tudomány szeretetét. Utódokat, iskolát nevelt. Az egyetemi versenyvizsgálatokon több volt a közjogból jelentkező, mint a többi tárgyakból együttvéve. Közjogának közvetettenül a világégés kitörése előtt megjelent hetedik kiadása már rég elfogyott, de ő, aki, egyébként is a túlzott óvatosság és körütekintés jellemzett, egyre várt alkotmányunk új irányú fejlődésének kialakulására. Közben ereje egyre inkább cserben hagyta, így engem, mint volt tanulványa, bízott meg a régi nagy Magyarország közjogának Csonka-Magyarország átani jogi viszonyaira való átdolgozásával. Vajha mihamarább úgy alakulhatna a helyzet, hogy e nemes ’ örökségnek eleget tehetnék és Nagy Ernő nevének közjoga uj kiadásában halála után is örök emléket szentelhetnék. Csekey István dr., budapesti esversmi m. tanár, kecskemét jogakadémiai ny. r. professzor. _ (Az időjárás.) A meteorológiai intézet jelenti: A magas légnyomás északnyugatról nagy gyorsasággal az európai szárazföld telé vonult és ott zárt alakot öltött, nyomában újra sülled a légnyomás; a minimum a Keleti-tenger fölött van. Az idő Közép- Európában túlnyomóan derültre és szárazra fordult, az éjjeli lehűlés számottevő. Hazánkban az esőzés az egész, országra kiterjedt, nagyobb eső azonban csak hegyes vidékeken volt, több helyen zivatarral, Budapesten kevés jéggel. (Magyaróvár 27, Kapuvár 19, Győr 27, Tiszafüred 18 mm.) Az idő tegnap még meleg volt (maximum több helyt 30 fok), reggelre azonban, észrevetetően lehűlt (a minimum több helyen 10 fok körül). Időprognózis: Túlnyomóan derült, száraz és melegebb idő, éjjeli lehűléssel. (Adakozás.) A következő adományok érkeztek be hozzánk Szent Antal szegényeinek: Marcali előfizető 50 korona, N. N. 100 korona, N. N. 100 korona, S. M. 50 korona, Soror Hermina Budapest 13 korona, N. N. 50 korona. Vak urileánynak: Bereghy Helén 30 korona, Baka Jánosné Böszöd 150 korona, Marakosy I.-né 40 korona, Orosz Pál Kisvárda 50 korona, Cseresznyák Géza Petőháza 50 korona. — (József királyi herceg Debrecenben. Debrecenből jelentik: Szeptember 18-án lesz a Tisza-egyetem felavató ünnepsége, amelyen Józsefi királyi herceg is megjelenik fiával, József Ferenc királyi herceggel együtt. Szeptember 16-án érkeznek Debrecenbe, 18-án részt vesznek az internálus ünnepségén, valamint a debreceni volt honvédkatonák nagy ünnepén is, majd Berettyóújfalura utaznak, ahonnan Tisza István özvegyének látogatására mennek. Ezt az alkalmat használja föl József királyi herceg arra is, hogy hódoljon Tisza István emlékének. A kir. herceg, hatalmas koszorút fog elhelyezni Tisza sírjára, hogy kifejezze a magyarság nagy halottjával szemben tisz életét. (A pénzügyi fogalmazói kar a napokban értekezleten foglalkozott helyzetének megjavításával. A vidéki Pénzügyigazgatóságok képviselői is megjelentek ezen az értekezleen. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma vette át memorandumukat és az azt átadó küldöttségnek megígérte, hogy mindent megtesz a tisztviselők érdekében és az egész státusnak 18 százalékát rövidesen elő fogja léptetni. _ (Károly király lakóhelye.) Bernből jelentik . Minthogy a spanyol kormány Károly király spanyolországi tartózkodásának kérdésében eddig még nem döntött, a szövetégtanács elhatározta, hogy Károly király svájci tartózkodásának augusztus 31-én lejáró érvényét ideiglenesen mindaddig meghosszabbítja, amíg a spanyol kormány válasza a király kérésére nem érkezik meg. Egyidejűen a szövetségtanárss megkérte a spanyol kormányt, hogy lehetőleg mielőbb döntsön az ügyben. A kormány poétikai osztálya a kérdésről hivatalos jelentést fog közzétenni. A Liechtenstein hercegség berni követe azzal a lapjelentéssel szemben, amely szerint Károly király Liechtenstein hercegségben akar letelepedni és erre nézve már tárgyalás is folyt kijelenti, hogy a hercegség Vaduzban székelő kormánya semmiféle ilyen tárgyalást nem folytatott és hogy egyáltalán nincs tudomása a királynak ilyen szándékáról. (MTI.)— (Személyi hír.) Seemann Rudolfot, a budapesti osztrák követség titkárát a berlini osztrák követséghez osztották be. Seemann a legközelebbi napokban utazik új állomáshelyére. — (Lehár báró nyugalomba vonult, Prónay kilépett a hadseregből.) A Rendeleti Közlöny augusztus 27-iki számának közlése szerint a kormányzó Lehár Antal báró ezredest, felülvizsgálati eredmény alapján, szeptember elsejével nyugállományba helyezte. Prónay Pál huszárezredest pedig saját kérelmére elbocsátotta a nemzeti hadsereg kötelékéből. _ (Jubiláló postahivatali igazgató.) Földessy János postahivatali igazgató szeptember 3-án tölti be szolgálatának negyvenedik évfordulóját. Ez alkalommal az egész postástársadalom a méltó formában ki fogja fejezni iránta érzett nagyrabecsülését.