Budapesti Hírlap, 1921. december (41. évfolyam, 271–295. szám)

1921-12-28 / 292. szám

2 Hamis és Sch­ober tekintélyét Németországiban. És ha az Ausztriával való egyesülés lassan teljesen a jövő ködébe vész is, mégis le kell szögezni, hogy a túlságos cseh barátkozás a német törzsek egyesü­lése gondolatának rendkívül árt. Ma már nemcsak a nagy­ antant, nemcsak Ausztria lehetetlen gazda­sági helyzete, pénzének teljes elértéktelenedése áll az egyesülés útjában, hanem a politikai rendszer is, a­mely a bécsi köztársaságban uralkodik. A tiszta magyar gyűlölet nem lehet az egyetlen mértékadó gondolat egy országban, a­melyben a németség kor­mányoz. És Bécsben sohasem szabadna feledni, hogy minél jobban vetik magukat a cseh pártfogók karjaiba, annál inkább eltávolodnak Berlintől, a­hová pedig állítólag a szivük vonzza. Massaryk és Hamis bármi jóbarátok voltak is, a régi k. és k. világban, ma alig illenek egymás mellé. Mert Ber­lin és Bécst között ma Prága áll ort és Prága es­küdt ellensége Kelet-Európa újabb békés beren­dezkedésének. A­mikor tehát Massaryk és Benes újból, meg újból Ausztriát mozgósítani próbálják Magyarország ellen és nem engedik, hogy az osz­trák köztársasági baráti összeköttetést keressen és találjon a sajrokon Németországnál, vagy a gazda­ságilag oly kívánatos Magyarországnál, csak to­vább szítják a tüzet, a­melyet a különféle béke­­szerződésekbe oly sikeresen becsempésztek. A kis­­antant valóban büszke lehet Hamnisra és Schoberre, jó tanítványokra, hűséges követőkre és politikai megértőkre talált bennük. A kis-antant nem is csa­latkozott, a politikai naivak, a kijátszottak, a buták most is csak Bécsben keresendőik, mint minden politikai­ intrikánál. V. Terjed az egyiptomi forrongás. Kairóból jelentik. (Reuters) Sukh-El-Dsaid­ban, a benszülöttek negyedében, a­hol torlaszokat állítottak föl, nagy zavargások volta­k. Egy teher­autón elvonuló őrjárat tüzelni kezdett a tömegre. Négy ember, köztük két vezető, meghalt és négy megsebesült. Tegnap Kairóban állítólag 14 halott és 40 sebesült volt. Zistában az egyiptomi csapatok a népre lőttek. Egy ember meghalt és többen megse­besültek. Portsaidban szintén zavargások voltak, a­hol két ember meghalt és három megsebesült. Tan­­lahban a rendőrség egy tüntetőmenetet, a­melyet asszonyok vezettek, feloszlatott. Alexandriában, a­hol a zavargások kezdetén 400 embert elfogtak, most nyugalom van. A kormány­hivatalnokok leg­nagyobb része ismét munkába állott, d­e a sztrájk itt-ott egyes vidéki helyekre is kiterjedt. A film és a tudomány. írta Koch Nándor dr. A­ budapesti filmszínházaik látogatóit az el­múlt hetekben a Shackleton-film tartotta izgalom­ban. Az Uránia,Színházból indult el hódító útjára ez az érdekes mozgófénykép, s mindenütt, a­hol a vászonra került, érdeklődéssel találkozott. Pedig nem társadalmi drámát, nem izgalmas kalandor­­történetet, nem fantasztikus mesejátékot mutatott be s neon is a filmszínészek és a filmtechnika bra­vúrjaival ejtette bámulatba a nézőket,­­ mégis drámai, kalandos, meséibe illő és bravúros volt. A hősei élő emberek, a története valóság. Shackieton­­nak, a bátor angol délsarki utazónak és elszánt tár­sainak az ismeretlen jégvilággal való elkeseredett küzdelme a cselekménye, a­melyből drámai erővel bontakozik ki az allapmotívum, az emberi tudás és akaraterő győzelme a természeten. A Shackleton-film megérlelte bennünk azt a meggyőződést, hogy a mozgófényképben megtalál­tuk az összekötő hidat a­mely az érdeklődő laikust elvezeti a tudomány misztikus világába, másrészt pedig kialakult az a meggyőződésünk is, hogy a magyar publikum most érkezett el a nyílt szemű érdeklődésnek és a szellemi fogékonyságnak arra a fokára, a­mely a tudósok zárkózott birodalmába való belépésre jogot ad ne­k­. A­mikor a mozgóf­ény­képnek a tudomány nép­­szerűsí­tésében való fontos szerepét vitatjuk, nagyon­­ természetes, hogy elsősorban a tudománynak azokra­­ a területeire gondolunk, a­hol megfigyeléssel, kísér­­j lemezessel, szóval az érzékek útján ehet ismereteket gyűjteni, de eltekintünk azoktól a tudományágaktól, a­me­lek a tudás gyarapításában csupán az elmél­kedő észnek juttatnak szerepet. Mert h­szen a film­nek a tudományos ismeretek terjesztésében, mint­­ szemléltető eszköznek van jelentősége. A­mit szem­­­­lélteni lehet, azt egyetlen szemléltető eszköz sem tudja olyan élethűen és plasztikusan elénk tárni, mint a film, de viszont mozgófénykép reprodukáló ereje megtörik, műihelyt a spekulatív tudományok zárt falába ütközik. A film tudomány-népszerűsítő és ismeretter­jesztő hivatását a természettudományok használhat­ják ki leginkább. Hiszen az élő természetnek a mozgás, a folytonos változás, a fejlődés adja meg a jellegét, viszont éppen ez a szünet nélküli folya­matosság, a jelenségeik szakadatlan sora teszi ne­hézzé a természet helyes megfigyelését. A hivatott természetbúvár, a­ki a megfigyelőképesség mellett kellő kritikával is rendel­kez­i, a szabad természet­ben is meglátja azt, a­mit meg akar figyelni, mert érzékeit és gondolatait függetlenü-sem­ tudja a m­n­­denfelől feléje tolakodó sokféle hatástól. De nem úgy a dil­ttáns természetbúvár, vagy a laikus, a­kit fogva tart a formák, színek, mozgásjelenségek, vál­tozások összhatása, a­mely nem engedi, hogy figyel­mét valami részletre, egy bizonyos jelenségre kon­centrálja. A természetnek tudományos nézőpontból meg­figyelésre érdemes objektumait és jelenségeit a filmfelvevőgép — a­melyet tudós szem és kéz állít be a megfelelő pontra — kiragadja a természet összhatásából és a film úgy v­szt a közönség elé, a­hogyan azokat látni kell, ha tudásunkat, ismerete­inket gyarapítani akarjuk velük. A természet világából leginkább filmre kíván­koznak az élőlények, m­nt az organikus mozgásnak, s a tudatos cselekvésnek a képviselői. Megfigyelésük a szabad természetb­en — a­hol minden életműködé­sük és szokásuk a természetes mivoltában nyilat­kozik meg — mér a gyakorlott természetbúvárnak is nehéz. Az embertől idegenkedő előb­­e bújni , vagy menekül i­­gyekvő állatok éppen­­ü­gy nem al­­­­kalmas tárgyai a nyugodt megfigyelésnek, mint­­ azok az állatok, a­melyek a kiváncsi tolakodásra­­ veszedelmes támadással felelnek. Az állatokat a , maguk természetes környezetében, életmódjuk za­­j vártájén folytatása közben meglesni vajmi nehéz volt azelőtt. Az állati élet egy-egy természetes moz­zanatát a fényképező­géppel sikerült ugyan megörö­kíteni, de az állatok mozgalmas életének egész folya-A királyi ügyészség tudvalévően Beniczky ügyét különválasztotta Andrássyék ügyétől és láza­dás büntette miatt tett ellene indítványt a vizsgáló­bírónál, egyutal a vizsgálat és a vizsgálati fogság elrendelését kérte. Lengyel Ernő dr. vizsgálóbíró ma hozott ebben az ügyben végzést. Elutasította az ügyészség indítványát, mellőzte a vizsgálat elrende­lését és Beniczky Ödön szabadonbocsátását ren­delte el. A végzés megokolása kiterjeszkedik a királyi puccsal kapcsolatos eseményekre, majd megálla­pítja, hogy az ország területére a koronás király­nak joga volt visszatérni. Minthogy azonban a visz­­szatérést külső hatalmak meg akarták akadályozni, ennek folytán Rakovszky István és társai erőszak alkalmazását kezdték meg. A­mi a cselekmény eme részét illeti, még tehe­te lázadásról szó. De Be­niczky távol állt ettől a cselekménytől, mert az erő­­szak alkalmazása idején, sőt már azt megelőzően is Budapesten tartózkodott. Igaz ugyan, hogy Bu­dapesten történtek valamelyes intézkedések arra nézve, hogy egyik-másik politikust, köztük nagy­atádi Szabó István volt minisztert letartóztassák, ez a cselekmény azonban nem men­ti ki a lázadás fogalmát, hanem mindössze a nemzetgyűlési tagok ellen való erőszak bűntettét állapítaná meg. Ha bi­zonyos le­tar­tóz­tat­ás­okra szövetség alakul, ez is bűncselekmény ugyan, de erre vonatkozóan az ügyészség indítványt nem terjesztett elő. Mindezek­nek figyelembevételével a lázadásra vonatkozó in­dítványt, mivel ennek a bűncselekménynek ismér­vei Beniczky Ödön cselekményében föl nem talál­hatók, el kellett utasítani. A vizsgálóbíró közölte a végzést az ügyészség­gel, mely a vizsgálat elrendelését elutasító végzés ellen felfolyamodást jelentett be, a végzésnek ama Z. ~ ~ it,i n ^ tvi n ifMnlhn J ti .1 ínrl s­. iratáról csak azóta kapunk hű képet, a mióta megfigyelő természettudomány a mozgófénykép képet is szolgálatába szerződtette. Ma már a táv­köves lencsével ellátott filmfelvevő készülékké­­sztes távolból és biztonságos helyről örökíthetjük­neg az erdők, mezők, hegyvidékek, sivatagok állat­ságának természetes életét, a­melyet sem­ az állat­ertben, sem a terráriumokban fogva tartott áfa­oknál nem láthatunk a maguk valóságában. S­em a távoli országok, a föld elérhetetlennek gon­olt vidékeinek az életét is elénk tudja varázsoló s a közelünkben élő, ismertnek véd állatok életé­ről is olyan ntom részleteiket árul el, a melyeke varló szemeinkkel sohasem láttunk volna meg. De a mozgófénykép a természet életéből mé­­sodálatosabb részleteket is képes megörökíteni Siralmas búvár berendezéssel a filmfelvevő ma mai­gszáll a tenger mélyére is, hogy fényképező készü­lkével filmre rögzítse a szemünk elől elzárt vi­­­á­g­írmákban, színekben változatos, mozgalmas életét melynek az akvárium üvegfala mögött csal gönge mását láthatjuk. A láthatatlan parányoknak a birodalma,­­ mikrokozmosz sem elzárt terület a filmkészítő előtt az ember­­haladásnak leghathatósa­bb eszközét és természettel való küzdelmünk legerősebb fegy­erét, a mikroszkópot segítségül , va, a fhmteknika lehatol a parányok misztikus világába és — a­mi mikroszkópon át csak a gyakorló­­ szem tud meg­írni — azt megnagyitva odavetit­­elénk a fehér ászonfalra. Az állatok életműködéseinek és szokásainak­­ e­gészeiben szabad szemmel va­n megfigyelésénél t­án még nehezebb a növények életnyilvánulásai­nk szemmel tartása. Míg az ál­atok v­­ágában a túl­­égős mozgékonyság állja az útját a pontos meg­­gyűlésnek, addig a növényeknél a mozgásoknak s mordulatlansággal határos lassúsága nehezíti meg­z eredményes szemlélődést. A helyhezkötött nö­­ínyről, a­melyeknél csak a külső hatások (szél­ső, emberi vagy állati beavatkozás) váltanak k' it'ihftmn m07jTpvakat (a lftvpok himhálázrára. Budapesti Múm (292, b&) 1921 december 28. Politikai esemánysH. A nemzetgyűlés karácsonyi szünete lejárt. Hol­nap folytatják az indemnitás vitáját. A rövid ideig tartó ex-lex elkerülhetetlennek látszik, bár a kis­gazdapártban többen remélik, hogy az ellenzék el­áll a szótól. A nyolcórás ülések sorsa bizonytalan. A kereszténypártban ma kevés képviselő járt fönn, s így a párt további magatartásáról alig esett szó. Haller István ma fölkereste Andrássy Gyula grófot. Munkatársunknak azt mondotta, hogy tisz­tán magánjellegű látogatást tett s hogy a keresztény­­pártnak e hétre hirdetett döntő konferenciája — a melyen Andrássy kifejti majd fölfogását — ajé­U utánra marad, úgy látszik, hogy a várható párt­szakadást, illetve a párt további magatartásának el­döntését még több tanácskozás fogja megelőzni. Hal­ler megcáfolta azt a híresztelést is, hogy ő Huszár­ral már megegyezett volna a keresztény szocialista­­párt visszaállításában. A kereszténypártot az este meglátogatta a miniszterelnököt helyettesi Vass József kultusz­miniszter és Ber­nóták Nándor népjóléti miniszter. Holnap benyújtják a külső kereskedelmi forga­lom ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat elő­adói jelentését s egyúttal kérni fogják a sürgősség kimondását is. Holnap délután — hír szerint — miniszteri tanácskozás lesz, a­melyen a rokkantak, hadiözve­gyek és hadiárvák ellátásáról szóló törvényjavasla­tát mutatja be a népjóléti miniszter. A szabadlábra helyezett Beniczky Ödön holnap megjelenik a nemzetgyűlésen, fölszólalni azonban nem fog. Beniczky ma fölkereste Andrássy Gyula grófot, de — mint munkatársunknak mondotta — nem találta a lakásán. A nemzetgyűlésnek úgyszólván valamennyi pártjaiban nagy a mozgolódás. A szociáldemokra­tákkal való megegyezés és Andrássy szabadulása új pártalakulások képét vetíti előre. Mindenfelől kilé­pésről, belépésre­, csatlakozásról, szakadásról hal­lani, a választásra való készülődés és újabb elhe­lyezkedésre való törekvés jegy­ében. A kormány és a munkásság­ megegyezése. — Peyer Károly a munkásság magatartásáról. — Peyer Károly, a Huszár-kormány volt népjóléti minisztere, a szociáldemokrata párt egyik vezére cik­­ket írt a miskolci Reggeli Hírlapban a kobra ár­­v és a munkásság megegyezéséről. A cikkben Peyer megállapította, hogy a Beth­­len-kormány végre komolyabb tárgyalásokba kez­dett, a­minik konkrét eredményei vannak, így a cen­zúra megszüntetése, az amnesztiarendelet és az internálások revíziója. Peyer azt is bejelenti, hogy a munkásság részt fog venni a legközelebbi képvi­selőválasztásokon, de nem köt paktumot egyetlen polgári párttal sem s megválasztott képviselői az új országgyűlésen kiméletlen harcot fognak indítani­­ a drágaság és a korrupció éltein. A párt - írja Perer I -- nemzetközi összeköttetéseit az orszda javára kí­vánja felhasználni, a­mint azt a soproni népszava­zás alkalmával már meg is mutatta. • Pak­sból jelentik: A polgári sajtó élénk meg­elégedéssel közi azt a hírt, hogy a magyar kormány kibékült a munkásosztállyal. A szocialista és a kom­munista ...­M ezzel szemben tartózkodó hangon ír és kétszínűséggel vádolja a magyar kormányt. A miniszterelnök szabadságon. Belliién István gróf miniszterelnök néhány napi pihenésre Radványba utazott, a­hol Károlyi László gróf vendége lesz. Ezért, a­mint a hivatalos lap közli, a kormányzó a miniszterelnöknek decem­­ber 26-ától 31-éig tartó akadályoztatása tartamára a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával Vass József d­r. vallás- és közoktatásügyi minisztert bízta meg. Beniichy Ödánt szabadon­­aras­sztal.

Next