Budapesti Hírlap, 1922. február (42. évfolyam, 26–48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
2 mrt februári KISPESTI Higm? (26. m.) A törvényjavaslat a tisztviselői illetmények ilyen emeléséhez szükséges összegek előteremtésére a forgalmi és fényűzési adó kulcsainak felemelésén kívül, amellyel lapunk más helyén részletesen foglalkozunk, az állami beadványok alábbi kategóriáinak illetékeit kívánja lényegesen felemelni. A javaslat e szerint a közigazgatási hatóságokhoz intézendő beadványok illetékeit, ha azok 1920. októberig 60 fillért nem haladtak mg, öt koronára, ha egy koronát tettek ki, tíz koronára és ha ennél nagyobbak, voltak, az eddigi illeték húszszorosára emeli fel. A kiviteli és behozatali engedelmekért beadott kérelmek illetékeit, ha az áru értéke 100.000 koronát nem halad meg, száz koronában állapítja meg, amely az áruérték minden további megkezdett: százezer koronája után ötven koronával emelkedik. Fel akarja a javaslat emeltetni a mulatságok engedélyezési díjait 50—600 koronáig, a névmagyalosítási kérelmek illetékeit 500, a honosítási- és illetőségmegállapítási kérelmekét 200, a hitbizományi beadványokét 5000, a házassági diszpenzációkét 100, az örökbefogadási szerződésekét 500 koronára. A missfigelis ülése. — Ipartörvény revíziója, — OS új törvényjavaslat. — A lakáshivatal válsága. — A nemzetgyűlés ma az ipartörvény-javaslatnak csupán az első szakaszát tárgyalta. Szterényi József író, Mahunka Imre, Giesswein Sándor és Mérely Kálmán szakszerűen foglalkozott a javaslat jelentőségével és várható hatásával. Szterényinek heves összetűzése is volt Ereky Károllyal, aki utóbb szintén felszólalt. Az ülésen öt törvényjavaslatot nyújtottak be a szakminiszterek. Végül Bródy Ernő interpellált a lakáshivatal dolgában és Bernolák Nándor népjóléti miniszter nyomban beható felvilágosítást adott az egész lakásügyről. A nemzetgyűlés mai ülése egyébként újra a tanácskozóképesség megállapításával kezdődött. Ma már Gaál Gaszton elnökölt, Hegyeshalmy Lajos kereskedtetett miniszter az ülés elején beterjesztette a fehérfoszforral való gyújtógyártás eltiltásáról szóló tövényjavaslatot. Azután folytatták az ipartörvény revíziójáról szóló javaslat tárgyalását. Az első szakasznál fölszólalt Sztörényi József báró és azon kezdte, hogy a kisipar szempontjából igen fontos a kivitel és behozatal kérdése. Mindenképpen törekedni kell a behozatal csökkentésére. A szövetkezeti akciót ő indította meg a kisiparosok között és száznál több kisipari szövetkezetet hozott létre. Sajnálattal látja, hogy a kisiparosok a közszálatásnál nem részesülnek megfelelő részesedésijem. Sem a hadsereg, sem a vámőrség ruhaellátásánál nem jutottak kellő munkához a kisiparosok, öt és több ellenzéki társát, olyanokat is, akik nem liberálisak, sajtóbeli támadások érték. A Szövetkezet című lap, amely a Középponti Hitelszövetkezet hivatalos lapja, őt és társait megrágalmazta, hogy a szövetkezetek ellensége. Kátraérgezés, izgatás az, amit az a lap írt, hogy ők százmilliós állami hozzájárulásokat szereztek a múltban vállalatoknak. Elvárja a Középponti Hitelszövetkezet vezetőségétől, hogy ezért a hazug rágalomért, elégtételt ad. Tévedés az ipartörvénytől várni a kisipar fejlődését. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor tegyünk is le a fejlődés reményéről. Annyi ebben a túlhajtás, a félreértés, hogy ez csak fojtogatóan hathat a kisiparra. Nem igaz az, hogy a gyáripar megöli a kisipart. Németországnak hatalmas gyáripara mellett nagyszerű kisipara van. Németországban azonban nincs képesítési kényszer. Ott a szabad ipar alapján állanak. Bárki űzhet ipart, mester azonban csak képzett iparos lehet. Ez a helyes rendszer, a kötöttség ily rendszere mg sehol sincs, amilyen most nálunk életbe fog lépni. Ehhez hasonlatos csak a régi Steeger-féle osztrák rendszer volt, amely tönkre is tette az osztrák kisipart A törvényjavaslat egész tömegét tartalmazza a rendeleti intézkedéseknek. Eljöhet egy más rendszer is a politikában, el fog jönni egy tiszta liberális korszak. E szavak után Szterényi és Ereky Károly között szóharc támadt, melyet első cikkünkben talál az olvasó. A szóharc után Szterényi folytatta beszédét és végezetül azt a reményét fejezte ki, hogy sikerülni fog módosításai szántára megszerezni a többséget. A javaslatot elfogadta. Öt járvány javaslat, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter a beteg honvédelmi miniszter helyett törvényjavaslatot nyújt be a honvédségről szóló törvény módosítása tárgyába®. Kállay Tibor pénzügyminiszter a közszolgálati alkalmazottak és özvegyek helyzetének javítása; Mayer János földmivelésügyi miniszter az állami erdei alkalmazottak ügyének rendezése; Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter a rendőrség és csendőrség létszámának rendezései és fölfegyverzése tekintetében nyújt be törvényjavaslatot Vass József kultuszminiszter beterjeszti a katonatisztek és közalkalmazottak gyermekeinek nevelőintézetéről szóló 1921. évi XLVII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítássáról szóló törvényjavaslatot. Mózer Ernő előadó beterjeszti a védőerőő bizottság jelentését a honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról és kéri a javaslat sürgős tárgyalását. Az elnök az ülést öt percre felkillekeszti- A vita felül tartsa. A szünet után Bróky Károly beszélt. A magyar közgazdasági politikának súlyos hibája volt, túlságosan szabaddá tette az ipart Az ügyvédi kart és más értelmiségi szabadpályákat korlátozták, hogy az e pályákon működő embereket megvédjék, az ipart azonban nem. A nagykereskedőket is védi a törvény. Megvédik a bankokat, a nagykereskedőket, csak a kisiparosság védelme reakció. Aki lop, azt lecsukják, de ha egy volt fővárosi bizottsági tag milliókat akar aranyban kicsempészni, azt óvadék ellenében szabadlábra helyezik. Hát hol van itt az igazság? Tiltakozik Sztorénon kijelentése ellen, mintha a monopóliumokat a keresztény irányzat teremtette volna meg. A háború alatt csinálták a középpontokat. Ugron Gábor: Akkor háború volt, ma nincs, tehát nem kell monopolizálni. Ernszt Sándor: Háború van, gazdasági háború! Ereky Károly: Elismert, hogy Szterényi is dolgozott már az Átmeneti gazdasági helyzet érdekében, de ma is átmenet van. A keresztény irányzat nem engedi rátukmálni azt a vádat, hogy az hozta a mononóVurrício.-t. Szterényi József: Azt nem is mondtam. flassay Károly: Csak kurzus volt és üzlet volt Ereky Károly: Szterényi folyton arról beszélt, hogy mit tett az ipar érdekében. Ha oly sokat tett az ipar érdekében és az mégis így léről jött, a hol van, akkor a Szterényi okossága! Szterényi József báró személyes kérdésben kijelenti, hogy mindig a monopóliumok ellen küzdött. Csak azt mondotta, hogy sohasem tombolt úgy a kapitalisztikus túlzás és sohasem grasszáltak úgy a monopóliumok, mint ma. Nem lehet szembeállítani mindig a liberalizmust a keresztény irányzattal. Budavári László két határozati javaslatot nyújtott be. Mahunka Imre: Az inasoktatás fontosságát fültegette. Az iparosnak ma sokkal nagyobb képzettségre van szüksége, mint a múltban. Giesswein Sándor szerint erre a javaslatra nagy szükség volt. Sajnálja, hogy a javaslat nem foglalkozik eléggé az otthon dolgozó kézművesekkel. Fontosnak tartja, hogy othon is lehessen dolgozni. Temesvári Imre: Üres szalmacséplés az egész. Giesswein Sándor: Temesvárynak fogalma sincs erről az egész dologról. Elvárta volna az elnöktől, hogy Temesváryt rendreutasítja. Az elnök figyelmezteti Temesváryt, hogy ne avatkozzék bele az elnök ügyeibe. Giesswein Sándor javaslatot nyújtott be végül az otthon űzött ipari munka szabályozásáról. Méhely Kálmán nem tartja alkalmasnak az időt ennek a fontos javaslatnak a letárgyalására. Ilyen ipartörvény nincs sehol a világon. Mindenütt másutt az iparszabadság elve érvényesül. Ez a javaslat retrográd és reakciós. Az iparosnak ezután több baja lesz, mint eddig. Az iparhatóságnak annyi kérdésben lesz beavatkozó jogköre, hogy az iparost szint® kiszolgáltatták az esetleges önkényeknek. Az adminisztrációs munkát is szaporítani fogja ez a javaslat, mely a kisipar lehetőségét is csökkenti. Csak a gyáripar fog tolódni. Az elnök javaslatára a tárgyalást holnap folytatják. Napirendre tűzték a honvédségről szóló javaslatot is. A lakáshivatal válsága. Bródy Ernő terjesztette elő azután sürgős interpellációját a lakást) iratairól. A lakáshivatal — úgymond — csődbe jutott, ami előrelátható volt. Meg kell szüntetni a lakásrekvirálást. Azt kérdezi a népjóléti minisztertől, hogy mi lesz most, mi jön a lelkesbíróság helyébe. Építkezni kell. A hivatalok és kaszárnyák egy részét lakásokká kell átalakítani. A népjóléti minsztertől felvilágosítást kér a lakáshivataltól és sürgős intézkedést a rekvirálásról, valamint az építkezésről. Bernolák Nándor népjóléti miniszter válaszában előrebocsátotta, hogy az interpellációra most csak ideiglenes választ ad. Már Szterényinek megmondotta a minap, hogy nem tartja szerencsésnak, ha egy nyilván szerény polgári lakásra már rekvirálási eljárás volt folyamatban és ez negatív ered Esű nagyasszony művet írta Szász Károly. Tél elején — nem csillagászati, hanem fűtési számítás szerint véve a telet — kedves kis levelet kaptam egy fiatal, jó bánatomtól. A levél tartalma fölöttébb meghatott, mert „disznótoros" vacsorára szóló meghívásban csúcsosodott ki. Erzsébetnap táján történt ez, amely időpont régi jó falusi szokás szerint, a disznótorok idényének hivatalos kezdetét jelenti. Disznótor! Itt, ebben a szürke, rideg fővárosban! És a mai nyomorúságos bőjtös világban! Persze, hogy — Arany Jánossal szólva — „tiszta avé! csordult ki szájam végén" már előre is a reménybeli, manapság rám nézve oly ritka élvezettől, melyre gondolva, édes emlékképében lelki szemeim elé varázsolódott az a „kisded hajlék, hol születtem", melytől — ha nem is földrajzi szélesség szerint, de időben és viszonyokban bizony nagyon „fiával estem! . . .“ Nos, hát — a disznótoros vacsora remekbe készült. Olyan pompás márat-vesfűt és tüskés húst, olyan kitűnő kocsonyát, olyan nagyszerű fehérpecsenyét és kimondhatatlanul finom hurkát-kolbászt ettünk, hogy azután bizony a kínai császár is megnyalhatta volna a száját. — ha ugyan van még ebben a mai, forradalmas-antakiás világban Kínában «császár s ha merne és folrna végigenni egy magyarosan főfirsi és bőséges esmnótort Maga az alap-disznótor persze, a bősmét ez a sok jó holmi kikerült, falun folyt te s kedves házigazdánk boldog mosollyal és nemes büszkeséggel imondta: — Az édesanyám disznótörtőzésünk kielégítéseiről gondoskodik.