Budapesti Hírlap, 1922. február (42. évfolyam, 26–48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
T622 február 1. B3BAPE3T!UIBlilF (26. o.) Lássuk mindenekelőtt, mit szól a kérdéshez a közgazdasági élet asztalánál láthatatlan vendég, a fogyasztó. A fogyasztói-év idén az amúgy is törhetetlen drágaság további fokozását, az amúgy is elviselhetetlen élet további megnehezítését l£lj,a #7. emelésben. A kereskedelem álláspontját Balkányi Kálmán dr., az OMKE támogatója, a következőképpen fejtette ki előttünk: * — A kereskedelmi körök valóságos rémülettel látják a forgalmi adónak újabb emelését. Ez az érzés az eddigi tapasztalatokban gyökeredzik. El sem tudják képzelni ezt az adóemelést a kereskedelem súlyos megrázkódtatása nélkül. Az általános forgalmi adó és a fényűzési adó még korántsem , mentek át annyira a gyakorlati életbe, hogy ezek alapjára nyugodtan több emeletet lehessen felhúzni. Éppen most vagyunk kénytelenek foglalkozni a fényűzési forgalmi adót végrehajtó rendelettel, amely jellemző összefoglalása annak a szakszerűtlenségnek, mellyel nálunk a legfontosabb új adótörvényeket alkalmazzák. A nehéz selyemszövet, melynek méterje két-háromezer korona, mentes a fényűzési forgalmi adótól, míg az olcsó blúz után fényűzési adót kell fizetni, ha valódi selyem hulladékából készül. A fényűzési adó végrehajtása tele van ilyen ellentmondásokkal. A kereskedelmi körök vélekedése szerint sokkal helyesebb volna, ha a pénzügyi kormány most már általában, a hetaikereskedelemben való beszedés kikapcsolásával, a fényűzési adót kizáróan a terrmelési helyeken, vagy a behozatalnál fizettetné meg. A forgalmi adó újabb emelése egy a kereskedelemnek tett kormány ígéretet tol újra homloktérbe. A másfélszázalékos forgalmi adó behozatalánál a kereskedelem ígéretet kapott a pénzügyi kor-j Hiánytól, hogy cserébe meg fogja szüntetni a harmadik és negyedik osztályú kereseti adót. A magyar kereskedelem a forgalmi adóitok három számlákra való felemelése alkalmából nem fogja sürgetni azt az ellenértéket, melyet a másfél százalékos forgalmi adónál ígértek neki, mert ennek az ígéretnek a betartása egészen független a mostani emeléstől Minden közgazdasági tényezőnek érdeke, hogy készpénznek lehessen venni a kormányigéreteket. A mostani emelés alkalmából csak annak megállapítására szorítkozunk, hogy mindazok, akik nem utópiák után indulnak, csak a forgalom megbénítását várhatják a forgalmi adókulcs felivatottjától. A magyar ipar álláspontját Pengő Miksa dr., a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója volt szíves előttünk tolmácsolni ekképpen: — Meg tudom érteni, hogy a kormány, amikor minden adóreformnál a legnagyobb politikai és gazdasági nehézségekre bukkan, azokhoz az eszközökhöz folyamodik, amelyek segítségével a legkönnyebben tud biztosítani az államkincstár részére szükséges tetemes jövedelmet. Ilyen a forgalmi adó. A forgalmi adó helyes adminisztrációjának megszervezése, az idevágó törvények végrehajtása oly sok nehézséggel jár, hogy csábít arra a megfontolásra, várjon érdemes-e ezekkel egy kis százalékú adókulcs kedvéért megküzdeni? És nagyon közelfekvő a gondolat, hogy a már kiépített adminisztráció felhasználásával az adókulcsot felemeljék. Kétségtelen azonban, hogy az emelés az ipari és kereskedelmi életre és a forgalomra rendkívül nagy terhet jelent, amit a forgalom csak úgy tud majd elviselni, ha az idevágó alaptörvények hiányosságai orvosolhatnak. És itt elsősorban az a követelés merül fel, hogy a mezőgazdasági termelés és kereskedelem legalább olyan mértékben terheltessék meg forgalmi adóval, mint az ipar és az iparcikkeket forgalmazó kereskedelem. Egyebekben tisztában kell lennünk azzal, hogy a három százalékos kulcs átlag tizenkét százalékos megterhelést jelent, mert hiszen az áru legalább négy kézen megy keresztül, amíg eljut a forgyasztóhoz. Ezt az adókulcsot pedig nagyon súlyosnak találom és nagyon megfontolandónak tartom egy ennél enyhébb mérték alkalmazását. — A hadikölcsön nontrifikálása. A pénzügyminiszter rendeletet tesz közzé a hivatalos lapban, amely felszólítja a hadikölcsönök tulajdonosait, hogy amennyiben a tulajdonukban levő címleteket még nem nonntrifikáltatták volna, e kötelezettségüknek február 28-ig tegyenek eleget. A rendelet megengedi a külföldi honosoknak, hogy a hadikölcsönök magyar megjelölése elleni írással éljenek, ha igazolják, hogy a szóbanforgó dimereket vagy a magyar kormány törvényes intézkedése folytán őriztek Itt a lebélyegzés idején, vagy valamely háborús rendelkezés következményeképpen kerültek Magyarországra. Az óvást, ha a papírok az állampénztárnál vannak, a pénzügyminisztériumban, ha pedig pénzintézetiél vannak, a Pénzintézeti Központnál kell benyújtani a bizonyítékokkal felszerelten. A rendelet figyelmeztet arra, hogy azok a hadikölcsönök, amelyek valamely megjelöléssel el nem lesznek látva, az államadósság felosztásánál a jóvátételi bizottság által figyelembe nem vétetnek. A Baross tábor-kör tőzsdetanfolyama. A Baross Gábor-Kar most kezdődött tőzsde tanfolyamánJernndug Gyula tözsdebizományon tartott előadást nagy érdeklődés mellett. Az előadó a budapesti tőzsde elődfilmeitel a Gabonacsarnoknak és a Pesti Lloyd Társaságnak szerepét ismertette, azután a tőzsdék megszületésének történetét vázolta. Párhuzamot vont a Gabonacsarnok és a jelenlegi tőzsde, valamint a tőzsdének mai tagsági felvételei és a régi tagsági hantélik között- ismertette a tőzsdén forgalomba hozott árukat és értékeket, majd a tőzsdetagok, a bizományosok és a sajtótudósítók szerepét. Ezután elejétől végéig ismertette egy tőzsdei megbízás lefolyását, majd a megbízás feltételeit, a módozataikat, a tósadóbizományos feladatait sorolta föl, de végig erős gyakorlati érzékkel. __Vámpolitikai vacsora, A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete február 2-án társes vacsorát rendez, amelyen az ipari- és kereskedelmi érdekeltség képviselői fognak megjelenni. A vacsora célja, hogy fehérasztal mellett beszéljék meg az érdekeltek a vámpolitikai kérdéseket s áthidalják s azokat az ellentéteket, a melyek ma még a gyárosok , és a kereskedők között fennállanak. __Az ipartörvény revíziójával foglalkozott ma a Baross Szövetség és a legszigorúbb képesítés mellett foglalt, állást, veszedelmesnek tartván a többi között, hogy jogi személyek részére is szabaddá van téve a képesítéshez kötött ipar, a kézműves jellegű iparűzés keretein túl, ha üzletvezetőt alkalmaznak. Kifogásolják, hogy az iparhatóság az ipartestület véleményével ellentétben is adhat ki iparigazolványt. Aggodalmasnak találják a törvényjavaslatnak azt a pontjai is, mely szerint állami és községi üzemek is űzhetnek képesítéshez kötött iparágakat. Állásfoglalásuknak legérdekesebb része, hogy szükségesnek mondják az 1914 augusztus óta kiadott iparigazolványok (engedelmek) revízióját. A fényűzési adó beszedési módjának megváltoztatása tárgyában a kereskedelmi érdekeltség azt a kérést intézte a pénzügyminiszterhez, hogy a mostani kettéosztás megszüntetéséhe ezt az adót csak a termelés helyén, vagy a behozatalnál szedjék be. Mint jó forrásból értesülünk- a pénzügyminisztérium most már nem zárkózik el mereven e kérés teljesítése elől, belátva, hogy az egyes fényűzési cikkeknek a detailkereskedelemben való megadóztatása csak a zavarok végtelen sorát idézi elő és csak a kereskedelem és a fogyasztóközönség zaklatását jelenti, a nélkül, hogy ebből ex államra valanyi haszon háramlanék. — Az Osztrátr-Magyar Bank januári bankjegy-forgalma. Bécsből jelenti tudósítónk. Az Osztrák-Magyar Bank januári bankjegy-forgalma 230 milliárd volt Ez az összeg 30 miliárddal nagyobb, mint a bank múlt év decemberi forgalma. — A német birodalmi bank devizakölcsöne, Berlinből jelentik. A birodalmi gyűlés főbizottságában Hagenstin, a birodalmi bank elnöke, Riesser dr. képviselő kérdésére kijelentette, hogy a birodalmi bank igazgatósága az Angol Bankkal megállapodásra jutott, hogy aranykészlete egyrészénekétesbehelyezésével devizákat szerez be. Mint kölcsönadók az Angol Bank és egy másik ország középponti jegybankja szerepelnek. Az Angol Bankba beszolgáltatandó német aranyat nem szabad jóvátételi célokra szolgáló hosszlejáratú hitelekre, hanem csak átmeneti természetű hitelekre felhasználni. A sajtóban mejelent aggodalmakra Hafenstein elnök megegyezte, hogy az Angol Bank kezességet vállalt, hogy a német arany visszaszállitására bármikor megadják a kiviteli engedelmet E£ szr^^r.izL^^ A KISKAPUN KERESZTÜL.! HÉTNAPOS HOMANC. — ANGOL REGÉNY. — 26 ! Irta BARCLAY L. FLORENCE. — ő az enyéim, — susogta — hozzá kell mennem. Ő az én Kis Kör Fiami — ezzel szaladni kezdett a korlát mentén a tefelé kanyargó kőlépcső felé. Hallotta maga után a professzor léptyent. — Anna, — kiáltotta a professzor — Anna! megállj! Ez . . . igazán felesleges . . . A budapesti értékpapírpiac annyira legyengült, hogy most már a korona megjavulása is érintetlenül hagyja, ígr a budapesti kifizetés zarfiti megnyitó kurzusának négy és fél ponttal való emelkedése alig változtatott az általános árszínvonalon. A budapesti valutapiacon sem érvényesült *■ korona emelkedésének logikája. Gyenge kezdés után ugyanis az egyes fizetőeszközök, két-három kivételt nem tekintve, a tegnapi zárlati színvonalra dolgozták fel mágukat. Itt már az arbitrázs dolgozott és a paritásra emelte fel a paritás alatt álló értékeket- Gyenge volt a bécsi kifizetés, mely nyolcig csökkent le, hogy: „Christoher, mi egyek vagyunk; örökre, fele oldhatatlanná egyek vagyunk. Rá fog tee jönni, a mikor már késő lesz." ... A tömeg kettévált és utat W®o*t egyenesen a Joushimtörő felé. Christoher felkapaszkodott a hu fiára förött «a fista hordágy felé. A kikötő-őr elállta az útját — ő az enyém, — mondta nyugodtan Christobel — jogom van itt lenni . . . A kikötő-őr némán tisztelgett. Christobel az ide-oda úszkáló csónakok fel nézett az óriás szárnyszegett csodára. A napnyugta színaranyra festette a tengert Az egyik csónak, valamivel nagyobb a többinél, kivált és lassan a hullámtörő felé tartott. Nagyon csendes valami feküdt a csónakban, ■vitorlavászonnal letakarva. Két kikötőől evezett, a harmadik a kormányt irányította. Christoher a mellette álló emberhez fordult: — Lehet valami remény? — Attól félek, nagyságom, hogy nem. "A káplárom éppen most jelezte: VÉGE5. Ó . . . — mondta Christobel és szemét ti©* nyitva meresztette a kikötő-ősre. m ó . , , de szükségünk van úttörőkre! A kikötő-őr megfordult és a tömeg fele sétált. — Ahol a feleség© — szólt hüvelykujjéval hátra bökve — és mikor én azt mondtam neki, hogy VÉGE, azt felelte, hogy: „Szükség van H-törökre". A durva embertöreg lekapta sipkáját. A csónak lassan közeledett. A professzor esernyőjét lóbárva elérte * tó* Christoher az emberekhez 1 — Kérem. 6 kérem, ha lehet ak*d»yM*«* rmi mmmummznmaexaeanmammi Értékpapír és Kamfa. 9