Budapesti Hírlap, 1922. február (42. évfolyam, 26–48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Blatma HíBifl. (26. sz.) 1920 február L e 1. • (B­é­tyág király emlékezete.) A Budai ■ írók is. Művészek Hollós Mátyás­ Társasága a budai­­Szent István­-étteremben lakomára jött össze Hu­­­nyadi Mátyás királlyá választásának évfordulója ,Bikáiméval. A bib­ikomos lakomán Rákosi Jenő­­csaknem egy óra hosszáig tartó beszédben mutatott­­rá, közállapotunkkal kapcsolatosan az irodalom és a művészet mai helyzetére. Rendkívül élvezetesen és­­elmesen mutatta be azt, hogy a régi irodalmi egy­­skségben a szabályokhoz kötöttségükben is megtalál­­h­ták a művészek az individualitásukat, ezzel ellentét­ben ma, a­hány fej, annyi nézet és mindegyik ön­maga akar szabályokat alkotni, ötvenen vettek részt­be lakomán és a lelkes hangulatú vacsorán részt vet­­tek az irodalomnak és művészvilágnak számos je­­­lese, köztük Nemes Antal c. püspök, Zsefiy József, '■'Szávay Gyula, Tsenyei Vilmos, Becsen Antal, Virágy Béla dr., Sziklán János dr., Peterdy Sándor és Agy­­ifiázy Kamill őrnagy. Az első áldomást Nemes Antal­­püspök mondotta kezében a Mátyás-serleggel, utána Izseny József méltatta azt a nemzeti közakanatot, a­­mely Mátyás királlyá választásakor megnyilatko­­­zott. Beszédet mondottak még: Baránszky Gyula,­­recsen Antal és Szánon Gyula. • (Tagfelvétel a Magyar Krepz­­im­ű­v­ének Egye­sületébe.) A Magyar Képzőm­ű­­vészek Egyesül­etében u­­ztdén a tagfelvétel februárban lesz. Az elnökség felkéri ,m­indazokat, ak­ik az egyesület tagjai kivánnak lenni, hogy ■ két-h­árom darab festményt, vagy grafikai művet, szob­­orrót, illetve építészeti tervrajzot vagy az ill.ető építőmű­­­vész által tervezett k­ész építészeti mű­ fényképét stb. feb­ruár 6—9-ig reggel 9—1 óra között a Műcsarnokba szál­lítsák. Az elnökség egyúttal közli az egyesület festő-, t­ezologisz- és építésztagjaival, hogy a felvételi művek­­megtekintése, illetve a szavazatok leadása február 10—­­ 17-ike közötti időben történik. Február 18-ika után a je­lentkezők kötelesek műveiket a Műcsarnokból haladékta­lanul elszállítani. * (A felvidéki magyar m­ű­emlékek­.) Egyes lapokban P­rágából eredő hírek nyomán felbukkant az a hír, hogy a magyar kormámy az elszakított fel­vidéki területeken lévő magyar műemlékek kiadását kérte volna a jóvátételi bizottság utyán a cseh kor­­­mánytól. Mint értesülünk, ez a hir nem felel meg a valóságnak s inkább úgy fest, mintha a cseh kor­mánynak hallgatólagos óhajtását volna hivatva tol­mácsolni. Az eddigi példák ugyanis azt igazolják, hogy a csehek a­ birtokukba jutott műemlékekkel szemben nemcsak azoknak a követelményeknek nem tudnak eleget tenni, a­melyeket a legelemibb­­ kultúrfok ellők­, de azoknak sem, a­melyeket, a béke-­­ szerződések különböző szakaszai előírnak. E tekin­tetben felesleges hivatkoznunk a pozsonyi esetre, a­­vagy a Nyírtra melletti zobodhegyi esetre, a­mikor 1­82 otslávó mnéllénielmi emléket az újonnan kinevezett­­ három cseh római katolikus püspök felszentelésének­­ tlapján, valós­,innen cseh légionáriusok a levegőbe rö­■ pitéitek, vágj!; éppen arra, hogy tudomásunk szerint­­ hasonló sors érte a kassai, lőcsei és körme­cb­anyai­­ honvédemléket, valamint több Kossuth-szobrot. Ezek­­nnek a műemlékieknek­ a kiadását tehát már elmélet­­i­ben is hiába követelné a magyar kormány, de nem teheti meg a magyar kormány a cseh kormánynak . Ezt a szívességet s­em, hogy ürügyet adjon hasonló kérelemmel a további képrombolásra. A történelmi jós műemlékek tulajdonosa különben is legnagyobb­­fésűjén a magyar­­kisebbséghez tartozó fizikai és jogi személyek, a­kik méltán tiltakoznának az ellen, hogy az őket joggal megillető kulturális kincsektől őket bárki is megfossza. * (A Szsn­yet-Kterpe Pál Társaság) ma dél­­­ után közgyűlést tartott, a­melyen tiszteleti tagnak • Választották Petrovics Eleket, a Szépművészeti Mú­­­­neum igazgatóját, rendes tagoknak pedig Mikola An­­i­­dor, Stroberitz Frigyes, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi­­ István és Szenyi István művészeket. A szezerkaro­­­­hás Szinyei-nagydíjat a társaság Szentgyörgyi István fő­szobrászművésznek adta ki, a grafikai díjat, pedig vazary Prihoda István festőművész nyerte meg. Az­­egyesület nyilvános közgyűlését február 2-án dél­előtt 11 órakor tar­tás a Magyar Tudományos Aka­démia kistermében. * (A Magyar Tu­dományos Aktufémián n.­k.) ez­­ évi nagygyűlése huszonkilenc tagsági helyet van hivatva betölteni. Az X. osztály nyelvtudományi alosztályán egy randes és h­árom levelezőtagot, szépirodalmi alosztályán egy rendes és négy levelezőtagot; a II. osztály bölcsészet­­­ttudományi és társadalmi alosztályán négy levelezőtagot, történettudományi alosztályán egy levelezőtagot és alosz­tályra való tekintet nélkül egy tiszteletbeli tagot. A III. osztály egy tiszteletbeli tagot, matematikai és fizikai al­osztály négy rendes és két levelezőtagot, a természet­­rajzi alosztály három rendes és n­gy levelezőtagot. Az ajánlatok február 28-iig a főtitkárnál nyújtandó be. * (E­gy bécsi festő halála.) Bécsből jelentik: Stohn Dávid festő ma meghalt. * (Kittcsiburger Kálmán,) jeles afrikai uta­­zrenk a nagy és veszedelmes vadak vadászatától Keletaf­rikában címmel érdek­feszítő előadást tart *• (Csütörtökön, délelőtt 11 órakor az Urániában. * (Chok­tofcy Jenő dr.) egyetemi tanár Uta­zások III., Londontól Szentpétervárig címen vasár­nap, délelőtt 11 órakor előadást tart az Urániában. * (Rabindranath Táboré) február 5-én a Zeneakadémián. Jegyet Bárd, Zeneakadémia, Ma-Géniusz. (Andrásar­ut 62.1 Hangverseny. * (A Filharmóniai Társaság.) IX. bérleti hangversenyének nyilvános főpróbája vasárnap, február 5-én. Vezényel: Kerner István. Közre­működik: A már Licco hegedűművész. Műsor: L’ibe- Has II. szimfónia (először). Brahms: Hegedűver­seny. Csajkovszky: Francesca da Rimini.. Néhány jegy napi áron Rózsavölgyinél kapható. * (Strasser István) nagyszabású vonós­­zenekari hangversenye Foerstel Getrude kama­ra­­énekesnő és Heim Emmy hangversenyénekesnő köz­reműködésével ma fél 9 órekor lesz a Zeneakadé­miában. (Harmónia.) * (Zeph Ag­laia bárónő) zongoraestéje febr. 1-én este fél 6 órakor a Zeneakadémiában. (Rózsa­völgyi.) Színház * (Féláru előadásban) kerül ma este sünre a Várszínházban a kacagtató Limonádé ezredet. Holnap, csütörtök délután Bihari Sándor lép fel Az iglói diákokban, este a nagysikerű Víg özvegy kerül színre, a címszerepben Papp Manóival. Kabaré * (Premier az Intim Kabaréban.) Pénte­ken mutatja be úti műsorát az Intim Kabaré, a­mely úgy nívó, Tajjot érdekesség tekintetében min­den eddigi műsort felülmúl. Káldor György Ist­vánnak remek drámája, a Waise Trisk­ áll az új műsor középpontjában, melynek három fényes sze­repét Kagzár Mária, Balla Kálmán és Bende László alakítja. Nagyon mulatságos Kalmár Tibor és Magyar László . Dollár Daisy című operettje, ebben Keringi, Ihász, Rott, Radócz, Kürthy, Medgyaszay játszák a főszerepeket. Guthi Soma Pi­pacsok című pompás bohózatában egész seres hálás szerep kínálkozik. Beöthy Zoltán Forradalom című kis dramolettját Szeghalmit Erzsi, Bende és Kozma viszik előrelátható nagy sikerre. Mihály István új tréfával szerepel az új műsorban, melyet a jobbnál­­jobb magánszámok tesznek változatossá. Variété. * (Pontban 8 órak­or) lépnek fel Kosáry Emmy és Király Ernő a Fővárosi műsorának első részében. Filmszínház. * (A legszebb filmek vasárnapja) címmel matiné-sorozat indul meg február 5-én, vasárnap délelőtt .10 órai kezdettel a Kamara­színházban, mely alkalommal színre kerül a jövő hét legszenzá­ciósabb filmattrakciója. E filmeseményen a közönség szavazni­­­og, hogy melyik film tetszett neki legjob­ban és miért. Ugyanezt a kérdést fogja eldönteni, egy írókból, művészeidből és filmrendezőkből álló zsűri is, és az, a­ki a közönség köréből a zsűri dön­tésével azonos véleményt mond, vagy ahhoz legkö­zelebb állót, a filmvasárnapok rendezősége értékes díjjal tünteti ki. A nagysikerűnek ígérkező matiné jegyei előre válthatók a Kamara­színház pénztárá­nál és a Színházi Élet boltjában. * (Az Atlantisz — az Urániában) azok közé a látványosságok közé tartozik, a­melyeket minden­­kinek meg kell nézni. Új, soha nem látott környe­zetben lejátszódó drámai szerelem, egy mesebeli fe­­jedelemasszony szeszélye. Vér és arany, illatos vi­­rágerdőben elfojtott fa .­kiáltás: csupa titok, a­mit mérhetetlen sivatag övez körül, nehogy a profán, kiváncsi abba behatolhasson. Hihetetlen hatása volt ennek a filmnek a párisi asszonyokra. Egész Atlan­­tisz-láz támadt a nyomában. Apró medaillónokat hordoztak Antinea hieroglifájával. És az a szőke, kékszemű­, ragyogó arcú férfi, Jean Angelo, a­kit a fejedelmi szeszély főhősévé avat a film, a szajna­­parti hölgyek ünnepeltje lett. Maga a film különös, szokatlan, a végsőkig fokozott izgalom sorozata és az első rész befejezése olyan meglepő, hogy a néző szinte követeli, következzék azonnal a folytatás. Az Uránia az Alf­antisz-filmet naponként négy előadás­ban 4, %6, VzS és %10 órakor mutatja be. * (Atlantisz — a filmek királya a Royal­ Apollóban) állandóan táblás házak előtt kerül be­mutatásra 4, 16, Y78 és 1410 órai kezdettel. Je­gyekről ajánlatos elővételben gondoskodni. * (Cadis rózsája, A fekete párduc és A körsdévált dicsőség) az Omnia e heti műsorá­nak­­ nagy attrakciója. A legjobb, a legszebb és a legálvezetesebb, a­mit a filmművészet terén korunk nyújtani képes. Előadások 5, 7, 9. * (A Korzó­­ heti két nagy attrakcióját) a közönség kiváló érdeklődéssel fogadta. Az egyik: a Gadix­ rózsája, az amerikai Pathé-gyár is felvoná­­sos nagyszabásúan rendezett háborús filmdrámája. A másik A bilincsbe vert folyam, erős magyar cse­lekve­ényű dráma, melynek a tiszai nagy áradásról készült látványos felvételei csodálatot keltenek. Pén­tekig bezárólag napi négy előadás. (4, %6, %8, 141o.) * (Mozgókép-Otthon.) Priscilla Dean pará­dés, művészi kettős szerepe az Elveszett paradi­csom-ban egyaránt telt házakat vonz. Kiválóan let­szik a Majomdefektív és az Indiánok között című két kétfelvonásos amerikai burleszk. Az egészen ki­váló műsor holnap, csütörtökön kerül utoljára be­mutatásra, (6, 7, 0.), KÖZGAZDASÁG. A forgalmi adó felemelése három százaldra. — A fogyasztás, a kereskedelem és az ipar állás­pontja. — A pénzügyminiszter ma törvényjavaslatot ter­jesztett a nemzetgyűlés elé a tisztviselő-segítség százszázalékos emeléséről és ezzel kapcsolatban ar­ról, hogy a forgalmi adó az eddigi másfél százalék­­ról három százalékra emeltessék. A föle­melt általános forgalmi adó minden olyan szállítás és munkateljesítés után fizetendő, melynek ellenértékét 1922. február 1-étől fogva fize­tik ki. A­mennyiben a szállítás, illetőleg a­­mun­ka­­téjesítés előbb történt, a szállítón­ak, illetőleg annak, a­ki a munkát teljesítette, jogában áll, hogy külön felszámítsa a régi és az úni adókulcs között levő különbözetét. (Ez okból azonban szerződés­­érvénytelenítésnek nincsen helye.) A felemelt forgalmi adót kell fizetni az olyan szállítás és munkateljesítés után is, mely 1921. szeptember 1. előtt történt, de a­hol az ellenszolgál­tatást csak 1921. október 31. után teljesítették. Újítás, hogy a pénzügyminiszter a törvényha­tósági joggal fölruházott és rendezett tanácsú váro­soknak a közreműködésükkel befolyt általános forgalmi adónak legföljebb egyhatodát átengedheti. A behozatalnál vámköteles áruk általános forgalmi adóját szintén 3 százalékra emeli a javaslat, az olyan áruk után, melyek február­ elsejétől kerül­nek vámkezelés alá. E mellett a javaslat egyes illetékek fölemelé­sén kívül, melyekről más helyen emlékezünk meg, anra is felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a fényűzési tárgyak közül némelyeknek fényűzési adóját, legföljebb húsz százalékra, fölemelhesse. A tsztviselő-segítés szociális jelentőségéről és közgazdasági szükségességéről kár beszélni. A tiszt­viselő nehezen él meg és az a körülmény, hogy a­­ t­i­sztvis­előkérdés rendezésének folytonos eltolása­­ szinte halálos sebet üt az államháztartás organiz­musán, egyáltalában nem változtat a pillanatnyi segítség szükségességén. Mindennek ellenére meg­­ kell állapítanunk, hogy a­mikor a pénzügyminisz­ter a tisztviselő-segítést szerves összefüggésbe hozza a forgalmi adó fölemelésével, ezzel bizonyos oppor­­tunitási szempontokat, követ. Úgy látszik, Hegedűs Lóránt iskolát teremtett arra nézve, miképpen kell bizonyos népszerűtlennek látszó adóemeléseket kap­csolatba hozni olyan szociális kérdésekkel, melyek előre is, mintegy erkölcsileg, lehetetlenné teszik, az adójavaslatok ellenzését- Hegedűs I­óránt a m­ásfél­­százalékos forgalmi adót elnevezte ..ellátatlanok el­látására szolgáló­* forgalmi adónak, utódjai Kállay Tib­or pedig most a tisztviselő-segítés emelését akasztja ki cégévül. A valóság azonban az, hogy az államnak Hegedűs idejében az ellátatlanok ellátásán kívül ezer m­ás célra is volt pénzre szüksége, most pedig ugyanaz a helyzet áll fönn és azt, hisszük, nem tévedünk, a­mikor a mostani adóemelést is az állam általános pénzbeli szükségletére vezetjük vissza. Fölmerül azonban a kérdés, vb­-*-'- a mai közgazdasági viszonyok mellett­, akkor, a­mikor a fo­­gyasztóközönség már elérkezett teljesítő képességé­nek határához, ez-e a helyes módja az állami bevé­tel gyarapításának. Kérdés, hogy ez az emelés nem veti-e majd még jobban vissza az amúgy is össze­zsugorodó sorszaimat? és hogy az állata nem veszt*-e el fokozott mértékben a vámon, a­mit nyer a lóvén? Az egyes luxuscikkek fényűzési adójának húsz százalékig való fölemelése dolgában kért fölhatal­mazás kérdését nem akarjuk itt bővebben tárgyalni. Mert, ha bizonyos is, hogy ez ár­­emelés szintén, bé­nítóan hat majd kereskedelmi életünkre, meg tud­juk érteni azt az elvet, hogy fizessen, a­ki külön­leges fényűzési cikkeket vásárolhat. Föltesszük, hogy a pénzügyminiszter csak ilyenekre akarja a nyers, fölhatalmazást alkalmazni és hogy nem fogja azt­ kiterjeszteni olyan cikkekre, melyek a közs­zükség-­­­letek határát érintik. Az általános forgalmi adó kulcsának három százalékra való emelése azonban egészen más kér­dés. Ez már a fogyasztók zömét érinti és a minden­napi élet kereteibe illeszkedik bele. Ezért szükségesnek tartottuk, hogy megszólal­tassuk ebben a kérdésben: a három leginkább érde­­e­kelt elem: a fogyasztó, a kereskedelem és az ipar . rx' Hu-'

Next