Budapesti Hírlap, 1922. május (42. évfolyam, 100–123. szám)

1922-05-12 / 108. szám

, csak tárgyalás alá venni a kereskedelmi miniszté­rium a javaslatokat és állásfoglalására majd csak akkor kerül a sor, ha arra a többi érdekelt kor­mánytényezők, tehát elsősorban a pénzügyminisz­térium is nyilatkozott. E tekintetben, mint értesü­lünk, a kereskedelmi minisztérium eddig még a fe­lett sem döntött, hogy a beérkezett javaslatokat milyen módon fogja feldolgozni és törvényjavaslat­tervezetté formálni. Minden valószínűség szerint egy szakelőadókkal kibővített tárcaközi bizottság fogja ezt a munkát végezni. A­mi azt illeti, mintha az előkészítő munká­latoknál és a tárgyalásoknál a gyárosok szempont­jai és érdekei egyoldalú előnyben részesülnének, a helyzet az, hogy a tárgyalásokon úgy a termelő-, mint a­­kereskedő-érdekeltség képviselve van és csa­k legutóbb választották be a kereskedők megbí­zottját a Vámpolitikai Középpont végrehajtó­ bizott­ságába. De ezenkívül a kereskedők képviselője, mint előadó a beérkező terveknek tárgyalásra való előkészítésében is részt vesz. Az előkészítő tárgyalá­sok titkossága tekintetében úgy áll a dolog, hogy az érdekelteknek rendelkezésére állanak a javaslatok, azokat megtekinthetik és ellen­javaslat­okat tehet­nek. Igaz, hogy ezeket egyelőre nem teszik közzé, mint Ausztriában, de azért a termelők­ javaslatának nem egy része napvilágot látott már különböző szaklapokban. Az új vámtarifa érdemére vonatko­zóan pedig meg kell jegyeznünk, hogy a tarifákban megállapítandó vámtételek ügyében a döntő szót, a kormány javaslata alapján, a nemzetgyűlés van hi­vatva kimondani. Ez idő szerint azonban kormány­fó javaslatról vagy kereskedelmi miniszteri állásfogla­lásról még szó sincsen. Vegyészeti iparunk újdonságának fem­utatása. Az Országos I­paregyesület egyre fokozódó ér­deklődés mellett ad számot a magyar ipar teljesítő­­képességéről. A tegnap megtartott ipari újdonságo­kat bemutató ötödik ülés keretében néhány tekin­télyes vegyészeti gyárunk számolt be fejlettségéről. A zsúfolásig megtöltött teremben a szakminisztériu­mok vezető tisztviselőit és számos országos szak­tekintélyt, egyetemi tanárt láttunk. Kolossváry Endre, Zipernovszky Károly, Czekén­yi Aurél, Fe­kete József, Dubsky Alfréd, Gaul Károly mint ta­nácsosokon kívül még számos előkelőség hallgatta érdeklődéssel Halmi Gyulának, a Magyar Vegyé­szeti Gyárosok Egyesületi­ igazgatójának előadását, a­melyben számot adott a magyar vegyészeti ipar háború utáni fejlődéséről. Mint vegyészeti iparunk egyik legkiválóbb ismerője, számokkal igazolta ve­gyészeti iparunk hatalmas fejlődését­, jólleh­et a há­ború előtt kétszáznegyven vegyészeti gyárunk száma a megcsonkítás folytán csaknem felére ol­vad­. Ma azonban már ismét mintegy kétszázötven vegyészeti gyárral rendelkezünk,­­ a­melyek egyre rohamosabb iramban pótolják veszteségeinket és mentesítik a hazai ipart a külföldtől, sőt igen ielen­­ítékeny exporttal gyarapítják nemzeti vagyonunkat és emelik jó hírnevünket. A közönség mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta az értékes előadás. Ez­­után szemléltető bemutatásra került a sor. A Magyar Ruggyantaárugyár R.-T. gyönyörűen csoportosított gyűjteményét Kelemen Lajos műszaki igazgató mutatta be, kézről-kézre adva a különféle műszaki gummiárukat, és speciális magasnyomású tömlőket, ütközőket, hengereket, szőnyegeket­, tauril tömlő lemezeket, gumitalpakat,­­szigetelő szalagokat, gyermekjátékokat, labdákat, a­melyekben a cég messze nyugaton is ismert specialista, a kemény guminak különböző félkész és kész gyártmányait, betétlemez,siket, orvosi műszereket, pneumatikokat és hid­őabroncsokat. A Dorogi dr. és Társa albertfalvai gumigyár gyártmányait Dorogi István dr. ismertette, bebizo­nyítva azt, hogy a gyár úgy műszaki cikkek és or­vosi műszerek, mind sportcikkek gyártásában első­rangú. A különféle tömilőzsimnóro­, gumikertylík, orvosi gumiáruk, csecsemőkellékek, bemutatása után ízléses fürdőnapkákat, futballgumit és számos más hasonló gyártmányt mutatott­ be. Az őskorit vegyészeti gyár r.­t. képviseletében Káldor Pál mérnök ismertette a vad­gesztenye fel­dolgozása útján előállított különféle , hasznos gyárt­mányokat, a takarmánylisztet, cserzőanyagot, olajat és magát a szaponint, a­mely mint kéz-, haj- és egyéb mosószer nyer alkalmazást- Ennek kitűnő voltát a helyszínen különféle mosásokkal mindjárt be is bizony­­olja. — Amerikai kölcsön Német­országnak. Bécsből jelenti tudósítónk telefonon. Az amerikai nagybankok hajlandóságot­ mutatnak arra­,­­hogy Né­­metországnak nagyobb kölcsönt, folyósítsanak azzal a feltétellel, hogy Németország ezt, az összeget nem fordítja a jóvátételi kötelezettségek megfizetésére. Mivel a jóvátételi bizottság részt óhajt, ebből az ösz­­szegből, tárgyalások indultak meg az amerikai béru­­kok és a jóvátételi bizottság között. Berlini hírek szerint ezek a tárgyalások eredménnyel kecsegtetnek és Moroján amerikai bankár legközelebb Berlinbe érkezik, hogy a hiteltervezetet bemutassa és végleg tető alá hozza. Az amerikai kölcsön biztosítékául a n-brit­­ vasutak szolgálnának." Ez a garancia minden valószínűség szerint a vasutak átszervezésére ve­zetne, a­melyek előbb utóbb kiesnének az állam ke­­zeléséből.­­ A külföldi tőke elleni védekezés mind több nagyüzemünkre válik aktuás­s­á. Legközelebb — mint jelentik — a Ganz Danubius r­­t. igazgató­sága fog arról tanácskozni, hogy miképpen lehetne az idegen majoriz­álási törekvésekkel szemben a ma­gyar érdekeket megóvni. — A földreform végrehajtása és a Föld­­birtokrendező Bíróság­ tagjainak, szaporítása. A fö­l­birtokpolitikai törvény által keresztülviendő birtokfeldarabolásra vonatkozó előkészítő munkála­tokat a Földbirtok­rendező Bíróság tagjai már nagy­­részt elvégezték. Hi­r szerint már több mint ezerkét­­száz oly községgel befejezték a megváltási társjustítz­­sokat, melyeknek a határában megváltásra esetleg alkalmas nagybirtok van. A végleges elintézésre váró nagy anyag aktuálissá teszi a Föld­birtokozrendező Bíróság kibővítését, a­melyre nézve a kormánynak az indemnitási törvény már adott is felhatalmazást. Ennek alapján, mint jelentik, a földmivelésügyi mi­­nisztérum előterjesztést tett a kormányzónak, a­melyben a bíróságnak tizenkét taggal való kibővíté­sét javasolja. A tagok közül három a kúriai, három a közigazgatási bírák sorából kerülne ki, hatot padiga a gazdatársadalom szakér­tő képviselői közül nevez­­nének ki. A kinevezések rövidesen megjelennek.­­ A tőzsdetanács május h­ónap 11-én tartott ülésén a Neuschloss-féle nasici Vinninggár és gőz­fűrész rt. kérelmére "elrendelte" a társaság részvényei árjegyzésének­ ez évi május hónap 16-ikával való beszüntetését. — BLegy­átott fúzióhír­ A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság értesí­tése szerint azok a híresztelések, melyek szerint oly tervek merültek volna föl, hö­gy a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvény­társasá­g a Du­­nagőzhajózási Társasággal, a Délnémet Dunagőzh­a­­józási Társasággal és a Bajor Lloyddal fuzionálna és ebben az ügyben Domoni vezérigazgató London­ban, Budapesten pedig angol megbízottak folytatná­nak tárgyalásokat, nem felelnek meg a valóság­nak. (MTI.) — Amerikai kölcsön Szerbiának. Belgrádiját jelentik. A kormány tegnapi minisztertanácson elv­­ben elfogadta azt a százmillió dolláros kölcsön­­ajánlatot a­melyet amerikai bankárok csoportja tett a következő feltételekkel: A kibocsátás értéke nyolcvanöt, a kamat 8 százalék lesz. Az amerikai szindikátus az aláírás után azonnal harminc millió dollárt a kormány rendelkezésére bocsát, míg a töb­bit az adriai hajózási vonal, valamint az adriai és dunai kikötők javítására fordítják. A kölcsönt az állami monopóliumok jövedelmével biztosítják. Kinn­emad­i pénzügyminiszter tegnap tárgyalást kez­dett a szindikátus képviselőjével. A kormány felté­­teleit megtáviratozták Newyorkba, —• a szerződés aláírását a hét végére várják. — A Nemzeti takarékpénztár és Bank H.­T. tegnapi közgyűlése elhatározta az­ alaptőké­nek 40 millió koronáról 60 millióra való felemelé­sét- Az elővételi jogot a részvényesek 2:1 arányban 0-10 koronás ár­folyamon e hónap 18-ig gyakorol­hat­ják. . 1 — Az Unió állattudás-tartásán­ak kiadásai. Washingtoni jelentés szerint az Egyesült­ Államok kiadá­s­ait ez évre 31922.372.000 (dollárra becsülik. Az 1920. év­vel szemben is 1.616.­369.669 dollár csökkenést jelent.­­ A csehek zárolják a banktisztviselők ide­gen valutáit. A Pravo Lidi­ mai száma közli a pénz­­ügyminisztérium fölszólitását­, hogy a banktisztviselők­nek idegen valutára szóló számláit a pénzintézetek ve­gyék zár alá. A zár utján meg akarják állapítani, kik, vesznek részt a devizaspekulációban és azok ellen teljes­ szigorral fognak eljárni. R55ZOHY, HOUH?... — REMÉNY. — Irta: mRR5RLKÓ LINH. 32 — De hiszen, ez őrültség! — tiltakozott Má­ria. — A betegségéhez, a szanatóriumba csak nem akar visszamenni? — Oh, dehogy! Oda nem . . . Hanem a kávé­­házba, asszonyom! Van nekem etsg régi helyem, — a TúIU-kávéház a körúton . . . Sok színész jár oda, írók is, talán ezért is nevezik es­. Hát odamegyek vissza asszonyom ... Ha valaki ül a régi helye­men, azt elkergetem és szirom tovább és szirom újra erős, olcsó szivarjaimat. Úgy mondta mindezt, mintha egy harmadik ember terveiről beszélgetne. Lélek nélkül beszélt, szerte a levegőben, — túl Mária aggodalmas, néha még­ reménykedő szemén . . .­­ Máriának úgy tetszett, hogy már­­ most is a kávéház fénytelen márványasztalán könyököl és a körút szennyes, kormos utcaköveire pislog ki, — lélekvesztetten — nem igyekezve semmerre már.. .A szoba leány teával állt meg előttük . . . Gon­dosan vasalt fehér köténye, gondolataiból semmit el nem áruló cselédegykedvűsége, egy pillanat alatt visszazökkentették Máriát a környezetének mosoly­­lyal tartozó vndégszerepébe.­­. Már öt perce állt Sárd Péter mellett, de most előre lépett. Érezte, hol ily beszélgetésük elején éb­redő­ reményeire nedves, gazos göröngyök sodród­nak r­á . Érezte, hogy úgyis hiúsba minden . . ./ Nagy, évek rohanásában felgyűlt, nehéz sirás­­ kapta el a szivét ... És mégis mosolyognia kel­­­­lett. Mosolyognia kellett tovább. — rady tovább . . .­­ A" látottjaik. .tudia elvonszolni Sárd Péter mellől —» és mégis sudáregyenesen kellett tartania a kidtól porig roskadni vágyó derekát , így kellett tennie — és birt is így tenni . « . A fehér­, finom teáscsésze nem remegett a kezében . . . Baj nékül jutott el Kürtnéig. Kü­rtné a zongorázó nővel beszélgetett . . Aranysárga, illatos teát szürcsölgettek ők is és Kürtné rámosolygott Máriára. — Rólad beszéltünk Máriára, — kezdte. — És eljutottunk az asszonyok rendeltetésének sok­féleségéhez. Ella azt mondja, hogy a te elmúlt és idővel újra éledő asszonyiságod semmi esetre sem jelent egy új rabszolgát a férfiaknak ... Én is ezt vallom. Te erős vagy, bátor maradsz ... A szemed egyenes, biztos utakra vivő, makacs szem, — a szépséged egy gondtalan lányságban leigáz­­hatatlanná fejlődött, varázs,és erő és a mi fáradt, gyerekápol­ásba­n, szakácsnő feleseleiben törpévé korcsosult képzeletünk fel sem ér a lehetőségekig, a melyek előtted felhisznek . . . Szép, stilizált mondatokban beszélt, — a lelke mögött egy kis ijedtséggel ... A Sárd Páter heves magyarázatai először és ellankadó mozdulatai ké­sőbb, — éleszteni kezdték, a lelkiismeretét, a mely könnyelmű asszonyt nemtörődömséggel aludt el a mikor az urának és Gál Bandinak be akarta bizonyí­tani a saját igazát. Most hogy látta Mária némaságát, a­mely hiába volt mosolygó hallgatás, mégis csak csönd volt, befelé viharzó, nehéz kin, most nagyon szerette volna Sárd Péter komor, levert alakját észrevétle­nül­ kívül tenni a szalonja ajtaján. És mivel ezt nem tehette, — el nem küld­hette, — legalább igyekezett másfelé terelni Mária gondolatait. A diadalmas szépségéről beszélt neki, az asz­­szonyi rendeltetése kiválóságáról . . . Kiteregette előtte a maga kis álomrongyait,, apró élet’csatákat, szét múlott fiatalságát, — de Mária hideg arccal halhatta mindezt. Hálás, elérzékenyült mosoly nem világított az arcán. Csak vékony, fehér ujjai fonódtak össze gör­csös erőlködéssel, így akart mindent visszaker­­getni a lelke mélyére. A nagy igyekvőkben elszin­­telenedett a hangja is, — úgy felelt: — Nem akarom elvenni a hitedet Tilla . . ? A szépségem, — a­mely szerinted különösen erő?­­■védekező szépség, — megvan tényleg és a fiatalsá­gom is megvan, — a mindent kibiró, sugárzó, szép ifjúságom. Csak azt nem tudom, miért kell beszélni­ erről? Nem kell engem bátorítani. Hiszen nem tör-' Unt velem semmi. A régi bátorságom, a régi ki­tartásom ma is megvan. Semmi se történt, — ismét­lem semmi. A levegő tiszta itt nálad. Az emberek érdekesek és eljövök máskor is. Most már hívás­ nélkül . . . Csak az nem szükséges, hogy attrakció­kat léptess fel miattam. Sárd Pétert például a ked­vemért ültetted ima ide. Nézd milyen idegesen fe­szeng . . . Hát Sárd Pétert ne hívd ide többet, — erre nagyon kértek . . . — De Máriám! — felelte Kürtné. — Persze, hogy nem­ hívom. Úgy lesz, a­mint akarod ... Különben is k­ih­avítad már ezt . . . Mégis meghív-­­tám . . . Ezek a többiek, — régi, benőtt fejű vé­nek, nag­ m­ad­ozóik"— mindenkibe beoltják a ma­ga',, szürke, már halálig tartó csömörét . . . Azt hittem, hogy Sárd, az 5 romantikus kölő­ szerel­mé­­vel jobban­ fog érdekelni. Tévedtem, — s kérlek,, bocsáss meg érte. Nem hívom többé. Bárcsak most is elrenne már . . . A Máriának suttogott óhaj, mintha eljutott volna Sárd Péterig. Fölállt és­ Kürtné ideges öröm­mel súghatta tovább: • -- Oh, már megy is. Megérezte, hogy­­szeret­nénk,­­ha elmérnie « ...‘Mindjárt idejön búcsúzni... Isallod, Mária? . . . Szent Isten. — tette hozzá i­jedten — milyen sápadt lettél hírtelen , . Égé­­­ szén fehér! . . . (Folyt, köv.st . Budapesti Mm cm sz.) 1022 május 12.

Next