Budapesti Hírlap, 1922. június(42. évfolyam, 124–146. szám)

1922-06-01 / 124. szám

1922 június 1. BUDAPESTI (SlfK­AP (124. sz.) Gyulára és 4166 Pálfy Dániel egységespárti jelöltre.­ Fridi tehát 1190 szavazattöbbséggel győzött. * A választás meg­semmisítés­ére vonatkozó hí­resztelések dolgában szegedi tudósítónk kérdést in­tézett Aigner Károly dr. szegedi főispánhoz, a­ki a Budapesti Hírlap szán­ára a következőket, mondotta: — Az a híresztelés, hogy Szeged II. kerületé­nek, választását a középponti választmány a válasz­tási rendelet 88-ik szakaszának első bekezdése alap­ján érvényteleníteni fogja, semmi egyéb, mint kósza hír. Véleményem szerint a hír onnan eredt, hogy a Pálfy-párt a benyújtandó petícióhoz szükséges ada­tokat gyűjtött és bizonyos szabálytalanságokat lá­tott fennforogni. Erre nézve azonban nem az én hivatásom nyilatkozni, ez a petícionáló párt ügye, a­melyre én semmiféle befolyással nem lehetek és nem is vagyok. Hogy itt semmi ilyen érvénytelenítő terv nem merülhetett föl, annak igazolása az, hogy a­ szavazatok összeolvasása egész napon át zavar­talanul­ folyt és az eredményt ma ki is hirdették. * A választásról különben az egysége párt hiva­talosa, a MOT is jelentést adott ki, a m­ely szerint a Választási elnök a választás kihirdetése után a jegyzőkönyvhöz levelet mellékelt, a melyben rámu­tat arra, hogy" a névjegyzék­ összeállítása teljesen hibás volt s hogy" a névjjgyzék abszolúte nem tük­rözted­ vissza Szeged II. választókerületi válasz­tóinak nemcsak teljes, de megközelítően hű lét­számát sem. Olyan szavazók nem voltak felvéve a névjegyzékbe, a­kiknek jogosultságuk volt, viszont számtalan eset­­fordult elő, hogy külló végzettség hiányában szavaztak. Petrik Antal választási elnök a küldöttségek­nek és az újságíróknak kijelentete még, hogy mind­ezekről holnap jelentést tesz a belügyminiszternek. A Pálfy-párt, értesülésünk szerint, feltétlenül petí­cióval fog élni a szavazási eljárás ellen. ludaséi­ választ. •— Holnap az ország száznégy kerületében lesz választás.­­ Ezerkilencszázhuszonkettő június 1-e fontos dátuma marad a magyar parlamentarizmusnak. Ezen a napon kezdődik Magyarországon az első lajstromos szavazás, a­melyet azonban a választási rendelet csupán Budapestre és a főváros környékéből alakított egy kerületre ír elő. A mindenféle titkos választás h­ívei azt állítják, hogy az összes titkos vá­lasztási módok között a lajstromos választás a leg­igazságosabb, mert az arányszám megállapítása le­hetővé teszi, hogy a kisebbség megfelelő képviselet­hez jusson. A heteken át folyó agittáció és plakát­harc után holnap tehát az urnák elé járul a fővá­ros lakossága, hogy megválassza Budapest huszonöt és a budapestkörnyéki kerület szavazópolgársága a maga öt képviselőjét. A válsztás igen mozgalmas­nak, de külső lefolyásában nyug­odtnak és méltósá­­­­osnak ígérkezik. Kilenc párt áll sorompóba, ki­lenc program keres érvényesülést ezen a választá­son, de a programok közt alig van lényeges különb­­ség s nem is annyira a pártok harca ez, mint a sze­mélyek érvényesülésének a küzdelme. A budapesti választás két napon át tart. Az eredményt azonban csak néhány nap múlva hirdetik majd ki, mert a szavazatoknak az egyes pártok kö­zött való megoszlása rendkívül komplikálja az ösz­­szeszámlálás amúgy is nehéz munkáját. A budapesti kerületeken kívü­l még tizennégy­ben lesz titkos a választás, a többiben nyíltan sza­vaznak. A holnapi választások befejezése után tisz­tán áll majd előttünk annak a nemzetgyűlésnek a képe, a­mely arra volna hivatva, hogy­ ezt a szeren­csétlen országot kivezesse a forradalmak és párthar­cok fertőjéből az alkotó munka és a nemzeti meg­erősödés szilárd talajára. Minden polgár szavazzon! — A kormányzó-párt felhívása. — Az egységes párt hívei a három fővárosi kerületben a Nemzeti pol­gári pártra, vagy a keresztény egység táborára sza­vazzanak. — A Magyar Országos Tudósító jelenti: Az egy­séges kormányzó-párt ez után is felhívja híveit, hogy azokban a kerületekben, a­hol magasabb poli­tikai okokból kifolyóan listát nem állított, az egy­séges párthoz legközelebb álló és a kormányt tá­mogató pártokra, tehát vagy a keresztény egység táborának listájára, vagy pedig a Nemzeti polgári­­­ártra adják le szavazatukat. ......" Az egységes párt azonkívül felhív minden ma­gyar polgárt, hogy szavazatát feltétlenül adja le, mert a jól szervezett szociáldemokrácia is csak avval érhetett el sikert, hogy minden emberét le­­szavaztatta. Ha a polgári társadalom lustaságánál és nemtörődömségénél fogva nem szavaz le teljes számban, könnyen kisebbségbe kerülhet. • Az egységes párt ma felhívást intéz a magyar társadalomhoz, a­melyben, fel­hívja a figyelőjét arra a megdöbbentően veszdelmes k­incsre, hogy egyes je­löltek, a­kik a választási harciban elbuktak, de je­löltségük idején a keresztény és nemzeti irány kö­vetőinek mondották magukat, bukásukon való elke­seredésükben arra biztatják volt híveiket, hogy a pótválasztásokon a szociáldemokrata, illetően a ra­dikális politikát hirdető jelöltre szavazzanak.­ A párt ezekkel a jelenségekkel szemben a polgári, kisgazda- és földművestársadalomhoz fordul intő és kérő szó­val és figyelmeztet arra, hogy a polgári társadalmi rendre támaszkodó országos politikát segítse győze­lemre. Az egységes párt bízik abban, hogy a polgári társadalom a nemzeti Magyarország, a társadalom nyugalma és az ország jövő békés fejlődése érdeké­ben fogja szavazatát érvényesíteni. Nem várható erősebb hi­zdetem? A holnapi választáson politikai életünknek több vezető férfia mérkőzik egymással. A főváros ke­rületeinek listáil s azok vezetőit mai számunkban más ismertettük. A vidéken a következő érdekesebb küzdelmek várhatók: Debrecen I.: Vasáry István dr. (egysp.), Hilotay István keresztény ellenzéki), Györki Imre (szociáldeci­­krata). — II.: T­silrág Kornél (Nemzeti Polgári Párt), Bessenyey Lajos (egységes párt), Irigymégi Kiss Pál (s­assay-párt). — III.: Lengyel Zoltán dr. (egységes p-), J­ánossy Zoltán (Kassay-párt). Gyár I.: Begyeshalmy Lajos (Ernszt—Huszár­párt), Kémeik Károly (Nemzeti Polgári Párt), Krintin­­kovich Antal (pk. d­í­j — II.: Baross Alán (Haller-p.), Pereszlényi Zoltán (pk), Hrákits Ferenc (szoc. dem.). Kecskemét I.: Pekár Gyula (egysp.), Koreáik Mihály (Batthyány-p.). — II.: Zsitvay Tibor (egysp.), J­elka Annand (Bttthyány-p.). Székesfehérvár: Károlyi József gróf (pk.), Pau­ta­vics Béla (egysp), Banka Albert (Batthyány-p.), Sütő József (szoc. dem.), Szoldhtfz­toly:­ Begyu­bahny Lajos (Ernszt—Hu­­szár-p.), Cziráky József gróf (pk. eb.) Vasvár: Vass­­ József dr. (Ernszt—Huszár-p.), Haller István (ker. elb). Veszprém: Bernolák Nándor (Ernszt—Huszár-p.), Kainprecht Antal (Rassay-p.). Pápa: Paapua Ferenc dr. (pk.), Antal Géza dr. (egysp.). .Nagykanizsa: Killay Tibor (egysp.), Rassay Ká­roly (Rassay-p..). , Győrszentmárton: Ilincz Károly (egysp.), Ra­­kovszky István (kér. eh­.). Kőszeg: Rakovszky Iván (egysp.), Z­ngáttér Albin (kér. elb). Körmend: Sigray Antal (kér. ell.), Tamássy Ár­pád (Hegysp.). Ipolyság: Ernszt Sándor (Huszár—Ernszt-p.), Ilevesy Iván dr. (pk.). Sárvár: Huszár Károly (Huszár—Ernszt-p.), Knapp Aurél dr. (kér. ell.). Zalaegerszeg: Friedrich István (kér. ell.), Briglé­­vics Károly (Rassay-p.), Farkas Tibor (pk). Sopronlövő: Zichy János gróf (pk), Fercsik Jenő (Huszár—Ernszt-p.), Eötvös Alajos (pk.). Ózd: Bíró Pál (egyik), Vanczák János (szóc. demokrata). Ahol csak egy napig lehet szavazni. Holnap Budapesten és a konyakén négy lajs­­tromos kerületben járulnak a szavazók az urnák elé. A 410 szavazókörlet közül száz körletben csak holnap lehet szavazni, a többiben holnapután, azaz pénteken is. Azok a körletek, a­hol csak egy napig, azaz csütörtökön lehet szavazni, a következők: Az 1. (budai) választókerületben: 6, 7, 20, 21, 23, 24, 25, 26, 30. 33, 37, 38, 39, 41, 43, 52, 57, 58, 60, 68, 69, 70, 71, 79, 80, 81; a II. (pesti északi) választókerületben: 6, 9, 24, 25, 28, 30, 31, 45, 51, 63, 64, 77, 83, 85 87, 90, 91, 92, 96, 98, 99, 101, 110, 112, 117, 154; a III. (pesti déli) választókerületben: 8, 9, 15, 16, 18, 21, 22, 23, 24, 25, 29, 33, 46, 48, 69, 71, 74, 75, 76, 86, 89. 90, 94. 95, 101, 106, 108, 127, 131, 132, 139, 140, 141, 142, 143, 146, 150, 151,152, 153, 154, 155, 156, 159, 165, 167, 171. Megjegyezzük még, hogy a fővárosi kerületek­ben, minthogy titkos szavazás van, a szavazás kö­telező. A­ki a szavazást alapos ok nélkül elmula­tja, 50 OSCO koronáig terjedő pénzbüntetéssel, vagy a választást megelőző évre jogerősen kirótt jövedelmi adó 10 százalékának megfelelő pénzbüntetéssel sújtják. Fegyvert, vagy hotel a szavazóhelyiségbe vinni nem szabad* A rOR-Sassé3 intézkedései a választás napján. A legkisebb zavargást is csírájában elfojtják. A főkapitány a holnap kezdődő választás ide­jére nagyarányú intézkedéseket tett. Marinovich­­Jenő főkapitány, Andrejka főkapitányhelyettessel és a politikai osztály" vezetőjével közösen állapította meg a rend fenntartásának módozatait. A rendőr­ség már ma délután két órától kezdődően a főváros egész területén permanenciában van. A mai intéz­kedések során délután hat órától kezdődően a de­tektívek ellenőrizték a kávéházakat, vendéglőket és az üzleteket, hogy megtartják-e az alkoholtilalmat. Holnap reggel hét óra előtt a rendőrség már teljes készenlétben lesz. A rendőrlegénység 48 óráig fog teljes létszámmal szolgálatot teljesíteni. .A rendőr­ség támogatására megfelelő katonai erőket is ké­szenlétbe helyeztek a kaszárnyákban. A rend fenn­tartását 240 tisztviselő intézi, a­kik mindegyikének meg van állapítva működési területe. Az egyes vá­lasztási helyiségekben 2­2 rendőr tartja fönn a rendet, a­kik utján a szükséges nagyobb karhatal­mat is igénybe lehet venni. A rendőrség a legkisebb zavargást is csírájában el fog fojtani. Hivatalos jelentés a mandátumokról. A keresztény kisgazda-, földműves- és polgári párt az eddigi választási eredményekről a követke­zőkben számol be: 141 kerületből bejött 86 egységes pár­ti, azaz 61%, egy Heinrich-párti (0.7%, két Emszt-párti (1.4%), a kormányt támogató pártok tehát össze­sen 89 mandátumhoz jutottak (63.1%). Az ellenzék a következőképpen tagozódik: egy 48-as kisgazda (0.7%), négy pártonkívüli (2.8% ), két Rassau-párti (1.4%), 4 szociáldemokrata (2.8%), egy demokrata (0.7%), egy 48-as Kossuth-párti (0.7%, két Haller-párti (1.4%), egy nemzeti mun­káspárti (0.7%), összesen 16 mandátum (11.3%). Megsemmisítettek egy mandátumot (0.7%), párvá­­lasztás lesz 36 kerületben (24.9%). A gazdaságpolitikai pártnak, az Andrássy—s Friedrich­-pártnak, valamint a honvédelmi pártnak eddig nem sikerült mandátumot szereznie. (MTI.) 3 Rendelet a titkes szavazással való visszaélés ellen. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a kor­­mány az arányos képviseleti rendszer szerint lajstro­­mosan szavazó választókerületekben a szavazó­lapokkal űzhető esetleges visszaélések elkerülése céljából rendeletet adott ki, a­mely a következőkben hangzik: A szavazó!"Pokk.,l űzhető esetleges visszaélé­sek elkerülése és e mellett a hivatalos, szavazólapok e' jellegének (választójogi rendelet 79. szakasz) fel­tüntetése érdekében azonnal elrendeltetik, hogy a szavazatszedő-küld­öttségi elnökök­ (helyettes-elnök) az általuk a szavazóknak átnyújtott szavazólapokat és a hozzájuk tartozó borítékokat azoknak jobb sar­kában aláírásukkal (kézjegyükkel) és ezenkívül az ABC betűrend egy,egy, akár nagy-, akár kisbetűjé­vel, de nem ez ABC-betű­rend sorrendjében előzete­sen lássák el. Arról, hogy a szavazólap és a hozzája tartozó boríték eként elnöki (helyettes-elnöki) név­jegyzés­sel és betűvel elláttatott, a küldöttség a szavazó ré­szére való átadás előtt meggyőződni tartozik, az esetleg jelenlévő bizalmi egyének pedig meggyőződ­hetnek. A szavazólapok összeszámlálásánál, illetőleg az érvényes szavazatok megállapításánál azokat a szavazólap el van látva ilyen elnöki névjegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel ellátva nincsenek, vagy ha a szavazóap el van látva ilyen elnöki névjegyzéssel (kézjeggyel) és betűvel, de a hozzátartozó boríték azzal ellátva nincsen, vagy fordítva, avagy végül, ha a szavazólapra vezetett elnöki névjegyzés .(kézjegy) és betű a hozzá tartozó borítékon levő névjegy/­es­sel (kézjeggyel) és betűvel nem egyezik, — az érvé­nyes szavazatok számának megállapításánál figye­lembevehető nem lehet. A névjegyzést és betűt ugyanolyan szint iránnal kell írni. A szavazatszedő-küldöttség jegyzőkönyvéhez mellékelni kell mindazoknak aláírásával (kézjegyé­vel), de btűjelzés nélkül ellátott egy-egy üres sza­vazólapot, a­kik a szavazás folyamán a névjegyzés és betűjelzés alkalmazására jogosultak voltak és azt tényleg alkalmazták. Erről a rendelkezésről azonnal értesíteni ke­l a választási elnököket, a választási főbiztosokat és biztosokat, valamint a szavazatszedő küldöttségi el­nökök útján a küldöttségek tagjait és a megjelenő bizalmi egyéneket. Jelen rendelet hatálya az arányos képviseleti rendszer szerint (la­jstromosan) szavazó választó­­kerületekre terjed. Budapest, 1922. évi május 31-én. Bethlen István gróf s. k. magyar királyi miniszterelnek.

Next