Budapesti Hírlap, 1922. december (42. évfolyam, 275–298. szám)

1922-12-16 / 287. szám

8 * (A nagysikerű Bajodért előadásai) folytatód­nak a jövő héten a Király Színházban. A kitűnő Kálmán-operett minden este szintékéről a bemutató kitűnő szereplőivel. Vasárnap ugyancsak a Bajádért­­ játszók, fél 3 órás kezdéssel, esti helyárakkal. Va­sárnap este, karácsony előestéjén, nincsen előadás. Karácsony mindkét napján, hétfőn este és kedden este szintén a Bajadér van műsoron. Most vasárnap délután János vitéz kerül színre, 3 órakor, mérsé­kelt helyárakkal; csütörtökön, 21-ikén, délután a Rákosi-iskola növendékei vizsgáznak A csárdáski­rályné címűs operettben, 3 órai kezdéssel, rendkívül mérsékelt helyárakkal. Karácsony első napján, hét­főn délután a Három a tánc, második napján, ked­den délután Offenbach van műsoron, 3 órakor, mér­sékelt helyárakkal. * (A Cserebere délután.) Vasárnap délután a Vígszínházban a Csereberét, a szezon nagy operett­sikerét adják, mérsékelt helyárakkal . (A Magyar Színház jövő hete.) A kivételes sikerű Molnár-darabot, az Égi és földi szerelmet hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken, vasárnap dél­után fél 3 órakor esti helyárakkal, karácsony első napján, hétfőn este, továbbá második napján, ked­den este adják a Magyar Színházban. Szerdán A név­telen asszony kerül újból színre P. Márkus Emília vendégrelépésével, szombaton a Gretchennek lesz hetvenötödik előadása, vasárnap este nincsen elő­adás. Most vasárnap délután a Színház, karácsony első napján, hétfőn délután A kis lord kerül ismét­lésre, 3 órakor, mérsékelt helyárakkal. Karácsony másnapján, kedden délután ismét A névtelen asz­­szony megy P. Márkus Emíliával, 3 órakor, rendes esti helyárakkal. * (Az Andrássy­ úti Színház karácsonya.) A rendkívüli sikerű új műsor: a Ferencvárosi angyal, A­gong, Boszorkánykonyha, Vízpróba stb. minden este színre kerül a jövő héten az Andrássy­ úti Szín­házban. Ugyanezt a műsort játsszák most vasár­nap délután fél 4 órakor, a jövő vasárnap délután 3 órakor, karácsony első és második napjának dél­utánján fél 4 órakor, mérsékelt helyárakkal. Va­sárnap, karácsony előestéjén nincsen előadás- Kará­csony mindkét napján este ugyancsak ez a műsor kerül színre, mindannyiszor a bemutató nagy­ sikert ért szereplőivel. * (Szép dalok és formás táncok) érik egymást a Huncut kéményseprőben, a Vígszínház látványos­ságában, a­melyet csütörtök délután mutatnak be gyermekelőadásul. Hajdú Ela, a­ki a Csereberében oly nagy sikert ért el, játssza a főszerepet. * (A Belvárosi Színház karácsonyi hete) a rendkívüli sikerű siékszakáll nyolcadik felesége je­gyében fog lefolyni. A pompás vígjátékot hétfőn, kedden,, szerdán, pénteken, szombaton és karácsony első napján, hétfőn este, valamint karácsony más­napján, kedden délután 3 órakor, rendes esti hely­­tárakkal, adják elő. Csütörtökön és karácsony más­napján, kedden este, a szenzációs Tüzeket isméte­lik, most vasárnap délután 3 órakor és a jövő va­sárnap délután fél 3 órakor, mérsékelt beryárak mellett. A gazdag lányt, játsszák, a jövő vasárnap, karácsony előestéjén nincsen előadás, karácsony első napján, hétfőn délután pedig A buta ember megy, 3 órakor, mérsékelt­­helyárakkal. * (A Morfima szombaton) és a következő na­pokon ismét színre kerül a Renaissance Színházban, a főszerepekben Csortos Gyulával és Komjáthy Má­riával, a­kik az elmúlt évadban diadalra vitték ezt az idegizgató színjátékot. Az előadások 9 órakor kezdődnek. Kabaré. * (A gyermekelőadások az Intim Kabaréban) nagy sikert aratnak. Ma, szombaton délután is szinre kerül a tanulságos decemberi műsor. * (Tomboló sikert arat) minden este Edhmund Fritz az Intim Kabaré kedves színpadán Wedekind Chaos cmű érdekes jeleneteiben. Filmszínház. fi Maciste-filmlógia a Renaissance-tnszta. Ezren egy ellen! Egy szerelmes hercegkisasszony regénye 3 részben. Mindhárom rész egyszerre kérni bemutatásra szom­battól a a Renaissanceban. Maciste, a kedélyes óriás kétségtelenül a leg­­népszerű filmsiarok egyike. Titáni erő­­felülimitha­tatlan humorral párosul játékában és ezen tulajdon­ságok mintegy predesztinálják Macistet arra, hogy a kalandor-filmek királya legyen. A Renaissance­­mozi Maciste-trialógiája most a sikerek koronáját is biztosítja a népszerű filmstar részére — Ezzen egy ellen! a legszenzációsabb kalandok káprázatos válto­zatossága, a mely valaha lepergett előttünk a vász­ r.-r.. Budapest, IV., Kálvin-tér. Ruhakelme . . . szép divatmintázattal ! Tiszta gyapjú b­eviott minden színben F­rancia vesour *** .•* u»Cm. legszebb div­atcsikokban ts epf.si'in!•ou Nyers !» vaUdi japán selyemffiPSíffúl^ ** ■ , ® OSSi* VB*’’ tyrojoril múltakban VeSouiroutieH eredeti francia « m különleges mintákban Kesztyűk (fúris és női) ... gyapjutxikó, kötött vagy svéd imitáció H non. A Renaissance-mozi páratlan áldozatkészségére vall, hogy a trilógia mindhárom részét egyszerre mutatja be és így módot nyújt a közönségnek, hogy megszakítatlan élvezettel követhesse az óriás film lélekzetfojtóan izgalmas bonyodalmait. Az előadások %5 és­­%7 órakor, vasárnapon és ünnepnapon %3, %5 és %7 órakor kezdődnek. * (A jövő héten is folytatja diadalútját­ az Uránia, Omnia és Royal Apolló mozgókban D. W. Griffith világhírű mesterműve, az Út a boldogság felé. A vasárnapi előadások az Omniában 4, 6, 8 és 10 órakor, az Urániában 3, 5, 7 és 9 órakor és a Royal Apollóban fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 óra­kor kezdődnek. * (A Korvin Színház) nagy filmje a regényes, érdekfeszítő és izgalmas Kozmopolis, állandóan nagy sikerrel kerül bemutatóra. Bourget regényének alak­jai megelevenü­lve kerülnek a néző elé, élén a mo­dern Ciercevel, Steno grófnővel, a­ki ellenállhatatla­nul ejti rabul áldozatait. A nagyszabású film eroti­kus miliője nem kelthet semmi ellenszenvet, mert a rendező mesteri keze elsimít mindent, a­mi a jóiz­­lésbe ütközne. A nagyszerű Sheff burleszk és a Falusi legény a nagyvárosban valósággal nevető ro­hamokat keltenek és így pompás kiegészítője a mű­sornak. Előadások 5, 7 és 9 órakor­ * (Mozgókép Otthon.) Emberemlékezet óta nem mulatott oly jól és nem nevetett annyit a közönség, mint a tegnapi premieren. A Mexikói Don Juan-nak rendkívül izgalmas tartalma mellett is sok mulattató része van. A Mary Pickford-film­ önagysága a mindenes bájos és humorteli film­mű, a Falusi legény a nagyvárosban és a Lekvárkirály a legkiválóbb amerikai burleszkek, tele jóizű, szel­lemes humorral, harsogó kacagást keltenek. Elő­adások fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. * (Turán-mozgó.) (Nagymező­ utca 21.) Hindu síremlék I. és II. rész egyszerre, Mia May és Con­­rad IVoldt. Előadások kezdete ót­l 4, 7 és 9 órakor. (287. sz.) 1922 december 16. KÖZGAZDASÉG. fi­dészin­ő au­tonúm vámfaru­s alapelvi. — A Magyar Közgazdasági Társaság ankét­ja. — Ma délután a Közgazdasági Társaság Maile­­kovits Sándor dr. elnöklésével ülést tartott. Ezen folytatták és befejezték azt a vitát, m­ely Ferenczy dr. miniszteri tanácsosnak, a vámtarifa-tervezet elő­készítőjének a tarifa alapelveiről tartott előadásáról megindult. Miután ma került sor a gyáripar és a ke­reskedelem hivatalos állásfoglalásának ismertetésére, az ülésen nagy számmal jelentek meg az érdeklődők, a­kik között ott láttuk Bod János közélelmező mi­nisztert, Hámori Bíró Pál dr.-t, Torday Imre minisz­teri tanácsost, Szabóky Alajos államtitkárt, a statisz­­tikai hivatal igazgatóját, Görgey István nemzetgyű­lési­ képviselőt és még számosan másokat is a gazda­sági élet kitűnőségei közük Elsőnek Fenyő Miksa dr. a GyOSz. igazgatója beszélt. Szerinte a vita csak akkor lehet eredményes, ha elhatároljuk a tárgyalandó kérdést. Vagy elmé­letileg akarjuk nézni, hogy a haladás szempontjából a politikai tatárok helyesek-e gazdasági határokat is, vagy pedig azt akarjuk megállapítani, hogy adott helyzetünkben mi a teendőnk? Gyakorlati jelenté­sége csak az utóbbi kérdésnek lehet. A szabadkeres­­kedelem hívei sem állították, hogy a mai világgaz­dasági helyzet alkalmas lenne arra, hogy szabadke­reskedelmi politikát folytassunk. Maga Mat­lek­ovi­ts Sándor is elismeri a méltányos védelem jogos voltát. A méltányos védelem mértéke tekintetében azonban nem fogadhatjuk el az ipartelepül­ési elmélet meg­állapításait. A termelési előfeltételek a fejlődés során oly lényeges átalakuláson mentek keresztül, hogy azoknak kiegyenlítése szükséges. Szükséges pedig olyképpen, hogy a meglévő és megteremthető ipar a megmaradásához és fejlődéséhez szükséges védelem­hez jusson. Látjuk, hogy Svájc értékes ipara nem az ipartelepülési elmélet elvein teremtődött és fejlődött. Ha ma Svájc a szabadkereskedelem alapjára helyez­kednék, lehet, hogy néhány ipara jól járna, de más, szépen fejlődött iparágai elsorvadnának, a munka­­nélküliség fokozódnék, a bérek csökkennének és a szociális helyzet romlanék, ily kísérleteket Magyar­­ország nem engedhet meg magának. A szabadkereskedelmi ellenvetések egyébként sem alaposak. Azt mondják, a vám emeli a munka­béreket, kartelleket teremt és drágít. A­mi a munka­béreket illeti, nem helyes mindig olcsó munkabére­ket kívánni, egyetemes érdek az a munkabér, mely a munkásnak jó megélhetést biztosít. A vámvédelem ezt megadja, mert versenyképessége a belföldön biztosítva lévén, munkásait foglalkoztatni és fizetni képes. A kartellek alakulása sokban független a vámoktól. De a tapasztalat egyébként is bizonyítja, hogy a kartellek iparfejlesztő hatása sokkal erő­sebb és jelentékenyebb, mint az a hatás, a­mit az árak emelkedésére gyakorolnak. A kérdés gyakorlati oldalát nézve, hogy mi­lyen vámvédelmet alkalmazzunk, helyes felelet, hogy olyant, a­milyent a külföld. Védjük összes meglévő és­­fejlődésképes iparágainkat. Ezek védelme érde­kében azonban nem lehet előre lekötni magunkat a szóbanforgó árucikk értékének bizonyos százaléká­ban kifejezett vámtétel mellett.. Olyan fokú védel­met kell nyújtanunk, a­milyent az egyes iparág az összes számbajövő körülmények mérlegelése mellett megkíván. A mezőgazdasági termelés helyzete ma nem kíván erős vámvédelmet. Nem is lehet tehát junk­­u­mba hozni az ipar és a mezőgazdaság vámvédel­mét. Ma, a­mikor mezőgazdaságunk n­em félhet, a külföld versenyétől, ellenben iparunk nagyon is, a védelem a két termelési ágban nem lehet egyenlő és a mezőgazdasági termelés méltányolhatja az ipar fokozott védelemben való részesítését. Mikor ebben a nagyfontosságú kérdésben ál­lást foglalunk, eggyel tisztában kell lennünk. Ez pe­dig az, hogy a kereskedelmi szerződéseikre irányuló tárgyalásokhoz addig nem foghatunk, míg nincs megfelelő vámtarifánk. A készülő vámtarifa leg­alább öt­ven évre megjelöli gazdaságpolitikánk irá­nyait, kell tehát, hogy biztosítsa a fejlődés lehető­ségeit. Nem kell attól tartanunk, hogy a vámvéde­lem elzárkózáshoz vezet és árt a pacifizmusnak. A háború megmutatta, hogy nem az elzárkózás, ha­nem a túlságos szabadságból keletkezett verseny ki­élesedése okozhat inkább háborút és akkor, a­mi­kor minden állam védővámokkal zárkózik el, ne­künk sem kell attól tartanunk, hogy ezzel a paci­fizmus ügyének ártunk.­­Ezután Balkányi Kálmán dr., az OMKB igaz­gatója beszélt. A kereskedelmi mérleget analizálta és arra az eredményre jutott, hogy a mutatkozó deficitnek nem a nagy import, hanem a csökkenő export az okozója. A vámvédelem tehát, miután az importot a behozatali tilalmak amúgy is korlátoz­zák, nem jár majd a kereskedelmi mérleg megja­­vulásával. Helytelen kiviteli politikánk eredménye, hogy legfontosabb exportcikkeinkben csökken a ki­vitel, így lisztkivitelünk a békebelinek egy tizedére hanyatlott. A fokozott vámvédelem különben az iparnak sem érdeke, mert a behozatal több mint kilencven százaléka ipari nyersanyag és félgyárt­mány, a­mi az ipari termelést drágítja. A vámpoli­tikai célkitűzésnél nem lehet csak egy érdeket: az iparét néznünk, hanem figyelemmel kell lennünk a többi termelő osztályra is: a kereskedőkre és a fogyasztókra. A kereskedelem nem ellenzi a mér­sékelt vámvédelmet és az iparfejlesztés érdekében áldozatokra is kész, azonban túlzott vámok alkal­mazása ellen tiltakozik. Kende Tódor a Magyar Vasművek és Gépgyá­rak Orsz. Egyesületének igazgatója szerint a kér­dés gyakorlati oldalát kell tekinteni. Fontos, hogy minden munkáskéz foglalkoztatva legyen és hogy nyersanyagjainkat itthon dolgozzuk föl. Ha figye­lembe vesszük, hogy a tilalmi rendszer mellett az eg­yes iparágakban foglalkoztatott munkások száma az utolsó három évben száz százalékkal emelkedett, akkor belátjuk, hogy védelemre szükség van. Mint­hogy a tilalmi rendszer átmeneti, a védelmet a vá­mokban kell biztosítani. Ha nem nyújtunk az ipar­nak megfelelő védelmet, akkor az egyes iparágak elsorvadnak és a sok munkáskéz foglalkozás nél­kül marad. Székely Artúr, a Külkereskedelmi Szövetség igazgatója szerint, miután a többi országok is védő­vámos politikát folytatnak, nekünk is ezt a vám­politikát kell követnünk. A nyújtandó védelem mér­­téke tekintetében az a szempont döntő, hogy a vám a termelést s így a nemzeti jövedelmet nagyobb mér­tékben növeli-e, mint a­milyen károsan befolyásolja a jövedelem-eloszlást. Védelem csak annak az ipar­ágnak jár, melynek léte és fejlődése a vám segít­ségével valóban biztosítva van. Az új tarifához hoz­zászólni éppen ebből a szempontból azért nem le­het, mert az előadó nem ismertette a főbb tétele­ket s főként a tételek megállapításánál alkalmazott munkamódszert.

Next