Budapesti Hírlap, 1922. december (42. évfolyam, 275–298. szám)
1922-12-16 / 287. szám
1922 december 16. luMPESTIUlBLAP (287.67.) Ezután Iladekovits Sándor foglalta össze tömören állásfoglalását. Békében — úgymond — volt iparfejlesztő politika s ennek voltak különféle eszközei. Most változott viszonyaiért közepette a régi eszközöket nem alkalmazhatjuk s vámokkal kell segítenünk az iparon. Azonban, amint tudjuk, hogy a békében dolgozott 4540 gyári üzem közül csak 453 részesült állami támogatásban, tehát az ipari fejlődést nem csupán az állami iparfejlesztés eredményezte. nem tisztában kell lennünk azzal is, hogy most sem alapíthatunk mindent a vámvédelemre. Nem szabad, hogy a vámvédelem elzárkózáshoz vezessen. Számolnunk kell azzal, hogy a kivitel fokozását, és az import leszorítását ipar teremtése által rövid idő alatt el nem érhettjük. A termelés fokozását tehát elsősorban a mezőgazdaságban kell siettetni. Ha a mezőgazdaság holdankénti búzatermését csak egy félmázsával fokozza, ennek külföldön kapandó ellenértékével kereskedelmi mérlegünk deficitjét kiegyenlíthetjük. A mezőgazdasági termelést kell tehát fokoznunk. A vámok pénzügyi jelentőségét sem szabad, túlbecsülni, mert a vámnak ez a jelentősége ellentétben van a vám iparvédelmi jelentőségével. Ha az ipar érdekében erős vámokat alkalmazunk, akkor a vámbevétel elmarad és a vámnak nincs pénzügyi eredménye. Legfontosabb nézőpont a vámpolitikai célkitűzésnél az, hogy az ország lakosságának túlnyomó része fogyasztó, akikre szintén gondolnunk kell. Az új tarifa elivel azzal okolják meg annak szükségét, hogy a meglevő, régi nem nyújt elég védelmet s hogy bizonytalan időkben szükségünk van egy uj vámtarifára. Hát a valóság az, hogy a vámtarifa nem régi és korszerű változtatásokon átment. A tarifa által nyújtott vámvédelem a textilcikkeknél 20—30, a vasnál 20—40, sőt a csöveknél 80 százalékos. A helyes védelem mértéke nem lehet több lő százaléknál és csak túlzó védővámosok állíthatják, hogy a mai tarifa nem nyújt elég védelmet Ezzel szemben a készülő tarifa ezeknél sokkal nagyobb, tehát tilalmi vámtételeket állít föl. A vámtarifa elkészítésénél arra kell vigyázni, hogy az ország közgazdasági politikája legyen abban megmerevítve. A helyes közgazdasági politika a munka és a termelés fokozása és a fogyasztók érdekének védelme. Ha lehetetlenné teszszük a vámok által a munkagépek behozatalát, a műszerek importját, seb, akkor nem cselekszünk helyesen. Éppen ezért, ha már csinálunk egy új tarifát, akkor a vámpolitika eszközeit a gazdasági célok szolgálatába kell állítanunk. Védeni kell a termelést, de védeni kell a fogyasztót, a továbbfeldolgozó ipart és főként a mezőgazdaságot. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Perettezy miniszteri tanácsos, előadó foglalta össze a vita anyagát és röviden válaszolt az ellenvetésekre. Mndenekelőtt kijelentette, hogy a vámtarfa a többi államok tarifáihoz viszonyítva mérsékeltebb lesz. Átvesz a rég bő tételeket, többet leszállít, de Sok tétel meg is drágít. Irányadó ez volt a hazai termelés védelme. Azért nem mutathatta be az egyes tételeket, mert ez eredményes csak akkor lett volna, ha nem kiszakítva egyes tételeket olvasott volna fel, hanem az egyes csoportokat szenes egészükben szemléltethette volna tételenként. Erre nem volt idő. Ha nyilvánosságra kerül az új tarifa, mindenki aki kalkulálni fog, ráeszmél majd arra, hogy nem sérti senkinek sem az érdekeit. Olyan időket élünk, amikor az elméleti megállapításokat nem használhatjuk, hanem gyakorlati eredményekre kell törekednünk. A mai tarifa éppen gyakorlati okoknál fogva nem tartható fenn, mert viszonyaink teljesen megváltoztak s különben is ez a tarifa nem a megvár ipar védelme érdekében készült- Nekünk a külállamokhoz kell igazodnunk és nem szólaltathatjuk ki magunkat senkiek. A tarifa alapelveiben fokozottabb védelemben részesíti az ipart, mint a mezőgazdaságot, mert ez utóbbinak ily védelemre most nincsen szüksége. Helytelen az a felfogás, hogy a vám drágít, mert pontos adatok vannak arra, hogy a megélhetési költségeket olyan cikkek árai szabják meg, amelyeknek árait a vámok nem befolyásolják. A fogyasztói szempont kidomboritása is egyoldalú megvilágításhoz vezet, mert hiszen minden fogyasztó egyúttal termelő is. Akkor, amikor az osztrákok hatvan aranykoronával és a csehek öt szokottal területik a magyar bor literjét, mi sem szolgáltathatjuk ki magunkat, hanem fegyverről kell gondoskodnunk, hogy a kereskedelmi tárgyalásokon eredményesen vehessünk részt. Matlekovits Sándor elnök erre az ankétot befejezettnek nyilvánította. A Földhitelbank R.T. mai rendkívüli közgyűlésén Paupera Ferenc dr. kir. kincstári főtanácsos, alelnök, előterjesztésére elfogadták az igazgatóság indítványát, amely szerint az intézet alaptőkéjét 50.000.000 koronáról 80.000.000 koronára fölemeli. Az új részvényekből 4,1 vehető át 2500 koronájával december 16-tól 23-ig. Az intézet alaptőkéjének fölemelését — amelyben egy tőkeerős angol érdekcsoport is résztvesz— külföldi mező- és erdőgazdasági vállalatainak intenzívebb fejlesztése tette szükségessé. Az alaptőke fölemelése után az intézet *a fát tflltzi kb. 650 000 000 f fi ? I IrTT SH. ^f®s8t«xdSd8ff a rustósa&i kaeag&onyi fásár!a Pannonia l'eressiEay Fogyasztási SsotfgsKfdgf, taKilításárat 41. ss. 2. füüsteléken 90 cm. széles jóminőségű schifion 41© K 130 cm. szeres gyapjutól szövettel . . . . . . , 1400-236© I C 85 cm. széles mintázott grenacím 489 IC Hímzett női ingek..................................889 K Bang ingek ...................................................Sí K Fernng I. rendű frensch . . . 190© Férfi puha gallérok ...... 88 K Kötött férfi selyem nyakkendők . 2©5 K Jól mosható cérna barchete* . . SS© K Női harisnya................................................2S9 K Női moustin harisnya I. rendű . . ©3© K Gyermek szvekere*...............................1S569 K Svájci hímzett zsebkendők . . . 17$ K *,61- *4rí‘- és gye-«re*. válaszíéBb®1'' Meglepőek olcsó árak! Bachruch A. utóda tisztelt vevőinek szíves figyelmébe ajánlja, hogy új helyiségének megnyitásáig az elirusitás kizárólag ékszer- és ezlisárugyárában: I V., Királyi Pál ucca 13. fffgg. alatt történik ’&lásssnyi és újévi ajandaban “r"*’ s aztékban FfíB&iináor Ármin Vess BJí.nyat es elilatat :«ií.-n»Kalibiárban ARANYAT,„^Yátk SmMAHST, gyengjültettenésés Önhíbiat api- fitoná IV- Ker- Karoly teltben vesz c*» elad: vUiláll CKCI eJSiliJj kiral vai S2* fiákat, banaisfokat ára raktárhiány miatt minden koraeleti araai soknal többet ezett Budai E isxorbeváló Her., Ostrom ucca 2$. (S*a&a*ttfrnai*J Kfeszereket, HWfcVAC* J. a. PiWZSffl W ér-, bor- és nemi betegcégeitől gyógyitóintezete Budapest, Jozsof-könlfc. 1 ttéray ucca KO MEDIAToteiua 14—i'a. | iSIS S „Az öj aasistoua* és ePieifesde6K«l* a I 'fuf\4f lliwlvöi* • K-itedate poutbuu 7'/f ttőiur, | Sanuer uccai házamat eladom 3 azous neveközneto iaxass&l. Dr. TAréka* és JTeleSy, Királr uees IOS II. Legnemesebb ajandék mlesni rás,tars, valfeszmény iOOö koronáiól kezdve. Csakis elsőrangu mesterek állandó kiall.itása. ..ffiUS$ORSa“ Aradi ucca 22. Telefon 117-36. parkettás uccai fszoltós RioSsin 'hoz, igényjogosultnak átadom kovenebbut 12-tól 7*íg HLE11 AN.N, Utíttored ucca karom* 90 fi 'PótióSaggos hirdetés. A lopsati hir. Tdrvén^'szen*k Cg. vogaese értelmében. Fővárosi Sienneies:* adóit &rübev&*árlaalS*övetlsezefcébdn eta liiö.‘itt. aa o évireu a eareeáiue.daa időjekor a tagos tótszórnaaU, &stük * ti tv tgl^amaa kilopott tagok szama lő. aa üa* ieti ó? folyamaid be.épp t tagok szama 5, az Üaieti av folyamán felmentett óe mozdot ü2ictros20K szama váltósát en. — Aa 18-1/2A üzneti évben a zárszámadás ide ekor a tagok lépzáma tő, az üzleti év folyaman be* és kilépés nem történt, 12 üzleti ev tolfinett és kiilpevett asistrészek szama valtozatis*. 9m to*—nnjj« __ ♦ LHNTOS f?.-T. Hit íi ingisztiálisítso, Budapest, IV, Huteum.Körút 3. Szabad megtekintés. Régi ritka tönyvek a XV. századból a mai napig. Modern ssnator-Könyvek. Iparművészeti Könyv* Kötői remekek. Metszetek a XV. századtól kezdve. Angs! metszetei! Modern magyar rézHarcok, ítcá cSívstt^rímceJi IV, Mária Valéra ucca 3 UnstoMai uibou, ED1TH ruhák, MozoM, pongyolák, jumperek karácsonyi alkalmi árusítás, 1 £ v^«íi ff uncia T MPIUMM maaÉfvexcit k &tAnvi jmnos t2ux£*.a3a^t9 VJ. fccr . 70Jf*ézéc«'U1 7* Értékpspirpiac. Budapest. Ma, megnyitáskor, nyereségbiztosító eladások folytán igen sok áru került piacra. Ezt a kereslet azonban könnyen felszívta, úgy hogy a nagy kínálat nem tudta letörni az árakat. Azután szemlátomást a kereslet került túlsúlyba, ami az általános árszint újabb emelkedését vonta maga után. A mai szilárdságnak különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy erre Bécs csak igen kevés ösztönzést adott, mert ott a hivatalos tőzsdeidő alatt tegnaphoz valamivel kisebb kurzusok voltak érvényben. A bankpapírok piacán csak kisebb eltolódások voltak, ellenben a többi piacon lényeges áremelkedések is jegyezhetők föl, árcsökkenés pedig csak elvétve fordult elő és ezek is egészen jelentéktelennek mondhatók. Az utótőzsdén az irányzat, arra a jelentésre, hogy a bécsi tőzsdén a kurzusok emelkedtek, még tovább szilárdult és az áremelkedésekkel szemben csak kevés papír ára morzsolódott le. A délutáni magánforgalomban az irányzat erősen hullámzó és sok nyereségbiztosító eladás folytán alóbb lanyhulásra hajló. Rima 11,200—11,330 11,100, Salgó 42,750—40,750, Általavasut 28,000— 27,000. Koszén 61,000—00,000, Lipták 4300, Izzó 44,000—42,600, 8pódum 5900. A budapesti értékpapírpiac brruzsbagrai. Bankok: Angol-Magyar Bank 2300—2400 ( 2450), Ragio 2800 (2900), Bosnyák*Agrár 2200—2300 (2250), Iparbank 890—810 ( 890), Földhitelbank 8450—8850 (8800), Hasai 6500—5450 (5450), Hermes 1050—1053 (1050), H.-Cseh iparbank 720—740 (735), Magyar Hitel 7775—7960 (7800), Ingatlan 8500—3800 (3700), Forgalmi 700 (780), Jelzálog 500—480 (400), Ker. Hitel 1000—1010 (1000), Leszámítoló 1450—1400 (1425), Oiasz- Magyar Bank 830—000 (CO6), Kiszp, Jsirátog 270 (200), Városi bank 640—700 (085), Merkúr 680—590 (580), Nemzeti 1200 (1200), Osztrák Hitel 1700—1600 (1525), Keresked 19000—20000 (19600), Vorr. Szlavón 2370* 2426 (2376). Takarékpinstánk #»biztotitóte • Belvárost 1300— 1350 (1325), Lipótvárosi 440—460 (450), Fővárosi 2700 (2700), Általános 2650—2700 (2700), Moktár 3200—3250 (3200), Pesti hazai 88000—38500 (38000), I. M. bizt. 77000—85000 (85000), Fonriére 7200—7000 (7100), Jég 2260 (2150), Pannónia kút. 16000—14000 (14500). Malmok: Borsod-M. 14400—14000 (14000), Konkordia 7050—7200 (7125), Budapesti 23000—23900 (23400), Gizella 8400—8300 (8250), Hungária 11500— 12050 (12350), Viktória 34500—38000 (37500). Bányák c* téglagyárak: Beccsini 48500—52000 (51500), Borsodi szén 15500—17450 (17400), Szentlőrinci 0500—9700 (0700), Cement (14000), Északi Srén 28500 —27250 ( 27000), Szászvári 20500—31000 (30500), Kohó, 42500—46500 (46250), István-tégi 3750—4000 (3900), Köb. gőzt. 11000 (1OOO), Drasche 24500—26000 (25000), Magnezit 84000—89000 (88000), Aszfalt 5250—5800 (5800), Alt. Kőszén 90000—98000 (98000), Kerámia 8750 —8050 (8000), Nagybáttonyi 6500—5200 (5300), Salgó 40000—43750 (43000), Újlaki UOOU—11200 (10800), Úrikinyi 66500—63000 (61000). • : Vasművek is gépgyárak: Kelotsrg 4000—387* (3900), Csáky 2800—8060 (2850), Gazd. gépgyár 14500 —15000 (14800), Fegyvar 46000—49800 ( 47600), G&bs* Danubius 720000—700000 ( 745000), Ganz-vill. 880000* 05000 ( 82000), Győrffy.Walli 4200—4400 ( 4400), Kaszab 6100—6800 (0200), Láng 13800—4700 (1*600), Liptári 4175—4450 (4350), Alt. gépgyár 5100—6050 (5800), Magyar aeá! 14800—18500 (13500), Belga fém 9500*, 10200 (10000), Motor 4250—4450 (4460), Wagon 7600*, 7900 ( 7800), Rím* 11200—11600 (11625), Hoessemaa* mm, s^m imxusA almalómus 9