Budapesti Hírlap, 1923. január (43. évfolyam, 1–24. szám)
1923-01-06 / 4. szám
1053 Január 6. Bumprstiban a hadászati tudományának megfelelően szereltek fel. A velenceiek többszrben megkísérelték a tengerszorosba való erőszakos behatolást, de csak egy izben, 1656-ban sikerült nekik a tengerszoros bejáratánál Marcello vezérlete alatt sikert aratniok, s a török hajóktól a Földközi-tenger vizeit megtisztítani. Az orosz flottának 1770-ben Elphinstone tengernagy veztésével a két első erősség közt sikerült ugyan a szorosba lopva behatolni, de tovább már nem bírt jutni. E kísérlet után a törökök még jobban megerősítették a parti erődöket, bár a II. Katalin orosz cárnővel 1774-ben kötött békeszerződés értelmében Törökország kénytelen volt az orosz hajóknak szabad utat engedni a Dardanellák szorosán. Annak idején világszerte nagy feltűnést keltett Bainbridge amerikai kapitány bravúros vállalkozása, melynek sikeréről a washingtoni kormány hivatalos kiadványa tanúskodik. Bainbridge kapitány az amerikai George Washington amerikai fregattnak volt a parancsnoka, aki Musztafa basa algíri kormányzó megbízásából arra vállalkozott, hogy a török szultánhoz igyekvő algíri követet magával viszi Konstantinápolyba. Bainbridge 1800 október 19-én indult el hajójával Algírból s november első napjaiban érkezett a Dardanellák bejárata elé. A szigorú ellenőrzést két hatalmas erőd: Kilid-Bahr (vagy Kilidil- Bahr, a tenger kulcsa) az európai és szemközt vele az ázsiai parton a Kaleh-Szultanre gyakorolja, ahol a szoros mindössze 1800 méter széles. Abban az időben a két erőd olyan ágyukkal volt felszerelve, amelyekből 800 font súlyú golyót lehetett röpíteni éppen a szoros középvonalára, amelyre az ágyuk csöve állandóan be volt állítva, de csak merőleges irányban, mert a merevített ágyutalpakon nyugvó csövet jobbra vagy balra fordítani nem lehetett. Amikor az erődök tűzvonalába jutott,Bainbridge megállította a hajót, levesztette a vasmacskákat, bevonatta a vitorlákat és csupán az árbóckasvitorlákat feszítette ki. Ezekből a jelekből az erősség őrei megállapították, hogy a hajó békés szándékkal jött, azt azonban nem vették észre, hogy a horgonyvetés színlelt manőver volt csupán. Most azután elhangzottak a George Was-hington üdvözlő lövései, amelyekre az erődök ágyúi udvariasan feleltek. Mikor azonban a vaktöltések füstje fölszállott, az erődökből, megdöbbenve állapították meg, hogy a hajó nincs sehol. A furfangos Bainbridge ugyanis fölhasználva az ágyúzás füstjének jótékony leplét, egyszerűen megszökött az ágyuk lőtávolságából, amelyek immár hatástalanokká váltak, mert merevített helyzetükben a menkülő hajóután nem voltak irányíthatók. A GeorgeWashington pedig nyugodtan folytatta útját Konstantinápoly felé, ahová november 7-én, a törökök érthető szörnyűködése közepette, szerencsésen meg is érkezett. Kölcsönös kimagyarázások során kiderült, hogy a két erődöt megtévesztették az amerikai lobogó mezejében látható csillagok és sávok, amelyek némiképp hasonlatossá teszik a zászlót a török hadilobogóhoz. Még a szultán is gratulált az amerikai kapitánynak, csak a két erőd parancsnokát akarta kitüntetni a selyemzsinórral, de Bainbridge hathatósan közbejárt érdekükben a haragos szultánnál. Mikor azután a George Washington december 30-án kievezett a kikötőből, ennek parancsnoka útlevéllel látta el a kapitányt, a tapanai erőd parancsnokát pedig utasította, hogy az amerikai hajót huszonegy ágyúlövéssel üdvözölje, mely tisztelgés pedig csak a szultánnak járt. Bainbridge 1801 január 21-én érkezett vissza Algírba, ahol Musztafa basának jelentette, hogy kiküldetésének emberül eleget tett. Nem mondhatta ezt el magáról Duckworth angol tengernagy, aki 1807 február 19-én nyolc csatahajóból és négy fregattból álló hajóhadával áthaladt a szoroson és meg sem állott Konstantinápolyig. Ennek a vállalkozásnak voltaképpen az volt a célja, hogy III. Szelim szultánra ráijeszszen, nehogy eszébe jusson szövetséget kötni Napóleonnal. Csakhogy III. Szelim sem esett ám a feje lágyára! Nem ijedt meg, hanem ellenkezően a tárgyalásokat addig hozta-halasztotta, míg a szoros erődítményeit alaposan megrakták katonákkal és a francia tüzérséggel. Utóbb a mit sem sejtő angol tengernagy, aki egy pillanatig sem kételkedett küldetése sikerében, kénytelen volt visszafordulni s büszke armadája csak alaposan megtépázva tudott kikerülni az egérfogóból. Ettől kezdve azután nem is igen próbálkoztak idegen hadihajók a porta tudta és beleegyezése nélkül áthaladni a Dardanellákon. Ezért történt, hogy 1833-ban az orosz flotta szabadon áthaladhatott a szoroson, míg az egyesült angol és francia flotta kénytelen volt visszafordulni. A krími háború idején viszont a nyugati államok hajóinak engedte meg a szultán a szabad áthajózást, úgy hogy azok 1854 szeptember havában már 550.000 emberrel vonulhattak föl a harctérre. Az 1877— 1878-iki orosz-török háború idején a porta csak egy angol hajóhadosztálynak engedte meg az áthajózást s ennek is csupán azért, hogy az oroszokat távoltartsa Konstantinápolytól. Érthetőn nagy feltűnést keltett tehát Milio olasz kapitány vállalkozása, aki 1912 július 14-én torpedóflotillájával behatolt a Dardanellákba s el is jutott Kilid Bahrig, ahol a török flotta horgonyozott. A kapitány hivatalos jelentéséből kitetszően, az öt torpedónaszád július 18-án hagyta el Sztrati szigetét s éjfél előtt érkezett a bejárat elé. A kapellesszi és a kumkálei erődök fényszórói figyelmesen kutatták keresztül-kasul a víz felszínét, de azért sikerült a flotillának kívül kerülni a fénykörükön. Egy belső fényszóró azonban rávilágított az Astore naszádra s egy darabig kisérte is fényével a hajót. Ekkor a kapelleszi erőd ágyulövéssel és rakétával megadta a vészjelet, a melyet a tengerszoros menténi fényjelek adtak tovább. Most azután több ágyulövés hangzott el, de a golyók hatástalanul a vízbe zuhantak. Miliő ekkor az európai partok mentén haladt előre, miközben egyik hajójának kéményét a golyók több helyen átfúrták. Az olasz flotilla már Kilid-Bahr környékén járt, mikor Miliő parancsnoki hajója hirtelen megállott, mert a kormánycsavarok megszűntek működni. A hajó ugyanis alighanem acélkábelre, vagy valami más záróeszközre akadt és csak huzamosabb idő után sikerült kiszabadítani. Mikie ezalatt azt is megállapította, hogy a kardbahni gyorstüzelő üteg erősen működik és hogy annak tűzvonalán áthatolni lehetetlen, miért is megkezdte visszavonulását. Hogy az aknazónából kikerülhessen, Milie ismét az európai part mentén folytatta visszavonulását, miközben újra ki volt téve a parti ütegek ostromának. A kumkálei és a kapelleszi erődök természetesen már várták a hajórajt, amelynek azonban minden nagyobb baj nélkül sikerül kikerülni az erődök lőtávolából. Három hajó eléggé jelentékeny sérülést szenvedett ugyan, de emberéletben nem esett kár. A kémut fontos felvilágosítást nyújtott a Dardanellák védelmi berendezéséről. Legutóbb, mint tudjuk, az imént lezajlott világháborúban erőszakolták az áthatolást a nagyhatalmak egyesült haderői, de sokáig eredménytelenül. A mostani lausannei konferencia van hivatva végre megoldani a tengerszoros kérdését. Az 1841-iki egyezség és az 1856-iki párisi béke rendelkezésének megváltoztatásáról van szó, amelynek értelmében idegen hadihajóknak a török porta engedelme nélkül a szoroson áthaladni nem szabad. Csillag Kálmán, a eseri pénzügif mirsl®©3ESei,‘ ellen. f&ssSra r&jött egy banktisztviselő. & p&nzügymegnlsastei* sérülés© igen sulyos. A tettes vagyott, romlása rissattt követte el a merényletet, Prágából jelentik, hogy Rasin dr. cseh pénzügyminiszter ellen ma reggel revolvermerényletet követtek el. A pénzügyminiszter oly súlyosan megsérült, hogy állapota válságos, de még az esetben is, ha életben maradna, alsó végtagjai ebben az esetben is megbénulnának. A merénylő 20 éves fiatalember, Sonpal József, a Slovanska Pojistovna königgrätzi intézetének üzletszerzője, és a merényletnek állítólag nincs politikai háttere. Tudvalévően Rasin pénzügyminiszter, akit kiváló pénzügyi szakembernek tartanak, a cseh korona mesterséges és következetes javítását erőltető cseh politikának az atyamestere, tehát egyik felidézője annak a gazdasági válságnak, mely a szokás drágasága miatt egyre nyomasztóbbá válik Csehországban. Az ezzel járó tőzsdei bessz miatt vesztette el Sonpal is vagyonát s állítólag e miatt való elkeseredésében akart bosszút állni Rasinon. Szeptemberben már egy ízben rá akart lőni a pénzügyminiszterre, de egy véletlenül arra haladó asszony felbukkanásá, visszatartotta szándékának végrehajtásától. Ma azután megvalósította tervét. Amikor Rasin reggeli kilenc óra előtt a lakásáról lejött és autóba akart szállni, Sonpal browningjával közvetetten közelből és hátulról kétszer rálőtt. Egyik lövés a csípője tájékán érte a pénzügyminisztert, aki összeesett, de eszméletét nem vesztette el. Nyomban a Podedla-szanatóriumba vitték s megkísérelték a sebészi beavatkozást. A merénylő a tett elkövetése után menekülni próbált, de az egyik ház pincebejárójánál minden ellenállás nélkül megadta magát az üldöző rendőröknek. A büntető törvényszéken azután tettének indítóokául a már említett anyagi romlást vallotta, melyért Rasint okolja. Sonpalon kívül még senkit sem tartóztattak le. Valószínűen egyéni cselekedetről van szó és a merénylőnek nincsenek bűntársai. A sebesült megvizsgálása után az orvosok megállapították, hogy az egyik golyó célt tévesztett, míg a másik lövedék a gerincoszlop mellett behatolt a hátizomzatba. Az operáció alkalmával kitűnt, hogy a golyó közvetetlenül a gerincoszlop mellett, körülbelül a tizenegyedik mellborda magasságában, a máj irányában, ferdén hatolt be a testbe, megsértette az izmokat és a gerincvelőt. A merénylet, Prágában nagy izgalmat keltett és alkalmat adott az úgynevezet vörösfehér cseh fasisztáknak, akiknek Rasin szellemi vezérük volt az első nyilvános tüntetésre. Délután három órakor a Venczel-téren körülbelül nyolcszáz főnyi tömeg gyülekezett. A szónokok nagyrészt antiszemita, valamint német- és magyarellenes beszédekben hangoztatták a tiszta és nemzeti cseh állam megalapításának szükségességét. A merényletért, a német és a zsidó nagytőkét a kommunisták és a légionáriusok által az utóbbi hónapokban folytatott Rasin-ellenes kampányt tették felelőssé. Négy órakor körülbelül ezer főre növekedett tömeg a zsidók és a németek sirü albcugolása és Rasin éltetése közben a nemzeti szocialista irányú Cseszke Szlávo és a radikális szellemű Tribuna szerkesztősége ellen ment, amelyeket meg akart ostromolni. Az idejében elhelyezkedett, rendőri osztagok azonban föltartóztatták a tüntető tömeget, amelyet csakhamar föl is oszlattak. Az est folyamán kisebb csoportok a város különböző pontjain kisebbnagyobb tüntetéseket rendeztek. Az utcákon, megerősített rendőrőrjáratok cirkálnak. A merénylettel kapcsolatosan a Cseszke Szlovo azt írja, hogy a merénylet alkalmas arra, hogy a külföld bizalmát a cseh köztársaság belső helyzetében megingassa, ami a mai nemzetközi viszonyok között különös jelentőségű. Politikai körökben a merénylet következtében keletkezett politikai helyzetet nagyon nehéznek mondják, annyival is inkább, mert. Svehla miniszterelnök nemrég súlyos vesebaiban megbetegedett, vasin túl vitt szenedelmen. Prága, jan. 5. (Cseh sajtóiroda.) A kezelőorvosok nyilatkozata szerint a pénzügyminiszter állapota ma délután tovább javul. A betegség eddigi lefolyása remélni engedi, hogy a beteg már túl van a válságon. A magyar geológusok nesztora« Sr? Megemlékezés Koch Antalral »■** Irta: Richter Aladár, a második független felelős magyar minisztériumnak tagja volt hídvégi Mikós Imre gróf, Erdély „Széchényi Istványja", az Erdélyi országos (utóbb nemzeti) mtt* rejim halhatatlan megalapítója, a ki a mttz gyár reneszánsz apostolával, Eötvös József báróval együtt eszeli ki a tervet, hogy a magyar nemzettel másodszor is egyheti olvadt Erdély számára egyetemet állít, Kolozsvárt, Pauler Tivadar nyélbe ütötte az egyetem papiroson sem könnyű dolgát és meg is nyitották „intézetekként ecs spongyával és két darab krétával“ a magyarság második univerzitását a nemzet első állandó színházának a tőszomszédságában. De ez már Trefort kultuszminisztersége idején történt. A hivatalos lap 1872. október 6-át közli a néhány nappal utóbb megalakult természettudományi kar professzorai sorában elsőnek Koch Antal nyilv. rendes tanári kinevezését az ásvány-földtani tanszékre, ezt október 12-én követte az Entz Géza kinevezése az állatomra. Kanitz Ágosté a növvénytanra és végül a világon elismert polihisztor Brassai Sámuelé. Mikó Imre, az ad hoc királyi biztos előtt 1872 október 19. tesz esküt az első negyven professzor. Közülök, három jogászon, (Óvári Kelemen, Plósz Sándor és Conch» Győző) kívül, az egyetlen Koch Antal élt alul a kolozsvári magyar egyetemnek Wlassics és Apponyi minisztersége alatt «felelőre szökkent, majd katasztrofálisan oly rövidire szabott életét a magyar glóbuson. A ma 80 éves Koch Antal, aki 1843 január 7-én Zomborban született, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol különösen sokat dolgozott kedves mestere, Szabó József mellett, aki Margóval és Jurányival alkotott triászban a legagilisabb tudós volt, múzeumi érzéki tekintetében az egyetlen mester és aki nyilvánvalóan elsőnek inspirálta Trefortot a múzeum-körúti természettudományi telep kiépítésére. Koch Antal néhány évi középiskolai tanári gyakorlat után a József-műegyetemen, majd Szabó József melletti tudományegyetemen asszisztenskedik. 1869 —70-ben a világhíres Suess és Zschermak bécsi professzorok, majd a bonni Rath Gerhard laboratóriumában fejleszti szaktudományát, hogy azután, kétéves budapesti középiskolai tanárság után, a 29 éves fiatalember rózsás álmaival egyetemi professzorrá legyen Kolozsvárt. Magam, mint egykori kolozsvári profeszszor, nagyon tudom értékelni Koch Antal 23 éves kolozsvári működésének eredményeit, hiszen fáradhatatlan, restanciát soha nem ismerő keze alatt fejlődött mindmáig meg sem haladott színvonalra az egyetemi és az ezzel társult erdélyi múzeumi ásványföldtani gyűjtemény. 1895-ben Koch Antalt a budapesti egyetemen az őslénytannal kapcsolatba hozott földtani tanszékre nevezik ki. 1895-től 1914-ig áldásosan működik tovább, hogy aztán „bodrogi“ előnévvel magyar nemessé avatva és egyetemi tanári működésének negyvenedik évfordulóján a tanítványai által átnyújtott Koch-Emlékkönyvvel az ölében, nagyszámú tanítványa önzetlen szeretetben megis hült mesterként, vonuljon nyugalomba. Koch Antal tudományos működésének a mérlegén 292 dolgozat áll, 39 ásványtan, 37 a kőzettan, 115 a földtan, 41 az őslénytan köréből és azokon felül 60 ismeretterjesztő közlemény. A klasszikusan leszűrt tudományosság serpenyőjén őrök emléknek az erdélyi medence harmadkori képződményeiről írt nagy monográfiája, a" Fruska-Góra, a Bakony, a szentendre-visegrádi hegységnek és Erdély hegyeinek földtani viszonyait ismertető munkái, a Marosmenti Aranyi-hegy ritka ásványainak ismertetése, az Erdély földjében talált öszmös-maradványok (közöttük néhány világhírű lelet) leírása, a dunabogdányi Csódi-hegy különleges geológiai képződésének, az úgynevezett lakkolitnak első helyei Zsuffa István .Társai angol gyopiwssaweSah kerffle&atléso B«eSssp©$1I IV, ucca 2%» sz&svi. — Te?©?©« 1473. Autóik ocsitakarók és plaidek nagy választékban. MdRIvDir occasio! Közismerten legelsőrendű és páratlanul álló választékú angol és egyéb tiszta gyapjúszövet raktárunkban felhalmozódott maradékokat (1—4 mtr.-ip) a napi áraknál mintegy 20-30%-kal olcsóbban árusitunk , szükségtatszket még további 8 napig esen rendkívül előnyös árak mellett fedezhessék.