Budapesti Hírlap, 1923. március (43. évfolyam, 48–73. szám)
1923-03-25 / 69. szám
11 1923 március 25.Budapesti Hírlap69. so (26,47%.), Prága 16.05 (16.05), Varsó 0.0140 (0.0130), Szófia 3.80 (3.40), Belgrád 5.55 (542%.), Bécs 0.0075% (0.0075%), osztrák bélyegzett 0.0076 (0.0076). Berlin. Zárlat (középérték) : Budapest KiS, Amszterdam 8250, Brüsszel 1165, Milánó 1015, London 9SOOO, Neiwyork 20915, Pária 1300, Zürik 3863, Bécs 2905, Prága 62050, Szófia Síie, Zágráb 21250. Esti forgalom: Newyork 20.950, London 90.350. A paritás. A magyar korona külföldi jegyzéseinek paritásai svájci frankokra átszámítva: Berlin 11.12. Éa»£éSsgg®pIs*plsi&. Budapest. A ma délelőtti bankközi forgalomban atig volt üzlet. A bizományosok nagyrésze ugyanis az Értékpapírkereskedők Egyesületének közgyűlésén vett részt. Hír szerint a következő árfolyamokon kötöttek: Salgó 140.000, Georgia 255.000, Altemvasut 80.000, Rimamurányi 20.000, Általános Takarék 11.500 Délivasút 17.000, Osztrák Hitel 7500, Ingatlan Bank (ex jog) 14.000, Stummer 320.000, Tröszt 23.000, Magyar Általános Kőszén 350.000, Viktória Fax 3400, Gansz-Danubius 2.000. 000, Fegyver 310.000, Pamut 50.000, Athenaeum 32.000, Cukor 430.000, őstermelő 68.000. A délutáni bankközi forgalom teljesen fizlettelen volt s a következő, inkább névleges kurzusok fordultak elő: Síngó 138—140.000, Államvasut 80.000, Rima 20.000, Osztrák Hitel 7200, Georgia 245—250.000, Cukor 440.000, Általános Kőszén 345.000, Nova 22—23.000,Csárky 9500, Kistarcsai 17.000, Bécs. Az értékpapír magánforgalomban előfordultak: Áramvasút 870.000, Rima 235.000, Salgón.650.000, Kóburg 185.000, áru és tepenény. Gabonapiac. A terménytőzsde irányzata szilárd. Forgalom azonban csekély volt, mert kínálat nem jelentkezett. Hivatalos árak: Búza 76 kgros tiszavidéki 19500—19800, egyéb 10500—19700, 76 kgros tiszavidéki 19700—20000, egyéb 10600—19300,zab 13500—14500, korpa 6200—6300. Egyebekben változatlanok az árfolyamok. Bejelentések a kész áruforgalomban: Búza: 77 kgros 1 vagon Martonvásáron 19500, 1 vagonpesti paritásban flOTCO, 1 vagon Vásáros- Naménybam 60400, 78 kgros 8 vagon Törökszentmiklóson 20500, 8 vagon pesti paritásban 19800, 1 vagon Székesfehérvárott, előrefizetve 19800 korona. Árpa: 1 vagon Tiszán, I. minőségű 11500, 1 vagon Hajdúböszörmény 10500 korona. Tengeri: 1 vagon Dunapentelén 10500, 1 vagon Martonvásáron 11000 és 1 vagon Békésben április 10-ére 11500 korona. Zab 1vagon Siófokon 14000, 1 vagon Solton 13800, 3 vagon Battonyán jövő heti fizetésre 13200, 1 vagon Budapesten 14500, 1 vagon ,14000 és 150 , 14000 korona. Rozsliszt 1 vagon 1-es Halason 17000 kor. Korpa 1 vagon Budapesten 6800 korona. Képzőművészet. * (A Kéve kiállítása.) A Kéve legrégibb képzőművészeti egyesületeink egyike. Tagjait a tiszta művészet felé törekvő idealizmus köti össze és ez az idealizmus jellemzője minden munkájuknak. Mostani kiállításuknak főszereplői Muhics Sándor, Léntárd Róbert, Harangiig Jenő, Rétic István, Benkhardt Ágost, Szablya Frischauf Ferenc, Károlyi Lajos Conrád Gyula, Mihály Rudolf, Remsei Zoltán, Rippel Rónai József, Lohwag Ernesztin, Reményi József és Csulgok Margit. A kiállítás, melynek anyagára még részletesebben visszatérünk, vasárnap délelőtt nyílik meg a Nemzeti Szalonban. * (Képzőművészeti hírek.) A Műcsarnok tavaszi kiállítása teljesen elrendezve várja a megnyitást. A kiállítás anyaga 730 darab műből áll, amelyből mintegy 130 szobormű. A kiállítás fénypontja a régi mestereknek szentelt nagyterem. Rendkívül érdekes Beszédes László elhunyt szobrászművészünk hátrahagyott kollekciója. Március 26-án és 27-én osztják ki a díjakat, 28-án és 29-én kizáróan a sajtó képviselői tekinthetik meg a kiállítást. Az ünnepies megnyitás — amelyre a társulat igazgatósága felkérte Horthy Mikós kormányzót, Bethlen István gróf miniszterelnököt és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert — húsvét első napján, április 1-én, délelőtt 11 órakor lesz. Izabella kir. hercegasszony Zamoyska grófnő udvarhölgy és Piret báró udvarmester kíséretében meglátogatta az Iparművészeti Társulat tavaszi kiállítását. A kir. hercegnő egy óra hosszat tartózkodott a kiállításon és behatóan megszemlélte a kiállított művészi lakásberendezéseket, úgyszintén a vitrinákban elhelyezett kisebb iparművész tárgyakat. Az utóbbiak közül néhány darabot vásárolt is. Távozása előtt az őt kalauzoló uraknak legnagyobb megelégedését fejezte ki. TUDOMÍN¥ is mmmmm®. TcSíisses fájtéit. fu i Lakatos László regénye. •—• Tavaszi játék a címe Lakatos László regényének, mely egy ifjú férfiember legválságosabb éveiről, küzdelmeiről, vergődéseidről számol be. Lakatos munkájáról azt mondhatnék, hogy lírai regény. Egy fiatal férfiember lelki portréja. És ez a portré biztos kezekkel, művészi erővel van megrajzolva. Ki hát ez a Henrik nevű fiatalember, Lakatos László regényének hőse? Félig író, félig művész, a mellett még nagyvilági ember is, kit a sors megkímélt attól, hogy az élet kicsinyes dolgaival viaskodjék. Módjában van hát életének nagy célját keresni. Az élet célja? Mi lehet az?! Ezt keresi folyton Lakatos hőse. A szerelem?! ... A fiatal Henrikre ráillik egy régi vers négy, rövid kis sora: „A vágy, mely kínzott, égetett, Amig csak célt nem érhetett, A valósulás percében Jéggé dermesztő a szivem.“ Hinni nem tud már réges-régen. A munka? Henrik sóféle ember volna. Legalább is néhányszor említik most készülő drámáját. Ám Lakatos valahogy érezteti velünk, hogy ez a dráma sohasem lesz kész. Mert hiszen hogyha az alkotás csak abból állna, hogy álmatlan éjszakákon színes meséket, érdekes figurákat fundál ki az ember, vagy szép, napsütéses délelőttönkint rimes sorokat dúdolva rója az utcákat ... Ez mind kedves szórakozás, játszi időtöltés. De hol van még ettől az alkotás, a teremtés?!... Az akaratnak milyen erőfeszítésére, az elmének milyen felkorbácsolására, a lelki érdeklődésnek milyen nagyfokú koncentrációjáravan szükség, hogy ebből művészi munka legyen. Ez azután már nem mulatság, mint a játszi, önmagunknak való mesélés, vagy a rímes sorok dúdolása. Ez már irtózatosan kemény, megfeszített munka. Lakatos regényének hőse csak a tervezgetésig, az andalgásig jut el. Világrahozni gyermekét nem bírja. Keresi életének célját. Ésnagy kérdőjelek meredeznek felénk a regény végén. Az író nem akart, vagy nem tudott felelni alakjának. Vagy dokumentálni akarta, hogy nincs is cél, nincs is ok, legföljebb bele lehet törődni az élet kicsinyességébe, megalkuvásába és aljasságába. Ha felelni mernék a regény fölvetett kérdéseire, azt mondanám, hogy az élet célja nem más, mint maga az élet. Őrült küzdelmeivel és meddő letörésével, zugó tombolásával és néma, titkos könynyeivel, a végtelenség kapuját ostromló akarásával és mozdulatlan passzivitásával, szerelmével és gyűlöletével, fenséges tisztaságával és állati, mohó aljasságaival, máglyákra lépő mártírjaival és útonálló balvágtaival Leonidászaival és Efitaeszeivel együtt. Nem lehet itt egy részt kiragadva, rámutatni: ez az élet. Mert egy szerves, összefüggő organizmus az egész. Egy végtelen skálájú zenemű, a végén egy nyílt akkorddal. És ez a nyílt akkord talán a legszebb, legérdekesebb lenne. Lakatos László regénye az analitikus regények finom fajtájából való. Stílusa elmés, hajlékony, mindig mondanivalóihoz simuló. . A könyv a Kultúra kiadásában jelent meg. D. L. L. * (A Lafontaine-Társaság Shelleymatinéja.) A Lafontaine-Társaság április Hót-én a nagy angol költőnek, Shelley-nak emlékezetére, születése századik évfordulója alkalmából, matinét rendez a Zeneakadémiában. Az irodalmi ünnepen megjelenik Hobler budapesti angol követ is. Shelley költészetét Tolland Artur egyetemi tanár méltatja. Tarnay Alajos a centenárium alkalmából megzenésítette Shelley-nek A szökevények című költeményét, amelyet a matinén Kalmár Rózsi előadásában fogunk hallani a Petőfi által fordított szöveggel. A matiné szereplői az említetteken kívül Forrayné Szantner Ili, Simonffy Margit, Heimann Ili, Baló Elemér és a Lehrer—Stengel vonósnégyes. * (A Petőfi-centenárium.) A Wekerletelepi Népművelődési Bizottság Petőfi Sándor születésének századik évfordulója emlékére ünnepet rendezett. Lucza János polgári iskolai igazgató, ügyvezető elnök, hazafias beszéddel nyitotta meg az ünnepet. Utána Dobó István polgári iskolai tanár tartott előadást Petőfi Sándor életéről és költészetéről. A kiskunfélegyházai országos Petőfi-ünnepet május 20-án, pünkösd vasárnapján tartja meg a Petőfi-Társaság. Az ünnepségen részt vesznek: a kormányzó és családja, a honvédség, a kormány, a nemzetgyűlés, a külföld képviselői a székesfőváros, az egyes törvényhatóságok és városok, a Magyar Tudományos Akadémia, az összes irodalmi körök, egyetemek és főiskolák és a különböző társadalmi égyesületek. A Budai Polgári Kaszinó minap fejezte be a Ripka Ferencné által három estén át rendezett, böjti estéit Sallay László dr. szemináriumi igazgató előadásával, amelyben a keresztény erkölcsi világnézetet Petőfi költeményeivel és a 48-as eszmékkel megvilágítva vittek közelebb a hallgatóság szívéhez. A szokásos ifjúsági ünnepek színvonalát meghaladó Petőfi-ünnepet rendezett a Körösi Csoma Sándor főreáliskola. Az ünnepség kiemelkedő pontja volt Hartmann Jánosnak, a kiváló Petőfi-esszéistának magasan szárnyaló bevezető beszéde. A Dávid Ferenc Egyesületnek az unitárius templomban rendezett Petőfi-ünnepén Mesterházig Nagy Lászlóné, Buzogány Anna, Baczó Liviusz dr., Kiss Jenő és Tiboldi karnagy vezetésével a Budapesti Székely Dalárda működött közre. A szegedi államvasúti fiúnevelő intézet márciusi Petőfi-ünnepén Szeged város értelmiségének szine-java vett részt. Az ünnepi szónok Gyökössy Endre, a Petőfi Társaság tagja volt, aki hatásos beszédben hódolt a nagy költő halhatatlan emlékezetének. Zebegény közönsége szép ünnepséggel hódolt Petőfi szellemének. A gazdag műsor középpontjában Porkoláb István hatásos alkalmi darabja állott. A VII. ker., Nyár utcai elemi iskola ifjúsága Petőfi emlékezetére a minap előadta Kindlovits Pál igazgatónőik ez alkalomra írt Petőfi és az öreg honvéd élete című művét. A Selmecbányai Egyesület április 7-én, szombaton este fél 8 órai kezdéssel az állami vasgyárak tisztviselői kaszinójának nagytermében (X., Golgota utca 5.) a jelenleg Sopronban elhelyezett Selmecbányai bánya- és erdőmérnöki főiskolai ifjúságnak segítőalapja javára jótékonycélú Petőfi-ünnepet rendez. * (A Napkelet) húsvéti számát a szokottnál nagyobb terjedelem és szinte túláradóan gazdag tartalom jellemzi. Komáromi János folytatja benne világháborús regényét, Szekfü Gyula a Magyar Állam életrajza c. művéből közli a világháború végén uralkodott magyarországi állapotokról szóló pompás tanulmányát, Kacsó Sándor, Gyallay Domokos, Szilárd János novellákkal, Rédey Tivadar, Vitnyédi Németh István, Missik Endre és Waller Gyula versekkel, Sydney Carion a korán elhunyt nagy magyar regényíróról Justh Zsigmondról írott tanulmányával, Hehler Antal műtörténelmi cikkel szerepelnek e nemzeti szellemben szerkesztett fiatal folyóiratunk legújabb számában, melynek tartalmát változatos színházi rovat, könyvesház és aktualitásokról szóló számos apró cikk teszik teljessé. A húsvéti számhoz a szerkesztőség új szózatot csatolt a magyar olvasóközönséghez. A Napkelet megérdemli, hogy ezt aszózatod meg is hallják. * (Toile, lege.) Szent Ágoston megtérésének történetét foglalja össze ez a két kis szó, amelyekkel most Vargha Damján ciszt. egyetemi, magántanár küldi útjára egyetemi hallgatóknak szánt elmélkedő könyvét. Régi latin elmélkedésekből dolgozott Vargha Damján, azoknak világosságát, egyszerű áhítatát kongeniálisan tolmácsolva a magyar léleknek. A gondolatok tiszta, nyugodt csengése, áhitatos mélysége sok léleknek fogja Isten országa békéjét meghozni. *Nagy Masa: Álmodik a lelkein . . .) Ilyen címen összegyűjtve adta ki három évnek verseit Nagy Masa, egy fiatal, poétalelkű leány. Halk kérdések ezek a versek az élet mindennapi lármájában, amelyekre a fiatal költőnő nem vár feleletet. Csendes vágyak, vajúdó fájdalmak tükröződnek vissza a könyvből, amely Altmann Rezső csinos kiadásában jelent meg a könyvpiacon. * („A magyar Hiszekegy“.) Muraközy Gyulának, a kecskeméti reformátusok egyik fiatal papjának, —ki már nemcsak költői telkületre valló prédikációival, hanem egy csomó mélyérzésű versével és szép elbeszélésével is méltó figyelmet keltett — most megint egy kis füzete jelent meg, a Bethlen Gábor irodalmi és nyomdai vállalat kiadásában, címlapján Harangiig Jenő csinos rajzával. Ez a füzetecske A magyar Hiszekegy címet viseli s mintegy a Papp- Volry Elemérné gyönyörű három sorának parafrázisa — nemes magyar lélek mélységéből fakadva szengzetes szavakban öltve formát. De legszebb, legmeghatóbb része a kis műnek a kis András gyerek igaz története, a leszakított területen élő iskolásfiáé, a ki súlyos tilalom ellenére is eltermekli a Himnuszt s hazafias érzésének, kemény bátorságának áldozatává válik: meghal a sebben, mit a vad, idegen katona ejtett az ő dacos kis magyar fején. „Szép, bátor, ha kis magyar fiú, — mondja a könyvecske írója — ahol a te sírod van, ott nem lehet ez a föld más, csak magyar, hiszen meghaltál érte . . .“ Bizony, bizony, — ha ilyeneket hallunk, még kitartóbban kell hinnünk mindanynyiunknak Magyarország föltámadásában . . . (sz. k.) * (Kail Irma: Jaj a könnyezőknek.) Kail Irma, a fiatal poetanemzedéknek ez a nagyon talentumos és rokonszenves tagja, uj, verseskötettel jelentkezik az olvasóközönség előtt. Uj verseny gyűjteménye is önmagával teljesen tisztban lévő, egyéni után járó, kiforrott tehetséget mutat be. Lantjának alaphangja melankolikus. Édesbús önzései ezerféle változatában hullimzanak a lelkiében. Kifejezésükre bőven vannak szép gondolatai, mély tónusú színei, amelyeik lágyan olvadnak össze ritmikus sorokká és szelíden olvadnak föl harmonikusan összecsengő rímekben Karl Irmanj verseskötetét ötszáz számozott példányban a Magyar, írás cimi vállalat adta ki; a tipográfiai műnkát a Fővárosi nyomda rt ízlésesen végezte. * (Az örökbefogadás szabályai címmel közhasznú mű jelent meg, amely az örökbefogadás terén fölmerülő valamennyi kérdésben, könnyű, biztos és gyors tájékozódást nyújt. A mű szerzői: Scholtz Géza dr. igazságügyi miniszteri tanácsos és Gál Dezső dr. budapesti ügyvéd. A nagy szakismerettel megírt munkagyakorlatra és a nemzetközi jogra való tekintettel tárgyalja az örökbefogadás jogi anyagát. A mű használhatóságát elősegíti a függelékesen közölt kérvény-, szerződés- és egyéb minták. A műhöz Térfy Gyula dr. kúriai tanácselnök írt előszót. A könyv ára 600 korona, megrendelhető a kiadónál, a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületénél (Budapest, VI., Vilmos császár út 25.). * (Bemne Károly: Magyarország katasztrófája.) A háború kitörését megelőző esztendőben Magyarország helyzete és az európai népek harca címmel figyelemreméltó könyv jelent meg Deme Károly tollából. A szerző a háború előestéjén, a tizenkettedik órában a belső és külső politikai, gazdasági és társadalmi helyzet alapos ismeretével, bátor nyíltsággal mutatott rá a veszedelemre, amely Magyarországot fenyegeti. Az akkor figyelembe alig vett könyvecskében foglalt jóslatszerű megállapításokat — sajnos — igazolták a bekövetkezett eseményeik. Deme Károly most újabb könyvet adott ki Magyarország katasztrófája címmel, amelyben a háború és az azt követő összeomlás okait igyekszik a lélektani motívumok alapján megfejteni. Ugyanaz a történeti tudás, erős megfigyelőképesség és higgadt mérlegelés, amely első munkáját jellemezte, teszi most megjelent művét is figyelemreméltóvá. A katasztrófa okainak: a háborúnak, az elfajult szocializmus destrukciójának, a magyar széthúzásnak és a féktelen nemzetiségi izgatásnak; megvilágítása után a katasztrófa méreteit és következményeit tárgyalja, hogy végül rámutathasson a jövőben követendő irányra, amely az országot vergődéséből kivezeti. "A szerző — aki kéziratát a románoktól megszállott területen irta meg és a határon átlopva, Pápán nyomatta ki saját költségén —megérdemli az érdeklődést és támogatást, mert könyvével anyagot szolgáltatott a jövő historikusainak. A könyv megrendelhető Pápán, Kis Tivadar könyvkereskedésében. Ára 430 korona. * (Magyar könyv — hollandus fordításban.) Az Erdélyi Magyar Nép Művészete, amely a Népies Irodalmi Társaság kiadásában jelent meg, hollandus fordításban most került a könyvpiacra. A könyv a sajtó és a közönség részéről igen meleg fogadtatásban részsült. Ebben kétségkívül nagy része van annak, hogy a fordítás munkáját az ismert holland írónő, A. S. C. Wallis, Magyarországnak és a magyar, irodalomnak nagy barátja, végezte és ő vezette be előszóval a díszesen kiállított és gyönyörűen illusztrált munkát. Egyes lapok, így a többi között az Amsterdammel, hasábokat írnak a műről és ezzel kapcsolatban a legnagyobb elismerés hangján szólnak az erdélyi nép művészetéről. * (Garamszeghy Sándor, a Nemzeti Színház művésze Szibériáról, a hadifoglyok életéről, rabköltőkről és színészekről tart előadást húsvét vasárnap d. e. 11. órakor az Urániában. * (Gáspár Ferenc dr.) a japán családot, nőt és a gyermeket ismerteti húsvét hétfőn d. e. 11 órakor az Urániában. A 11 7 Áruház 1 Andrisivot 39.