Budapesti Hírlap, 1923. március (43. évfolyam, 48–73. szám)

1923-03-25 / 69. szám

11 1923 március 25.Budapesti Hírlap­­69. so (26,47%.), Prága 16.05 (16.05), Varsó 0.0140 (0.0130), Szófia 3.80 (3.40), Belgrád 5.55 (542%.), Bécs 0.0075% (0.0075%­), osztrák bélyegzett 0.0076 (0.0076). Berlin. Zárlat (középérték) : Budapest K­iS, Amszterdam 8250, Brüsszel 1165, Milánó 1015, London 9SOOO, Neiwyork 20915, Pária 1300, Zürik 3863, Bécs 2905, Prága 620­50, Szófia Síie, Zágráb 21250. Esti forgalom: Newyork 20.950, London 90.350. A paritás. A magyar korona külföldi jegy­zéseinek paritásai svájci frankokra átszá­mítva: Berlin 11.12. Éa»£éSsgg®pIs*plsi&. Budapest. A ma délelőtti bankközi forga­lomban atig volt üzlet. A bizományosok nagy­­része ugyanis az Értékpapí­rkereskedők Egye­sületének közgyűlésén vett részt. Hír­ szerint a következő árfolyamokon kötöttek: Salgó 140.000, Georgia 255.000, Altemvasut 80.000, Rimamurányi 20.000, Általános Takarék 11.500 Délivasút 17.000, Osztrák Hitel 7500, Ingatlan Bank (ex jog) 14.000, Stummer 320.000, Tröszt 23.000, Magyar Általános Kőszén 350.000, Viktória Fax 3400, Gansz-Danubius 2.000. 000, Fegyver 310.000, Pamut 50.000, Athenaeum 32.000, Cukor 430.000, őstermelő 68.000. A délutáni bankközi forgalom teljesen fiz­­lettelen volt s a következő, inkább névleges kurzusok fordultak elő: Sín­gó 138—140.000, Államvasut 80.000, Rima 20.000, Osztrák Hitel 7200, Georgia 245—250.000, Cukor 440.000, Általános Kőszén 345.000, Nova 22—23.000,­­Csárky 9500, Kistarcsai 17.000, Bécs. Az értékpapír magánforgalomban előfordultak: Áramvasút 870.000, Rima 235.000, Salgó­n.650.000, Kóburg 185.000, áru és tepenény. Gabonapiac. A terménytőzsde irányzata szilárd. Forgalom azonban csekély volt, mert kínálat nem jelentkezett. Hivatalos árak: Búza 76 kgros tiszavidéki 19500—19800, egyéb 10500—19700, 76 kgros tiszavidéki 19700—20000, egyéb 10600—19300,­­zab 13500—14500, korpa 6200—6300. Egye­bekben változatlanok az árfolyamok. Bejelentések a kész áruforgalomban: Búza: 77 kgros 1 vagon Martonvásáron 19500, 1 va­gon­­pesti paritásban flOTCO, 1 vagon Vásáros- Naménybam 60400, 78 kgros 8 vagon Török­­szentmiklóson 20500, 8 vagon pesti paritásban 19800, 1 vagon Székesfehérvárott, előrefizetve 19800 korona. Árpa: 1 vagon Tiszán, I. minőségű 11500, 1 vagon Hajdúböszörmény 10500 korona. Tengeri: 1 vagon Dunapentelén 10500, 1 va­gon Martonvásáron 11000 és 1 vagon Békésben április 10-ére 11500 korona. Zab 1­vagon Siófokon 14000, 1 vagon Solton 13800, 3 vagon Battonyán jövő heti fizetésre 13200, 1 vagon Budapesten­ 14500, 1 vagon ,14000 és 150 , 14000 korona. Rozsliszt 1 vagon 1-es Halason 17000 kor. Korpa 1 vagon Budapesten 6800 korona. Képzőm­űvészet. * (A Kéve kiállítása.) A Kéve legrégibb képzőművészeti egyesületeink egyike. Tag­jait a tiszta művészet felé törekvő idealiz­mus köti össze és ez az idealizmus jellem­zője minden munkájuknak. Mostani kiállí­tásuknak főszereplői Muhics Sándor, Lé­­ntárd Róbert, Harangiig Jenő, Rétic István, Benkhard­t Ágost, Szablya Frischauf Ferenc, Károlyi Lajos Conrád Gyula, Mihály Ru­dolf, Remsei Zoltán, Rippel Rónai József, Lohwag Ern­esztin, Reményi József és Csulgok Margit. A kiállítás, melynek anya­gára még részletesebben visszatérünk, va­sárnap délelőtt nyílik meg a Nemzeti Sza­lonban. * (Képzőművészeti hírek.) A Műcsarnok tavaszi kiállítása teljesen elrendezve­ várja a megnyitást. A kiállítás anyaga 730 darab mű­ből áll, a­melyből mintegy 130 szobormű. A kiállítás fénypontja a régi mestereknek szen­telt nagyterem. Rendkívül érdekes Beszédes László elhunyt szobrászművészünk hátraha­gyott kollekciója. Március 26-án és 27-én oszt­ják ki a díjakat, 28-án és 29-én kizáróan a sajtó képviselői tekinthetik meg a kiállítást. Az ünnepies megnyitás — a­melyre a társulat igazgatósága felkérte Horthy Mik­ós kormány­zót, Bethlen István gróf miniszterelnököt és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert — húsvét első napján, április 1-én, délelőtt 11 órakor lesz. Izabella kir. hercegasszony Zamoyska grófnő udvarhölgy és Piret báró udvarmester kísé­retében meglátogatta az Iparművészeti Társu­lat tavaszi kiállítását. A kir. hercegnő egy óra hosszat tartózkodott a kiállításon és behatóan megszemlélte a kiállított művészi lakásberen­dezéseket, úgyszintén a vitrinákban elhelye­zett kisebb iparművész­ tárgyakat. Az utób­biak közül néhány darabot vásárolt is. Távo­zása előtt az őt kalauzoló uraknak legnagyobb megelégedését fejezte ki. TUDOMÍN¥ is mmmmm®. TcSíisses fájtéit. fu i Lakatos László regénye. •—• Tavaszi játék a címe Lakatos László re­gényének, mely egy ifjú férfiember legvál­ságosabb éveiről, küzdelmeiről, vergődéseid­ről számol be. Lakatos munkájáról azt mondhatnék, hogy lírai regény. Egy fiatal férfiember lelki portréja. És ez a portré biztos kezekkel, művészi erővel van meg­rajzolva. Ki hát ez a Henrik nevű fiatalember, Lakatos László regényének hőse? Félig író, félig művész, a mellett még nagyvi­lági ember is, kit a sors megkímélt attól, hogy az élet kicsinyes dolgaival viaskod­jék. Módjában van hát életének nagy cél­ját keresni. Az élet célja? Mi lehet az?! Ezt keresi folyton Lakatos hőse. A sze­relem?! ... A fiatal Henrikre ráillik egy régi vers négy, rövid kis sora: „A vágy, mely kínzott, égetett, A­mig csak célt nem érhetett, A valósulás percében Jéggé dermesztő a szivem.“ Hinni nem tud már réges-régen. A mun­ka? Henrik s­óféle ember volna. Legalább is néhányszor említik most készülő drá­máját. Ám Lakatos valahogy érezteti ve­lünk, hogy ez a dráma sohasem lesz kész. Mert hiszen hogyha az alkotás csak abból állna, hogy álmatlan éjszakákon színes meséket, érdekes figurákat fundál ki az ember, vagy szép, napsütéses délelőttön­­kint rimes sorokat dúdolva rója az utcá­kat ... Ez mind kedves szórakozás, játszi időtöltés. De hol van még ettől az alko­tás, a teremtés?!... Az akaratnak milyen erőfeszítésére, az elmének milyen felkor­bácsolására, a lelki érdeklődésnek milyen nagyfokú koncentrációjára­­van szükség, hogy ebből művészi munka legyen. Ez az­után már nem mulatság, mint a játszi, önmagunknak való mesélés, vagy a rímes sorok dúdolása. Ez már irtózatosan ke­mény, megfeszített munka. Lakatos regényének hőse csak a tervez­­getésig, az andalgásig jut el. Világrahozni gyermekét nem bírja. Keresi életének cél­ját. És­­nagy kérdőjelek meredeznek fe­lénk a regény végén. Az író nem akart, vagy nem tudott felelni alakjának. Vagy dokumentálni akarta, hogy nincs is cél, nincs is ok, legföljebb bele lehet törődni az élet kicsinyességébe, megalkuvásába és aljasságába. Ha felelni mernék a regény fölvetett kérdéseire, azt mondanám, hogy az élet célja nem más, mint maga az élet. Őrült küzdelmeivel és meddő letörésével, zugó tombolásával és néma, titkos köny­­nyeivel, a végtelenség kapuját ostromló akarásával és mozdulatlan passzivitásával, szerelmével és gyűlöletével, fenséges tisz­taságával és állati, mohó aljasságaival, máglyákra lépő mártírjaival és útonálló balvágtaival Leonidászaival és Efita­eszei­­vel együtt. Nem lehet itt egy részt kira­gadva, rámutatni: ez az élet. Mert egy szerves, összefüggő organizmus az egész. Egy végtelen skálájú zenemű, a végén egy nyílt akkorddal. És ez a nyílt akkord talán a legszebb, legérdekesebb lenne. Lakatos László regénye az analitikus regények finom fajtájából való. Stílusa el­més, hajlékony, mindig mondanivalóihoz simuló. . A könyv a Kultúra kiadásában jelent meg. D. L. L. * (A Lafontaine-Társaság Shelley­­matinéja.) A Lafontaine-Társaság április Hó­t-én a nagy angol költőnek, Shelley-nak emlé­kezetére, születése századik évfordulója alkal­mából, matinét rendez a Zeneakadémiában. Az irodalmi ünnepen megjelenik Hobler budapesti angol követ is. Shelley költészetét Tolland Artur egyetemi tanár méltatja. Tarnay Alajos a centenárium alkalmából megzenésítette Shel­­ley-nek A szökevények című költeményét, a­melyet a matinén Kalmár Rózsi előadásában fogunk hallani a Petőfi által fordított szöveg­gel. A matiné szereplői az említetteken kívül Forrayné Szantner Ili, Simonffy Margit, Hei­­mann Ili, Baló Elemér és a Lehrer—Stengel vonósnégyes. * (A Petőfi-centenárium.) A Wekerletelepi Népművelődési Bizottság Petőfi Sándor szüle­tésének századik évfordulója emlékére ünne­pet rendezett. Lucza János polgári iskolai igazgató, ügyvezető elnök, hazafias beszéddel nyitotta meg az ünnepet. Utána Dobó Ist­ván polgári iskolai tanár tartott előadást Petőfi Sándor életéről és költészetéről. A kiskunfélegyházai országos Petőfi-ünnepet május 20-án, pünkösd vasárnapján tartja meg a Petőfi-Társaság. Az ünnepségen részt vesz­­nek: a kormányzó és családja, a honvédség, a kormány, a nemzetgyűlés, a külföld képviselői a székesfőváros, az egyes törvényhatóságok és városok, a Magyar Tudományos Akadémia, az összes irodalmi körök, egyetemek és­ főiskolák és a különböző társadalmi égyesületek. A Budai Polgári Kaszinó minap fejezte be a Ripka Ferencné által három estén át rendezett, böjti estéit Sallay László dr. szemináriumi igazgató előadásával, a­melyben a keresztény erkölcsi világnézetet Petőfi költeményeivel és a 48-as eszmékkel megvilágítva vitte­k közelebb a hallgatóság szívéhez. A szokásos ifjúsági ünnepek színvonalát meghaladó Petőfi-ünnepet rendezett a Körösi Csom­a Sándor főreáliskola. Az ünnepség ki­emelkedő pontja volt Hartmann Jánosnak, a kiváló Petőfi-esszéistának magasan szárnyaló bevezető beszéde. A Dávid Ferenc Egyesületnek az unitárius templomban rendezett Petőfi-ünnepén Mester­házig Nagy Lászlóné, Buzogány Anna, Baczó Liviusz dr., Kiss Jenő és Tiboldi karnagy vezetésével a Budapesti Székely Dalárda mű­ködött közre. A szegedi államvasúti fiúnevelő intézet már­ciusi Petőfi-ünnepén Szeged város értelmiségé­nek szine-java vett részt. Az ünnepi szónok Gyökössy Endre, a Petőfi­ Társaság tagja volt, a­ki hatásos beszédben hódolt a nagy költő halhatatlan emlékezetének. Zebegény közönsége szép ünnepséggel hó­dolt Petőfi szellemének. A gazdag műsor középpontjában Porkoláb István hatásos al­kalmi darabja állott. A VII. ker., Nyár­ utcai elemi iskola ifjúsága Petőfi emlékezetére a minap előadta Kindlo­­vits Pál igazgatónőik ez alkalomra írt Petőfi és az öreg honvéd élete című művét. A Selmecbányai Egyesület április 7-én, szombaton este fél 8 órai kezdéssel az állami vasgyárak tisztviselői kaszinójának nagyter­mében (X., Golgota­ utca 5.) a jelenleg Sop­ronban elhelyezett Selmecbányai bánya- és erdőmérnöki főiskolai ifjúságnak segítőalapja javára jótékonycélú Petőfi-ünnepet rendez. * (A Napkelet) húsvéti számát a szo­kottnál nagyobb terjedelem és szinte túl­áradóan gazdag tartalom jellemzi. Komá­romi János folytatja benne világháborús regényét, Szekfü Gyula a Magyar Állam életrajza c. művéből közli a világháború végén uralkodott magyarországi állapotok­ról szóló pompás tanulmányát, Kacsó Sándor, Gyallay Domokos, Szilárd János novellákkal, Rédey Tivadar, Vitnyédi Né­meth István, Missik Endre és Waller Gyula versekkel, Sydney Carion a korán elhunyt nagy magyar regényíróról Justh Zsigmondról írott tanulmányával, Hehler Antal műtörténelmi cikkel szerepelnek e nemzeti szellemben szerkesztett fiatal folyóiratunk legújabb számában, melynek tartalmát változatos színházi rovat, köny­vesház és aktualitásokról szóló számos apró cikk teszik teljessé. A húsvéti számhoz a szerkesztőség új szózatot csatolt a ma­gyar olvasóközönséghez. A Napkelet meg­érdemli, hogy ezt a­­szózatod meg is hallják. * (Toile, lege.) Szent Ágoston megtéré­sének történetét foglalja össze ez a két kis szó, a­melyekkel most Vargha Damján ciszt. egyetemi, magántanár küldi útjára egyetemi hallgatóknak szánt elmélkedő könyvét. Régi latin elmélkedésekből dol­gozott Vargha Damján, azoknak világos­ságát, egyszerű áhítatát kongeniálisan tol­mácsolva a magyar léleknek. A gondola­tok tiszta, nyugodt csengése, áhitatos mélysége sok léleknek fogja Isten országa békéjét meghozni. *­­Nagy Masa: Álmodik a lelkein­ . . .) Ilyen címen összegyűjtve adta ki három évnek verseit Nagy Masa, egy fiatal, poétalelkű leány. Halk kérdések ezek a versek az élet mindennapi lármájában, a­melyekre a fiatal költőnő nem vár felele­tet. Csendes vágyak, vajúdó fájdalmak tükröződnek vissza a könyvből, a­mely Altmann Rezső csinos kiadásában jelent meg a könyvpiacon. * („A magyar Hiszekegy“.) Muraközy Gyulának, a kecskeméti reformátusok egyik fiatal papjának, —­ki már nemcsak költői telkületre valló prédikációival, hanem egy csomó mélyérzésű versével és szép elbeszé­lésével is méltó figyelmet keltett — most megint egy kis füzete jelent meg, a Beth­len Gá­bor irodalmi és nyomdai vállalat ki­adásában, címlapján Harangiig Jenő csi­nos rajzával. Ez a füzetecske A magyar Hiszekegy címet viseli s mintegy a Papp- Volry Elemérné gyönyörű három sorának parafrázisa — nemes magyar lélek mély­ségéből fakadva s­zengzetes szavakban öltve formát. De legszebb, legmeghatóbb része a kis mű­nek a kis András gyerek igaz története, a leszakított területen élő iskolásfiáé, a ki súlyos tilalom ellenére is eltermekli a Himnuszt s hazafias érzésének, kemény bátorságának áldozatává válik: meghal a sebben, mit a vad, idegen katona ejtett az ő dacos kis magyar fején. „Szép, bátor, ha kis magyar fiú, — mondja a könyvecske írója — a­hol a te sírod van, ott nem lehet ez a föld más, csak magyar, hiszen meghaltál érte . . .“ Bizony, bizony, — ha ilyeneket hallunk, még kitartóbban kell hinnünk mindany­­nyiunknak Magyarország föltámadásá­ban . . . (sz. k.) * (Kail Irma: Jaj a könnyezőknek.) Kail Irma, a fiatal poetanemzedéknek ez a nagyon talentumos és rokonszenves tagja, uj, verseskötettel jelentkezik az olvasóközönség­ előtt. Uj verseny gyűjteménye is önmagával tel­j­­esen tisztban lévő, egyéni után járó, kiforrott tehetséget mutat be. Lantjának alaphangja melankolikus. Édesbús önzései ezerféle változatá­ban hullimzanak a lelkiében. Kifejezésükre bő­ven vannak szép gondolatai, mély tónusú szí­­­nei, a­melyeik lágyan olvadnak össze ritmikus sorokká és szelíden olvadnak föl harmonikusan összecsengő rímekben Karl Irma­nj verses­­kötetét ötszáz számozott példányban a Magyar, írás cimi­ vállalat adta ki; a tipográfiai műn­­kát a Fővárosi nyomda rt ízlésesen végezte. * (Az örökbefogadás szabályai­ címmel közhasznú mű jelent meg, a­mely az örökbe­fogadás terén fölmerülő valamennyi kérdésben, könnyű, biztos és gyors tájékozódást nyújt. A mű szerzői: Scholtz Géza dr. igazságügyi mi­niszteri tanácsos és Gál Dezső dr. budapesti ügyvéd. A nagy szakismerettel megírt munka­gyakorlatra és a nemzetközi jogra való tekin­tettel tárgyalja­ az örökbefogadás jogi anyagát. A mű használhatóságát elősegíti a függeléke­sen közölt kérvény-, szerződés- és egyéb min­­ták. A műhöz Térfy Gyula dr. kúriai tanács­elnök írt előszót. A könyv ára 600 korona, megrendelhető a kiadónál, a Jegyzők Országos Árvaház Egyesületénél (Budapest, VI., Vil­mos császár­ út 25.). * (Bemne Károly: Magyarország kata­sztrófája.) A háború kitörését megelőző esz­tendőben Magyarország helyzete és az európai népek harca címmel figyelemreméltó könyv je­lent meg Deme Károly tollából. A szerző a há­ború előestéjén, a tizenkettedik órában a belső és külső politikai, gazdasági és társadalmi helyzet alapos ismeretével, bátor nyíltsággal mutatott rá a veszedelemre, a­mely Magyar­­országot fenyegeti. Az akkor figyelembe alig vett könyvecskében foglalt jóslatszerű meg­állapításokat — sajnos — igazolták a bekövet­kezett eseményeik. Deme Károly most újabb könyvet adott ki Magyarország katasztrófája címmel, a­melyben a háború és az azt követő összeomlás okait igyekszik a lélektani motívu­mok alapján megfejteni. Ugyanaz a történeti tudás, erős megfigyelőképesség és higgadt mér­legelés, a­mely első munkáját jellemezte, teszi most megjelent művét is figyelemreméltóvá. A­ katasztrófa okainak: a háborúnak, az elfajult szocializmus destrukciójának, a magyar szét­húzásnak és a féktelen nemzetiségi izgatásnak; megvilágítása után a katasztrófa méreteit­ és következményeit tárgyalja, hogy végül rámu­tathasson a jövőben követendő irányra, a­mely az országot vergődéséből kivezeti. "A szerző — a­ki kéziratát a románoktól meg­szállott területen irta meg és a határon át­­lopva, Pápán nyomatta ki saját költségén —­­megérdemli az érdeklődést és támogatást, mert könyvével anyagot szolgáltatott a jövő histo­rikusainak. A könyv megrendelhető Pápán, Kis Tivadar könyvkereskedésében. Ára 430 korona. * (Magyar könyv — hollandus fordí­tásban.) Az Erdélyi Magyar Nép Művészete, a­mely a Népies Irodalmi Társaság kiadásában jelent meg, hollandus fordításban most került a könyvpiacra. A könyv a sajtó és a közönség részéről igen meleg fogadtatásban részsült. Ebben kétségkívül nagy része van annak, h­ogy­ a fordítás munkáját az ismert holland írónő, A. S. C. Wallis, Magyarországnak és a magyar, irodalomnak nagy barátja, végezte és ő vezette be előszóval a díszesen kiállított és gyönyörűen illusztrált munkát. Egyes lapok, így a többi között az Amsterdammel, hasábokat írnak a műről és ezzel kapcsolatban a legnagyobb elis­merés hangján szólnak az erdélyi nép művé­szetéről. * (Garamszeghy Sándor,­ a Nemzeti Színház művésze Szibériáról, a hadifog­lyok életéről, rabköltőkről és színészek­ről tart előadást húsvét vasárnap d. e. 11. órakor az Urániában. * (Gáspár Ferenc dr.) a japán családot, nőt és a gyermeket ismerteti húsvét hét­főn d. e. 11 órakor az Urániában. A 11­ 7 Áruház 1 Andrisiv­ot 39.

Next