Budapesti Hírlap, 1923. április (43. évfolyam, 74–97. szám)

1923-04-01 / 74. szám

Budapest, 1923. Húsvéti szám ára 40 korona. teedes XLIII. évfolyam, 74. szám Vasárnap, április 1. 1APESTIS megjelenik hétfő kivételével mindennap. ElőSzete»l Ak­ik: Eg­y hónapra 600 korona, negyedévre 1700 korona. Egyes teám ára 33 korona. B­ülföldi előfizetések fenti árak kétszerese. Ausztriában egy példány ára 1200 osztrák kor. Hirdetéseket Bulapenten felvesznek az összes hirdetési Irodák. Főszerkesztő: Rákosi Jenő Helyettes főszerkesztő: Csajtalay Ferenc Szerkesztőség: Vili. kerület, Rökk Szilárd­ utca 4. szám. Igazgatóság és kiadóhivatal: Vill. ker., József-körut 5. sz. Telefonszámok: József 43, József 53, József 63, József 23—84. h­usvét. Budapest, mire. 31. Midőn arról elmélkedem, hogy mi­ket mondjak e helyen az idei husvét alkalmából olvasóimnak s szinte köny­­vbe borult szemmel látom magam előtt temetőink kapott felírását: Feltáma­dunk,­­ véletlen könyvet hoz nekem a postás. Cim­e: Az asszizibeli zsoldos. Igen-igen! Ez az asszizibeli posztóke­reskedő fia. A dúsgazdag ember fia, a­ki beleszületett a földi szerencsébe; a ki szép, pazar, vidám, daloskedvű legény, az asszonynép kedvence, szü­lei büszkesége és reménye, ki polgári származása ellenére kardot köt, hadba men és könnyűvérű, kalandos katona­életet él: ez az, a­kit azután csodála­tos módon megszáll Krisztus szerelme, a kard helyett keresztet vesz vállára, eldobja magától a fényt, a dicsőséget, a gazdagság kényelmét, koldusnak sze­gődik és rajongó ihletével megtölti, a­ki szavát hallja, s megalapítja a sze­génység szerzetét, a Szent Ferenc fiait. Erről szól ez a kis könyv, drámai alakban, melyet szerzője misztérium­nak nevez. Asszizi Szent Ferenc élete csakugyan misztérium. De ez a nagy­­tehetségű, az emberek szenvedelmeinek kohójában ritka otthonosságú író, Er­dős Renée, ezt a misztériumot csak fel­mutatta, de meg nem fejtette oly érte­lemben, a­hogy egy emberi lélek tit­kát a jó dráma megoldja. A rejtelmet itt a misztérium szó takarja, mert hi­szen a misztérium a legnaivabb kor legnaivabb embereinek, a legfeltétle­nebb hitnek a drámai formája, a­hol igaz dolgok történését látjuk, mert igaz voltukat hisszük, s csak látni akarjuk, nem pedig igaz voltuk demonstrációját várjuk. De nekem úgy tetszik, Erdős Renée nem is drámát akart nekünk írni, ha­nem tükröt akart mutatni korának s erre kínálkozott neki az asszizibeli Franceszko misztériuma. Franceszko hadba indul, de egy kínzó vágya, egy csábos sejtelem meg­fordítja útjában és a másik ösvényre tereli: a koldusok közé. És Krisztus szeretőjével telve tér vissza szülőváro­sába és elmondja neki első prédiká­cióját: „Testvéreim, asszizibeliek! Az erdőkből jöttem és ezt a keresztet hoz­tam magammal. Tinéktek hoztam ezt a keresztet... Mert bizony mondom néktek, hogy a föld leggazdagabb ki­rálya szegény koldus e nélkül a ke­reszt nélkül és a leghatalmasabb had­vezér olyan, akár a gyámoltalan gyer­mek ... Térj meg Asszizi népe és tarts bűnbánatot. Ezt a keresztet hoztam néked, fogadd be házadba és szivedbe. És ha a házadba nem fér, mert a há­zad tele van drága faragott bútorral és festett képpel és puha vánkossal, akkor dobjad ki házadnak bútorzatát, hogy elférjen benne a kereszt. Mert jobb a lelkednek, ha a puszta földön halsz a kereszt alatt, mint a puha ágy­ban kereszt nélkül. És ha szivedben el nem fér a kereszt, vesd ki a szived­ből a kevélységet, a boszuszomjat, az irigységet és a kapzsiságot, és akkor majd elfér benne a kereszt.. . Térj meg Asszizi népe! A Krisztus szeretete szól hozzátok általam ... Nézzetek kö­rül, mivé lett ez a föld, mivé lett az ország! Hogy feldúlta, hogy szétdara­­bolja a háború, a pártoskodás, a tel­­hetetlenség, a rut emberi szenvedély! ...Mikor lesz már elég az öldöklés­ből? A szeretet, a tűrés, a munka és az Istenbe vetett hit az, a­mi vigasztal és gyógyít... Bánjátok meg bűneite­ket és szeressétek egymást, mert ezt rendelte el tinektek az én Uram, a világ Megváltója!“ ... „Asszizi népe, nem én kérlek tite­ket erre, hanem a megfeszített Krisztus. ... Ne hagy­játok el őt.“ Kinek szól ez az extatikus rimánko­­d­ás egy magyar író szívén és ajkán keresztül? Világos, hogy magyarul lé­vén, elsősorban nekünk, szegény ma­gyaroknak, de hiszen ugyanazokban a bűnökben fetreng egész Európa és azok­tól vonaglik az egész világ. Egy része a Krisztust megtagadja, egy része kép­mutató farizeus, egy része hivő, de Franceszko Krisztus­ szerelme nélkül, és csak kevesen vették be lakókama­rájukba is, szívük kamarájába is a Keresztet Lehet-e a feltámadás ünnepét mél­tóbban ünnepelni, mint a Kereszt ily felmagasztalásával? Soha sem emle­gették sűrűbben a keresztet, mint mos­tanában, de soha sem volt cifrább bú­tor a szobákban és a szívekben, mint mostanság, és soha sem volt egyete­mesebb nyomorúság az életben és a lelkekben, mint mostanában. Húsvéti harangszóval és a feltáma­dás allelujájával vonuljon be Krisztus szerelme szivetekbe és jöjjön el az em­berek munkájából s legyen valósággá a temetőkapuk kopott felírása: Fel­támadunk­ a sz®snszétiolslcaB­iséltés után? feSartársaság Prága, márc. 30. Miután szerencsém volt Masaryk úr­tól megkaphatni „Das Neue Europa“ című könyvét, módomban volt megér­teni, hogy a csehek miért követték Plátó tanácsát és miért választották meg a filozófust államuk fejének? Ez a könyv 1917- ben íródott Oroszországban és 1918- ban jelent meg angol és francia nyelven. A köny­v 133-ik és következő oldalain 35 pontban felsorolja a világ beosztásának programját, a háború utánra. És mi magyarok fájdalommal, a csehek örömmel állapíthatják meg, hogy­ nem a Wilson II pontja, hanem Masaryk 35 pontja volt az új világrend­nek irányítója, csak éppen hogy a Masa­ryk humánus irányzatú pontozatait is lehetően mellőzték a legyőzöttekkel szemben. A Masaryk-féle program 15. pontja mondta ki, hogy­ „a magyar nemzet önálló államot fog alkotni“. Ezzel szemben a 13. pont a szlováko­kat az alakítandó Cseh-Szlovákiához kapcsolja, a 16. pont a magyarországi románokat Romániához utalja és a 17. pont a délszlávokat Szerbia vezetése alá egyesíti. Érdekes, hogy Lengyelorszá­got is a Masaryk-tervezet szerint épí­tették föl a danzigi korridorral együtt, sőt Olaszország is körülbelül azt kapta, a­mit Masaryk felajánlott. Szemmel lát­­ható, hogy szellem-erkölcsileg a háború kezdetétől Masaryk tartotta a lelket az antantban. Ő nevezte ki az antant cél­jául: Európa és az emberiség demokra­tizálását, demokráciát a theokrácia el­len! Ő tüzelte föl az amerikai néphan­gulatot azzal, hogy­ az előbbit Amerika, az utóbbit Poroszország ideáljának állí­totta be, s h­a tudjuk, hogy ő szervezte meg a háború alatt a cseh-szlovák csa­patokat, hogy­ ő ismertette el Cseh-Szlo­­vákiát már a háború idején hadviselő félnek, akkor megértjük, hogy a Cseh­szlovák állam elsősorban neki köszön­heti megszületését és megszervezke­­dését. Ámde, mint magyar ember, a ma­gunk javára valót is találtam eleget a filozófus államférfi könyvében. Így a 38-ik lapon ezt olvasom: „minő bar­bárság volt a lengyel nemzetet három darabra szakítani!“ Íme, most ugyan­csak a Masaryk úr 35 pontozatának értelmében a magyar nemzetet négy darabra tépték széjjel. Minő csábító alkalmat adott ez a könyv számomra Masaryk elnök úrra rácitálhatni, a Masaryk filozófus szavait. Éppen így kínálkoztak idézésre a köny­v 52-ik lap­járól a következők: „A rekonstrukció alapelve legyen, hogy a (nemzeti) ki­sebbségek lehetőleg kicsinyek legyenek (vagy­is hogy egy­ik nemzet ne alakítsa ki a maga uralma alá más nemzetek tagjait) és hogy ezek polgári jogaik te­kintetében védelmet élvezzenek.“ Az el­nök úr saját szavait idézve: bátran kér­dezhettem tőle, hogy miért igényeltek a csehek a régi Magyarországból olyan területeket is, a­melyek vagy egészen, vagy nagyrészt magyarok által lakot­tak és területileg is közvetellenül össze­függnek a meghagyott Magyarország területével? Így jutottunk el ahhoz a kérdéshez, a­mely­nek okából az elnök úrnál tisz­teletemet tettem, és a­melyre vonatko­zóan idéznem lehetett a 130-ik lapról az elnök úrnak következő, saját szavait: „Európa és az emberiség megszerve­zése a szövetkezettek programja alapján egy szélesebb értelemben felépített álta­lános emberi program, melyet a demo­krácia szellemében, a nemzetek önren­delkezése alapján, militarizmus nélkül kell megvalósítani“. Miért nem kérde­zik meg hát a határszéli magyarokat, hogy a hirdetett önrendelkezési jog alapján Csehországhoz akarnak-e tar­tozni? Pedig könyve 35-ik lapján Masary­k-filozófus Wilsonnak is fejére olvassa e szavait: „egy népre sem sza­bad olyan kormányt rákényszeríteni, mely nem a népből és nem a népért van?“ Masaryk elnök úr, a­ki ámbár csak 73 éves, csodálatosképpen feltűnően hasonlít Rákosi Jenőhöz, szívélyyesen és érdeklődéssel hallgatta végig előadáso­mat, a­melyben arra utaltam, hogy­ Cseh-Szlovákia legjobban felfogott ér­­deke is megkívánná békés után vissza-­­adni a magyar határ mellett elterülő és legnagyobbrészt magyarok által la­kott területeket. Érveim kézenfekvők voltak. Ha már megkívánják a magya­roktól, hogy ezeréves történelmi emlé­keikről megfeledkezzenek, miképp kép­zelhetik el, hogy még a magyarnyelvű testvérek elszakításába is, csak egy pil­lanatra is, szó nélkül bele tudjanak nyugodni. Ez végképpen megmérgezi a hangulatot, a­mit igazán meg lehet,­ de meg is kell érteni. De ezek a ma­­gyar­ok magában Szlovenszkóban is ál­landó méreganyagot jelentenek az ot­tani új rendszer számára, úgy­hogy, Magyarországon nagyon sokan vannak­ azon az állásponton, hogy vajha még több magyart nyeltek volna el a csehek, annál nehezebben tudnák az egészet megemészteni és annál hamarabb ki kellene gyomrukból okádniok az egé­szet. Ha Önök igazságtalannak tartot­ták, hogy a magyarok uralkodtak a tótokon, akkor most tartsák éppen oly igazságtalannak a megfordított állapo­tot, legalább is ott, a­hol Önöknél ma­gyarok a mai Magyarországgal össze­függő területen laknak. Mi tudjuk, hogy gyengék vagyunk, ezért józan ésszel nem gondolunk háborúra, rsd . Önöknek a saját erkölcsi álláspontjuk­ból fakadó lelkiismeretfurdalásukból mégis állandóan fegyveres őrt kell ál­laniuk a határszéleken. Megéri-e Önök­nek ez a magyar terület ezt a nagy­ költséget és fáradtságot? E miatt nem­ javulhat a hangulat a gazdasági forga­lom kifejlődésére sem, pedig az Önök iparán­ak nagyobb szüksége van a mi fogy­asztó területünkre, mint a mi mezőgazdaságunknak az Önök fo­gyasztó területére, a­menny­iben egy­előre egész Európa évekig biztos piaca lesz minden agrárterméknek. Méltóz­­tassék megnézni a prágai parlamentet, a­meh­ben a kormányzó pártok és az ellenzéki pártok nem­ objektív országos célok elvi alapjain, hanem nemzeti el­lentétek alapján állanak egymással szemben. Ez nem felel meg egy ország objektive jó kormányzási feltételeinek. Az elnök úr filozófus nyugalommal hallgatott végig és azután a következő­ket volt szives kijelenteni: — „Das Neue Europa“ elveit ma is állom és pedig nemcsak elméleti­leg, hanem, a­mennyiben a tény­ek ereje megengedi, gyakorlatilag is. De nemcsak én állom az elveket, hanem­ az egész cseh-szlovák nemzet is, mert hiszen ezeknek az elveknek köszön­hetik a csehek, hogy Ausztria alól, a szlovákok pedig, hogy a magy­arok alól felszabadulva, nemzeti életüket most már szabadon kifejleszthetik.­­— És ha Ön szembeszögezi velem a saját könyvemet, akkor figyelmez­tetem, hogy én nem láttam a lehető­ségét teljesen tiszta nemzeti alapon megszervezni egy­es államokat. Ép­pen Közép-Európában lehetetlen ez. Földrajzilag, gazdaságilag, közigaz­gatásilag, politikailag. Természetes, hogy tiszta nemzeti államok volnának a legjobbak, ámde az ilyenek lehetet­lenek. Ezért mindannyiunknak az adott viszonyok között egyelőre a kisebbségek védelmét kell követel­nünk és megadnunk. Mi ezt megtesz­­szük. A magyaroknak annyi kép­viselőjük van a prágai parlamentben,­­ a­menny­i a magyar népesség szám­­arány­ának megfelel. Ezek a képvise­lők itt magyarul beszélnek, beszé­­ l3Pa9ss!, a eM­eS«isl. — & Budapesti lap rrsau sssáírta oldal,

Next