Budapesti Hírlap, 1923. augusztus (43. évfolyam, 171–195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
, úgy, mint eddig, megmarad Franciaország barátjának, még akkor is, ha kénytelen lenne Németországnak külön jegyzéket küldeni, azaz szövetségesei nélkül kezdené meg Németországgal a tárgyalásokat. Kényes helyzetében az angol kormány, úgy látszik, még egy utolsó kísérletet tesz Belgiumban, hogy ez után Párist engedékenységre bírja. A további halogatástAngliában a középeurópai helyzetre való tekintettel sajnálatos, sőt veszélyes dolognak tekintik, — az angol külügyminiszter személyesen érdeklődött a németországi belpolitikai állapotokról a német nagykövetnél — ezért bízni kell abban, hogy az angol kormány, ha már kimondta az első szót, a többinek kimondásától sem fog visszariadni. Németországban augusztus 8-ra összehívták a birodalmi gyűlést. Ez a szokatlan terminus mutatja, hogy Németország belpolitikailag is nagy események küszöbére érkezett, Németország, ha nem akar a Poincaré által neki szánt sorsra jutni, kénytelen lesz módot találni arra, hogy vagy bent Németországban, vagy künn nemzetközi konstellációban tudjon magára nézve kedvező fordulatot előidézni. Budapesti Kibup 1923 augusztus 1. (171. sz.) Hz kabiivet holnap slifmist teamsia-hsigga válaszjegyzéssrdl. London, jul. 31. Mint a lapok jelentik, Curzon lord akormány mai ülésén jelentést tett Francia-,ország és Belgium válaszjegyzékéről. A kabinet holnap újból összeül, hogy véglegesen döntsön, milyen magatartást tanúsítson Anglia Franciaország álláspontjával szemben. A Press Association kijelenti, hogy a francia válasz nem ad okot helyén nem való optimizmusra. Bizonyos körökben azt hiszik, hogy a franciák korábbi magatartásukat a legtöbb pontban fenntartják s ezidőszerint semmi hajlandóság nincs politikájuk megváltoztatására. Több lap kijelenti, hogy ha Nagybritannia külön akciót kezd, legföljebb hosszadalmas tárgyalások megindítása kerülhet szóba. Franciaországi heiszotifeal milliárd aranlmárkára tmr£ igényt. — Részletek a válaszjegyzikskből. — Paris, jul. 31. - rA lapok jelentik Londonból: A franciaJegyzék szerint Franciaország újjáépítés céljára az A. és B. bonok ötvenmilliárd aranymárkájának ötvenkét százalékára,vagyis huszonhat milliárdra tart igényt, hajlandó azonban a C. bonok nyolcvankét milliárdjából őt megillető részről a szövetségesekkel szemben fennálló adósságok törlesztése céljából lemondani. A francia kormány felveti azt a kérdést, hogy Anglia mennyiben állapítja meg a kamatját annak a tartozásnak, amelyet a szövetségesektől követelendő visszatérítésből szándékozik törleszteni, ha megelégszik azzal az összeggel, amellyel kifizetheti Amerikával szemben fennálló tartozását. A belga válasz, épp úgy, mint a francia, felsorolja a passzív ellenállásra és a Ruhr-megszállásra vonatkozó alapelveket és bizonyos javaslatokat tesz a jóvátételi kérdés esetleges rendezésére, amelynek a márka stabilizálásával és a német pénzügyi gazdálkodás helyreállításával kellene megkezdődnie. Olaszország, amelynek álláspontját della Torretta nagykövet élőszóval közölte, ragaszkodik a szövetségesközi adósságok kérdésének bekapcsolásához és Németországgal szemben alkalmazandó szankciókhoz arra az esetre, ha a jóvátétel kérdésének általános rendezésekor makacskodnék. Elfoglal« ©gw Sa*am©Ia kémet. •— Franciaország H&sép*IMein0t* ország megszállására ércsítJoS. — Berlin, jul. 31. A lapok jelentése szerint Gerában tegnap egy francia kémet fogtak el. A nála talált okmányokból kitűnt, hogy a kémet a francia kormány a türingiai kommunista körök hangulatának tanulmányozásával bízta meg. Úgyszintén azt a megbízást nyerte, hogy állapítsa meg a türingiai kommunisták állásfoglalását Sözép-Németország esetleges francia megszállásának esetére. iSss:E©8ifiätf?2i#s Hamburgban a bwanmussiso faith ©s rsniffársfli 9tí3z9fta Bécs, jul. 31. (Saját tudósítónktól.) Hamburg mulatónegyedében a kommunisták népes gyűlést tartottak, amelyen a gyűlés résztvevői és a kivonult nagyszámú rendőrség között többizben heves összetűzésre került a sor. A kommunisták a tumultus közben az egyik rendőrt egy doronggal leütötték lováról és súlyosan bántalmazták. A városban az üzleteket és kávéházakat bezárták. AmiScos* nincs» index-rendszer» A korona gyengülését, a kereskedelem és állítólag a kínálat és a kereslet dolgát, szóval a gazdasági élet rendszerességét szabályozni hivatott tőzsde előre eszkomptálni szokta. Épp egy időre beleszámítódott a napról-napra új árakba a közalkalmazottak fizetésrendezése. Nem vagyunk rá kiváncsiak, mert már tapasztalatból tudjuk, hogy ez a fizetésrendezés életbelépvén és a korona ös ponttal újból gyengülvén, mi lesz ennek a két eseménynek a hatása a közszükségleti cikkek piacán. Ezek a már előre „megjátszott“ momentumok a folytatólagos drágítás (nem „drágulás!“) „magyarázói“ is lesznek, miután az előzetes drágítás indító okaikért szerepeltek. Tegnap megvett kabátgombjaimhoz ma még két kisgombot kellett vennem ugyanabban a boltban. Míg tegnap a három nagy- és két kisgombért 1240 koronátfizettem, addig ma már a két kisgombért 300 koronát kellett fizetnem. A kormány fázik az index-rendszertől és tárgyilagosan igaza van, mert ez a rendszer külföldön sem vált be s csak még nagyobb bajokat okozott. A kereskedelem azonban a vevőközönséggel szemben nem fázik az indextől, melynek egyetlen terhe, hogy a szegény kereskedőnek minden órában újból számítani és „átszámítani“ kell, föltéve, hogy óránként akad egy-egy vevője. A hónap végén gyéren akadt. Elseje után meglátjuk, lesz-e változás a vásárlóképességdolgában. Bizonyos, hogy az élelmiszerek piacán pang az üzlet. A közönség alig-alig vásárol s az árusok a maguk mulatságára javítgatják az árakat. Valorizálnak a papíron. Ez az ő szimultán sakkjátékuk és látjuk és sajnos, érezzük is, hogy a magyar televény több tehetséget termel ezen a téren, mint a sakkjáték mezején. A vaj ma egészen eltűnt a piacról s e sorok írója szokott csemegeüzletében 10.000 koronásárban vásárolta beteg gyomrának egyetlen táplálékát. A húspiacon dühöngött egyébként a legnagyobb szilárdság, melyet a szállók, éttermek is panziók odaadóan támogatnak nagyarányú vásárlásukkal. Érdemes utána nézni, kinek a számára. Az elsőrendű marhahús 6600—7200 korona. A sertéskaraj 7200 korona. A zsír 8200 korona. A zöldfőzelékek közül a paraj 160 korona, a kararábé 180 korona, a zöldbab 750 korona (legalább 150 százalékos drágítás!) s a tejföl, mely még tegnap 1450 korona volt, ma már 1630 korona. A korai őszibarack, melyet vizenyős ízetlensége s kukacos, kettéváló magva miatt igazán nem érdemes venni, 3000 koronára szökött, (bolond aki megadja!) s a görögdinnye, melynek kilóját tegnap még 500 koronáért kínálták, ma egyes helyeken már 1000 koronára ugrott. A búza ára is kerek 5000 koronával szökött feljebb s ma már 79—82.000 koronával is „kötöttek“ besszre, mig a rozs ára 54—55.000 koronára szökött. Ennek megfelelően a nullás búzaliszt 1385 koronára, a 6-os kenyérliszt 985 koronára s a nullás rozsliszt 890 koronára drágult. Ez a mindent eltemető drágulás egyéb ötlet és főképpen energia híján új adónemeket termel. A városok polgármesterei azt kérik, hogy „éhségadót“ vethessenek ki, amellyel biztosítani tudják a városok legszegényebbjeinek a lisztellátását. Ó, és mennyien vannak ilyen legszegényebbek. Ezek csinálják azt a nagy utcai forgalmat is, mely Budapesten talán még soha sem volt annyira szembeszökő ilyentájt, mint éppen ezidén. Hogyne. Csak a minap emelték föl a villamosjegy árát 300 koronára s íme, augusztus 5-től már 400 koronába kerül majd a villamosutazás, azzal a hozzáadással, hogy 15-étől 500 koronára emelik s valóban talpraesett dolog, amikor ezt az emelést azzal magyarázzák, hogy az utasok számának a csökkenése miatt kell ilyen arányban drágítani. A közlekedési társaságban, úgy látszik, olyan matematikusok ülnek, akik a nagy Gausst mint fölös valamit sarokba állítják. Az egyensúly megköveteli azonban, hogy ne csak a személyfuvarozás legyen drágább. Fölemelik a szén és a tűzifa fuvarozásának az árát is, azét, amely drága pénzen is alig kapható. Nem azért, mert nincs, de mintig tudjuk, hogy miért. Utazgatni tehát most már nem tudsz felebarátom, és gyalog fogyasztod azt a csontvázat, amely még ma is elég merész a nevedet viselni. Szenet és fát venni nem tudsz, mert nincs, mert nem tudod megfizetni vagy a szenet és a fát, vagy a fuvart, esetleg egyiket se. De legalább van egy zug, ahol gondjaidon tépelődhetsz: a lakásod. Keserű tévedés! A háziurad is azt akarja, hogy a májusi lakásbérnek a hétszeresét fizesd. Ő is valorizál és a javítási költségekre hivatkozik. Te ugyan tudod, hogy húsz év óta mit sem javíttat, hogy összeroskadt kályhád helyett magadnak kellett két évvel ezelőtt újat állíttatni, amellyel a becsületes kályhás alaposan becsapott, mert máris kiégett, amiben az egyetlen vigasztalás, hogy legalább rossz kályhát hagynál hátra te is a háziuradnak, ha volna hová költöznöd. Te mindezt tudod, de a hivatalos fórum nem tudja, vagy nem akarja tudni. Mert a hivatalos fórumról tudnod kell, hogy ha az egyszer valamit a fejébe vesz, történjék bármi is a világon, ezt a valamit a fejéből ki nem vered. Igaz, hogy ritkán vesz valamit a fejébe, de ha megteszi, úgy ragaszkodik hozzá, mint egy barátom a papírkosarához, amelyet nem szabad kiüríteni, mert hátha olyasmit is kiszórnak belőle, ami ér valamit. A munkások véresyeztető kisolfsását és Infesscrt kérnek. — SS p®!SSi&sa fcspei. — A szakszervezeti tanácsnak a szakmák vezető titkáraiból alakult kilenctagú küldöttsége kereste föl ma délelőtt a parlamentben Peyer Károly vezetésével Bethlen István gróf miniszterelnököt. A miniszterelnök Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszterrel együtt a parlament minisztertanácsi szobájában fogadta a küldöttséget. Peyer Károly rövid beszédben, rámutatott arra a súlyos helyzetre, amelyben ma a munkásság van és memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek, mely egyebek között a következőket mondja: Nagyméltóságod már egy ízben fölismerte, hogy a munkáltató érdekeltségeknek a bér- és a munkaviszonyok rendezésében elfoglalt álláspontja az egész állami életet veszélyezteti és ennek a fölismerésnek alapján figyelmeztette a munkáltató érdekképviseleteket arra, hogy bérpolitikájuk, rideg magatartásuk milyen veszedelmeket rejt magában és felhívta őket eddigi rideg magatartásuk megszüntetésére. Ez a fölhívás azonban hatástalan maradt. Ennek a rideg elzárkózásnak a következménye, hogy amíg a háború kezdete óta ez év június 30-áig a szükségleti cikkek árában 1267.3-szoros emelkedés mutatkozik, addig a munkabérek emelése csak 410,7-szeres. A memorandum ezután részletesen ismerteti a bérviszonyokat az iparban, majd a következőképpen folytatja: A kormányzat sem nézheti tétlenül, hogy egy országnak hasznos társadalmi rétegével szemben a tőke a hatalom eszközeivel járjon el és a dolgozókat elkeseredésbe kergesse. Részletesen ismerteti ezután a memorandum azt, hogy ma, amikor egy munkáscsalád heti eltartására 67.688 korona 53 fülérre volna szükség, mennyi hetibért kapnak az asztalos-, a kőműves-, a malom-, a textil-, a vegyészeti-, a férfiszabó- és a cipésziparban és ezzel szemben rámutat arra, hogy ugyanezekben a szakmákban mennyivel több bért kapnak a németországi munkások. Arra akarunk még rámutatni, — folytatja a memorandum — hogy a munkáltatók rideg magatartása következtében beállott nyomor minden magyar munkásban a kivándorlás vágyát ébreszti fel. Ezt az egész közgazdasági életre kiható veszedelmet csak úgy lehetelhárítani, ha a bérért dolgozóknak a megélhetés lehetőségét biztosítjuk. Ezután bejelentették, hogy a munkáltató érdekeltségek rideg magatartása következtében a munkások körében keletkezett elkeseredésért a továbbiakban nem viselhetik a felelősséget és azt kérték, hogy a kormány nyújtson sürgősen módot ahhoz, hogy a munkások a viszonyoknak megfelelő béreket vívhassanak ki maguknak és tegye lehetővé, hogy szervezett erejükkel a törvényes kereteken belül elérhessék azokat a béreket, amelyek mellett kenyeret adhatnak családjuknak. Ezért kérik először a létminimumnak megfelelő bérek megállapítását a béregyeztető bizottságok intézményezésével, továbbá a bérek indexszerű emelkedésével a bérek értékállandóságának biztosítását. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a kormány a maga részéről mindig figyelemmel kísértei a munkások érdekeit, és távol áll tőle, mintha nem volna megértéssel a munkások érdekei iránt. Az indexrendszer bevezetése ellen azonban mélyreható aggályai vannak, amennyiben a külföldi példák is azt mutatták, hogy ez a gazdasági életet alapjában rendíti meg. Ugyanez a meggondoás vezette a kormányt akkor is, amikor a közalkalmazottak fizetésrendezésében az indexrendszert nem alkalmazta. A kormány ma még nem bír azzal a törvényes alappal, melylyel a már benyújtott s béregyeztető hivatalok felállítására vonatkozó törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedése esetén bírna s igy még nem áll módjában a gazdasági élet e megnyilvánulásába beleavatkozni, azonban mindig kész a nehézségek eliminálásában teljes pártatlansággal közreműködni. Felhívja a küldöttség figyelmét arra, hassanak oda, hogy egyesek a jelenleg fennálló objektív nehézségek folytonos hangoztatásával a gazdasági élet bajait ne fokozzák. Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter a maga részéről csatlakozik a miniszterelnök válaszához és biztosította a küldöttséget arról, hogy minden fölmerülő kérdésben mindenkor rendelkezésére áll a munkásságnak, hogy teljes pártatlansággal működik közre a fölmerülő differenciák elintézésében. A főváros munkássága a memorandum átnyújtásakor tíz percre megszüntette a munkát, hogy a kérelemnek ezzel is nyomatékot adjon és dokumentálja az összetartást. C3 53BtlreE®3’Ri ügyében nincs FiontppGRStsssum. A földreform-novella ügyében a miniszterelnöknél folytatott eszmecserékkel kapcsolatosan az a hír terjedt el, hogy a tárgyalások, melyeken Hadik János gróf is részt vett, kompromisszummal végződtek. Ezzel szemben Hadik János gróf részéről felkértek annak megállapítására, hogy ezek a tárgyalások nem végződtek megegyezéssel, több elvi jelentőségű kérdésben még mindig fennállanak az ellentétek. Mindezekkel azonban csak a javaslat hiteles szövegének megjelenése után lehet a nyilvánosság előtt foglalkozni. S3 Társosdí ftECísjgresszsssának SsffiSdSSfsCgc a EYtársSszfspshnél.: / A városok kongresszusának küldöttség tisztelgett ma délben Sipőcz Jenő polgári mester vezetésével Kültay Tibor pénzügyminiszternél és Bod János közélelmezési miniszternél. A küldöttség azt az óhaját terjesztette elő, hogy a kedvezményes lisztellátást ne vonják meg a városi munkaképtelenektől és más szegényektől. Sipőcz Jenő, a küldöttség szónoka, a következőket fejtette ki: A lisztellátás katasztere az utóbbi időben lényeges változást szenvedett, mert csak a hadiözvegyek, árvák és rokkantak maradtak benne az ellátandók listájában, ők, városi polgármesterek humánus szempontból is kérik, hogy azokat a városi szegényeket, akiknek semmiféle jövedelmük nincs, de jogcímük sincs ahhoz, hogy ellátásban részesüljenek, újra vegyék föl az ellátandók közé. A tárgyilagos helyzet is megköveteli azt és ha a kormány ennek ellenére sem tudná vállalni felvételüket, a városok maguk lennének kénytelenek valamiképpen megoldani ezt a kérdést. A másik kérdés a tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozik, melynek terhét a mostani zilált pénzügyi helyzetükben viselni nem tudnák. Ezért kéri, hogy a tisztviselők fizetésének ne csak 50 százalékát vállalja az állam, hanem egész száz százalékát legalább augusztus havára. . Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy ha a városok pénzügyi helyzete nehéz, elképezlhető, hogy az államé még nehezebb. Nem tartja helyes politikának, hogy minden terhet az államra igyekeznek hárítani a városok is. A városoknak arra kell törekedni, hogy maguk is gondoskodjanak jövedelmeik szaporításáról. Az állam nem veheti minden város terhét magára, különösen akkor, amikor egyes városoknak megvan a módjuk ahhoz, hogy az adóztatás terén szaporítsák jövedelmeiket. Ugyanez vonatkozik a tisztviselői illetményekre is. Ez egyszer azonban hajlandó ebben a tekintetben kivételt tenni, mert a tisztviselők nagyobb arányú fizetésemelése augusztus havára valóban nagyobb megterhelést fog jelenteni a váró DIANA sésb@rszessz kis üveg ára................K 1200.S középüveg ára............a 3COO,-i nagy üveg ára............K 6000.MiflBENÜTT KAPHATÓ!