Budapesti Hírlap, 1923. augusztus (43. évfolyam, 171–195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

, úgy, mint eddig, megmarad Franciaország barátjának, még akkor is, ha kénytelen lenne Németországnak külön jegyzéket küldeni, azaz szövetségesei nélkül kezdené meg Németországgal a tárgyalásokat. Kényes helyzetében az angol kormány, úgy látszik, még egy utolsó kísérletet tesz Belgiumban, hogy ez után Párist engedé­kenységre bírja. A további halogatást­­Angliában a középeurópai helyzetre való tekintettel sajnálatos, sőt veszélyes do­lognak tekintik, — az angol külügymi­niszter személyesen érdeklődött a német­­országi belpolitikai állapotokról a német nagykövetnél — ezért bízni kell abban, hogy az angol kormány, ha már kimondta az első szót, a többinek kimondásától sem fog visszariadni. Németországban augusztus 8-ra össze­hívták a birodalmi gyűlést. Ez a szokatlan terminus mutatja, hogy Németország bel­­politikailag is nagy események küszöbére érkezett, Németország, ha nem akar a Poincaré által neki szánt sorsra jutni, kénytelen lesz módot találni arra, hogy vagy bent Németországban, vagy künn nemzetközi konstellációban tudjon magára nézve kedvező fordulatot előidézni. Budapesti Kibup 1923 augusztus 1. (171. sz.) Hz kabiivet holnap slifmi­st teamsia-hsigga válaszjegyzéssrdl. London, jul. 31. Mint a lapok jelentik, Curzon lord a­­kormány mai ülésén jelentést tett Francia-,­ország és Belgium válaszjegyzékéről. A ka­binet holnap újból összeül, hogy véglege­sen döntsön, milyen magatartást tanúsít­son Anglia Franciaország álláspontjával szemben. A Press Association kijelenti, hogy a francia válasz nem ad okot helyén nem való optimizmusra. Bizonyos körök­ben azt hiszik, hogy a franciák korábbi magatartásukat a legtöbb­ pontban fenn­tartják s ezidőszerint semmi hajlandóság nincs politikájuk megváltoztatására. Több lap kijelenti, hogy ha Nagybritannia külön akciót kezd, legföljebb hosszadalmas tár­gyalások megindítása kerülhet szóba. Franciaországi heiszotifeal milliárd aran­l­­márkára tmr£ igényt. — Részletek a válaszjegyzikskb­ől. — Paris, jul. 31. - rA lapok jelentik Londonból: A francia­­Jegyzék szerint Franciaország újjáépítés céljára az A. és B. bonok ötvenmilliárd aranymárkájának ötvenkét százalékára,­­vagyis huszonhat milliárdra tart igényt, hajlandó azonban a C. bonok nyolcvankét milliárdjából őt megillető részről a szövet­ségesekkel szemben fennálló adósságok tör­lesztése céljából lemondani. A francia kor­mány felveti azt a kérdést, hogy Anglia mennyiben állapítja meg a kamatját annak a tartozásnak, a­melyet a szövetségesektől követelendő visszatérítésből szándékozik törleszteni, ha megelégszik azzal az összeg­gel, a­mellyel kifizetheti Amerikával szem­ben fennálló tartozását. A belga válasz, épp úgy, mint a francia, felsorolja a passzív ellenállásra és a Ruhr-megszállásra vonat­kozó alapelveket és bizonyos javaslatokat tesz a­ jóvátételi kérdés esetleges rendezé­sére, a­melynek a márka stabilizálásával és a német pénzügyi gazdálkodás helyre­állításával kellene megkezdődnie. Olaszország, a­melynek álláspontját della Torretta nagykövet élőszóval közölte, ra­gaszkodik a szövetségesközi adósságok kér­désének bekapcsolásához és Németország­gal szemben alkalmazandó szankciókhoz arra az esetre, ha a jóvátétel kérdésének általános rendezésekor makacskodnék. Elfoglal« ©gw Sa*am©Ia kémet. •— Franciaország H&sép*IMein0t* ország megszállására ércsítJoS. — Berlin, jul. 31. A lapok jelentése szerint Gerában tegnap egy francia kémet fogtak el. A nála talált okmányokból kitűnt, hogy a kémet a fran­cia kormány a türingiai kommunista kö­rök hangulatának tanulmányozásával bízta meg. Úgyszintén azt a megbízást nyerte, hogy állapítsa meg a türingiai kommunis­ták állásfoglalását S­özép-Németország esetleges francia megszállásának esetére. iSss:E©8ifiätf?2i#s Hamburgban a bwanmussiso faith ©s rsniffársfli 9tí3z9fta Bécs, jul. 31. (Saját tudósítónktól.) Hamburg mulató­negyedében a kommunisták népes­­ gyű­lést tartottak, a­melyen a gyűlés résztvevői és a kivonult nagyszámú rendőrség között többizben heves összetűzésre került a sor. A kommunisták a tumultus közben az egyik rendőrt egy doronggal leütötték lová­ról és súlyosan bántalmazták. A városban az üzleteket és kávéházakat bezárták. AmiScos* nincs» index-rendszer» A korona gyengülését, a kereskedelem és állítólag a kínálat és a kereslet dolgát, szóval a gazdasági élet rendszerességét sza­bályozni hivatott tőzsde előre eszkomp­­tálni szokta. Épp egy időre beleszámítódott a napról-napra új árakba a közalkalma­zottak fizetésrendezése. Nem vagyunk rá kiváncsiak, mert már tapasztalatból tud­juk, hogy ez a fizetésrendezés életbelép­­vén és a korona ös ponttal újból gyengül­vén,­­ mi lesz ennek a két eseménynek a hatása a közszükségleti cikkek piacán. Ezek a már előre „megjátszott“ momentu­mok a folytatólagos drágítás (nem „drágu­lás!“) „magyarázói“ is lesznek, miután az előzetes drágítás indító okaikért szerepel­tek. Tegnap megvett kabátgombjaimhoz ma még két kisgombot kellett vennem ugyan­abban a boltban. Míg tegnap a három nagy- és két kisgombért 1240 koronát­­fizettem, addig ma már a két kisgombért 300 koronát kellett fizetnem. A kormány fázik az index-rendszertől és tárgyilagosan igaza van, mert ez a rendszer külföldön sem vált be s csak még nagyobb bajokat okozott. A kereskedelem azonban a vevő­közönséggel szemben nem fázik az index­től, melynek egyetlen terhe, hogy a sze­gény kereskedőnek minden órában újból számítani és „átszámítani“ kell, föltéve, hogy óránként akad egy-egy vevője. A hó­nap végén gyéren akadt. Elseje után meg­látjuk, lesz-e változás a vásárlóképesség­­dolgában. Bizonyos, hogy az élelmiszerek piacán pang az üzlet. A közönség alig-alig vásá­rol s az árusok a maguk mulatságára ja­vítgatják az árakat. Valorizálnak a papí­ron. Ez az ő szimultán sakkjátékuk és látjuk és sajnos, érezzük is, hogy a ma­gyar televény több tehetséget termel ezen a téren, mint a sakkjáték mezején. A vaj ma egészen eltűnt a piacról s e sorok írója szokott csemegeüzletében 10.000 koronás­­árban vásárolta beteg gyomrának egyet­len táplálékát. A húspiacon dühöngött egyébként a legnagyobb szilárdság, me­lyet a szállók, éttermek is panziók oda­­adóan támogatnak nagyarányú vásárlá­sukkal. Érdemes utána nézni, kinek a szá­mára. Az elsőrendű marhahús 6600—7200 korona. A sertéskaraj 7200 korona. A zsír 8200 korona. A zöldfőzelékek közül a pa­raj 160 korona, a kararábé 180 korona, a zöldbab 750 korona (legalább 150 százalé­kos drágítás!) s a tejföl, mely még tegnap 1450 korona volt, ma már 1630 korona. A korai őszibarack, melyet vizenyős ízetlen­sége s kukacos, kettéváló magva miatt igazán nem érdemes venni, 3000 koronára szökött, (bolond a­­ki megadja!) s a görög­dinnye, melynek kilóját tegnap még 500 koronáért kínálták, ma egyes helyeken már 1000 koronára ugrott. A búza ára is kerek 5000 koronával szökött feljebb s ma már 79—82.000 koronával is „kötöttek“ besszre, mig a rozs ára 54—55.000 koro­nára szökött. Ennek megfelelően a nullás búzaliszt 1385 koronára, a 6-os kenyér­liszt 985 koronára s a nullás rozsliszt 890 koronára drágult. Ez a mindent eltemető drágulás egyéb ötlet és főképpen energia híján új adó­nemeket termel. A városok polgármesterei azt kérik­, hogy „éhségadót“ vethessenek ki, a­mellyel biztosítani tudják a városok legszegényebbjeinek a lisztellátását. Ó, és mennyien vannak ilyen legszegényebbek. Ezek csinálják azt a nagy utcai forgalmat is, mely Budapesten talán még so­ha sem volt annyira szembeszökő ilyentájt, mint éppen ezidén. Hogyne. Csak a minap emel­ték föl a villamosjegy árát 300 koronára s íme, augusztus 5-től már 400 koronába kerül majd a villamosutazás, azzal a hozzá­adással, hogy 15-étől 500 koronára emelik s valóban talpraesett dolog, a­mikor ezt az emelést azzal magyarázzák, hogy az uta­sok számának a csökkenése miatt kell ilyen arányban drágítani. A közlekedési társa­ságban, úgy látszik, olyan matematikusok ülnek, a­kik a nagy Gausst mint fölös vala­mit sarokba állítják. Az egyensúly megkö­veteli azonban, hogy ne csak a személy­­fuvarozás legyen drágább. Fölemelik a szén és a tűzifa fuvarozásának az árát is, azét, a­mely­ drága pénzen is alig kapható. Nem azért, mert nincs, de m­intig tudjuk, hogy miért. Utazgatni tehát most már nem tudsz felebarátom, és gyalog fogyasztod azt a csontvázat, a­mely még ma is elég merész a nevedet viselni. Szenet és fát venni nem tudsz, mert nincs, mert nem tudod meg­fizetni vagy a szenet és a fát, vagy a fu­vart, esetleg egyiket se. De legalább van egy zug, a­hol gondjai­don tépelődhetsz: a lakásod. Keserű téve­dés! A háziurad is azt akarja, hogy a má­jusi lakásbérnek a hétszeresét fizesd. Ő is valorizál és a javítási költségekre hivat­kozik. Te ugyan tudod, hogy húsz év óta mit sem javíttat, hogy összeroskadt kály­hád helyett magadnak kellett két évvel ez­előtt újat állíttatni, a­mellyel a becsületes kályhás alaposan becsapott, mert máris ki­égett, a­miben az egyetlen vigasztalás, hogy legalább rossz kályhát hagynál hátra te is a háziuradnak, ha volna hová költöznöd. Te mindezt tudod, de a hivatalos fórum nem tudja, vagy nem akarja tudni. Mert a hivatalos fórumról tudnod kell, hogy ha az egyszer valamit a fejébe vesz, történjék bármi is a világon, ezt a valamit a fejéből ki nem vered. Igaz, hogy ritkán vesz vala­mit a fejébe, de ha megteszi, úgy ragasz­kodik hozzá, mint egy barátom a papír­kosarához, a­melyet nem szabad kiüríteni, mert hátha olyasmit is kiszórnak belőle, a­mi ér valamit. A munkások­ véresyeztető kisolfsását és Infessc­rt kérnek. — SS p®!SSi&sa fcspei. — A szakszervezeti tanácsnak a szakmák vezető titkáraiból alakult kilenctagú kül­döttsége kereste föl ma délelőtt a parla­mentben Peyer Károly vezetésével Bethlen István gróf miniszterelnököt. A miniszter­­elnök Walkó Lajos kereskedelemügyi mi­niszterrel együtt a parlament miniszter­­tanácsi szobájában fogadta a küldöttséget. Peyer Károly rövid beszédben, rámutatott arra a súlyos helyzetre, a­melyben ma a munkásság van és memorandumot nyúj­tott át a miniszterelnöknek, mely egyebek között a következőket mondja: Nagyméltóságod már egy ízben fölis­merte, hogy a munkáltató érdekeltségek­nek a bér- és a munkaviszonyok rendezé­sében elfoglalt álláspontja az egész ál­lami életet veszélyezteti és ennek a föl­ismerésnek alapján figyelmeztette a mun­káltató érdekképviseleteket arra, hogy bér­politikájuk, rideg magatartásuk milyen veszedelmeket rejt magában és felhívta őket eddigi rideg magatartásuk megszünte­tésére. Ez a fölhívás azonban hatástalan maradt. Ennek a rideg elzárkózásnak a következménye, hogy a­míg a háború kez­dete óta ez év június 30-áig a szükségleti cikkek árában 1267.3-szoros emelkedés mutatkozik, addig a munkabérek emelése csak 410,7-szeres. A memorandum ezután részletesen ismerteti a bérviszonyokat az iparban, majd a következőképpen foly­tatja: A kormányzat sem nézheti tétlenül, hogy egy országnak hasznos társadalmi rétegé­vel szemben a tőke a hatalom eszközeivel járjon el és a dolgozókat elkeseredésbe kergesse. Részletesen ismerteti ezután a memorandum azt, hogy ma, a­mikor egy munkáscsalád heti eltartására 67.688 ko­rona 53 fülérre volna szükség, mennyi hetibért kapnak az asztalos-, a kőműves-, a malom-, a textil-, a vegyészeti-, a férfi­­szabó- és a cipésziparban és ezzel szemben rámutat arra, hogy ugyanezekben a szak­mákban mennyivel több bért kapnak a németországi munkások. Arra akarunk még rámutatni, — folytatja a memoran­dum — hogy a munkáltatók rideg maga­tartása következtében beállott nyomor minden magyar munkásban a kivándorlás vágyát ébreszti fel. Ezt az egész közgazda­­sági életre kiható veszedelmet csak úgy lehet­­elhárítani, ha a bérért dolgozóknak a megélhetés lehetőségét biztosítjuk. Ez­után bejelentették, hogy a munkáltató ér­dekeltségek rideg magatartása következté­ben a munkások körében keletkezett elke­seredésért a továbbiakban nem viselhetik a felelősséget és azt kérték, hogy a kor­mány nyújtson sürgősen módot ahhoz, hogy a munkások a viszonyoknak meg­felelő béreket vívhassanak ki maguknak és tegye lehetővé, hogy szervezett erejük­kel a törvényes kereteken belül elérhessék azokat a béreket, a­melyek mellett kenye­ret adhatnak családjuknak. Ezért kérik először a létminimumnak megfelelő bérek megállapítását a béregyeztető bizottságok intézményezésével, továbbá a bérek index­­szerű emelkedésével a bérek értékállandó­ságának biztosítását. Bethlen István gróf miniszterelnök vála­szában kijelentette, hogy a kormány a maga részéről mindig figyelemmel kísértei a munkások érdekeit, és távol áll tőle, mintha nem volna megértéssel a munká­sok érdekei iránt. Az indexrendszer beve­zetése ellen azonban mélyreható aggályai vannak, a­mennyiben a külföldi példák is azt mutatták, hogy ez a gazdasági éle­tet alapjában rendíti meg. Ugyanez a meggondoás vezette a kor­mányt akkor is, a­mikor a közalkalma­zottak fizetésrendezésében az indexrend­szert nem alkalmazta. A kormány ma még nem bír azzal a törvényes alappal, mely­­lyel a már benyújtott s béregyeztető hiva­talok felállítására vonatkozó törvényjavas­latnak törvényerőre emelkedése esetén bírna s igy még nem áll módjában a gaz­dasági élet e megnyilvánulásába beleavat­kozni, azonban mindig kész a nehézségek eliminálásában teljes pártatlansággal köz­reműködni. Felhívja a küldöttség figyel­mét arra, hassanak oda, hogy egyesek a jelenleg fennálló objektív nehézségek foly­tonos hangoztatásával a gazdasági élet ba­jait ne fokozzák. Walkó Lajos kereskede­lemügyi miniszter a maga részéről csatla­kozik a miniszterelnök válaszához és biz­­tosította a küldöttséget arról, hogy min­den fölmerülő kérdésben mindenkor ren­delkezésére áll a munkásságnak, hogy tel­jes pártatlansággal működik közre a föl­merülő differenciák elintézésében. A főváros munkássága a memorandum átnyújtásakor tíz percre megszüntette a munkát, hogy a kérelemnek ezzel is nyo­­matékot adjon és dokumentálja az össze­tartást. C3 53BtlreE®3’Ri ügyéb­en nincs F­iontppGRStsssum. A földreform-novella ügyében a minisz­terelnöknél folytatott eszmecserékkel kap­csolatosan az a hír terjedt el, hogy a tár­gyalások, melyeken Hadik János gróf is részt vett, kompromisszummal végződtek. Ezzel szemben Hadik János gróf részéről felkértek annak megállapítására, hogy ezek a tárgyalások nem végződtek megegyezés­sel, több elvi jelentőségű kérdésben még mindig fennállanak az ellentétek. Mind­ezekkel azonban csak a javaslat hiteles szövegének megjelenése után lehet a nyil­vánosság előtt foglalkozni. S3 Társosd­í ftECísjgresszsssának SsffiSdSSfsCgc a EYtársSszfspshnél.: / A városok kongresszusának küldöttség tisztelgett ma délben Sipőcz Jenő polgári mester vezetésével Kültay Tibor pénzügy­miniszternél és Bod János közélelmezési miniszternél. A küldöttség azt az óhaját terjesztette elő, hogy a kedvezményes liszt­ellátást ne vonják meg a városi munkakép­telenektől és más szegényektől. Sipőcz Jenő, a küldöttség szónoka, a következő­ket fejtette ki: A lisztellátás katasztere az utóbbi időben lényeges változást szenve­dett, mert csak a hadiözvegyek, árvák és rokkantak maradtak benne az ellátandók listájában, ők, városi polgármesterek hu­mánus szempontból is kérik, hogy azokat a városi szegényeket, a­kiknek semmiféle jövedelmük nincs, de jogcímük sincs ahhoz, hogy ellátásban részesüljenek, újra vegyék föl az ellátandók közé. A tárgyila­gos helyzet is megköveteli azt és ha a kor­mány ennek ellenére sem tudná vállalni felvételüket, a városok maguk lennének kénytelenek valamiképpen megoldani ezt a kérdést. A másik kérdés a tisztviselők fize­­tésrendezésére vonatkozik, melynek terhét a mostani zilált pénzügyi helyzetükben vi­selni nem tudnák. Ezért kéri, hogy a tiszt­viselők fizetésének ne csak 50 százalékát vállalja az állam, hanem egész száz száza­lékát legalább augusztus havára. . Kállay Tibor pénzügyminiszter válaszá­ban kijelentette, hogy ha a városok pénz­ügyi helyzete nehéz, elképezlhető, hogy az államé még nehezebb. Nem tartja helyes politikának, hogy minden terhet az államra igyekeznek hárítani a városok is. A váro­soknak arra kell törekedni, hogy maguk is gondoskodjanak jövedelmeik szaporításá­ról. Az állam nem veheti minden város ter­hét magára, különösen akkor, a­mikor egyes városoknak megvan a módjuk ahhoz, hogy az adóztatás terén szaporítsák jöve­delmeiket. Ugyanez vonatkozik a tisztvise­lői illetményekre is. Ez egyszer azonban hajlandó ebben a tekintetben kivételt tenni, mert a tisztviselők nagyobb arányú fizetésemelése augusztus havára valóban nagyobb megterhelést fog jelenteni a váró­ DIANA sésb@rszess­z kis üveg ára................K 1200.­S középüveg ára............a 3COO,-i nagy üveg ára............K 6000.­MiflBENÜTT KAPHATÓ!

Next