Budapesti Hírlap, 1923. szeptember (43. évfolyam, 196–220. szám)
1923-09-02 / 197. szám
1923 szeptember 2. (197. sas.) Budapesti miatt Budapesti Színház. Szeptember 1-től kezdve a berlini Rezidenztheater vendégjátéka. Szinre kerül: Galante Nacht. Andrássy úti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Cirkusz, Pajkos őrizettek stb. ORTHOPaQ micipfit mindenféle beteg lábra jótállás mellett készít RADIOS, Budapest, VI., Dohány nova 26. Az 1923. évi Antwerpeni Egészségügyi Kiállításon érdemkerpast, rft' nagy aranyi díszoklevéllel kitüntetve tani® Asthma J r.? Mindenütt kapható! — Főraktár Török József K.-T. gyógyszertára, Budapest, VI., Király utca 12. szám Közegészségügy Rovatvezető Mandrer Ottó dp. A statisztika a tudomány legerősebb, leghálásabb fegyvere. Megdönt, megcáfol régi állításokat, felülit új tételeket; a számok, az adatok elfogulatlanok, részre nem hajlik s hiven tükrözik vissza az igazságot. Egy ilyen statisztikai kimutatásból veszem, hogy a testi munkások foglalkozásával, a műhely, a munkaterem megfelelő, avagy célszerűtlen voltával arányosan emelkednek bizonyos betegségek számai. A munkásvédelemnek ezek szerint egészségügyi alapon kell felépülnie. Az alábbi közlemény, melynek szerzője Práger Márton dr. elismert munkája a magyar szakirodalomnak, azokat a tennivalókat szögezi le, amelyek még ma is megvalósíthatók lennének. A leszögezett gondolatok oly fontosak, annyira az elevenbe vágók, hogy szükségesnek tartanám, ha az illetékes körök is foglalkoznának velük. Prager dr. javaslatai egyszerű és kivihető voltuknál fogva hivatva vannak arra, hogy gondolkozzanak felettük. És ha aztteszik, alkotnak is. A magyar munkásvédelem így terelődikcsak helyes vágányra; Így érhetjük el, hogy a megelégedés beköltözik az egészségestestbe. Az első lépés: a munkahelyek egészségessé tétele, a szó legszorosabb értelmében. Minden más csak ezután következhet. A műhelynek a munka termének és neaz odújának kell lenni. Legyen száraz, világos s olyan kellékekkel fölszerelt, amelyek gondoskodnak a keletkező por, gáz és gőz eltávolításáról. Legyen a műhely eléggétágas, minden dolgozóra legalább 2 négyzetméter terület jusson. Az ilyen helyen nincsenek összeszorítva a gépek s nem okoznak oly szomorú, megdöbbentő szerencsétlenségeket, mint amilyeneknek éppen a közelmúltban voltunk szemtanúi. Felszínre hoztam e kérdést abban a reményben, hogy az arra illetékesek magukévá teszik a helyes, célszerű javaslatok Szanatóriumok és gyógyintézetek Dr. PAJOR SZANATÓRIUM VÍZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, VIIZ. KER., VAS UDDR 17. SZ. Ideg-, belbetegek, üdülők gyógyhelye. Diétás kúrák, vizkúrák, Zander stb. bejárók részére is. Sebészet • Urológia • Szülészet • Orthopädia HIV MÁS- ÉS IDEGBAJOKAT GYORSAN GYÓGYÍT DR. RÉH . ELEKTROMÁGNESES INTÉZETEI *— BUDAPEST,VII.FASOR 13 INGYEN PROSPEKTUS'Mi és orvosi izmetitin-intézetek INSTHS Budapest, IV., Ferencz Józsefkórházi főorvos rakpart 26.Bjff£ny gizkurák, Zander» novanyitókura, orvosi massage, inhalatórium, villamozás, diathermia, quart-én napfürdő Dr. Mandler Ottó gyógyintézetében IX. ker., Kálvin-tér 10. sz. (Bejárat: Ráday u.) (Gazd. Bizt. Szöv. palotájában.) Telefonszám: József 3—75. 40 sz. Erzsébet-körut 40 sz. Amerikai fan régi SINS *n eredményért Rendelés regei MSI -lel 40 évi puli. Dr. Kovács S. fogorvos, Vedrailij. Asihma • gyógyintézet Inhalatorium. Röntgenintézet. Budapest,Andrássy-út 87 (Körönd) Telefon: 123—32. — Bejáróknak is. Kírális magán gyógyintézet sebészeti, női és belgyógyászati betegek részére. Diatetikus konyha cukor- és vesebetegek számára. Vizgyógyintézet. Bejárók részére is. VI., VILMA KIRÁLYNÉ UT 9. SZÁM. Telefon : József 15—‘26.. : vitamindns Csókamárossy-csemege Szent Lászlókor az „Aselia Zala“vm.férfiS?s az iparegészségügy megoldandó föladatai irta Podger Márton dp. A munkás egészsége egyenes arányban áll a munkateljesitménnyek Kölcsönös, munkás és munkaadói érdek ezért, hogy törődjünk a dolgozó testével s távoltartva az ártalmakat, megakadályozzuk az időelőtti legyengülés, munkacsökkenés elkövetkezését. Természetes, hogy csak olyan javaslatokkal állhatunk elő, amelyek gyakorlati értékkel rendelkezve a jelenben, a pénzügyi nehézségek közepette is minden nagyobb rázkódás nélkül kivihetők. Egyszerű, nem korszakot alkotó tervezetek megvalósítását követeli ma az iparegészségügy; olyanokét, amelyekből törődés, hozzáértés és az előírtak szigorú megtartása domborodik ki, amelyek hasznosan s valóban előmozdítják a célt: az egészség megalapozását és az ártalmak távoltartását. Ha vizsgáljuk a dolgozók egészségi viszonyait, akkor azt a tényt szögezhetjük le: a műhely, a munkaterem az, amely az igamemen kívül erős átalakító hatást gyakorol a munkás szervezetére. Ha ezt tudjuk és az elváltozásokat figyeljük, akkor azzal is tisztában leszünk, hogy a műhelyek egészségi viszonyai azok, amelyeken sürgősen javítani kell. Nem szabad tűrni azokat a szomorú, sok esetben megdöbbentő állapotokat, amelyek e téren uralkodnak. A vállalat, legyen nagy vagy kis üzem, még ma is áldozhat, még ma is egészségesebb műhely- és munkaterem-viszonyokat teremthet. Különösen a pinceműhelyekre vonatkozik ez; azoktól kell megkövetelni, hogy ne veszélyeztessék a dolgozók egészségét, testi éhségét. A legfontosabb: legyen a műhely világos, ami a nagy,, elégséges ablakok által érhető el Köteleztessék minden pinceműhely-tulajdonos, hogy a kicsiny, keskeny lyukablakok helyett nagy, széles ablakokatvágasson, mert csak akkor juthatnak a dolgozók elegendő természetes fényhez. A nagy, megfelelő ablakok ekként lesznek védői a szemnek s a napsugarak behatolását elősegítve a nedves, dohos falakat, padozatot kiszárítják és az ott levő fertőző anyagokat tönkreteszik. A napfény baktériumölő hatása csak a tágas ablakokon keresztül érvényesülhet, így a dolgozók teste nem satnyul, nem romlik. A gyakorlati kivihetőség, a megvalósíthatóság teszi fontossá a második iparegészségügyi követelményt is. Tudvalevő, hogy az iparüzemek, műhelyek falaira számtalan fertőző anyag, kórokozó tapad. Ha vizsgáljuk a falakat, gyakorta ott találhatjuk az előző hosszú évek szennyét. Nem kívánjuk, hogy mosható olajfestékkel vonják be azokat, hanem azt szigorúan megkövetelhetjük, hogy minden műhelyt évente egyszer meszeljenek ki. Ez könnyen kivihető, mert a legjobb és legkönnyebben hozzáférhető. Olcsó fertőtlenítő anyag az égetett mész. A meszelés által a falon levő, sok esetben veszedelmes kóranyagok be-, vonatnak és elpusztulnak. Az iparegészségügy követelményeinek tömkelegéből két egyszerű, még a mostani lehetetlen gazdasági viszonyok között is megvalósítható feladatot emeltem ki. Jelentéktelennek látszó mindkettő, következményeiben azonban nagy jelentőségű. Megvalósításuk az ipari munkásvédelmi alapjait rakja le, amely maradandó és ellenáll minden viharnak. A nagy műhelyablakok vágatása és a műhelyek kötelező, évenkénti kimeszelése erős gátja lehet a munkás testét fenyegető ártalmaknak. Ezek egyszerű védekezési módok, ha megvalósítják, erősen hozzájárul- nak a megbetegedési szám csökkentéséhez, s közvetve az utóbbi időben oly gyakorta hangoztatott többtermelést is elősegítik. Csökkentik az orvostanhallgatók számát. A budapesti orvosegyetemen készen várják az új tanév kezdetét. Változás csupán annyiban lesz, hogy a tavalyi 600 újonnan beiratkozott medikus helyett az idén csak 500 lesz az új orvostanhallgatók száma. Ezt a csökkentést az egyetemen azzal okolják meg, hogy az idén már jóval a tanév kezdete előtt oly nagy tömegben jelentkeztek az új medikusok, hogy a kultuszminisztérium kénytelen volt az egyetem vezetőségének felterjesztésére ebben az értelemben rendelkezni. Amerikai dicséret: J3ókay tanárról. John B. Manning, az Amerikai Vöröskereszt európai képviselője nemrégiben viszszaérkezett Newyorkba és Amerika vezető orvosi közönsége előtt több előadást tartott Közép-Európa orvosi és kórházi viszonyairól. Egyik előadása keretében, amely Közép-Európa gyermekklinikáiról szólt, nagy elismeréssel emlékezett meg a magyarországi gyermekklinikák viszonyairól és itt erősen kiemelte Bókay tanárnak kiváló érdemeit, melyeket a gyermekgyógyászat öt ezzel kapcsolatos téren produkált. Elhalasztották a nemzetközi szemkongresszust. Mint ismeretes, Anglia szemorvosai elhatározták, hogy 1925-ben a legyőzött államok bevonásával újra megtartják a szokásos szemkongresszust. Az angol szemorvosoknak ez a terve azonban a francia és belga kartársak állásfoglalása folytán meghiúsul. A franciák és belgák ugyanis kijelentették, hogy a legyőzött államok orvosainak bármelyikével igen szívesen, de a németekkel semmi szín alatt sem hajlandók kongresszust tartani, így a nemzetközi szemkongresszus egyelőre elmarad. ts megkezdődött az őszi edényvásár a Központi Edényárfaázban . Garay ucca és Nefelejts ucca sarkán . 1 darab zománcfazéll, 1 str. 1 darab duplaerős vizespohár 1 darab mély tányér.............................. 1 darab porcelánbögre 3 del. — 1 darab zsaszirssita, 33 cm. széles__ 2500 K 580 K 780 K 980 K 1430 K volna szüksége. Nagyon elhasználta, elkoptatta azt a hangszert, baloldalt, a bordák boltozata alatt. Most már csak vad félelmekre, babonákra tudott visszaeszmélni Komél. íme, visszatér egy rémes álom. Két éjszaka egymásután eszébe jut. Sőt, ismétlődik. Aztán jelentkezik egy szellemjóslás emléke, egy rég elfelejtett este szórakozása most, mint fenyegető prófécia áll elő. Két gyerek és egy öreg asszony tiltott szórakozásából kínzó ítélet készült. Komél keserűen nevetett. Véletlenül egyet koppant a kis asztal arra a kérdésre, hány évig élek én Szabó Alojzia? És az öreg asszony, ez már furcsa véletlen, a szellemidézés évfordulóján költözik el az árnyékok világába. Most erős lesz az egyszer. Nem fog utána nézni a kis barna füzetek jegyzetei között, hányszor koppant az asztalka arra a kérdésre, hogy hány évig élek én, Czinczér Kornél? . . . Mert hiszen az álmot még meg lehet magyarázni. Nem sok idővel a furcsa álomlátás előtt, minden idejét, gondolatát lefoglalta és borzalommal töltötte Papp Bélának, a szatmári földbirtokosnak halálraitélése és fölakasztása. Az újságok akkoriban sovány békeeseményeken éltek, óriási szenzációként, a legaprólékosabban megírták a legjobb társaságból való, finom és gazdag földesúrnak a pőrét, aki a juhászával kapzsiságból eltétette kis öccsét, a birtok másik felének tulajdonosát láb alól, hogy az egész vagyon osztatlanul az ő nagyúri kedvteléseinek pénzforrásává váljék. A gyengetestű, finomodott idegűér a hóhér kezén. Oldalak telitek ki belőle, hogyan, milyen kínok között vergődött Papp Béla három napon át az akasztófahalál előtt. Komél sápadtan, reszketve, az ideggyenge, pedáns, álmodó gyerekek módjára élte át a bizonyos halál várását A kis diák ott ült Papp Bélával együtt a siralomház asztalánál. Még a fantáziáját sem kellett erőltetni. A „Budapest“ első oldalon hozta ormótlan rajzban a siralomházat a gyilkos földesúrral együtt az asztalánál. Az édesanyja, a szigora jellemű, szikár és magas, csupacsont Czinczérné meg éppen kedvteléssel nézegette a cimképet. Ezekért a cimképekért járatta már húsz esztendeje a „Budapestet“. Csupa helyeslés volt, mikor az akasztófás rajzot hozta az újság. — Úgy kell neki! A négyesfogaton járó uraságnak. Ez az igazság. Csak semmi kivétel. Legyilkoltatja az ártatlan kis öccsét, hogy megkaparintsa az ő örökségét is. Tudom, hogy Báli élvezettel dolgozott . . . Kornél nem felelt ezekre a kitörésekre, ő sem sajnálta a Papp Bélát emberi, mindennapi részvéttel. De érzékeny, mindent pontosan felvevő idegzete kényszerítette rá, hogy beleképzelje magát a szörnyű helyzetbe, egy halálra ítélt kínlódó félelmébe az erőszakos, bizonyos kivégzés előtt. Kórosan megnőtt fantáziája eluralkodott, elhatalmasodott felette és rángatta, cipelte gyenge, könnyű testét minden táj felett, melyeken olvastában járt. Koméiban a kérődző állatok emésztési folyamata ment végbe szellemi táplálkozása után. Olvasáskor falánkan nyelte az oldalakat. Mikor megtelt az agya, — ha senki sem látta — elkezdett járni, majd nyargalni az ebédlőben az asztal mentén, mint egy cirkusz-ponny az istállómestere által képezett középpont körül. Az agya sorban, darabonkint felbüffentette az elolvasott dolgokat és elképzelt mindent pontosan újra. A szája mozgott, hadonászott és néha-néha ujjat tapintó hegyét a nyelvéhez kapta, hogy megnedvesítse őket. Emésztően száraz volt ilyenkor mindig az ujjai hegye, kiszikkasztotta az elképzelés láza. Minduntalan a nyelvéhez kapdosta őket, hogy megnyálazza. Közben pedig száguldott köröskörül, mintha lépést akart volna tartani a képzelete rohanásával. A régi, a zöldház előtti lakásukban, hosszú, palánkkal védett kertjük volt, Kornél ott nyargalt órák hosszat, beszélve, hadonászva, ujjait nyálazgatva, a palánk mentén. A képzelet korbácsi suhogott felette és űzte, űzte. A szomszédok gyerekei csodálkozva, nevetve nézték. Kissé bolondosnak tartották a Czinczér-gyerket, aki éppen olyan égi meszelő pózna-magasra nyúlt, mint az édesanyja. A szelebordi vézna nagy gyereket tanárai sem tartották k épeszűnek. A padban is sokszor elkezdett „kérődzeni“. Energikusan rá kellett szólani, hogy hagyja már abba a mozgást és hadonászást. Különösen földrajzórán esett meg vele, hogy ha a Sebők tanár az Andalúzia szépségeit magyarázta, — ahol állítása szerint ő maga is megfordult, — Kornél egyszerre elrepült Andalúziába. A repülése dongása egészen jól hallatszott és hosszú kezeivel szinte evezett. Sebők nem is tartózkodott attól, hogy az édesanyja előtt kimondja a véleményét. — Félkerekű!.. Félkerekü Czinczér Kornél nem is járhatott tovább, mint négy osztályt, akkor át kellett menni a kereskedelmibe. Mikor a zöldházba költöztek már középsős volt. Itt szégyenlette már kérődzései közben körülnyargalni a szép, vadrózsa és jázmin-bokrokkal telediszitett kis udvart. Pedig oly alkalmas volt a futkosásra. A közepén vadgesztenyefa állott egy kis térséggel. Ide hozott Kornél egy széket és térképről tanulta a földrajzot. Ujjaival szántotta végig a folyókat jelentő kék vonalakat, megállott a városok karikáinál és utazott De az utazáshoz mozgás kellett. * Nagy kedve kerekedett körülfutni az udvart, de fent az első emeleti verandán Izabella-szőlő zöld levél fala mögött ott ragyogott egy szőke fej. Ilonka aranyos hajfonatainak forró fényei belesugárzottak a szívébe és megzabolázták a fantáziáját. — Vissza! — vezényelt Kornél az emlékezésének. — Tárgyra! Most arról van, szó, hogy az a húsz esztendő előtti álom, azoknak a rémületes elképzeléseknek volt-e a reflexe, amelyek Papp Bélavégzete nyomán kínozták meg lelkét és idegzetét?! Csak azt találta sajátságosnak, hogy ez a reflex álom pontosan a zöldházban töltött első éjszakán kelt benne. Gyötrő, égető kíváncsiság nyújtotta ki kezét a napló után, hol a szellemjóslás elszánni feljegyezte. Húsz, vagy huszonöt évet kopogtatott le, az asztal, akkor?! — Nem szabad megnéznem! Tiltotta a józansága. Hiszen ez egyenlő volna a halálos ítéletem elolvasásával. Ilyen őrületet csak nem cselekszem. A bitót jövendölő álom, a szellem évjóslása így összekombinálva, egy halálos ítélettel volna egyenlő. És mindezt talán ez a szűk, nyomasztó levegőjű szoba ébresztette alvó emlékei közül életre. A bordóvörös függönyök, mint a siralomház puha, rugalmas fala, melybe hiába verte bele a fejét, a bordóvörös ágy-,a divántakaró és a falvédő. Még a padlófedő szőnyeg is bordóvörös volt. Hedvignek ez volt a kedvelt színe, Hát ebben a lyukban ki is tombolta magát kedvére. A petróleumlámpa nehéz szaga rátérdelt a mellére. Hol az ördögbe vannak Hedvig és Ettus. A falióra fél hetet mutatott és Kornéinak nagy kedve támadt ma valahova elmenni, szórakozni. (Folyt. félv.)