Budapesti Hírlap, 1923. szeptember (43. évfolyam, 196–220. szám)

1923-09-02 / 197. szám

1923 szeptember 2. (197. sas.) Budapesti miatt Budapesti Színház. Szeptember 1-től kezdve a berlini Rezidenztheater vendégjátéka. Szinre kerül: Galante Nacht. Andrássy­ úti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Cirkusz, Pajkos őrizettek stb. ORTHOPaQ micipfit mindenféle beteg lábra jótállás mellett készít RADIOS, Budapest, VI­., Dohány nova 26. Az 1923. évi Antwerpeni Egész­­ségügyi Kiállításon érdemkerpast, rft' nagy arany­­i díszoklevéllel kitüntetve tani® Asthma J r.? Mindenütt kapható! — Főraktár Török József K.-T. gyógyszertára, Budapest, VI., Király utca 12. szám Közegészségügy Rovatvezető Mandrer Ottó dp. A statisztika a tudomány legerősebb, leg­­hálásabb fegyvere. Megdönt, megcáfol régi állításokat, felülit új tételeket; a számok, az adatok elfogulatlanok, részre nem haj­­lik s hiven tükrözik vissza az igazságot. Egy ilyen statisztikai kimutatásból veszem, hogy a testi munkások foglalkozásával, a műhely, a munkaterem megfelelő, avagy célszerűtlen voltával arányosan emelked­nek bizonyos betegségek számai. A mun­kásvédelemnek ezek szerint egészségügyi alapon kell felépülnie. Az alábbi közlemény, melynek szerzője Práger Márton dr. elismert munkája a magyar szakirodalomnak, azokat a tenni­valókat szögezi le, a­melyek még ma is megvalósíthatók lennének. A leszögezett gondolatok oly fontosak, annyira az ele­venbe vágók, hogy szükségesnek tartanám, ha az illetékes körök is foglalkoznának ve­lük. Prager dr. javaslatai egyszerű és kivi­hető voltuknál fogva hivatva vannak arra, hogy gondolkozzanak felettük. És ha azt­­teszik,­­ alkotnak is. A magyar munkásvédelem így terelődik­­csak helyes vágányra; Így érhetjük el, hogy a megelégedés beköltözik az egészséges­­testbe. Az első lépés: a munkahelyek egész­ségessé tétele, a szó legszorosabb értelmé­ben. Minden más csak ezután következhet. A műhelynek a munka termének és neaz odújának kell lenni. Legyen száraz, vilá­gos s olyan kellékekkel fölszerelt, a­me­lyek gondoskodnak a keletkező por, gáz és gőz eltávolításáról. Legyen a műhely eléggé­­tágas, minden dolgozóra legalább 2 négyzetméter terület jusson. Az ilyen he­lyen nincsenek összeszorítva a gépek s nem okoznak oly szomorú, megdöbbentő szerencsétlenségeket, mint a­milyeneknek éppen a közelmúltban voltunk szemtanúi. Felszínre hoztam e kérdést abban a re­ményben, hogy az arra illetékesek magu­kévá teszik a helyes, célszerű javaslatok Szanatóriumok és gyógyintézetek Dr. PAJOR SZANATÓRIUM VÍZGYÓGYINTÉZETE BUDAPEST, VIIZ. KER., VAS UDDR 17. SZ. Ideg-, belbetegek, üdülők gyógyhelye. Diétás kúrák, vizkúrák, Zander stb. bejárók részére is. Sebészet • Urológia • Szülészet • Orthopädia HIV MÁS- ÉS IDEGBAJOKAT GYORSAN GYÓGYÍT DR. RÉH . ELEKTROMÁGNESES INTÉZETEI *— BUDAPEST,VII.FASOR 13 INGYEN PROSPEKTUS'­Mi és orvosi izmetitin­-intézet­ek­ IN­STHS Budapest, IV., Ferencz József­kórházi főorvos rakpart 26.Bjff£ny gizkurák, Zander» novanyit­ókura, orvosi massage, inhalatórium, villamozás, dia­­thermia, quart-­én napfürdő Dr. Mandler Ottó gyógyintézetében IX. ker., Kálvin-tér 10. sz. (Bejárat: Ráday u.) (Gazd. Bizt. Szöv. palotájában.) Telefonszám: József 3—75. 40 sz. Erzsébet-körut 40 sz. Amer­i­kai fan régi S­­IN­S *n eredmény­é­rt Rendelés regei MSI -le­­­l­ 40 évi puli. Dr. Kovács S. fogorvos­­, Vedrailij. Asi­h­m­a • gyógyintézet Inhalatorium. Röntgen­intézet. Budapest,Andrássy-út 87 (Körönd) Telefon: 12­3—32. — Bejáróknak is. K­írális magán gyógyintézet sebészeti, női és bel­gyógyászati betegek részére. Diatetikus konyha cukor- és vesebetegek számára. Vizgyógyintézet. B­ej­á­r­ó­k részére is. VI., VILMA KIRÁLYNÉ­ UT 9. SZÁM­­. Telefon : József 15—‘26.­­. : vitamindns Csókamárossy-csemege Szent László­kor az „Aselia Zala“vm.férfiS?s az iparegészségügy megoldandó föladatai irta Podger Márton dp. A munkás egészsége egyenes arányban áll a munkateljesitménnyek Kölcsönös, munkás és munkaadói érdek ezért, hogy törődjünk a dolgozó testével s távoltartva az ártalmakat, megakadályozzuk az idő­előtti legyengülés, munkacsökkenés elkö­­vetkezését. Természetes, hogy csak olyan javaslatokkal állhatunk elő, a­melyek gya­korlati értékkel rendelkezve a jelenben, a pénzügyi nehézségek közepette is minden nagyobb rázkódás nélkül kivihetők. Egy­szerű, nem korszakot alkotó tervezetek megvalósítását követeli ma az iparegész­ségügy; olyanokét, a­melyekből törődés, hozzáértés és az előírtak szigorú megtar­tása domborodik ki, a­melyek hasznosan s valóban előmozdítják a célt: az egészség megalapozását és az ártalmak távoltartását. Ha vizsgáljuk a dolgozók egészségi vi­szonyait, akkor azt a tényt szögezhetjük le: a műhely, a munkaterem az, a­mely az igamemen kívül erős átalakító hatást gya­korol a munkás szervezetére. Ha ezt tudjuk és az elváltozásokat figyeljük, akkor azzal is tisztában leszünk, hogy a műhelyek egészségi viszonyai azok, a­melyeken sür­gősen javítani kell. Nem szabad tűrni azo­kat a szomorú, sok esetben megdöbbentő állapotokat, a­melyek e téren uralkodnak. A vállalat, legyen nagy vagy kis üzem, még ma is áldozhat, még ma is egészsége­sebb műhely- és munkaterem-viszonyokat teremthet. Különösen a pinceműhelyekre vonatkozik ez; azoktól kell megkövetelni, hogy ne veszélyeztessék a dolgozók egész­ségét, testi éhségét. A legfontosabb: legyen a műhely vilá­gos, a­mi a nagy,, elégséges ablakok által érhető el Köteleztessék minden pincemű­­hely-tulajdonos, hogy a kicsiny, keskeny lyukablakok helyett nagy, széles ablako­kat­­vágasson, mert csak akkor juthatnak a dolgozók elegendő természetes fényhez. A nagy, megfelelő ablakok ekként lesznek védői a szemnek s a napsugarak behato­lását elősegítve a nedves, dohos falakat, padozatot kiszárítják és az ott levő fer­tőző anyagokat tönkreteszik. A napfény baktériumölő hatása csak a tágas ablako­kon keresztül érvényesülhet, így a­ dolgo­zók teste nem satnyul, nem romlik. A gyakorlati kivihetőség, a megvalósít­hatóság teszi fontossá a második iparegész­ségügyi követelményt is. Tudvalevő, hogy az iparüzemek, műhelyek falaira számtalan fertőző anyag, kórokozó tapad. Ha vizs­gáljuk a falakat, gyakorta ott találhatjuk az előző hosszú évek szennyét. Nem kíván­juk, hogy mosható olajfestékkel vonják be azokat, hanem azt szigorúan megköve­telhetjük, hogy minden műhelyt évente egyszer meszeljenek ki. Ez könnyen kivi­hető, mert a legjobb és legkönnyebben hozzáférhető. Olcsó fertőtlenítő anyag az égetett mész. A meszelés által a falon levő, sok esetben veszedelmes kóranyagok be-, vonatnak és elpusztulnak. Az iparegészségügy követelményeinek tömkelegéből két egyszerű, még a mostani lehetetlen gazdasági viszonyok között is megvalósítható feladatot emeltem ki. Jelen­­­téktelennek látszó mindkettő, következmé­nyeiben azonban nagy jelentőségű. Meg­valósításuk az ipari munkásvédelmi alap­jait rakja le, amely maradandó és ellenáll minden viharnak. A nagy műhelyablakok vágatása és a műhelyek kötelező, évenkénti kimeszelése erős gátja lehet a munkás testét fenyegető ártalmaknak. Ezek egyszerű védekezési mó­­dok, ha megvalósítják, erősen hozzájárul-­ nak a megbetegedési szám csökkentéséhez, s közvetve az utóbbi időben oly gyakorta hangoztatott többtermelést is elősegítik. Csökkentik az orvostanh­all­g­atók­ számát. A budapesti orvosegyetemen ké­szen várják az új tanév kezdetét. Változás csupán annyiban lesz, hogy a tavalyi 600 újonnan beiratkozott medikus helyett az idén csak 500 lesz az új orvostanhallgatók­ száma. Ezt a csökkentést az egyetemen azzal okolják meg, hogy az idén már jóval a tanév kezdete előtt oly nagy tömegben jelentkeztek az új medikusok, hogy a kul­­tuszminisztérium kénytelen volt az egye­tem vezetőségének felterjesztésére ebben az értelemben rendelkezni. Amerikai dicséret: J3ókay tanárról.­ John­ B. Manning, az Amerikai Vöröske­reszt európai képviselője nemrégiben visz­­szaérkezett Newyorkba és Amerika vezető orvosi közönsége előtt több előadást tartott Közép-Európa orvosi és kórházi viszonyai­ról. Egyik előadása keretében, a­mely Kö­zép-Európa gyermek­klinikáiról szólt, nagy elismeréssel emlékezett meg a magyaror­szági gyermekklinikák viszonyairól és itt erősen kiemelte Bókay tanárnak kiváló ér­demeit, melyeket a gyermekgyógyászat öt ezzel kapcsolatos téren produkált. Elhalasztották a nemzetközi szem­­kongresszust. Mint ismeretes, Anglia szemorvosai elhatározták, hogy 1925-ben a legyőzött államok bevonásával újra meg­tartják a szokásos szemkongresszust. Az angol szemorvosoknak ez a terve azonban a francia és belga kartársak állásfoglalása folytán meghiúsul. A franciák és belgák ugyanis kijelentették, hogy a legyőzött ál­lamok orvosainak bármelyikével igen szí­vesen, de a németekkel semmi szín alatt sem hajlandók kongresszust tartani, így a nemzetközi szemkongresszus egyelőre el­marad.­ ­­ ts megkezdődött az őszi edényvásár a Központi Edényár­faázban . Garay ucca és Nefelejts u­cca sarkán . 1 darab zománcfazéll, 1 str. 1 darab duplaerős vizespohár 1 darab mély tányér.............................. 1 darab porcelánbögre 3 del. — 1 darab zsaszirssita, 33 cm. széles__ 2500 K 580 K 780 K 980 K 1430 K volna szüksége. Nagyon elhasználta, el­koptatta azt a hangszert, baloldalt, a bor­dák boltozata alatt. Most már csak vad félelmekre, babo­nákra tudott visszaeszmélni Komél. íme, visszatér egy rémes álom. Két éj­szaka egymásután eszébe jut. Sőt, ismétlő­dik. Aztán jelentkezik egy szellemjóslás emléke, egy rég elfelejtett este szórako­zása most, mint fenyegető prófécia áll elő. Két gyerek és egy öreg asszony tiltott szó­rakozásából kínzó ítélet készült. Komél keserűen nevetett. Véletlenül egyet koppant a kis asztal arra a kér­désre, hány évig élek én Szabó Alojzia? És az öreg asszony, ez már furcsa véletlen, a szellemidézés évfordulóján költözik el az árnyékok világába. Most erős lesz az egyszer. Nem fog utána nézni a kis barna füzetek jegyzetei között, hányszor koppant az asztalka arra a kérdésre, hogy hány évig élek én, Czin­­czér Kornél? . . . Mert hiszen az álmot még meg lehet magyarázni. Nem sok idővel a furcsa álomlátás előtt, minden idejét, gondolatát lefoglalta és borzalommal töltötte Papp Bélának, a szatmári földbirtokosnak ha­­lálraitélése és fölakasztása. Az újságok akkoriban sovány békeese­ményeken éltek, óriási szenzációként, a legaprólékosabban megírták a legjobb tár­saságból való, finom és gazdag földesúr­­nak a pőrét, a­ki a juhászával kapzsiság­ból eltétette kis öccsét, a birtok másik fe­lének tulajdonosát láb alól, hogy az egész vagyon osztatlanul az ő nagyúri kedvtelé­seinek pénzforrásává váljék. A gyengetestű, finomodott idegű­ér a hóhér kezén. Oldalak telitek ki belőle, ho­gyan, milyen kínok között vergődött Papp Béla három napon át az akasztófahalál előtt. Komél sápadtan, reszketve, az ideg­gyenge, pedáns, álmodó gyerekek mód­jára élte át a bizonyos halál várását A kis diák ott ült Papp Bélával együtt a siralomház asztalánál. Még a fantáziáját sem­ kellett erőltetni. A „Budapest“ első oldalon hozta ormótlan rajzban a sira­­lomházat a gyilkos földesúrral együtt az asztalánál. Az édesanyja, a szigora jel­lemű, szikár és magas, csupacsont Czinczérné meg ép­pen kedvteléssel nézegette a cimképet. Ezekért a cimképekért járatta már húsz esztendeje a „Budapestet“. Csupa helyeslés volt, mikor az akasztó­fás rajzot hozta az újság. — Úgy kell neki! A négyesfogaton járó uraságnak. Ez az igazság. Csak semmi kivétel. Legyilkol­­tatja az ártatlan kis öccsé­t, hogy megkapa­rintsa az ő örökségét is. Tudom, hogy Báli élvezettel dolgozott . . . Kornél nem felelt ezekre a kitörésekre, ő sem sajnálta a Papp Bélát emberi, mindennapi részvéttel. De érzékeny, min­dent pontosan felvevő idegzete kényszerí­­tette rá, hogy beleképzelje ma­gát a ször­nyű helyzetbe, egy halálra ítélt kínlódó félelmébe az erőszakos, bizonyos kivég­zés előtt. Kórosan megnőtt fantáziája eluralko­dott, elhatalmasodott felette és rángatta, cipelte gyenge, könnyű testét minden táj felett, melyeken olvastában járt. Koméi­ban a kérődző állatok emésztési folyamata ment végbe szellemi táplálkozása után. Olvasáskor falán­kan nyelte az oldala­kat. Mikor megtelt az agya, — ha senki sem látta — elkezdett járni, majd nyar­galni az ebédlőben az asztal mentén, mint egy cirkusz-ponny az istállómestere által képezett középpont körül. Az agya sorban, darabonkint felbüffentette az elolvasott dolgokat és elképzelt mindent pontosan újra. A szája mozgott, hadonászott és néha-néha ujjat tapintó hegyét a nyelvé­hez kapta, hogy megnedvesítse őket. Emésztően száraz volt ilyenkor mindig az ujjai hegye, kiszikkasztotta az elképze­lés láza. Minduntalan a nyelvéhez kap­­dosta őket, hogy megnyálazza. Közben pe­dig száguldott köröskörül, mintha lépést akart volna tartani a képzelete rohaná­sával. A régi, a zöldház előtti lakásukban, hosszú, palánkkal védett kertjük volt, Kornél ott nyargalt órák hosszat, beszélve, hadonászva, ujjait nyálazgatva, a­ palánk mentén. A képzelet korbácsi suhogott fe­lette és űzte, űzte. A szomszédok gyerekei csodálkozva, ne­vetve nézték. Kissé bolondosnak tartották a Czinczér-gyerket, a­ki éppen olyan égi meszelő pózna-magasra nyúlt, mint az édesanyja. A szelebordi vézna nagy gyere­ket tanárai sem tartották k épeszűnek. A padban is sokszor elkezdett „kérődzeni“. Energikusan rá kellett szólani, hogy hagyja már abba a mozgást és hadonászást. Különösen földrajzórán esett meg vele, hogy ha a Sebők tanár az Andalúzia szép­ségeit magyarázta, — a­hol állítása szerint ő maga­ is megfordult, — Kornél egyszerre elrepült Andalúziába. A repülése dongása egészen jól hallatszott és hosszú kezeivel szinte evezett. Sebők nem is tartózkodott attól, hogy az édesanyja előtt kimondja a véleményét. — Félkerekű­!.­­. Félkerekü Czinczér Kornél nem is jár­hatott tovább, mint négy osztályt, akkor át kellett menni a kereskedelmibe. Mikor a zöldházba költöztek már közép­­sős volt. Itt szégyenlette már kérődzései közben körülnyargalni a szép, vadrózsa és jázmin-bokrokkal telediszitett kis udvart. Pedig oly alkalmas volt a futkosásra. A közepén vadgesztenyefa állott egy kis tér­séggel. Ide hozott Kornél egy széket és térképről tanulta a földrajzot. Ujjaival szántotta végig a folyókat jelentő kék vo­nalakat, megállott a városok karikáinál és utazott De az utazáshoz mozgás kellett. * Nagy kedve kerekedett körülfutni az ud­­vart, de fent az első emeleti verandán Iza­­bella-szőlő zöld levél fala mögött ott ragyo­gott egy szőke fej. Ilonka aranyos hajfo­natainak forró fényei belesugárzottak a szívébe és megzabolázták a fantáziáját. — Vissza! — vezényelt Kornél az emlé­kezésének. — Tárgyra! Most arról van, szó, hogy az a húsz esztendő előtti álom, azoknak a rémületes elképzeléseknek volt-e a reflexe, a­melyek Papp Béla­­végzete nyomán kínozták meg lelkét és idegzetét?! Csak azt találta sajátságosnak, hogy ez a reflex álom pontosan a zöldházban töl­tött első éjszakán kelt benne. Gyötrő, égető kíváncsiság nyújtotta ki kezét a napló után, hol a szellemjóslás el­szánni­­ feljegyezte. Húsz, vagy huszonöt évet kopogtatott le, az asztal, akkor?! — Nem szabad megnéznem! Tiltotta a­ józansága. Hiszen ez egyenlő volna a halálos ítéletem elolvasásával. Ilyen őrü­letet csak nem cselekszem. A bitót jöven­dölő álom, a szellem évjóslása így össze­kombinálva, egy halálos ítélettel volna egyenlő. És mindezt talán ez a szűk, nyomasztó levegőjű szoba ébresztette alvó emlékei kö­zül életre. A bordóvörös függönyök, mint a siralomház puha, rugalmas fala, melybe hiába verte bele a fejét, a bordóvörös ágy-,a divántakaró és a falvédő. Még a padlófedő szőnyeg is bordóvörös volt. Hedvignek ez volt a kedvelt színe, Hát ebben a lyukban ki is tombolta ma­gát kedvére. A petróleumlámpa nehéz szaga rátérdelt a mellére. Hol az ördögbe vannak Hedvig és Ettus. A falióra fél hetet mutatott és Kornéinak nagy kedve támadt ma vala­hova elmenni, szórakozni. (Folyt. félv.)

Next