Budapesti Hírlap, 1924. május (44. évfolyam, 84–105. szám)

1924-05-06 / 84. szám

1924­ május 6. (84. sz.)' Budapesti Hírlap ---------------------------------------■ -'**’*' | réti, a nemes magyar tradícióknak, de vi­szont alkalmasnak kell mutatkoznia arra is, hogy intézményes megnyilvánulásaiban a nagy nyugati demokráciák egyenlőrangú testvére lehessen.­­ A pénzügyi reformból, a gazdasági újjáépítésből sohasem válhatik végered­ményben nemzeti reneszánsz, ha ezeket a célokat szem elől tévesztenék­. Én azonban hiszem, hogy a magyar­ság asszimiláló és sorsfordulatokat is meg­érző képessége, egészséges politikai ösztöne, mint a múltban számtalanszor, úgy ezúttal is érvényesülni fog és a rendelkezésre álló mai átmeneti időt okosan és előrelátással lesz képes felhasználni arra, hogy alkalmaz­kodjék életének új viszonyaihoz és ezáltal erőt gyűjtsön a megoldandó feladatok szá­mára. Us mi regi kasan­g. — Az alaptőke jegyzése. — A Magyar Nemzeti Bank alaptőkéjének lejegyzésének megállapított nyolcnapos ha­táridő nagy része eltelt. Már csak két nap van hátra, azonban az előjelek szerint ez a rövid idő is elég volt arra, hogy az ország egész lakossága, erejéhez képest egymás­sal vetélkedve, előteremtse a szükséges har­minc millió aranykoronát. Sőt minden valószínűség a mellett szól, hogy az alap­tőkét túljegyzik s igy a pénzügyminiszter esetleg kénytelen lesz a túljegyzések kon­­tingentálására vonatkozóan biztosított ki­jelölési jogával élni. Az alaptőke jegyzésében egyképen részt­­vesznek úgy a gazdák, mint a bankok, az ipar, a kereskedelem és a lakosság minden egyes rétege. Azok a hírek, mintha a gaz­dák háttérbe szorulnának a jegybank alap­tőkéjének jegyzése körül, minden alapot nélkülöznek. Maga a pénzügyminiszter ál­lapítja meg egy mai nyilatkozatában, hogy a gazdák részvé­nyjegyzési ügye közmegelé­gedésre elintézést nyert, mert a közélelmező minisztérium segítségével és az ő hozzájá­rulásával olyan megoldást sikerült létesí­teni, mely mellett a részvényt jegyezni akaró gazdák az új termésükre is kaphat­nak előleget. A részvényjegyzéshez szüksé­ges devizák tehát a gazdák számára is rendelkezésre állanak. A gazdák részvény­­jegyzése ügyében különben a mezőgazda­­sági érdekképviseletek az ipari és kereske­delmi érdek­testületekhez hasonlóan, felhí­vást bocsátottak ki, melyben felhívják a gazdatársadalom figyelmét a jegybank nagy közgazdasági fontosságára s kérik, hogy minél nagyobb számban és mentői tö­megesebben vegyenek részt a részvényjegy­zésben. A részvényjegyzés úgy a fővárosban, mint a vidéken igen élénk tempóban fo­lyik. Az érdeklődés mindenütt erős, a­mi­nek jellemző példája, hogy Szombathelyen egy hét alatt 1265 darab Nemzeti Bank­­részvényt jegyeztek s ebből a számból egy intézetnél nem kevesebb, mint 130 darab százkoronás részvényjegyzés történt. A Fu­­tura miskolci kirendeltségénél 450 darab részvényt jegyeztek, míg a miskolci pénz­intézeteknél, a Jegyintézet ottani fiókját is beleértve, 720 darab részvényjegyzés tör­tént. Kaposvárról eddig 340, Pécsről 1479,­• Békéscsabáról 1026, részvényjegyzés­ről érkezett jelentés. A belföld mellett azonban külföldi érdeklődés is mutatkozik, így egy olasz pénzcsoport 500.000 dollár értékű részvényt kíván jegyezni és átvenni. Május 7-én, a­mikor letelik a részvény­­jegyzésre szolgáló nyolc nap, azonnal pub­likálni fogják annak eredményét s minden valószínűség szerint a jövő hétre már az alakuló közgyűlést is összehívják. A köz­gyűlésen formailag is megtörténik a jegy­bank alakulása és­ a főtanácsosok, valamint a két alelnök megválasztása. Ezután fogja a kormányzó a bank elnökét kinevezni, a­ki most már bizonyosan Popovits Sándor lesz. Az ő kinevezése után kerül sor a többi vezető állás betöltésére. Eddig csak az bi­zonyos, hogy a vezérigazgatói széket Scho­ber Béla államtitkárral, a Pénzintézeti Kö­zéppont vezérigazgatójával töltik be, mint ahogy ezt annak idjén elsőnek jelentettük. * "A bank működésének megkezdése után azonnal átveszi a jegyintézet által forga­lomba hozott államjegymennyiséget, a­mi körülbelül két billió lesz, tehát jóval alatta marad annak a hét billiónak, a­mit az osz­trák újjáépítő akció megindítása után az új osztrák jegybank átvenni volt kénytelen. A Bank működésének középpontjában ter­mészetesen a bankjegykibocsátás és a ko­rona értékállandóságának biztosítása fog állani. A pénzügyminiszter véleménye sze­rint, a kormány a korona stabilizálására mesterséges úton semmit sem kíván tenni. A hivatalos felfogás az, hogy mihelyt a köl­csönt megkapjuk és megfelelő devizakész­lethez jutunk, a stabilitás magától elkövet­kezik. A korona nemzetközi értékelésében legújabban észlelhető kedvezőtlen eltolódás a pénzügyminiszter felfogása szerint, a bé­csi ára-k következése és a korona minden valószínűség szerint a legutóbbi árfolya­mainak átlagán fog bekövetkezni. Papp Elek, a Jegyintézet alelnöke, szintén a Nem­zeti Bank működésétől várja a korona sta­bilitását, de úgy látja, hogy ma még nehéz válaszolni arra, hogy ez a stabilitás mely ponton történhetik meg. Ezzel kapcsolatos az osztrák és a magyar korona egy szinten való stabilizálásának kérdése, illetőleg a bécsi sajtó által felvetett „Warungsgleich­­­­eit“-nak ügye. A fegyintézet alelnökinek megítélése szerint ez nem olyan egyszerű probléma, mint pillanatnyilag látszik. Eb­ben a kérdésben — úgymond — alig lehet határozni addig, a­míg a két ország között egyes gazdasági kérdésekben tiszta helyzet nem teremtődött.­ Itt közöljük, hogy a Magyar Nemzeti Bank részvényeire idegen pénznemekben teljesíthető befizetések átszámítási árfolya­mait a Devizaközéppont az 1924. évi május hónap 5-étől 10-éig bezárólag terjedő időre a következőképpen állapította meg: 100 aranykorona (vagyis 20 dollár 200­ cent) egyenlő 113 svájci frank 84 centime­nnal, vagy 4 font 12 shilling 6 pennyvel, vagy 54 hollandi forint 12 centtel, vagy 76 svéd korona 86 érő­vel. Konfliktus a német kormány és a szovjet kormány között. Berlinből jelentik, hogy a német kor­mány és a szovjet kormány között nagyhir­­telen konfliktus támadt, melyet orosz rész­ről egyelőre nem tudni, mely okból, - - úgy átszik —- kiélesíteni törekszenek. A konfliktus ki­induló­pontja az a ház­kutatás, melyet a berlini politikai rendőr­ség tegnapelőtt a szovjetköztársaság keres­kedelmi képviseletének helyiségeiben tar­tott. Erre az eljárásra az szolgáltatott okot, hogy Rozenhardt kommunista, a lett Würt­tembergben letartóztattak, a köztársaság védelméről szóló törvény­ellen való vétség miatt és a­kit Pomerániába akartak átszál­lítani, az őt kisérő württembergi rendőröket a kereskedelmi képviselet helységeibe csalta, a­hol ezeket fogvatartották, Rozen­hardtnak pedig alkalma volt megmene­külni. A rendőrség a kereskedelmi képvise­let nyolc alkalmazottját letartóztatta. Kresztinszky orosz nagykövetnek tilta­kozó levelére a külügyi hivatal azt vála­szolta, hogy a kereskedelmi képvisel­i nem élvezi a területenkívüliség jogát. A keres­kedelmi képviselet alkalmazottainak az a kísérlete, hogy egy német alattvalót elvon­janak hatóságai alól, a nemzetközi jog durva megsértése.. Német hivatalos helyen megállapítják, hogy az eljárást a lehető legnagyobb kímé­lettel és megfelelő formák között foganato­sították. Csak annyi történt, hogy egyik szobának az ajtaját, — minthogy­­annak kulcsát átadni vonakodtak, — erőszakkal kinyitották. Tegnapról mára virradó éjjel az­­tán a konfliktus egészen a szakadásig élesedett ki s Kresztinszky bezáratta a kereskedelmi képviselet helyiségeit és bejelentette, hogy rögtön elutazik Moszkvába, mihelyt tiltako­zott a külügyi hivatalnál a házkutatás ellen Az orosz nagykövet ma délelőtt jegyzéket adott a német külügyminiszternek, a­mely részletesen foglalkozik a konfliktust okozó eseménnyel. A jegyzék végén kijelenti, hogy kormánya részére fentartja a jogot, hogy a történtekből olyan konzekvenciákat vonjon le, a­milyeneket éppen szükségesnek tart. Az orosz nagykövet jegyzékére Strese­­man külügyminiszter jegyzékkel válaszolt.­­Válaszában kijelenti, hogy a német bel­ügyi hatóságok jelentése lényeges pontok­ban eltér a nagykövet közléseitől, a­me­lyeket az ügy haladéktalan tisztázása cél­jából közölt az illetékes belügyi hatósá­gokkal. A vizsgálat befejezése után még vissza óhajt térni az eset tárgyalására. . _ A tegnapi napon egész Németország tal­pon volt. Új birodalmi gyűlési képviselő­ket kellett választani. És a­mi mindenkor nevezetes esemény egy ország életében, ez­úttal sokszorosan megnőtt jelentőségében, hiszen tudta mindenki, hogy a maga sza­vazatával hozzájárul Németország sor­sának kialakításához. Mert az új birodalmi gyűlés azonnal kénytelen lesz olyan kérdé­sekről dönteni, melyek nem a napi életet irányítják, hanem a­melyek egyenesen a lét vagy nemlét problémáját érintik. Ért­hető tehát, hogy a német nép, a­mely egyébként szerelmese a politikának, teg­nap, szakítva a hagyománnyal, úgyszólván kimerítette azt a jogát, melyet a tágkörű német választótörvény biztosít számára. Ott, a­hol a húszéveseknek is van már szavazati joguk, ott a szavazatra jogosultak 85 százalékának a leszavazása igazán már az egész népet jelenti. Ez a túlságos bő­kezűség a választójog osztogatásában Né­metországra tegnap nagy veszedelmet rej­tegetett magában. Félő volt, hogy azok az elemek, a­melyek a dolgok természeténél fogva — fiatalság, megfontoltság hiánya, hevesebb vérmérséklet, tapasztalatlanság okából nem tudnak sorsdöntő problémá­kat megmérni — olyan radikális ábrázatú birodalmi gyűlést hordanak össze, a­me­lyet a szövetségesek és elsősorban Fran­ciaország maga ellen intézett kihívásnak minősíthetett volna. Ez a veszedelem sze­rencsésen elmúlt Németországról. Ez az, a­mi már most a csonka választási ered­ményekből is kiolvasható és megállapítható. Az új birodalmi gyűlésben a jobb- és bal­oldali szélsőségek nem jutottak túlsúlyra és ha­tért is vesztettek a középpártok, ez a veszteség nem olyan nagyarányú, mint a­hogy sokan remélték és mint a­mitől sokan féltek. Azt a nemzetközi politikát, melynek a jóvátételi bizottság által kiküldött szakér­tők jelentése adott lendületet és a­mely minden jel szerint azzal a reménnyel ke­csegtet, hogy véget vet az immár öt éve tartó európai káosznak, ezt a nemzetközi politikát a tegnapi német választások nem törték ketté. Az az álláspont, a­melyre a most hatalmon levő ,M­arx-korm­ány rá­­állott, mikor a szakértők jelentésének elfo­gadására határozta el magát, ezt az állás­pontot az új birodalmi gyűlés is magáévá fogja tenni. Hiszen a legszélsőbb jobbolda­liak, a német nemzetiek, sőt a fajvédők is az utolsó percekben teljesen átnyergeltek és ők, a­kik kezdetben a leghevesebb hadat üzenték a szakértők jelentésének, egy hirte­len fordulattal lekötötték magukat a jelen­tés elfogadása mellett. E tekintetben tehát az új birodalmi gyűlés bajt nem fog okoz­hatni. A kérdés, melyre azonban még fele­letet kell kapnunk, az, hogy mely pártok­ból fog az új kormánytöbbség összeve­rődni. Mert az természetes, hogy a koalí­ciós kormány kényszerűsége a tegnapi vá­lasztás után is változatlanul ránehezedik Németországra. A választási eredmény e tekintetben több lehetőséget tart nyitva és a Marx-kormánynak így módjában lesz be­látása szerint vagy jobbfelé a német nem­zetiek vagy balfelé a szociáldemokraták felé orientálódni A választás legnagyobb meglepetése tu­lajdonképpen a fajvédők sikertelen sze­replése és ezzel szemben a kommunisták jelentékenynek mondható előretörése. Ez a két momentum a külföld felé egy nagy ta­nulságot rejt magában és figyelmeztetésül szolgálhat a jövőre nézve, mert míg a kom­munisták minden egyes szavazatukat annak a gazdasági nyomornak köszönhetik, a­me­lyet a szövetségesek politikája zúdított Né­metországra, addig a fajvédők diadalútját tönkretette az a viszonylagos jóakarat, a­mely a szakértők jelentésében először éri Németországot a szövetségesek részéről. Ennek a választásnak visszhangját hal­lani fogjuk jövő vasárnap a francia vá­lasztásban. Még arról nincs hírünk, hogy miképen ítéli meg a német választás ered­ményét a francia közvélemény, de ha a francia választó­közönség megértést keres a szellem iránt, a­mely a német választáso­kon minden akadály és nehézség ellen győ­zött, akkor nem lehetetlen, hogy a francia urnákból is a béke és az újjáépítés szel­leme kerül ki szocialistát (azelőtt 171), 60 kommunistát (azelőtt 16), 16 bajor néppártit (azelőtt 20), 28 fajvédőt (azelőtt 3), ezenkívül 5 német­ hannoverit, 1 német­ szocialistát, 6 gazdasági pártit, 2 türingiai gazdaszövetsé­­git, 7 bajor parasztszövetségit, 6 würfen­­bergi, badeni és hesszeni gazdaszövetség­­párti jelöltet. Az eddig még nem ismeretes választások száma, körülbelül ötvenre tehető. A válasz­tások befejezése után a legfontosabb poli­tikai kérdés az új kormány megalakulása lesz. Úgy vélik, hogy a választások ered­ménye alakalmas alap egy nagy koalíciós kormány megalakítására. A koalíciós kor­­mányban a szociáldemokraták, a német néppártiak és a középpártiak vennének részt. A német nemzetiek egy nagy polgári kormány mellett csinálnak propagandát, a baloldali sajtó pedig fölveti a most meg­alakuló birodalmi gyűlés feloszlatásának a lehetőségét is. német birodalmi választás. Ifl szélsőséges pártok nem jutottak túlsúlyra. 15 német nemzeti párt megerősödése és a kommunisták előretörrése. — tizan­d­ős kormány alakul? — II választás eredménye. Bécs, máj. 5. (Saját tudósítónktól.) A választások eddig ismeretes eredménye, a­mely a középpárt gyengülését, a német nemzetiek és kommu­nisták megerősödését jelentik, a következők: Megválasztottak eddig: 93 német nemze­tit (azelőtt 65 mandátumuk volt), 44 német néppártit (azelőtt 66), 30 demokratát (az­előtt 39)­, 63 középpártit .(azelőtt 68) * 100 3 Berlin, máj. 5. (Wolff.) Az eddig beérkezett jelentések szerint a választások rendben folytak le. A szavazásban való részvétel rendkívül élénk. A szavazásra jogosultaknak mintegy 80— 85 százaléka élt szavazati iogával. Berlin, máj. 5. (Wolff.) A birodalmi kormány tagjai kö­zül Marxon és Stresemannon kivnl újra megválasztották Braun minisztert, továbbá Höflét, a megszállt területek miniszterét és Gessler hadügyminisztert. Berlin, máj 5. (Wolff.) A hivatalos ideiglenes válasz­tási eredmény a következő: Egyesült szo­ciáldemokraták 99, centrum 62, német nép­párt 45, német nemzeti népárt 99, német demokrata párt 24, bajor néppárt 15, kom­munista 51, bajor parasztszövetség 10, né­met hannoveri 5, fajvédő szabadságpárti 32, gazdaszövetség 9, német szocialista 4, összesen 455 képviselő. Francia felszólalás az európai béke érdekében. — A kamara elnökének választói beszéde. — Páris, máj. 4. (Havas.) Perez, a kamara elnöke, Poit­­iersben választói előtt mondott beszédé­ben azt a véleményét fejezte ki, hogy­ Né­metországgal szemben Franciaországnak becsületbeli kötelessége a jóvátételi fizeté­seket érvényesíteni. Mégis nem habozik kijelenteni, hogy Franciaország adósaival szeretne megegyezni és csapatait olyan ke­zességek és zálogok mellett visszavonni, a­melyek számára lehetővé tennék, hogy Németországgal ismét szíves viszonyba ke­rüljön. A szakértők jelentését és a jóvá­tételi bizottság határozatát, továbbá a nagyhatalmak döntéseit az igazság közeli győzelme szerencsés jeleinek tekinti. A zálogpolitika egyáltalában nem zárta ki a szövetségközi adósságok szabályozásának további menetét. A pénzügyi kérdések megoldása, éppúgy mint a leszerelés kér­désének elintézése, a jóvátételi probléma megoldásával továbbra is függő viszonyban marad. A francia pénzügyi viszonyok or­voslása már végbement és semmi sem iga­­zolja azt a feltevést, hogy ez az eredmény nem volna tartósnak tekinthető. Fejtege­téseinek további során Peret olyan intéz-­­kedéseket sürgetett, a­melyek az osztály,­harcot megakadályozzák és egyenlőség és szabadság révén a közrendet a diktatúra, anarkia és minden szélsőséges kilengés el­len­ biztosítják. Peret azzal a kijelentéssel fejezte be be­szédét, hogy a köztársasági párt sikerében teljesen megbízik, minthogy ez a párt a forradalmi elemektől éppoly távol tartja magát, mint az intranzigens nacionaliz­mustól, hogy ily módon az igazságos jóvá­tétel művét befejezze és hogy ez a párt a szövetségeket, — a­melyek az egyetlen po­zitív békebiztosítékot alkotják, — épségé­ben fenn fogja tudni tartani. A párt mind­azoknak a népeknek, a­melyekben meg van a jóindulat, hogy a békét megerősít­sék, testvérkezet nyújt és történelmi kül­detésének teljesítése közben az erőszak és hódítás szellemiét mindenhol le fogja fénz­deni.

Next