Budapesti Hírlap, 1924. október(44. évfolyam, 205–231. szám)

1924-10-30 / 230. szám

1924 október 30. (230. sz.) Budapesti Hírlap . (Kihallgatták az öngyilkos vendéglős feleségét.) Mai számunkban jelentettük, hogy a rendőrség nyomozást indított Uj­­várossy Márton pesterzsébeti vendéglős ön­­gyilkossága ügyében, mert a vendéglős a búcsúlevelében azt írta, hogy felesége ül­dözte a halálba. A detektívek ma megta­lálták az éppen elutazni készülő asszonyt, a­kit előállítottak a pesterzsébeti kapitány­ságra. Kihallgatása alkalmával az a­ssszony előadta, hogy rossz viszonyban élt a férjé­vel. Ura féltékenységével üldözte és e miatt oly erős összetűzések voltak közöttük, hogy egy alkalommal férje baltával támadt reá. Szerencsére csak könnyebben sebesült meg. Sebesüléséről orvosi látlelet vézetett s el­hagyta férjét. Török István próbaidős rend­őr lakására költözött. Tagadja, hogy a rendőrhöz barátságon kívül egyéb viszony is fűzte volna. Az asszony kihallgatása után kihallgatták a rendőrt is, a­ki az asz­­szony vallomásával megegyezően adta elő a történteket. Ő a férj hivására ment Új­­várossyékhoz lakni és a mindennapos ve­szekedések miatt költözött el onnan. Ki­hallgatásuk után mindkettőjüket elbocsá­tották a rendőrségről. — (Úri betörők.) Még augusztus végén feljelentést tett a rendőrségen özvegy Kala­­vova Antalné a földhitelintézet tisztviselő­nője, hogy a Baross-u. 96. sz. ház II. eme­letén levő lakásában betörők jártak és a többi között igen értékes ezüstkészletet vit­tek el. A főkapitányságon az Angyal-csopor­­tot bízták meg a betörés tetteseinek kinyo­­mozásával, a­mely azonban hosszú ideig semmiféle pozitív adatot nem tudott sze­rezni a tettesekre vonatkozóan. Egy hónapi nyomozás után a gyanú két, ugyanabban a házban lakó fiatalemberre irányult. Az egyik fiatalember magántisztviselő, a másik dohánygyári hivatalnok. A detektívek mun­káját megnehezítette az a körü­lmény, hogy az egész ügyet igen óvatosan és bizalmasan kellett kezelni. Ennek ellenére azonban né­hány nappal ezelőtt kétségtelen lett, hogy ők követték el a betörést. A két fiatalember egyikéről kiderült, hogy több erőszakos ak­cióban vett már részt, a másik fiatalember egy alkalommal mérgezett süteményt vitt Bécsbe Kun Bélának és csak véletlenen múlt, hogy a szovjetvezér nem evett a süte­ményből. A detektívek azt is megállapítot­ták, hogy a fiatalemberek a betörést meg­előző napon felkeresték Steiner Teleki-téri kereskedőt és megkérdezték, hogy vesz-e ezüstholmit. Másnap már odavitték az ezüstöt teljesen összetörve és Steiner meg is vette tőlük. A detektívek nyomozásának eredménye természetesen óriási konsterná­­ciót okozott a fiatalemberek családjában. A dohánygyári tisztviselőt elmegyógyintézetbe szállították, a magánhivatalnokot azonban a rendőrség letartóztatta és ma átkísértette az ügyészség fogházába.­­ (Sikkasztó banktisztviselő.) A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgató­sága följelentést tett a főkapitányságon, hogy a legutóbb tartott revízió alkalmával rájöttek arra, hogy az egyik folyószámlán 32 millió koronás sikkasztás történt. A nyomozás során az a gyanú merült föl, hogy a sikkasztást Löwinger Emánuel 38 éves könyvelő követhette el, a­ki ezelőtt tíz nappal távozott a bank szolgálatából. Löwingert a detektívek az István­ út 6. sz. házban levő lakásáról előállították a fő­­kapitányságra, a­hol előadta, hogy folyó­számlát nyitott a banknál és mint a folyó­számla-osztály könyvelője, a folyószámla javára kisebb tételekben 32 millió koronát utaltatott át és ezt a pénzt fölvette. Lö­wingert beismerő vallomása után őrizetbe vették.­­ (Baleset vagy öngyilkosság.) Az éj­szaka a Népszínház­ utca 42. számú házból a mentők eszméletlen állapotban szállították a Rókus-kórház­ba Hirtz Géza 42 éves magán­­hivatalnokot. Az orvosi megállapítás szerint Hirtz veronál mérgezést szenvedett. Mivel nem lehetett még kihallgatni, nem tudni, hogy öngyilkosságot akart-e elkövetni, vagy baleset áldozata.­­ (Betörés.) Az éjszaka betörtek Kertész Dániel kereskedőnek Baross-tér 32. szám alatti Keleti-mozgó épületében levő férfiruha üzletébe és onnan 12 millió koronát érő hét darab télikabátot elloptak. — A nyári utazás után fontos, hogy a nap és por által okozott hiányokat alkalmas pre­parátumok használata által jóvátegye. A Pessi, Budapest, IV., Váci­ utca 19. a cég ismert és bevált kozmetikai különlegességeit Budapes­ten állítja elő és költségmentesen szolgál min­den felvilágosítással. HOMOK ÉS DÉLIBÁB - REGÉNY.­­ 24 ERTA BALLA IRMA­ — A kutya ugat, a karaván halad! — elmélkedett Emilké és mi, a karaván, szá­guldottunk, mint egy kigyulladt meteor. — Te, ha nem jön meg az eszed, hát úgy leröpitelek arról a bakról! — menny­dörgött a bácsi, miközben hasztalan kísér­letezett, hogy átlendüljön az Emilke olda­lára és kiragadja kezéből a gyeplőt s a dühtől aléltan hanyatlott vissza az ülésre. — Te apagyilkos’, legalább szegény anyá­dat tekintenéd ... Drága, szegény felesé­gem, hogy igy kell őt látnom!! — üvöltött a bácsi. De Szuday nénit nem hatotta meg a Szuday bácsi ömlengése. — Mindig mondtam, hogy add el ezt a förtelmes gebét, de sohase azt teszed, a­mit én mondok! — szólt csaknem sírva. — Én nem akartam? Na ilyet! — kia­bált Szuday bácsi, miközben toronyma­­magasra szökkent velünk a kocsi. — Hát ez rágalom, érted, tiszta rágalom! — Miért hagyják ötét a bakra ülni? — ordított még jobban Őszi. Én rólam pedig, a­kinek a tiszteletére az egész száguldozás történt, mintha tel­jesen megfeledkeztek volna. Míg végre Szuhay néninek mentő gondolata támadt. — Fruzsinka édes, — egy hajszálon má, hogy föl nem borultunk — szóljon, az Istenért, maga neki. Magára hallgat! — Ez előbb is eszünkbe juthatott volna. — Emiiké, Emilké? — erőltettem meg a hangomat. — Állítsa meg a kocsit. Az én kedvemért... — Hallod? Fruzsinka kér, hogy állítsd meg a kocsit! — kiabált a néni olyan han­gosan, mintha a Mars-csillagra akarna üze­netet küldeni. — Parancsára, mindjárt! — kiabált hátra Emilké udvariasan. — Egy percnyi türelemért esedezem. — És űrlovas­ moz­­dulattal kezdett kormányozni a bakon, jobbra-balra rángatva a Libussza gyeplő­jét, a­mitől az még jobban megvadult és egy kukoricás szélén folydogáló patak felé irányította a járművet. — Mindjárt a másvilágon leszünk, — szólt a néni siri hangon és lehunyta a sze­mét, mint a­ki belefáradt a hiábavaló küz­delembe. És ki tudja, mi történik, ha eb­ben a percben egy erős kar meg nem ra­gadja a gyeplőt. A kar a Tamássyé volt, a­ki a fürdő felől jövet, meglátta a vesze­delmes helyzetünket és erélyesen beleavat­­­­kozott. A kocsi nagyot zökkent és megállt. — Drága barátom, az életünket men­tetted meg, — szólt hálálkodva Szuhay bá­csi. — Kívánj, a­mit akarsz, — és hol a zilált határa nézett, a­ki végre utólérte a járművet, hol Tamássyra, biztatóan. — A ti barátságtok a legszebb jutalom, — hárította el Tamássy a hála -----­mesnek induló megnyilatkozását. * — Fruzsinka, mit csinálsz olyan soká odabent? Az ember azt hinné, hogy hamis bankót gyártasz! — Kata állt az ablakom alatt. — Gyere­k! és sétálj el velem a ,«Vig tót»-ig, mert apáékat elcsalta Jocó és már Hancsát is. Őszit is értük küldtük, mint abban a balladában, hogy jöjjenek haza vacsorázni, de a fülük botja sem mozog. Ha nem volna apánál az egész hónapi fize­tése, nem lenne baj . . . — Ugyan Kata. — Hát bizony van az öregnek egy pár gyengéje, és így most nekem kell a sar­kamra állni. — Várj Kata, csak egy sóst kerítek ma­gamra. A , Vig tót“ a városka végén volt Szép piros telihold világított, mint egy fölszállt léggömb, úgy festett. A békák ábrándosan huhogtak a malomárokban. Kata benézett a kerthelyiségbe, a galagonyabokrokon ke­resztül. Szuday bácsi az asztalfőn ült, kö­rülötte vidám társaság. Piros bor és jó­kedv. A szót Szuday bácsi vitte és úgy lát­szik, nagyon elemében volt már. Kata az ajkára tette a kezét, hogy ne moccanjak. — Dömsödi is velük van, meg Horváth és társai. — Emilke az asztal végén ült csendes apátiában. Jocó egyre töltögetett mindkettőjüknek. — Hát kedves Jóska barátom — szavalta Szuhay bécsi Horváth felé fordulva, akár­hogy vesszük, nem volt szép, gavalléros el­­járá­s. Fótdy Zoltán nem­ karakter, igenis, egy piszkos fráter, nem bánom ha vissza­­­mondod neki, mert három évig bolondí­totta az én lányomat, és aztán egyszerre elmaradt a házamtól. Pedig nem sajnáltam tőle a boromat és a drága vacsorákat. Ilát jól van pajtás, helyes, a te ved lesz, Isten , éltessen benneteket, de nem kellett volna­­ szégyenkeznie akkor sem, ha egy Szuhay­­ István, a Ferenc József-rend lovagja lenne­­ az apósa ... Nem volt tiszta munka tőle­tek, nem gavalléros eljárás — folytatta egy kicsit nehezen perdülő nyelvvel. Hor­váth mélabúsan bólintott. Kata olyan vörös lett a rejtekében, mint a rák. — Az én leányom, Szuhay Kata, ilyen himpellért Micsoda leány, barátom Nem sajnáltam a pénzt a kitanittatására. Több esze van, mint az egész vármegyének, és nekünk mindnyájunknak itt együttvéve. És huncut, hitvány gazember és a torkára forrasztom a szót, a ki egy szót is mer szólni rá. Hát nem jár jól vele, a­ki elveszi — kiabált harciasan — az én leányommal, Szuhay Katával!? — és fenyegetően tekintett kö­rül. — Az csak mindig jó példát látott az anyjától, az én drága, kedves feleségem­től! — Jocó újra bólintgatott. — Mert olyan asszony az, fiaim, de olyan... ott van hitvesi hűség, hiába kísérleteznek egye­sek! — Jocó újra bólintgatott — olyan lesz a leánya is. Szakasztott olyan. Nézd meg az anyját, vedd el a leányát ! — menny­dörögte. — Te pedig kedves barátom, ne vágj grimaszokat, érted, kedves drága Döm­­södi barátom... mert lesz azért, a­ki el­veszi, ha itt nem kell senkinek, elveszi Ta­mássy. Derék ember__— Kata, mint egy ördögtől megszállott, két ugrással bent volt a kertben. — Apa, azonnal,­­ rögtön jöjjön haza. Anya üzeni. Már egy órája várjuk a vacso­rával! — Szuhay bácsi legyintett. Emilke egy latin sort citált Vergiliusból. Kata ki volt kelve a képéből. De türtőztette magát. — Kérlek, apa, egész komolyan üzeni anya, valami nagyon sürgős beszédje van. (Folyt. köv.) attrakció n­etedik enenyország Filmjáték - felvonásban. A főszerepben: Gabriel de Gravone li-bár!“!dr.k!IIII te« Asthma su. Mindenütt kapható! U­t­óraktár Török Jóssaf R.-T gyógyszertára, Budapest, VII, Király ucca 1. szám TáVIRIBTOH: Amerika a jóvátétel! bizottságban. Paris, okt. 29. A jóvátétel! bizottság tegnapi ülésén az elnök üdvözölte Perkins amerikai állampol­gárt, a­ki mostantól kezdve — a londoni értekezlet határozataihoz képest — részt vesz a jóvátételi bizottság tárgyalásain, ha a bizottság olyan kérdésről tárgyal, a­mely a szakértők jelentésének végrehajtására vonatkozik. Owen Young jóvátételi fizetési főbiztos is jelen volt. Bemutatta utódját, Gilbertet, a­kinek átadta a maga teendőit. A spanyolok megkezdték Marokkó kiürítését. Madrid, okt. 28. A visszavonulási műveletek első szakasza tegnap játszódott le­ .A spanyolok Sesaant átengedik a bennszülötteknek. A draaelasefi helyőrség visszavonulóban pihenőt tartott Akarretban, Draaelaseftől négy mérföldre. A laraichi zónában is több állást kiürítettek. Franklin-Bouillon angorai követ, Páris, okt. 29. A Matin szerint Herriot fölajánlotta Franklin-Bouillon képviselőnek az ango­­rai követi állást. mim­ikum é­s művészet. * (Radó Mária vendégjátéka.) A kis Abi­gail belesodródik a fényes angol királyi udvarba és szepegve tekintget körül. Mind nagy, hatalmas előkelőségek körülötte, a kiről tisztelettel beszél az ország. A kis Radó Mária is igy sodródott be, a magyar színművészet királyi udvarába, a Nemzeti Színház színpadára és elfogadva nézett kö­rül az országhíres előkelőségek között, hol mellette Márkus Emília gazdagon fej­lett művészete pompázott, Aczél Hana finom érzelmessége játszott át a derűbe, Odry Árpád művészetté emelt értelmességje csillogott és Pethő Attila közvetetten, me­leg hangjai szóltak. De a kis Abigailt Se­ribe ötlete az Egy pohár víz-ben nagy ud­vari méltóságba segíti. Radó Mária mai fel­léptével még nem jutott el eddig a meg­oldásig. Talán az elfogódottság szorította olyan szűkre hangjának terjedelmét, úgy hogy sem érzelmi mélységét, sem értelmi kiélezését nem hallottuk. A művészi erő csak apró szikrákat vetett belőle, a lélek­től áthatott test fényességét nem láttuk. Lehet, hogy sokkal több, mint a­mennyit ma mutatott, de ha nem több, még sokat kell tanulnia, főleg szépen, igazán magya­rul beszélni. (N­. J.) * (Hírek a Tudományos Akadémiából.) J. B. Dumas francia tábornok a Tudomá­nyos Akadémiának egyik kiváló kültagja volt. A tábornok unokája, a­ki jeles ké­mikus, megiratta nagyatyjának életrajzát és annak írógéppel sokszorosított példányát a külügyminisztérium közvetítésével meg­küldte az Akadémia könyvtárának. B. Dumas annak idején kiváló természettudó­sok vélekedése szerint is, a francia tudo­mányosságnak kimagasló vezető egyénisége volt és Párisban felállított szobrára a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagjai néhai Than Károly egykori másodelnök gyűjtése alapján adakoztak is. Néhai id. Szily Kálmánról az Akadémiá­nak két osztálya tart emlékbeszédet és pedig az első osztályból Tolnai­ Vilmos, a III. osztályból pedig Ilosvay Lajos. Ezen­­kívül még öt akadémiai tagról készül em­lékbeszéd és pedig: Békefy Remigről Do­­manovszky Sándor, Ferdinándy Gézáról Slo­ner Ödön, Tsenády Nagy Gyuláról , Hó­man Bálint, Tagányi Károlyról Kovács Ferenc és Smolka Szaniszló külső tagról Bobrovszky János tart emlékbeszédet. A novemberi összes ülésen hirdetik ki az idei Kóczán-pályázat eredményét. A bí­rálók: Ferenczy Zoltán r. t., Papp Ferenc és Jakab Ödön 1. tagok. A Pesti Tőzsde két nagy jutalomtételére beérkezett tervrajzok megbírálására az Akadémia II. osztálya az egyik bíráló bi­zottságba Matlekovics Sándort, Bernáth Istvánt és Feiner Frigyest, a másik bizott­ságba Gál Jenőt és Czettler Jenőt küldte ki. * (A színházak vigalmi adójának ügye a tanács előtt.) Jelentettük, hogy a színigaz­gatók szövetsége több beadványban kérte a főváros tanácsától a vigalmi adó leszállítá­sát. A főváros pénzügyi ügyosztályában eb­ben az ügyben már több megbeszélés volt, a­melyen a színigazgatók is részt vettek. A színházak vigalmi adó ügye a holnapi ta­nácsülés napirendjére is fel van véve, azon­ban a tanács érdemben nem fog dönteni a vigalmi adó leszállításáról. Illetékes helyen a döntés elhalasztását azzal indokolják, hogy a főváros költségvetésének elkészíté­séig az adók leszállításáról alig lehet tár­gyalni. Lubitsch Ernő Kvittek vagyunk! Szerelmi sarkjáték 6 felvonásban,a Pénteken Kamarában ÁLLANDÓ CSILLÁRKIÁLLÍTÁS .ÁLTALÁNOS“ Vörösmarty u. 5 ■ ........«p—11— 9 * (Csánki Dezső dr. ünneplése.) A Ma­gyar Történelmi Társulat abból az alka­lomból, hogy az Országos Levéltárnak új palotájában való elhelyezését befejezték, Csánki Dezső dr. főigazgatónak és a Ma­gyar Történelmi Társulat alelnökének tisz­teletére emlékkönyvet adott ki, a­melyet az Országos Levéltár tudományos tisztviselői kara irt. A 17 ív terjedelmű, díszesen kiál­lított emlékkönyv átadása ma délben tör­tént. Csánki Dezső dr.-t Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, mint a Magyar Tör­ténelmi Társulat elnöke, hosszabb beszéd­ben üdvözölte. Kiemelte beszédében az ün­nepelt érdemeit, a­melyeket az Országos Levéltár új épületének megteremtése és be­rendezése körül szerzett. Az ünneplés végén Csánki Dezső dr. köszönetet mondott a nagyszámban megjelent üdvözlőknek, a­kiknek soraiban ott láttuk: Petrovich Ele­ket, a Szépművészeti Múzeum főigazgató­ját, Végh Gyulát, az Iparművészeti Múzeum főigazgatóját, Hóman Bálintot, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Lukinich Imrét, a Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgató­ját, Tomanovszky Sándor, Heckler Antal, Melich János egyetemi tanárokat, Czakó Elemér h. államtitkárt, Boncz Ödön minisz­teri tanácsost, Babics József udvari taná­csost, Feszt Aladár főigazgatót, Pu­ch és Gyalakay ezredeseket és a Magyar Törté­nelmi Társulat igazgató választmányának igen sok tagját. * (Az iparművészet és a sport.) Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter ma meg­­­­látogatta az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulatnak az Andrássy-úti Műcsarnokban lévő kiállítását és ez alkalommal nagy elis­meréssel nyilatkozott különösen a textil- és ötvösművészetünk és agyagművességünk fejlettségéről. A miniszter megállapította, hogy a kiállításon sok emlék- és jutalom­­díjnak alkalmas műtárgy van és megígérte közbenjárását, hogy a sport és egyéb verse­nyek intézői az eddig adományozott, több­­nyire szokványos dijtárgyak helyett, jeles hazai iparművészektől eredő és a választé­kosabb ízlésnek is megfelelő jutalomtárgya­kat szerezzenek be.

Next