Budapesti Hírlap, 1924. október(44. évfolyam, 205–231. szám)

1924-10-04 / 208. szám

1924 október 4. (208. sz.)Budapesti Hírlap. N­API HÍREK. Ez már döfi! W3SV fi legjobb a testgyakorlás Van, a­ki a svéd tornára esküszik; van, a­ki azt mondja, hogy nincs jobb testgya­korlás a favágásnál; szép számmal akad­nak hívei a vívásnak is és akárhány em­ber azt tartja, hogy legszebb és leghasz­nosabb mégis csak a labdarúgás. És min­­denik sport művelői külön-külön fel tudják sorolni azt a kiváló hasznot, a­mellyel az ő kedvtelésük jár. A sportra, a testgyakorlásra nálunk min­dig sokat adtak és sokat adnak ma is. Har­cias nép vagyunk és mostanában különö­sen gondolnunk kell a jövővel, kemény és edzett fiatalság fölnevelésével. Bűnt követ el az, a­kinek erre nézve megfigyelése, terve, indítványa van és nem rukkol ki vele. Én nem akarok bűnös lenni és ezért tapaszta­lataim alapján megismertetem mindenkivel a testgyakorlás legjobb módját. Teljesen ön­zetlenül közprédává teszem és megengedem, hogy bárki használja. A legjobb módnak azért mondom, mert többféle sportnak jó tulajdonságait egyesíti magában, így: nagyszerűen fejleszti a láb­izmokat, hozzászoktatja az embert a rúgás­hoz, alaposan kipróbálja a kitartást és tü­relmet, tágítja a tüdőt és egészen fölkeveri, frissé, pezsgővé teszi a vért. Hétfőn fogtam hozzá. Megjelentem a főváros közoktatásügyi osztályában (vár­­megyeház-utcai front, második emelet) és működési bizonyítványt kértem egy tanító részére. Szívesen meghallgattak, előzéke­nyen fogadtak és mindjárt el is küldtek valami számfej­tőségbe, a­mely éppen az ellenkező oldalon (Károly-körút, második emelet) van. — Oda tessék menni, ott tessék a műkö­dés adatait kiíratni és nekünk elhozni, azok alapján majd kiállítjuk a működési bizonyítványt. Emeletről le, emeletre föl ... lépcső és újra lépcső ... húsz, ötven, száz ... sok kérdezősködés. Végre helyben vagyok. Az illető hivatalszobában is szívesen meghall­gattak, előzékenyen fogadtak és ott is mindjárt el akartak küldeni. — Hja, ez nem megy úgy kérem... Mi­­nek küldik önt ide? Ők mondják meg, hogy mit akarnak... Ez nagy munka... Nek Jtem előbb ki kell mindent keresni. .. — Ideküldtek, ne tessék üres kézzel visszaküldeni. Tessék kikeresni az adato­dat, hogy hiába ne szaladgáljak. Jó ember volt, derék ember. Nem ment Ugyan olyan gyorsan, mint a­hogyan el­mondom, bizony várni kellett, de mégis megkaptam az adatokat egy kis papírlapon. — Tessék, most mehet vissza oda, a­hon­nan jött. Vágtattam lóhalálában és mint diadal­mi jelvényt lobogtatva a cédulát örömmel újságoltam: — Itt vannak az adatok, most már kiál­líthatják a bizonyítványt. — Ma? Lehetetlen. Holnap délben meg­lesz, tessék akkor érte jönni. Hozzon ma­gával állami és városi bélyeget is. Megmondták, hogy a városi bélyeget ott kaphatom a második emeleten a számve­vőségen, vajúr az iktatóban, vagy hol. Meg­találtam, megvettem a bélyegeket is. Kedden boldog reménységgel kopogtat­tam a hivatalszoba ajtaján. — Sajnáljuk, még nem kész a bizonyít­­vány. — Én is sajnálom, mert sürgős szüksé­gem van rá. — Holnap délben föltétlenül meglesz. — Köszönöm előre is. Lépcső és újra lépcső . . . húsz, ötven, száz . . . meglehetősen fejlődtek már a lábizmaim és tágult a tüdőm. Szerdán úgy jelentem meg, mint a­ki egészen bizonyos a dolgában. Nem hiába mondják, hogy szomorú egyformaságban peregnek le a napjaink, ma is úgy történt minden, mint tegnap. — Sajnáljuk, még nem kész a bizonyít­vány. Holnap délben föltétlenül meglesz. Forrott a vérem, olyan erőt éreztem ma­gamban, hogy ütni szerettem volna, de úrrá lett rajtam a türelem és kitartás. Lépcső és újra lépcső . . . húsz, ötven, száz . . . Csütörtökön megkaptam a bizonyítványt. de nem csak úgy, hogy eg­yszerűen a ke­zembe adták volna. Ő nem, története van ennek is. Nem bizonyítványt, hanem va­lami előadói jelentést nyomtak a kezembe, azzal, hogy menjek el a 271-ik számú szo­bába, ott van a bizonyítványkiállítás mes­tere. Ott is nagyon szívesen meghallgattak, előzékenyen fogadtak és mindjárt el is küldtek. — Tessék elmenni a számvevőségbe, h­ogy ragasszák rá a bélyeget. — Mért kérem, itt nem lehet rá ragasz­tani? Nem, tessék odamenni. Merítem, mentem, mendegéltem, a­míg végre odaértem. — Ide küldtek kérem, hogy ragasszák rá a bélyeget. Nevettek is, bosszankodtak is. — Márhogy a bélyeget ragasszuk rá. Mi­nek küldik ilyen dologgal hozzánk? Hisz ez az akta, ez az előadói jelentés rendben van. Csak tessék visszamenni, a­honnan küldték. — Kérem, nagyon kérem, ha már itt vagyok, tessék ráragasztani a bélyeget. Ne­gyedik napja szaladgálok, nem szeretném, n­a ma is hiába tenném. Ez is jó ember volt, derék ember, rá­­ragasztotta a bélyeget. — No öreg, — biztattam magamat. — most már csak megkapod a működési bi­zonyítványt. * Két­­óráig tart a hivatalos óra és már fél kettőre járt az idő. Sietnem kellett n­a­­­gyon. Szerencsémre az előző három nap annyira megerősítette a lábizmaimat és annyira tágította a tüdőmet, hogy bírtam az iramot. — Tessék, rajta van a bélyeg. Még egy kis türelempróba és megkaptam a hatsoros működési bizonyítványt. — Nagyon köszönöm. — Még nem kész. Tessék ezzel a bizo­nyítvánnyal elmenni az első emeletre a Kammermayer­ utcai oldalra­­Zilahi alpol­gármester úrhoz és vele aláíratni. Ha alá­írta, jöjjön vissza hozzánk. Ha jókor visz­­szajön, még ma kiadjuk. Nekirugaszkodtam ennek az utolsó aka­dálynak. A Gerlóczy-utca második emele­téről mint a bolond szaladtam a Kammer­­mayer-utca első emeletére, végig az egész hosszú fronton, míg végre megtaláltam az alpolgármester szobáját, a­mi annál nehe­zebben ment, mert a neve nincs kiírva az ajtajára, mint a többi polgármestereké és más tisztviselőké. Az előszobában a szolga fölvilágosított: — Nincs itt az alpolgármester úr, lenn van tanácsülésen. — Hol? Utána megyek. Ezt alá kell íratnom. — Az első emeleten, a túlsó oldal végén. Gyerünk. A sportemberek nagyon nagyra vannak Nurmival, a csodafutóval. Hátha még engem láttak volna! Porzott még a kőkocka is. Rohantam, a­milyen széles a városháza, át a Gerlóczy­ utca felé és éppen mikor a tanácsterem elé értem, akkor jött ki a szobából és fordult be a lépcsőre az alpolgármester. Tudom, hogy mi illik, nem álltam útját. Tisztelettudóan követtem. Valahol majd csak elcsíphetem. Hogy hová ment? Oda, a­honnan én jöttem: a Kain­­nermayer­ utcai szobájába. No végre! Az irodában megkértem a kisasszonyt: — Legyen szives írassa alá ezt a bizo­nyítványt az alpolgármester úrral. — Nincs itt, tanácsülésen van. — De itt van, mert ment be a másik aj­tón, én nyomon követtem. — Hja úgy, akkor várni kell, míg az al­polgármester úr csönget, hamarább nem szabad hozzá bemenni. Úgy megedződtem e négy nap alatt, hogy leültem és vártam. Múltak a percek. Végre megszólalt a megváltó csengetyúszó. A kisasszony be... majd ki a kezembe a bizonyítvány ... rajta az aláírás: Zilahi... még öt perc a kettőhöz... szaladok vissza a második emeletre a Gerlóczy­­utcába ... dagad a lábikrám, fújtat a tüdőm, csorog a veríték ... Csupa jó ember, csupa derék ember. Megvártak, a bizonyítványra valami stam­­pigliát ütöttek rá és kiadták. Isten bizony kiadták. Félháromra értem haza, kihűlt a leves, kiszáradt a krumpli, de nagyszerű étvággyal megettem. A­kinek az­ orvos testgyakorlást rendel, kérjen a főváros közoktatásügyi osztályá­ban működési bizonyítványt. De nem mu­száj éppen ide mennie és nem is kell éppen ezt kérnie. Menjen akármelyik hivatalba, kérjen akármit, még jobban jár, hiszen ne­kem csupa kedves és előzékeny emberrel volt dolgom és mégi­­...­­ —jó. — (Anatole France állapota válságos.) Toursból jelentik: Anatole France állapota nem javult. A beles két nap óta a legna­gyobb nyengeség jeleit mutatja. — (József Ferenc kir. herceg esküvője.) József kir. herceg tábornagynak, a világ­háború dicsőséges magyar hadvezérének fia, József Ferenc kir. herceg szkv. huszár­­kapitány, holnap, szombaton vezeti oltár­hoz menyasszonyát, Anna szász kir. her­cegnőt, Frigyes Ágost szász király leányát. Az esküvő a Boroszló mellett levő Sibyl­­lenártban lesz, a szász királyi család kas­télyában és jelenlegi tartózkodásának he­lyén. A fejedelmi nász alkalmával a meny­asszony tanúja Miksa kir. herceg lesz, az elhunyt Károly király testvére, József Fe­renc kir. hercegé pedig Thurn-Taxis Al­bert herceg, a­kinek regenszburgi kasté­lyában a jegyesek egymással Thurn-Taxis Erzsébet hercegnő esküvőjén megismer­kedtek s a­ki sógora József kir. herceg­nek. Esküvő után a fiatal kir. herceg a feleségével Passzauba utazik, onnan a MFTR által nagy készséggel felajánlott Zsófia főhercegnő nevű jatton Budapestre jönnek, a­hová október 7-én reggel tíz óra­kor érkeznek meg. Budapesten a fiatal pár első útja a budavári Mátyás-templomba lesz, a­hol a fenségek frigyét Csernoch bíboros hercegprímás fogja zenés mise után megáldani. A templom e­gy része ez alkalommal a kir. hercegi család meghí­vott vendégei részére lesz fenntartva, a nagyobbik rész azonban nyitva marad a nagyközönség számára. Még ugyanaznap, október 7-én este, József kir. herceg tábor­nagy és felesége, Auguszta kir. hercegasz­­szony budavári palotájukban estét adnak, a­melyen menyüket a magyar társadalmi élet­ kiválóságainak fogják bemutatni. — József Ferenc kir. herceg házassága újabb rokoni kapcsolatot létesít József nádor családja és több uralkodóház között. A szász király maga is rokonságban van a legtöbb előkelő dinasztiával, így a Bour­bonokkal, a portugál királyi családdal, a kóburg-gotai, a szász-meiningeni, a vrei­­mari hercegi ággal, a bolgár királyi csa­láddal stb. Gyermekei közül Margit és Mária hrcegnőket két liohenzollern her­ceg vette feleségül. Fiának, Keresztély kir. hercegnek, Thurn-Taxis Erzsébet hercegnő­­ a felesége, míg másik fia, Ernő herceg, luxemburgi hercegnővel kötött házasságot. A kedves és bájos menyasszony, Anna her­cegnő, jelenleg 21 éves és házassága azok közé a kevés fejedelmi frigykötések közé tartozik, melyeket nem a politika, hanem egy szép és fiatal emberpárnak őszinte, meleg vonzódása hozott létre. A fiatal pár bevonulásának útvonala ez: Eötvös­tér, Petőfi-tér, Piarista-ház, Váci-utca, Gi­­zella-tér, Dorottya-utca, Lánchíd, Albrekt­­ut, Mátyás-templom.­­ (Az egyetemi év megnyitása.) A buda­pesti királyi magyar Pázmány Péter tudo­mányegyetem október 9-én, csütörtökön tartja az egyetemi tanácsot beiktató s a tanévet megnyitó ünn­epies közülését. A közülést megelőzőleg délelőtt 10 órakor az egyetemi templomban ünnepies szentmise és Veni Sancte lesz. Az ünnepies szentmise után délelőtt 11 órakor az egyetem dísz­termében tartandó közülésen Zubriczky Aladár, az egyetem ez idei rektora el­mondja az egyetemi tanácsot beiktató ün­nepi beszédét. A tanév ideje alatt vasár­naponként délelőtt 10 órakor csendes szent­mise van az egyetemi­ templomban, a­mely után fél 11 órakor az egyetemi ifjúság ré­szére szentbeszédet mondanak. Ezt a szent­beszédet rendszerint a hitszónoklat tanára szokta mondani, a kinek ez katedrájával járó kötelessége. Mivel Vass József minisz­ternek kalocsai nagypréposttá történt ki­nevezésével ez a katedra jelenleg betöltet­len, a szentbeszédeket most Tóth Tihamér dr., egyet, magántanár fogja mondani, a­ki október 5-én kezdi meg a diákprédikáció­­kat.­­ (A budatétényi missziós ház fölszen­telése.) Az idén egy új szerzetes­rend tele­pedett meg Magyarországon: az Isten igé­jéről nevezett missziós társulat. A rend a pápától missziós területül Ázsiának azt a részét kapta, a­hol a történelmi kutatás szerint a magyarok őshazája volt és a­hol a turáni népek bölcsője ringott. Erre a missziós munkára magyar hithirdetőket, magyar segítőtársakat akar nevelni a szer­zetes­rend, a­mely ez okból missziós háza mellett egyelőre magánjellegű gimnáziu­mot is létesített. Magyarországon jelenleg két helyen működik a szerzetesrend: a pécsi egyházmegyéhez tartozó Máriakéménden és a székesfehérvári egyházmegyéhez tar­tozó Budatétényben. Ez utóbbi helyen van a rend nevelőintézete, a­melynek főnökévé csak legutóbb nevezték ki P. Hanzen Hű­bérnét, a­ki eddig a máriakéméndi rendház­nak volt a főnöke és a­ki helyett Mária­­kéméndre P. Drnek Félix került, a­ki egy­ben ennek a plébániának adminisztrátora. A budatétényi missziós házat ünnepies ke­retek között fogják október 6-án felszen­telni és a rend magángimnáziumával együtt rendeltetésének átadni. Erre az ünnepségre eddig Csernoch János dr. bíboros-herceg­­primás, Prohászka Ottokár dr. székesfehér­vári megyéspüspök, Klebelsberg Kunó gróf­i kultuszminiszter, Fehér vármegye főispánja és alispánja és több előkelő vendég jelen­tette be megjelenését. A felszentelés dél­előtt 10 órakor csendes szentmisével kez­dődik, a melyet a hercegprímás mond. .A­ki a szentmise alatt szentbeszédben fogja a rend hivatását és érdemeit ismertetni. Szentmise után a missziós ház felszentelése és a vendégek üdvözlése fog lefolyni, majd Prohászka püspök mond beszédet. Az ün­nepséget ebéd rekeszti be.­­ (Gorkij Maxim jól van.) Rómából jelentik: Gorkij Maxim, a­ki ezidőszerint Szorrentóban tartózkodik, egy barátjához intézett levelében megcáfolja azokat a lap­­jelentéseket, a­melyek szerint ő halálán van. Gorkij kijelenti, hogy jól érzi magát és, legközelebb fiával együtt Rómába uta­zik. Ezidőszerint emlékiratain dolgozik, a­melyekben az orosz forradalomról és Le­ninről is megemlékezik.­­­ (A magyar politikai foglyok.) Az international­­ hatvanadik születésenapja alkalmából Londonban manifesztumot ad­tak ki. Ebben a manifesztumban ü­dvözlik börtönben sínylődő elvtársaikat Olaszor­szágban, Magyarországban, Spanyolország­ban és a többi fasiszta államokban. Nem tudjuk, hogy a londoni szocialisták hon­nan vették információjukat, de nagy szí­vességet tennének nekünk, ha megmonda­nák, kik sínylődnek nálunk börtönben azért, mert szocialisták? Az Internazionale hírszerző irodája a legpontosabban mű­­ködő világszervezetek közé tartozik. Buda­pestről, Bécsből pontosan kapja a magyar viszonyokról értesüléseit. Ha pártszem­pontból kiélezettek is ezek a híradások, úgy tudjuk, hogy valótlanságot sohasem mondanak. Honnan vette hát a londoni manifesztum a magyar börtönökben síny­lődő szocialistákat?­­ (Lederer Sándor halála.) Tegnap éjjel váratlanul elhunyt Lederer Sándor szol­­nok megyei nagybirtokos, az olasz művé­szetnek külföldön is elismert szakértője. Tavassszal ünnepelte hetvenedik születés­­­napját Itáliában, azon a földön, melynek művészetéről oly sok értékes tanulmányt írt. Búcsúzni ment oda, mert érezte, hogy utoljára láthatja kedvelt remekeit. Lederer eredetien nem a művészettörténetet válasz­totta szakmájának, hanem mérnöki okle­velet szerzett. Belső hivatása azonban már korán a művészet felé terelte és buzgó ta­nulmányok útján kiváló szakemberré ké­pezte ki magát. Lelkiismeretes szorgalom­mal gyűjtötte az adatokat és munkáit mindig a legnagyobb alapossággal írta. Legelső értekezései, melyek a Művészet ha­sábjain jelentek meg, a Szépművészeti Múzeum felsőolaszországi mestereiről szól­nak, majd később a múzeum évkönyvei­ben a régi képtár két toscanai alkotásának mesterét határozza meg. Az olasz művé­szettől idegen területre Lederer csak egy­­izben tett kirándulást, midőn a múzeum híres Greco-képéről írt kiváló tanulmányt. Nagy szeretetében az olasz művészet iránt nem érte be a tudományos vizsgálódással, hanem szerezni is vágyott valamit annak a művészetnek emlékéből, a­melynek rokon­érzése és tudományos érdeklődése szólott, így keletkezett olasz képgyűjteménye, me­lyet a külföld előtt Venturi folyóirata, a L’arte ismertetett. A magyar kulturvilág egyik komoly tudósát vesztette el Lederer Sándorban. Fivére volt néhai Lederer Bé­lának, a jeles politikai írónak és Lederer Rudolf zenetörténésznek és mecénásnak.­­ (Izvolszki diplomáciai iratváltása.) Berlinből jelentik: Október 20-án a kül­ügyminisztérium megbízásából Izvolszki diplomáciai iratváltás címen új négyköte­tes okmánygyűjtemény jelenik meg, a­mely­ felöleli az orosz állami levéltárnak az 1911—14. évekre terjedő orosz-francia kapcsolatra vonatkozóan eddig felkutatott minden titkos okmányát.­­ (A pozsonyi angol konzul az elnyo­mott tőtökről.) Prágából jelentik a Magyar Távirati Irodának. Hlinka képviselő, a tót néppárt vezetőjének hatvanadik születése­­napján Rózsahegyen vasárnap diszebéd volt, a­melyen, mint a cseh lapok jelen­tik. Smallbones pozsonyi angol konzul is részt vett. A cseh lapok azt írják, hogy az angol diplomatának már puszta jelenléte is rendkívüli jelenség, ehhez járul még az is, hogy a konzul pohárköszöntőjében meg­emlékezett az elnyomott tót nemzetről is.­­ (A csongrádi merénylet.) A főkapi­tányságról tegnap detektíveket küldtek ki több alföldi városba, hogy kézrekerítsék azt a két fiatalembert, a­ki Popovics Ist­vánt rávette arra, hogy a csongrádi bomba­merényletről hamis bejelentést tegyen a főkapitányságon. A kiküldött detektívek­­től még nem érkezett jelentés útjük ered­ményéről, de a rendőrségen erősen bíznak a nyomozás sikerében. — (Az időjárás.) A Meteorológiai Intézet jelenti: A kontinens nyugati részein az időjá­rási helyzet rosszabbodott, a­mennyiben dep­resszió alakult ki, centrumával a La­ Manche csatorna felett és másodlagos képződményével Magyarországon. Ezzel szemben Kelet-Európa felett erős légnyomási maximum (775 mm.) foglal helyet, a­mely Oroszország belsejében fagypontig terjedő lehűlést okoz. Hazánkban általában esős és enyhe az idő, számottevő eső azonban alig volt. Időjóslat: Lényegtelen hóváltozás és helyenkint kevés eső.­­ (Adományozás.) Egyházasfalvi Tőttőssy Béláné berhidai Larath Mária, édesatyja, berhidai Larath Mihály földbirtokos emlékére Berhida község jóléti céljaira egy millió koro­nát, testvére berhidai Larath István dr. emlé­kére a berhidai róm. kat. iskola részére 500.000 koronát adott SODORJON P­AP IR !

Next