Budapesti Hírlap, 1924. november (44. évfolyam, 232–256. szám)

1924-11-27 / 253. szám

1924 november 27. (253. sz.) Budapesti Hírlap .­­ (Apponyi Albert gróf levele a Tudo­mányos Akadémiához.) A Magyar Tudomá­nyos Akadémia novemberi összes ülésén köszönetét fejezte ki Apponyi Albert gróf igazgató és tiszteleti tagjának, hogy a ma­gyar tudomány érdekében Henri Bergnen­­hez, az értelmi együ­ttmunkálkodás nemzet­közi bizottsága elnökéhez nyilt levelet inté­zett. Berzeviczy Albertnek, az Akadémia el­nökének köszönőlevelére Apponyi Albert gróftól most a következő válasz érkezett: — Nagyméltóságu Elnök Úr! Hálásan vet­tem az elismerésnek azt a nyilatkozatát, a mellyel az Akadémia engem abból az alka­lomból kitüntetni kegyeskedett, hogy a Nem­zetek Szövetségénél és a kebelében alakult értelmi együttműködési szervezetnél sikerült közbelépést kieszközölni a magyar tudomány érdekében. Én, midőn ezt megindítottam, csu­pán a Genfben elvállalt küldetésnek egyik fontos kötelességét teljesítettem. Bergson úr­tól vett egy meleghangú levél remélnem en­gedi,­ hogy a nagynevű bölcsész és az elnök­lete alatt álló testület az ügyet nem csupán formailag karolta föl. — Fogadja nagyméltó­ságu Elnök Úr kiváló tiszteletem őszinte nyil­vánítását. Apponyi Albert. * (Vörösmarty-kézirat.) A mostoha idők arra kényszerítenek egy úriasszonyt, hogy megváljon egy hosszú évtizedeken át kegye­lettel őrzött emléktárgytól. Egy beirott papírlap ez, Vörösmarty Mihály kezeírása és névaláírása. Különös érdekessége ez emléknek, hogy vers, a költő kezeírásában. És pedig vers, a­mely alkalmasint isme­retlen is, sőt igen különös vers. Nyolc sor az egyik, nyolc sor a lap másik felén. Kü­lön olvasva is jó, együtt olvasva is. De kü­lön olvasva éppen az ellenkezője annak, a­mi az egésznek az értelme. Külön­ dicsőí­tése Jollasichnak, az osztrák kamarillának, a Windischgraetznek és gyalázása Magyar­­országnak. Együtt: Magyarország dicsőí­tése. Vannak darabokból összekombinált képek, melyek mások jobbról, mások bal­ról nézve. Ilyenfélének mondható ez vers­ben. Nyilvánvaló, hogy az elnyomatás ide­jén készült s hasonlítható a Gertrudisz ki­rályné megöletésére öszeesküdtekhez az esztergomi érsek által intézett kétértelmű levélhez: Reginam onidere nolite timere stb. A vers igy indul egyik oldalon: Éljen egész világszerte Jellasichnak hires teste A másik oldalon: Hires Magyar Dicsőség Légyen gúny és nevetség Együtt igy: Éljen egész világszerte Hires magyar dicsőség, Jellasichnak hires tette Légyen gúny és nevetség, stb. Talán akad azok közt, kik e sorokat el­olvassák, olyan kézirat- és autogram gyűjtő, a ki kegyeletből nagylelkűség­ből és nemes passzióból magához váltja ez em­léket s ezzel gazdagítja gyűjteményét és jót tesz valakivel, a ki könnyezve válik meg sokáig őrzött e kincsétől . (Nem tartják meg az idén a Nobel­­ünnepet.) A svéd akadémia elhatározta, hogy mivel a Nobel-díj nyertesei közül senki sem jelenhet meg, — Reymond len­gyel költő, az irodalmi díj nyertese súlyos beteg, — az idén nem tartja meg a szoká­sos Nobel-ünnepet. * (A japán-magyar esten.) a­melyről la­punk legutóbbi számában írtunk, mint utó­lag értesülünk, Vikár Bélának Nippon című­ alkalmi, új verse is előadásra került. A verset Garay Etta tolmácsolta és szavalatá­val osztatlan sikert aratott. * (A szőlészek és borászok útmutatója.) Huszonhatodik évfolyama jelent meg a Borá­szati Zsebnaptárnak, a­mely minden szőlő­birtokosnak, borkereskedőnek, korcsmárosnak, borügynöknek, borászati alkalmazottnak nél­külözhetetlen kézikönyve. Az 1925. évre szóló kötetben ismertetve vannak nemcsak a szőlő- és borgazdaságra vonatkozó összes törvények és rendeletek, az ennek szolgálatában álló intézmények teljes címtárral, a fontosabb sta­tisztikai adatok, hanem a szőlőmivelés és pincekezelésban előforduló minden munka. A könyvet, a­mely most is Drucker Jenő dr. szerkesztésében jelent meg, a Budapesti Hír­lap könyvkereskedése útján lehet megszerezni. Ára 40.000 korona. * (A Magyar Néprajzi Társaság) ma dél­után felolvasó ülést tartott, a­melyen Soly­­mossy Sándor dr. alelnök tartott előadást a néptudomány tárgyköréről és módszerei­ről. Előadásában megvonta a tudomány határvonalát és megállapította módszereit. Az etnológia szerinte valamennyi huma­nista ismeret­szakból kihasít egy-egy részt és pedig azt, a­melyik az eredet kérdéseire vonatkozik. Ez az egyetemesség adja meg ennek a tudománynak szokatlanul egyéni jellegét. Előadása további folyamán a nép­tudomány módszereinek nagyértékű meg­­állapító erőit igazolja. Kitért a magyarság ugor-korszakában való állapotára, majd áttér a szociológiai átalakulásokra. Az elő­adást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Utána Kiss Lajos székfoglalóját tartotta meg és A kasza a hódmezővásárhelyi evi bér kezén című dolgozatát olasta föl. A felolvasó ülést választmányi ülés követte.­­ (A második balatoni kiállítás.) A második balatoni kiállítás elrendezése már megkezdő­dött a Nemzeti Szalonban. A kiállításon 109 művész vesz részt, 350 darab műtárggyal. Kü­lönös a kiállításnak Mészöly Géza nyolc isme­retlen, muzeális jellegű művének bemutatása, de ezenkívül az elhunyt régi Balaton-festők mind képviselve lesznek. A művészi anyag el­rendezését Déry Béla, a Balatoni Társaság másodelnöke és a Nemzeti Szalon igazgatója végzi. Az ünnepies megnyitás 29-én, szomba­ton délután 4 órakor lesz, a­melyen a Bala­toni Társaság és a Nemzeti Szalon tagjai tag­jegyük előmutatása mellett vehetnek részt. * (Lemondott a bécsi Karltheater igazga­tója.) Bécsből jelentik, hogy Bernau, a Karltheater igazgatója lemondott a veze­tésről. A lemondás oka az, hogy Bernau vezetése alatt a színház gazdasági tekintet­ben teljesen leromlott és a csőd szélére jutott. A színház üzemi tanácsa most arra törekszik, hogy az illetékes hatóságok tá­mogatásával az üzemet átmenetileg foly­tathassa. * (A temesvári Arany János Társaság matinéje.) Temesvár nagymultú kulturális és irodalmi egyesülete vasárnap délelőtt tartotta idei második matinéját a színház termében. Az ünnepet a Magyar Dalárda nyitotta meg, majd Szabolcska Mihály, a társaság elnöke értekezett a zsoltárok köl­tészetéről s az általa újabban átdolgozott ősrégi zsoltárokról. A magyar zsoltárfordí­tások már négyszáz évre nyúlnak vissza, így nem csoda, hogy nyelvük annyira ne­hézkessé vált, hogy alig érthető. Szabolcska megkezdte most a zsoltárok átírását és három ilyen átdolgozását föl is olvasta a matinén. A mű­sor többi pontját Solymosy Adolf értekezése a magyar lírai költészet­ben előforduló Petőfi előtti tájképekről, Kosztolányi István verse, Osztie Andor hu­moros karcolata tette. A matiné a Magyar Dalárda magyar népdalok előadásával zá­rult. * (Balázs Árpád — Szegeden.) A nép­szerű magyar dalköltő tegnap este a sze­gedi Tisza-szál­ló nagytermében tartota meg első ízben nótaestjét a szegedi közönségnek, a­mely tüntető szeretettel fogadta Balázs Árpád közvetetten és elragadó magyar népdalait. Az énekszámokat Károlyi Árpád teljes zenekarával kísérte művészien. A vá­ros társadalmi köreinek számos előkelő­sége ünnepelte a hangversenyt követő ban­ketten az illusztris művészt. zonyítékaim vannak, előadom őket. Meg lesz lépőive. Ma este is szereztem tapaszta­latokat, voltam odafent az emeleten. Óva­kodjék Wheatonitól, csak hat hónapja, hogy a háznál van, de azért tudok felőle vala­mit — láttam valamit! Kezet szorítottunk és elváltunk. X. FEJEZET. Az egyiptomi tíz nyavalya. A következő napokban nehezen vártam a postát, lestem a tudósítást Guytől és Shaw­­tól egyaránt és felettébb szerettem volna újra Ludford­ Hallba menni. Guy eleinte rém irt, de Shawtól kaptam néhány sort azzal a kéréssel, hogy egyelőre ne jöjjek és később, ha jövök, vigyázzak, nehogy köves­sen valaki, mert ő rá nézve még nem mul el minden veszedelem. Guy Ludford­ Hallban azt ígérte, hogy két három nap múlva eljön, de, hogy nem adott életjelt magáról, a hét elején írtam neki. A válasz postafordultával megjött, azzal a biztos ígérettel, hogy vasárnap vil­lásreggeli átjön automobilon. Kért, hogy okvetetten legyek otthon, mert nagyon fon­tos közölni valói vannak. A levél csütörtö­kön reggel érkezett és én rögtön feleltem rá, tudósítva őt, hogy várom a megjelölt időben. A meleg nyári napok ugyan lassan múl­tak, türelmetlen voltam és untam maga­mat, pedig so­k jó ismerősöm volt a környé­ken, de javarészt idősebb emberek voltak, vagy tudománnyal túltömött fiatal leányok, a­kikben semmi örömöm nem telt. Vágy­tam, hogy elmehessek apám kedves ottho­nából, de fogva tartott a lydford-halli dol­gok iránt való érdeklődés és Guy megígért látogatása. Nagy magános®ágomban majdnem min­den este elővettem a titokzatos bronz sze­lencét a falba épített va®szekrényből és ki-­­váncsian nézegettem Mi lehet benne? Mi az, a­mitől — Arnold szerint — a civilizált világ szája, meglepetésében, látva marad? Hallottam titokzatos múmiákról, melyek szerencsétlenséget, sőt halált hoztak annak fejére, a­­ki síri nyugalmukat háborgatta, de nem tudtam elgondolni, miféle vesze­delmet hozhatna rám a szelence? Hiszen én nem tudatosan cselekedtem — csak eszköz voltam egy másik ember kezében és Shaw, meglehet, valami okból meg akart ijeszteni az elbeszélt rejtelmes históriával. Csütörtökön este, mikor mindenki aludni ment, a könyvtárba mentem dohányozni. A verandára tekintő nagy ablak nyitva állt, odakint dicsőséges, holdvilágos nyári éjszaka volt, egy levél sem mozdult, eleinte kibámultam az ablakon, későbben kinyitottam a tűzbiztos szekrény acélajta­ját és kivettem belőle a szelencét. Vele együtt volt eltévé Arnold utolsó levele, azonkívül a fenyegető levél, melyet Arnold táskájában találtam és a régi újságszám, mely Lady Lettice Lancaster kalandos éle­tét tárta föl. Fogtam a szelencét és od­asttem a zöld­­ernyős lámpával megvilágított íróasztal­hoz, előkerestem a nagyítóüveget és gon­dosan megvizsgáltam vele a szelence kül­sejét. M­egálla­pítottam, hogy a forrasztás, mellyel lezárták, nagyon régi lehet, talán nem is nyitották föl soha és Arnold csak a szelencével együtt fölfedezett papyrus­­tekercs tartalmából tudta, mi van a szelen­cében. Arnold nagytudom­ányú egyiptológus lé­tére bizonyosan elvitte fölfedezéseit a Bri­­tish­ Múzeumba, gondoltam. Megvárom idehaza a vasárnapot és Guy látogatását, azután bemegyek Londonba és tudako­zódni fogok. .(Folyt. köv.) MI NEM SZÓLUNK EGY SZÓT SEM, de hallgassa meg azoknak az elismerő véleményét, akik már látták a CAPITOL grandiózus műsorát! ! Előadások: 6, 1/19. — Telefon 1. 142-09. OffNM 5. 7, 5»VERNASZKila utoljára. * (Kanáry Zoltán.) Ez a címe Ráskai Ferenc most megjelent regényének. A re­gény a mai világban játszik s benne van teljesen ennek a kornak a levegője, gondja, izgalma, de egyben könnyed vérü, élni akaró felfogása is. Ráskai Ferenc nem pá­lyázik regényével komplikált lélektani rajzra, nagyképű „meglátásai“ sincsenek, ellenben jóízűen mesél, ötletesen bonyolít s végül ügyesen bogozza ki a szálakat, me­lyek keze alatt természetesen, egyszerűen emberin bonyolódtak össze. Ráskai Ferenc regénye kellemes és egyben vidám olvas­mány, úgy hogy a ki kezébe veszi, néhány kellemes órát szerez vele magának s le sem teszi, a­mig ki nem olvasta. A könyv a Légrády rt. kiadásában jelent meg s kap­ható lapunk könyvkereskedésében is. * (Mű­kiállitás Makón.) A Képzőművészek és Iparművészek Országos Gazdasági Szövet­sége december 7-én nyitja meg makói műkiál­­lítását, a­melynek fővédőségét Purgly Emil, Csanád vármegye főispánja vállalta. A szövet­ségnek ez lesz első vándorkiállítása. A szö­vetség ezúton keres kapcsolatot a vidéki kö­zönséggel, hogy ily módon a legkiválóbb ma­gyar képzőművészek és iparművészek alkotá­sait közvetítse. A szövetség ezúton is felkéri a kiállító művészeket, hogy a kiállításra szánt műveiket legkésőbb november 29-éig a par­lament épületébe (XI. kapu) délután 4 és 5 óra között küldjék be. * (Tudományos előadások.) Az Eötvös Lo­­ránd Metafizikai és Fizikai Társulat november 27-én, csütörtökön délután 6 órakor az I. sz. fizikai intézetben (VIII., Eszterh­ázy­ utca 7.) ülést tart, a­melynek tárgyai: Gruber Nándor előadása: A számok oszthatóságáról és Gáti Béla előadása Az elektromosság millió kilo­méteres sebességéről. A Magyar Földrajzi Társaság didaktikai szakosztálya november 27-én délután 6 óra­kor a Reáltanoda­ utcai főreáliskola előadó­termében ülést tart. Kari János beszámol a finnországi utazás pedagógiai tanulságairól. Befejezésül földrajzi vonatkozású sarki film kerül bemutatásra. * (Solymossy Sándor dr.) főiskolai ta­nár A Niebelungok és a hun monda cím­mel folytatja A lovagkor mondavilága című érdekes ciklusát pénteken délután fél 4 órakor az Urániában. * (Oroszlán Zoltán dr.,) a Szépművé­szeti Múzeum igazgató őre, kiváló arkeo­ fógusunk Élet a császárkori Rómában cím­mel érdekes előadássorozatot tart az Urá­niában. Előadásaiban a császárkori Róma egész társadalmi és politikai élete, irodá­ig® és művészete, raffinál­t szórakozása és 9 mulatságai korhű képekben kelnek életre előttünk. A nagyszabású ciklus első elő­adása a nagy események színhelyével, a császárok híres Rómájával foglalkozik szombaton délután fél 4 órakor. * (Nagy Mikulás-délután) lesz dec. 7-én 3 órakor a Zeneakadémián. Oszkár bácsi mesél, Babos Évi szaval, Szécsy Hédi tán­col. Jegyek 10—20 ezer koronáig a Zene­­akadémia portásánál már kaphatók. Színház. * (Operaház.) Ma délelőtt féltizenegy órától két óráig tartották meg Mozart Mi­­randolina című dalművének főpróbáját zsúfolt nézők előtt. A főpróba teljes elő­adás benyomását keltette. * (Molnár Ferenc új darabja.) A Víg­színházban minden este Molnár Ferenc nagyszerű új vígjátéka, Az üvegcipő kerül színre, a­mely egymaga tölti be a műsort. Vasárnap délután a Bunburyt adják, a­melynek ez lesz 25-ik előadása. * (A nótás kapitány — 50.) Jubileumi előadás lesz pénteken a Fővárosi Operett­­színházban. Ötvenedszer kerül színre A nó­tás kapitány, Farkas Imre szenzációs ope­rettje. A hét többi estéjén is A nótás kapi­tányt adják. VERNASZ­K utoljára. Hangverseny. * (Sauer Emil) dec. 12-iki 75-ik jubilá­­ris zongoraestéje oly ünnepi hangverseny tesz, a­minő Budapesten még nem volt. Tiszteletét és szeretetét fogja közönségünk kifejezésre juttatni ez alkalommal a nagy mester iránt, a­ki a közönség által óhaj­tott művekből, főleg Chopin-darabokból összeállított ragyogó műsorát fogja előadni. (Harmonia.) * (A Rosé-kvartett) dec. 3-án és 4-én adja két estéjét. A világnak ezt a legelső vonósnégyesét mindenütt a világon, mint a klasszikus művek legjobb és legméltóbb tolmácsolóját ünnepük. I. estéjén Mozart g-dur és Beethoven e-moll, továbbá Korn­­gold Budapesten még elő nem adott á-dur vonósnégyesét. II. estéjén Brahms á-moll, Smetana é-moll (Aus meinem Leben) és Schubert d-moll (Das Tod und das Mäd­chen) vonósnégyesét fogja közönségünk a világhírű kvartett utolérhetetlen művészi előadásában hallani. (Harmonia.) * (A Wiener Sinfonie Orchester,­ a vi­lág egyik legelső hangversenyzenekara január 16-án és 17-én adja Bloch Leó, a Berliner Grosse Volksoper főzeneigazga­tója vezényletével III. és IV. estéjét. (Har­monia.) * (A Léner-vonósnégyes három bérlet­estje) dec. 29. jan. 3 és 6. Bérletben 20 szá­zalék kedvezmény. (Fodor.) * (Mascagni dec. 7-iki zenekari hangver­senye) iránt órási az érdeklődés. Népszerű helyárak. Jegyek Fodornál. * (Magyar Művészek Szövetkezete— Rózsavölgyi hangversenyei.) Dohnányi Ernő zongoraestéje ma 27-én 6 órakor. Műsoron Bach, Beethoven, Mo­zart és a mester Ruralia Hungarica című 7 számból álló zongoraseitejének első elő­adása. Bach­­-moll mise nov. 29-én 7 órakor. Vezényel: Lichtenberg. Szólisták: Tihanyi, Basilides, Székelyhidy dr. és Kálmán. Telmány Emil bucsuestje dec. 3-ikán. Tavasszal Délamerikába utazik s másfél évig nem fogjuk élvezni hatalmas művé­szetét. Műsoron: Nardini: Sonate, Bach: Ciaconna, Kodály: Vieuxtemps, Saint Saens s Székács Aladár: Poeme. (Kézirat.) Friedmann Ignác nov. 30. és dec. 2-iki estéjére néhány pódiumjegy még kapható, dec. 13-án adja utolsó estéjét. Dohnányi egyetlen zenekarkiséretes fel­lépése, a II. kamarazenekari estén, dec. 9- én. Ez alkalommal játssza először Mozart á-dúr versenyét saját kadenciáival. Vezé­nyel: Komor. Közreműködik még: Farkas Sándor. Műsoron: Siklós, Kamarasvit, Beethoven: I. szimfónia stb. A Wiener Filharmoniker estéi december 10- én és 11-én a budapesti zeneélet nagy ünnepei. * (Hangversenyek.) A Fővárosi Énekkar Karvaly Viktor karnagy vezetése alatt ör­vendetesen fejlődik. Idei hangversenyükre is változatos s érdekes műsort állítottak össze. Programjukból Schubert Miriam diadal­éneke című kantátájával kezdték, melynek szoprán szólóját Kacsóh Magda énekelte. A magyar komponistákat Kacsóh Pongrác, Molnár Antal és Geszler Ödön képviselték poétikus dalokkal, az idegen mestereket Cui, Hosier és Debussy egy-egy finoman szőtt műve, utóbbi Ottlik Pálma pompás fordításában. Az énekkar előadása fegyel­mezett és gondosan kidolgozott. Ülve azon­ban nem szabad énekelniök, nemcsak azért, mert ülve sehol sem énekelnek Euró­pában, hanem azért is, mert a rekeszizom így korántsem tud teljes munkaképesség­gel működni. Az est szólistája Melles Béla volt, a­ki szond művészettel hegedült.­­ Két hegedűművésznő bemutatkozásáról is beszámolhatunk: Dullien Klára és Steiner Böske képességei egyaránt szép fejlődést

Next