Budapesti Hírlap, 1924. november (44. évfolyam, 232–256. szám)
1924-11-07 / 236. szám
10 * is BVSZB. Budapest, péntek, 1924. november 7. Operaház: Nincs előadás. • Nemzeti Színház: A házasságok az égben köttetnek (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Nincs előadás. Városi Színház: Falu rossza (18). Renaissance Színház: Kisértetek (128). Vígszínház: A tolvaj (148). Fővárosi Operett Színház: Nótás kapitány (148). Magyar Színház: A masamód (128). Király Színház: Marica grófnő (548). Belvárosi Színház: Az olasz asszony 048). Blaha Lujza Színház: Puszipajtások. Sziriában stb. 049). Apolló Színház: Szépfensége. Szeánsz, stb. (8) Terézkörúti Színpad: Uj műsor (19). Vidám Színpad—Békeffy-kabaré: Uj műsor kezdete pontosan 9 órakor. Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Novemberi műsor (8). Papagáj: Novemberi műsor (II). Kis komédia: Az öröm völgy-villa. Meiss Piccadilly: Rott, Steinhardt stb. (18) . Corvin Színház, Magyar Angol Híradó. Dick az evezőbajnok, Asszony a neved (Ramon Novarro és Barbara La Marr). Előadások kezdete hétköznap 5. 7. 9 órakor, vasárnap fél 4, fél 10, fél 5 és fél 10 órakor. Uránia: Csókos Velence, 6 felvonás. Papa kedvence, 6 felvonás. Az előadások kezdete: 5.7. 14. és 10.10 órakor. Kamara: Asszonyok ellensége (amerikai luxusfilm). Ámor inkognitóban. (Főszereplő Constance Talmadge.) Az előadások kezdete 4. 6. 8 és 10 órakor. Mozgókép-Otthon: Édes anyám! Amerikai burleszkek. Előadások 4. 6. 8 és 10 órakor. Omnia: (J. 1—25.) Emberek . .. álarcok . . Harry Piel monumentális mesterműve 2 részben, 12 fejezetben. Előadások 4, 6, 8 és 10 órakor. TÖBBÉI 11FSZÉK. • Elhalasztják az emigráns-pörök tárgyalását. A budapesti büntető törvényszék nem kevesebb, mint huszonkilenc emigráns-per tárgyalását tűzte ki november és december hónapra. Az első per tárgyalásának határnapja november tizenegyedike lett volna, azonban a királyi ügyészség most a kitűzött főtárgyalások beállítását kérte, mert úgy értesült, hogy a Nemzeti Múzeumban sok olyan nyomtatvány található, mely az emigránsok ellen bizonyítékul fölhasználható. Ennek az anyagnak az áttanulmányozása pedig hosszú időt vesz igénybe s ezért kéri, hogy a kitűzött főtárgyalásokat halasszák el. — Az agárdi rablógyilkosság. A székesfehérvári törvényszék itélőtanácsa Horváth Gyula dr. tanácselnök elnöklésével ma folytatta Vajas János és társa bünpörének tárgyalását, akik, mint lapunk mai számában megírtuk, Szabó György korcsmárost az agárdi országúton meggyilkolták és kirabolták. Kihallgatták ma Hilbert Aulal cipészmestert, aki azt vallotta, hogy ő adta kölcsön Vajasnak azt a botot, amelyet később Szabó holtteste mellett találtak. Mocsári Károly hentesmester vallja, hogy kis híjja, hogy nem ő került Szabó György sorsára. Vajas tíz mázsa zsírt kínált neki olcsó áron. A zsír — mondotta — egy tanyán kapható, ahová a Déli Vasúton lehet eljutni. Szerencsére, — mondja a tanú, — a felesége, aki nagyon olcsónak találta a zsírt, gyanakodni kezdett és nem engedte meg, hogy Vajassal elutazzon. Takács Józsefnek szintén fölajánlotta Vajas a tíz méter mázsa zsírt. A tanúnak eszébe jutott Vajasnak egy kijelentése, amelyet korábban tett, hogy legjobb volna egy gazdag zsidót vidékre csalni és gajdeszbe küldeni. Ezért nem ment bele az üzletbe. Bába János hentesmestert szintén vidékre akarta csalni Vajas. Negyven darab sertést ajánlott neki megvételre hihetetlen olcsó áron. Messó János hentesmesternek félvagon sertést ajánlott Vajas. A sertések állítólag Dinnyés közelében, egy pusztán voltak. Vajas azt mondotta, hogy a Déli Vasúton lehet oda eljutni és hogy sok pénzt hozzon magával, mert bort isvehet ott olcsó áron. — Nem féltem ugyan, — mondja a tanú, — de éjjel mégsem tartottam jónak Budapesti Hírlap 1924 november 7. (236. sz. sok pénzzel az országúton járni Vajassal. Mikor én nappal akartam elutazni, abba Vajas nem egyezett bele, inkább lemondott az üzletről. Két napra rá meggyilkolta Szabó Györgyöt. A tárgyalást holnap folytatják. . . A Versailles! fümpör. Versaillesből jelentik. Az itten kastélyban fölvett film ügyében indított perben ma hirdették ki az Ítéletet. Marialis Diana, Bouchenot és Lavalle filmművésznőket egyenként 50 frank pénzbüntetésre, Kreisler osztrák filmrendezőt feltételesen egyhónapi fogházra és 200 frank pénzbüntetésre ítélték. Fleck filmrendező ellen az eljárást különválasztották. Ellene később hoznak ítéletet. Ezüst evők és sietek, naszajándékok, brilliáns ékszerek. Ryönsr.Y Sorots, olcsón vásárolhatók Schxmekaar Károly-körut 28. Központi városka? főkapunál ezer korona ?Várja magasszáru női garanta.lt isz a bSreipőnek laKH-KapuvaL nogata .......................... 175 ezer korona. Schihfer-cég,Budapest, I. Döbrenrelter 4—6. Telefon 5 — 71. KÖZGAZDÁSÁ a £2 íjfUsggsfar üssw&eti Bénii nem szállítja le a nalmatlássat. — Az osztrák jegybank példája ránk nem lehet mértékadó. — Schober Bélának, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatójának nyilatkozata. — Mai számunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy az Osztrák Nemzeti Bank szerdán tartott ülésén a hivatalos bankkamatlábat 15 százalékról 13 százalékra szállította le. Ismertettük mindazokat az okokat és körülményeket is, amelyek az osztrák jegybankot erre az elhatározásra bírták. A magyar pénzügyi körök nagy érdeklődéssel tárgyalják az ausztriai frankkamatláb leszállítását. A budapesti piacon az a vélemény alakult ki ezzel kapcsolatban, hogy az Osztrák Nemzeti Bankot a magyar jegybank is követni fogja a kamatláb leszállítása terén. E kérdésben Schober Béla dr.hoz, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatójához fordultunk, ki a következőképpen nyilatkozott a Budapesti Hírlap munkatársának: — Annál a viszonynál fogva, amely a bécsi és budapesti piac között van, természetesen figyelemmel kell kísérnünk az osztrák pénzügyi viszonyokat. Az azonban más kérdés, hogy ezek milyen kihatással vannak a magyar piacra és milyen intézkedéseket követelnek tőlünk. A bankráta tekintetében például aligha van kihatása az Osztrák Nemzeti Bank elhatározásainak a magyar jegybank politikájára. A mostani osztrák kamatlábcsökkentésnek sincsen semmi különösebb és fontosabb jelentősége a mi szempontunkból, mint ahogy a múltban sem volt, amit az alábbiak világítanak meg legjobban: — Amikor Ausztriában még 9 százalék volt a hivatalos bankráta, mi 10 százalékban határoztuk meg és nem változtattuk meg akkor sem, s mikor az osztrákok 12 százalékra emelték fel. A 12 százalékról 15 százalékra történt újabb emelés ugyancsak nem vonta maga után a magyar bankráta megváltoztatását s mi csak nemrég, körülbelül egy hónappal ezelőtt emeltük 10 százalékról 12 és félre a leszámítolási kamatlábat. Ezt pedig kizárólag azért tettük, mivel az őszi kampány természetes következéseként a Magyar Nemzeti Bankkal szemben támasztott igénylések tetemesen növekedtek. Bennünket elhatározásainkban tehát egyedül a magyar piac helyzetei és követelései vezetnek, nem pedig az osztrák jegybank kamatpolitikája. Hisz minket, az agrikultur Magyarországot éles különbség választ el Ausztriától, az ipari országtól egyéb vonatkozásokban is. Igen lényeges eltérés például a két ország pénzyi és hitelügyi viszonyait illetőleg az is, hgy amíg Ausztriában a magánkamatláb a bankkamatláb alatt van, addig nálunk jelentős mértékben felülmúlja a piaci kamatláb a hivatalos bankrátát. Ez a körülmény ugyancsak azt bizonyítja, hogy a kamatláb csökkentése, vagy emelése egészen más hatást vált ki nálunk, mint Ausztriában. - A külföldi tőke érdeklődése. Az újjáépítő akció célkitűzéseiben az az elgondolás is érvényesült, hogy a pénzérték állandósulása nyomán járó gazdasági konszolidálódás, felkelti majd a külföldi tőke érdeklődését a magyar gazdasági élet iránt. Az államháztartás kiegyensúlyozására felvett külföldi kölcsön így csak bevezetője lesz tehát azoknak a további külföldi kölcsönöknek, amelyek a magángazdaságban fognak elhelyezkedést keresni. Ezt a feltevést az eddigi tapasztalat helytállónak mutatja. A külföldi tőke, ha csak tapogatózva is, de megjelent a belföldi pénzpiacon. A gyümölcsöző elhelyezkedést kereső külföldi tőke figyelme elsősorban a föld, a házbirtok és az ország mezőgazdasági struktúrájához simuló fejlett iparágak felé fordul. Már eddig is jelentékeny kihelyezések történtek a külföldi hitelezők részéről házbirtokokra és nagy kölcsönöket kapott a malomipar is. A földbirtok hitelszükségletének külföldi tőke segítségével való kielégítését viszont ismert okok akadályozzák. Most a malomipar ismét jelentékeny külföldi hitelekhez jutott, amennyiben Guiness angol bankár, aki a magyar malomkölcsönök folyósításával foglalkozik, mint jelentik, a Viktoria, Borsod Miskolci és az Első Békéscsabai Malom rt. részére nagyobb dollárkölcsönt folyósított és ami a legfontosabb, 10—12 százalékos kamatbázison, tehát olcsóbban, mint a hivatalos bankkamatláb. Egy másik angol csoport már hosszabb ideje tárgyalást folytat viszont abban az irányban, hogy a magyar mezőgazdasági termelés számára nyújtson hitelt. Tilden Smith angol üzletember áll ennek az akciónak az élén, akinek az a terve, hogy a hitelt nem pénzben, hanem a többtermelés céljait elősegítő mezőgazdasági gépekben és munkaeszközökben nyújtják s ezeknek a vételárát hitelezik hosszabb lejáratra, úgy, hogy a nyújtott hitelért egy közbenső kéz — állítólag Léderer, az ismert bécsi szeszgyáros — vállal felelősséget. Az áruhitelnek ez a módja angol termelési érdekeket is szolgál. Az angol kormány és a parlament ugyanis bizottságokat küldött az exportpiacokul számbajöhető államokba annak tanulmányozása végett, hogy nem lehetne-e hosszú lejáratú áruhitellel elősegíteni az angol királyság ipari exportját s ezáltal szaporítani az erős munkanélküliséggel küzdő belföld ipari munkaalkalmait. Ennek a tanulmánynak eredménye ez a terv, mely a magyar gépipar szempontjából sem közömbös és valószínű, hogy a hazai vállalatok, amelyek az elhelyezés tekintetében számbajöhető mezőgazdasági gépek és eszközök szállításában úgy ár, mint minőség tekintetében versenyképesek az angolokkal, kénytelenek lesznek hasonló hitelezési feltételek mellett kiszolgálni a magyar mezőgazdaságot. Igaz, hogy e törekvésükben szükségük lesz a belföldi hitelforrások és pedig úgy a jegybank, minnt a P. K. támogatására. Ezek az intézményeknek kétségkívül feladatuk is lesz adott esetben, olcsó hitellel segítségére sietniük az érdekelt iparágaknak. — A kishaszonbérletek ügye. A földtulajdonosok és a haszonbérlők között felmerült súrlódásokra való tekintettel a földmivelésügyi miniszter rendeletet intézett az alispánokhoz és a gazdasági felügyelőkhöz, amelyben felhívja a figyelmüket a 20 katasztrális holdon aluli kishaszonbérletekre vonatkozóan ma is hatályban álló kormányrendelkezésekre. Ezek szerint a kishaszonbérletek, részes növelések és legelőhaszonbérletek annak a gazdasági évnek a végéig hosszabbodnak meg, amelyben a földbirtokreformról szóló 1920. évi XXXVI. t.-c.ben szabályozott megváltási eljárás során az illető községben a földbirtokviszonyok a szerzett földbirtokból alakuló új részletek birtokbaadásával rendezést nyernek, illetve amelyben az OFB megállapítja, hogy az illető községben az említett törvényen alapuló megváltási eljárásnak szüksége fenn nem forog, vagy helye nincsen. Az említett ügyekben felmerült vitás kérdésekben. —• kivéve a haszonbér nagysága megálapitásának kérdését. — a vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága, illetve végső fokban az OFB hivatott dönteni. — Hibaigazítás. Az osztrák bankkamatláb leszállításáról írott mai cikkünkbe értelemzavaró hiba csúszott be. A cikk egyik mondata ugyanis úgy szól, hogy „a magyar kamatláb most nagyobb, mint az osztrák“. A mondat helyesen: „Az osztrák kamatláb most már alig nagyobb, mint a magyaré" A mint ez különben a cikk folytatásából kitűnik. .