Budapesti Hírlap, 1925. január (45. évfolyam, 1–25. szám)

1925-01-23 / 18. szám

■■■■■■■■ lb26 január 2.'1. US $/.) ßucAi-üSTi HiaiAP9 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * (Kossuth, mint hadtudományi író.) A Magyar Történelmi Társulat ma délután Csonki Dezső elnöklésével ülést tartott, a­melyen Gyalokay Jenő ezredes Kossuth Lajosról, mint hadtudományi íróról tartott előadást. Elmondotta, hogy Kossuth a sza­badságharc után állandóan foglalkozott Magyarország fegyverrel való felszabadítá­sának gondolatával és a külföldi államok­ban behatóan tanulmányozta a hadsereg szervezetét. Amerikában Kossuth össze­gyűjtötte tapasztalatait és több tanul­mányt írt a hadseregre vonatkozó kérdé­sekről. A tanulmányok között a legérde­kesebb az, a­mely Magyarország önálló hadseregével foglalkozik. Kossuth szerint a hadsereg százharmincöt gyalog-, negyvenöt vadász zászlóaljból, harminc lovas ezred­ből, hetvenöt ütegből, öt műszaki zászló­aljból állott volna, összesen kétszázhúsz­­ezer emberrel és ötszázkilencvenöt ágyú­val. Ezután részletekbe menően foglalko­zik a felállítandó önálló magyar hadsereg szervezetével. Az előadást, a­melyet nagy­számú közönség hallgatott végig, élénken megtapsolták.­­ (A mérnöki rendtartás első nyomai Magyarországon.) Lósy-Schmidt Ede ma este a Magyar Mérnök és Építészegyesü­­­letiben előadást tartott, a melyen eredeti kutatások alapján a helytartótanácsnak 1773-tól 1787-ig kiadott s a mérnöki képe­sítés, alkalmazás, nyilvántartás, dijazás kérdéseit szabályozó rendeleteit és egy 1780-ból származó eskümintát mutatott be tanulmány alakjában. Ez a mérnöki rend­tartás a legelső és a legrégibb nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon, a­melyet egyetemet végzett mérnökökre vonatkozóan valaha is kiadtak, itt, Pesten állították fel ugyanis 1782-ben a legré­gebbi mérnökegyetemet, az­­ Institutum­­fermetrico-llydrotechnikamot, a mellyel a flárisi Ecole Protech­nique-t s vele az egész világot 12 évvel előztük meg s igy termő. Pénzt,­ fát és szenet takarít meg, ha háztartásában kizárólag a 99.270 tiszta alumíniumból készült „PlEMI MUIK fölösSÉIVEIIEl használja 5 Könnyen tiszti­ halak, lúgban kilörve megtartják eredeti matt ezüst szí­nüket, tartósak, higiénikusak, olcsók ! 20 d­­b mezőit kosztét 1,100.000 K részletre is! Régi hasznait alumínium edényeit megfelelő ! ráfizetéssel BPaEAlO“ edényeinkre becseréljük trREM08 minden edénybe bevésve! Áru- és GépkeresHedsfini Társaság I­V., Személynek utca 16. Telefon: 91-07 * szélesen annak a rendtartásnak is, a­mely ezekre az egyetemet végzett régi mérnö­keinkre vonatkozik, a legrégebbinek kell lennie. Saänhäs­s (Stuart Mária százhuszon­ötödször.) Jászai Mari és P. Márkus Emilia föllépté­vel vasárnap délután a Stuart Mária kerül színre, mérsékelt helyárakkal a Nemzeti Színházban- Az előadás egyben jubiláns előadás is lesz, mert százhuszonötödször szerepel Schiller tragédiája a Nemzeti Színház színpadán. * (Az Ezü­stlairodalom Imitulatóját) szombaton fél nyolc órakor tartják meg a Vígszínházban. Paul Crévaldy négyfelvo­­násos színműve csupa rendkívül szép és hálás művészi feladatot juttat a szerep­lőknek, különösen Varsányi Irénnek, Gom­baszögi Fridának és Gaál Franciská­nak, továbbá Kürti Józsefnek, a­ki ezúttal lép fel először a Vígszínházban és Dénes Györgynek. Kende Paula, Kész Rózsi, Lit­­key Irén, Székely Lujza és Földényi László is érdekes alakokat visznek a szín­padra. (A Délibáb) a Vígszínház legújabb si­kere, e héten még csak pénteken kerül színre. Legközelebbi előadását az Ezüst­lakodalom bemutatóestéi után tartják meg. * (A Nórás kapitánynak még csak négy előadása lesz) a Fővárosi Operettszínház­­ban. Az utolsó két előadást vasárnap dél­után és este tartják meg. .. (. ..Hatló, Amerika!“ bemutatója a Fővárosi Operettszínházban.) Hónapokig tartó és arányaiban rendkívüli előkészüle­tek után a jövő héten, pénteken, január 30-án mutatja be a Fővárosi Operettszín­­ház új revüjét, a­melynek címe Halló, Amerika! Az előkészületeket a színház régi, kipróbált erőinek támogatásával Jack Haskell vezeti, a­ki egyik legelső, elismert mestere az ilyen nagyszabású revük beállításának és a­kit Newyorkból szerződtetett a színház. A megszokott zenés műfajoktól teljesen el­térő, újszerű, eredeti énekes és táncos látványossággal fog most megismerkedni közönségünk. A legkiválóbb magyar írók írták azokat az­­apró komédiákat, a­me­lyek összekapcsolják a dalok, táncok, fel­vonulások és tömegjelenetek sokaságát, a kápráztatóan színes és fényes képek oly sorozatát, a­milyet nálunk még nem lát­tak. Az eredeti amerikai rajzok után és részben Málnai Béla tervei szerint készült ragyogóimb ragyogóbb díszletek sűrű vál­tozással tündöklő keretét adják az egyes­­ jeleneteknek. Minden jelenetben a magyar operettjátszás, az ének- és táncművészet­­ legkiválóbb képviselői lépnek föl. Köztük vannak Péchy Erzsi, Biller Irén, Fejes Teri, Szokolay Oly Halmay Tibor, Tolnai] Andor, Újvárt] Lajos, Béke­ff­y László, Sarkadi Aladár, Ferenc.]] Károly, Pártos Gusztáv, Latabár Kálmán, Bálint Béla, Pa­­taky Ferenc, Radócz Ferenc, Győző Lajos, .Hozzájuk csatlakoznak Lara Collins, Edna May, Constance Carpenter, Albert Wayne, London népszerű tánchírességei, továbbá a tizenhat „Baskell-girl“, a­kik nevezeteségei voltak a legsikeresebb londoni revüknek és most először lépnek fel a kontinensen. A Fővárosi Operettszínház kórusát és táncka­rát olyan létszámra emelték, a­milyen magyar színpadon még nem volt együtt. Faragó Géza és több külföldi revü­ terv­rajzai nyomán száz meg száz modern öl­tözék fantasztikus festői jelmez készült. Megerősítették a zenekart is, a­mely Mar­ton Géza vezetésével játssza az új magyar kompozíciókat, valamint a legdivatosabb és legszebb külföldi dalokat és táncokat. A Halló, Amerika! jegyeit most szombaton kezdik árusítani. A bemutató előadás ösz­­szes jegyei már elkeltek. AZ ÖRÖK ÁROM, ÍRTA PEKÁR GYULA.­­ Vár és változó kézzel, változó százado­kon át hűségesen tovább rója a szent árbóc­­törzsre az egyre jobban bontakozó jöven­dőt. Künn a kunyhó alatt tovább hömpö­lyög az Ázsiából áradó nagy emberár. Meg-megállnak a rokonnépek: kazárok, bol­gárok, szabarok, be-bekopogtatnak az utu­­gurok, bessenyők, kulugorok . . . Attilát kérdik, a szent örökséget emlegetik. A ke­nyerestársak ám­u­lnak: — Ezek se? . . . Szent Akom, hát mégse szólsz? Mikor jön el már az­ igazi örökös? —• Eljön. Látom már. Közeledik . . . S rejtelmesen teszi még hozzá: — Nékem megmond­a to­­t s feil is róttam: nem a tiz ugorok, nem a harminc, nem a kilenc ugorok az igaziak ... az öt ugo­rok, a hat ugorok, se! Az igazi örökösök, hét törzsök, heten jönnek ... És én érzem, a szent dobocskám egyre pergi: jönnek már. Holdak, évek, emberöltők . . . Egy bal­zsamos tavaszi hajnalon a kenyerestársak a bűvös dob hatalmas pörgésére riadnak. Mire felszedelődzködnek s kinéznek, ak­korra Akom ünnepi díszben van már és mintha csak eszét vesztette volna, romboló kézzel bontja, dönti a szentély kis, kontyos kunyhóját: — Segitsetek! Megjöttek! Most győznek a közeli Alpárnál. Mindjárt itt lesznek! A szent u­­óctörzs az Égatya szabad napja alatt a Földkisasszony zöld ölén fogadja őket . . Lázban a kis koldustelep. A hű kenye­­restársak a délibábban nézik a csata folyá­sát. Aztán látják, a­mint vágtatva jönnek a győzők a rónán torony iránt. Akom a kar­ját zárva, mosolyog: — Én hívom őket. ...És aztán végre eljön az öt század óta várva-várt nagy perc. Fenn a Kunhalmon, a régi szentélydombon, a régi helyén áll a Nagyúr zászlóárbocának a szent törzse, — mellette az Örök Akom. És boldog szem­mel néz le a halom köré csengve-bongva véres karddal odaözönlő magyarság ez­reire. Elöl a vezérek heten, legelöl arannyal futtatott vasingben, keleti fényű csatapom­pában maga Álmos fia. Néz, hosszan me­red a csengős taláros sámánra, — a mel­lette álló dalra is Akomra mutat: — Ő az, fejedelem, az Örök Akom! Ő hívott ide. Akom bólint: — Igen, én, Csabafia Edömén, — én hívlak immár tizenöt emberöltő óta. Feje­delem, a várva-váró szent várakozás va­gyok én, ki most végre beteltem. "Attila ősöd jussát őriztem számodra. — Azért jöttem, — szól a fejedelem, — hont foglalni! — A hont visszafoglalni, — emeli sza­vát Akom, — itt a nagy örökség ebben a szent árboctörzsben, benne az ország, a szent folytonosság. Átadom s véle az Attila honát neked. Vedd át az árboctörzset s a Nagyur zászlaja helyett tűzd bele a ma­gadét ... Álmos fia lóról száll, leveszi sisakját s illetődötten ballag fel a dombra. Megöleli Akomot s letérdel véle a cédrus törzs­höz. Népe is nyeregből törren s ájtatosan néz­­degél, a miről a messze Ázsia mélyén ál­modtak, itt van végre Hannivár helye, itt trónolt a Nagyúr! És itt lesz a feltáma­dás ... A fejedelem ezalatt a rótt írást nézi, — végig mennek a sok múlttá lett jövendölésen, s megállnak az utolsóelőtti rovásnál. Ez a mát illeti: a jövő itt épp most válik jelenné... Álmos fia megszólal: — És ez az utolsó? Akom arca elborul: — Ne kérdezd, fejedelem. Ne e mai örömnapon! Majd máskor. — Olvasd. Akarom.­­ komoran olvassa: — „És ezután három emberöltő múlva Árpád unokája elégeti az Attila szent ár bod­ürzsét. És nem lesz több Akom. De Akom azért élni fog . . .“ Álmos fia az írásra mered. Aztán el­mosolyodik: — Az egyszer tán hamis Akom vagy... — Ne mondd, fejedelem, fajdul Akom, — ezt mondja nekem nagyharaggal a Nagyur Attila is. Kétszer figyelmeztettem őt hiába: Catalanu s az utolsó násza előtt... Neked is megmutatom a jövőt, — azért, hogy isteni kegyből megmásíthassad . . . A fejedelem felkel­és népéhez fordul: — Itt e legyen az erdőisten Tápió vé­delme alatt szentélyt emeltek Attila ősünk szent árboctörzse fölé. S az Örök Akom régi lakát is fölépítitek . . . Holdak évek, emberöltők ... — Áll a szenély s immár magyarból ájulva él mel­lette az Örök Akom. A régi Akom, de nem jó többé: a jövendő nem szól hozzá. S ő egyre csak azt az utolsó írást olvasgatja. Hozzá a fejedelmi unokákat számolgatja... Nagy töprengve igy ül egy nap, midőn zaj kél ott künn zenebena. Sámánjai rémül­ten rontanak be hozzá: — Uram, végünk! Jönnek, jönnek! El­lenségek, de magyarok. Lándja van ná­luk, de kereszt a végében. Akom kilép. A fáklyás és csákányos se­­g már ott áll; a füstön át hosszú fekete s barna csuhák bontakoznak. — kötél a erekak körül, a fejek borotváltak, az ar­­ak rajongók. Szigorú, de egyszersmint mélységes sajnálattal néznek Akomra: — Krisztus urunk nevében! . . . Térj • • * meg, pogány, térj meg, — vesd el, tagadd meg add ki ördöngős bálványodat . . . , Király úr, fölsége­s István királyunk pa­rancsolja! A csákányosok egyre közelebb hatolnak. — Eressz! Utolsó e pogány bálvány a keresztény magyar földön . . . pusztuljon, elégetjük! Akom támolyogva állja el az ajtót. A füstön át a közelgő sereg közepén arany­­kor­ona csillan, alatta gondteli homlok, hosszú szakállas bús­arc. A király... Az Örök Akom ránéz: — Oh jaj, hiába a szent kiváltság, a jövő mégis csak mindig másnrhatlan marad! Ne engedd, király, ne tedd, ne égesd el a né­ped múltját! Múltjával a jövőjét is elége­ted. Az eljövendő, utánunk jövő testvérek nem ismernek ránk többé. De nem folytathatja. Egy az ajtónak szánt csákány őt is éri. Akom összerogyik. Mire révedező szemét még egyszer felveti, már máglyán ég a cédrustörzs ott a lép­csők elött. És rajta a máglyán a bűvös do­­bocska is. Utolszor perdül, aztán elhallgat. A szent törzs, az Attila árbocoszlopa azon­ban zúgva lángol tovább. Pattogó szikrái magasra röppennek s köröskörben tűzeső­ként szállnak vissza a földre. A haldokló nézi. Szeme utolszor csillan! — Hiába égetitek el! Én meghalok, meg­hal az Örök Akom, nem lesz több Akom... De majd feltámadok. Lelkem most elszáll, a pattogó szikrákban, de az a millió sok tűzmag mind visszaszáll a földbe. S majd ha egyszer sok, nagyon sok könny öntözi ezt a földet, Attila földjét, akkor az a mil­lió tűzmag egyszerre mind kiköt a földben s a lelkekben. S én benne leszek külön­­kü­lön minden egyes lélekben. S azok a lel­kek igy végre egymásra ösenéznek rólam. S majd szót fogadnak nekem, mert tudni fogják, hogy fajuk lelke, én lakom ben­nük: én, az Örök Ákom . . . — Vége. — filmszínház, CSz Ora&alsfesslii RflM-TSH-TBH! premierje és a Gereon asszonyait. A Kamarában P­IN-TIN-TIN, a nagy attrakció és Szokolay Öli, Takács László, Széles Adi személyes fellépése minden előadásban. A négylábú hős, a zseniális RIN-TIN­TIM világfilmje ma, pénteken kezdi meg diadalainak sorozatát Magyarországon. RV­-77.V-77.V-nek, a nagyszerű farkas­kutyának neve már ma fogalom Budapes­ten, a­minek bizonyítéka, hogy a nap min­den órájában tömegek sorakoznak a Ka­mara és az Uránia elővételi pénztárai előtt. A Kamarában zenés dramolett előzi meg a filmet, melyben Szokolay Öli a Fő­városi Operettszínhház művésznője. Takács László operaénekes és Széles Adi, a kis gyermekművésznő lépnek fel. Az Urániában a RIN-TIN-TIN mellett a Gorgon asszonyok című 8 felv. First Na­tional vígjáték kerül szinte első filmül, fő­szerepekben Corinne Griffith és Milton Sills. Előadások a Kamarában fél 5, V/7, 8 és 10 órakor, az Urániában 5, V/8 és Vsl0 órakor kezdődnek. RIN-TIN-TIN 6 felv. : Garyon asszonyok 7 felv. az Uránia mai RIN-TIN-TIN 6 felv. premier műsora.­­ Garzon asszonyok 7 felv­. A Corvin Színház mai premierje:­­ Buster Keaton a tőzsdén! JA7 és 9 kor hl es 9 t­or Heléna elrablása és Tréfa pusztulása klasszikius filmbemutató három előkelő mozgó­­színházban. Paris, Heléna, Menclaos, Akilles nevei a boldog békevilágba ringatnak vissza ben­nünket, a­mikor ezekkel a nevekkel az operettszínpadokon találkoztunk és a bol­dog, vidám hangulat emlékét hoztuk el magunkkal az életbe. Ezekkel a hősökkel és hősnőkkel most komolyabb, művészibb, tökéletesebb tom­á­ban és miliőben találko­zunk. Homérosz Iliásza, a világirodalom legklasszikusabb és leghatalmasabb, örökké modern eposza elevenedik meg ma este az Omnia, Corso és Tivoli mozgószínházak közönsége előtt és a három előkelő fővá­rosi mozi ritka műélvezetet fog nyújtani publikumának. Tudjuk nagyon jól, hogy a közönség bi­zonyos idegenkedéssel fogadja azokat a fil­meket, a­melyek klasszikus miliőben ját­szódnak le, azonban Heléna, Paris és Me­nelaos története a legmodernebb társadalmi drámákkal egyenrangúan érdekes és izgal­mas, Manfred Noa, a film modern szel­lemű rendezője pedig, a főhangsúlyt éppen erre a házassági drámára fektette és nem a star Tagera, a miliőre, a­mely azonban ennek ellenére hatalmas, nagyszabású és lenyűgöző. A legszebb férfiak és a legszebb nők, a német színészet első garnitúrája, játsszák a főszerepeket e filmben, a­mely Manfred Noának egy csapásra világhírnevet szerzett. Bizonyos, hogy a hatalmas filmattrakció az­ idei filmek versenyében a legelső helyek egyikére fut be. RIN-TIN-TIN 6 felv. Garzon asszonyok 7 felv. az Uránia mai RIN-TIN-TIN 6 felv. premier műsora. Garyon asszonyok 7 felv. MANFRED NOA a zseniális német filmrendező Szém­évesen lép fel ma az OM­NIÁBAN az általa rendezett Helena elrablása és Trója pusztulása című monumentális filmeposz mai, 6 és órakor kezdődő

Next