Budapesti Hírlap, 1925. február (45. évfolyam, 26–48. szám)

1925-02-24 / 44. szám

13 NYILTTtR. Acshma'P0' „ Asthmalin OaSBSSlSiSI-cigaretta­­tárTe „dro Amerikai Mindenütt kapható ! — FóraktárTörök József E-T. eyogyszertára. Budapest, VI. Király ucca 12. szám. ayőrööjöon meg, fi•»§·#&*§ hogy ha nálunk vesz SO» %« 0» • a* egész életra vásárol, mert csak föltétlenül jót adnak, szolid, jutányos árban- Elsőrendű tömör­­slavon hálószobák kedvező fizetési feltételek mellett Erdős és Társa, Rákóczi­ ut 25. (Bejárat Vas ). 1. SOIOOS magántanfolyam Budapest, Vil., Dohány u. 84 Telefon: József 124—47. Előkészít polgári és középiskolai magán­­vilsgokra, érettségire vidékieket is.­ Részletfizetésre k­észpénzárban váltó nélkül elsőrendű tömörfa és egyéb bútorok Hegedűs és Társág­nál. Budapest, VK­, Dohány utca 10,1. az udvarban jobbra. Ezüst evőkészletek­, nászajándékok­, brilliáns ékszerek, gyöngysorok olcsón vásárolhatók Schmelczer Benőnél Károly-körút 28. (Központi városház tókapunál csodaszop hálók, ebédlők, őri szobák és angol bőrgarnitúrák műasztalostól minden elfogad­ható áron csakis Aradi ucca 12 BÚTOROK Mester u. 13. számú társasházunk­­ban, kettőszobás uccai, teljesen mo­dern, jutányosan, örökáron eladó. Sole Bank, Király u. 87. vagy Mester u.13. J. 25-52. bútor PQC71oHizofócro előnyös toitételek mellett KROK IuvaluUi Solafil , Akácfa u. 45 (Dob és Wesselenyi u.között. hálók, ebédlők, konyhák, szá­jon- és bőrgarnitúrák, sezlonok, matracok, loterok, szék­ek Veszek tetelőbirtokot Berlinben és környékén» Haack, Berlin, "Eislebenersk­. 8. Megjelent a MA ELTE uj száma. Begye men mg ma okvetlenül. -es számú Árleszállítás» pnnaaayiflaa ——wmmmmb—— A magyar elbeszélő irodalom leg­érdekesebb alkotásai 5 gyönyörű regény 707 pl. gg« Rflfl (J dal terjedelemben mélyen ZloB f §18J la leszállított áron ««.in« H TARTALMA: BRÓDY SÁNDOR : Az ezüst kecske MÉRAY-HORVÁTH KÁROLY : Lizginem KACZÉR ILLÉS : Ezüstfuvola SZÉKELY AURÉL : Harctéri típusok GYÁRFÁS DEZSŐ: Orfeum Árleszállítás » Mit főzzünk ? mindenkinek nélkülözhetetlen Szegedi Szakácskönyv 1204 recepttel és hasznos tudnivalókkal 240 oldal terjedelem­ n/l Elífl körű­ben 42.000 K helyett u'f’.tfUU náért 200 oldal terjedelemben 21.098 koro-18 ábrával 42.000 kor. helyett náért Gyakorlati használatra irta: FARKAS SÁNDOR fő­vegyész A legjobb és legolcsóbb szakácskönyv tartós kötésben I Irta : MÓRA FERENCNÉ Ipari vegyészet Vegyészeti cikkek gyártása Üzentek berendezése és tíazetés© Csak rövid ideig! Amíg a készlet tart kapható a Budapesti Hírlap köny­vesboltjában, József­ krt.5 Budapesti Hírlap 1925 február 24. (44. sz) Megérkezett és raktárról azonnal szál- Xfr X __­átható a legújabb typusú B hengeres #7 SllSt9 amerikai autó SlfTO HP fogyasztású, 100 hn-fcént 9.1 kg., sebessége óránként 110 km. Chrysler Six és Marwell am trillái autóit tucrlepuselcié Dorottya ucca 3. Telefoni 201-64 A német-román vámháború és a magyar ipar. A­mikor Románia német megszállás alatt volt, a német hadvezetőség 2,3 milliárd úgynevezett „germánleól“ bocsátott ki a Banca Generala útján. Ezt a pénzt román felfogás szerint, a németek saját céljaikra használták s így miután ezeket a bankje­gyeket a román kormány átváltotta ro­mán levokra, az összeg erejéig megtérítés­sel tartoznak Romániának. Olyan adóssága ez Németországnak, a­mely nem sorozható a szövetségközi tartozások közé s h­a ezt ettől különállóan fizetni tartozik. Bizo­nyítja ezt az a tény is, hogy Németország a tartozás rendezése ügyében tárgyalást kezdett Romániával. A románoknak ezt a felfogását magáévá tette a szövetséges pénzügyminiszterek párisi konferenciája is. A német felfogás ezzel szemben az, hogy a Dawes-féle terv magában foglalja a ger­­mán­ leuk kibocsátásából előálló német fizetési kötelezettségnek rendezését is. Ez a szakértői terv ugyanis megállapítja, hogy mennyit tartozik fizetni évenként Né­metország a szövetségesekkel szemben fennálló háborús tartozása törlesztése fe­jében. Ezeken az évi részleteken felül Né­metország nem köteles senkinek semmit sem fizetni és pedig annál kevésbé, mert ezt az évi részletet, mint maximumot ál­lapították meg a német állam teljesítőké­­pességének figyelembevételével. A német és a román állásfoglalás ebben az óévben így élesen szembekerült. A hely­zet annyira elmérgesedett, hogy román részről különböző megtorlások alkalmazá­sával kívánnak élni a­ németekkel szem­ben. A tervbevett intézkedések a követke­zők: Románia elrendeli a német állam­polgároknak a háború előtt és háború után szerzett javainak lefoglalását, továbbá a német importárukra vonatkozóan életbe­lépteti a maximális vámtételeket s ezenfe­lül ezeket az árukat még külön 26 száza­lékos értékvámmal is megterheli. Az intéz­kedéseket a román kormány egyelőre nem foganatosítja, hanem elhatározta, hogy zöldkönyvet ad ki, a­melyben lefekteti állásfoglalását és felsorakoztatja összes érveit a németekkel szemben. Reméli ugyanis, h­og­y egyrészről ezek az érvek, másrészről a kilátásba helyezett intézke­dések arra bírják majd a német kormányt, hogy közvetetten tárgyalást kezdve, meg­találja a germánl­ak kibocsátásából eredő román követelés kiegyenlítésének a­d­ódját. A magyar közgazdaságot a román rézről kilátásba helyezett intézkedések közül a maximális vámtételek életbeléptetése és a német árukra kivetendő külön 26 száza­lékos értékvám érdekli. A németekkel szemben folytatandó vámháború ugyanis a magyar exportiparos­ számára — bár­milyen sajnálatos is a két államnak ez a gazdasági harca — új lehetőséget nyit a román piacon való terjeszkedésre. ,­ hely­zet ugyanis az, hogy a román közgaz­daság szükségleteinek igen jelentékeny ré­szét a német piacon szerzi be, így a szerszámgépeket és motorokat, ezenfelül a vegyészeti, gyógyszer-, textil-, gépipar stb. számos termékét. Ha a német áru után a maximális vámtételeket s ezenfelül még további, az áru értéke után számított 26 százalékos pótlékot szednek, a német áru versenyképtelenné válik és a magyar ex­­norlivaroknak módunkban áll, hogy köny­­nyebben hozzáférkőzhessenek a román fo­gyasztókhoz. A kitörőben levő román-né­met vámháború ebből a szempontból ré­szükről is figyelmet érdemel. Hitel, hizlalás és hízóállat­­kivitel céljaira. A földművelésügyi miniszter a pénzügy­miniszterrel tárgyalásokat folytatott a hiz­­lalási hitel kérdésében, s a tárgyalások eredményeként a Pénzintézeti Központtal már megállapodásra is jutott. E szerint a Pénzintézeti Központ március 1-től kezdve a hizlalásai foglalkoz­ó­­ hitel­képes gazdáknak, valamint állatkereskedők­­nek leszámítolja a váltóit, smi ezeket­ a Pénzintézeti Központ tagjai közé tartozó valamely pénzintézet forgatói aláírással látja el. A 4. hitel­kerete egyelőre 10 milliárd korona. Ilyen váltók leszámítolásáért a Pénzintézeti Központ évi 1,5, illetve 2%-os kamatot számít fel, a szerint, a­mint buda­pesti, illetve vidéki pénzintézetek nyújtják be. A forgató fővárosi pénzintézetek legföl­jebb évi 3%-ot, a vidéki pénzintézetek pe­dig évi 4%-ot számíthatnak fel a zsírójuk­ért. Ilyenformán a hizlalást és a hizott ál­latok kivitelét támogató hitel, — a váltó­­illetéken kívül — 15—17%-os kamattal lesz terhelve. A hitel hat hónapra szól. Igénybe, v­eheti a gazda ezt a hitelt hizla­lásra s az ehhez szükséges takarmánybe­szerzésre oly módon, hogy a vele összeköt­tetésben lévő pénzintézethez fordul, a­mely, ha igazoltnak látja a hizlalás céljára­ való igénybevételt, a gazda váltóját ellátja for­gatói aláírással és leszámítolhatja a Pénz­intézeti Központnál. A 15—17%-os kamatú kölcsön sem olcsó s egyáltalán nem ígér biztos hasznot, mint­hogy az állatárak alakulása előre meg nem ítélhető, de a mai hitelviszonyok között mégis nagy könnyebbség annak, a­ki a hiz­lalást kölcsönpénz nélkül nem tudja lebo­nyolítani. A kereskedelmi miniszter a kisiparosság aktuális problémáiról. — Az Ipartestületek Országos Szövetségé­nek kongresszusa. — Az Ipartestü­letek Országos Szövetsége vasárnap délelőtt Pálffy Dániel elnöklésé­­vel­­tartotta meg országos kongresszusát, a­melyen Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter és Papp Géza­­ dr. népjóléti minisztériumi államtitkár is megjelent. A kereskedelmi minisztert az elnök üd­vözölte és vázolta előtte a kisiparosság sérelmeit és kívánságait. Walko miniszter válaszában rámutatott arra, hogy a kis­iparosság helyzetét is legelsőbben a fo­gyasztás csökkenése nehezíti meg. Hozzá­járul a kisipar válságához a nyomasztó hitelkrízis és a nyersanyagok állandó emelkedése is. Az iparosság sérelmeit ille­tően kijelentette a miniszter, hogy a for­galmi adórendszer reformját előkészítő munkálatok folyamatban vannak. A mun­­kásbiztosítás és a munkanélküli segélyek ügyében fölhozott panaszokkal kapcsolat­ban hangoztatta, hogy ezeknek megszün­tetését a kormány is kívánja. A kormány egyébként rövidesen megindítja a közmun­kákat s ezeknél bőséges munkaalkalmat fognak találni a kisiparosok is. Majd kérte a kisiparosságot, hogy a­hol még nem tör­tént meg a kisipari hitel folyósítása, ezt jelentsék be neki, hogy intézkedhessen és a panaszokat orvosolhassa. A­mi a kézmű­­veskamara kérdését illeti, arra kérte a kongresszust, ne akarják határozatokkal befolyásolni a hatos bizottság munkáját, a­mely a kérdés elkészítésén munkálkodik. Ha a terveztet megkapja, azonnal letár­­gyaltat­ja az érdekeltségekkel s reméli, hogy a kisiparosságnak erre vonatkozó régi kívánsága rövidesen meg is valósul. Walkó Lajos miniszter beszéde után a különböző ipartestületek kiküldöttei szó­laltak föl. __ A szövetkezetek vámkedvezése. Á MTI­ jelenti: Egyes lapokban a legutóbbi időben közlések jelentek meg, a­melyek arról szólnak, hogy­ a kormány bizonyos szövetkezetek részére engedelmet készül adni árucikkek vámmentes behozatalára. Illetékes helyen a Magyar Távirati Irodá­nak kijelentették, hogy az érvényben levő vámszabályok nem teszik lehetővé az ilyen engedelmek megadását és hogy ehhez ké­pest a lapoknak erre vonatkozó közlése minden alapot nélkülöz.­­­­ — Igen kedvezőtlen a munkapiac hely­­zete. Az állami munkaközvetítő hivatalnak az ipari és kereskedelmi piacról a keres­kedelemügyi miniszterhez intézett jelentése szerint, február 18-án a budapesti és hét vidéki hatósági munkaközvetítő férfi és női munkások részére 269, inasok részére 312, összesen tehát 581 munkahelyet, továbbá 5769 férfi és női munkakeresőt, 77 inast, ös­­­szesen 536 munkakeresőt tartott nyilván. 100 munkahentre 1001 munkakereső jutott. A munkapiac helyzete tehát igen kedvezőt­len. Az előző héttel szemben rosszabbodott. Főbb foglalkozási ágak szerint tekintve, a munka­piac csak a tanoncoknál volt ked­vező, a többi foglalkozási főágaknál pedig igen kedvezőtlen. Intézetek szerint tekintve, a munkapiac mindenütt, de különösen, a miskolci és budapesti intézetek körzetében igen kedvezőtlen.­­ A burgonyatermelés fejlesztése. A­ Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara az­ el­­fajzásnak indult hazai burgonyatermelés nemesítésének és fejlesztésének megvita­tása dolgában vasárnap délutánra orszá­gos burgonyatermelési értekezletet hívott egybe Nyíregyházára. Az értekezleten igen nagy számban jelentek meg a burgonya­termelő gazdák, valamint a mezőgazda­sági érdekképviseletek kiküldöttei. Az OMGE részéről ott volt Székács Elemér, míg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarát Bács Lajos igazgató képviselte. Az érte­kezleten Takács Gyula gazdasági fel­ügyelő, vitéz Mauer Jenő, a burgonyaki­­sérleti telep vezetője, Húsz Béla dr.J.a nö­vény élet- és kórtani állomás kiküldötte, továbbá Hauser János és Gulyás Andor gazdasági akadémiai tanárok szólaltak föl. Az értekezlet elhatározta, hogy ősszel bur­­gonyakiállítást rendez, ezenfelül kérni fogja a kormány, tegyen meg minden­ in­tézkedést, a­mi szükséges ahhoz, hogy a burgonyatermelés nemesítése és fejlődése nálunk biztosítva legyen. Így terjessze mi­nél szélesebb körben a bevált állami vető­­burgonyát, rendezzen burgonyatermelési versenyeket, fejlessze a burgonyatermelési hivatalt, járjon közbe a MÁV­-nál, hogy a burgonyaszállítás megfelelő kedvezésben részesüljön és végül segítse elő, hogy­­ a burgonyatermelés közé­ppon fiában, a Nyír­ségben a burgonyatermeléssel kapcsolatos­­ mezőgazdasági iparok kifejleszthetők le­gyenek. — A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­­­­kamara teljes ülése. A Budapesti Kereske-­­ delmi és Iparkamara csütörtökön, február­­ 26-án délután 4 órakor székháza nagy­ ülés­­!­termében teljes ülést tart, melynek napirendje­­ a következő: A székesfőváros törvényhatósági­­ bizottságának újjá­szervezése. A forgalmi­ adó­­­­reform állása. A mérlegvalódiság kérdése. A " csődönkivüli "kényszeregyezség reformja. A­­ vámeljárás reformja. Törvénytervezet a ma­­­­gánalkalmazottakról. Építőipari problémái. r­­ácsmesterek panaszai az építőipari rendé­­­­­zet el­en; az állványozói ipar külön Szepesi- I leshez való kötése; a kisebb köm­ive­si párosok­­ szerzett jogai a rendezett tanácsú városokká­­ átalakult nagyközségedben). Baromfiárusitás­­ vasárnap. Az üzleti záróéra vidéken. .. gyógy­szerárú nagykereskedés engedelemhez és ké­pesítéshez kötése. Az iparostanoncok számá­nak korlátozása. — Csődönkivüli kényszeregyezségek. A budapesti királyi törvényszék ma a következő cégek ellen indította meg a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást: Klein József kö­tött, szövött és rövidárukereskedő (Práter­ul­ea 22.). — Grossmann Samu nürinbergi diszmó és papirárukereskedő (Klauzál-utca 23.). — Singer Ernő (Baross-utca 74.) buda­pesti kereskedő ellen. — Dorogi József fűszer - kereskedő (Bérkocsis-utca 31.) . — K­olber Já­nos szatócs (Berzsenyi-utca 5.). — Itt említ­jük meg azt is, hogy a Süss F. és társa bu­dapesti* (Eötvös-tér 2.) cég ellen elrendelt kényszeregyezségi eljárást a bíróság­ a ma megtartott újabb tárgyaláson elutasította, mi­vel kiderült, hogy a hitelezők többsége az egyezségi ajánlatot nem fogadta el. Ha ez a végzés jogerőssé válik, a cég ellen hivatalból megindítják a csődeljárást. "­­ — Balkányi Kálmán előadása Pécsett Pécsről jelentik: Balkányi Kálmán dr., az OMKE ügyvezető­ igazgatója vasárnap elő­adást tartott a kereskedelem aktuális kér­déséről a városháza közgyűlési termében- Előadásában beszámolt azokról a tárgya­lásokról, a­melyeket a kormány az­ utód­államokkal folytat a kereskedelmi szerző­dések megkötése ügyében. Ezután kiter­jeszkedett a kereskedelmi és általában­ a közgazdasági világot érdeklő valamennyi aktuális kérdésre. Megemlékezett azokról a tárgyalásokról is, a­­melyeket az érdek­képviseletek a forgalmi adó reformjára vonatkozóan a kormánnyal folytatnak." Az előadást a nagyszámú közönség mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatta. 1

Next