Budapesti Hírlap, 1925. május (45. évfolyam, 98–122. szám)

1925-05-03 / 99. szám

14 Színház. * (Az Operaházban) május 5-én este 6 órakor Mesterdalnokok az idén először, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesü­let tüdőbetegei javára az előadáson Auguszta királyi hercegasszony is megjele­nik. * (Az Operaház heti műsora.) Az Opera­házban holnap, vasárnap harmadszor ad­ják a..Denevért az eddigi szereplőkkel és a nagy divatrevüvel. Kedden a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület javára a Nürnbergi mesterdalnokok van műsoron. Ezt az előadást hat órakor kezdik. Szer­dán a Bohémélet, csütörtökre a Traviatát tűzték ki, pénteken Leuer Sluber fellépé­sére­ a Walhikr van műsoron. Az előadást hat órakor kezdik. Szombaton megismét­lik a Denevér előadását, ezúttal rendes helyárukkal és Márkus-Szoger Ilike ének­számaival. Kezdete hét órakor. Vasárnap a Farsangi lakodalmat adják. Kezdete hét órakor. Kedden, május 12-én Schwartz Vera vendégként a Pillangó kisasszony címszerepében lép fel. Kezdete hét órakor. * (A Nemzeti Színház heti mű­sora.) A nemzeti Színház heti műsorának érdekes­sége Shakespeare eddig még magyar szín­padon nem adott tragédiájának, II. Ri­chard királynak, bemutatóelőadása lesz. A darab szombaton kerül szinre először. Az előadás előtt Berzeviczy Albert mond be­vezető beszédet. A 11. Riichárd király fő­szerepeit Abonyi Géza, Jászai Mari, Aczél Ilona, Felhő, Gát, Mihályffi, Nagy Adorján és Barthos játsszák. A darabot Horváth Jenő rendezi. Vasárnap este másodszor kerül színre a II. Richárd király, szerdán az Ember tragédiájában először játsza Lucifer szerepét Sugár Károly, csütörtökön a Constantin abbé, pénteken és a jövő ked­den A juss és jövő hétfőn Süt a nap teszik változatossá a műsort. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Vén gazember kerül szinre. * (A Kamaraszính­áz heti műsora.) Vildrac külföldön nagy sikert aratott szín­­játéka a Le Paquebot Tenacity, melyet Kállay Miklós Kitartás címen fordított ma­gyarra, kedden este kerül először szinre. A darab főszerepeit Kiss Ferenc, Cray Ti­vadar, Rózsahegyi Kálmán, Kiss Irén, Radó Mária játsszák és Siklóssy Fál ren­dezi. A Kitartás a keddi bemutatón kívül még szerdán, szombaton és vasárnap este is szerepel műsoron. Schöpflin nagysikerű színjátéka. Vége a szép nyárnak, pénteken, vasárnap délután és jövő kedden kerül színre. Csütörtökön az Első látogatás és a Bou­bouroche van műsoron. * (Somlay Arthur az Őszi szerelemben ma, vasárnap délután) a Renaissance Szín­házban híres szerepében lép fel. A többi főszerepeket is a bemutató nagysikerű sze­replői játszák: Simonyi Mária, Ilosvay Rózsi, Harsányi, Makláry, Baló. * (Uferini harmadik hete.) A Blaha Lujza-színház a nagy sikerre és érdeklő­désre való tekintettel immár harmadszor hosszabbította meg Uferini és világhírű társulata vendégjátékát. Ezen a héten is Uferiniék remek mutatványai szerepelnek a Blaha Bujza-színház színpadán. Aferini artista-revüje új trükkel bővül ezen a hé­ten. Naponta két előadás fél 7 és 9 órai kezdettel. Mozi helyárak. * (Fanny és a cselédkérdés — minden este.) A Vígszínház jövő hetét Orska Mária szombaton kezdődő vendégszerepléséig a színház legfrissebb sikere, a Fanny és a cselédkérdés tölti be. Az első jelenettől a függöny utolsó összecsapásáig kacagtat ez a nagyszerű vígjáték, amelynek előadását különösen Gombaszögi Frida, Hegedűs Gyula és Rajnai Gábor alakításai teszik ragyogóvá. Gazsi Mariska és Kürthy Sári a két aggszáz szerepében, Kabos Gyula, mint imprezárió, Szerémy Zoltán, mint orvos, Gyöngyössy Erzsi, Litkey Irén, Dé­nes György, a táncoló és éneklő angol gir­­lök, mind hozzájárulnak a Fanny és a cse­­lédkérdés nagy sikeréhez. — Most vasár­nap délután a Csillagokat, jövő vasárnap délután az Ezüstlakodalmat adják. * (Orska Mária a Vígszínházban.) A leg­modernebb német színművészet legki­válóbb reprezentánsa, Orska Mária, szom­baton kezdi meg vendégszereplését a Víg­színházban. Vele jön a bécsi Kammerspiele együttese Geyer Siegfried igazgató vezeté­sével, amelyhez Eugen Jensen, Curt von Lessen, Otto Schmoele, Rudolf Aicher és Maricell Benard tartozik. A nagy művésznő első este Franc Wedekind Musik című­ drá­májában egyik leghatalmasabb tragikai alakítását mutatja be. Vasárnap és hétfőn vidám szerepet játszik, Cypriennet, Sardou Wir lassen uns scheiden (Váljunk el) című­ vígjátékában. A jegyeket már árusítják. * (Mariska vagy a házasságtörés iskolája .— Én már ilyen vagyok.) Két nagy siker, Biró Lajos gyönyörű, poétikus és hatásos színjátéka, a Mariska és a példátlanul mu­latságos Én már ilyen vagyok váltakozva szerepel a héten a Belvárosi Színház mű­során. * (Műsorváltozás a Nemzeti Színházban.) A jövő keddre, május 12-ére hirdetett Juss helyett a Nászinduló kerül színre. * (137—144. Szibill.) 137—144-ik elő­adása lesz ezen a héten a Szibill-nek a Király­ Színházban, ahol esténként táblás ház tapsol a legszebb magyar operett leg­­kitű­nőbb előadásának. * (A Halló, Amerika hete) lesz a Fővá­rosi Operettszínház jövő hete is. Minden este a nagyszerű révüt adják, amely pén­teken, május 8-án éri meg a századik elő­adás jubileumát. * (Minta mese-előadások.) A Magyar Gyermektanulmányi Társaság­ vasárnap délelőtt 11 órakor a Belvárosi Nemzeti De­mokrata Körben (Magyar-utca 50) vasár­nap délután 4 órakor az Angyalföldi Jóté­konysági Nőegyesület (Üteg-utca 4.) rendez mesedélutánt. Újpesten a Béta­ utcai állami elemi iskola tantestülete növendékeinek szórakoztatására tornatermében­ május 4-én, hétfőn délután 5 órakor mesedélutánt ren­dez. * (Az ötórai vendég.) Ilonnequin és Weber példátlanul mulatságos bohózata, a pakisi berlini szezon legnagyobb sikere pénteken, május 8-án kerül bemutatóra a Magyar Színházban. A remekművű bohó­zatot remek előadás interpretálja. M. Má­kély Margit, Gombaszögi Ella, Csortos Gyula, Törzs Jenő, Báthory Giza, Vágó Béla, Stella Gyula állnak a pompás víg­játéki együttes élén. Az ötórai vendég be­mutatójáig hétfőn, kedden, csütörtökön Pásztor Árpád drámai remeke, a Magnolie, szerdán pedig a népszerű Csibi kerül színre. Budapesti Hírlap 1925 május 3. (99. sz.) SZÍNHÁZ ás RIJOZE. Budapest, vasárnap, 1925. május 3-Operaház: A denevér (7). Nemzeti Színház: D. u.: Süt a nap (3), este: Egy magyar nábob (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Vége a szép nyárnak (4), este: Alice ülj le a kan­dallóhoz ((8). Városi Színház: D. u.: Fraskita (3), este: Dolly (148). Renaissance Színház: D. u.: Őszi szerelem (Ai), este: Májusi muzsika (148). Vígszínház: D. Csillagok (3), este: Fanny és a cselédkérdés (148). Fővárosi Operett Színház: Halló, Amerikai írás). Magyar Színház: D. u.: Altona (31. este: Magnetic (14­8). Király Színház: D. u.: Marica grófnő (3), este: Szibili (148). Belvárosi Színház: D. u.: Az olasz asszony (3), este: Mariska vagy a házasságtörés is­kolája (/áS). Blaha Lujza Színház: D. u.: Szulamith (3), este: Fi-Fi (148). Apolló Színház: D. u. ('A4) és este: Hajlik a fenyő. Rádió, Dámák* a faluban. Grand Caffé Korona, stb. (8). Terézkörúti Szin­pad: A strucc és revü, stb. (149). Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: D. u. (144) és este: Barbette, 4 Korrer, Wupp és 7 attrakció (8). Papagáj: Táncvarieté (11). Corvin Színház. (J. 89—88, J. 95—Sí): örök harc 8 felv., Barbara la Marr, Tarnay Géza, és Hajdú Ella fellépte. Dick és Fridolin bur­­leszkek. Híradók. Előadások kezdete: hétköznapokon fél 6, fél 8 és fél 10 óra­kor, vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Royat-Apolló, J. 118—94. Tízparancsolat (Szózat az emberiséghez, az énekkart Mül­ler Károly vezényli.) Előadások 147 és 9 órakor. Uránia: Szentivánéji bál (8 felv.). A szerel­mes vizitündér (0 felv.) Előadások kezdete: Iá4. ACi, 148 és I. 10 órakor. Kamara (J. 140—127). Guillotine (Izgalmas filmregény 8 felv.). Muszkli ur az izomem­ber (Amerikai­­slágerburleszk 2 fe­lv.). Hír­adó. Előadások kezdete 5. 147. 8. 10 órakor. Tó Mozi megnyílik május 7-én, csütörtökön. Capital Filmpalota• Telefon: József 142 0 00 Szentivánéji álom (modern mese 8 felv.). Alaska hómezőin (dráma 6 felv.). Robby szabadlábon (burleszk). Előadások kezdete hétköznap és vasárnap 546, 148 és 1á 10 órakor. Ő SIESSEN TÖRÖK A. ÉS TÁRSA BANKHÁZ R.-T. Budapest, IV., Szervita-tér 3.a szám a legnagyobb osztálysorsjegyüzletben osztálysorsjegyet vásárolni vagy rendelni. Legnagyobb nyeremény 3 MILLIÁRD K Egész sorsj. 120.000 Kegyed CO­OOO m Fél GO 000 Nyolcad 15 000 Húzás már jövő héten! O milliArdiEI KÉPZŐMŰVÉSZET. Munkácsy Mihály-emlék­­ünnep. A Szárnyés Merse Társaság május 1-én, Munkácsy Mihály halálának negyedszáza­dos évfordulóján emlékünnepet rendezett a Magyar Tudományos Akadémián. A föl­­olvasótermét előkelő nagy közönség zsúfo­lásig töltötte meg. A család részéről ott volt özv. Uh­ner Gusztávné és özv. Zsilinszky Mihályné. A kegyeletes ünnepséget Csók Istvánnak hatásos elnöki megnyitója vezette be. Üd­vözölte a családnak, a nemzetgyűlésnek, a kormánynak, a kultuszminisztériumnak, a fővárosnak képviselőit és 15 tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulatnak megjelent képviselőjét. A nagy magyar lángelmék sorozatában Munkácsy, — mon­dotta azután az elnök, — ott következik mindjárt Petőfi, Jókai, Madách nemzeti és nemzetközi jelentőségében. Munkácsy iga­zán ízig-vérig nagy magyar művész volt. Nemzeti és igaz magyar. Olyan képeket, mint amineket Munkácsy alkotott, csak magyar géniusz hozhatott létre, oly alko­tást, mint A siralomházi csak magyar mű­vész teremthetett meg. Az elnöki megnyitó után Lázár Béla ol­­vasta fel Munkácsy lelke című­ tanulmá­nyát. Munkácsy levelei, önvallomásai, kor­­társainak adatai alapján elemezte Mun­kácsy lelki fejlődését. Munkácsy folytonos önkínzás, tépelődés, a testi és lelki sanyar­gatás minden poklát szenvedte át, noha látszólag a legnagyobb sikerben és pompá­ban élt. A hanyatlás réme az, mely pályá­ján mint óriás szörny kísérte és végül lelki összeomlását idézte elő. Ez óriás szörnnyel folytatott démonikus küzdelemből sarjadt ki a művészete, mely sötét tárgyakhoz, a tónus komolyságához, a forma drámai el­lentéteihez vezetett. Lázár Bélának nagy tetszéssel fogadott előadása után Rippl-Rónai József Mun­­kácsyról, az emberről olvasott fel. Közvet­len szavakkal beszélte el Munkácsyval való első találkozását, akinek párisi életéről, palotájáról, házasságáról mondott még ér­dekes dolgokat. Megkapó szavakkal rajzolta meg Munkácsy alakját: a bőkezű nagyurat és a kedves jó embert. A Szépművészeti Múzeum Évkönyve. A minap jelent meg az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyveinek gaz­dag tartalmú III. kötete. Ezek az Évköny­vek, amelyek a mostani súlyos gazdasági viszonyok közt csak nagyobb időközökben jelenhetnek meg és amelyeket Petrovics Elek, a Múzeum főigazgatója nagy körül­tekintéssel szerkeszt, a hazai művészettör­téneti kutatások nevezetes eredményeit fog­lalják magukban. Az Évkönyvben közzé­tett tanulmányok részben a Múzeum anya­gának tudományos feldolgozásával foglal­koznak, részben pedig a magyarországi képzőművészeti emlékek művészettörténeti meghatározását és leírását tartalmazzák. A most megjelent III. kötet első cikkét H­. Amelung, a híres német archeológus írta. Ebben egy Platonnak felajánlott foga­dalmi domborműről vant szó, mely a római Farnese-palotából származik és amelynek egyik töredékét a Szépművészeti Múzeum, a másikat pedig a Vatikán múzeumának raktárában őrzik. Hekler Antal a Szépmű­vészeti Múzeum tarentumi mészkőreliefjére vonatkozó eddigi tudományok megállapítá­sait egészíti ki néhány megjegyzéssel, egy másik cikkében pedig Leonardo da Vinci­nek az antik művészettel való kapcsolatára világít rá. Heklertől származik a múzeum antik gipszgyüjteményéről szóló beszámoló is. A gipszgyűjtemény igen sikerült és mű­vészi hatású fölállítása tudvalevőleg szintén Hekler munkája. Léderer Sándor, a nem­rég elhunyt kiváló művészettörténeti író a firenzei Piero di Cosimonak egy fel nem ismert képéről értekezik nagy művészettör­téneti készültséggel. Léderer állapította meg a Szépművészeti Múzeumban lévő képről, mely a luccai Volto Santot — az uralkodói mezbe öltöztetett, fölfeszített Krisztust — ábrázolja, hogy az érdekes egyéniségű Piero festette. Divald Kornél felsőmagyarországi szárnyas oltárokra vonatkozó húsz éves kutatásainak értékes eredményeit foglalja össze, melyek most annál nagyobb érdek­lődésre tarthatnak számot, mert ezek a ne­vezetes emlékek túlnyomó részben a cse­heknek jutottak. Éber László a pécsi szé­kesegyház egy szép alabástrom-epitáfiu­­mának művészettörténeti helyét állapítja meg, Pigler Andor pedig Guido Reninek a Múzeum birtokában lévő, eddig kevéssé is­mert két nevezetes rajzát teszi közzé. Ybl Ervin hosszabb tanulmányt szentel Szavo­­jai Jenő herceg ráckevei kastélyának, mely­ről ő állapította meg, hogy a nagy Hilde­brandt I. Lukács mesternek egyik legelső alkotása. A tartalmas tanulmány nemcsak a kastély méltatásával, hanem Hildebrandt művészetének és az osztrák bárok építőmű­vészeti stílusnak kialakulásával is foglalko­zik. Felvinczi Takács Zoltán érdekes cik­kében eddig ismeretlen adatokat közöl Munkácsy Mihály ifjúkoráról, a nagy mes­ternek első tanítójához, Szamossy Elekhez, majd Rabi­ Károlyhoz, Than Mórhoz, a müncheni Franz Adamhoz és W. Kaulbach­­hoz való viszonyáról, egy másik cikkében pedig a Hopp Ferenc-féle Keletázsiai Mú­zeum régi kristály-faragványairól érte­kezik. A komoly jelentőségű cikkeket a Szép­­művészeti Múzeumnak 1920—1923. évi mű­ködéséről, gyarapodásáról szóló beszámoló egészíti ki. Az igen szép illusztrációkkal ellátott kötet a múzeum számvevői hivata­lában (Aréna­ út 41. sz.) 120.000 koronáért kapható. * (Az Iparművészet Társaság kiállítása.) A május végén rendezendő iparművészeti kiállításon a lakásművészeti rész mellett minden számottevő iparművész és műipari műhely vehet részt, ha munkáit a bíráló bizottság elfogadja. A kiállításra szánt mű­veket május 15-ig kell beküldeni a Társa­ság igazgatóságának (VL, Andrássy­ út 69.) A Társulat állandó kiállítása, amely pár napig zárva volt, ma ismét megnyílt és naponként 9—2 óráig tekinthető meg. * (Az első Jókai-em­léktábla.) Jókai halála napján, kedden, május 5-én délelőtt fél 11 órakor lesz az Erzsébet­ körút 44. szám­i ház előtt az első Jókai-emléktábla leleplezése. Ebben a házban élte­ le Jókai utolsó éveit és ebben a házban is halt meg 1904 május 5-én. Az emléktáblát Philipp István szobrász tervezte, bronzöntése a Vignáli-féle öntödében készült. A felavató ünnepen az ünnepi beszédet a tudományos és irodalmi társulatok nevében Berzeviczy Albert fogja mondani. A Jókai-centenáriumi bizottság részéről Rákosi Jenő mond rövid beszédet. A centenáriumi bizottság elnök­sége ezúton kéri a hatóságokat, irodalmi társulatokat és közművelődési egyesülete­ket, hogy az ünnepen magukat képviseltes­sék és felhívja a Jókai-centenárium bizott­ság tagjait, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. * (A XVII. század hollandi grafikája. A Szépművészeti Múzeum metszet-osztályá­nak kiállítási termében holnaptól kezdve a XVII. század németalföldi grafikájának válogatott gyűjteménye látható. Hollandia XVII. századi grafikájának, akárcsak a festészetének központjában Rembrandt páratlan művészete áll. A nagy mester mű­vészetében a tónus, a misztikus fényforrá­soktól okozott megvilágítások nagyobb szerepet játszanak, mint a szín, ezért ért­hető, hogy Rembrandt a karcolatát épp olyan előszeretettel használta, mint az ecsetet. Művészi fölfogásának teljes va­rázsa, a természetes formákban megjelenő mély idealizmus, a külsőnek és a belsőnek csodálatos egymásért valósága megragadó közvetlenségben nyilvánul ezeken az áhi­­tatos lapokon. Még ha profán témájuk van, ahhoz is szent hit, a meggyőződés esz­ményi tisztasága árad belőlük. Az Eszter­­házy-gyűjtemény valamikor rendkívül gaz­dag volt Rembrandt kitűnő metszeteiben­, azonban a legértékesebb lapoknak egykor nyoma veszett. Mióta azonban a gyűjtés meny a magyar állam birtokába került, igyekeztek ezt a hiányt kiküszöbölni, mely az Eitscher-féle adományozás révén szinte már sikerült is. A sokszor emlegetett Százforintos lap, Az irgalmas szamaritá­nus, Mária halála. Faust doktor című réz­karcokat csak úgy találomra emeljük ki a szebbnél-szebb lapok közül. A fekvő néger nő pedig különösen azért érdekes, mert arról tanúskodik, hogy miként fogta föl Rembrandt ezt a problémát, mely Giorgio­­tól kezdve Manet-ig és még ezután is annyi festőművészt foglalkoztatott. A Rem­­­brandt-lapoknál azonban nagyobb ritkaság Hercules Seghersnek egy lapályos vidéket ábrázoló színezett rézkarca, melyből még csak egy színezetlen másodpéldányt isme­rünk a londoni British Múzeumban. Ez a lap egyik legnagyobb kincse metszettárunk­­nak. A tragikus végű Seghers egyike volt a XVII. század legnagyobb hollandi táj­­festőinek és karcolóinak. Fölfogásával kor­társait messze megelőzte. Még Rembrandt­ra is komoly befolyással volt művészete. A mi finom színezésű­, mély távlatú lapunk ezt a hatást szintén megérheti. A Rem­­brandt­ előtti időkből a kiállított lapok kö­zül különösen Uytenbroek és Molyn réz­karcait kell kiemelnünk, m­íg a Rembrandt­­tanítványok művei között talán Bot és Ko­­ninek lapjai érdemelnek a legtöbb figyel­met. Ruisdael Jakob, mint grafikus egé­szen egyéni mester. Távol van Rembrandt tónusos, formákat elmosó modorától. Kü­lön csoportba tartoznak azután az olasz hatás alatt álló holland grafikusok művei és külön a tájképfestők lapjai. Az utóbbiak közül leginkább Berchem és van de Velde harcait kell megcsodálnunk. Végül még Adrien Ostade és C. Dusart életképeit kell fölemlítenünk, melyek szintén a kiállítás nagy művészi értékei közé tartozni,. G, E*

Next