Budapesti Hírlap, 1925. május (45. évfolyam, 98–122. szám)
1925-05-03 / 99. szám
14 Színház. * (Az Operaházban) május 5-én este 6 órakor Mesterdalnokok az idén először, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület tüdőbetegei javára az előadáson Auguszta királyi hercegasszony is megjelenik. * (Az Operaház heti műsora.) Az Operaházban holnap, vasárnap harmadszor adják a..Denevért az eddigi szereplőkkel és a nagy divatrevüvel. Kedden a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület javára a Nürnbergi mesterdalnokok van műsoron. Ezt az előadást hat órakor kezdik. Szerdán a Bohémélet, csütörtökre a Traviatát tűzték ki, pénteken Leuer Sluber fellépésére a Walhikr van műsoron. Az előadást hat órakor kezdik. Szombaton megismétlik a Denevér előadását, ezúttal rendes helyárukkal és Márkus-Szoger Ilike énekszámaival. Kezdete hét órakor. Vasárnap a Farsangi lakodalmat adják. Kezdete hét órakor. Kedden, május 12-én Schwartz Vera vendégként a Pillangó kisasszony címszerepében lép fel. Kezdete hét órakor. * (A Nemzeti Színház heti műsora.) A nemzeti Színház heti műsorának érdekessége Shakespeare eddig még magyar színpadon nem adott tragédiájának, II. Richard királynak, bemutatóelőadása lesz. A darab szombaton kerül szinre először. Az előadás előtt Berzeviczy Albert mond bevezető beszédet. A 11. Riichárd király főszerepeit Abonyi Géza, Jászai Mari, Aczél Ilona, Felhő, Gát, Mihályffi, Nagy Adorján és Barthos játsszák. A darabot Horváth Jenő rendezi. Vasárnap este másodszor kerül színre a II. Richárd király, szerdán az Ember tragédiájában először játsza Lucifer szerepét Sugár Károly, csütörtökön a Constantin abbé, pénteken és a jövő kedden A juss és jövő hétfőn Süt a nap teszik változatossá a műsort. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Vén gazember kerül szinre. * (A Kamaraszínház heti műsora.) Vildrac külföldön nagy sikert aratott színjátéka a Le Paquebot Tenacity, melyet Kállay Miklós Kitartás címen fordított magyarra, kedden este kerül először szinre. A darab főszerepeit Kiss Ferenc, Cray Tivadar, Rózsahegyi Kálmán, Kiss Irén, Radó Mária játsszák és Siklóssy Fál rendezi. A Kitartás a keddi bemutatón kívül még szerdán, szombaton és vasárnap este is szerepel műsoron. Schöpflin nagysikerű színjátéka. Vége a szép nyárnak, pénteken, vasárnap délután és jövő kedden kerül színre. Csütörtökön az Első látogatás és a Boubouroche van műsoron. * (Somlay Arthur az Őszi szerelemben ma, vasárnap délután) a Renaissance Színházban híres szerepében lép fel. A többi főszerepeket is a bemutató nagysikerű szereplői játszák: Simonyi Mária, Ilosvay Rózsi, Harsányi, Makláry, Baló. * (Uferini harmadik hete.) A Blaha Lujza-színház a nagy sikerre és érdeklődésre való tekintettel immár harmadszor hosszabbította meg Uferini és világhírű társulata vendégjátékát. Ezen a héten is Uferiniék remek mutatványai szerepelnek a Blaha Bujza-színház színpadán. Aferini artista-revüje új trükkel bővül ezen a héten. Naponta két előadás fél 7 és 9 órai kezdettel. Mozi helyárak. * (Fanny és a cselédkérdés — minden este.) A Vígszínház jövő hetét Orska Mária szombaton kezdődő vendégszerepléséig a színház legfrissebb sikere, a Fanny és a cselédkérdés tölti be. Az első jelenettől a függöny utolsó összecsapásáig kacagtat ez a nagyszerű vígjáték, amelynek előadását különösen Gombaszögi Frida, Hegedűs Gyula és Rajnai Gábor alakításai teszik ragyogóvá. Gazsi Mariska és Kürthy Sári a két aggszáz szerepében, Kabos Gyula, mint imprezárió, Szerémy Zoltán, mint orvos, Gyöngyössy Erzsi, Litkey Irén, Dénes György, a táncoló és éneklő angol girlök, mind hozzájárulnak a Fanny és a cselédkérdés nagy sikeréhez. — Most vasárnap délután a Csillagokat, jövő vasárnap délután az Ezüstlakodalmat adják. * (Orska Mária a Vígszínházban.) A legmodernebb német színművészet legkiválóbb reprezentánsa, Orska Mária, szombaton kezdi meg vendégszereplését a Vígszínházban. Vele jön a bécsi Kammerspiele együttese Geyer Siegfried igazgató vezetésével, amelyhez Eugen Jensen, Curt von Lessen, Otto Schmoele, Rudolf Aicher és Maricell Benard tartozik. A nagy művésznő első este Franc Wedekind Musik című drámájában egyik leghatalmasabb tragikai alakítását mutatja be. Vasárnap és hétfőn vidám szerepet játszik, Cypriennet, Sardou Wir lassen uns scheiden (Váljunk el) című vígjátékában. A jegyeket már árusítják. * (Mariska vagy a házasságtörés iskolája .— Én már ilyen vagyok.) Két nagy siker, Biró Lajos gyönyörű, poétikus és hatásos színjátéka, a Mariska és a példátlanul mulatságos Én már ilyen vagyok váltakozva szerepel a héten a Belvárosi Színház műsorán. * (Műsorváltozás a Nemzeti Színházban.) A jövő keddre, május 12-ére hirdetett Juss helyett a Nászinduló kerül színre. * (137—144. Szibill.) 137—144-ik előadása lesz ezen a héten a Szibill-nek a Király Színházban, ahol esténként táblás ház tapsol a legszebb magyar operett legkitűnőbb előadásának. * (A Halló, Amerika hete) lesz a Fővárosi Operettszínház jövő hete is. Minden este a nagyszerű révüt adják, amely pénteken, május 8-án éri meg a századik előadás jubileumát. * (Minta mese-előadások.) A Magyar Gyermektanulmányi Társaság vasárnap délelőtt 11 órakor a Belvárosi Nemzeti Demokrata Körben (Magyar-utca 50) vasárnap délután 4 órakor az Angyalföldi Jótékonysági Nőegyesület (Üteg-utca 4.) rendez mesedélutánt. Újpesten a Béta utcai állami elemi iskola tantestülete növendékeinek szórakoztatására tornatermében május 4-én, hétfőn délután 5 órakor mesedélutánt rendez. * (Az ötórai vendég.) Ilonnequin és Weber példátlanul mulatságos bohózata, a pakisi berlini szezon legnagyobb sikere pénteken, május 8-án kerül bemutatóra a Magyar Színházban. A remekművű bohózatot remek előadás interpretálja. M. Mákély Margit, Gombaszögi Ella, Csortos Gyula, Törzs Jenő, Báthory Giza, Vágó Béla, Stella Gyula állnak a pompás vígjátéki együttes élén. Az ötórai vendég bemutatójáig hétfőn, kedden, csütörtökön Pásztor Árpád drámai remeke, a Magnolie, szerdán pedig a népszerű Csibi kerül színre. Budapesti Hírlap 1925 május 3. (99. sz.) SZÍNHÁZ ás RIJOZE. Budapest, vasárnap, 1925. május 3-Operaház: A denevér (7). Nemzeti Színház: D. u.: Süt a nap (3), este: Egy magyar nábob (7). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Vége a szép nyárnak (4), este: Alice ülj le a kandallóhoz ((8). Városi Színház: D. u.: Fraskita (3), este: Dolly (148). Renaissance Színház: D. u.: Őszi szerelem (Ai), este: Májusi muzsika (148). Vígszínház: D. Csillagok (3), este: Fanny és a cselédkérdés (148). Fővárosi Operett Színház: Halló, Amerikai írás). Magyar Színház: D. u.: Altona (31. este: Magnetic (148). Király Színház: D. u.: Marica grófnő (3), este: Szibili (148). Belvárosi Színház: D. u.: Az olasz asszony (3), este: Mariska vagy a házasságtörés iskolája (/áS). Blaha Lujza Színház: D. u.: Szulamith (3), este: Fi-Fi (148). Apolló Színház: D. u. ('A4) és este: Hajlik a fenyő. Rádió, Dámák* a faluban. Grand Caffé Korona, stb. (8). Terézkörúti Szinpad: A strucc és revü, stb. (149). Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: D. u. (144) és este: Barbette, 4 Korrer, Wupp és 7 attrakció (8). Papagáj: Táncvarieté (11). Corvin Színház. (J. 89—88, J. 95—Sí): örök harc 8 felv., Barbara la Marr, Tarnay Géza, és Hajdú Ella fellépte. Dick és Fridolin burleszkek. Híradók. Előadások kezdete: hétköznapokon fél 6, fél 8 és fél 10 órakor, vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Royat-Apolló, J. 118—94. Tízparancsolat (Szózat az emberiséghez, az énekkart Müller Károly vezényli.) Előadások 147 és 9 órakor. Uránia: Szentivánéji bál (8 felv.). A szerelmes vizitündér (0 felv.) Előadások kezdete: Iá4. ACi, 148 és I. 10 órakor. Kamara (J. 140—127). Guillotine (Izgalmas filmregény 8 felv.). Muszkli ur az izomember (Amerikaislágerburleszk 2 felv.). Híradó. Előadások kezdete 5. 147. 8. 10 órakor. Tó Mozi megnyílik május 7-én, csütörtökön. Capital Filmpalota• Telefon: József 142 0 00 Szentivánéji álom (modern mese 8 felv.). Alaska hómezőin (dráma 6 felv.). Robby szabadlábon (burleszk). Előadások kezdete hétköznap és vasárnap 546, 148 és 1á 10 órakor. Ő SIESSEN TÖRÖK A. ÉS TÁRSA BANKHÁZ R.-T. Budapest, IV., Szervita-tér 3.a szám a legnagyobb osztálysorsjegyüzletben osztálysorsjegyet vásárolni vagy rendelni. Legnagyobb nyeremény 3 MILLIÁRD K Egész sorsj. 120.000 Kegyed COOOO m Fél GO 000 Nyolcad 15 000 Húzás már jövő héten! O milliArdiEI KÉPZŐMŰVÉSZET. Munkácsy Mihály-emlékünnep. A Szárnyés Merse Társaság május 1-én, Munkácsy Mihály halálának negyedszázados évfordulóján emlékünnepet rendezett a Magyar Tudományos Akadémián. A fölolvasótermét előkelő nagy közönség zsúfolásig töltötte meg. A család részéről ott volt özv. Uhner Gusztávné és özv. Zsilinszky Mihályné. A kegyeletes ünnepséget Csók Istvánnak hatásos elnöki megnyitója vezette be. Üdvözölte a családnak, a nemzetgyűlésnek, a kormánynak, a kultuszminisztériumnak, a fővárosnak képviselőit és 15 tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulatnak megjelent képviselőjét. A nagy magyar lángelmék sorozatában Munkácsy, — mondotta azután az elnök, — ott következik mindjárt Petőfi, Jókai, Madách nemzeti és nemzetközi jelentőségében. Munkácsy igazán ízig-vérig nagy magyar művész volt. Nemzeti és igaz magyar. Olyan képeket, mint amineket Munkácsy alkotott, csak magyar géniusz hozhatott létre, oly alkotást, mint A siralomházi csak magyar művész teremthetett meg. Az elnöki megnyitó után Lázár Béla olvasta fel Munkácsy lelke című tanulmányát. Munkácsy levelei, önvallomásai, kortársainak adatai alapján elemezte Munkácsy lelki fejlődését. Munkácsy folytonos önkínzás, tépelődés, a testi és lelki sanyargatás minden poklát szenvedte át, noha látszólag a legnagyobb sikerben és pompában élt. A hanyatlás réme az, mely pályáján mint óriás szörny kísérte és végül lelki összeomlását idézte elő. Ez óriás szörnnyel folytatott démonikus küzdelemből sarjadt ki a művészete, mely sötét tárgyakhoz, a tónus komolyságához, a forma drámai ellentéteihez vezetett. Lázár Bélának nagy tetszéssel fogadott előadása után Rippl-Rónai József Munkácsyról, az emberről olvasott fel. Közvetlen szavakkal beszélte el Munkácsyval való első találkozását, akinek párisi életéről, palotájáról, házasságáról mondott még érdekes dolgokat. Megkapó szavakkal rajzolta meg Munkácsy alakját: a bőkezű nagyurat és a kedves jó embert. A Szépművészeti Múzeum Évkönyve. A minap jelent meg az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyveinek gazdag tartalmú III. kötete. Ezek az Évkönyvek, amelyek a mostani súlyos gazdasági viszonyok közt csak nagyobb időközökben jelenhetnek meg és amelyeket Petrovics Elek, a Múzeum főigazgatója nagy körültekintéssel szerkeszt, a hazai művészettörténeti kutatások nevezetes eredményeit foglalják magukban. Az Évkönyvben közzétett tanulmányok részben a Múzeum anyagának tudományos feldolgozásával foglalkoznak, részben pedig a magyarországi képzőművészeti emlékek művészettörténeti meghatározását és leírását tartalmazzák. A most megjelent III. kötet első cikkét H. Amelung, a híres német archeológus írta. Ebben egy Platonnak felajánlott fogadalmi domborműről vant szó, mely a római Farnese-palotából származik és amelynek egyik töredékét a Szépművészeti Múzeum, a másikat pedig a Vatikán múzeumának raktárában őrzik. Hekler Antal a Szépművészeti Múzeum tarentumi mészkőreliefjére vonatkozó eddigi tudományok megállapításait egészíti ki néhány megjegyzéssel, egy másik cikkében pedig Leonardo da Vincinek az antik művészettel való kapcsolatára világít rá. Heklertől származik a múzeum antik gipszgyüjteményéről szóló beszámoló is. A gipszgyűjtemény igen sikerült és művészi hatású fölállítása tudvalevőleg szintén Hekler munkája. Léderer Sándor, a nemrég elhunyt kiváló művészettörténeti író a firenzei Piero di Cosimonak egy fel nem ismert képéről értekezik nagy művészettörténeti készültséggel. Léderer állapította meg a Szépművészeti Múzeumban lévő képről, mely a luccai Volto Santot — az uralkodói mezbe öltöztetett, fölfeszített Krisztust — ábrázolja, hogy az érdekes egyéniségű Piero festette. Divald Kornél felsőmagyarországi szárnyas oltárokra vonatkozó húsz éves kutatásainak értékes eredményeit foglalja össze, melyek most annál nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, mert ezek a nevezetes emlékek túlnyomó részben a cseheknek jutottak. Éber László a pécsi székesegyház egy szép alabástrom-epitáfiumának művészettörténeti helyét állapítja meg, Pigler Andor pedig Guido Reninek a Múzeum birtokában lévő, eddig kevéssé ismert két nevezetes rajzát teszi közzé. Ybl Ervin hosszabb tanulmányt szentel Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélyának, melyről ő állapította meg, hogy a nagy Hildebrandt I. Lukács mesternek egyik legelső alkotása. A tartalmas tanulmány nemcsak a kastély méltatásával, hanem Hildebrandt művészetének és az osztrák bárok építőművészeti stílusnak kialakulásával is foglalkozik. Felvinczi Takács Zoltán érdekes cikkében eddig ismeretlen adatokat közöl Munkácsy Mihály ifjúkoráról, a nagy mesternek első tanítójához, Szamossy Elekhez, majd Rabi Károlyhoz, Than Mórhoz, a müncheni Franz Adamhoz és W. Kaulbachhoz való viszonyáról, egy másik cikkében pedig a Hopp Ferenc-féle Keletázsiai Múzeum régi kristály-faragványairól értekezik. A komoly jelentőségű cikkeket a Szépművészeti Múzeumnak 1920—1923. évi működéséről, gyarapodásáról szóló beszámoló egészíti ki. Az igen szép illusztrációkkal ellátott kötet a múzeum számvevői hivatalában (Aréna út 41. sz.) 120.000 koronáért kapható. * (Az Iparművészet Társaság kiállítása.) A május végén rendezendő iparművészeti kiállításon a lakásművészeti rész mellett minden számottevő iparművész és műipari műhely vehet részt, ha munkáit a bíráló bizottság elfogadja. A kiállításra szánt műveket május 15-ig kell beküldeni a Társaság igazgatóságának (VL, Andrássy út 69.) A Társulat állandó kiállítása, amely pár napig zárva volt, ma ismét megnyílt és naponként 9—2 óráig tekinthető meg. * (Az első Jókai-emléktábla.) Jókai halála napján, kedden, május 5-én délelőtt fél 11 órakor lesz az Erzsébet körút 44. számi ház előtt az első Jókai-emléktábla leleplezése. Ebben a házban élte le Jókai utolsó éveit és ebben a házban is halt meg 1904 május 5-én. Az emléktáblát Philipp István szobrász tervezte, bronzöntése a Vignáli-féle öntödében készült. A felavató ünnepen az ünnepi beszédet a tudományos és irodalmi társulatok nevében Berzeviczy Albert fogja mondani. A Jókai-centenáriumi bizottság részéről Rákosi Jenő mond rövid beszédet. A centenáriumi bizottság elnöksége ezúton kéri a hatóságokat, irodalmi társulatokat és közművelődési egyesületeket, hogy az ünnepen magukat képviseltessék és felhívja a Jókai-centenárium bizottság tagjait, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. * (A XVII. század hollandi grafikája. A Szépművészeti Múzeum metszet-osztályának kiállítási termében holnaptól kezdve a XVII. század németalföldi grafikájának válogatott gyűjteménye látható. Hollandia XVII. századi grafikájának, akárcsak a festészetének központjában Rembrandt páratlan művészete áll. A nagy mester művészetében a tónus, a misztikus fényforrásoktól okozott megvilágítások nagyobb szerepet játszanak, mint a szín, ezért érthető, hogy Rembrandt a karcolatát épp olyan előszeretettel használta, mint az ecsetet. Művészi fölfogásának teljes varázsa, a természetes formákban megjelenő mély idealizmus, a külsőnek és a belsőnek csodálatos egymásért valósága megragadó közvetlenségben nyilvánul ezeken az áhitatos lapokon. Még ha profán témájuk van, ahhoz is szent hit, a meggyőződés eszményi tisztasága árad belőlük. Az Eszterházy-gyűjtemény valamikor rendkívül gazdag volt Rembrandt kitűnő metszeteiben, azonban a legértékesebb lapoknak egykor nyoma veszett. Mióta azonban a gyűjtés meny a magyar állam birtokába került, igyekeztek ezt a hiányt kiküszöbölni, mely az Eitscher-féle adományozás révén szinte már sikerült is. A sokszor emlegetett Százforintos lap, Az irgalmas szamaritánus, Mária halála. Faust doktor című rézkarcokat csak úgy találomra emeljük ki a szebbnél-szebb lapok közül. A fekvő néger nő pedig különösen azért érdekes, mert arról tanúskodik, hogy miként fogta föl Rembrandt ezt a problémát, mely Giorgiotól kezdve Manet-ig és még ezután is annyi festőművészt foglalkoztatott. A Rembrandt-lapoknál azonban nagyobb ritkaság Hercules Seghersnek egy lapályos vidéket ábrázoló színezett rézkarca, melyből még csak egy színezetlen másodpéldányt ismerünk a londoni British Múzeumban. Ez a lap egyik legnagyobb kincse metszettárunknak. A tragikus végű Seghers egyike volt a XVII. század legnagyobb hollandi tájfestőinek és karcolóinak. Fölfogásával kortársait messze megelőzte. Még Rembrandtra is komoly befolyással volt művészete. A mi finom színezésű, mély távlatú lapunk ezt a hatást szintén megérheti. A Rembrandt előtti időkből a kiállított lapok közül különösen Uytenbroek és Molyn rézkarcait kell kiemelnünk, míg a Rembrandttanítványok művei között talán Bot és Koninek lapjai érdemelnek a legtöbb figyelmet. Ruisdael Jakob, mint grafikus egészen egyéni mester. Távol van Rembrandt tónusos, formákat elmosó modorától. Külön csoportba tartoznak azután az olasz hatás alatt álló holland grafikusok művei és külön a tájképfestők lapjai. Az utóbbiak közül leginkább Berchem és van de Velde harcait kell megcsodálnunk. Végül még Adrien Ostade és C. Dusart életképeit kell fölemlítenünk, melyek szintén a kiállítás nagy művészi értékei közé tartozni,. G, E*