Budapesti Hírlap, 1925. augusztus (45. évfolyam, 171–194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

8 i . (Nemzetközi sakk-versenyek.) A züri­chi nemzetközi sakk-kongresszuson hozott határozat értelmében 1926-ban Budapesten,­­1927-ben Londonban és 1928-ban Amster­damban tartanak világ-s­a­kk-kongresszuso­­­at. Az amszterdami nemzetközi kongresz­­szussal kapcsolatban azonban sakk­ olim­­piá­szt is rendeznek. A Nemzetközi Sakk­szövetség (Fédération internationale des echees) köriratban fordult a sakkszövet­ségekhez, hassanak oda az országok sakk­szövetségei a sportszövetségeknél, hogy a­­jövőben az olimpiészokon a sakkversenye­­iket a sportversenyekkel azonos elbírál­ás­­iban részesítsék. A boroszlói nemzetközi pakk mesterversenyen Bogoljubov nyert­­Nimzovics, Becker Blumich és Gottschall Moritz ellen. A Rubinstein—Grünfeld és a Tarrasch dr.—Saemisch játszmák eldöntet­lenek. A Wagner—Réti játszma függőben maradt, Réti jobban áll. A vezető mesterek állása: Bogoljubov és Nimzovics 5'A—5'A, IWagner 5 (1), Réti 4 (2), Rubinstein 4 'A, IBecker 4'A. A hölgy versenyben első lett: Vernhagen 7 nyert ponttal, a második és harmadik díjon osztoztak Kalmár Paula, és Wolf S. R. (Bécs). 5 ki—5 'A ponttal ne­gyedik Márkus AA, ötödik Dauike 4. Kö­vetkeztek még Gulich és Stenzel 2 'A, Pol­iter 2 és Hase 0 ponttal. — (Rozgonyi) fényképész az ipartestü­­let ellen tett feljelentésének tárgyalása be­fejezéséig meghosszabbította azt a példát­lan kedvezményt, hogy 6 fényképrendelés- Bél­a mélyen leszállított áron kívül egy művészies nagy, keretezett képet ad d­i­­jtalanul.­­ (Gyalogszerrel Rómába.) Az örökvá­rosnak az idén ugyancsak sok a látogatója és akárhány van köztük, aki nem megszer­vezett utazással, mint valamely csapat "tagja kényelmesen jut el Rómába, hanem­­ valósággal zarándokol, gyalogszerrel megy­­ forró napon, poros országúton, hogy meg­csókolhassa Krisztus helytartójának papu­csát. E gyalogló zarándokok közt, mint­­Rómából jelentik, nagy dicsérettel emlege­tik Capsari Emíliát, egy ötvenesztendős házalónőt, aki június 1-én egy fillér nélkül indult el Reggio Emíliából Rómába. A négysáz kilométernyi utat harminckét nap alatt tette meg. Perugiában az érsek ki­hallgatáson fogadta és Asszisziben a Fe­rencesek társházában is jól fogadták. Hosszabb ideig sehol nem tartózkodott, de a reggeli misét sehol nem mulasztotta el. s Rómában a szentatya is fogadta. Megál­­j­totta őt, teljes bűnbocsánatot adott neki­­­l és megajándékozta. Rómában tizenkét nagj­­ot töltött a jámbor asszony. A zarándok-­­ bizottság annyi pénzt gyűjtött a számára,­­ hogy vasutain tellette meg az utat hazafelé. A jegy hat napig volt érvényes, de mert Bolognában, ahol szent Lukács katedráli­­sának megtekintése végett kiszállt, a kel­leténél tovább időzött, lejárt a jegy érvé­nyessége és Bolognából otthonáig megint csak gyalogolnia kellett. Ez azonban nem kedvetlení­ tette el és egészségesen, jóked­vűen érkezett haza. Még többet beszélnek Rómában egy marokkói katolikus asszony­ról, aki három kisgyermekével zarándo­kolt az örökvárosba. Tetuanból elgyalogolt Ceutiba, ahonnan hajón a spanyol Harta­génába utazott. Onnan Spanyolországom, Franciaországom és Olaszországon át gya­­logszerrel jutott el Rómába, öt hónapig volt uttán. A három gyermek közül a leg­idősebb, egy hat éves fiúcska mindvégig nagy türelmesen és kitartóan bukdácsolt az édesanyja, míg a két kisebb gyermeket Északafrikától a Vatikánig a karján vitte ez a csodálatos akaratú asszony.­­ (Sziget a gyalogjáróknak a villamos megállónál.) A villamos vasút igazgatósága elhatározta, hogy a forgalmasabb utcákon levő villamos­ megállóknál, a közönség testi épségének védelmére, az úttestből kiemel­kedő szigeteket épít. Ilyen szigeteket állí­tanak föl forgalmasabb utcakeresztezések­­nél, elágazásoknál, szóval azokon a helye­iken, ahol­ a nagyobb kocsiforgalom a vil­­lamosra várakozó közönség biztosságát ve­szedelembe sodorja. Ilyen szigetek épülnek elsősorban a Népszínház­ utca és körút keresztezésénél, az 50-es végállomásnál, a Blaha Lujza-téren, a Lónyai­ utca elején és a Podmaniczky­ utcánál. Ilyen „életbizto­sító“ sziget van már néhány helyen, így például a keleti pályaudvar induló olda­lán, a Kálvin-téren, az Apponyi-téren. Sok baleset, nem egy szerencsétlenség­­ történt (különösen a keleti pályaudvarnál mindad­dig, mig ez a sziget megépült, és bizony ,jó sokáig tartott, mig a villamostársaság igazgatósága rászánta magát, hogy újabb ilyen szigeteket készíttessen, amelyeken nyugodtan várakozhatik a közönség és nem kell attól tartania, hogy valamelyik kocsi elgázolja. Mert jobb későn, mint soha.­­ (Elesett egy ló.) Reggel kilenc órakor egy egyfogatú bérkocsi vágtatott őrült irammal az Erzsébet­ körútról a József­­körút felé. Megvadult a ló. A bérkocsis már idősebb ember, nem birt vele, kiabált ő is, kiabáltak a járókelők is, a Rákóczi-út ke­resztezésénél a lovasrendőr, aki szemben állott a vágtató állattal, hagyta maga mel­lett elröpülni a megvadult Rozinantet, amelynek futását aggódva figyelték a min­denünnen feléje irányuló szemek. A förge­­teges iram nem tartott sokáig. A Népszín­­ház­ utca keresztezésénél egyszerre csak el­tűnt a vágtató veszedelem: a ló nekiment az előtte elhaladó villamos hátsó részének, elesett, a kocsi fölborult, a kocsis leröpült a bakról és megvolt az utca legteljesebb szenzációja. Pillanatok alatt sűrű ember­­gyűrű vette körül az összeütközés helyét és áldozatait. Mindenki úgy tett, mintha segíteni akarna és mindenki bírált. — Nem értem­ a lovas rendőrt, hogy meg se próbálta a megvadult ló elfogását! Meg­­ se moccant. — Mit csináljon, ha nem kaphatja el? — Mit csináljon? Vagy szabályos a haj­tás, vagy szabálytalan. Ez a hajtás sza­bálytalan volt. Ha szabálytalan, föl kell írni a kocsist. Máskor meg is teszi, miért nem tette meg most is? — No, ha csak ez a baja, hát menjen most oda, majd meglátja, hogy nem egy rendőr és nem egy villamoselenőr jegyez­­get szorgalmasan a noteszébe. A tényállás pedig az volt, hogy a ko­csisnak­ csodálatosképpen és mindenek meg­könnyebbülésére alig esett baja: az orra vérzett kissé, a kezét fölhorzsolta, de talpra ugrott és már kezdte is lekantározni a ma­gáról megfeledkezett kenyérkereső társát. Versenyparipának képzelte magát, holott szegény csak virsli ítéltelek volt. Meg is la­kott érte. Eltörött a lába. A fájdalmában is néma ló ott feküdt az utca közepén, pih­e­­gett, néha fölemelte a fejét,­­körülnézett, mintha nem tudná, hogyan került ide, olykor megpróbálta a felállást, de mind­annyiszor visszazuhant és megadással újra végignyúj­totta nyakát a kemény kövön. A gazdája ponyvával letakarta, egy asszony kannával vizet hozott, minden áron meg akarta itatni a szegény párát, a lovas­­rendőr intézkedett, oszlásra nógatta a bá­mészkodókat, veszett csilingeléssel, lassan haladtak el a szánalmas állapotban lévő ál­dozat mellett a villamosok, amelyek utasai kíváncsian nyújtogatták a nyakukat és a tömeg csak állt, csak várt. Ráér mindenki, kevés a munka. Meg kell várni, míg a sze­gény, nyomorék párát elszállítják. Tizen­egy órára ez is megtörtént és akkor egy csapásra a régi, rendes képe lett az utcá­nak. A nagy látványosságról ekkor min­denki már csak félvállról úgy beszélt, hogy elesett egy ló. Hogy mennyi kár ez annak a bérkocsisnak, akinek hajszálon függött az élete és mennyi szenvedés annak a szerencsétlen állatnak, az nem jutott az eszébe senkinek.­­ (Változások a cseh hadsereg vezeté­sében.) Prágából jelentik, hogy a Tribuna közlése szerint a cseh védőerő vezetésében a következő változások várhatók: Mittel­­hauser francia tábornokot, a vezérkar fő­nökét, a védőerő főfelügyelőjévé nevezik ki. Helyébe Sirowy tábornok kerül a ve­zérkar élére. Pozsonyba Skor tábornokot, Kassára pedig Sneidarek tábornokot neve­zik ki kerületi parancsnoknak.­­ (Munkában az amerikai betörők.) Csak a minap adtunk hírt arról, hogy a csikágói bankárok a sűrűn megismétlődő bankrablások miatt külön nagy díjat tűz­tek ki azoknak a rendőröknek, akik bank­rablókat elfognak, vagy menekülésük köz­ben lelőnek. A csikágói betörőket azonban ez nem ijesztette meg, csakhogy most már a szállókat is megtámadják, mint lapunk legutóbbi számában olvasható volt és New­­yorkban is garázdálkodnak. Newyorkban fegyveres rablók behatoltak egy palotába. Harc támadt, amelynek során két rablót megöltek, egy rablót pedig megsebesítettek. A negyedik rabló megszökött és magával vitte a 100.000 dollárt tartalmazó pénztárt.­­ (Akit álmában ölnek meg.) Győrből jelentik: A Győr közelében levő Pázmánd faluban Nagy Lajos kisgazdát éjjel álmá­ban ismeretlen tettes három fejszecsapással életveszélyesen megsebesítette. Beszállítot­ták a városi közkórházba, ahol azonnal ke­zelés alá vették, de életbenmaradásához jó­formán semmi remény sincs, mert a fejsze­­csapásoktól koponyája szó szoros értelmé­ben kettényilt. A csendőrség erélyes nyomo­­zást indított a tettes kézrekerítésére.­­ (Autóösszeütközés a keleti pálya­udvar előtt.) Ma délelőtt a Baross-téren, a keleti pályaudvar előtt egy olajszállító te­herautó összeütközött egy teherkocsival. A teherkocsi tetején ülő Kokas József kocsis lezuhant a kövezetre és könnyebb termé­szetű zúzódásokat szenvedett. A mentők bekötözték, azután tovább folytatta útját. A rendőrség megindította ,a vizsgájától hogy az összeütközésért kit terhel a fele­lősség.­­ (Vidéki sikkasztót és betörőt keres­nek a fővárosban.) A hajdúnánási csend­őrség arról értesítette a főkapitányságot, hogy onnan 12 millió korona elsikkasztása után eltűnt Nagy Béla 27 éves soffőr. A sikkasztó valószínüleg Budapest felé me­nekült.­­ A dunaföldvári csendőrörs táv­irati után közölte a rendőrséggel, hogy a községben tegnap délután betörtek Janes Henrik ékszerész boltjába és onnan 45 millió korona értékű ékszert elraboltak. A csendőrség feltevése szerint az ismeret­len tettesek Budapest felé vették útjukat. A rendőrség megindította a nyomozást.­­ (Hajnali botrány a kávéházban.) Pa­rázs botrány játszódott le ma hajnalban a Newyork kávéházban. Bródy Sándor fut­ballistával, az FTC trénerével összeszólal­kozott Reiss Tivadar boxbajnok. A szóvál­tásba beleavatkozott Reiss felesége, Maimon Fill táncosnő is. A lármára a kávéházba érkezett két rendőr igazoltat­ni akarta a botrányt rendező társaságot, miközben Reissné rátámadt a rendőrökre, sértegette őket és az egyik rendőrt arculütötte. A házaspárt előállították a főkapitányságra, ahol a boxbajnokot és harcias feleségét hatóság ellen való erőszak és közcsendhá­­borítás miatt őrizetbe vették.­­ (Összetűzés brit fasiszták és kommu­nisták között.) Londonból táviratoztak. Tegnap este a Hyde-parkban ismét össze­tűzés támadt brit fasiszták és kommunis­ták között. Mintegy 600—700 em­ber a fa­siszták főhadiszállása ellen vonult, de a rendőrség szétszórta őket. — (Megnyílik a bécs—párisi légiposta.) Bécsből jelentik: Holnap, augusztus 1-én nyílik meg a légipostás forgalom Bécs— Inn­br­uck—Zü­­r­i­eh—St­r­a­s­s­b­u­rg—Par­i­s és Innsbruck—München között. — (A haragos férj merénylete.) Kapos­várról jelentik: Somogydöröcske községben Hófer Ádám kisbirtokos, ki már két éve elváltan él feleségétől, felkereste az asz­­szonyt és megkísérelte vele a kibékülést. Az asszony ezt megtagadta, mire Hóser le­­ütötte az asszonyt, majd kötőfékkel meg akarta fojtani. A zajra előisiető szomszé­dok mentették ki feleségét a dühöngő férj keze közül. Az asszony sérülései súlyosak. Hósert a csendőrök a kaposvári ügyészség fogházába szállították. — (Van annak, aki . . .) Moszkvából jelentik, hogy Jusszupov herceg egykori palotájában sokmillió értékű­ kincsleletre akadtak. A bol­vsevik forradalom óta a pa­lota katonai múzeum volt, amelynek igaz­gatója és gondnoka már egy idő óta észre­vette, hogy az egyik falon repedés mutat­kozik, m­ely egyre tágul és terjed. Elhatá­rozták, hogy szétbontják ezt a falat. A munkások csakhamar egy kriptába jutot­tak, amely csupa drágasággal volt tele: arany és ezüst evőkészletekkel, régi fest­ményekkel, a legpompásabb ékszerekkel stb. A bolusevik kormány hálából az igaz­gatónak és a gondnoknak egyenként száz­ezer rubelt adott. Az a hír járja, hogy az a kincslelet nem magábanálló. Már jóval ezelőtt hasonló kincsre akadtak Riabu­­sinszkinek, itt amerikai segítőbizottsági iroda volt főnökének a házában. Hiába, igaza van a magyarnak: van annak, aki meg nem issza!... — (Tanulmányi kirándulás.) Az Erzsé­bet Népiakadamémia a legközelebbi tanul­mányi kirándulása: augusztus 2-án fürdő­­túra lesz. Találkozás a­ megyeri 87-es villa­mos végállomásán reggel 8 órakor. Vezető: Zsíros Ferenc. — (Tilos a szabad Dunában fürödni.) A szabad Dunában való fürdésnek majd­nem naponként van egy-egy áldozata. Mi­vel a feljelentettek leginkább azzal véde­keznek, hogy nem tud­ják, hogy 3 fürdés el van tiltva, a dunai kapitányság nyomaté­kosan figyelmezteti a közönséget, hogy a szabad Dunában tilos a fürdés. A kapitány­ság igy igyekszik a szabad Dunában való fürdést megakadályozni, s az emiatt fel­jelentett egyéneket szigorúan bünteti.­­ (A kőszegi ev. leányinternátus.) Kő­szegről jelentik: A dunántúli evangélikus egyházkerület már a múlt évben Pécsett tartott közgyűlésén elhatározta elvben, hogy kőszegi leánynevelő intézetét tovább­fejleszti. Tekintettel az intézet iránt meg­nyilvánuló nagy érdeklődésre, a fejlesztés ügyében most végleg döntöttek. Ehhez ké­pest még a jövő iskolai év előtt az inter­­nátus befogadó képességét hatvanról ki­lencvenre fogják felemelni, úgyhogy az intézet a legnagyobb leányközépiskolai in­­ternátus lesz az egész országban . (Földrengés Amerikában.) Newyork•-­ből táviratozzék: Kalifornia különböző ré­szeiben — beleértve Szanta Barbara váro­sát is — továbbá Új-Mexikó, Kolorádó, Kantasz, Oklahoma, Texasz és Honolulu államokban részben heves földlökéseket éreztek. —* (A bulldog és a puli.) Akik soha ,,kutyászattal“ nem foglalkoztak, azok is bizonyára tudják, hogy a bulldog is, a puli is kutyafajta. Az első angol, a második magyar. Görbelábú, alacsony, zömök testű, csúnya pofájú, mint az angolok mondják: bizarr szépségű a bulldog, amely meglehetős álmos és unott természetű, míg a puli, ez a fürge, mozgékony, élénk te­kintetű és mozdulatú, kócos kis cigány­­ nem bizarr, de egészen különleges szép­­s­ségű és kedvességű. E két kutyafajta szem­­­­beállítását egyik külföldi lapban megjelent következő hír teszi időszerűvé: A tisztafaju angol bulldogot, amely egy ideig nagyon kiment a divatból, e pillanatban megint nagyon keresik és kü­lönösen az Európát meglátogató ameri­kaiak bulldogot visznek emlékül Ameri­kába. A nagy londoni szállók összevásá­­­­rolják az Angolországban a még meglevő néhány tenyésztelepet és amerikai ven­dégeik kedvük szerint válogathatnak a megint divatba hozott bulldogok közt. Legutóbb egyik szállóérdekeltség egy francia szállóvállalattal külön szerző­dést kötött, amelynek értelmében a pá­risi vállalat a vendégeknek Londonból hozott bulldogjait az amerikaiaknak Európában való tartózkodásuk egész ideje alatt gondozta. Nálunk egy-két év óta néhány lelkes ál­latbarát és sportember buzgólkodására kezd az érdeklődés a magyar kutyafajták és így a puli és unokatestvére, a pumi felé fordulni. De bevallhatjuk, hogy még meg­lehetősen gyér ez az érdeklődés. Ezzel is úgy vagyunk, mint mindennel, ami a miénk, nem kell, de annál jobban tetszik minden, ami idegenből jön. A türingiai do­­bermann, a német juhászkutya, az orosz agár, a svájci bernáthegyi, az angol arre­­dale-terrier hódít, becézik, tenyésztik, büsz­­kélkedne­k vele, de a puli, a kuvasz, a ko­mondor jóformán csak mutatóba akad. Igaz, hogy az utóbbi időben javul a hely­zet, de hol van még a puli a bulldogtól, a magyar élelmesség az angol üzleti szellem­­től? Igaz, hogy nálunk távolról­­sincs ak­kora idegenjárás, mint akár csak Bécsben is, de mégis cs­ak akad idegen, aki ki­váncsi Budapestre. Ahogy föltűnik neki más különlegesség vagy fölhívják­ rá a figyelmét, meg lehetne tenni ezt a pulival. A londoni nagy szállók ime nem röstellik és a löcslábú „nemzeti“ kutyát okos üzleti számítással nyakába sózzák az amerikai vendégnek, aki holtbizonyos, ha megis­merné a mi pulinkat, ezt vinné haza aján­dékba a misszeknek. A magyar fajkutyák terjesztésére alakult klubnak talán érde­mes volna ezzel a kérdéssel foglalkoznia. — (Dolgoznak a kommunisták Francia­­országban.) Párisból jelentik. A lyoni bün­tetőbíróság tegnap két kommunistát három, illetve kéthónapi fogházra ítélt a miatt, mert katonákat engedetlenségre biztattak. — („Egy födél alatt.“) Stambulból je­lentik: A Stambul mellett lévő Jenikelben az osztrák-magyar nagykövetségi nyári rezidenciát felosztották Auszria és Ma­gyarország között. A magyar követ az épü­let egyik felében már letelepedett. A tudó­sítás ezt a mondatot fűzi hozzá: Ausztria és Magyarország ismét egy fedél alatt van. —■„ (öngyilkosok.) Ma este a Népligetben morfiummal megmérgezte magát Gidró Ferenc 34 éves magánhivatalnok. Az arra járkelők akadtak rá eszméletlen állapot­ban. A mentők súlyos életveszélyes állapot­ban beszállították a Rókus-kórházba, ahol azonban kihalgatni még nem lehetett.­­ Az Aradi­ utca 22. számú házban lévő la­kásán a gázcsapot öngyilkossági szándék­ból nyitva hagyta és mire észrevették, meghalt Czapkó Anna 27 éves háztartás­beli leány. Tettének oka ismeretlen. Holt­testét a Törvényséki Orvostani Intézetbe szállították. — (A francia banktisztviselők sztrájkja.) Párisból jelentik: Lyonban ma megkezdő­dött a banktisztviselők sztrájkja, amely a nagy pénzintézetek javarészére kiterjed. — (Nagy vihar Trientben.) Rómából je­lentik: Tegnap délután Trientben és kör­nyékén nagy vihar és jégeső volt. Sok ab­lak összetört, a háztetők megrongálódtak. A kár jelentékeny. Azt hiszik, hogy a ve­tés kétharmada elpusztult. A vihart, amely azután a Lugans-völgy felé húzódott, órá­kon át zápor követte. Mantua környékén is nagy kárt okozott a jégverés. in­ BUJDI PESTI HÍRŰ? 1925. augusztus 1. ?171. sz..

Next