Budapesti Hírlap, 1925. szeptember (45. évfolyam, 195–219. szám)
1925-09-01 / 195. szám
4 fon, méltó feltűnést keltettek s nagyban emelték a pompás kiállítás sikerét. A kiállított propaganda anyagot megtekintette a kormányzó is, akit a terembelépésekor a Magyar Nemzeti Szövetség országos központja képviseletében megjelent küldöttség, s a ceglédi helyi vezetőség élén Szörtsey József m. kir. kormányfőtanácsos, a Szövetség elnöke fogadott. Az államfő elragadtatással szemlélte a Nemzeti Szövetség hatalmas propagandamunkáját, a szemléltető képeket és kartonokat, amelyek megrázó erővel bizonyítják a trianoni békeszerződés igazságtalanságát s beigazolják azt, milyen szükséges a békerevízió sürgős végrehajtása. A kiállítás látnivalói- 1A gazdasági, ipari és kulturkiállítás látnivalóiról a következőkben számolunk be: Bakos József (Budapest, VII., Dembinszky utca 4.) háztartási cikkeket állít ki, és pedig zöldség- és gyümölcsfeldolgozó eszközöket, zöldségreszelőket, hámozókéseket, fúrókat, saját készítésű szabadalmazott habverőket A ceglédi háziasszonyok nagyszámban látogatták meg a kiállítást s már az első napon sokat vásároltak nevezett cikkekből. Bakos József kiállítása a maga nemében hézagpótló. A Kiállító a kiállítási bizottság részéről is kitüntető elismerésben és dicséretben részesült. Bányász József mezőberényi kertész Csonka-Magyarország szimbólumát állítja ki kertművészeti vonatkozásban. Kertészeti dombormű ez, igazi kertművészet, melyben kiállító kertész-talentuma és nagy hazaszeretete egyesül. A kiállítási bizottság hosszasan szemlélte e szokatlanul szép alkotást. Ifj. Badar Balázs (Mezőtúr) kerámiai iparművészeti tárgyakat állít ki. Domborművű díszmagyar korsó, szárnyas domborműves váza, nagymagyar váza, ezüsteosin tojásvázát, melyek mind a zseniális iparművészet remek példányai, külön ki kell emelnünk az ezüsleosin tojásvázát, mert ennek a mázkülönlegességnek a kiállító iparművész a feltalálója és egyedüli készítője. A magyar népművészet e ritka példányai a kormányzó úr őfőméltósága magas tetszését is teljesen megnyerték. A Ceglédi Hangya Szövetkezet, melynek Cegléden a legnagyobb szövetkezetiüzlete van, a Hangya gyártmányait állította ki, még pedig rumok, likőrök, vegyi és kefeárukat és kozmetikai cikkeket. A Hangya Cegléden igen nagy pártolásnak örvend, mert a legolcsóbbat, de a legjobbat is adja. Kiállított még a Hangya mezőgazdasági gépeket is, melyek verseny tekintetében más gyártmányokat messze túlszárnyalnak. A Ceglédi Hangya Szövetkezet üzleti sikerének ritka a példás vezetés. Feltűnik a kiállításon Dresmann Károly Borotva- és Késgyárgyár, Budapest, a., (Álmos u. 17. Üzlet, VII., Erzsébet-körút 22. sz.) kiállítása. A cég annak idején a milleniumi emlékérem kitüntetést nyerte el. Most a „Frickó“ névvel ellátott borotváival, késeivel, ollóival stb. vonja magára a közfigyelmet. Különösen említésre méltó a „Frickó“ borotva, melynek jóságáért, tartósságáért a cég teljes reputációjával kezeskedik. Kiállító cég megjegyzi, hogy borotvát, kést, ollót stb. köszörülésre váltál, javítást és nikkelezést is eszközöl. A kiállított gyártmányok jósága és szolidsága miatt a bizottság kiállítónak elismerését nyilvánította. Glücksmann József (Nagykörös) a baromfikiállításom vezet. A kiállított nyolc darab orpingliton, négy Plymouth, 12 drb első és második díjas valódi alföldi keringő, 3 drl törpe csirke, 6 drb kanárimadár a baromfitenyésztés gyönyörű példányai. Annak idején Kecskeméten kamarai kitüntetésben részesült a kiállító, Debrecenben pedig első díjakat nyert, így nem csoda, hogy a bizottság felkérte őt, hogy baromfitenyészdéjéből még többet is mölcsfa kiállítása is, valami csodaszerű kultúra az, amelynek segítségével a gyümölcsfákat a cég neveli és gúla, piramis, vigyen fel Kecskemétre, hogy ezáltal is emelje a baromfi kiállítás nívóját. Hay Dezső Ferenc abonyi gazdasága bavar, különböző sajttermékek, mint rózsapusztai csemegesajt, trappistasajt stb. különlegességeivel keltette föl az érdeklő szakértők figyelmét. Kiállító e kiállításával beigazolta, hogy hazai sajttermékeink nemcsak versenyeznek a külföldi gyártmányokkal, hanem azokat minőség, zsírtartalom, élvezetet fokozó kellemes iz tápérték tekintetében felül is múlják. Öfőméltóságának és a kiállitási bizottságnak elismerését kiállító méltán megérdemelte. Lévay Mihály (Cegléd) teljesen uj gözlekombilját mutatja be. E gépet, mint huzatos gépet kiállító közvetetlenül a gyárból vitette saját telepére s aztán átalakította magánjáróvá. A gépiparnak igen szép vívmánya ez, mert az eredeti magánjárókkal szemben 5—6 kilométernyi utat tesz meg óránként és rossz utakon is 70—75 méter mázsát húz. És — mint kiállító hangsúlyozta — ez minden körülmények közt megfelel a valóságnak. A tehetséges kiállítót, gazdasági szempontból rendkívül előnyös kiállításáért a kiállító bizottság melegen üdvözölte. Nagy Ferenc úri és női cipész (Cegléd, Gubody u. 9.) cipőkülönlegességeivel, főként luxuscipőivel vonta magára a szemlélők figyelmét. A Nagy Ferenc mester által kiállított cipők méltán nevezhetők mesterműveknek. Bennük van a formaizlés, az elegancia és a finomság. Úgy látszik, hogy kiállító egész szaktudását és legyező, füzér alakban állítja ki. A cég gyümölcsészete és korosztálya az első emeleten képviselteti magát, ahol egy egész nagytermet megtölt szebbnél-szebb, elsőrangú csomagolt gyümölcseivel, továbbá palackos hordóboraival. — A kiállítás fáradhatatlan szervezője, Unghváry Lászlóné, mindenütt ott van és szeretetreméltó kedvességgel mindenkit lebilincsel. — Amint láttuk, a cég már az első napon több nagyobb üzletet kötött, szép iránti érzékét beleadta készítményeibe; nem csoda, ha úgy a szakértők, mint a bizottság is a Nagy Ferenc mester kiállításáról úgy nyilatkoztak, hogy az a magyar cipészipar büszkesége. Palotay Gyula lakatosmester (Cegléd, III., Ikerc utca 1.) különböző méretű asztal-takaréktűzhelyeket állított ki. E cég 1897. évben alapíttatott és több kiállításon kitüntető érmet kapott. A ceglédi kiállításon bemutatott asztaltakaréktűzhelyei méginkább szaporítani fogják Palotay mester előbbi sikereit, mert a szakértők megállapítása szerint a kiállított tűzhelyek a legszigorúbb kritika mellett is a lakatosipar igazi mesterművei. Rökk—Deák kerámia (Kalocsa, Rokkanttelep) graffitta és fájképes, különleges eredeti magyar díszedényeivel az egész kiállítás értékét csak emeli. Kiállított tárgyai fényesen igazolják, hogy a kalocsai Rökk—Deák kerámia a magyar díszedényipar dísze. Ezért van az, hogy állandóan sokszemlélője van kiállított tárgyainak. Ha a kiállításnak a ceglédi főgimnázium udvarán levő részére lépünk, már távolról feltűnik Soldai Béla budapesti kocsigyártó mester (VIII., Gólya u. 25.) kiállítása. A 33 év óta fennálló cég egy könnyű milord, egy félfedelű photon, egy magyar gummi- s kerekű vadászkocsit és egy dockgart kocsit állított ki. E kocsik oly szépek és ok kiváló gonddal készültek hogy a frappáns eredmény már a kiállítás első órájában megnyilvánult: akiállítás megnyitásának reggelén egy kocsit Mészáros Lajos és Sándor mezőtúri lakosok megvásároltak. Terecskey József vecsési építési vállalkozó egy, betonból készült egyemeletes model épületet állított ki a főgimnázium udvarán. Ritka szép produktuma ez az építési kisiparnak. A csinosépület modellnek asztalosmunka része, általában teljes tartozéka betonból készült, ebben van szakszerűség szempontjából nagy jelentősége. Ifjabb és újabb csoportok állanak meg a kiállítás előtt. Törecskey mesternek szép kiállításáért a bizottság is teljes elismeréssel adózott. Ahogy kijövünk a kiállítás ipari részéből, a tornacsarnokból, szembe találjuk magunkat az Unghváry László faiskola, szőlő- és borgazdasági részvénytársaság csodaszép pavillonjával és kertjével, amely a százszinti ősz százszinti virágaival valósággal elragadtatja a nézőt és a tornateremből kilépő kormányzó urat és kíséretét a színek gyönyörű összhatása, a kert elbűvölő bájossága, a sok-sokszáz virág szinte megállásra kényszeríti. A kormányzó urait Unghváry László vezérigazgató és felesége és özv. Unghváry Lászlóné fogadják és kalauzolják végig a pázsitos utón, ahol a kormányzó úr és kísérete megszemléli a virágokat, a kertet és a cégnek legmagasabb elismerését fejezi ki. A pavillont és a kerti utat két impozáns és óriási hordókból emelt magas torony zárja be, amely a maga nagy méreteiben rendkívül megkapó és szembetűnő képet nyújt és állandóan a csodálkozó nézők százai állják körül. Itt látható még a cég gyönyörű gyűr Budapesti Wirup 1925 szeptemlCT 1. (195. sz.) Hogyan kell címezni a leveleket a Budapesti Hírlapnak. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki június 25-ikén, amely szerint július elsejétől kezdve minden postaküldemény oda kézbesítendő, ahova címezve van. Ezzel a rendelettel az úgynevezett postafiókok bérlői elveszítik azt az előnyüket, hogy minden, címükre érkező, s esetleg nem pontosan címzett levelet is megkapnak fiókjuk útján. BUDAPESTI HÍRLAP BUDAPEST 4 Postafiók 55 Séta a budai hegyek között. Irta Nagy Emil. Az emberi természet egyik furcsa alapvonása az, hogy mindig az után vágyódik, ami nincs és kellőképpen nem becsüli meg azt, ami van. Fokozottabban áll ez a tantáléi a magyar jellemre. Milyen szépen tudunk mi sírni azután, amit elvesztettünk, s milyen kevéssé tudjuk szeretni azt, amink még megmaradt, például ezt a felséges budai vidéket. Ezeken a régi igazságokon gondolkoztam, amikor tegnap este a mi gyönyörű budai hegyeink isteni panorámáján keresztül-kasul járva eljutottam egyegy olyan kiklóponthoz, amilyenhez logható alig van a világon. Mit csinálna i’áris, vagy London, ha ilyen környéke lenne, mint amilyen vidéke van a mi ősi Budánknak? Gyönyörű tekkintések, egy szépen megindult, s legszebb férfikorában megrokkant fővárosi fejlődés felé. Oly szép ez a budai vidék, hogy nem tudok semmi hozzá hasonlót mondani. Amerre járok, néma csend, alig vannak sétálók, elhagyottak az utak, a fákon már észlelni a közeledő ősz kicsiny sárga lehelletét, itt-ott szinte úgy hallom, hogy egyegy levél már hullik is a fákról, pedig még nincs itt az ideje. Lent a távolban Budavára látszik a lehetetlen formájú levéltári épülettel, idelátszik egy csücske a Margitszigetnek is, s ezüstösen kanyarog lent a Duna a Lágymányos tájékán. A hegyről lefele, virágos, bokros kertekben elbújt villák között vezetett keresztül az utam. Egyszerre csak egyik kert süni fái közül a nevemet hallom említeni. Odafordulok, s egy kedves úriasszonyt pillantok meg, akit nem ma ismertem meg, hanem már olyan régen, hogy reá való tekintettel nem is mondhatom meg azt, hogy hány esztendeje annak, amikor kicsiny, fehér pettyes kék ruhában, tizenegy esztendős korában az öreg Balaton partján találkoztunk. ..Jöjjön csak be mihozzánk egy szóra, szinte az Isten küldte magát erre, itt van nálunk látogatóban egy amerikai leány, mi csak nagy bajlódva tudunk vele beszélni. Maga úgyis már most olyan félangol embernekszámít, jöjjön be, beszéljen egy pár szót az amerikai leánnyal." Hogyne tettem volna eleget ennek a kedves hívásnak, amiből azután végül együttvacsorázás keletkezett ,a borok királyának, egy kis somjainak hangulata mellett. Közben az amerikai leánnyal öszszebarátkozva, megoldódott az ő nyelve is, s regélni kezdett nekem sokat, szépet, érdekeset. közben nagy barna szemei mindjobban égtek, amint magyarázott. Semmi egyébről, mindig csak egy témáról.... Slachta Margit szerepléséről Amerikában. Én elbámultam. Futólagosan ismerem Slachta Margitot, s a történelem meg fogja írni róla, hogy ő volt a legelső magyar női képviselő, de mégis töredelmesen beismerem, hogy eddig valami kivételes érdeklődést nem szenteltem neki. Oka ennek az én ősi, atavisztikus magyar paraszt természetem, amelynél fogva a nőt igazán csak a családi életen, a költészeten és a szerelmen keresztül értékeltem és elmaradt lényemben bizony nem volt elegendő élénk fogékonyság a női nem közérdekű működése iránt. Finnek a kis amerikai leánynak kellett idejönni a budai hegyek közé, hogy megtudjam azt a maga való nagyságában, hogy ki az a Slachta Margit. Egy óriási méretekben dolgozó szociális és a nemzeti női apostol képe bontakozott ki előttem mindabból, amit az amerikai leány Schlachta Margitról regélt. Soha még Amerikában sem férfi, sem nő olyan impozáns sikereket nem ért el, mint Margit nővér. Csodálatosan hatott az reám, hogy eddig én erről az újságokban semmit se olvastam. Lehet, hogy az én hibám, a közlemények csak kikerülték a figyelmemet. Megtudtam azt, hogy Margit nővér Virginiában oly fulmináns sikerrel tartott előadásokat a társadalom minden rétegében, hogy olyanra még alig volt példa Amerikában. Virginia a 13 eredeti alapító állam egyike, s nagyságáról akkor alkothatunk fogalmat, ha azt halljuk, hogy igazgatása 99 grófságra van szétosztva. Virginiában ma Slachta Margitot valláskülönbség nélkül mint egy valóságos női apostoli ünnepük. Nemcsak a kizárólagosan protestáns Women's Club, hanem a Catholic Women’s Club, sőt a University of Richmond (mind a hárman, hatalmas, nagy társadalmi tényezők) eddig még soha nem tapasztalt módon árasztották el Slachta Margitot a népszerűség, a tisztelet, rokonszenv és kázbecsülés minden jelével. Különösen az megható, hogy annak ellenére, hogy az ottaniak legnagyobb része egészen puritán protestáns, mégis nemcsak a katolikus egyesületek, hanem azok a hatalmas protestáns rétegek is nagy tisztelettel tekintenek föl erre a csodálatos energiáin, nagylelkű és nagytudású magyar nemzeti női apostolra, a budapesti katolikus missziónővérre. Az ultrakonzervatív Virginiában elért hatalmas sikerek után Margit nővér Washingtonba ment, hogy az International Women Council kongresszusán vegyen részt, de onnan megint vissza kellett neki mennie Virginiába s a Corona/Szinházban, ebben a gigászi méretű épületben, mozgóképes előadást tartott Magyarországról. Ezen az előadáson ott volt az egész társadalom, élén Virginia kormányzója is családjával. A polgármester s az összes számottevő lakosság ott volt a hallgatóságban, valamint a presbiteriánus, katolikus, baptista, methodista, episkopai, Christian és unitárius lelkészi testületek püspökeikkel. Az előadáson nagysikerű gyűjtést hajtottak végre magyar kulturális célokra. Virginia legelső városában, Richmondban, az ottani egyetem kiváló történelmi tanára, D. Mitchell. Magyarország történetét ismertette több előadáson keresztül. Az amerikai leány elbeszélése szerint, soha még olyan megható jelenetet nem képzelt el senki, mikor ezt követőleg megjelent az egyetemen Margit nővér is, hogy előadást tartson. Akkor már a diákok Mitebeil professzor előadása révén sokat tudtak Magyarországról és valóságos kérdéscsővel árasztották el Margit nővért, hogy beszéljen nekik Magyarországról, arról a szép országról, amelynek jobb sorsra méltó kulturális népe olyan gyászos sorsra sülyedt, addig, míg egyszer majd újra visszahozza a magyarok Istene Szent István és Szent László varázslatos országát. A szabályok szerint 20 percig szabadott volna csak Margit nővérnek beszélnie, de a diákok viharszerűen követelték, hogy hosszabbítsa meg előadását, alig akarták elengedni az egyetemről. Azt is megtudtam, hogy ez az University of Virginia baptista intézet, ahol nagyon keményfejű, vallásilag elfogult emberek tanyáznak és soha még ott katolikus vendég, Margit nővért megelőzőleg, előadást nem tarthatott. Az ő lángoló szava, hatalmas keresztény megnyilvánulása, s a magyar nemzet Ezeréves tragédiájából átitatott igéi egyesítették az öszszes felekezeteket, amire még soha nem volt példa Virginiában. Hallgattam, hallgattam a komoly amerikai leány elbeszélését, s azt éreztem, hogy ha ilyen valamit történelem könyvben visszafelé pillantva olvasnánk, akkor keresztény nemzeti történelmünk egyik nagy alakja bontakoznék ki lelki szemeink előtt, de hát Schlachta Margit még él, az élővel úgy van a magyar ember, mint minden mással, ami megvan, addig nem értékeli kellőképpen, amíg élő lény, de sírunk utána, ha majd egyszer nem lesz, úgy mint minden más után, amit újabban elvesztettünk. Ne vegye ezt senki szemrehányásnak, aki nem bűnös benne. Az én szavaim azokhoz szólnak, akik velem együtt bűnösök abban, hogy Slachta Margit eme nagy méretekben kibontakozó, hatalmas amerikai működéséről nem tudtunk semmit... Késő éjjel hagytam el a kedves úri házat, s nem tudom lefesteni azt a nagy lelki hatást, amit ennek az amerikai leánynak, az elbeszélése rám gyakorolt. A távolban már kigyullak mindenfelé a budai és pesti lámpák, s úgy világított felém szép fővárosunk éjszakai képe, mintha valami szebb jövő lidércfénye cikáznék zokinatom előtt. Nem becsüljük meg kellőképpen ezeket a nagyszerű budai hegyeket, mint ahogyan nem becsüljük meg kellőképpen azokat, akik a hazáért dolgoznak. De lassú hazafelé lépkedésem közben az optimizmus szelleme uralkodott lelkemben, s angyalszárnyakon lebegett előttem a megdönthetetlen hit annak a fajnak a jövője irányában, amely fajnak a kebeléből egy ilyen női apostol kiemelkedhetett, akinek hazájáért és hitéért való nagyszerű amerikai működését közvetetten szemtanú beszélte el nekem az imént, így végződött az én budai sétám. Napközben hatalmas kilátásokat élveztem, letekintve a hegyekről Magyarország nagy fővárosára, de most a lelkemben egy ennél még szebb kilátást élveztem, a természet egy másik nagy alkotása felé, mert egy ilyen női apostol, aki távol idegenben szerencsétlen hazája sorsát ily nagyszerű működéssel tudja előrevinni, a természet olyan teremtménye, ami magasabb, fenségesebb minden vadregényes vidéknél, s mindannál, amit az Isten, az örök nagy művész a földtekén természeti szépségekben kialakít. GDN] Royal Éttermeiben mától kezdve ismét debreceni KISS BÉLA muzsikál.