Budapesti Hírlap, 1925. december (45. évfolyam, 272–295. szám)
1925-12-30 / 294. szám
1923. december 30. (294. sz.) Budapesti Hírlap Kommunista kísérlet az angol hadsereg megnyerésére. Valamennyi csapat felháborodással utasította vissza a sértő kísérletet. London, dec. 29. (Reuters) A hadsereg vezetősége az összes parancsnokló tisztekhez intézett rendeletében foglalkozik azzal a kísérlettel, amelynek során Anglia valamennyi katonai csapatában kommunista röpiratokat próbáltak szétosztás. A hadsereg vezetősége elégtétellel állapítja meg, hogy valamennyi csapat felháborodással utasította vissza azt a sértő kísérletet, mellyel a katonákat engedetlenségre akarták csábítani. A hadsereg vezetősége utal arra, hogy a kommunisták azért igyekeznek a legénység körében közömbösséget és megbízhatatlanságot kelteni, mert azt remélik, hogy ebből hasznot kovácsolhatnak pártjuk céljaira. A rendelet országszerte nagy feltűnést kelt. Eredménytelen a frankhamisítás ügyében folytatott nyomozás. A párisi detektívek Bécsbe utaztak. — Új nyomokon indul el a rendőrség. A frankhamisítás ügyében folytatott nyomozás, bár szinte óráról-órára új nyomokon indul el a rendőrség, eddig semmi konkrét eredményre nem vezetett. Meg lehet állapítani, hogy a nyomozás megkezdése óta egyetlen lépéssel sem jutottak közelebb a bűnügy megoldásához, amelyen pedig a főkapitányság több főtisztviselőjén kívül a pénzhamisítási ügyekben oly sokszor bevált detektívcsoport is dolgozik. Mindmáig hiábavaló volt a lázas munka, hátha tartották a házkutatásokat, hiába hallgattak ki egész sereg embert, hasztalan indultak ,s a rendőrségre érkezett bejelentések alapján, minden egyes nyom eredmény nélkül kicsúszott a detektívek kezéből, a kapott adatok nagy része nélkülözte a komoly alapot s ezért eredményes nyomozásra alkalmatlannak bizonyult. A Francia Nemzeti Bank Budapestre érkezett főtisztviselője és a két detektív Budapestre érkezésük előtt Hágában járt és ott részletesen kihallgatták az elfogott Marsvvszkyékat. A főkapitányságon tegnap történt megbeszélések alkalmával a két párisi detektív a Hágában folytatott kihallgatások és a nyomozás egyes momentumait közölték a főkapitányság tisztviselőivel. Ez a tájékoztatás azonban nem ölelte föl a külföldi nyomozás teljes anyagát, hanem csupán egyes momentumokra szorítkozott. Ez is talán egyik akadálya lesz a budapesti nyomozás eddigi eredménytelenségének, mert a rendőrség kénytelen csupán a Budapesten szerzett csekély értékű anyagra támaszkodva, folytatni a nyomozást. Jules Emmery és a két párisi detektív ma, értesülésünk szerint, elhagyta a fővárost és valószínűen Bécsbe utazott. A főkapitányságon semmi értesítést nem adnak arról, hogy a párisi detektívek mit végeztek Budapesten, sőt arra vonatkozóan sem adnak fölváágosítást, hogy valóban elutaztak-e a párisi idegenek. Erre vall azonban, hogy a Hungária-szállóban bérelt szobájukat fölmondották és ma már nem is jelentkeztek a szállóban. A párisi detektíveknek a főkapitányságon folytatott megbeszéléséről igen érdekes részletek szivárogtak ki. Ezek azonban csak a közönség részére lehetnek érdekesek, a rendőrség számára csak csekély értékük van, azonban remélik, hogy ezeken a nyomokon elindulva is közelebb juthatnak a bűnügy megoldásához. A francia küldöttek szerint párisi bankköröknek már hónapokkal ezelőtt feltűnt, hogy különböző bankokban egymás után kerülnek elő hamis ezerfrankos bankjegyek. A parid rendőrfőnökség a legnagyobb titokban erélyes nyomozást indított és a nyomozás során megfigyelték, hogy az ezerfrankosok beváltói rendszerint Párisban letelepedett külföldiek. Elfogott levelekből megálapították, hogy a hamis frankok terjesztői között magyarok is vannak. Ennek megalapítása után történt, hogy Hágában leleplezték Marsovszkyékat. A leleplezés után a párisi rendőrfőnökség azt a két detektívet, akik most Budapesten jártak, kiküldötte Hágába és Amszterdamba, ahol Emmeryvel együtt részt vettek a vizsgálatban. Mint már mai számunkban jeleztük, a Budapestre érkezett egyik hamis bankjegy megvizsgálása során fölmerült az a föltevés, hogy az nem onnan került ki, ahonnan Marsovszkyék bankjegyei. Ez a bankjegy valószínűen a Varsó és Lodz környékén annak idején letelepedett hamis bankógyár kliséjén készült. Ezzel azután megdőlt az a vélemény, mely szerint Marsovszkyék bankógyára feltétlenül Budapesten volt. A főkapitányságon a Scine Z-detektivcsoport más detektivcsoportok bevonásával megkezdte az utóbbi években pénzhamisítási ügyekben szerepelt összes egyének felkutatását. Ezektől az emberektől elsősorban is arra vonatkozóan fognak felvilágosítást kérni, hogy az utóbbi időben nem járt-e náluk valaki, aki a bankjegy-hamisítás körülményeiről és módozatairól érdeklődöt volna. A délutáni órákig egész sereg ilyen, a bűnügyi nyilvántartóból ismert embert hallgattak ki, azonban egyiktől sem kaptak a detektívek eredményes felvilágosítást A hivatalos jelentés. A főkapitányság a frankhamisítás ügyében a következő hivatalos jelentést adta ki: Jankovich Arisztid és társai ügyében az amszterdami ügyészség átiratának megérkezése óta a nyomozás minden irányban megindult annak megállapítására, hogy az Amszterdamban fogva levő egyének hol, kitől szerezték a hamis pénzt s azokat kik és hol készítették. Az amszterdami átirat ez irányban semmi tájékoztatást nem tartalmazott s igy a nyomozás minden áriat nélkül volt kénytelen megkezdeni működését. A letartóztatásban lévő egyének lakásán tartott házkutatások semmi bizonyítékot sem eredményeztek s az egyéb irányban lefolytatott nyomozás sem szolgáltatott adatot arra, hogy a letartóztatottak miként jutottak a hamis ezerfrankosok birtokába és hogy azok Budapesten készültek volna. Erősen foglalkoztatja a nyomozást az a sok bejelentés is, amely az ügyre vonatkozóan a közönség köréből érkezik. Minden bejelentés, minden gyanúba jöhető személy iránt a legalaposabb kutatás folyik, azonban eredmény nélkül. A hamis czerfrankosokról a Magyar Nemzeti Bank pénzjegynyomdája megállapította, hogy azok fotomechanikai után, lemezekről könyvnyomdái után készült jól sikerült hamisítványok, melyek alkalmasak arra, hogy jegykezelésben jártas egyéneket is könnyen megtévesszenek. Papírja vastagabb, mint a valódié, merev, durva fogásu, vízjeles, az ..1000 Ft vízjel azonban foltosnak látszik és sötétebb részei élesen határoltak. Ez a vízjeles értékjelzés egy és háromnegyed milliméterrel nagyobb és egy milliméterrel vastagabb, mint a valódi. A hamisítás jellegzetes ismertető jele az előoldal halványlila színben tartott, két köralakú keretbe foglalt fejek képe. A valódi plasztikusan hatós hátteréből élesen kiemelkedő fejekkel szemben a hamisítványon levők monotonok, arcvonások elrajzoltak, árnyékolásuk a háttérrel egybefolyik. A baloldali Mercur-fejnél az eredetitől eltérően az orrhegytől az arc széléig balróljobbra haladó alig észrevehető gyengén ivott sáv látható, a jobboldali női fej képe pedig elnyúlt, az áll és a nyak közötti árnyékolás pedig teljesen egybeolvadt. A nyomozás szempontjából nélkülözhetetlende azok az adatok, melyek e tárgyban az amszterdami hatóságinak minden valószínűség szerint, rendelkezésére állnak. Ez adatok megküldésére- egy izben már táviratban felkértük azAmszterdami hatóságot, s most újból megkerestük az összes nyomozási adatok közlése iránt. Ezek megérkezéséig is a nyomozást tovább folytatjuk. Hóman Bálint nyilatkozata. Felkérettünk az alábbi sorok közlésére: Néhány budapesti lapban olyan hír jelent meg, mintha a frankhamisítás ügyével kapcsolatban én valaminő bejelentést tettem volna arról, hogy Mészáros Gyula egyetemi tanárt, az angolai török nemzeti múzeum igazgatóját két héttel ezelőtt Budapesten láttam volna. Ez a hír teljes egészében valótlan. Mészáros igazgató szeptemberben csakugyan járt nálam s vele több más egyetemi professzor társaságában komoly tárgyalások folytak egy törökországi tudományos expedíció kérdésében. Egyébként róla semmit sem tudok. Az sem igaz, mintha én a kultuszminisztert figyelmeztettem volna a vele szemben való viselkedés tekintetében. Hóman Bálint, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. A francia rendőrség nyomozása. Paris, dec. 29. (fiaval.) A Petit Parisien szerint az államrendőrség elhatározta, hogy a frankhamisítások ügyében vizsgálatot indít a külföldön. Ezzel a feladattal Benoit rendőrbiztost bízták meg, aki már elutazott Bécsbe, később pedig valószínűleg Németországot és Hollandiát is fel fogja keresni. A tegnapi táviratok részletesen beszámoltak a Belgrádban időző török külügyminiszter minden lépéséről, de tegnap még nem került nyilvánosságra, hogy tulajdonképpen mi volt legfőbb célja Ruzsdh bég külügyminiszter látogatásának. A mai táviratok azt az igen érdekes és Európaszerte meglepetést okozó hírt hozzák, hogy Ruzsdh bég tulajdonképpen elsősorban nem Törökország, hanem Oroszország érdekében és pedig Csicserin üzenetével szállott ki Jugoszlávia fővárosában. Csicserin ugyanis ismét föl akarja venni a diplomáciai összeköttetést a belgrádi kormánnyal és megkérte a török külügyminisztert, járjon közbe a jugoszláv kormánynál abban az irányban, hogy közeledés jöhessen létre a két nagy állam között. Csicserin olyan nagy súlyt vet erre a közeledésre, hogy a diplomáciai összeköttetés helyreállításának a kedvéért még arról is hajlandó lemondani, hogy Belgrádban de jure elismerjék Moszkva uralmát. Ez a hír világot vet arra, hogy Csicserin milyen messzemenő célokat tűzött ki maga elé, de egyszersmind arra is enged következtetni, hogy Törökországnak a szovjethez való barátsága immár oly erős, hogy a török külügyminszter is portálja a szovjet befolyását az európai államoknál. A kísérlet azonban csődöt mondott, mert a7 belgrádi kormány őrlésére adta az alkalmi követnek, hogy nem hajlandó érintkezésbe lépni a szovjettel. Belgrád, dec. 29. (Saját tudósítónktól.) .Jól informált személyiség szerint Ruzsdi bég a török külügyminiszter azért, ment Belgrádba, hogy közeledést hozzon létre Jugoszlávia és Szovjetoroszország között. Ezt a hírt más oldalról is megerősítik azzal, hogy Ruzsdi bég Csicserin üzenetét hozta a belgrádi kormánynak, hogy a szovjet kész fölvenni a diplomáciai összeköttetést Jugoszláviával még akkor is, ha Belgrádban nem is ismernék el formailag a moszkvai kormányt. A török külügyminiszter hangsúlyoztaBelgrádban annak a szükségességét hogy Jugoszlávia függetlenítse magát a nyugati hatalmaktól. Ruzsdh bég Csicserin üzenetét vitte Belgrádba. A Szovjet mindenáron föl akarja venni az összeköttetést Jugoszláviává. Belgrádban visszautasították az ajánlatot. London, dec. 29. (Saját tudósítónktól.) A Times úgy értesül, hogy Ruzsdh bég Belgrádban rá akarta bírni Jugoszláviát arra, hogy vegye föl az összeköttetést a szovjet kormánnyal. Jelenleg azonban a szerb kormány erre nem hajlandó. A Daily Telegraphnak jelentik, hogy Ruzsdi bég a belgrádi kormánynál igyekezett közeledést létrehozni a szovjet iránt. Egyébként pedig Ruzsdi bég azért ment Belgrádba, hogy eleve akadályokat gördítsen az elé, hogy Görögország ellenségeskedést folytathasson Törökországgal szemben. A török külügyminiszter azzal akarja ezt elérni, hogy közbenjárt a belgrádi kormánynál azért, hogy Görögország Jugoszlávia részéről ne kaphasson semmiféle támogatást. Jagow megcáfolja Grey emlékiratát. A monarchia ultmátuma jogos volt — A szerb kormány bűne a szerajevói merényletben. Nemrégiben jelentek meg Grey lordnak emlékiratai, aki a háború kitörésekor Anglia külügyminisztere volt. Grey ebben a könyvében a háborúban való bűnösség egész ódiumát Németországra és Auszttria- Magyarországra tolja. A könyv leplezetlenül állott szolgálatába annak a világpropagandának, amelyet a győztesek indítottak azért, hogy a történelmet meghamisítva, a központi hatalmakat tegyék felelőssé a világháború bekövetkezéséért s igy hárítsák el magukról a felelősséget. A volt központi hatalmaknál nincs meg ez a szervezett ellenpropaganda, amelyre pedig igen nagy a szükség és igy történt, hogy csak most kerül sor Grey könyvének a megcáfolására. Jagow, volt német külügyi államtitkár könyvet irt Anglia és a háború kitörése címmel és sorra megcáfoló Grey állításait. Jagow bevezetőben a háború kitörését megelőző idővel, főképpen pedig azzal a szereppel foglalkozik, amelyet az angol politika Grey felelős vezetése alatt abban az időben vitt. Az első rész a monarchia és Szerbia közti konfliktust világítja meg és mindenekelőtt megállapítja, hogy a szerb kormánynak tudomása volt a merénylettervről és hogy a Ferenc Ferdinand ellen elkövetett merénylet csak egyetlen aktusa volt annak a hosszas és rendszeres romboló munkának, amelyet Szerbia Oroszország tudomásával és helyeslésével folytatott a dunai monarchia ellen és amelynek célja a nagyszerb állam megteremtése volt. A bécsi kormány szerencsétlensége, illetve sajnálatraméltó mulasztása volt, hogy ezeket az összefüggéseket nem tárta fel idejében a világ előtt, bizonyára azonban túlságosan meg volt győződve arról, hogy eljárásának jogosságát semmiképpen sem lehet kétségbe vonni. Mindenkinek el kellett ismernie a szerb kormány bűnrészességét, amelyet utólagosan a szerbek beismerése is megerősít. Bécs a szerb propaganda üzelmeit éveken át sóhajtozó melankóliával tűrte. A szerajevói események után kötelessége volt, hogy saját házát megvédje a szerb gyujtogatókkal szemében. A trónörökös meggyilkolása a monarchia szíve ellen irányzott lördösés volt és így a bécsi államférfiak jogosan határozták el magukat az ultimátumra, amit öszszehasonlítva az angol diplomácia által hasonló esetekben követett eljárással, sem elfogadhatatlannak, sem sértőnek nem lehet tekinteni. Angol részről főként azt a követelést ki- ks fogásolták, hogy osztrák szervek is működjenek közre a Szerbiában lefolytatott nyomozásban. Ezt a kifejezést megdönti az a tény, hogy Obrenovics Milos szerb fejedelem meggyilkolása után ugyanaz a Szerbia azt a kérelmet intézte a magyar kormány-hoz, engedje meg a szerb ügyésznek, hogy Magyarország területén kihallgatásokat folganatosítson és a magyar kormány ezt a kérelmet teljesítette. A magyar kormánynak természetesen semmi rejtegetni valója nem volt, míg a szerajevói esetben a szerb kormányra kellemetlen meglepetések vártak. Történelmi tény, hogy a szerajevói merényletben a nagyszerb eszme, amely mögött az orosz pánszlávizmus állott, a dunai monarchia életfenntartási ösztönével ütközött össze és hogy ez az összeütközés vezetett az egész Európában felgyülemlett gyújtóanyag felrobbanására. Jagow ezután megcáfolja Greynek azokat az állításait, amelyek Angliának állítólagos közvetítői szerepére vonatkoznak, és megállapítja, hogy a háborút okvetetlenül el lehetett volna kerülni, ha Anglia szövetségeseivel szemben olyan erélyes hangot használt volna, mint amilyet Németország Bécsben használt. A világháború azért vált lehetségessé, mert Anglia magatartásának Oroszországot és Franciaországot háborús elhatározásában föl kellett bátorítania és meg kellett erősítenie. Az olasz hadseregreform. A hadsereg erejét jelentékenyen megnövelik. Róma, dec. 29. A Tribuna szerint a minisztertanács a hadseregreformmal fog foglalkozni, amely Giorgio volt hadügyminiszter terveitől eltér. A hadsereg ereje a Giorgio-féle terv létszámcsökkentéséhez képest jelentékenyen nagyobb lesz; a reform ismertetőjele a háromlépcsős hadosztály. A hadosztályok száma marad 30, de minden hadosztály egy ezreddel kisebb lesz, úgy nogy a hadsereg erejének csökkentése ellenére az ezredek létszámát nem csökkentik annyira, mint azt az előző terv előirányozta. A sorszolgálat legrövidebb időtartama nem három hónap lesz, amint azt Giorgio tervezte, hanem hat hónap. Az új hadosztályszervezet behozatala következtében a dandárt, amelynek sztratégiai értéke csekély, megszüntetik. A gyalogsági egység harci erejét főleg az egységes zászlóaljak általános behozatalával emelik amelyeket gépfegyverekkel és lövészárokszerszámokkal szerelnek fel. Jelentékenyei felemelik a lovasság és a kerékpáros bersaglierik harci erejét is. Ezenkívül szerves együttműködést létesítenek a gyalogság, a légi haderők és a tengerészet között. A nemzeti milíciának úgy a béke, mint a mozgósítás esetére pontosan körülírt feladatokat szabnak. A vasúti, kikötői és postai milíciának az a feladata, hogy a szolgálat fenntartását minden körülmények közt biztosítsa.