Budapesti Hírlap, 1925. december (45. évfolyam, 272–295. szám)

1925-12-30 / 294. szám

S­zilveszteri mulatságok. Fehér Rózsa Estek. A legközelebbi Fehér Rózsa Estet Szilveszterkor tartják meg. A ren­dező­bizottság közli, hogy a háziasszonyi és rendezői tiszteletjegyeket ez évben nem küldi szét, hanem azok a meghívó felmutatása mellett a pénztárnál vehetők át. A tiszti kaszinóban december 31-én nagy­arányú Szilveszter-est lesz. Az est 9 órakor kezdődik, belépődíj 20.000 korona. Minden belépőjegy egyúttal tombolajegy is. Esti öltö­zet kötelező. A belépésnél a meghívókat vagy tagsági igazolványokat fel kell mutatni. Szilveszter-est az Otthon­ Körben. Az Otthon­­írók és Hírlapírók Körének szilveszteri vacso­rája fél 10 órakor kezdődik. Tánczenére a Kör a hírneves Waldmann-jazzbandel szerződtette. A nagy érdeklődésre való tekintettel előjegy­zéseket e hónap 29-éig fogad el a Kör titkári hivatala. A Szepesi Szövetség szokásos Szilveszter­estéjét ez idén is a Magyar Tisztviselők Or­­­­szágos Egyesületének helyiségében (VIII., Esz­­­terházy­ utca 4), este 1­9 órakor tartja meg. Vidám művészi program. Közös vacsora. Egy teríték ára 25.000 K. Vacsora után lánc reg­gelig. A Sas-kör ebben az évben is ünnepi vacsora keretében ünnepli meg a Szilveszter-estét, amely 6 órakor kezdődik, utána tombola és tánc reggel 4 óráig. A Namzenyedi Bethlen-kollégium volt diák­jainak egyesülete Vilmos császár­ út 55. szám alatt Szilveszter-estét rendez művészi műsor­ral. Társasvacsora ára 20.000 korona. A Délvidéki Otthon este 9 órai kezdettel a nyugati pályaudvari étterem cuk­icli termeiben családi Szilveszter-estét tart. .A Budapesti Typographia Dalkör a Budai Vigadó összes termeiben műsorral és tánccal j­egybekötött nagy Szilveszter-estét rendez 8 órai kezdettel a könyvnyomdászok rokkantjainak és a dalkör hangjegy-alapja javára. A Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre 9 órai kezdettel a Vigadó összes termeiben a rokkanná vált magyarországi nyomdai mun­­kásnők és munkások segélyezésére hangver­sennyel és tánccal egybekötött Szilveszter-estét rendez. lesz. 10 Budapesti Hírlap 1925. december 30. (294. sz.) IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Greguss-jutalmat Császár Elemér nyerte el. A Kisfaludy-Társaság ma este rendkívüli ülést tartott, amelyen a Cepuss-jutalom odaítélését hirdették ki. Vargha Gyula elnökölt és néhány szó­­ val ismertette a Greffíiss-jutatom eredetét, azután közölte a kiküldött bizottság egy­hangú döntését, mely szerint az idei kriti­kai Greguss-jutalmat Császár Elemér nyerte el, de a jutalmazott munkán kívül Császár Elemér egész munkásságának is szól ez a jutalom. Fölkérte az előadót, hogy jelentését olvassa föl. A jelentést tevő Négyessiy László volt. — Hat év, 1919—24. kritikai termékei közt kellett válogatni a bizottságnak, mely Sterzepiczy Albert elnöklésével működött, tagjai Bánffy Miklós gróf, Lyka Károly, Frigyessy László, Petrovics Elek, Voinovich Géza voltak. A jelentés a nemzet szellemi erejének jelét látja abban, hogy a magyar kritikai irodalom az említett évkörben minden erkölcsi megaláztatás és anyagi nyomorúság ellenére is gazdag eredménye­ket érlelt. Sorra foglalkozott a jelentés a szépirodalmi és drámai, a képzőművé­szeti és a zenei kritikával, megállapította a hírlapi kritika átlagának viszonylagosan kedvező színvonalát, egyes panaszolható hiányokkal szemben. Főleg a képzőművé­szeti, irodalmi és szépirodalmi kritika kö­rében van gazdag választék. Legdön­tebb sikerek mégis az irodalmi kritika terén voltak. Ebben a ciklusban jelent meg Beöthy Zsolt esszéinek és irodalmi beszé­deinek kétkötetes gyűjteménye, a Romem­lékek. Biedel Frigyesnek, sajnos, befejezet­len Petőfi Sándora, Horváth János Pető­fije, Pintér Jenő irodalomtörténeti kézi­könyve, Császár Elemértől A magyar re­gény története és számos jelentékeny mű. E művek legtöbbje azonban már részesült nagyobb jutalomban. A bizottság javaslatára a Társaság egy­hangúan Császár Elemérnek ítélte oda a jutalmat A magyar regény története című munkájáért, mely a maga területén első összefoglaló mű, egyúttal azonban szól a jutalom Császár Elemár egész gyakorlati és elméleti kritikai pályájának. Császár a lefolyt ciklusban a leg­tevékenyebb kri­tikus is volt. * (Kamarazene.) A Lé­mer-vonósnégyes ma esti műsorát könnyebb fajsúlyú dara­bokból állította össze: Schubert, Ravel és Iloydn egy-egy kvartettjéből. Gondosan és szabatosan muzsikáltak, de mélyebb emó­ciók nélkül. Az akadémia terme egészen megtelt közönséggel, mely eleven kontak­tusban volt a népszerű társasággal. * (Angol festőművésznő kiállítása Ma­gyarországon.) Palmerné Sawyer Éva an­gol pasztelfestőművésznő január 1-én mu­tatja be portréit a Nemzeti Szalonban. * (Három tánc.) Buttykay Ákos, aki­­jelenleg Bécsben tartózkodik befejezte leg­újabb operettjét, amelynek ideiglenes címe Három tánc. Az új operett első bemuta­tója minden valószínűség szerint Bécsben Wells Nagy Világtörténete H­atalmas, díszes kötetben, amely külső köntösével is elárulja tartalmának nagy­szabású és jelentős voltát, előttünk fek­szik Wells Nagy Világtörténete magyar nyelven. A mű­, amelynek megjelenését sokféle polémia előzte meg, abból indulva ki, hogy nem elegendőképpen és nem min­dig helyes adatok alapján foglalkozik ve­lünk, magyarokkal, mindenképp alkalmas arra, hogy a művelt magyar ember érdek­lődését lekösse és okulással szolgáljon. H­ogy Wells nagyszabású alkotása alap­­gondolatában és módszerében egészen új­szerű, az természetes mindenki előtt, aki a kiváló angol író alkotó egyéniségét is­meri. Történelmet sokféle alapgondolat szerint lehet írni. Az egyszerű krónikától az események sorozatának fokozatos fel­dolgozásáig s a kultúra, a gazdasági fejlő­dés szempontjain felépülő munkákig többféle világtörténeti összefoglalás lehet­séges, amelyben a fő nézőpontnak a többi alárendelődik. A munkája más alapgondolatból indul ki, amelynek keretébe belevonja a fent említett szempontokból mindazt, ami az ő alapgondolatába belefér. Az ő világ­­története valójában a föld története s rajta annak kiegészítő részeként az élet és az emberiség története. Az alapokat a ter­mészettudomány ismeretköréből rakja le, megírva a nagy író élet,elevenségével s ezeken az alapokon huzza meg az emberi­séget mozgató fő irányeszméknek hullámos fejlődési vonalait. A tudományos, kulturá­lis, gazdasági és szociális fejlődés alap­szempontjai mellett helyet juttat a mind­ezen mozgató erők jelenségeképpen föl­lépő hatalmi törekvéseknek is s ennyiben műve politikai történelem is. Ám téved az, aki benne a politikai történéseknek olyan részletes, mi több, uralkodó szereplését keresné, mint azt más, jelentős világtörté­nelmi művekben megtaláljuk. A Wells és néhány tudós munkatársa által megalko­tott világtörténelmi alaprajz szerint ezek­nek a részeseményeknek az eddig megszo­kottnál sokkal kisebb szerep és tér jut ebben a munkában. Mert hisz a súly nem ezeken van. Természetes tehát, hogy a he­lyes arányoknak megfelelően egy-egy or­szág szerepe sokkal kisebb térre szorul s előtérbe csak akkor lép, ha a világfolya­matban az élre jut, döntő szerepet tölt be. A műnek ebből a belső szerkezetéből tá­madtak a megjelenését megelőző polé­miák, amennyiben magyar részről kifogá­­sokat emeltek a mű első angol kiadása ellen. Az előttünk fekvő magyar kiadás már az angol eredetinek éppen Magyaror­szágra vonatkozóan helyesbített második kiadása alapján készült. Maga az a körül­mény, hogy a mű magyar­­ adásának gondolata alkalmat adott az első angol ki­adás helyesbítésére, becsessé teszi szá­munkra ezt a munkát, mert hisz Magyar­­ország számára mai trianoni helyzetében kétszeresen fontos az, mit és hogyan ír­nak róla a külföldön. Ami Magyarországra vonatkozóan az angol eredetiben nem találhatott helyet kellő arányokban, azt a magyar kiadó függelékképpen hozzá illesztette, bizo­nyára magának, Wellsnek hozzájárulásá­val. Ez a kiegészítő rész, amelyet Lamb­recht Kálmán és Pethő Sándor írtak meg, Magyarország földjének kialakulását is­merteti s a magyar nemzet történetének rövid áttekintését adja s történelmünket szemléltető módon ábrázolja meg, kitűnő, grafikonos térképekben is. A gazdagon illusztrált mű­ a magyar irodalomnak és könyvpiacnak kétségtelen nyeresége, amelynek létrehozásáért a Genius Könyv­kiadó Részvénytársaságot illeti meg az el­ismerés. * (Oratórium-előadás.) A Budapesti É­nek- és Zenekaregyesület vasárnap, jan. 3-án délután fél 5 órakor előadja jóté­­konycélú egyházi hangverseny keretén be­lül Mendelssohn Paulus-oratóriumát a fa­sori ref. templomban. Szólisták: Medek Anna, Gábor József és Győri Pál dr. Ve­zényel: Lichtenberg. * (A Terézköruti Színpad új műsora.) A Terézköruti Színpad mai bemutatója a szokott sikerrel járt. A tréfás jelenetek és kis bohózatok, melyeknek túlnyomó része Nagy Endre gyakorlott tollából származik, nagyon tetszettek a közönségnek. A műso­ron két zenés jelenet is szerepelt, ame­lyeknek finom, hangulatos, könnyed mu­zsikáját Lányi Viktor, — a színház zenei vezetője, — szerezte. A szereplők közül a csinos és tehetséges Berczelly Magda, Kegledich Marietta, továbbá Salamon Béla, az ismert komikus és Kőváry Gyula nevét kell elsősorban kiemelnünk. * (A magyar irodalom- és zenetörténet kis tükre.) Molnár Sándor dr. Délameri­­kában élő hazánkfia, a Délamerikai Ma­gyar Hírlap szerkesztője és kiadója A ma­gyar irodalom- és zenetörténet kis tükre címmel spanyol nyelven kis füzetet adott ki, hogy ezzel segítse eloszlatni a magya­rokról Délam­erikában elterjedt téves fel­fogást. * (A Tiszti Kaszinó előadásai.) Az Orszá­gos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egye­sület 1926. év első negyedében délután fél 6 órai kezdettel a Tiszti Kaszinó tagjai, azok hozzátartozói és vendégei részére díj­talan belépéssel az alábbi ismeretterjesztő előadásokat tartja: Január 11-én: vitéz Rákosy György ez­redes. A japán földrengés, tűzvész rombo­lása és a híradás gyors helyreállításának tanulságai. Január 18-án: Kiss József ta­nárképző intézeti tanár: A százéves vasút. Január 25-én: Sötér Elek dr. tábornok-or­vos: A nemi betegségek kérdése családi, társadalmi és nemzetgazdasági szempont­ból. Február 1-én: Somogyi Endre száza­dos: Tapasztalatok az új Törökországban. Február 8-án: Pachner Guidó hadbiztos­ezredes: .A meghódított területek gazdasági kihasználása a világháború alatt. Február 15-én: Kiss József tanárképző intézeti ta­nár. A 40-ik honvédgyaloghadosztály éle­téből Toporoutznál és Rarancénál. Február 22-én: Cziáky Ferenc dr. nyug. hadbiró­­őrnagy: A nemzetvédelem és a jövő hábo­rúja szempontjából. (Vitaelőadás.) Már­cius 1-én: Kemény Gyula dr. őrnagy-or­vos: Tapasztalatok és élmények a pales­­tinai—arábiai fronton és Kisázsiában. Már­cius 8-án: Vági István bányászati főiskolai tanár: A háborús bűnösség fejlődésének története. Március 15-én: Lakatos Géza vkszt. őrnagy: Békeirányzat és háborúra nevelés. A hétfői előadások pontosan dél­­­­után fél hat órakor kezdődnek. * (Szilveszteri Petőfi-ünnep Kiskőrösön­) A Petőfi Irodalmi Kör, a Pető­fi­ Tár­saság és a Petőfi Olvasó Egyesület részvételével december 31-én este 8 órakor Kiskőrösön a Petőfi Olvasó Egyesület nagytermében ünnepi felolvasó ülést és éjféli 12 órakor Petőfi szülőházánál rövid szimbolikus ülést tart. A felolvasó ülésen Tepliczky Aladár dr. elnöki megnyitója után Jászai Mari Petőfi-verseket szaval, Szávay Gyula pedig, a Petőfi-Társaság főtitkára költeményeket ad elő. Ugyancsak legújabb műveiből ad elő Farkas Imre. Zoltán János: Hol szü­letett Petőfi? című tanulmányát olvassa fel. Költeményeket szaval még Havasi Ist­ván; felolvas: Lampérth Géza; verseket ad elő: Korda Pál és felolvasást tart még Géczy István, valamennyien a Petőfi­ Tár­saság tagjai. Petőfi szülőházánál Szilvesz­ter éjjelén a Kiskőrösi Iparos Dalkar Pe­­tőfi-dalokat énekel. Az ünnepi beszédet Szávay Gyula mondja. * (A Tudományos Akadémia programja.) Az I. osztálynak január 4-én tartandó ülé­sén Zichy István gróf 1. tag foglal széket Levédia és Etelköz című tanulmányával. A II. osztályban január 11-én Madzsar Imre 1. tag és Sebestyén Gyula 1. tag tartja székfoglalóját. Január 18-án a III. (Mat. és terhi, tud.) osztályban több természettudo­mányi felolvasást terjesztenek elő. A január 25-én tartandó összes ülésén Berzeviczy Albert igazgató és tiszteleti elnök meg­nyitó beszédében meg fog emlékezni Deák Ferenc igazgatósági és tiszteleti tag elhuny­tának félszázados évfordulójáról. Ismere­tes, hogy a haza bölcsének az Akadémia oszlopcsarnokában fekvő ravatalára Erzsé­bet királyné személyesen hozta el koszo­rúját. Az összes ülés későbbi folyamán Lukinich Imre 1. tag, a Széchenyi-könyv­­tár igazgatója fogja felolvasni a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar törté­nettudomány című centenáris előadását. Február 22-én Kornis Gyula 1. tag A ma­gyar filozófia és az Akadémia címen olvas fel, a Vo­mis-jut­alom tárgyában kiküldött bizottság pedig ez alkalommal terjeszti elő jelentését. Március 17-én lesz száz éve annak, hogy akadémiánk későbbi elnöke, Teleki József gróf testvérei és mostoha­anyja nevében is édesatyjának, Teleki László grófnak nagyszerű könyvtárát az akkor alapított akadémiának felajánlotta. A könyvtár alapításának centenáriuma al­kalmából Berzeviczy Albert elnöki meg­nyitó beszédet, Ferenczy Zoltán főkönyv­tárnok pedig ünnepi előadást tart. * (A Századok karácsonyi száma.) Az ünnepek alatt jelent meg a Magyar Törté­nelmi Társulat közlönyének 1925. évi utolsó száma. Elsőnek Angyal Dávid közöl benne biváló ismertetést Viszota Gyulának, a társulat kiadásában legutóbb megjelent két kötetéről, melyben Széchenyi István gróf ifjúkori naplói foglaltatnak. A má­sodik cikkben Kumlik Emil eredeti kuta­tások és egy 1812-ből eredő hivatalos alap­rajz nyomán leírja azt a pozsonyi házat, amelyben Széchenyi száz évvel ezelőtt az akadémiát alapította. Ez az épület a mos­tani vármegyeháza, illetve (1919 óta) zsu­­paház, melynek alsó építménye és első emelete régebben a rabváltó trinitárius­­rend kolostorához tartozott. A rendtől két­száz évvel ezelőtt épített Szentháromság­­templom a megyeháza tőszomszédságában ma is fennáll eredeti szépségében. A Szá­zadok legújabb számában továbbá Sebes­tyén József a székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságairól érteke­zik. A többi cikket (könyvismertetéseket) Gárdonyi Albert, Iványi Béla, Roskovics Neda, Zsinka Ferenc, Mályusz Elemér, Kumlik Emil, Miskolczy Gyula, Horváth Jenő, Győry Tibor és mások Írták: Luki­nich Imre közli a M. Tört. Társulat leg­utóbbi közgyűlésén előterjesztett főtitkári jelentését, továbbá Zsilinszky Mihályról szóló nekrológját. A nemrég elhalt Szent­­kláray Jenőt Aldásy Antal parentálja el. A füzet választékosan gazdag tartalma Do­­manovszk­y Sándor szerkesztő ü­gybuzgal­­mát dicséri. Színház,« A Renaissance Színház Szilveszter] és újévi előadásai: Szilveszterkor: Marika. Újév délután: Szeretni!... (Aimer.) Ú­jév este: Marika. A Belvárosi Színház Szilveszter- és újévi előadásai: Szilveszterkor: Pántlika. Újév délután: Pántlika. Ú­jév este: Mária. * (Ön nem látta még az Ártatlan özve­gyet a Városi Színházban? Ön meg fogja nézni! Minden este Lábass Jucival. Hely­árak 6-tól 58 ezerig.) * (Rózsahegyi Kálmán és Sebestyén Géza) együttes fellépése avatja művészi eseménnyé a Sárga csikó előadását újév délután a Városi Színházban. A helyárak mérsékeltek. Ez az előadás kivételesen fél 4 órakor kezdődik. * (Ma a Szerelem és halál játéka. Ro­main Rolland) remekműve a Belvárosi Színházban. (Simonyi Mária, Gellért.) Radius Paramount műsor

Next