Budapesti Hírlap, 1926. február (46. évfolyam, 26–48. szám)

1926-02-20 / 41. szám

12 már jelentette, hogy Holló Géza Guidó el­len a varsói büntető bíróságtól érkezett egy feljelentés, amelynek alapján a kiszol­gáltatását kérik. Erre a jelentésre a fő­ügyészhelyettes Holló Géza Guidót rögtön ■újra letartóztatta és lekísértette a fog­házba. — Hír György nemzetgyűlési képviselőt váltóham­isítással vádolják. A Fővárosi Tu­dósító című kőnyomatos jelenti: A nem­zetgyűlés mentelmi bizottsága legközelebbi ülésén szokatlanul súlyos mentelmi jogi ügyet tesz vizsgálat tárgyává. A budapesti királyi ügyészségtől a nemzetgyűléshez megkeresés érkezett, amelyben a királyi ügyészség Hír György nemzetgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését és letartóztatása végett azonnali kiadatását kéri a nemzetgyűléstől. Az ügyészségi meg­keresés váltóhamisítás bűntette címén kí­vánja bíróság elé állíttatni Hír Györgyöt. Értesülésünk szerint a mentelmi bizottság elé kerülő ügyészségi megkeresés nincs összefüggésben Hír György ismeretes kény­­szeregyezségi ügyével. — Elégtétel Mohácsy Lajosnak. Szom­bathelyről jelentik: Mohácsy Lajos dr. az Országos Kisgazdapárt alelnökét a szom­bathelyi törvényszék felebbviteli tanácsa az összes ellene emelt vádak alól felmentette. Az ügy előzményei a következők: Mohácsy Lajos dr. ellen, aki egész Dunántúlon nagy tekintélynek és népszerűségnek örvend, politikai ellenségei élet-halál harcot indí­tottak. A kisgazdák és földtelenek óriási tömegei kérték fel annak idején, hogy ér­dekeiket a bizottság tagjaként, mint szak­értő képviselje és ámbár egy-egy ügyben, egyes falvakban heteket eltöltött és még költségei megtérítését sem fogadta el, vagy csak minimális mértékben, politikai ellen­ségei tizenhét esetből kifolyóan indítottak ellene eljárási földreform kihágások és zugirászat címén, mert ő, mint szakértő, írásbeli előterjesztéseket is tett. Pápán, Sárváron, Celldömölkön indultak meg el­lene az eljárások s bár ő sehol mentőtanút be nem jelentett, vádlót terhelő tanúinak alapján a sárvári járásbíróság, a veszprémi és a szombathelyi törvényszék minden ügyben jogerősen felmentették. A bírósá­gok egyértelműen megállapították, hogy Mohácsy a legönzetlenebbül járt el az ösz­­szes ügyekben és nem hogy visszaélt volna jogaival, hanem mindig csak kötelességét teljesítette. Mohácsy nem elégszik meg ilyen szívós és idegölő hajsza után a saját felmentésével, hanem most ő állítja bíró­ság elé azokat, akik becsületére törtek. .. Őrült vagy szimuláns? A rendőrség tavaly ősszel többszörös csalásért letartóz­tatta B Baán Endre magánhivatalnokot, aki postatitkárnak adta ki magát s egy telefon szaknévsor számára megrendelést gyűjtött és hirdetési előleget vett föl. Baán Endre ügyében mára tűzték ki a tárgyalást. Ami­kor a fogházőrök a fötárgyalásra akarták kisérni, Baán Endre a földre vetette magát s azt kiáltotta, hogy nem megy a bíróság elé, mert ott semmi keresnivalója nincsen. Kényszerzubbonyt akartak ráadni a dü­höngő vádlottra, aki erre megjuhászodott és engedelmesen útnak indult a főtárgyalási terem felé. A bíróság előtt azonban olyan zavaros magaviseletet tanúsított, hogy lehe­tetlen volt a tárgyalást folytatni. Kijelen­tette, hogy őt nem is Baán Endrének hív­ják, hanem Bernsteinnak. Majd arra kérte a bíróságot, hogy távolítsa el a teremből Jobbágy Lajos dr. ügyvédet, mert neki semmi szüksége sincs védőre. A bíróság végre is kénytelen volt a tárgyalást elhalasz­tani, egyúttal elrendelte, hogy Baán Endrét a törvényszéki elmeorvosszakértők megfi­gyeljék. — Pilinszky Zsigmond amerikai útikölt­sége. Pilinszky Zsigmond, az Operaház mű­vésze Amerikába készült vendégszereplésre. Az utazásra 300 dollárra volt szüksége s ezt a pénzt Horeczky Lóránt báró bank­­tisztviselőtől és a feleségétől kapta­­kölcsön. Kötelezte magát a kölcsön ellenében, hogy négyszobás lakásá­ból kettőt átenged használatra Horeczky bárónak és­ a feleségének. Pilinszky el is utazott s amikor visszatért Budapestre, uzsora címén feljelentést tett a Horeczky­­házaspár ellen. A pert ma tárgyalta a bün­tető törvényszék Publik Ernő elnöklésével. Horeczky báró a tárgyaláson azzal védeke­zett, hogy a 300 dollár egész vagyona volt. Mivel lakásra volt szüksége, a 300 dollárt örömest adta kölcsön Pilinszkynek, aki en­nek fejében átengedte neki lakásának egy részét. Amikor Pilinszky Amerikából haza­jött, nem fizetett se tőkét, se kamatot. A ka­matot csak abban az esetben követelte ■volna, ha a lakásból kénytelenek lettek volna kimenni. De még így is csak a törvé­nyes kamatot kérték. Az elnök: Hogyan lehetséges, hogy a dol­lár után, amelynek értéke nem csökkent, havi tíz percent, tehát 120 percent évi ka­matot követeltek. Nem érezte, hogy ez uzsorakamat? A magyar koronánál volt ér­telme a kosztkamatnak, de a dollárnál nem. Horeczky báró fiatal feleségét hallgatta ki ezután a bíróság, aki elmondotta, hogy nagyon meg voltak szorulva lakás dolgá­ban. Végül is Pilinszkyhez kerültek, aki ti­tokban Amerikába akart menni, úgy­­ az Operaházban meg ne tudják. Ameriká­ból pénz nélkül jött vissza. Férje csak a főkét követelte. Pilinszky Zsigmond elmondotta, hogy az Operaházban három havi szabadságot kért, hogy Amerikába mehessen. Az Operaház­ban akkor nagyon felborult volt a helyzet s bár volt neki szerződése hárommilliós havi gázsival, de ez a szerződés sem volt biztos. Azért határolta el magát arra, hogy Amerikába megy. A 300 dollárra szüksége volt és Horeczkyék az összeg után horribi­lis kamatot kötöttek ki. A bíróság mind a két vádlottat felmen­tette azzal a megokolással, hogy bár a kikö­tött kamat aránytalanul nagy volt, azonban figyelembe véve az akkori gazdasági viszo­nyokat, a vádlottaknál nem lehetett meg a bűntudat, így marasztaló ítéletet hozni nem lehetett. RoMPrsn Hírlap 1926 feb­ruár 20* (4T. s*-) NYÍLT TÉR. Ezüst evőkészletek, ol­asz ajándékok, brilllant ékszerok, gyöngysorok olcsón vásárolhatók Schmelczer Benénél Károly­ körút 28. -­Központi városház főkapunál A német nyelv m­agéntanulás útján való­dsajáti­­tására alkalmas nyelvtanok. A német szöveg is latin (magyar) betűkkel lettek szedve- SCHODLOF dr. ,1000 szó" levélszerinti módszere 10 füzet mappában........... 60.000 K SCHENK: Magyar-német beszélgetések a társalgás begyakorlására.............. 15.000 K Liagna-nyelvkönyvek: Német nyelv ma­gántanulók számára, I. rész kezdők­nek­ kötve.......................................... 00.000 K SCHENK: Német zsebnyelvkönyv ........ 15.000 K LINGUA Hasznos társalgóköny­ve : Ma­gyar-német beszélgetések, fűzve..... 15.000 IC Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvosztályá­ban, VHI., József-körút 5. Meghívó a Vár­palota-Vidéki Takarékpétistár r.-t. Várpalota XXVII. évi rendes közgyűlésére, Várpalotán az Intézet helyiségében, 1926. év február hó 28-án délelőtt 11 órára. TÁRGYSOROZAT: 1. Közgyűlési­ jegyzők választása. 2. A P. M. 7000/192.5. sz. rendelet értelmében a felértékelési mérleg egyes tételeinek módosítása, pengő értékben való értékelése. 3. Az 1925. évi zárszámadások előterjesztése, az igazgatóság jelentése. 4. A felügyelőbizottság jelentése. 5. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelő­­bizottságnak a felmentvény megadása tárgyában. 6. Az a árszabályok 7. §-ának megváltoztatása. A közgyűlésen megjelenni kivánó részvényesek részvényeiket a folyó évi szelvényekkel egyetemben a közgyűlést megelőző 3 nap alatt az intézet pénz­táránál letétbe tartozik helyezni. Felértékelési mérleg: Aktívák: Készpénz: 24.194.966 K (1935.59 P). Értékpapírok 4.984.250.38 K (398.73 P). Váltók 70.000.000 K (5600.8 P). Jelzá­logkölcsönök 17.273.25 K (1.37 P). Kötelezvényköl­­csönök 73.142.000 K (5851.36 P). Folyószámlák: Ma­­gyar Nemzeti Bank és Postatakarékpénztár 482.212 K (38.57 P). Folyószámlaadósok 173,523.703 K (23.881.80 P). Ingatlan 250,000.000 K (20.000 P) Lel­tár 30,000.000 K (2400.— P). Hátralékos kamatok 230.363 K (18.42 P). — Passzívák: Részvénytőke 200.000.000 K (16.000.— P). Tőketartalék 90,000.000 K (7200.— P). Értékcsökkenési tartalékalap 17,960.000 K (1436.80 P). Nyugdíjalap 5,000.000 K (400.­ P). Takarékbetétek 153,819.865 K (12.305.58 P). Folyószámlabetétek 111,782.025 K 8942.56 P). Engedményezett jelzálogkölcsön 10,559.05 K (0.84 P). Visszleszámitolt váltók 30,000.000 K (2400.8 P). 1923. évi osztalékszámla 213.334.25 K (17.06 P). Előrefizetett kamatok 913.184 K (73.04 1924. évi osztalék 10,000.000 K (800.— P). Jótékonycélú ado­mányok 230.000 K (18.40 P). Tanitém­ek 6,846.000 K (531.68 P). Összesen 625^74.967.63 K (50.125.97 P). 1924. évi mérleg: Leltár 47,150.000 K (3772.8 P). Értékpapírok 11,922.000 K (953.76 P). Pénztárkészlet 6,094.095 K (457.52 P). Folyószámlák 334,559.733 K (26.764.77 P). Váltók 335,725.000 K (26.858.8 P). Kötelezvénykölcsön 3,413.500 K (273.08 P). Peres, követelés 16,357.100 K (1308.56 P). Átmeneti kama­tok 4.358.000 K (348.64 P), összesen 759.579.128 K (60.766.33 P). Passzívák: Részvénytőke 200.000.000 K (16.000.— P). Tőketartalék 90.000.000 K (7200.— P). Nyugdíjalap 5.000.000 K 100.— P). Fel nem vett osztalék 1.288.014.25 K (103.04 P). Vibrsleszámított váltók 217.500.000 K (17.400.8 P). Betétek 237.718.907 IC (19.017.51 P). Átmenő tételek 3.075.840 K (246.06 P). Előre felvett kamatok 4,996.666.75 K (399.72 P). Összesen 759.579.428 K (60.766.33 P). Várpalota, 1926 február 17. Az Igazgatóság. Minden elviben reklámfelirattal is szállítható „ETERNA“ IPARI ÉS KERESK. RT. exelGH. Printator Huvok Budapest, Vili, Józ­ef-kfirnt 41,Tel*5ro 1. 25-47 KÖZGAZDASÁG. ■ ~ rr vasast: — Ausztria új gazdaságpolitikája. Az osztrák pénzügyminiszter részletes tá­jékoztatással szolgált legközelebbi program­járól. A tervb­evett intézkedések egész sorá­val kívánja a belföldi termelés érdekeit és a kiviteli törekvéseket szolgálni. Felemeli a cukormámot. Kiviteli prémiumot ad az ösz­­szes exportőröknek, vámmentességet bizto­sít a belföldön nem gyártott gépekre és gépalkatrészekre, leszállítja a részvényki­bocsátási illetéket valamint egy csomó más illetéket is, végül pedig adóskedvezést ad azoknak a vállalatoknak, amelyek produk­tív beruházásokat eszközölnek. A cukor­vám felemelése régi és közös kí­vánsága úgy az osztrák mezőgazdaságnak, mint a cukoriparnak. A két érdekeltség oly szívósan és egységesen küzdött felfogásának érvényesüléséért, hogy a kormány nem tu­dott érvelése, valamint a kívánság teljesí­tése elől kitérni. A mai Ausztriában béké­ben kereken húszezer hektár földet használ­tak répatermelésre. A háború végén ez a terület ötezer hektárra csökkent és csak évek kitartó munkája után sikerült a répá­val bevetett területet oly mértékben nö­velni, hogy megközelítse a békebeli húsz­ezer hektárt. A termelés fokozásának azon­ban útját állta az erős külföldi verseny. Az osztrák cukorvámok a cukortermeléssel fog­lalkozó államok vámtételeihez képest a leg­olcsóbbak voltak. A most tervbevett emelés azt jelenti, hogy a vámok 16 aranykoroná­ról 22 aranykoronára fognak drágulni, vagyis az osztrák cukor ugyanabban a vámvédelemben részesül, mint amilyenben a német cukor. Egyelőre azonban még tisz­tázatlan, hogy az új vám mikor lép ér­vénybe, mert hiszen ez a kérdés szoros ösz­­szefüggésben áll a cseh-szlovák-osztrák gazdasági tárgyalásokkal, amelyek hosszabb szünet után néhány hét múlva ismét meg­kezdődnek. A belföldi termelés feltételeinek köny­­nyítése szempontjából a cukorvám emelésé­nél sokkal nagyobb jelentősége van a terv­bevett ex­port­ bon­fikádénak, a részvényki­bocsátási illetékek leszállításának, végül pedig a produktív beruházások számára biztosítandó adókedve­zéseknek. Ausztria a kivitelre kerülő árut a kül­földi versenyképesség szempontjából máig is részesítette bonifikációban, amennyiben az exportáru előállításánál felhasznált nyersanyag, félgyártmány stb. adóterhének egy részét visszatérítette. Ez a visszatérítés az áru adóelőterhének negyven százalékával volt egyenlő. Ezt a kedvezést a pénzügymi­niszter most az adóelőteher száz százalékáig akarja felemelni. Kétségtelen, hogy ez óriási mértékben fokozni fogja a kivitelre kerülő osztrák áruk versenyképességét. A vállalatok tőkeszaporításánál, vagyis a szükséges álló, valamint forgó tőke meg­szerzésénél nagy jelentősége van a tőkeeme­lési tranzakcióknak. A tőkeszaporítást tőke­emelés útján azonban nagyon megdrágítja a részvénykibocsátási illeték. Köztudomású például, hogy nálunk éppen ennek a rész­vénykibocsátási illetéknek megtakarítása ér­dekében folyamodnak a vállalatok az ipar­­ejlesztési kedvezések elnyeréséért. Ausztria,­­ a részvénykibocsátási illeték hét száza­lék, amit most a pénzügyi kormány négy százalékkal három százalékra akar mérsé­kelni. A leszállítás előnyeit élveznék azok, akik a tőkeszaporításhoz készpénzt, vagy helyettesíthető dolgot adnak. Az immobil tárgyak illetéke változatlan maradna. A pénzügyminiszter ettől az intézkedéstől nemcsak a szükséges tőkeszaporítások gyor­sabb és simább lebonyolítását reméli, ha­nem arra is számít, hogy ez ösztönzően fog hatni új vállalatok alapítására is. Tervbe vette a pénzügyminiszter a bel­földi társaságok társasági­ szerződési illeté­keinek, valamint a váltóilletékeknek a felére való leszállítását is. Mérsékelni fogják ezenfelül a bírósági illetékeket is. Azok a vállalatok, amelyek produktív beruházásokat hajtanak végre üzemükben, hozzáilleszkedve a változott termelési és ér­tékesítési viszonyokhoz s a szükséges tőkét részben a nyereségszámla terhére szerzik be, az 1925—27. években adókedvezésben ré­szesülnek. Azokat a gépeket és géprészeket pedig, amelyeket a belföldi termelés nem állítja elő, vámmentesen lehet majd kellő ellenőrzés mellett importálni. Az osztrák pénzügyi kormány, mert ezek a javaslatok is mutatják, minden erejével azon van, hogy a belföldi termelés feltételeit és a kivitelt hathatós eszközökkel előse­gítse. A GyOSz feleslegesnek tartja a külföldi kamarákat A Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetsége tegnap Hegedűs Lóránd dr. alelnök vezetésével igen látogatott ülést tartott, amelyen mindenkelőtt igen behatóan az osztrák kereskedelmi szerződéssel és a nyugdíj valorizációja ügyében a nemzet­gyűlés elé terjesztett törvényjavaslattal fog­lalkozott. A napirend letárgyalása után Szurday Róbert igazgatósági tag kérdést intézett az igazgatósághoz, hogy minő álláspontot foglal el a külföldi kereskedelmi kamarák­kal szemben, amelyeknek megalakulására előzetes tárgyalások vannak folyamatban és amelyeknek az a célja, hogy speciálisan valamelyik külföldi állam és Magyarország között a gazdasági összeköttetés előmozdí­tását szolgálják. Fenyő Miksa dr. ügyvezető­ igazgató utalt arra, hogy a szövetség igen nagy súlyt vet azokkal az államokkal való barátságra és gazdasági összeköttetésre, amely államok­kal való relációban éppen most szóba ke­­rült Budapesten egy külföldi kamara léte­sítése, de úgy véli, hogy ma már annyira megkönnyült ez államokkal és ez államok gazdasági organizációival az érintkezés le­hetősége, hogy az érdekeltség semmi szük­ségét sem látja újabb közvetítő organizá­cióknak. Azokban az években, amikor kül­politikai nehéz helyzetünk folytán minden­fajta külföldi korlátozások gátoltak ben­nünket abban, hogy a külföldi államokkal megfelelő érintkezést találjunk, ezek a ka­marák bizonyos vonatkozásokban a ma­gyar közgazdaságnak szolgálatokat tettek, de ma már, amikor a külföldi államokkal való gazdasági forgalomban az érintkezést a magyar ipar és kereskedelem minden közvetítés nélkül felvehette, a nemzetközi kamaráknak az a szerepe, amelyet a múlt­ban becsületben betöltöttek, úgyszólván magától megszűnt. A külföldi államokkal való forgalomban ma már nehézségek nin­csenek, vagy amennyiben vannak, ezek oly jelentőségűek, amelyek csakis a vám- és kereskedelmi szerződések révén intézhetők el; e vám- és kereskedelmi szerződésekben való véleményadásra pedig megvannak a hazai termelő érdekeltségnek a maguk hivatott fórumai. Minthogy a külföldi ka­maráknak hivatásuk ma már alig van, viszont fentartásuk a mai nehéz viszonyok között a termelő osztályokat sok felesleges költséggel terhelné meg, feleslegesnek tartja a tervbe vott új alakulatokat, viszont a szö­vetség a maga részéről mindent el fog kö­vetni, hogy a szomszédos államokkal gaz­dasági forgalmunk minél közvetetlenebb és barátságosabb legyen. Az igazgatóság ezt a felfogást egyhan­gúan magáévá tette és utasította a szövet­ség irodáját, hogy az igazgatóságnak erről az álláspontjáról az összes szakegyesülete­ket körlevélben értesítse. a kereskedők sérelmei. Az OMKB igaz­gatóságának Magyar Bertalan alelnök el­­nöklésével tartott ülésén Fürst László tett© szóvá, hogy a pénzügyminiszter már több, mint egy fél esztendővel ezelőtt felhatalma­zást kapott az importőrök annyira fontos forgalmi adó sérelmének orvoslására, anél­kül, hogy ezzel a felhatalmazással élt volna. Azután Bodroghy József dr. beje­lentette, hogy a forgalmi adó ügyében folytatott tárgyalások annyira elhúzódtak, hogy ma már az OMKK-nek nem áll mód­­jában a maga eljárását azok befejeztéig függőben tartani. Drucker Géza rámuta­tott arra, hogy a fázisrendszer bevezetésé­nek már a gyáripar körében is egyre több barátja van. Székács Imre hangsúlyozta, hogy az exportvisszatérítés kérdése a leg­szorosabb kapcsolatban van az importke­reskedelem sérelmeinek megoldásával Az igazgatóság végül elhatározta, hogy az im­portőrök forgalmi adójának, továbbá a fázisrendszer ügyében az OMKE kívánsá­gait a pénzügyminiszter elé fogja terjesz­teni.­­ Balkányi Kálmán dr. igazgató je­lentette, hogy az OMKE a legesél­yeseb­­ben állást foglal egy központi beszerzési intézmény létesítése ellen és ugyancsak ál­lást foglal a takarékossági bizottságnak a postatakarékpénztár megszüntetésére vo­natkozó tervével szemben. Végül bejelen­tette, hogy újabb államközi kereskedelmi kamarák létesítését tervezik, amelyeket azonban az OMKB nem tarthat célszerű­nek, bármennyire is szükségesnek tartja a külállamokkal való kapcsolatok helyreállí­­tásá­t __ 3000 láda narancs és citrom. E hónap 23-án d. e. 9 órakor a dunai teher­pályaudvar 1. számú raktárában nyilvános aukción 3000 láda narancs és citrom kerül eladásra.

Next