Budapesti Hírlap, 1926. február (46. évfolyam, 26–48. szám)
1926-02-20 / 41. szám
12 már jelentette, hogy Holló Géza Guidó ellen a varsói büntető bíróságtól érkezett egy feljelentés, amelynek alapján a kiszolgáltatását kérik. Erre a jelentésre a főügyészhelyettes Holló Géza Guidót rögtön ■újra letartóztatta és lekísértette a fogházba. — Hír György nemzetgyűlési képviselőt váltóhamisítással vádolják. A Fővárosi Tudósító című kőnyomatos jelenti: A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága legközelebbi ülésén szokatlanul súlyos mentelmi jogi ügyet tesz vizsgálat tárgyává. A budapesti királyi ügyészségtől a nemzetgyűléshez megkeresés érkezett, amelyben a királyi ügyészség Hír György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését és letartóztatása végett azonnali kiadatását kéri a nemzetgyűléstől. Az ügyészségi megkeresés váltóhamisítás bűntette címén kívánja bíróság elé állíttatni Hír Györgyöt. Értesülésünk szerint a mentelmi bizottság elé kerülő ügyészségi megkeresés nincs összefüggésben Hír György ismeretes kényszeregyezségi ügyével. — Elégtétel Mohácsy Lajosnak. Szombathelyről jelentik: Mohácsy Lajos dr. az Országos Kisgazdapárt alelnökét a szombathelyi törvényszék felebbviteli tanácsa az összes ellene emelt vádak alól felmentette. Az ügy előzményei a következők: Mohácsy Lajos dr. ellen, aki egész Dunántúlon nagy tekintélynek és népszerűségnek örvend, politikai ellenségei élet-halál harcot indítottak. A kisgazdák és földtelenek óriási tömegei kérték fel annak idején, hogy érdekeiket a bizottság tagjaként, mint szakértő képviselje és ámbár egy-egy ügyben, egyes falvakban heteket eltöltött és még költségei megtérítését sem fogadta el, vagy csak minimális mértékben, politikai ellenségei tizenhét esetből kifolyóan indítottak ellene eljárási földreform kihágások és zugirászat címén, mert ő, mint szakértő, írásbeli előterjesztéseket is tett. Pápán, Sárváron, Celldömölkön indultak meg ellene az eljárások s bár ő sehol mentőtanút be nem jelentett, vádlót terhelő tanúinak alapján a sárvári járásbíróság, a veszprémi és a szombathelyi törvényszék minden ügyben jogerősen felmentették. A bíróságok egyértelműen megállapították, hogy Mohácsy a legönzetlenebbül járt el az öszszes ügyekben és nem hogy visszaélt volna jogaival, hanem mindig csak kötelességét teljesítette. Mohácsy nem elégszik meg ilyen szívós és idegölő hajsza után a saját felmentésével, hanem most ő állítja bíróság elé azokat, akik becsületére törtek. .. Őrült vagy szimuláns? A rendőrség tavaly ősszel többszörös csalásért letartóztatta B Baán Endre magánhivatalnokot, aki postatitkárnak adta ki magát s egy telefon szaknévsor számára megrendelést gyűjtött és hirdetési előleget vett föl. Baán Endre ügyében mára tűzték ki a tárgyalást. Amikor a fogházőrök a fötárgyalásra akarták kisérni, Baán Endre a földre vetette magát s azt kiáltotta, hogy nem megy a bíróság elé, mert ott semmi keresnivalója nincsen. Kényszerzubbonyt akartak ráadni a dühöngő vádlottra, aki erre megjuhászodott és engedelmesen útnak indult a főtárgyalási terem felé. A bíróság előtt azonban olyan zavaros magaviseletet tanúsított, hogy lehetetlen volt a tárgyalást folytatni. Kijelentette, hogy őt nem is Baán Endrének hívják, hanem Bernsteinnak. Majd arra kérte a bíróságot, hogy távolítsa el a teremből Jobbágy Lajos dr. ügyvédet, mert neki semmi szüksége sincs védőre. A bíróság végre is kénytelen volt a tárgyalást elhalasztani, egyúttal elrendelte, hogy Baán Endrét a törvényszéki elmeorvosszakértők megfigyeljék. — Pilinszky Zsigmond amerikai útiköltsége. Pilinszky Zsigmond, az Operaház művésze Amerikába készült vendégszereplésre. Az utazásra 300 dollárra volt szüksége s ezt a pénzt Horeczky Lóránt báró banktisztviselőtől és a feleségétől kaptakölcsön. Kötelezte magát a kölcsön ellenében, hogy négyszobás lakásából kettőt átenged használatra Horeczky bárónak és a feleségének. Pilinszky el is utazott s amikor visszatért Budapestre, uzsora címén feljelentést tett a Horeczkyházaspár ellen. A pert ma tárgyalta a büntető törvényszék Publik Ernő elnöklésével. Horeczky báró a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a 300 dollár egész vagyona volt. Mivel lakásra volt szüksége, a 300 dollárt örömest adta kölcsön Pilinszkynek, aki ennek fejében átengedte neki lakásának egy részét. Amikor Pilinszky Amerikából hazajött, nem fizetett se tőkét, se kamatot. A kamatot csak abban az esetben követelte ■volna, ha a lakásból kénytelenek lettek volna kimenni. De még így is csak a törvényes kamatot kérték. Az elnök: Hogyan lehetséges, hogy a dollár után, amelynek értéke nem csökkent, havi tíz percent, tehát 120 percent évi kamatot követeltek. Nem érezte, hogy ez uzsorakamat? A magyar koronánál volt értelme a kosztkamatnak, de a dollárnál nem. Horeczky báró fiatal feleségét hallgatta ki ezután a bíróság, aki elmondotta, hogy nagyon meg voltak szorulva lakás dolgában. Végül is Pilinszkyhez kerültek, aki titokban Amerikába akart menni, úgy az Operaházban meg ne tudják. Amerikából pénz nélkül jött vissza. Férje csak a főkét követelte. Pilinszky Zsigmond elmondotta, hogy az Operaházban három havi szabadságot kért, hogy Amerikába mehessen. Az Operaházban akkor nagyon felborult volt a helyzet s bár volt neki szerződése hárommilliós havi gázsival, de ez a szerződés sem volt biztos. Azért határolta el magát arra, hogy Amerikába megy. A 300 dollárra szüksége volt és Horeczkyék az összeg után horribilis kamatot kötöttek ki. A bíróság mind a két vádlottat felmentette azzal a megokolással, hogy bár a kikötött kamat aránytalanul nagy volt, azonban figyelembe véve az akkori gazdasági viszonyokat, a vádlottaknál nem lehetett meg a bűntudat, így marasztaló ítéletet hozni nem lehetett. RoMPrsn Hírlap 1926 február 20* (4T. s*-) NYÍLT TÉR. Ezüst evőkészletek, olasz ajándékok, brilllant ékszerok, gyöngysorok olcsón vásárolhatók Schmelczer Benénél Károly körút 28. -Központi városház főkapunál A német nyelv magéntanulás útján valódsajátitására alkalmas nyelvtanok. A német szöveg is latin (magyar) betűkkel lettek szedve- SCHODLOF dr. ,1000 szó" levélszerinti módszere 10 füzet mappában........... 60.000 K SCHENK: Magyar-német beszélgetések a társalgás begyakorlására.............. 15.000 K Liagna-nyelvkönyvek: Német nyelv magántanulók számára, I. rész kezdőknek kötve.......................................... 00.000 K SCHENK: Német zsebnyelvkönyv ........ 15.000 K LINGUA Hasznos társalgókönyve : Magyar-német beszélgetések, fűzve..... 15.000 IC Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvosztályában, VHI., József-körút 5. Meghívó a Várpalota-Vidéki Takarékpétistár r.-t. Várpalota XXVII. évi rendes közgyűlésére, Várpalotán az Intézet helyiségében, 1926. év február hó 28-án délelőtt 11 órára. TÁRGYSOROZAT: 1. Közgyűlési jegyzők választása. 2. A P. M. 7000/192.5. sz. rendelet értelmében a felértékelési mérleg egyes tételeinek módosítása, pengő értékben való értékelése. 3. Az 1925. évi zárszámadások előterjesztése, az igazgatóság jelentése. 4. A felügyelőbizottság jelentése. 5. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelőbizottságnak a felmentvény megadása tárgyában. 6. Az a árszabályok 7. §-ának megváltoztatása. A közgyűlésen megjelenni kivánó részvényesek részvényeiket a folyó évi szelvényekkel egyetemben a közgyűlést megelőző 3 nap alatt az intézet pénztáránál letétbe tartozik helyezni. Felértékelési mérleg: Aktívák: Készpénz: 24.194.966 K (1935.59 P). Értékpapírok 4.984.250.38 K (398.73 P). Váltók 70.000.000 K (5600.8 P). Jelzálogkölcsönök 17.273.25 K (1.37 P). Kötelezvénykölcsönök 73.142.000 K (5851.36 P). Folyószámlák: Magyar Nemzeti Bank és Postatakarékpénztár 482.212 K (38.57 P). Folyószámlaadósok 173,523.703 K (23.881.80 P). Ingatlan 250,000.000 K (20.000 P) Leltár 30,000.000 K (2400.— P). Hátralékos kamatok 230.363 K (18.42 P). — Passzívák: Részvénytőke 200.000.000 K (16.000.— P). Tőketartalék 90,000.000 K (7200.— P). Értékcsökkenési tartalékalap 17,960.000 K (1436.80 P). Nyugdíjalap 5,000.000 K (400. P). Takarékbetétek 153,819.865 K (12.305.58 P). Folyószámlabetétek 111,782.025 K 8942.56 P). Engedményezett jelzálogkölcsön 10,559.05 K (0.84 P). Visszleszámitolt váltók 30,000.000 K (2400.8 P). 1923. évi osztalékszámla 213.334.25 K (17.06 P). Előrefizetett kamatok 913.184 K (73.04 1924. évi osztalék 10,000.000 K (800.— P). Jótékonycélú adományok 230.000 K (18.40 P). Tanitémek 6,846.000 K (531.68 P). Összesen 625^74.967.63 K (50.125.97 P). 1924. évi mérleg: Leltár 47,150.000 K (3772.8 P). Értékpapírok 11,922.000 K (953.76 P). Pénztárkészlet 6,094.095 K (457.52 P). Folyószámlák 334,559.733 K (26.764.77 P). Váltók 335,725.000 K (26.858.8 P). Kötelezvénykölcsön 3,413.500 K (273.08 P). Peres, követelés 16,357.100 K (1308.56 P). Átmeneti kamatok 4.358.000 K (348.64 P), összesen 759.579.128 K (60.766.33 P). Passzívák: Részvénytőke 200.000.000 K (16.000.— P). Tőketartalék 90.000.000 K (7200.— P). Nyugdíjalap 5.000.000 K 100.— P). Fel nem vett osztalék 1.288.014.25 K (103.04 P). Vibrsleszámított váltók 217.500.000 K (17.400.8 P). Betétek 237.718.907 IC (19.017.51 P). Átmenő tételek 3.075.840 K (246.06 P). Előre felvett kamatok 4,996.666.75 K (399.72 P). Összesen 759.579.428 K (60.766.33 P). Várpalota, 1926 február 17. Az Igazgatóság. Minden elviben reklámfelirattal is szállítható „ETERNA“ IPARI ÉS KERESK. RT. exelGH. Printator Huvok Budapest, Vili, Józef-kfirnt 41,Tel*5ro 1. 25-47 KÖZGAZDASÁG. ■ ~ rr vasast: — Ausztria új gazdaságpolitikája. Az osztrák pénzügyminiszter részletes tájékoztatással szolgált legközelebbi programjáról. A tervbevett intézkedések egész sorával kívánja a belföldi termelés érdekeit és a kiviteli törekvéseket szolgálni. Felemeli a cukormámot. Kiviteli prémiumot ad az öszszes exportőröknek, vámmentességet biztosít a belföldön nem gyártott gépekre és gépalkatrészekre, leszállítja a részvénykibocsátási illetéket valamint egy csomó más illetéket is, végül pedig adóskedvezést ad azoknak a vállalatoknak, amelyek produktív beruházásokat eszközölnek. A cukorvám felemelése régi és közös kívánsága úgy az osztrák mezőgazdaságnak, mint a cukoriparnak. A két érdekeltség oly szívósan és egységesen küzdött felfogásának érvényesüléséért, hogy a kormány nem tudott érvelése, valamint a kívánság teljesítése elől kitérni. A mai Ausztriában békében kereken húszezer hektár földet használtak répatermelésre. A háború végén ez a terület ötezer hektárra csökkent és csak évek kitartó munkája után sikerült a répával bevetett területet oly mértékben növelni, hogy megközelítse a békebeli húszezer hektárt. A termelés fokozásának azonban útját állta az erős külföldi verseny. Az osztrák cukorvámok a cukortermeléssel foglalkozó államok vámtételeihez képest a legolcsóbbak voltak. A most tervbevett emelés azt jelenti, hogy a vámok 16 aranykoronáról 22 aranykoronára fognak drágulni, vagyis az osztrák cukor ugyanabban a vámvédelemben részesül, mint amilyenben a német cukor. Egyelőre azonban még tisztázatlan, hogy az új vám mikor lép érvénybe, mert hiszen ez a kérdés szoros öszszefüggésben áll a cseh-szlovák-osztrák gazdasági tárgyalásokkal, amelyek hosszabb szünet után néhány hét múlva ismét megkezdődnek. A belföldi termelés feltételeinek könynyítése szempontjából a cukorvám emelésénél sokkal nagyobb jelentősége van a tervbevett export bonfikádénak, a részvénykibocsátási illetékek leszállításának, végül pedig a produktív beruházások számára biztosítandó adókedvezéseknek. Ausztria a kivitelre kerülő árut a külföldi versenyképesség szempontjából máig is részesítette bonifikációban, amennyiben az exportáru előállításánál felhasznált nyersanyag, félgyártmány stb. adóterhének egy részét visszatérítette. Ez a visszatérítés az áru adóelőterhének negyven százalékával volt egyenlő. Ezt a kedvezést a pénzügyminiszter most az adóelőteher száz százalékáig akarja felemelni. Kétségtelen, hogy ez óriási mértékben fokozni fogja a kivitelre kerülő osztrák áruk versenyképességét. A vállalatok tőkeszaporításánál, vagyis a szükséges álló, valamint forgó tőke megszerzésénél nagy jelentősége van a tőkeemelési tranzakcióknak. A tőkeszaporítást tőkeemelés útján azonban nagyon megdrágítja a részvénykibocsátási illeték. Köztudomású például, hogy nálunk éppen ennek a részvénykibocsátási illetéknek megtakarítása érdekében folyamodnak a vállalatok az iparejlesztési kedvezések elnyeréséért. Ausztria, a részvénykibocsátási illeték hét százalék, amit most a pénzügyi kormány négy százalékkal három százalékra akar mérsékelni. A leszállítás előnyeit élveznék azok, akik a tőkeszaporításhoz készpénzt, vagy helyettesíthető dolgot adnak. Az immobil tárgyak illetéke változatlan maradna. A pénzügyminiszter ettől az intézkedéstől nemcsak a szükséges tőkeszaporítások gyorsabb és simább lebonyolítását reméli, hanem arra is számít, hogy ez ösztönzően fog hatni új vállalatok alapítására is. Tervbe vette a pénzügyminiszter a belföldi társaságok társasági szerződési illetékeinek, valamint a váltóilletékeknek a felére való leszállítását is. Mérsékelni fogják ezenfelül a bírósági illetékeket is. Azok a vállalatok, amelyek produktív beruházásokat hajtanak végre üzemükben, hozzáilleszkedve a változott termelési és értékesítési viszonyokhoz s a szükséges tőkét részben a nyereségszámla terhére szerzik be, az 1925—27. években adókedvezésben részesülnek. Azokat a gépeket és géprészeket pedig, amelyeket a belföldi termelés nem állítja elő, vámmentesen lehet majd kellő ellenőrzés mellett importálni. Az osztrák pénzügyi kormány, mert ezek a javaslatok is mutatják, minden erejével azon van, hogy a belföldi termelés feltételeit és a kivitelt hathatós eszközökkel elősegítse. A GyOSz feleslegesnek tartja a külföldi kamarákat A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tegnap Hegedűs Lóránd dr. alelnök vezetésével igen látogatott ülést tartott, amelyen mindenkelőtt igen behatóan az osztrák kereskedelmi szerződéssel és a nyugdíj valorizációja ügyében a nemzetgyűlés elé terjesztett törvényjavaslattal foglalkozott. A napirend letárgyalása után Szurday Róbert igazgatósági tag kérdést intézett az igazgatósághoz, hogy minő álláspontot foglal el a külföldi kereskedelmi kamarákkal szemben, amelyeknek megalakulására előzetes tárgyalások vannak folyamatban és amelyeknek az a célja, hogy speciálisan valamelyik külföldi állam és Magyarország között a gazdasági összeköttetés előmozdítását szolgálják. Fenyő Miksa dr. ügyvezető igazgató utalt arra, hogy a szövetség igen nagy súlyt vet azokkal az államokkal való barátságra és gazdasági összeköttetésre, amely államokkal való relációban éppen most szóba került Budapesten egy külföldi kamara létesítése, de úgy véli, hogy ma már annyira megkönnyült ez államokkal és ez államok gazdasági organizációival az érintkezés lehetősége, hogy az érdekeltség semmi szükségét sem látja újabb közvetítő organizációknak. Azokban az években, amikor külpolitikai nehéz helyzetünk folytán mindenfajta külföldi korlátozások gátoltak bennünket abban, hogy a külföldi államokkal megfelelő érintkezést találjunk, ezek a kamarák bizonyos vonatkozásokban a magyar közgazdaságnak szolgálatokat tettek, de ma már, amikor a külföldi államokkal való gazdasági forgalomban az érintkezést a magyar ipar és kereskedelem minden közvetítés nélkül felvehette, a nemzetközi kamaráknak az a szerepe, amelyet a múltban becsületben betöltöttek, úgyszólván magától megszűnt. A külföldi államokkal való forgalomban ma már nehézségek nincsenek, vagy amennyiben vannak, ezek oly jelentőségűek, amelyek csakis a vám- és kereskedelmi szerződések révén intézhetők el; e vám- és kereskedelmi szerződésekben való véleményadásra pedig megvannak a hazai termelő érdekeltségnek a maguk hivatott fórumai. Minthogy a külföldi kamaráknak hivatásuk ma már alig van, viszont fentartásuk a mai nehéz viszonyok között a termelő osztályokat sok felesleges költséggel terhelné meg, feleslegesnek tartja a tervbe vott új alakulatokat, viszont a szövetség a maga részéről mindent el fog követni, hogy a szomszédos államokkal gazdasági forgalmunk minél közvetetlenebb és barátságosabb legyen. Az igazgatóság ezt a felfogást egyhangúan magáévá tette és utasította a szövetség irodáját, hogy az igazgatóságnak erről az álláspontjáról az összes szakegyesületeket körlevélben értesítse. a kereskedők sérelmei. Az OMKB igazgatóságának Magyar Bertalan alelnök elnöklésével tartott ülésén Fürst László tett© szóvá, hogy a pénzügyminiszter már több, mint egy fél esztendővel ezelőtt felhatalmazást kapott az importőrök annyira fontos forgalmi adó sérelmének orvoslására, anélkül, hogy ezzel a felhatalmazással élt volna. Azután Bodroghy József dr. bejelentette, hogy a forgalmi adó ügyében folytatott tárgyalások annyira elhúzódtak, hogy ma már az OMKK-nek nem áll módjában a maga eljárását azok befejeztéig függőben tartani. Drucker Géza rámutatott arra, hogy a fázisrendszer bevezetésének már a gyáripar körében is egyre több barátja van. Székács Imre hangsúlyozta, hogy az exportvisszatérítés kérdése a legszorosabb kapcsolatban van az importkereskedelem sérelmeinek megoldásával Az igazgatóság végül elhatározta, hogy az importőrök forgalmi adójának, továbbá a fázisrendszer ügyében az OMKE kívánságait a pénzügyminiszter elé fogja terjeszteni. Balkányi Kálmán dr. igazgató jelentette, hogy az OMKE a legesélyesebben állást foglal egy központi beszerzési intézmény létesítése ellen és ugyancsak állást foglal a takarékossági bizottságnak a postatakarékpénztár megszüntetésére vonatkozó tervével szemben. Végül bejelentette, hogy újabb államközi kereskedelmi kamarák létesítését tervezik, amelyeket azonban az OMKB nem tarthat célszerűnek, bármennyire is szükségesnek tartja a külállamokkal való kapcsolatok helyreállítását __ 3000 láda narancs és citrom. E hónap 23-án d. e. 9 órakor a dunai teherpályaudvar 1. számú raktárában nyilvános aukción 3000 láda narancs és citrom kerül eladásra.