Budapesti Hírlap, 1926. április (46. évfolyam, 74–97. szám)
1926-04-01 / 74. szám
Budapesti Hírlap 1926 április 1. (74. sz.) Római levél. Harc a drágaság ellen - Az Amundsen-expedíció. — Változások — Itt is a kokain. — d'Annunzio levele. Róma, márc. 30. (Római munkatársunktól.) A kormány rendes mederbe akarja most már terelni a háború folyamán kizökkent gazdasági viszonyokat s igy sorra véve az egyes árdrágító érdekeltségeket, megpróbálja rábeszélni őket a józanságra. Ha ez nem használ alighanem keményebb dolgok következnek. A líra — mondja a kormány, — egy év óta fix s ingadozása már csak jobb irányba várható. A szentév is elmúlt, semmi ok tehát arra, hogy mindennek fölmenjen az ára. Tessék leszállítani az árakat s mindjárt nagyobb lesz a vásárlókedv. Hogyan engedjünk árainkból. — felelik erre a kereskedők. — mikor junius 1 -től a fölszabadult lakás- és boltbérek ötszörösére ugranak, mikor egész sereg új adó jött, megdrágult a posta és a vasút?! Nem fogom engedni — replikáz a kormány, — hogy a házbérek ötszörösét kérjék a háztulajdonosok. A háztulajdonosok szervezete azonban erős és sok jó embere van hatalmon. Azonkívül éppen tíz éve isszák a háború levét, az ő konjunktúrájuk ugyancsak nem állott arányban a lakóik nyereségi lehetőségeivel. Be akarják végre hozni, amit vesztettek s ha nem tudják is elfogadtatni a mai bérek ötszörösét, dupláját ki fogják verekedni. És ez éppen elég, hogy mindennek az ára mégegyszer akkorára növekedjen. Mindez nem lenne baj, ha a világ nem volna olyan pénztelen. A jó békeidőben Róma hemzsegett a milliomosoktól. Ma még az amerikai is megnézi a garast, így aztán üres minden bolt, csak a szórakozóhelyek zsúfoltak, csak a mozi. cukrászbolt. tea-room. bar és persze ahol táncolni lehet, az megy jól. A szegény, agyonzaklatott emberiség kimerült idegzete nem bírja többé a felhőt, odatódul, ahol elbolondítják és ahol felejt. A drágaságellenes kormányharc nem nagyon biztat tehát sikerrel, mert akitől árleszállítást követelnek, annak éppen tegnap emelte az állam kiadásait. Tőkéje kamatait pedig be kell hoznia, mert hiszen nem dolgozhat ingyen és meg kell élnie. Ez a térda rágódik ma a tálján szíveken, miközben zuhog az eső és nem akar beköszönteni a tavasz. A fák zöldek, minden csupa virág, de még hűvös az este és éjjel zuhog. Szerencsére napközben 1—2 órára mindig elönti Rómát a napfény s akkor már érzi az ember a közeledő május illatát.* Április első napjaiban indul útnak .Vobili ezredes pompás kormányozható léghajója, melyet egypár jó repülőgép is kisérni fog. Amundsen sokat vár ettől az úttól. A norvég Aero Klub elnöke, Thommessen és Sverre őrnagy, a norvég katonai repülők kiküldöttje, már itt van Rómában és meg is jelentek már a Dacé előtt. Az egész vállalkozást tulajdonképpen ez a Thommessen dr. szervezte meg és ő fogja elindítani. A két előkelő norvég kiküldött is utasa lesz a léghajónak, mely elsőbben Norvégiát köszönti északon s csak azután indul el a nagy útra. Körülbelül tizennégy utasa lesz a léghajónak, beleértve a mechanikusokat, rádiótávirászt, mozgókép-operatőrt és szolgát. A léghajó — ez persze az időjárástól is függ — 10—14 napon belül hagyja el Rómát s Franciaországon, Angiéin, Norvégián át Pétervárig megy. Az orosz fővárosban nagy kommunista parádé várja, e célból készült új hangárral, hogy minden útközben tapasztalt hibát és sérülést helyrehozhassanak, innen tovább a Snitzberoákig, azután Alaska, amely utóbbi utat 70 óra alatt remélik megtenni. Ez a 70 órás út az egész expedíció clou-ja. — ez alatt mennek át az északi sarkon s ez alatt kell minden mérést, tapasztalatot megszerezniük. Itt aztán nem pihen majd senki a léghajón. — hacsak a rettenetes hideg nem hoz olyan meglepetéseket, amelyekre ma még senki nem gondol. Nem lehetetlen, hogy a Spitzbergáktól szánkókon vagy repülőn mennek tovább, s hogy Pétervártt vagy Spitzbergán pár hetet még elhúznak. Ez mind attól függ, hogy a célnál mit tapasztalnak. Bizonyos, hogy a szenzációk hajhászai idesereglenek majd Rómába, e történelmi dátumú indulást láthatni. Éppen annyian lesik majd Oslóban az érkező hatalmas égivándorokat.* Politikában sohasem lehet valamire azt mondani: ez bizonyos. Főképpen Itáliában, ahol senki sem siet s a meglepetések napirenden vannak. Mégis megemlítem e hét római pletykáit. Azt beszélik, a Duce már unja azt a sok minisztériumot, amit sorra magára kellett vállalnia, s ahol valamelyikre megfelelően agilis embert talál, azt boldogan leveszi amúgy is agyonterhelt vállairól. Külügyminiszternek ezek szerint Federzonit szemelte volna ki — az eddigi belügyminisztert — és belügyminiszternek Farvucccit választotta, akinél energikusabbb kéz egyhamar nem is akadna, a vezér után. A többi név még nem ilyen kialakult, de ha ez a két kinevezés ténnyé válnék, mi magyarok örömmel üdvözölhetjük mind a kettőt.* Itt is a kokain kórság. Nincs nap, hogy a tengermelléki városokban el ne csípnének néhány kokaincsempészt. Csupa kisember, akik az óceán járók matrózaitól vásárolják Kelet mérgét s esnek áldozatul ők maguk is. Nemcsak a felsőbb körök beteg idegzetűi, nemcsak a félvilág. — egészen kis halaskofák és hordárok is ott vannak már az áldozatok között, akik előbb elkezdték közvetíteni, aztán kíváncsiságból megkóstalák, s most ugyanazon az utón vesznek el, amelyen könnyen és jól meg akartak gazdagodni. * Az olasz polgárnak ma is fórum kell. Ahol órákig elfecseghet, eszmét cserél, tanot olvas, sörözik, dühöng és lelkesedik, s ezt Itáliában gallériának nevezik. Kezdődőtt Milanóban. Már van Rómában, Torinóban és most Firenze készül lebontani egy sereg szén kis, régi utcát, hogy a legszebb és leonantsobb itáliai gallériának helye lenne. Rémülten fordul föl erre Montenevolo hercege. D’Annunzio imádja Firenzét, ott élte virágát s irtózik minden modern tömegőrülettől. Lebontani ősi firenzei utcákat, egy ilyen borzalmas monstrumért! S már száll is a levél, heves, keserű, kétségbeesetten tiltakozó, Firenze polgármesteréhez. Ezzel aztán jó húsz évre kútba is esett a firenzei gallérja. Pedig már olyan gyönyörű kis telekspekuláció kerekedett ki körülötte... Lorisz. Bethlen csak húsvét után hívja össze a pártközi konferenciát. Bethlen mai tanácskozásai Klebelsberggel és Waikóval A nemzetgyűlés tegnapelőtt történt elnapolása óta a politikai berkekben teljes a csöndesség, de hogy a képviselő urak pihenőt tartanak e vagy pedig új erőt gyűjtenek a húsvéti szünet után meginduló politikai küzdelmekhez, nem lehet tudni. Egyelőre csak azt a külső jelenséget kell leszögeznünk, hogy teljes a csend és ünnep utánra nem is várható semmi jelentősebb esemény a politikában. A miniszterelnök által tervezett spírtközi konferencia, amelyen a titkos társaságok ügyét óhajtja Bethlen a politikai pártok vezetőivel megvitatnni, csak húsvét után ül össze, illetve csak húsvét után küldik szét erre a meghívókat. A radikális ellenzék egy részében eleinte az volt a hangulat, hogy nem vesznek részt ezen a pártközi értekezleten, mára azonban ők is belátták, hogy az ország érdekei és főként saját érdekeik ellen vétenének, ha akadékoskodnának és ezért ők is arra az álláspontra jutottak, hogy amennyiben Bethlen ezt a konferenciát összehívja, azon ők is meg fognak jelenni. Bethlen István gróf miniszterelnök egyébként, aki szombaton este két napi tartózkodásra inkepusztai bérletére utazott, tegnap este visszaérkezett Budapestre és ma délelőtt átvette hivatalának vezetését. A délelőtt folyamán adminisztrációs ügyeket intézett el, majd a még Budapesten tartózkodó miniszterek közül Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kereste fel és hosszabban tanácskozott vele egyházi ügyekről. A tanácskozásba bevonták a katolikus egyház több vezető férfiát és Gévay- Wolf Nándor kultuszminiszteri államtikárt is. Úgy értesülünk, hogy a tanácskozás a vallásalap ügyéről folyt. Bellién ezután Walka Lajos külügyminiszterrel és Khiten- Héderpárti Sándor gróf külügyi államtitkárral tárgyalt. Végül Percnyi Zsigmond báró v. b. t. t. volt minisztert fogadta. Percnyi báró kihallgatásával kapcsolatban a baloldali körökben olyan hír terjedt el, hogy a miniszterelnök és Perényi báró tanácskozása a titkos társaságok ügyével van összefüggésben. Erre vonatkozóan Perényii Zsigmond báró a Budapesti Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Egészen más ügyben mentem fel a miniszterlnök úrhoz és pedig éppen akkor, amikor a nála lefolyt konferenciának vége volt. Különben is csak egypár percig időztem nála, mert közben a miniszterelnök úr ebédelni ment. Búd János szabadságon Búd János pénzügyminiszter a húsvéti ünnepeket vidéken tölti el és Szabóky Lajos államtitkár kíséretében tegnap délután hat órakor írtár el is utazott Dinnyésre. Itt vannak a pengőbélyegek. A posta április 1tól kezdve sok dijleszállítást léptet életbe. — Olcsóbb lesz a távirati díj a szomszédos államokba. — A helyi teefonbeszélgetés dija 2000 korona helyett csak 1500 korona. Április 1-e a postaforgalomban lényeges újításokat hoz. Forgalomba kerülnek a pengő- és fillérbélyegek, életbelép számos díjmérséklés és a nemzetközi távhróforgalomban ezentúl a legutóbbi nemzetközi értekezleten megállapított új díjtételek lesznek fizetendők. A változásokról a postavezérigazgatóság az alábbi tájékoztatást adta ki: Április elsejével a posta-, távirda- és távbeszélődíjakban a közgazdasági élet kívánalmainak megfelelően díjmérséklések lesznek. Ugyanakkor életbe lépnek a Párisban a múlt évben tartott nemzetközi táviróértekezleten megállapított új nemzetközi táviródíjak is. Azonkívül a posta úgy az alkalmazottaknak, mint a nagyközönségnek a pengőértékszámításhoz való szoktatása céljából ugyanattól az időponttól kezdve tarifáját kereken kifejezhető tételeknél pengőértékben állapította meg és ennek megfelelően új pengőértékű postabélyegeket is ad ki. Egyelőre 4. 8. 16. 20, 32, 40 filléres postabélyegek kerülnek forgalomba. A 4 és 8 filléresek a koronázási jelvényeket, a 16. 20 filléresek a koronázási templomot a Halász-bástyával, a 32 és 40 filléresek pedig a királyi várat ábrázolják. A fillérértékű bélyegekkel egyidejűleg a megfelelő koronaértékű bélyegek is használatban maradnak, mert az utóbbiakat csak az év végével vonják ki a forgalomból. A lengőértékre szóló új díjtételekről az alábbi adatok adnak felvilágosítást: A postai díjak- A levél díja a helyi forgalomban: 20 gramig 1000 korona (8 fillér), 20—40 gramig 1500 korona (12 fillér), 40—250 gramig 2000 korona (16 fillér), 250—500 gramig 3000 korona (24 fillér); a távolsági forgalomban 20 gramig 2000 korona (16 fillér), 20—40 gramig 3000 korona (24 fillér), 40—250 gramig 3500 korona (28 fillér), 250—500 gramig 5000 korona (40 fillér). A belföldi forgalomban 500 gramnál súlyosabb levelek nem adhatók fel. A levelezőlap díja a helyi forgalomban 500 korona (4 fillér). Az expresszdíj a belföldi forgalomban levelekért, értéklevelekért és utalványokért 5000 korona (40 fillér). A postautalványok díja a békebeli mértéket megközelítő összegre száll le. A díj a belföldi forgalomban a következő: 500.000 koronáig 3000 korona 124 fillér, 1.000.000 koronáig 5000 korona (40 fillér), 2.500.000 koronáig 10.000 korona (80 fillér), 7.500 000 koronáig 15.000 kor. (120 fil.), 15.000.000 koronáig 25 000 korona (200 fillér). Az értéklevelek biztosítási díja a belföldi forgalomban 5.000.000 koronánként vagy ennek töredéke után 5000 koronára (40 fillér) száll le. A csomagokat a belföldi forgalomban a jövőben bérmentetlenül is föl lehet adni. Ez esetben a címzettől beszedendő pótdij csomagonként 2500 korona (20 fillér). A csomagoknál az értéknyilvánítási dij és a biztosítási dij mérsékeltetett. 1,400.000 korona nyilvánított értékig a két dij együtt 5000 korona (40 fillér), 5,000.000 koronánál 9000 korona (72 fillér), 7.000.000 korona nyilvánított értékig az értéknyilvánítási dij 4000 korona (32 fillér), 7.000.000 koronát meghaladó értéknyilvánítás esetén az értéknyilvánítási dij 5000 korona (40 fillér) és a biztosítási dij 5.000.000 koronánként 5000 korona (40 fillér). Az utalványkifizetési díj úgy a bel-, mint a külföldről érkező postautalvány, távirati utalvány, valamint csekkfizetési utalvány összegének háznál történő kifizetéséért, darabonként 500.000 korona összeg után 3 1000 korona (8 fillér), ezen felüli összegért 1500 korona (12 fillér). A kifizetési díj jár a hivatalban történő kifizetésnél is úgy a bel-, mint a külföldről eredő postautalvány, távirati utalvány, valamint csekkfizetési utalvány után. A díj darabonként 1000 korona (8 fillér) A távirati dijak A belföldi forgalomban egy dijszó dija 900 korona, amely azonban 1927 január elsejével 875 koronára (7 fillér) száll le, a helyi forgalomban 450 korona. A táviratlevél dijszavankint 450 korona, a hirlaptávirat dijszavankint 450 korona (2 fillér). A belföldi forgalomban valamennyi táviratnemnél a legkisebb dij (díjminimum) 9000 korona (72 fillér). Ausztriába egy dijszó dija 1375 korona (11 fillér), Cseh-Szlovákiába, Jugoszláviába és Romániába egy dijszó dija 2000 korona (16 fillér). Lengyelországba és Németországba egy dijszó dija 2500 korona (20 fillér). A szomszédos országokkal való forgalomban a legkisebb díj 9000 koronára (72 fillér) csökken. Egyéb nemzetközi távíróforgalomban a párisi nemzetközi távírókonferencia által megállapított új dijak lépnek életbe. Azaranyfrankban megállapított új díjakat külön a ,,Táviródíjszabás" sorolja föl. A rövidített távirati cím nyilvántartási díja Budapesten évi 450.100 kora (36 pengő), vidéken 375.000 korona (30 pengő). A díjmérsékléssel hatályon kívül helyezték azt a kivételes intézkedést, amelynél fogva a korábbi de a folyó évre meg nem újított rövidített cimű táviratokat címkiegészítési díj ellenében kézbesítik. A megjelenő díjkiadása „Táviródíjszabás",a budapesti központi táviróhivatal táviratfeladási osztályánál (TV., Petőfi Sándor utca 13— 15.) 12.500 kormáért (1 pengő) kapható. Az új telefondíjszabás. A budapesti hálózatban a főállomások 125.000 korona (10 pengő) havi alapdíjasai szemben a helyi beszélgetések díja 2000 koronáról 1.100 koronára (12 fillér), a 0-ás díjévből közvetetlenül a budapesti hálózatba bekapcsolt állomások számlált helyi beszélgetéseinek a díja pedig 4000 koronáról 3000 koronára (24 fillér), továbbá a postahivatalok nyilvános állomásairól, valamint a többi nyilvános állomásokról váltott helyi beszélgetések díja — úgy Budapesten, mint a vidéken — 3000 koronáról 2500 koronára (20 fillér) csökkent. Tetemesen kisebb lett a soronkívüli bekapcsolási díj is, amennyiben az eddigi 10, 7, 5, illetve 2,000.000 koronás fokozatok helyett a két héten belül bekapcsolásnál 5,000.000, a két héten túli bekapcsolásnál pedig csak 2,000.000 koronát (400 pengő, illetve 160 pengő) kell fizetni A vidéken 100-nál több előfizetővel biró hálózatokban a főállomás előfizetési díja havi 150.000 korona (12 pengő), a 100-nál kevesebb előfizetővel biró hálózatokban pedig havi 75.000 korona (6 pengő) lesz az eddigi havi 160, illetve 80.000 koronával szent íven. Végül a távolsági forgalomban a beszélgetési díj a IV. díjévben (100—150 kilométer) az eddigi 32.000 koronáról 28 000 koronára (2 pengő 24 fillér) csökken. A többi helyközi díj változatlan marad. Májusban új román választások lesznek. A román belpolitika nagy eseményeknek néz elébe. Az Avarescu-kormányt rokonérzéssel fogadták úgy Romániában, mint Erdélyben, mert általában azt hiszik, hogy politikájában össze tudja majd egyeztetni a nagyromán törekvéseket az erdélyi és a kisebbségi érdekekkel. Az ü teny hogy Avarescu máris kiírta az új választásokat arra vall, hogy a Romániában megindult politikai tisztulási folyamat tovább tart. Az Avarescu-kormány spiritusz rektorának joggal Bratianut tartják, de intr,s a Romániából érkező hírek bizonyítsak az összes pártok azon a véleményei vannak, hogy Avarescu, ha nem is szünteti meg a Bratianu-kormány minden bűnét, mégis közelebb fogja egymáshoz hozni a romániai és az erdélyi pártokat. Mindenesetre már a közeli jövő meg fogja mutatni, várjon Avarescu olyan tisztelője lesz-e a magyarság paktumban is biztosított jogainak a választások után, mint amilyennek vallja magát most, a választások előtt. Az új választások kiírásáról az alábbi táviratunk számol be: Bukarest, márc. 31. (Oriensradio.) Avarescu tábornok miniszterelnök elnöklésével megtartották az első miniszteri tanácskozást. A tanácskozáson elhatározták, hogy a választásokat május 25-ére írják ki és hogy az országgal manifesztumban köztik a kormányprogramot. Az új kormányt a királyság minden részében bizalommal és megelégedéssel fogadták.