Budapesti Hírlap, 1926. április (46. évfolyam, 74–97. szám)

1926-04-13 / 82. szám

1926 április 13. (82. sz.) Budapesti Hírap IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Hallgatásra kényszerített színház. — .A Renaissance Színház májusig szünetet tart. — A Renaissance és Belvárosi színház tár­sulata m­a délelőtt ülést tartott és úgy ha­tározott, hogy miután a színházak volt pénzügyi vezetőségével nem tudott meg­egyezésre jutni, május elsejéig szü­netet tart. A konzorciumos társulat viszontagságos működéséről egy, a színházak vezetését is­merő forrás alapján a következőkben szá­molunk be: Nyolcszázmilliós jövedelem, kétmilliós fizetés. A két színház volt vezetői, mint ismere­tes, február elsején a kollektív szerződés alapján felmondottak a színházak tagjai­nak. A télvíz közepén kenyér nélkül ma­maradó színészek kezdeményezésére haj­landónak mutatkoztak arra, hogy a szín­házakat átadják a színészeknek. Néhány hét után azonban kiderült, hogy a szerző­dés feltételei elviselhetetlenek. Látták, hogy a közönség pártfogása mellett elért havi nyolcszázmilliós jövedelemből a vállalt pénzügyi kötelezettségek elintézése után csupán mintegy száz millió marad a hat­van tagból álló társulat fizetésére. A Szí­­nészszövetség a szigorú szerződést érvény­telenítette. A sz­­eszek új szerződés m­eg­­kötését kérték. A részvénytársaság — mint már megír­tuk — taktikából vonakodott tárgyalni. A színházak látogatottsága közben egyre csök­kent. A konzorciumos társulat nem vezet­hette egyenletesen a színházakat, mert nem volt műsora. A régi vezetőségtől egyedül a Maskara maradt rá. Ez a körülmény ma­gyarázza a színházak balsikereit. Beköszöntött a tavasz, amely ed­dig sem jelentette a színházaknak a közönség meg­növekedését. Műsor nélkül, anyagi segítség nélkül maradtak a színészek, mire a rész­vénytársaság leült velük a zöltasztalhoz tárgyalni. A színészek azt kérték, hogy enyhítsenek terheiken s biztosítsák a be­lefolyó jövedelemből fizetésüknek ötven százalékát. Somlay felajánlotta, hogy le­mond százfizetéséről, megelégszik havi négymillió koronával, csakhogy kollégái­nak kérését elősegítse. Hiába volt. A rész­vénytársaság az eddigi terhek fentartása mellett csupán azoknak a színészeknek a fizetését volt hajlandó ötven százalékig biz­tosítani, akik­­ játszanak. Ha tehát két­ darabot összesen nyolc szereplővel tűznek műsorra, akkor a társulat többi ötven tagja nem keresett egy fillért sem. A színészek a szerződés feltételeit a Színész Szövetség elnöki tanácsa elé ter­jesztették, amely új tárgyalás megkezdé­sére utasította őket. A részvénytársaság azonban nem volt hajlandó kimondott sza­ván változtatni. Megfeledkezett arról, hogy a konzorcium nemcsak magát, hanem első­sorban a részvénytársaságot mentette meg a színházak átvételével, minthogy az elő­adások szünetelése igen súntos következm­! - myekkel járt volna a részvénytársaságra, amelynek életfeltétele, hogy az előadások megszakítása által ne adjon előnyt a Ha­di­us R.-T-nak és a ház tulajdonosának, Wabits Lujzának. A társulati ülés. Ma délelőtt, miután a részvénytársaság­gal a tárgyalások megszakadtak, a társu­lat tagjai ülésre jöttek össze, hogy hatá­rozzanak sorsuk fölött. A konzorcium ve­zetőségének jelentése után arra az elhatá­rozásra jutottak, hogy május elsejéig szü­netet tartanak. A szünet alatt szorgalm­a­­­san készülnek legújabb darabjukra, amely valószínűen egy régi operett, a Nebánts­­virág lesz. A társulati ülésen éles és elke­seredett hangon tárgyalták a részvény­­társaság magatartását, amelyet azzal ma­gyaráznak, hogy a társaság időközben erőt gyűjtött a színházak továbbvezetésére. Ezt azonban nem a rendes, régi keretek között akarják folytatni. Nem akarnak rendes, hanem csak konzorciumos fizetést adni és ennek is csak 50 százalékát akarják biztosítani. Igaz, azt ígérték, hogy a meg­maradt tiszta jövedelmet majd feloszt­ják a színészek között, de erre az ígéretre vo­natkozóan a sokat próbált színészek nem adnak semmit. Mint az egyik színész meg­jegyezte, ennyit jóindulattal ők is rendel­keznek. Ami az elszámoláson felül tiszta ■jövedelemként fennmaradna, a részvény­­társaságnak ajándékozzák. ők tudják, miért. * (Szentgyörgyi István) folytatta ma este vendégszereplését. Zilahy Lajos Süt a nap ■című darabjának egyik parasztszerepét,­­ fukar, kegyetlen Pánné Juhászt játszotta, Szentgyörgyi ma este is annak a nagy, i­nvenciózus, egyben tudatos művésznek bizonyult, mint A vén bakancsos és fia, a huszárban, s a­mi talán kis hiányosság volt az alakban, az is előnye. Nem biti elég kegyetlen, rideg és szívtelen lenni; bizonyára mert a kegyetlenség, a ridegség teljesen távol esik művészi és emberi egyé­niségétől. Megírtuk néhányszor, hogy a legnagyobb színészi alakítóképességnek is vannak határai s a színész mindig azok­ban a szerepekben a legjobb, melyek leg­közelebb állnak benső mivoltához. Szent­­györgyi nagy, kiváló és elsőrendű művész­ kvalitásai között talán a legbecsesebb a melegség, a közvetetlenség, mely minden szavából, minden mozdulatából felénk árad. Pongó Juhász alakjánál ezeket a tulajdonságokat le kellett bírnia magában, hogy kiformálja a dölyfös, kegyetlen, ér­zéketlen, saját zsírjában fuldokló, kemény parasztot. És amilyen ősere talentum és tudatosság volt benne, ezt is­ a legnehe­zebbet is­ megcsinálta. Alakítása eleven, élettől teljes, biztos s minden mozdulat­ban, minden hangjában annyira magyar, hogy a budapesti közönség meghatott cso­dálattal nézte és nem győzte ünnepelni az agg művészt, ak­iil nem akarunk elbú­csúzni, kit azzal a szeretettel, melegséggel várunk vissza, melyet csak az igazi nagy művészet látása tud az ember lelkéből ki­­váltani. — A Nemzeti Színház előadása igen jó volt. Régen nem láttuk a darabot s a játék semmit sem vesztett üdeségéből, összhangzatosságban pedig csak nyert. A A postamesternő szerepét a nagybeteg Kiss Iréntől Vízvári Mariska vette át és pompás humorral oldotta meg feladatát. Rosos Gizelláé lett Hegyesi Mari után a beteg tanítóné szerepe. Csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetünk Rosos Gizelláról, aki a szerep minden nü­anszát, fordulatát ritka színészi készséggel játszotta meg. Klarasztos Sándor Mihálya jóval erősebb, tüzesebb, színesebb lett, mint mikor elő­ször láttuk ezt a szerepet tőle. Rózsahegyi tanítója. Almássy Endre tiszteletes .K­.J. Fán Szeréna öreg tekintetes assz­onya. Somo­mi Erzsi­­ papkisasszonya. Ágim Erzsi postáskisasszonya. Pethes Sándor forgal­­mistája. Gömörit Vilma parasztb­ároa mind régi, kedves ismerőseink. A közön­ség nagy érdeklődéssel nézte végig a da­rabot és lelkes hangulatban ünnepelte Szent Györgyi Istvánt. CD. L. L.) * (Filharmónia.) Kása György, aki két ui Ad’i-d'dlal lépett ma este a filh ír nó­­ nikusok közönsége elé, a legerősebb tehet­ség az ifjú magyar zenésznemzedékben. Uj dalai: a Vén csavargó és az Eddig ámené. Kosa nagyszerűen megérzi Ady hangula­tait. A Vén csavarodban a vonósbasszu­sok sötét feketesége fölött komoran magá­nos elhagyatottsággal tántorog az énekszó­lam. Az élet vándorára az álom színes köde borul: a zenekarban forró melegség­gel kergetődznek a víziók, majd a halál enyhet adó üdvének transzcendentalizmusa árad felénk a fagyos éjszakából Az Eddig ámene szerencsésen oldja föl a vers túl­ságosan sürű­ tartalmát és sokszor homá­lyos szimbolizmusát. Izgalmas, drámai lüktetés, mely hatalmas fokozásban éri el­­csúcspontját, hogy aztán kil­óbban­jon. A dalok kényes és nehéz szólamát Szende Ferenc énekelte az ő virtuóz művészetével, azonban kissé egyforma dinamikával. A közönségnek igen tetszettek a fiatal kom­ponista dalai és a szerzőt többizben a do­bogóra hívta. Az est vendége Flesch Ká­roly hegedűművész. Beethoven versenymű­­vét játszotta igen finoman és stílusosan, de néhol kissé unalmasan. Bartók két arc­képe immár másfél évtizede otthonos mi­­nálunk. Úgy érezzük, hogy ez a muzsika szinte klasszikussá tisztult már. Az estét Dohnányi Ernő Ruralia Hu­ngarica civill szén és érdekes szvitje zárta be, melynek mindegyik tétele, de kivált a tüzes szilaj­­ságú Presto után viharosan ünnepelték a szerzői. Meg kell említenünk még a mű­sort kezdő Oceron-megnyitót, melynek lendületes előadása Dohnányi Ernő leg­sikerültebb karmesteri produkciói közé­­tartozott. (h. e.) * (Dohnányi jótékonycélú hangversenye Debrecenben.) Debrecenből jelentik: Doh­nányi Ernő, Debrecen város új díszpol­gára, május 7-én hangversenyt ad Debre­cenben, melynek egész tiszta jövedelmét a városi szegényeknek és munkanélküliek­nek juttatja. * (A Kéve elnökének ünneplése.) Intim és bensőséges jubileum keretében ülte meg a KÉVE művészegyesület elnökének, Szablya-Frischauf festőművész-tanárnak 50-ik szü­letésenapi évfordulóját. A Vadász­­kürt-szálló különtermében rendezett ünne­pélyen a KÉVE igazgató­tanácsa s a mű­­vésztagok teljes számban jelentek meg. Az első felköszöntőt Benkhard­­Ágost festőmű­vész, alelnök mondta, rámutatva a jubiláns kiváló érdemeire. Ezután még több fel­kö­szöntő hangzott el, amelyekre az ünne­pelt meghatott, őszinte szavakkal vála­szolt. * (Az Akadémia ülése.) A Tudományos A­kadémia I. osztálya ma Némethy Géza elnöklésével ülést tartott, amelyen az elnök üdvözlő szavai után Horváth Ciril rendes tag tartotta meg székfoglalóját a Szent Zá­szló legendákról. Előadásában kimutatta, hogy a Szent László-hagyomá­­nyok legnagyobb része nem a valósághoz, hanem a népköltés termékeihez tartozik.. A felolvasó kimutatta, hogy a Csoda­szarvas nem a régi pogány hagyományok maradványa, hanem teljesen a keresztény szellem és képzelet terméke. Előadásának végén egy nemrégiben megjelent értekezés­sel foglalkozott, amely a László-hagyo­­mányt teljes egészében a spanyol Szent Ja­­kab-legenda visszhangjaként tünteti fel. Kimutatta, hogy ez a kegyeletsértő tanul­mány tele van hamis idézettel, helytelen adattal és következtetéssel, s csak arra jó, hogy sarat dobjon az egyházra, egy régen porladó író emlékére és csalásnak tüntes­sen föl egy sokszázados hagyományt. A­­fel­olvasást nagy tetszéssel fogadták. Ezután Vikár Béla ,Az állati és emberi lélek című­ filozófiai költeményét olvasta fel nagy tetszés mellett. * (A Protestáns Irodalmi Társaság iro­dalmi estje Szentesen.) A Magyar Protes­táns Irodalmi Társaság a szentesi városi színházban április 11-én, vasárnap este, nagyszámú közönség jelenlétében tartotta meg irodalmi estjét. Lakos István dr. szen­tesi városi főjegyző költői lendületű meg­nyitója után Vargha Gyula nyugalmazott államtitkár, a Kisfaludy­ Társaság elnöke, olvasott fel verseiből nagy lelkesedés mel­lett, majd felvinczi Takács Zoltán dr. mú­zeumi igazgató tartott előadást a magyar­ság hun kapcsolatairól. Az est során fel­vinczi Takács Alice hegedűjátékával, Szi­lágyiné Benkő Dóra énekével, Mágódy Má­ria színművésznő pedig szavalatával gyö­nyörködtette a hallgatóságot. A záróbeszé­det Kovács István dr. nyugalmazott állam­titkár, református teológiai igazgató tar­totta.­­ (A Természettudományi Társaság ülése.) A Természettudományi Társaság állattani szakosztályának tisztújító ülésén megválasztották Horváth Géza dr. nyugal­mazott Nemzeti múzeumi igazgatót a szak­osztály tb. elnökévé. Zimmermann Ágos­ton dr. állatorvosi főiskolai nyilvános ren­des tanárt elnökké, Csiky Ernő dr. Nem­zeti múzeumi osztályigazgatót és Gorka Sándor dr. egyetemi nyugalmazott rendes tanárt alelnökökké. Szalay László dr. Nem­zeti múzeumi beosztott tanárt jegyzővé. *• (Féld Irén csevegődélutánja.) Féld Irén, drámai színésznő vasárnap délután a Zeneakadémia zsúfolásig meglelt kamara­termében csevegődélutánt tartott. Műsorán Feld Irén felvonultatta a mai pesti élet­­ fonákságait, mulatságos csattanókkal fűsze­rezve megfigyeléseit. A műsor második fe­lében kitűnő protrékat és vidám karika­túrákat rajzolt egyes magyar és külföldi színpadi hírességekről. A csevegések között Szalmás Piroska zongorázott. * (Müvészest.) A Szilágyi Erzsébet Erdélyi Nőegyesület művészestet rendezett a Saskör helyiségeiben. A műsor első száma Balga Ibolyka alkalmi dalai voltak. Utána Teleki Sándorné grófné olvasott fel, majd Sugár Jolán, a kolozsvári Nemzeti Színház volt primadonnája, irredenta dalokat adott elő. Jakab Ödön szavalata és Sonkoly István hegedűjátéka után Vizy János orgonamű­­vész zeneszámával végződött a művészest. * (Kulturnapok Kecskeméten.) A MANSz kecskeméti fiókja Székelyné Sólymos Bea központi kiküldött vezetésével két kultur­­napot rendezett jótékony célra. A kultur­­napokat szombaton tombolajáték vezette be. Vasárnap délután pedig a színházban ifjúsági műkedvelő előadás és tánc volt. Délután hat órakor a Városháza nagyter­mében kulturdélután volt, amelyet Pócsy György­né elnöknő nyitott meg. A regősök ének és zeneszámad után Székelyné Sóly­mos Bea mondott beszédet. * (A képzőművészeti vásárlóbizottság az Ernst-múzeum kiállításán.) A képzőművé­szeti vásárlóbizottság április 13-án, ked­den délután egy órakor megtekinti az Ernst-múzeumban a képzőművészet új társaságának (Kút) kiállítását. A bizottsá­got Baráth János alpolgármester vezeti. * (Hangverseny az árvízkárosultak ja­vára.) Az Egyetemi Kör április 21-én este fél 9 órakor a Zeneakadémia nagytermé­ben az árvízkárosultak javára jótékonycélú hangversenyt rendez. A hangversenyen a legnevesebb fővárosi művészek szerepel­nek, a megnyitó beszéd megtartására pedig Zsitvay Tibort, a nemzetgyűlés alelnökét kérték fel, aki annak idején az Egyetemi Kör elnöke volt. A hangversenyre jegyek 20—100.000 koronás árban a Zeneakadé­mián kaphatók. * (Kiss Ferenc) néhány napon át beteg volt és szerdán már ismét fellép Plinchard szerepében a Liliben. * (Hubay-ünnep Finnországban.) Hu­bay Jenő tiszteletére Helsingforsban nagy zenei ünnepség készül, amely há­rom estét tesz ki. Április 22-én Hubay az ottani filharmóniai társulattal, mint he­gedűművész lép fel; április 24-én Hubay közreműködésével kamarazeneestét ren­deznek, amelynek műsora finn és magyar zeneszerzeményekből áll; április 29-én a zenei évad kiemelkedő eseményeként H­u­­bay Petőfi szimfóniájának egész estét be­töltő előadását tartják meg, amelyen öt­száz művész fog a finn nemzeti opera­­házban a szerző vezetése mellett közre­működni. A szólószámokat a finn opera­ház első művészei éneklik finn nyelven. A művészi esemény bizonyára még szoro­sabbra fű­szi a két testvérnemzet együtt­érzését. * (Új képzőművészeti társaság.) Mun­­kácsy-Sták címen a közeljövőben egy új és kizárólagos nemzeti törekvésű mű­vész­­társaság alakul, melyet Thoroczkai-Wigand Ede főiskolai tanár szervez. . * (Az Egyetemi Énekkarok jubileuma.) A Budapesti Egyetemi Énekkarok (tudo­mányegyetemi és műegyetemi énekkar) fennállásának húszéves jubileumát május 2-án ünnepli a Zeneakadémia nagytermé­ben. Az ünnepségek előkészítésén Vere­bély Tibor dr., Zemplén Géza dr. egye­­temi professzorok, tanárelnökök vezetésé­vel Zsingor Béla dr. és Láng Elemér ifjú­sági elnökök fáradoznak. Az ünnepi hang­versenyen a külföldi utakon legnagyobb sikerrel előadott művek (Beethoven, Schubert, Grieg, Palmgren, Feichl, stb.) és a magyar szerzők (Liszt, Zichy gróf, Hubay, Szabados, Kodály) művei szere­pelnek Kereszty Jenő karigazgató vezeté­sével. Közreműködnek: Székelyhidy Fe­renc dr., az Énekkarok tb. tagja, Goda Gi­zella, az Operaház tagja és Koncz János hegedűművész. * (Felolvasás.) A Magyar Irodalomtörté­neti Társaság felolvasó ülésén N­arsanyi István sárospataki főiskolai tanár érteke­zett az irodalmunkban eddig ismeretlen, szép ini­ciálés Ráday-eraduálról, melyet Panni János 1633-ban készített. Ismertette tartalmát, megállapította a többi gri­lliá­­lokhoz való viszonyát. Végül Szenczi Mol­nár Albert magyar grammatikájának lét­­rejöveteléről értekezett. * (A Nemzeti Szalon hírei.) Előkelő kö­zönség előtt nagysikerű felolvasást tartott Karinthy Frigyes Erdei Viktor kiállításán a művészetről. A kiállítás szerdán délben 1 órakor bezárul és kezdetét veszi a Paál László­ Társaság kiállításának a rendezése, melynek ünnepies megnyitása április 18-án, vasárnap délelőtt lesz. * (Növendékhangverseny.) A Székesfővá­rosi felsőbb zeneiskola kamaraestet rende­zett, melynek keretében az intézet kiválóbb növendékei magyar szerzők — Bo­ttykay, Szendy, Geszler, Dohnányi, Weiner és Rad­­nai­­ műveit adták elő. A szereplők va­lamennyien kifogástalanul győzték a ka­­marazene-stílus nehézségeit, s nem csupán elméleti és technikai képzettség, de felfo­gás nézőpontjából is meglepően érettek. A zongorajátszók közül kiválik: Szmatana Erzsébet, Nemes Gizella, Huhl Margit és Tóth Béla. A hegedűsöknél a nemes, me­leg és puha tónus tűnik fel elsősorban, különösen Tímár Mária és Tóth Mária já­tékában. A gordonkaszakot Nemessányi Lőrinc és Szombadi János képviselte elis­­merésre méltóan. A kamaraműveket Sauer­­wald Géza és Rupnik­ Rezső tanította be nagy odaadással és elsőrangú szaktudással. A hangversenynek meleg sikere volt. * (Megszűnt a kollektív szerződés.) A színházigazgatók elhatározták, hogy nem kötnek kollektív szerződést. A Színészszö­­vetség, minthogy a színházigazgatók a kol­lektív szerződés szociális intézkedéseit át­vették, minden valószínűség szerint hozzá­járul a színházigazgatók határozatához. 9 '////////////.' ■//y/yy/A y, A XVI. magy. kir. '// Minden második sorsjegy nyer­t I I osztály­sorsjáték Húzás már csütörtökönt­raedicke BANK R.-T. Budapest, IV., Kossuth Lajos­ utca 11. R. H. Telefon: József 154—6$. Sorsjegyek Ara osztályonként: Nyolcad Negyed Fél egész 25 ezer 50 ezer 100 ezer 200 ne A rendeléseket sürgősen kérjük, ho­gy a ki­vont sorsjegyeket beküldhessük. Postabefizetés lapot mellékelünk. I­­I

Next