Budapesti Hírlap, 1926. május (46. évfolyam, 98–120. szám)

1926-05-13 / 107. szám

14 IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Andersen meséi. — Nedbal Oszkár balletje a Fővárosi Operettszínházban. — Nedbal Oszkár nagyon népszerű volt Budapesten, a boldog béke éveiben, ami­kor a bécsi Tonkünstler-Orchestert ve­zette. A mai viszontlátás alkalmával a kö­zönség meleg tapssal jelezte, hogy e nép­szerűség emlékét a megpróbáltatások ide­jén is megtartotta. Saját hallétjének előadását vezényelte ma Nedbal­ Andersen meséit. A szöveg­könyv — Novák László és Krapil Jaro­­slaw műve — Andersen legkedveltebb me­sealakjait szerepelteti: az ólomkatonát, aki szerelmes a papírtáncosnőbe, de sze­relmét a kínai császár elrabolja. Az ólom­katona nagy harcban legyőzi a császárt és megkapja szerelmesét. A meseszerű szöveghez Neddal Oszkár jól hangzó, köny­­nyed és hatásosan hangszerelt zenét szer­zett, sok helyütt finoman simul a naiv mesehangulathoz. A darab koreográfiai nézőpontból nem ad új és meglepő moz­zanatokat. Leghatásosabb ott, ahol gro­teszk elemek érvényesülnek, mint pl. az állatok táncában. A régóta megszokott, sablonos balett-képek, csoportosítások azonban nem keltettek különösebb lelke­sedést, minthogy kivitelük sem haladta túl az átlagos színvonalat. A darabot a pozso­nyi és prágai nemzeti színházak balett­­együttese adta elő. A társulat saját dísz­leteit is magával hozta; valamennyi tet­szetős és stílusos. A közönség elismerése elsősorban Nedbalnak szólt; az utolsó fel­vonás közzenéje előtt és után zajos tapsot kapott. Op. Színésznövendékek vizsgája. A Színművészeti Akadémia végző növen­dékei ma este évzáró vizsgálati előadásul, Hettyei Aranka tanár rendezésével Hamlet, Makrancos hölgy és a Velencei kalmár egyes jeleneteiben mutatták be tudásukat és tehetségüket a közönségnek. Mind a mai, mind a pár nappal ezelőtt bemuta­tott előadás középpontjában Ney Dávid növendék állott. • Amennyire a látottakból jogosan követ­keztethetünk, úgy hisszük, hogy Ney Dá­vid nem elsőrendű tehetség. Szépen beszél, jól mozog, egyáltalában kitűnően csinálja meg mindazt, amelyek tulajdonképpen a színművészet mesterségbeli részei, de hiányzik belőle a színészember vérbeli alakítóképessége, lelkéből a tűz. Havas Lászlóban több az ösztönösség, viszont nála a mesterségbeli részek mutatnak még erős fogyatékosságot. Ezeket azonban az idő, a gyakorlat elsimíthatja. A nők közül Török Júlia keltett elsősorban figyelmet. Rendkívül intelligens, előnyös színpadi je­lenség és máris nagy rutinnal rendelkezik. Nem tudjuk, orgánuma indiszpozícióval küzdött-e. Ha nem, sajnáljuk, hogy hangja csak szű­k korlátok között mozog, a be­széd színességének rovására. Paskay Magda szintén figyelemreméltó nagy tehetség. Já­téka még ugyan iskolás, de talán nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy egyike azoknak, akik feltétlen sikeresen boldogul­hatnak a pályán. Miszlay Hana és Hu­ny­ady Mária tűntek még ki előnyösen a női növendékek sorából. A férfiak közül még meg kell említenünk Nagy Sándort és Földes Mihályt. Mind a kettőnek szíve állandóan benne lüktet szavukban. Érez­nek és ha mindjárt ifjúi túlzással is, de ügyes játékukkal máris hatnak a közön­ségre. Talán nem túlzás, ha azt hisszük, hogy éppen ezzel a két, utoljára említett névvel találkozunk majd leghamarabb a fővárosi színházak színlapjain. A két előadás általánosságban büszke­ségére szolgálhat a Színművészeti Akadé­miának, amelynek csendes falai között olyan kitűnő tanárok, mint Gál Gyula és Hettyei Aranka nevelik a fiatal jövő ge­nerációt. Szeretetü­ket és buzgalmukat nem csökkenti az, ha nem is minden évben akad kezük közé rendkívül nagy tehetség, aminek hiányát, — színművészeiről lévén szó, — nem is minden bizonyosággal lehet ez esetben sem elvitatni. M. I. Tengeri körutazások STELLA D’ITALIA kettőscsavarú luxusgőzösön TRIESTBŐL Dalmácia, Görögország, Sicília, Nápoly vagy Afrika, Riviéra, Spa­nyolország vagy Törökország, Kis­­­ázsia Egyiptom felé és vissza. Május 1-jei októ­eriB 8 utazás 10—20 napi időtartammal Első osztály ellátással 4 millió kor.-tól feljebb Prospektust kerd: D­ín fi Bpest, VIT, Thököly-út 2 (tel. J. 14 13) Lifli IV, Váci-u. 29 (tel. T. 128 48) az Utazási irodák Budapesti Hírlap 1926 május 13. (107. sz.)" A bécsi Operaház válsága. Jelentettük, hogy a bécsi Operaház igaz­gatója, Schalk­ lemondott állásáról. Az igazgató lemondásával kapcsolatosan kü­lönféle hírek láttak napvilágot. Ezek a hi­tek a sajtóban színesedtek, egymásba ol­vadtak s ma már megállapítható, hogy nem ezek szolgáltattak okot az igazgató le­mondására, hanem éppen az igazgató le­mondása okozta a hírek anyagául szolgáló incidenst. A lemondás napján, este, az amerikai szállodások ugyanis megjelentek az Ope­­mházban. A kultuszminisztérium egyik­­hivatalnoka a színházban találkozott a kancellárral, aki állítóan szóvátette a tiszt­viselő utcai öltözékét. A tisztviselő a lapok szerint felelet helyett azt kérdezte a kan­cellártól, hogy váljon kultuszminiszterre még Schneider, mert a vendégek megjele­néséről nem értesítették. A­­kancellár, a­mint az első hírek jelentették, ekkor szó nélkül megfordult és elhagyta az Opera szalonjának előcsarnokát. Azóta ezt a nagy port vert hírt megcáfolták és kitűnt, hogy maga a kancellár sem hivatalos minőség­­ben volt az Operaházban és hogy a tiszt­viselővel való beszélgetése a lehető leg­egyszerűbb és barátságos volt. Az utcai öltözék szóba sem került, csupán arról be­széltek, hogy a kultuszminisztert nem érte terítették. Ennek oka éppen az a zavar volt, amelyet az igazgató lemondása kel­tett. Az incidens megcáfolásával egyszer­smind megdőlt az a feltevés is, hogy Schneider és a kancellár között feszült vi­szony volna. Schalk igazgató tehát nem ezért mon­dott le. Őt erre az elhatározásra az kész­tette, hogy nem tudta megtalálni a kivezető utat abból az ellentétből, amelybe a rend­kívül megszorított költségvetés és a saját művészi követelményei juttatták. Ehhez já­rult még az, hogy a­­kultuszminisztérium­ban eddig még ismeretlen okokból nehéz­séget gördítettek még ama munkája elé is, amelyet a megszorított költségvetés kere­tein belül eredménnyel végzett, így például a minisztériumban több mint hat hónapja hever elintézetlenül az a szerződés, ame­lyet Piccaverrel rendkívül előnyös felté­telek mellett kötött. Piccaver a szerződés jóváhagyására két hetet kötött ki. A mi­nisztérium ezt a feltételt nem vette figye­lembe és így a szerződés m­eg­­ött. Ez volt az a csepp, amely már sok­ volt Schalk igazgató csordultig telt poharában. A kul­tuszminisztériumban most mindent meg­tesznek, hogy az igazgató elhatározását megváltoztassák és minthogy erre kevés a reményük, úgy gondolják, hogy a szezon nagy részében mint szerződtetett karnagyot fogják megtartani, hogy ezáltal az Opera­ház számára legalább részijén biztosítsák azt a művészi értéket, amelyet az igazgató személye jelent. * (Operaház.) Ma két fiatal magyar te­­norista mutatkozott be, Turiddu szerepé­ben Szabó Lászlót hallottuk, akinek hősies színezetű meleg lírai tenorja kiegyenlítetten és tisztán cseng minden fekvésben. Lélek­­zet technikája, frazírozása kifogástalan, szerepe lírai mozzanatait bensőségesen énekli, de a nagy fokozásokra, a szenvedel­­mes kitörésekre is van ereje. Mozgása, já­téka helyes színpadi ösztönre vall. Nagyobb szerepben értékes kvalitásai még kedvezőb­ben bontakoznának ki. Nagy és megérde­melt sikere volt. A másik tenorista Vuko­­vics László Kann­o szerepében mutatkozott be. Éneke, játékának realizmusa, sőt sztadzsone modorossága azonnal elárulja az olasz iskolát, melynek azonban vannak két­ségtelen jó oldalai. Orgánuma meglepő erejű, énekbeszéde világosan tagolt. Szeret­­nék Vukovicsot is más szerepben hallani, ahol többet kell énekelni . (Műsorváltozás a Nemzeti Színház­ban.) A május 18-ára, kedd estére hirde­tett Az eszményi férj helyett, technikai okokból A híd kerül színre. A keddre megváltott jegyek erre az előadásra is ér­vényesek, kívánatra azonban szombatig, május 15-éig a jegyeket visszaváltja a pénztár. A királyné rózsája minden este ▼TYTTVTVTTTTVTrTTrrTTTTTTTTTTV­ színre kerül a Király Színházban Főszereplők : Vaály Ilona, Berky Lili, Halász Anna, Halmay Tibor, Tolnai Andor, Latabir Árpád, Ihász Lajos, Szirmai Imre, Gallai Nándor Ma premier!M­ozgókép-Otthon MARLITT világhírű regénye filmen­­ Uránia A vénkisasszony titka Fox-attrakció 8 felvonásban. Ezenkívül: a Mozgókép-Otthonban az Urániában Arany rablók Fox kalandorkép 7 felvonásban Legrosszabb asszony Le­­vis Stone és Mary Astor filmje 7 felvonásban. során átadja Klebelsberg Kunó gróf mi­niszternek a svéd akadémia meghívóját a jövő évben Stockholmban rendezendő ma­gyar kiállításra. * (Szerzői­ est.) A Baross Gábor Kör má­jus 14-én este 6 órakor a Baross­ Szövet­­ség nagytermében (Deák Ferenc­ utca 10.) szerzői estet rendez. Közreműködnek: Har­­matzy-Simon Béla, Majláth Imre, ifj. Szász Károly és ifj. Zulawski Andor, az Aurora Kör Magyar Irodalmi Társaság tagjai. Meg­nyitó beszédet Tóth Lajos, a Baross Gábor Kör társelnöke mond. Belépődíj nincs. * (A Magyar Pedagógiai Társaság) má­jus 15-én délután 5 órakor az Akadémia heti üléstermében rendes felolvasó ülést tart, amelyen Bardócz Pál: A népiskolai olvasó- és tankönyvekről címmel mondja el székfoglalóját. * (Írók egyesülete Csehországban.) Prá­gából jelentik: A Cseh-Szlovákiában élő magyar írók pünkösdkor országos egyesü­letbe tömörülnek, s megalakítják a cseh­szlovákiai magyar írók szövetségét az új­ságírók szindikátus szakosztályaként. A csehszlovákiai magyar újságírók szindiká­tusa vasárnap Prágában tartott rendkívüli közgyűlésén Győry Dezső indítványára egy­hangúan kimondotta, hogy az újságírók támogatni kívánják írótestvéreik érdekvé­delmét. ban. * (A berlini filharmonikusok.) A teg­napi est a klasszikus művészetnek hódolt, a mai koncert a népszerűségnek. Tegnap Beethoven és Brahms, ma Weber, Strauss Richárd és­­ Csajkovszky. Az első műsor hosszú és fárasztó, mely a hallgató intel­lektusát ugyancsak próbára teszi, a máso­dik program veuves tartalma vissé lenézése a budapesti közönség ízlésének. Val­on még mindig ott tartunk, hogy a biztos siker reményével csak az az orkeszter-művész veheti föl nálunk a­ versenyt, aki Csaj­­kovszky neven játszott muzsikájával édes­geti magához a publikumot. Talán mégis elmúlt már ez az idő. A mennyiségben is jelentős romantikus és modern német lit­­teraturából nem akadt más, mint Strauss Richárd egyik leggyengébb műve, a Halál és Megdicsőülés? Reméljük, ezekre a kér­désekre feleletet kapunk a jövő Furtwang­­ler-estéken. Csajkovszky n­egyedik szimfóniája domi­­nálta az estét. Három jelentős előadására emlékezünk Budapesten. Közvetetlenül a háború előtt Szatom­ov dirigálta a mi fil­harmonikusainkkal, aztán tavaly Kleiber a bétartekkek Mindegyik más világításban adta a művet. Szatomo, Csajkovszky kor­ * (Természetes táplálkozás és élet) ol­­társa és barátja, muzsikája leghűbb inter­e­mén tart előadást Madary Károly, vasár­­otetálója, az orosz mozzanatokat hangsá­r nap, 16-án délelőtt 11 órakor az Uránia- trozta. A sajátos tempóváltozásokat, a ruhátokat, a melódiák ellankadását és fel­­­szökkenését, a ritmusok szédítő iramát oly egyénien azaz annyira oroszosan, h­ogy a szimfónia az újság ingerével hatott. A bé­csi filharmonikusok szentimentalizmus felé hajló tónusában a szláv melankólia sötét színei borongtak. A berliniek a muzsika erejét, szenvedelmes tombolását dübörögték. Az első és utolsó tétel hangorgiái viharos féktelenséggel száguldottak, a szkerzo pri­­cikálói eszményi elvöntetű­séggel zsongtak,­­mint egyetlen óriás balalaika. A közönség nem tudott betelni a produk­cióval, melyet mámoros örömmel élvezett. A szimfónia végeztével mindenki a helyén maradt és percekig hód­oltak, míg végre fölzengtek a Mesterdalosok megnyitójának harsány akkordjai. (h. e.) * (A Kisfaludy-Társaság ülése.) A Kis­faludy-Társaság szerdán délután felolvasó ülést tartott, melyen Berzeviczy Albert Bu­dapest a múlt század ötvenes éveiben cím­mel egy fejezetet olvasott fel sajtó alatt való könyvéből, melyben ama korszak tár­sadalmát vázolta, amikor Pestnek, Budá­nak és Óbudának 196 ezer lakosa volt, s e lélekszámmal is messze túlhaladta a leg­népesebb vidéki város (Szabadka) lakos­ságát. Budán és Óbudán a németség túl­súlyban volt, Pest csak négy kerületre osz­lott, ellenben Buda halra, Óbudán kívül; a házak száma meghaladta a 9 ezret. Zlid egy volt Budán, a Lánchíd. Ezidőben épült fel a budai alagút, ekkor keletkezett az Albrecht kir. hercegről elnevezett Várba vezető út. A nagy tetszéssel fogadott és megtapsolt előadás után Sík Sándor ara­tott sikert a következő négy költeményé­vel: Róma aeterna, Bű­báj, Gyermekek az utcán és Nyári zsongás. Végül Szemere György olvasta fel: Jámbor Jóska fizet című­ falusi történetét, mely nagyon tet­szett. A felolvasó ülés után zárt ülés kö­vetkezett. * (Schultzberg Anshelm Budapesten.) Schultzberg Anshelm tanár, a svéd képző­művészeti egyesület elnöke, aki a stock­holmi svéd-magyar társaság elnöke is, tegnap Budapestre érkezett, hogy előké­szítse az őszkor Budapesten rendezendő reprezentatív svéd kiállítást. A kiváló mű­vészt, aki Velencén kormánya megbízásából a nemzetközi kiállítás svéd osztályát ren­dezi, a vasútnál Déry Béla, a Nemzeti Sza­lon igazgatója fogadta, akinek társaságá­ban teszi meg tisztelgő látogatásait. Ezek H­angverseny. * (Siegfried Ochs) megérkezett és átvette a­­tudás Makkabeus próbáinak vezetését. A 17-iki előadáson közreműködnek: Sán­dor Erzsi, Baszilidesz Mária, Székelyhidy és Kálmán és a száztagú gyermekkar. (Ró­zsavölgyi.) Lehár Ferenc'VoVA«?e PAGANINI sebbSa­ufebt,, Alpár Gitta és Nádor Jenő felléptével V­árosi Színház Színház,. * (A Makrancos hölgy a Nemzeti Szín­ház Kamaraszínházában.) A Nemzeti Szín­ház műsoráról tudvalévően három Shakes­­peare-darab kerül át most gyors egymás­utánban a Kamaraszínházhoz, ahol stilizált S­io R­espeare-színpadon és új rendezésben kapnak színpadi formát. Elsőnek most hét­főn a Makrancos hölgy szerepel és ennek az előadásnak külön érdekessége lesz az elő- és utójáték és rögtönzött közjátékok, amelyeket magyar színpadon először ját­szanak. Az előadás előtt Hevesi Sándor mond Shakespeare frakk nélkül címmel bevezető előadást. * (A Mary Ann reprize.) Több esztendei pihentetés után felújítják a Nemzeti Szín­házban a Mary Ann-t, Somogyi Erzsivel a címszerepben. A többi főszerepet S. Fáy Szeréna, T. Mátray Erzsi, Vízvári Mariska, Vándori Margit, Cs. Rosos Géza, Fehér Gyula, Forgács Antal, Tapolczai Gyula, Ga­­bányi László, Tímár József és Gyergyai István játsszák. A felújítást Siklóssy Pál rendezi. * (A Paganini) fenséges melódiái, — Le­hár Ferenc mesterműve — esténként táb­lás házak előtt hallhatók a Városi Szín­házban. Nagyobbstílű operettelőadásban Budapest közönségének még nem igen volt része. Alpár Gitta pazarul ontja csodás művészetét; Anna Eliza hercegnő szerepé­ben ragyogóan elbájoló. Nádor Jenő érde­kes, pompásan énekelt Paganinije, Vigh Manci és Sziklay József táncai, az egész nagystílű előadás valóságos ünnepi estéket teremtenek a Városi Színházban. Péntek este kivételével csak a Paganini van mű­soron. * (Nedbal nagy balettje a Fővárosi Ope­­rettszínházban) még kétszer, csütörtökön és pénteken kerül színre, az Andersen me­séi nagyszerű előadásáról mindenki elra­gadtatással beszél. ­ UTOL .FIGYELMÉBE! Hálók, ebédlők, szalonok, konyhák, rendkívül olcsón részletre! -re Bútorcsarnok, VI., Ó-utca 3.

Next