Budapesti Hírlap, 1926. július (46. évfolyam, 145–171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

1926 július T. (145. sz.) Budapesti Hírlap sen kacagtató volt, hogy az intézeteiknek romlását előidéző vezérigazgatókat milliár­­dokkal kárpótolták, a­helyett, hogy hűtlen kezelés címén bűnvádi eljárást indítottak volna ellenük. Mindezek elmondása után meggyőződésem szerint csak akkor remél­hető javulás, ha majd a közgazdasági élet­ben is arányban lesz a hatalom és a mil­liárdos jövedelem a felelősséggel. Mert ak­kor nem lesz szükség szanálásra, sem az ország adózó polgárainak fillérein. Megkérdeztük még Temesváry Imre nem­zetgyűlési képviselőt is, aki a következők­ben mondotta el véleményét: — Az ország érdekei ellen vétkezik az, aki ebbe az ügybe politikát akar beleke­verni. A Viktória-konszern ügye tulajdon­képpen független a Bacher-ügynek ettől a legújabb fejleményétől és éppen azért az ország hitelét rontják azok, akik a Viktó­­ria-konszern anyagi rendezését kapcsolatba hozzák Bacher Emil letartóztatásával. A Viktória-konszern szanálásánál különben arra, kell főként súlyt helyezni, hogy illetékes körök lehetővé tegyék a Mo­­linum részvénytársaság mielőbbi aki­óké­­pességét, mert az ország elsőrendű közgaz­dasági érdekei követelik, hogy a részvény­­társaság hatásköre alá tartozó malmokban meginduljon a munka. Ami Bacher Emil le­tartóztatását illeti, a bűnvádi eljárás kétség­kívül tisztázza majd Bacher szerepét és az egész ügy most már feltartóztathatatlanul megy a maga útján. A Bacher-ügy, a nyugdíjasok kérdése és az egyfázisú forgalmi adó. A nemzetgyűlés szanálási bizottságának utolsó ülése. — Az állam csak száz milliárddal járult a Viktória-konszern szanálásához. — A nyugdíjasok és a szanálás. — A szén, tűzifa, liszt, hús, textiláruk és gyarmatáruk egyfázisú forgalmi adója. A nemzetgyűlés szanálási bizottsága Rá­day Gedeon gróf elnöklésével ma délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen a kormány részéről Bod János pénzügyminiszter, to­vábbá Vargha Imre és Kerntler Kálmán pénzügyi államtitkárok, valamint Scholtz Kálmán és Papp Géza népjóléti államtit­károk vettek részt. Az ülés megnyitása után az elnök bejelentette, hogy többen napi­rend előtti felszólalásra kaptak engedelmet Rupert Rezső napirend előtti felszólalá­sában a Bacher-ügy fejleményeivel foglal­kozott. Hangoztatta, hogy Bacher letar­tóztatása újból időszerűvé teszi azokat a kifogásokat, amelyeket az ellenzék a Vik­­tória-malomkonszern szanálása ellen fel­hozott. Orffy Imre rámutatott arra, hogy csak a napirend letárgyalása után volna helyén­való megvitatni olyan kérdéseket, amelyek nem tartoznak a napirendhez. Hajós Kálmán osztozott Orffy felfogá­sában, de mégis fölhívta a pénzügyminisz­ter figyelmét néhány fontos intézkedésre. Majd a Bacher-üggyel kapcsolatban arra kérte a kormányt, hozzon megfelelő intéz­kedést a kartellek és a trösztszerű­ alakula­tok ellen, mert vannak esetek, amikor az tapasztalható, hogy ezek a trösztök káro­sak a közgazdasági életre. Különösen a biz­tosító társaságokkal kapcsolatban tartja fontosnak e kérdés megoldását. Peyer Károly az iránt érdeklődött, igaz-e az a hír, hogy Sir William Goode hat szá­zalék jutalékot kapott a Bachier-féle angol kölcsönnel kapcsolatban. Farkas István a lakásrendelettel foglal­kozott és kifogásolta, hogy azt nem ter­jesztették az illetékes bizottság elé. Búd pénzügyminiszter a Bacher-ügyről. Búd János pénzügyminiszter a napirend előtti felszólalásokra válaszolva kijelen­tette, hogy bár az időjárás kedvezőtlen, a termés szempontjából nincs ok semmi aggodalomra. A Beicher-ü­ggyel kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy ennek a kér­désnek meg nem oldása igen káros befo­lyással lett volna a hiteléletre. A kormány nem engedhette meg, hogy megkárosod­janak azok az idegenek, akik az ország hitele iránt már régóta jóindulattal visel­tetnek. Az ország hitelét érintette volna, ha az idegen tőkék részéről megnyilvá­nuló jóindulatot eljátsszák. Amikor a Bacher-ügy felmerült, huszonnégy órán belül kellett intézkedni. Egyébként nem kétszázmilliárd koronáról van szó, hanem 150 milliárdról és ebből is az állam csu­pán 100 milliárdot fedezett, m­íg a többit a magángazdaságok adták össze. Meg kell várni a bűnvádi eljárás eredményét és ennek alapján majd kiderül, hogy Bachert milyen büntetőjogi vonatkozású felelősség terheli. Ezután a legerélyesebben vissza­utasította a Sir William Goode ellen fel­hozott támadást. Hangoztatta, hogy Goode önzetlen barátja az országnak és egyálta­lában nem folyt bele a Bacher-ügybe, amelyet nem is ismer. Kijelentette, hogy megszívlelendő kérdések azok, amelyeket Hajós Kálmán felhozott. A késedelmi ka­matra vonatkozó törvényjavaslat már ké­szen van és elkészül az ingatlanjelzálo­gokra vonatkozó törvényjavaslat is. Súlyt helyez arra is, hogy az ingó jelzálogok kérdését mielőbb dűlőre vigyék. Reméli, hogy az ősz folyamán már benyújthatja az erről szóló törvényjavaslatot. Ami a gazdasági kartellek és trösztök kérdését illeti, ezt a kérdést óvatosan kell kezelni és nem lehet ab ovo állást foglalni a kar­tellek és a trösztök ellen. A mi gazdasági életünkben is elkerülhetetlen a koncen­tráció, de amellett a fogyasztók érdekeit is a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni. A miniszter végül rámutatott arra, hogy a lakásrendelet nem szabadí­totta fel a lakásokat, csupán a lakás­béreknek lassú, progresszív emelését teszi lehetővé. Megszűnnek a nyugdíjasoknál fennálló szanálási korlátozások. Áttérve ezután a napirendre, Temesvári Imre előadó ismertette a nyugdíjasoknál fennálló szanálási korlátozások megszünte­téséről szóló rendeletet. A rendelet szerint azokra nézve, akiket tizenöt évi szolgálat után helyeztek nyugdíjba, a szanálási tör­vénnyel létesített tizenöt, tíz és öt százalé­kos korlátozások 1­926. július 1-étől kezdve megszűnnek. A tizenöt szolgálati évnél ke­vesebb szolgálati idővel bírókra nézve to­vábbra is fennmarad a korlátozás, kivéve, ha az illetők teljesen munka- és kereset­képtelenek, valamint fenmarad továbbra is az a megkülönböztetés, amely 1925. június 1-étől kezdve az azelőtt nyugalomba helye­zettek és az azután nyugalomba helyezettek között létesült. Bod János pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a tizenöt évnél kevesebb szolgálati idővel nyugdíjazottaknál a tör­vény határidő megemlítése nélkül intézke­dik. Ez az intézkedés a pénzügyi helyzet következménye volt. Ha a régi és új nyug­díjasok között nem teszünk különbséget, ez húsz millió aranykorona többletet idéz elő, aminek a fedezetéről ez idő szerint lehetet­len gondoskodni. Ami a vagyonos nyugdí­jasok problémáját illeti, a kormány ezzel a kérdéssel is foglalkozott. Az a megtakarí­tás, amit ezen a réren el lehetne érni, na­gyon kevés volna, ezzel szemben azonban sok igazságtalanságnak és zaklatásnak volna kütforrása. A mostani rendezéssel a nyugdíjasok kérdése nincs egészen meg­oldva, mert hiszen ez a kérdés a pénzügyi helyzettel van legszorosabb összefüggésből. A miniszter felszólalása után a bizottság tudomásul vette a rendelet-tervezetet, majd a betegápolási és a gyermekvédelmi pótadókról szóló rendelet tárgyalására járt át. A rendeletet Temesvári Imre előadó is­mertette. A rendelet külön községi pótadó­ból kívánja beszedni a betegápolási és a gyermekvédelmi költségek egy részét, meg­határozza továbbá azokat az eseteket, ame­lyek mellett a nyilvános betegápolási költ­ségeket az állam, illetve a községek fedezik. Peyer Károly örömmel üdvözölte a ren­deletet. Hajós Kálmán azonban kifogásolta a rendelet visszaható erejét. Bod János pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy nincs szó a rendelet visszaható erejéről, mert hiszen az alaprendeletet már 1925-ben adták ki. Ennek a pótrendeletnek a kiadása azért késett, mert az első rende­let panasz alatt állott s a közigazgatási bí­róság a panaszokat csak nemrégiben uta­sította vissza. A javaslatot a bizottság úgy általános­ságban, mint részleteiben elfogadta. Ezután a kamatilletékekről szóló rende­let tárgyalására tért át a bizottság. A ren­deletet ugyancsak Temesvári Imre ismer­tette. A tőkekamatadót a rendelet tíz száza­lékban állapítja meg, felhatalmazza azon­ban a pénzügyminisztert arra, hogy az ille­ték szedését felfüggeszthesse, vagy pedig az illeték kulcsát mérsékelhesse. Wolff Károly, Peyer Károly, Orffy Imre, Hajós Kálmán, Kenéz Béla, Neubauer Fe­renc és Rupert Rezső tették meg ellenveté­seiket a rendelettervezettel szemben, de Bod János pénzügyminiszter megnyugtató választ adott, mire a bizottság ezt a ren­delettervezetet is elfogadta. RITTOT? RÉSZLETRE 13 U JL \^JLV Bútorcsarnok ■■■üoloönBBH O­ utca 3 A szénnél és a tűzifánál rövidesen életbe lép az egyfázisú forgalmi adó. Végül a forgalmi adó fázisrendszerének alaprendeletéről szóló tervezetet tárgyalta le a bizottság. Az előadó ismertette a ren­deletét, amely egyedül abból a célból szük­séges, hogy a pénzügym­iniszter törvényes felhatalmazást kapjon arra, hogy a for­galmi adó rendszerét egyes árucikkekre nézve egyfázisos rendszerben szedhesse be. Dréhr Imre föl­világosí­tást kért, milyen cikkekre nézve kívánja a kormány ezt a rendeletet életbeléptetni. Rupert Rezső a forgalmi adó eltörl­ését s a fázisrendszernek minden cikkre való kiterjesztését kívánta, különösen pedig a borra. Wolff Károly aggodalmát fejtette ki a fázisrendszerrel szemben, abból a szem­pontból, hogy a forgalmi adó lerovásának ez a módja a városokra nézve, különösen Budapest székesfővárosra nézve rendkívül nagy veszedelmeket rejt magában, mint­hogy rendkívül sok árunak a forgalmi adóját nem a fővárosban zójják majd le, ahol azok fogyasztásra kerülnek, hanem a termelőhelyeken. A város részesedése emiatt milliárdokkal csökkenhet. Farkas István Rupert kívánságait osz­totta. A felszólalásokra Vargha Imre államtit­­kár válaszolt. Rámutatott azokra a nehéz­ségekre, amelyek a fázisrendszer életbelép­tetésének akadályai voltak s teljes mérték­ben igazat adott Wolff Károlynak. Kilá­tásba helyezte, hogy a városok részesedése ügyében minden egyes rendeletben intéz­kedés történik abban az értelemben, hogy a városok részesedése ne csökkenjen. Dréhl Imre kérdésére válaszolva előadta az államtitkár, hogy a szénre és a tűzifára vonatkozó tervezet már készen van és ezt rövidesen ki is adják. A lisztre nézve meg­jegyezte, hogy az egyfázisos rendszerben a kenyérnek és általában a péksütemények­nek eladása után járó forgalmi adót is bele kívánja venni a malomnál a liszt után lerovandó adó kulcsába, úgy hogy a péknél a sütemény és a kenyér után nem lesz szedhető. A rendelet kiadása még ké­sik, mert itt a nagy- és kismalmok szem­pontjából létkérdés ennek az ügynek he­lyes szabályozása. Rendezik továbbá a hús forgalmi adójának ügyét is. A tárgyalások már­is előrehaladott stádiumban vannak. Remény van arra, hogy még szeptember eleje előtt kiadják a re­ndeletet. Tárgyalá­sok folynak a textiláruk fázisrendszerrel való megrovására nézve és a gyarmatárukra nézve is. A bor tekintetében megjegyzi, hogy a termelő ma nem fizet adót, ha tehát a bornál a fázisrendszert akarná behozni, az csak a termelőkre volna ráróható, úgy hogy az intézkedés kedvezőtlenebb helyze­tet teremtene.­­ Az államtitkár válasza után a bizottság a javaslatot elfogadta. Az ülés végén a pénzügyminiszter kö­szönetet mondott a 33-as szanálási bizott­ságnak munkájáért. A bizottság ezzel be is fejezte működését. Smith Jeremiás búcsúzása a magyar nemzettől. A távozó népszövetségi főbiztos úr a kö­vet­kező sorok közlésére kért fel bennünket: Mielőtt Magyarországot elhagynám, a magyar sajtó útján kívánnék az egész ma­gyar nemzetnek köszönetet mondani azért az előzékenységért és szívességért, amellyel engem ebben az országban fogadtak. Ez a szíves fogadtatás nagy hálával tölt el és azt sohasem fogom elfelejteni. Ma­gyarországi tartózkodásomra mindig a leg­nagyobb örömmel fogok visszagondolni. Az ország jövőjét mindig a legéberebb ér­deklődéssel fogom kísérni és ennek az or­szágnak minden elképzelhető jót és sok szerencsét kívánok. Amikor először Magyarországra jöttem, annak a meggyőződésemnek adtam kifeje­zést, hogy a magyar nemzet reménnyel és bizalommal nézhet a jövő elé. Nehézségek mindig lesznek, de meggyőződésem, hogy ezeket bátran és eredményesen fogja leküz­deni. Az utolsó jelentésemben, mely már elké­szült és a rendes időben, azaz július hónap 20-ika felé fog megjelenni, bővebben foglal­kozom a jövőre nyíló kilátásokkal. Amidőn a magyar nemzettől búcsúzom, köszönetet akarok mondani a magyar saj­tónak azért a megértésért, amelyet velem szemben mindvégig tanúsított és azért a tá­mogatásért, melyben engem részesített. * Smith Jeremiás holnap, csütörtökön reg­gel 7 órakor az Orient­ Express vonattal el­hagyja Budapestet. A POLITIKA HÍREI. Kecskemét 102 szavazattal 1 ellen díszpolgárrá választotta Bethlent. Kecskemétről jelentik: Kecskemét városa ma délelőtt tartotta rendes havi közgyűlé­sét Fáy István főispán elnöklésével. A köz­gyűlés iránt igen nagy érdeklődés nyilvá­nult meg. A tömött padsorokban ott volt a város egyházi, társadalmi és politikai közéletének igen sok számottevő tagja. Fel­tűnő nagy számban jelentek meg a keres­kedők, iparosok és gazdák. A tárgysorozat első pontja Iványosi Szabó László dr.-nak és társainak indítványa volt, amelyben ja­vasolták, hogy Bethlen István gróf minisz­terelnököt az ország újjáépítése körül szer­­zett érdemeinek elismeréséül válasszák meg a város díszpolgárául. A javaslatot Iványosi Szabó László ügyvéd, a római katolikus egyház főgondnoka, a közgyűlés élénk tet­szésnyilvánításától kísérve okolta meg. A gyűlés ünnepies hangulatát és egy­hangú állásfoglalását megzavarta Nagy László dr. bizottsági tag, aki a közgyűlés állandó tiltakozása mellett a javaslat ellen foglalt állást. Borbély József kisgazda, tör­­vényhatósági bizottsági tag utalt arra, hogy Nagy László dr., aki nemrég telepedett meg Kecskeméten, az összeomlás után Szatmár piacán ékes beszédben üdvözölte Pogány József és Böhm Vilmos népbiztosokat. Bor­bélynak ez a megállapítása s a közgyűlés­nek Nagy László ellen felzúduló hangulata teljesen kihozta sodrából Nagy Lászlót, a tárgyalás menetét ismételten megzavarta, mire a közgyűlés kétizben is széksértési ke­reset alá vonta és kétszer egymillió korona bírsággal sújtotta. Nagy László viselkedése élénk megütközést keltett, mert emberem­­lékezet óta nem volt reá eset, hogy Kecske­­mét közgyűlésein széksértési keresetet kel­lett volna valaki ellen alkalmazni. A szavazás során Nagy László egyetlen szavazatával szemben a közgyűlés többi tagjai egyhangúan — 102 szavazattal — Iványosi Szabó László dr. indítványa mel­lett foglaltak állást.­­ • A kultuszminiszter Pestújhely díszpolgára. Pestújhely község képviselő testülete ma tartott rendkívüli közgyűlésén Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert a község dísz­polgárává választotta. Az erre vonatkozó előterjesztést Bassányi Elemér főjegyző tette meg, aki méltatta azt a nagyszabású kulturprogramot, amelyet a csonka ország­ban a kultuszminiszter végez. A képviselő­testület az előterjesztett indítványt egyhangú lelkesedéssel tett magáévá és távirati úton értesíti erről a kultuszminisztert. Az erdélyi MÁV-nyugdíjasok ügye. Egy héttel ezelőtt küldöttség érkezett Budapestre, amelyet tízezer volt Máv, tiszt­viselő és alkalmazott közgyűléssé küldött fel Erdélyből, hogy a MÁV nyugdíjinté­zeténél az erdélyi nyugdíjasok nyugdíj­ügyeit rendezze. A küldöttség tagjai Ma­­rutz Gyula nyugalmazott felügyelő, Huszár Bertalan felügyelő és Peredy György hír­lapíró, a magyar­ párt bihari tagozatának főtitkára. A küldöttség, amely előzetesen a román kormánnyal tárgyalt, a MÁV vezér­­igazgatóságát, a kereskedelemügyi minisz­tert, a népjóléti­ minisztériumot, majd a miniszterelnökséget kereste föl. A tárgya­lás kedvező mederben folyik és belekap­csolódik azokba a tárgyalásokba, amelye­ket az elszakított területek kormányaival most ismételten kezd meg a magyar kor­mány. Miskolc elismerése távozó főispánja iránt. Miskolcról jelentik: Miskolc város tör­vényhatósági bizottsága szerdán délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Ho­­dobay Sándor dr. polgármester meleg elis­merő szavakkal búcsúzott a város törvény­­hatósága nevében a távozó Soldos Béla dr. 3

Next