Budapesti Hírlap, 1926. július (46. évfolyam, 145–171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

1926 július T. (145. sz.) Budapesti Hírlap sen kacagtató volt, hogy az intézeteiknek romlását előidéző vezérigazgatókat milliárdokkal kárpótolták, ahelyett, hogy hűtlen kezelés címén bűnvádi eljárást indítottak volna ellenük. Mindezek elmondása után meggyőződésem szerint csak akkor remélhető javulás, ha majd a közgazdasági életben is arányban lesz a hatalom és a milliárdos jövedelem a felelősséggel. Mert akkor nem lesz szükség szanálásra, sem az ország adózó polgárainak fillérein. Megkérdeztük még Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselőt is, aki a következőkben mondotta el véleményét: — Az ország érdekei ellen vétkezik az, aki ebbe az ügybe politikát akar belekeverni. A Viktória-konszern ügye tulajdonképpen független a Bacher-ügynek ettől a legújabb fejleményétől és éppen azért az ország hitelét rontják azok, akik a Viktória-konszern anyagi rendezését kapcsolatba hozzák Bacher Emil letartóztatásával. A Viktória-konszern szanálásánál különben arra, kell főként súlyt helyezni, hogy illetékes körök lehetővé tegyék a Molinum részvénytársaság mielőbbi akióképességét, mert az ország elsőrendű közgazdasági érdekei követelik, hogy a részvénytársaság hatásköre alá tartozó malmokban meginduljon a munka. Ami Bacher Emil letartóztatását illeti, a bűnvádi eljárás kétségkívül tisztázza majd Bacher szerepét és az egész ügy most már feltartóztathatatlanul megy a maga útján. A Bacher-ügy, a nyugdíjasok kérdése és az egyfázisú forgalmi adó. A nemzetgyűlés szanálási bizottságának utolsó ülése. — Az állam csak száz milliárddal járult a Viktória-konszern szanálásához. — A nyugdíjasok és a szanálás. — A szén, tűzifa, liszt, hús, textiláruk és gyarmatáruk egyfázisú forgalmi adója. A nemzetgyűlés szanálási bizottsága Ráday Gedeon gróf elnöklésével ma délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen a kormány részéről Bod János pénzügyminiszter, továbbá Vargha Imre és Kerntler Kálmán pénzügyi államtitkárok, valamint Scholtz Kálmán és Papp Géza népjóléti államtitkárok vettek részt. Az ülés megnyitása után az elnök bejelentette, hogy többen napirend előtti felszólalásra kaptak engedelmet Rupert Rezső napirend előtti felszólalásában a Bacher-ügy fejleményeivel foglalkozott. Hangoztatta, hogy Bacher letartóztatása újból időszerűvé teszi azokat a kifogásokat, amelyeket az ellenzék a Viktória-malomkonszern szanálása ellen felhozott. Orffy Imre rámutatott arra, hogy csak a napirend letárgyalása után volna helyénvaló megvitatni olyan kérdéseket, amelyek nem tartoznak a napirendhez. Hajós Kálmán osztozott Orffy felfogásában, de mégis fölhívta a pénzügyminiszter figyelmét néhány fontos intézkedésre. Majd a Bacher-üggyel kapcsolatban arra kérte a kormányt, hozzon megfelelő intézkedést a kartellek és a trösztszerű alakulatok ellen, mert vannak esetek, amikor az tapasztalható, hogy ezek a trösztök károsak a közgazdasági életre. Különösen a biztosító társaságokkal kapcsolatban tartja fontosnak e kérdés megoldását. Peyer Károly az iránt érdeklődött, igaz-e az a hír, hogy Sir William Goode hat százalék jutalékot kapott a Bachier-féle angol kölcsönnel kapcsolatban. Farkas István a lakásrendelettel foglalkozott és kifogásolta, hogy azt nem terjesztették az illetékes bizottság elé. Búd pénzügyminiszter a Bacher-ügyről. Búd János pénzügyminiszter a napirend előtti felszólalásokra válaszolva kijelentette, hogy bár az időjárás kedvezőtlen, a termés szempontjából nincs ok semmi aggodalomra. A Beicher-üggyel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ennek a kérdésnek meg nem oldása igen káros befolyással lett volna a hiteléletre. A kormány nem engedhette meg, hogy megkárosodjanak azok az idegenek, akik az ország hitele iránt már régóta jóindulattal viseltetnek. Az ország hitelét érintette volna, ha az idegen tőkék részéről megnyilvánuló jóindulatot eljátsszák. Amikor a Bacher-ügy felmerült, huszonnégy órán belül kellett intézkedni. Egyébként nem kétszázmilliárd koronáról van szó, hanem 150 milliárdról és ebből is az állam csupán 100 milliárdot fedezett, míg a többit a magángazdaságok adták össze. Meg kell várni a bűnvádi eljárás eredményét és ennek alapján majd kiderül, hogy Bachert milyen büntetőjogi vonatkozású felelősség terheli. Ezután a legerélyesebben visszautasította a Sir William Goode ellen felhozott támadást. Hangoztatta, hogy Goode önzetlen barátja az országnak és egyáltalában nem folyt bele a Bacher-ügybe, amelyet nem is ismer. Kijelentette, hogy megszívlelendő kérdések azok, amelyeket Hajós Kálmán felhozott. A késedelmi kamatra vonatkozó törvényjavaslat már készen van és elkészül az ingatlanjelzálogokra vonatkozó törvényjavaslat is. Súlyt helyez arra is, hogy az ingó jelzálogok kérdését mielőbb dűlőre vigyék. Reméli, hogy az ősz folyamán már benyújthatja az erről szóló törvényjavaslatot. Ami a gazdasági kartellek és trösztök kérdését illeti, ezt a kérdést óvatosan kell kezelni és nem lehet ab ovo állást foglalni a kartellek és a trösztök ellen. A mi gazdasági életünkben is elkerülhetetlen a koncentráció, de amellett a fogyasztók érdekeit is a legnagyobb mértékben figyelembe kell venni. A miniszter végül rámutatott arra, hogy a lakásrendelet nem szabadította fel a lakásokat, csupán a lakásbéreknek lassú, progresszív emelését teszi lehetővé. Megszűnnek a nyugdíjasoknál fennálló szanálási korlátozások. Áttérve ezután a napirendre, Temesvári Imre előadó ismertette a nyugdíjasoknál fennálló szanálási korlátozások megszüntetéséről szóló rendeletet. A rendelet szerint azokra nézve, akiket tizenöt évi szolgálat után helyeztek nyugdíjba, a szanálási törvénnyel létesített tizenöt, tíz és öt százalékos korlátozások 1926. július 1-étől kezdve megszűnnek. A tizenöt szolgálati évnél kevesebb szolgálati idővel bírókra nézve továbbra is fennmarad a korlátozás, kivéve, ha az illetők teljesen munka- és keresetképtelenek, valamint fenmarad továbbra is az a megkülönböztetés, amely 1925. június 1-étől kezdve az azelőtt nyugalomba helyezettek és az azután nyugalomba helyezettek között létesült. Bod János pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a tizenöt évnél kevesebb szolgálati idővel nyugdíjazottaknál a törvény határidő megemlítése nélkül intézkedik. Ez az intézkedés a pénzügyi helyzet következménye volt. Ha a régi és új nyugdíjasok között nem teszünk különbséget, ez húsz millió aranykorona többletet idéz elő, aminek a fedezetéről ez idő szerint lehetetlen gondoskodni. Ami a vagyonos nyugdíjasok problémáját illeti, a kormány ezzel a kérdéssel is foglalkozott. Az a megtakarítás, amit ezen a réren el lehetne érni, nagyon kevés volna, ezzel szemben azonban sok igazságtalanságnak és zaklatásnak volna kütforrása. A mostani rendezéssel a nyugdíjasok kérdése nincs egészen megoldva, mert hiszen ez a kérdés a pénzügyi helyzettel van legszorosabb összefüggésből. A miniszter felszólalása után a bizottság tudomásul vette a rendelet-tervezetet, majd a betegápolási és a gyermekvédelmi pótadókról szóló rendelet tárgyalására járt át. A rendeletet Temesvári Imre előadó ismertette. A rendelet külön községi pótadóból kívánja beszedni a betegápolási és a gyermekvédelmi költségek egy részét, meghatározza továbbá azokat az eseteket, amelyek mellett a nyilvános betegápolási költségeket az állam, illetve a községek fedezik. Peyer Károly örömmel üdvözölte a rendeletet. Hajós Kálmán azonban kifogásolta a rendelet visszaható erejét. Bod János pénzügyminiszter kijelentette, hogy nincs szó a rendelet visszaható erejéről, mert hiszen az alaprendeletet már 1925-ben adták ki. Ennek a pótrendeletnek a kiadása azért késett, mert az első rendelet panasz alatt állott s a közigazgatási bíróság a panaszokat csak nemrégiben utasította vissza. A javaslatot a bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Ezután a kamatilletékekről szóló rendelet tárgyalására tért át a bizottság. A rendeletet ugyancsak Temesvári Imre ismertette. A tőkekamatadót a rendelet tíz százalékban állapítja meg, felhatalmazza azonban a pénzügyminisztert arra, hogy az illeték szedését felfüggeszthesse, vagy pedig az illeték kulcsát mérsékelhesse. Wolff Károly, Peyer Károly, Orffy Imre, Hajós Kálmán, Kenéz Béla, Neubauer Ferenc és Rupert Rezső tették meg ellenvetéseiket a rendelettervezettel szemben, de Bod János pénzügyminiszter megnyugtató választ adott, mire a bizottság ezt a rendelettervezetet is elfogadta. RITTOT? RÉSZLETRE 13 U JL \^JLV Bútorcsarnok ■■■üoloönBBH O utca 3 A szénnél és a tűzifánál rövidesen életbe lép az egyfázisú forgalmi adó. Végül a forgalmi adó fázisrendszerének alaprendeletéről szóló tervezetet tárgyalta le a bizottság. Az előadó ismertette a rendeletét, amely egyedül abból a célból szükséges, hogy a pénzügyminiszter törvényes felhatalmazást kapjon arra, hogy a forgalmi adó rendszerét egyes árucikkekre nézve egyfázisos rendszerben szedhesse be. Dréhr Imre fölvilágosítást kért, milyen cikkekre nézve kívánja a kormány ezt a rendeletet életbeléptetni. Rupert Rezső a forgalmi adó eltörlését s a fázisrendszernek minden cikkre való kiterjesztését kívánta, különösen pedig a borra. Wolff Károly aggodalmát fejtette ki a fázisrendszerrel szemben, abból a szempontból, hogy a forgalmi adó lerovásának ez a módja a városokra nézve, különösen Budapest székesfővárosra nézve rendkívül nagy veszedelmeket rejt magában, minthogy rendkívül sok árunak a forgalmi adóját nem a fővárosban zójják majd le, ahol azok fogyasztásra kerülnek, hanem a termelőhelyeken. A város részesedése emiatt milliárdokkal csökkenhet. Farkas István Rupert kívánságait osztotta. A felszólalásokra Vargha Imre államtitkár válaszolt. Rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek a fázisrendszer életbeléptetésének akadályai voltak s teljes mértékben igazat adott Wolff Károlynak. Kilátásba helyezte, hogy a városok részesedése ügyében minden egyes rendeletben intézkedés történik abban az értelemben, hogy a városok részesedése ne csökkenjen. Dréhl Imre kérdésére válaszolva előadta az államtitkár, hogy a szénre és a tűzifára vonatkozó tervezet már készen van és ezt rövidesen ki is adják. A lisztre nézve megjegyezte, hogy az egyfázisos rendszerben a kenyérnek és általában a péksüteményeknek eladása után járó forgalmi adót is bele kívánja venni a malomnál a liszt után lerovandó adó kulcsába, úgy hogy a péknél a sütemény és a kenyér után nem lesz szedhető. A rendelet kiadása még késik, mert itt a nagy- és kismalmok szempontjából létkérdés ennek az ügynek helyes szabályozása. Rendezik továbbá a hús forgalmi adójának ügyét is. A tárgyalások máris előrehaladott stádiumban vannak. Remény van arra, hogy még szeptember eleje előtt kiadják a rendeletet. Tárgyalások folynak a textiláruk fázisrendszerrel való megrovására nézve és a gyarmatárukra nézve is. A bor tekintetében megjegyzi, hogy a termelő ma nem fizet adót, ha tehát a bornál a fázisrendszert akarná behozni, az csak a termelőkre volna ráróható, úgy hogy az intézkedés kedvezőtlenebb helyzetet teremtene. Az államtitkár válasza után a bizottság a javaslatot elfogadta. Az ülés végén a pénzügyminiszter köszönetet mondott a 33-as szanálási bizottságnak munkájáért. A bizottság ezzel be is fejezte működését. Smith Jeremiás búcsúzása a magyar nemzettől. A távozó népszövetségi főbiztos úr a következő sorok közlésére kért fel bennünket: Mielőtt Magyarországot elhagynám, a magyar sajtó útján kívánnék az egész magyar nemzetnek köszönetet mondani azért az előzékenységért és szívességért, amellyel engem ebben az országban fogadtak. Ez a szíves fogadtatás nagy hálával tölt el és azt sohasem fogom elfelejteni. Magyarországi tartózkodásomra mindig a legnagyobb örömmel fogok visszagondolni. Az ország jövőjét mindig a legéberebb érdeklődéssel fogom kísérni és ennek az országnak minden elképzelhető jót és sok szerencsét kívánok. Amikor először Magyarországra jöttem, annak a meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy a magyar nemzet reménnyel és bizalommal nézhet a jövő elé. Nehézségek mindig lesznek, de meggyőződésem, hogy ezeket bátran és eredményesen fogja leküzdeni. Az utolsó jelentésemben, mely már elkészült és a rendes időben, azaz július hónap 20-ika felé fog megjelenni, bővebben foglalkozom a jövőre nyíló kilátásokkal. Amidőn a magyar nemzettől búcsúzom, köszönetet akarok mondani a magyar sajtónak azért a megértésért, amelyet velem szemben mindvégig tanúsított és azért a támogatásért, melyben engem részesített. * Smith Jeremiás holnap, csütörtökön reggel 7 órakor az Orient Express vonattal elhagyja Budapestet. A POLITIKA HÍREI. Kecskemét 102 szavazattal 1 ellen díszpolgárrá választotta Bethlent. Kecskemétről jelentik: Kecskemét városa ma délelőtt tartotta rendes havi közgyűlését Fáy István főispán elnöklésével. A közgyűlés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A tömött padsorokban ott volt a város egyházi, társadalmi és politikai közéletének igen sok számottevő tagja. Feltűnő nagy számban jelentek meg a kereskedők, iparosok és gazdák. A tárgysorozat első pontja Iványosi Szabó László dr.-nak és társainak indítványa volt, amelyben javasolták, hogy Bethlen István gróf miniszterelnököt az ország újjáépítése körül szerzett érdemeinek elismeréséül válasszák meg a város díszpolgárául. A javaslatot Iványosi Szabó László ügyvéd, a római katolikus egyház főgondnoka, a közgyűlés élénk tetszésnyilvánításától kísérve okolta meg. A gyűlés ünnepies hangulatát és egyhangú állásfoglalását megzavarta Nagy László dr. bizottsági tag, aki a közgyűlés állandó tiltakozása mellett a javaslat ellen foglalt állást. Borbély József kisgazda, törvényhatósági bizottsági tag utalt arra, hogy Nagy László dr., aki nemrég telepedett meg Kecskeméten, az összeomlás után Szatmár piacán ékes beszédben üdvözölte Pogány József és Böhm Vilmos népbiztosokat. Borbélynak ez a megállapítása s a közgyűlésnek Nagy László ellen felzúduló hangulata teljesen kihozta sodrából Nagy Lászlót, a tárgyalás menetét ismételten megzavarta, mire a közgyűlés kétizben is széksértési kereset alá vonta és kétszer egymillió korona bírsággal sújtotta. Nagy László viselkedése élénk megütközést keltett, mert emberemlékezet óta nem volt reá eset, hogy Kecskemét közgyűlésein széksértési keresetet kellett volna valaki ellen alkalmazni. A szavazás során Nagy László egyetlen szavazatával szemben a közgyűlés többi tagjai egyhangúan — 102 szavazattal — Iványosi Szabó László dr. indítványa mellett foglaltak állást. • A kultuszminiszter Pestújhely díszpolgára. Pestújhely község képviselő testülete ma tartott rendkívüli közgyűlésén Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert a község díszpolgárává választotta. Az erre vonatkozó előterjesztést Bassányi Elemér főjegyző tette meg, aki méltatta azt a nagyszabású kulturprogramot, amelyet a csonka országban a kultuszminiszter végez. A képviselőtestület az előterjesztett indítványt egyhangú lelkesedéssel tett magáévá és távirati úton értesíti erről a kultuszminisztert. Az erdélyi MÁV-nyugdíjasok ügye. Egy héttel ezelőtt küldöttség érkezett Budapestre, amelyet tízezer volt Máv, tisztviselő és alkalmazott közgyűléssé küldött fel Erdélyből, hogy a MÁV nyugdíjintézeténél az erdélyi nyugdíjasok nyugdíjügyeit rendezze. A küldöttség tagjai Marutz Gyula nyugalmazott felügyelő, Huszár Bertalan felügyelő és Peredy György hírlapíró, a magyar párt bihari tagozatának főtitkára. A küldöttség, amely előzetesen a román kormánnyal tárgyalt, a MÁV vezérigazgatóságát, a kereskedelemügyi minisztert, a népjóléti minisztériumot, majd a miniszterelnökséget kereste föl. A tárgyalás kedvező mederben folyik és belekapcsolódik azokba a tárgyalásokba, amelyeket az elszakított területek kormányaival most ismételten kezd meg a magyar kormány. Miskolc elismerése távozó főispánja iránt. Miskolcról jelentik: Miskolc város törvényhatósági bizottsága szerdán délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen Hodobay Sándor dr. polgármester meleg elismerő szavakkal búcsúzott a város törvényhatósága nevében a távozó Soldos Béla dr. 3