Budapesti Hírlap, 1926. szeptember (46. évfolyam, 197–221. szám)

1926-09-01 / 197. szám

4 ­ már türelmetlenül várják. — Melegen 1 :­t szorított és újból arról biztosított, í­gy a vitéz magyar nemzetnek és evangéli- 1­­csinak ügyét mindenkor képviselni fogja , üdvözletét küldi a vendégszerető magyar nemzetnek és a menekült eperjesi-miskolci ■ gakadémiának, amelynek fejlődését a jö­­v­­iben is figyelemmel óhajtja kisérni. ■ mii . ii. Franciaország katonai attasét küld Berlinbe? Mikor hívják vissza az antant katonai ellenőrző­ bizottságát? — A nagyköveti tanács újab lefegyverző jegyzéke. A Berlinben megjelenő Germánia azt az értesülést közli, hogy Franciaországnak az a szándéka, hogy a háború előtt való szo­káshoz visszatérve, újból katonai attasét­­ küld Berlinbe. Ha a hír megfelel a valóság­nak, akkor ez nem jelent kevesebbet, mint­­ hogy a Berlinben évek óta működő és a németeknek ugyancsak sok keserűséget okozott katonai antantellenőrző­ bizottságot végre-valahára visszahívják-A berlini lap közlése annál inkább meg-­­­lepő, mert az antant Párisban lévő nagy-­­ követi tanácsa alig tíz nappal ezelőtt há­­­­rom újabb jegyzéket küldött a német kor-­­­mánynak, amelyben Németország leszere­lésével összefüggésben a már régebben hangoztatott antantköveteléseket megnyi­­totta. A Germánia föntebb említett értesí­tésével különös ellentétben, hosszabb cikk­ben foglalkozik ezzel a három leszerelő jegyzékkel s ez a cikk előbb említett érte­sülésének a megbízhatóságát mindenesetre mérsékli. Ircsu­n, aug. 31. A Germania hosszú cikkben szembeszáll azzal a feltevéssel, hogy a nagyköveti ta­nács három legutóbbi leszerelési jegyzéké­ben hallatlan követeléseket emelt. Német­ország olyan gyökeresen szerelt le, hogy új követeléseik számára már nem is nyílik tér. A katonai ellenőrző bizottság végleges meg­szüntetése Németország számára kimagasló fontosságú és illetékes helyen el vannak szánva, hogy lev­óják a szükséges követ­keztetéseket és a lehetőség legmesszebb ha­táráig megtegyék az engedményeket baga­­tel kérdésekben. A német lap elvárja, hogy a nagyhatalmak, ha az ellenőrző bizottsá­gok már teljesen elvégezték még fennálló tevékenységük maradékát is, el fogják ma­gukat végre szánni ennek a bizottságnak a visszahívására. A német diplomácia joggal elutasította azt, hogy az ellenőrző bizottság visszahiva­­tását tegye a Népszövetségbe való belépésé­nek feltételévé. Másrészt a német kormány­nak meg lehet az a bizonyossága, hogy az egész német nép mögötte áll, ha a belépés megtörténte után a háborús korszak eme re­likviájának végérvényes megszüntetését fogja követelni. A Rákóczi Szövetség Mohács ünnepe A Rákóczi Szövetség, amely II. Rákóczi Ferenc 250-ik évfordulója idején rendezett nemzeti emlékünnep alkalmával alakult meg vasárnap délelőtt Pest vármegye szék­házában, nagygyűlést rendezett a mohácsi csata emlékére. A gyűlésen résztvett Zseny József elnök, Rákóczi István nyugalmazott főispán, Erdélyi László egyetemi tanár, Kaczián Géza nyugalmazott miniszteri taná­csos, Majtényi Károly, a II. Rákóczi Ferenc Kör és a Kispesti Rákóczi Egylet küldött­ségei. Az ünnepi nagygyűlést a MÁV Acélhang férfi Jalegylet vezette be a magyar Hiszek­egy eléneklésével, majd Zseny József elnök mondott beszédet. Beszédében visszapillan­tást vetett a mohácsi csatavesztés okaira s rámutatott arra, hogy Magyarország min­dig akkor bukott el, amikor a nemzet hűt­len lett az árpádházi királyok alatt vallott fogadalmához, amely az ország zászlóin ezekkel a szavakkal tündökölt: — Amerre sorsod vezetend, oda megyünk­­ veled. Azért bukott el a nemzet, mert nem tu­dott akaratában egységes lenni. A nagyha­tású beszédet az elnök a szövetség törek­véseinek ismertetésével fejezte be. A meg­nyitó beszéd után a szövetség tagjai foga­dalmi esküt tettek. Az ünnepi aktus után a nagygyűlés a következő szövegű távirattal üdvözölte a kormányzót: Az Országos Rákóczi Szövetség a mo­hácsi gyásznap 400-as évfordulóján az el­esett hősök emlékezetének áldozva. Főmél­tóságodat, Magyarország harmadik kor­mányzóját hódolattal és ama rendületlen bizodalommal üdvözli, hogy bölcs kor­mányzása meg fogja erősíteni a magyar nemzetet, mely a Hadúrba vetett ősi szent hittel várja az idők teljességének elkövet­­kezését Magyarország feltámadására. Az emelkedett hangulatú nagygyűlést a dalárda fid Adczi-dalának el­éneklésével fe­jezte be. Budapesti Hírlap 1926 szeptember 1. (197. tsz.) Újabb letartóztatás a kispesti szerencsétlenség ügyében Bálint mérnök és Németh pallér után letartóztatták Bálint Zsig­­mond vállalkozót is.­­ Vizsgálat a szerencsétlenség ügyében. A kispesti építkezési szerencsétlenség ügyében a rendőrség és a hatóságok nagy apparátussal folytatják a vizsgálatot. A mai kihallgatások során egyre több­ és több terhelő adat merült föl arra vonatkozóan, hogy a nyolc halálesettel végződő szeren­csétlenséget az építkezési vállalkozók gon­datlansága okozta és ezért ma Bálint László mérnökön és Németh Albert pallé­ron kívül őrizetbe vették Bálint Zsigmond építési vállalkozót is, a délutáni órákban pedig már kihirdették előttük az előzetes letartóztatásról szóló végzést. A szerencsét­lenség ügye körül történt mai­ események­ről az alábbi tudósításunk számol be: A Hungária­ Szövőgyár telepére, ahol teg­nap a borzalmas szerencsétlenség történt, ma a kora reggeli órákban megérkeztek a hatóságok emberei, hogy tovább folytassák a vizsgálatot. A rendőrség részéről Dobro­­viczky tanácsos és Juhász fogalmaz, a pestvidéki törvényszékről pedig Felszegh­y Róbert vizsgálóbíró jelent meg. A hatóság képviseletében Sándy egyetemi tanár, épí­tési szakértő, a Bálint Zsigmond-cég részé­ről pedig Gergely Jenő mérnök, ellenőrző szakértők kezdték meg a vizsgálatot. Az építési szakértők azt igy­ekeztek megállapí­tani, hogy az építkezéshez használt beton­­anyag keverése megfelelt-e az előírt szabá­lyoknak. Az eddigi vizsgálat során azonban eddig még nem lehetett pontosan megálla­pítani ezt, úgy hogy most a betontörmelék egyes részeit vegyi vizsgálat alá veszik. Az építési szakértők azután a rendőri bi­zottsággal együtt megkezdték a szerencsét­lenség szemtanúinak kihallgatását. Kide­rült, hogy a munkások közt, akik a sze­rencsétlenség perceiben az épület belsejé­ben dolgoztak, csak ketten maradtak élet­ben, Jambrusz Mihályné és Bezzeg Mihály. A két munkás kihallgatása során tisztázó­dott, hogy a gyárépület melyik részén tör­tént az első oszlop megrepedése, amelynek következtében azután az egész gyárépület összeomlott. Kiderült, hogy a harmadik oszlopot alátámasztó faszerkezet eltávolí­tása után repedt meg az oszlop, ez magá­val rántotta a menyezetet, a menyezet pe­dig a függőleges falakat. Kihallgatták az őrizetbe vett Németh Al­bert főpallért is, aki menteni igyekezett magát, az építés vállalkozója, Bálint Zsig­mond ellen azonban rendkívül súlyos val­lomást tett. Németh elmondotta, hogy Bá­lint Zsigmond már a múlt hét folyamán is sürgette az építkezés befejezését, a szeren­csétlenség előtt egy órával pedig kint járt az épülőfélben lévő háznál és utasítást adott neki, hogy bontassa le a betonfalakat tartó faszerkezetet. Németh pallér azt ál­lítja, hogy ő figyelmeztette Bálint Zsigmon­­dot arra, hogy a vasbetonlapok még nem száradtak meg és a fatámaszték eltávolí­tása könnyen veszedelmet okozhat. Bá­lint azonban újból utasítást adott és szi­gorúan megparancsolta, hogy kezdjék meg a dúcolás lebontását. Németh azután fő­nöke utasítására hozzáfogott a faszerkezet eltávolításához, amely azután a súlyos szerencsétlenséget okozta. Németh Albert rendkívül fontos vallo­mása után azonnal intézkedtek, hogy Bá­lint Zsigmond jelenjen meg a rendőri bi­zottság előtt. A rendőrtisztviselők kihall­gatták Bálint Zsigmondot, az építkezés ve­zetésének körülményeiről, majd pedig rá­tértek Németh Albert vallomására. Bálint Zsigmond tagadta, hogy utasítást adott volna a faszerkezet lebontására. Utána a már tegnap őrizetbe vett Bálint László mérnököt, Bálint Zsigmond fiát hallgatták ki, aki szintén tudni sem akart arról, hogy valami felelősség terhelné a szeren­csét­ fenségért. Kihallgatásuk után Bálint Zsigmondot és a fiát szembesítették Né­meth Albert főpallérral, aki szemébe mondta Bálint Zsigmondnak, hogy tőle kapta az utasítást a lebontáshoz. Bálint Zsigmond a szembesítés után is megma­radt tagadóvallomása mellett, a felmerült súlyos gyamúokok alapján azonban a rend­őrség őrizetbe vette. A rendőri bizottság vezetője azután érint­kezésbe lépett Horváth Antal főtanácsos­sal, a­ sérülési osztály vezetőjével, majd tanácskozást folytattak Felszeghy Róbert vizsgálóbíróval és a megbeszélések alapján Bálint Zsigmond, Bálint László és Németh Albert előtt kihirdették az előzetes letar­tóztatásról szóló végzést. Az építkezés há­rom letartóztatott vezetőjét ma este átkí­­sérik a főkapitányságra, holnap pedig a pestvidéki ügyészség fogházába szállítják őket, ahol a vizsgálóbíró dönt további sorsukról. A letartóztatásokkal azonban még nem fejeződött be a vizsgálat. Az épület rom­jaiból összeszedett betontörmelék vegy­vizsgálatával egyidőben megvizsgálják a­­ Kinizsi­ utca 13. számú telket is, mert felmerült az a lehetőség is, hogy földcsu­­szamlás következtében repedt meg az a betonoszlop, amelynek kettéroppanása okozta az egész szerencsétlenséget, mely­hez hasonló a vasbetonépítkezések során eddig még csak egyetlen egy esetben for­dult elő Németországban. A szerencsétlenség nyolc áldozatának te­metéséről még nem történt intézkedés. A nyolc holttest a törvényszéki orvostani in­tézet halottasházában fekszik. Két holttes­tet hozzátartozói kikértek a hatóságoktól, mert falujukban akarják eltemetni őket, a másik hat halottat pedig valószínűen egyszerre temetik. Az áldozatok nyomorba­­jutott hozzátartozóiról ideiglenes gondos­kodás történt. A Hungária szövőgyár igaz­gatósága már eddig is néhány százezer ko­rona segítséget juttatott a hátramaradot­taknak és valószínű, hogy a Bálint Zsig­mond cég, valamint Kispest városa is se­gítségükre siet. A szerencsétlenség ügyéről különben a rendőrség ma a következő hivatalos jelen­tést adta ki: A kispesti halálosségű házösszeomlás ügyében a rendőrség a nyomozást foly­tatja. A kispesti kapitányságon az eddig lefolytatott nyomozás eredményeképpen sikerült megállapítani azt, hogy idő előtt szedték le a beton mennyezet tartó desz­káit. A beszakadó mennyezet maga után rántotta az oldalfalakat és ezért történt a szerencsétlenség. Kiderült, hogy a deszkák elszedésére idősb Bálint Zsigmond építési vállalkozó adott utasítást Németh Albert pallérnak. Németh kifogásolta a tartó desz­kák elszedését, azonban idősb Bálint Zsigmond ragaszkodott a kiadott utasítá­sához. Idősb Bálint Zsigmondot is előállí­tották a kapitányságra, ahol őt is őrizetbe helyezték. Különben ma délelőtt újabb helyszíni szemlét tartanak szakemberek a különböző hatóságok közbejöttével. Az áldozatok temetése. Az épület­ beomlás áldozatai közül öt mun­­kást holnap délelőtt tíz órakor temetnek el a kispesti temető halottasházából. A teme­tésükről Kispest városa gondoskodik. A há­rom másik áldozat holttestét hozzátartozóik a nógrádmegyei Szendehelyre szállítják, ott helyezik örök nyugalomra. A Mérnöki Kamara nyilatkozata. A Budapesti Mérnöki Kamara a kispesti épületösszeomlással kapcsolatosan a követ­kező nyilatkozat közlését kéri. A kispesti épü­letösszeomlásra vonatkozó sajtóközle­mények a beomlott épület állítólagos épí­tésvezetőjét, Bálint Lászlót hol építésznek, hol mérnöknek, hol pedig doktornak te­szik meg. Ezzel szemben a Mérnöki Ka­mara, melynek Csonka-Magyarországban gyakorlatot folytató minden mérnök és épí­tész a törvény értelmében tagja, annak közlését kéri, hogy a Mérnöki Kamarának Bálint László nevű tagja nincs és hogy Bá­lint László nem mérnök, sem nem építész. A főpincérek óvadékának a biztosítása. A főpincérek országos egyesülete elhatá­rozta, hogy nagyarányú akciót indít a fő­pincérek és alkalmazottak óvadékának biz­tosítása érdekében. A főpincérek kötelesek ugyanis az üzletbe való belépés előtt na­­­­gyobb összegű óvadékot letenni, melynek nagysága üzletenként 5-től 200 millió ko­rona közt ingadozik. A rossz gazdasági vi­szonyok következtében megtörténik az, — különösen az új konjunkturális üzletekben, — hogy a tulajdonos az alkalmazottal, a főpincérrel való előzetes megállapodás nél­kül fölhasználhatja az óvadékot, beru­házza üzletébe és mikor eljön a visszafize­tés ideje, nem tudja visszaadni. Ez exisz­­tenciális tönkremenést jelent az alkalma­zottra nézve, mert évek, sőt évtizedek meg­takarítása megy veszendőbe. Ennek meg­­gátlása és a főpincérmunkások és alkalma­zottak óvadékának megvédése érdekében határozta el a főpincérek országos egyesü­lete az erélyes közbelépést. Felkérték Pa­­kots József nemzetgyűlési képviselőt és jogtanácsosukat, Kollmann Dezső fővárosi bizottsági tagot, hogy vezessen küldöttsé­get az igazságügyminiszter elé. Pesthy Pál igazságügyminiszter ma, kedden délben fo­gadta a főpincérek küldöttségét, akiknek nevében Kollmann Dezső dr.-on kívül meg­jelent: Hajdú Vilmos elnök, Árvai Lipót, Lebeda Ferenc, Hajdú Ede, Horváth Ru­dolf vezetőségi tagok és Kaprony Endre dr. szövetségi titkár. A küldöttség főképp a következő irányban kért orvoslást: Uta­sítja az igazságügyminiszter az összes ügyészségeket és rendőrhatóságokat arra, hogy ott,­­ahol az óvadéksikkasztás kifeje­zett esete forog fönn, éljenek az előzetes le­tartóztatás jogával és a beruházás kifogá­sát csak oly esetekben fogadják el, ha a főnök és alkalmazott erre nézve írásban megegyezett. Kérték továbbá, hogy a csőd­törvény és a kényszeregyezségi rendelet úgy módosíttassék, hogy az alkalmazottak óvadéka, mint szolgálati viszonyból eredő követelés a házbér és az adók után követ­kezzék azonnal. Pesthy Pál igazságügyminiszter a követ­kező választ adta a küldöttségnek: — Teljesen át vagyok hatva a főpincérek országos egyesületének igazságos kívánsá­gaitól. Én tisztelem a becsületes munkával összegyűjtött tőkét és minden eszközt meg­ragadok annak védelmére. Utasítani fogom az összes ügyészi és rendőri hatóságokat a legszigorúbb eljárásra és a törvényelőké­szítő osztályomnak melegen fogom figyel­mébe ajánlani az urak által kivánt novel­­láris módosításokat. A küldöttség tagjai teljes megelégedés­sel vették köszönettel tudomásul a minisz­ter válaszát és lelkesen megéljenezték őt. A főpincérek országos egyesülete eljár ugyanilyen irányban a főkapitánynál és az ügyészség vezetőjénél is. A leningradi borzalmas hajószerencsétlenség. Eddig 150 a tengerbe fulladt emberek száma. Tegnapi számunkban szűkszavú távirat nyomán jelentettük, hogy Leningrad kö­zelében egy Burenesztmik nevű személy­szállító gőzös elsülyedt. A ma érkezett bő­vebb jelentésekből már teljes képét alkot­hatjuk meg annak a borzalmas szerencsét­lenségnek, amelynek eddig százötven ha­lottja van. A katasztrófáról érkezett táv­irataink a következők: Moszkva, aug. 31. Tegnap éjszaka Leningrádból Kronstadt felé elindult Burevesztmik nevű orosz személyszállító hajó, miközben a sűrű ködben egy német gőzöst ki akart ke­rülni, melevágódott a tengerszoros gátjá­nak. A hajó két méter széles léket kapott és tizenöt perc alatt elsülyedt, ötszáz utasa közül százötven a vízbe veszett. Moszkva, aug. 31. A Leningrad mellett lévő tengerszoros­ban elsülyedt Burewestnik gőzös utasai kö­zül a legutóbbi jelentések szerint 150 em­ber vesztette életét. Az áldozatok számát azonban csak a gőzös ma kezdődő kieme­lési munkálatainak befejezése után lehet pontosan megállapítani. A gőzös fedélzetén 563 utas volt.­­A mentő­gőzösök 285 személyt helyeztek biztonságba. Számos utas a maga erejéből menekült meg. Az utasok túlnyomórészt kronstadti lakosok voltak, akik családjukkal együtt a leningrádi vasárnapi kirándulásról tértek vissza. A matrózok hősiességének és ön­uralmának köszönhető, hogy a kazánrob­banást el lehetett kerülni és hogy számos asszonyt és gyermeket mentettek meg. A matrózok közül számosan életüket vesztet­ték. A szerencsétlenség harminc láb mély vízben közel a parthoz következett be. Az utasok nagy része az alsó kabinokban volt s a hajó első megrázkódása alkalmával fel­­rohantak a lépcsőn. Minthogy pánik tört ki, lehetetlen volt a mentőcsónakokat vízre­­bocsátani. Az életüket vesztett utasok kö­zött van a hajó kapitányának felesége és családja is, akik egy zárt kabinban reked­tek, amelynek kulcsát a kapitány magánál hordta. Az áldozatok között van továbbá Wassilief, a kronstadti haditengerészeti ál­lomás politikai osztályának főnöke is. Egy német gőzös csónakot bocsátott a vízre, amely menekülő utasokat vett fel. Amidőn a csónak a parthoz közeledett, a hullámokkal küzködő fuldoklók felborítot­ták. A csónakon levő egyik német matróz csak nagy nehezen tudta megmenteni életét. fflz Meátista Perbetei Irta: OROM I S X V A N Jl regény hőse a Jóság fanatikusa. Ifjú profé­sor, aki vallalja esry Joany bűnét, b'M * nbe kerül érette, majd szökve J­o­voti szerelmesei a mély­ségbe, felhozza és művészi hírnév­hez jutta­ja. A 192 oldala könyv érs 28.000 kor. Kapható a BUDAPESTI HTRLAP könyves­­boltjában, VII. ker., József­ körút 5. szám­—T"1®" —

Next