Budapesti Hírlap, 1926. szeptember (46. évfolyam, 197–221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
4 már türelmetlenül várják. — Melegen 1 :t szorított és újból arról biztosított, így a vitéz magyar nemzetnek és evangéli- 1csinak ügyét mindenkor képviselni fogja , üdvözletét küldi a vendégszerető magyar nemzetnek és a menekült eperjesi-miskolci ■ gakadémiának, amelynek fejlődését a jöviben is figyelemmel óhajtja kisérni. ■ mii . ii. Franciaország katonai attasét küld Berlinbe? Mikor hívják vissza az antant katonai ellenőrző bizottságát? — A nagyköveti tanács újab lefegyverző jegyzéke. A Berlinben megjelenő Germánia azt az értesülést közli, hogy Franciaországnak az a szándéka, hogy a háború előtt való szokáshoz visszatérve, újból katonai attasét küld Berlinbe. Ha a hír megfelel a valóságnak, akkor ez nem jelent kevesebbet, mint hogy a Berlinben évek óta működő és a németeknek ugyancsak sok keserűséget okozott katonai antantellenőrző bizottságot végre-valahára visszahívják-A berlini lap közlése annál inkább meg-lepő, mert az antant Párisban lévő nagy- követi tanácsa alig tíz nappal ezelőtt három újabb jegyzéket küldött a német kor-mánynak, amelyben Németország leszerelésével összefüggésben a már régebben hangoztatott antantköveteléseket megnyitotta. A Germánia föntebb említett értesítésével különös ellentétben, hosszabb cikkben foglalkozik ezzel a három leszerelő jegyzékkel s ez a cikk előbb említett értesülésének a megbízhatóságát mindenesetre mérsékli. Ircsun, aug. 31. A Germania hosszú cikkben szembeszáll azzal a feltevéssel, hogy a nagyköveti tanács három legutóbbi leszerelési jegyzékében hallatlan követeléseket emelt. Németország olyan gyökeresen szerelt le, hogy új követeléseik számára már nem is nyílik tér. A katonai ellenőrző bizottság végleges megszüntetése Németország számára kimagasló fontosságú és illetékes helyen el vannak szánva, hogy levóják a szükséges következtetéseket és a lehetőség legmesszebb határáig megtegyék az engedményeket bagatel kérdésekben. A német lap elvárja, hogy a nagyhatalmak, ha az ellenőrző bizottságok már teljesen elvégezték még fennálló tevékenységük maradékát is, el fogják magukat végre szánni ennek a bizottságnak a visszahívására. A német diplomácia joggal elutasította azt, hogy az ellenőrző bizottság visszahivatását tegye a Népszövetségbe való belépésének feltételévé. Másrészt a német kormánynak meg lehet az a bizonyossága, hogy az egész német nép mögötte áll, ha a belépés megtörténte után a háborús korszak eme relikviájának végérvényes megszüntetését fogja követelni. A Rákóczi Szövetség Mohács ünnepe A Rákóczi Szövetség, amely II. Rákóczi Ferenc 250-ik évfordulója idején rendezett nemzeti emlékünnep alkalmával alakult meg vasárnap délelőtt Pest vármegye székházában, nagygyűlést rendezett a mohácsi csata emlékére. A gyűlésen résztvett Zseny József elnök, Rákóczi István nyugalmazott főispán, Erdélyi László egyetemi tanár, Kaczián Géza nyugalmazott miniszteri tanácsos, Majtényi Károly, a II. Rákóczi Ferenc Kör és a Kispesti Rákóczi Egylet küldöttségei. Az ünnepi nagygyűlést a MÁV Acélhang férfi Jalegylet vezette be a magyar Hiszekegy eléneklésével, majd Zseny József elnök mondott beszédet. Beszédében visszapillantást vetett a mohácsi csatavesztés okaira s rámutatott arra, hogy Magyarország mindig akkor bukott el, amikor a nemzet hűtlen lett az árpádházi királyok alatt vallott fogadalmához, amely az ország zászlóin ezekkel a szavakkal tündökölt: — Amerre sorsod vezetend, oda megyünk veled. Azért bukott el a nemzet, mert nem tudott akaratában egységes lenni. A nagyhatású beszédet az elnök a szövetség törekvéseinek ismertetésével fejezte be. A megnyitó beszéd után a szövetség tagjai fogadalmi esküt tettek. Az ünnepi aktus után a nagygyűlés a következő szövegű távirattal üdvözölte a kormányzót: Az Országos Rákóczi Szövetség a mohácsi gyásznap 400-as évfordulóján az elesett hősök emlékezetének áldozva. Főméltóságodat, Magyarország harmadik kormányzóját hódolattal és ama rendületlen bizodalommal üdvözli, hogy bölcs kormányzása meg fogja erősíteni a magyar nemzetet, mely a Hadúrba vetett ősi szent hittel várja az idők teljességének elkövetkezését Magyarország feltámadására. Az emelkedett hangulatú nagygyűlést a dalárda fid Adczi-dalának eléneklésével fejezte be. Budapesti Hírlap 1926 szeptember 1. (197. tsz.) Újabb letartóztatás a kispesti szerencsétlenség ügyében Bálint mérnök és Németh pallér után letartóztatták Bálint Zsigmond vállalkozót is. Vizsgálat a szerencsétlenség ügyében. A kispesti építkezési szerencsétlenség ügyében a rendőrség és a hatóságok nagy apparátussal folytatják a vizsgálatot. A mai kihallgatások során egyre több és több terhelő adat merült föl arra vonatkozóan, hogy a nyolc halálesettel végződő szerencsétlenséget az építkezési vállalkozók gondatlansága okozta és ezért ma Bálint László mérnökön és Németh Albert palléron kívül őrizetbe vették Bálint Zsigmond építési vállalkozót is, a délutáni órákban pedig már kihirdették előttük az előzetes letartóztatásról szóló végzést. A szerencsétlenség ügye körül történt mai eseményekről az alábbi tudósításunk számol be: A Hungária Szövőgyár telepére, ahol tegnap a borzalmas szerencsétlenség történt, ma a kora reggeli órákban megérkeztek a hatóságok emberei, hogy tovább folytassák a vizsgálatot. A rendőrség részéről Dobroviczky tanácsos és Juhász fogalmaz, a pestvidéki törvényszékről pedig Felszeghy Róbert vizsgálóbíró jelent meg. A hatóság képviseletében Sándy egyetemi tanár, építési szakértő, a Bálint Zsigmond-cég részéről pedig Gergely Jenő mérnök, ellenőrző szakértők kezdték meg a vizsgálatot. Az építési szakértők azt igyekeztek megállapítani, hogy az építkezéshez használt betonanyag keverése megfelelt-e az előírt szabályoknak. Az eddigi vizsgálat során azonban eddig még nem lehetett pontosan megállapítani ezt, úgy hogy most a betontörmelék egyes részeit vegyi vizsgálat alá veszik. Az építési szakértők azután a rendőri bizottsággal együtt megkezdték a szerencsétlenség szemtanúinak kihallgatását. Kiderült, hogy a munkások közt, akik a szerencsétlenség perceiben az épület belsejében dolgoztak, csak ketten maradtak életben, Jambrusz Mihályné és Bezzeg Mihály. A két munkás kihallgatása során tisztázódott, hogy a gyárépület melyik részén történt az első oszlop megrepedése, amelynek következtében azután az egész gyárépület összeomlott. Kiderült, hogy a harmadik oszlopot alátámasztó faszerkezet eltávolítása után repedt meg az oszlop, ez magával rántotta a menyezetet, a menyezet pedig a függőleges falakat. Kihallgatták az őrizetbe vett Németh Albert főpallért is, aki menteni igyekezett magát, az építés vállalkozója, Bálint Zsigmond ellen azonban rendkívül súlyos vallomást tett. Németh elmondotta, hogy Bálint Zsigmond már a múlt hét folyamán is sürgette az építkezés befejezését, a szerencsétlenség előtt egy órával pedig kint járt az épülőfélben lévő háznál és utasítást adott neki, hogy bontassa le a betonfalakat tartó faszerkezetet. Németh pallér azt állítja, hogy ő figyelmeztette Bálint Zsigmondot arra, hogy a vasbetonlapok még nem száradtak meg és a fatámaszték eltávolítása könnyen veszedelmet okozhat. Bálint azonban újból utasítást adott és szigorúan megparancsolta, hogy kezdjék meg a dúcolás lebontását. Németh azután főnöke utasítására hozzáfogott a faszerkezet eltávolításához, amely azután a súlyos szerencsétlenséget okozta. Németh Albert rendkívül fontos vallomása után azonnal intézkedtek, hogy Bálint Zsigmond jelenjen meg a rendőri bizottság előtt. A rendőrtisztviselők kihallgatták Bálint Zsigmondot, az építkezés vezetésének körülményeiről, majd pedig rátértek Németh Albert vallomására. Bálint Zsigmond tagadta, hogy utasítást adott volna a faszerkezet lebontására. Utána a már tegnap őrizetbe vett Bálint László mérnököt, Bálint Zsigmond fiát hallgatták ki, aki szintén tudni sem akart arról, hogy valami felelősség terhelné a szerencsét fenségért. Kihallgatásuk után Bálint Zsigmondot és a fiát szembesítették Németh Albert főpallérral, aki szemébe mondta Bálint Zsigmondnak, hogy tőle kapta az utasítást a lebontáshoz. Bálint Zsigmond a szembesítés után is megmaradt tagadóvallomása mellett, a felmerült súlyos gyamúokok alapján azonban a rendőrség őrizetbe vette. A rendőri bizottság vezetője azután érintkezésbe lépett Horváth Antal főtanácsossal, a sérülési osztály vezetőjével, majd tanácskozást folytattak Felszeghy Róbert vizsgálóbíróval és a megbeszélések alapján Bálint Zsigmond, Bálint László és Németh Albert előtt kihirdették az előzetes letartóztatásról szóló végzést. Az építkezés három letartóztatott vezetőjét ma este átkísérik a főkapitányságra, holnap pedig a pestvidéki ügyészség fogházába szállítják őket, ahol a vizsgálóbíró dönt további sorsukról. A letartóztatásokkal azonban még nem fejeződött be a vizsgálat. Az épület romjaiból összeszedett betontörmelék vegyvizsgálatával egyidőben megvizsgálják a Kinizsi utca 13. számú telket is, mert felmerült az a lehetőség is, hogy földcsuszamlás következtében repedt meg az a betonoszlop, amelynek kettéroppanása okozta az egész szerencsétlenséget, melyhez hasonló a vasbetonépítkezések során eddig még csak egyetlen egy esetben fordult elő Németországban. A szerencsétlenség nyolc áldozatának temetéséről még nem történt intézkedés. A nyolc holttest a törvényszéki orvostani intézet halottasházában fekszik. Két holttestet hozzátartozói kikértek a hatóságoktól, mert falujukban akarják eltemetni őket, a másik hat halottat pedig valószínűen egyszerre temetik. Az áldozatok nyomorbajutott hozzátartozóiról ideiglenes gondoskodás történt. A Hungária szövőgyár igazgatósága már eddig is néhány százezer korona segítséget juttatott a hátramaradottaknak és valószínű, hogy a Bálint Zsigmond cég, valamint Kispest városa is segítségükre siet. A szerencsétlenség ügyéről különben a rendőrség ma a következő hivatalos jelentést adta ki: A kispesti halálosségű házösszeomlás ügyében a rendőrség a nyomozást folytatja. A kispesti kapitányságon az eddig lefolytatott nyomozás eredményeképpen sikerült megállapítani azt, hogy idő előtt szedték le a beton mennyezet tartó deszkáit. A beszakadó mennyezet maga után rántotta az oldalfalakat és ezért történt a szerencsétlenség. Kiderült, hogy a deszkák elszedésére idősb Bálint Zsigmond építési vállalkozó adott utasítást Németh Albert pallérnak. Németh kifogásolta a tartó deszkák elszedését, azonban idősb Bálint Zsigmond ragaszkodott a kiadott utasításához. Idősb Bálint Zsigmondot is előállították a kapitányságra, ahol őt is őrizetbe helyezték. Különben ma délelőtt újabb helyszíni szemlét tartanak szakemberek a különböző hatóságok közbejöttével. Az áldozatok temetése. Az épület beomlás áldozatai közül öt munkást holnap délelőtt tíz órakor temetnek el a kispesti temető halottasházából. A temetésükről Kispest városa gondoskodik. A három másik áldozat holttestét hozzátartozóik a nógrádmegyei Szendehelyre szállítják, ott helyezik örök nyugalomra. A Mérnöki Kamara nyilatkozata. A Budapesti Mérnöki Kamara a kispesti épületösszeomlással kapcsolatosan a következő nyilatkozat közlését kéri. A kispesti épületösszeomlásra vonatkozó sajtóközlemények a beomlott épület állítólagos építésvezetőjét, Bálint Lászlót hol építésznek, hol mérnöknek, hol pedig doktornak teszik meg. Ezzel szemben a Mérnöki Kamara, melynek Csonka-Magyarországban gyakorlatot folytató minden mérnök és építész a törvény értelmében tagja, annak közlését kéri, hogy a Mérnöki Kamarának Bálint László nevű tagja nincs és hogy Bálint László nem mérnök, sem nem építész. A főpincérek óvadékának a biztosítása. A főpincérek országos egyesülete elhatározta, hogy nagyarányú akciót indít a főpincérek és alkalmazottak óvadékának biztosítása érdekében. A főpincérek kötelesek ugyanis az üzletbe való belépés előtt nagyobb összegű óvadékot letenni, melynek nagysága üzletenként 5-től 200 millió korona közt ingadozik. A rossz gazdasági viszonyok következtében megtörténik az, — különösen az új konjunkturális üzletekben, — hogy a tulajdonos az alkalmazottal, a főpincérrel való előzetes megállapodás nélkül fölhasználhatja az óvadékot, beruházza üzletébe és mikor eljön a visszafizetés ideje, nem tudja visszaadni. Ez exisztenciális tönkremenést jelent az alkalmazottra nézve, mert évek, sőt évtizedek megtakarítása megy veszendőbe. Ennek meggátlása és a főpincérmunkások és alkalmazottak óvadékának megvédése érdekében határozta el a főpincérek országos egyesülete az erélyes közbelépést. Felkérték Pakots József nemzetgyűlési képviselőt és jogtanácsosukat, Kollmann Dezső fővárosi bizottsági tagot, hogy vezessen küldöttséget az igazságügyminiszter elé. Pesthy Pál igazságügyminiszter ma, kedden délben fogadta a főpincérek küldöttségét, akiknek nevében Kollmann Dezső dr.-on kívül megjelent: Hajdú Vilmos elnök, Árvai Lipót, Lebeda Ferenc, Hajdú Ede, Horváth Rudolf vezetőségi tagok és Kaprony Endre dr. szövetségi titkár. A küldöttség főképp a következő irányban kért orvoslást: Utasítja az igazságügyminiszter az összes ügyészségeket és rendőrhatóságokat arra, hogy ott,ahol az óvadéksikkasztás kifejezett esete forog fönn, éljenek az előzetes letartóztatás jogával és a beruházás kifogását csak oly esetekben fogadják el, ha a főnök és alkalmazott erre nézve írásban megegyezett. Kérték továbbá, hogy a csődtörvény és a kényszeregyezségi rendelet úgy módosíttassék, hogy az alkalmazottak óvadéka, mint szolgálati viszonyból eredő követelés a házbér és az adók után következzék azonnal. Pesthy Pál igazságügyminiszter a következő választ adta a küldöttségnek: — Teljesen át vagyok hatva a főpincérek országos egyesületének igazságos kívánságaitól. Én tisztelem a becsületes munkával összegyűjtött tőkét és minden eszközt megragadok annak védelmére. Utasítani fogom az összes ügyészi és rendőri hatóságokat a legszigorúbb eljárásra és a törvényelőkészítő osztályomnak melegen fogom figyelmébe ajánlani az urak által kivánt novelláris módosításokat. A küldöttség tagjai teljes megelégedéssel vették köszönettel tudomásul a miniszter válaszát és lelkesen megéljenezték őt. A főpincérek országos egyesülete eljár ugyanilyen irányban a főkapitánynál és az ügyészség vezetőjénél is. A leningradi borzalmas hajószerencsétlenség. Eddig 150 a tengerbe fulladt emberek száma. Tegnapi számunkban szűkszavú távirat nyomán jelentettük, hogy Leningrad közelében egy Burenesztmik nevű személyszállító gőzös elsülyedt. A ma érkezett bővebb jelentésekből már teljes képét alkothatjuk meg annak a borzalmas szerencsétlenségnek, amelynek eddig százötven halottja van. A katasztrófáról érkezett távirataink a következők: Moszkva, aug. 31. Tegnap éjszaka Leningrádból Kronstadt felé elindult Burevesztmik nevű orosz személyszállító hajó, miközben a sűrű ködben egy német gőzöst ki akart kerülni, melevágódott a tengerszoros gátjának. A hajó két méter széles léket kapott és tizenöt perc alatt elsülyedt, ötszáz utasa közül százötven a vízbe veszett. Moszkva, aug. 31. A Leningrad mellett lévő tengerszorosban elsülyedt Burewestnik gőzös utasai közül a legutóbbi jelentések szerint 150 ember vesztette életét. Az áldozatok számát azonban csak a gőzös ma kezdődő kiemelési munkálatainak befejezése után lehet pontosan megállapítani. A gőzös fedélzetén 563 utas volt.A mentőgőzösök 285 személyt helyeztek biztonságba. Számos utas a maga erejéből menekült meg. Az utasok túlnyomórészt kronstadti lakosok voltak, akik családjukkal együtt a leningrádi vasárnapi kirándulásról tértek vissza. A matrózok hősiességének és önuralmának köszönhető, hogy a kazánrobbanást el lehetett kerülni és hogy számos asszonyt és gyermeket mentettek meg. A matrózok közül számosan életüket vesztették. A szerencsétlenség harminc láb mély vízben közel a parthoz következett be. Az utasok nagy része az alsó kabinokban volt s a hajó első megrázkódása alkalmával felrohantak a lépcsőn. Minthogy pánik tört ki, lehetetlen volt a mentőcsónakokat vízrebocsátani. Az életüket vesztett utasok között van a hajó kapitányának felesége és családja is, akik egy zárt kabinban rekedtek, amelynek kulcsát a kapitány magánál hordta. Az áldozatok között van továbbá Wassilief, a kronstadti haditengerészeti állomás politikai osztályának főnöke is. Egy német gőzös csónakot bocsátott a vízre, amely menekülő utasokat vett fel. Amidőn a csónak a parthoz közeledett, a hullámokkal küzködő fuldoklók felborították. A csónakon levő egyik német matróz csak nagy nehezen tudta megmenteni életét. fflz Meátista Perbetei Irta: OROM I S X V A N Jl regény hőse a Jóság fanatikusa. Ifjú profésor, aki vallalja esry Joany bűnét, b'M * nbe kerül érette, majd szökve Jovoti szerelmesei a mélységbe, felhozza és művészi hírnévhez juttaja. A 192 oldala könyv érs 28.000 kor. Kapható a BUDAPESTI HTRLAP könyvesboltjában, VII. ker., József körút 5. szám—T"1®" —