Budapesti Hírlap, 1926. szeptember (46. évfolyam, 197–221. szám)
1926-09-28 / 219. szám
14 Ford öt napra szállította le a heti munkaidőt. Ford rendszere ismeretes. Már sokszor írtunk is róla. Az egyik tétele: kis haszon, nagy forgalom. Ebből sarjadzik ki a másik tétele: lehető nagy munkabér, (mert a fogyasztók túlnyomó részben azonosak azokkal, akik a fogyasztandó árut előállítják). A harmadik tétele pedig a másodikból fakad: a jól fizetett munkásnak (fogyasztónak) időt kell adni a fogyasztásra. És minthogy Fordnak az a meggyőződése, hogy a munkaidő megrövidítését könnyen pótolja a rövidebb munkaidő alatt tapasztalható nagyobb intenzivitás és a munka szorosabb organizálása, most, a fizetések mindenmegrövidítése nélkül heti öt napra csökkentette a munkaidőt. Ezentúl tehát a munkásnak nemcsak a vasárnapja, hanem a szombatja is szabad lesz. Fordnak ez a lépése Amerikában ugyanakkora feltűnést kelt, mint 12 esztendővel ezelőtti cselekedete, amellyel ugyanis a napi nyolcórás munkanap minimális keresetét 5 dollárra emelte. Az akkori pesszimistákra alaposan rácáfoltak a Ford által azóta elért eredmények, melyek most arra bírták, hogy tovább haladjon az után, melyen elindult. Bizonyára ezentúl is igaza lesz és a fogyasztás, illetőleg a termelés növekedésében bő kárpótlást fog találni a látszólag hozott áldozatokért. Bennünket, sajnos, Ford rendszere egyelőre csak elméletileg érdekel. Ugyanis Ford maga is elismeri, hogy húsz, éőt még öt esztendővel ezelőtt is, az ötórás munkahét nem a jólét emelésére, hanem a nyomor fokozására vezetett volna. Szóval az efféle reform csak akkor produktív, ha már adva vannak az üzemtechnikai és nemzetgazdasági előföltételei. De hol vagyunk mi még ettől? A BudapestHIMa^ főszfe--’-'■ tudósítójának levele a szerkesztőhez. E címmel vasárnapi számunkban közölt cikkecskénkre egy fővárosi nagy pénzintézet igazgatójától kapjuk a következő sorokat: Nagy élvezettel olvastam az elmés közleményt. A tőzsdetudósító úr feljajdulását értem, de legyen szabad némi magyarázatot fűznöm soraihoz, melyek igazolni fogják a francia közmondást, mely szerint mindent megbocsát, aki mindent megért. Kezdem az utóbbi időben itt fölkapott osztrák címleteken. Ezekben a vásárlást Németország indította meg, míg pedig akkor, mikor ezeket a papírokat úgyszólván még ingyen össze lehetett Bécsben és itt söpörni. A vásárlás alapja az a föltevés volt, hogy Németországot a Népszövetségbe, föl fogják venni és az a bizalom, hogy ebben az esetben közismert erélyével ez.van belülről a saját hitelező állampolgárai érdekében nemzetközileg rá fogja kényszeríteni Ausztriát a valorizálásra. Azóta az első föltevés bekövetkezett: Németországot fölvették a Népszövetségbe és most Németországból annál intenzívebben vásárolják az osztrák májusit stb. Semmi okunk sem volna e forgalom elől becsapni a budapesti tőzsde kapuját, még az esetben sem, ha az itteni spekulációnak egy kis töredéke együtt is szaladna a németekkel. Ami pedig a magyar hadikölcsönt illeti, szembeszökő, hogy a mai tőzsdei árfolyam még az egyszázalékos valorizálást sem éri el (ennek a 145-ös kurzus felelne meg a svájci frank mai állása mellett). Minthogy pedig a legszerényebb igények után igazodó valorizálás mindössze évi 21 millió aranykorona kamatterhet jelent, tehát még csak azt a terhet sem haladja meg, melyet a pénzügyminiszter adóenyhítés címén most kilátásba helyezett és ez is 3 százalékos valorizálásnak felel meg, be kell látnunk, hogy a tőzsde a maga valorizálási árfolyamával eddig az észszerűség határain belül mozog. Fogadja igen tisztelt Szerkesztő úr stb. * Eddig a levél, mely igen érdekes és igen tanulságos, jóllehet bizonyos ponton némileg elhajlik az általunk felölelt eredeti témától. Mi ugyanis még csak nem is érintettük, hogy a magyar hadikölcsön mai tőzsdei takizációja nagy-e vagy kicsi és egész közleményünknek csak az volt a célja, hogy kifigurázza a fix kamatozású papírok piacán felbukkanó túlzásokat, vagy még szabatosabban, hogy figyelmeztessen olyan túlzásokra, melyeknek ezidő szerint még csak előjelei mutatkoznak. A hadikörcsön tulajdonosok keszthelyi gyűlése. A nemrég megalakult párt, amely a háborús államadósságok kérdésének rendezését írta zászlajára, vasárnap Keszthelyen tartott protpatlanda gyűlést. A Balaton környékén lakó címlettulajdonosok, gazdálkodók, hadiözvegyek, árvák, iparosok, kereskedők, a középosztály hajótöröttjei tömegesen jöttek el a gyűlésre. Dirich Victor ,országos pártelnök megnyitó beszéde után, melyben a mozgalom célkitűzését ismertette, Geszty Gyula szólalt fel, aki beszédében kijelentette, hogy a hadikölcsöntulajdonosok bízni akarnak a kormányban, hogy a magyar nemzeti becsület kielégítésére nem fog a merev negatív álláspontjára helyezkedni, mert a balsors óráiban, a megcsúfolt hazafias áldozatkészség végzetes mementónak fog mindenkor bizonyulni, majd rámutatott arra, hogy tömörüléssel és egységes fellépéssel a kormányt jobb belátásra fogjuk bírhatni. Majd Páczner Jenő dr. szakszerű előadásban mutatott rá arra, hogy a kérdés megoldása csupán az illetékesek akaratán múlik, a megoldásnak sem pénzügyi, sem gazdasági akadályai nincsenek. A luxus kiadások és befektetések megszorításával és a tényleges költségvetési fölöslegek erre a célra való felhasználásával, ma már az évi 2 százalékos haviatszolgáltatás ,megkezdhető lenne. Rámutatott arra, hogy reális, eredmény csak tömörüléssel az egész, országra kiterjedő szervezkedéssel érhető el. Reischl Ilhárd a keszthelyi választókerület képviselője felszólalásában hangoztatta, hogy a maga részéről a kérdést úgy gazdasági, mint egyetemes nemzeti szempontból sürgősen megoldandónak tartja és ígérte, hogy mindent el fog követni a cilettulajdonosok igazságos ügye érdekében. Németh János vörsi plébános buzdító szavai után a gyűlés határozatokig kimondta, hogy megalakítja a pártkeszthelyi csoportját és megválasztotta annak tisztikarát és választmányát. 19,8 millió pengővel csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Banknak a követelések és tartozások szeptember 23-i állásáról ma közzétett kimutatása szerint a bankjegyforgalom a hónap harmadik hetében 9,839.174 pengővel 393 millió 172 539 pengőre apadt. Ennek az a magyarázata, hogy az igénylések bőséges fedezetet találtak a zsirószámlán történt befizetésekből. A kimutatás szerint ugyanis a zsirószámla 8,2 millióval 209,7 millióra emelkedett, viszont a leszámítolási számla 158 milliós tétele mindössze csak 1,7, millió pengős szaporulatot takar. Az érckészlet az állam devizaszükségletének kielégítése folytán 1.2 millió pengővel 247 millióra csökkent, mely összegből 168.6 millió arany, 77.5 millió alapszabályszerűen beszámítható valuta és deviza, 832.402 pengő pedig ezüst. Az állam tartozásaváltozatlanul 150.3, ezzel szemben az egyéb tartozások 14,4, az egyéb követelések tétele pedig 12,1 millió pengős szaporulatot mutat. Ez utóbbi jelenségnek az a magyarázata, hogy beérkezett a jegybankhoz a vármegyék angol font kölcsönének második részlete, mely összeget a végleges rendelkezés beérkeztéig egyelőre a vármegyék javára írták. A kimutatás napján a forgalomban lévő bankjegy mennyiség fedezete 54 százalékos volt. Póthitelt kapnak a dunamenti vizi- társulatok. A Dunának ezidei szokatlanul hosszantartó és magas vízállása a Duna egyes szakaszain jelentékeny károkat okozott. A földmivelésügyi minisztériumhoz emiatt úgy a dunamenti községek, mint egyes vízitársulatok ismételten panasszal fordultak, kérve a megrongált partvédezetek sürgős helyreállítását és a legveszedelmesebb partomlások biztosítását. Schandl Károly államtitkár a földmivelési minisztérium szakközegének, Szabó Nándor miniszteri tanácsosnak és több dunamenti kerület képviselőjének, úgymint Szabóky Jenő, Platthy György, Orffy Imre, Marschall Ferenc, Krekker Kálmán és Perlaki György kíséretében szeptember 25-én és 23-án beutazta a veszedelmeztetett helyeket, hogy személyes meggyőződést szerezzen a panaszolt károkról. Az államtitkár kíséretével együtt megalapította a vízáradás okozta károk helyreállításának sürgős szükségességét és javaslatot fog tenni a pénzügyminiszternek, megfelelő póthitel engedelmezése iránt. Az államtitkár vezetése alatt eljáró bizottság egyben megtekintette a Szabóky Jenő nemzetgyűlési képviselő vezetése alatt álló országos jelentőségű érsekcsanádi szivattyútelepet és a Sárközi Ármentesítő Társulat belvízcsatornáinak alapos tisztogatása céljából újonnan beszerzett modern úszókotrót, végül a pestvármegyei Dunavölgy-Lecsapoló Társulat alsó szakaszát. Újabb járadékpánik a bécsi értéktőzsdén. Még emlékezetes az az összeomlás, amely két hónappal ezelőtt a bécsi tőzsde járadékpiacán bekövetkezett és amely nagy vagyonok pusztulását vonta maga után. Azóta a bécsi tőzsdespekuláció nemcsak hogy újból bekapcsolódott a járadék forgalomba, de vásárlásaival az eddigi legnagyobb jegyzéseket jóval meghaladó szintre hajtotta fel a járadékokat. Ma azután az osztrák kormány legújabb rendelete, amely még azt is megtiltja, hogy a bevont címletekről adott nyugtatványokkal lehessen kereskedni a tőzsdén, megismételtette a bécsi járadékpiacon a két hó,nap előtti krachot. Húsz-harminc százalékos áresések fordultak elő az egyes típusoknál és az eladók túlsúlya olyan nagy volt az egész vonalon, hogy a lanyhaság természetszerű kihatással járt a részvénypiacra is. Az értéktőzsde szilárdsága és az osztrák papírok átértékelési folyamata, ha nem is tört derékban ketté, de mindenesetre megtorpant és időbeli haladékot szenvedett. A terményértékesítés sürgős megollását kívánják a gazdák. A Faluszövetség vasárnap tartott kisteleki gazdagyűlésén nagy számmal, kb. 200-an összegyűlt gazdák majdnem egyhangúlag tárták a gyűlés elé azokat a panaszokat, melyek joggal keserítik el a terményeik értékesítéséből élő falusi gazdákat. A pesti paritásos terményárakon 20—30, sőt 40%-kal olcsóbb árat ígérnek a falusi házaló kereskedők és a gazda kénytelen termését ezen az áron azonnal eladni, mert fenyegeti őt az adóvégrehajtás és egyéb más súlyos kötelezettség. A gyűlésen Bolstaij Mihály dr. gazdasági főtanácsos ismertette azokat a módokat és eszközöket, amelyeknek segítségével a terményértékesítés súlyos problémáját a legkönnyebben meg lehet oldani. Különösen pedig az értékesítő szövetkezetek és közraktárak szerepét vázolta hatásos beszédében. A nagy lelkesedéssel fogadott szakszerű előadás után a jelenlévők egyhangúlag kimondták a Faluszövetség kisteleki fiókjának megalakulását. — Mit kíván a kisipar? Az Országos Iparos Szövetség, amelyet még Rubinetl Gyula alapított közvetlenül a háború után, vasárnap tartotta évi közgyűlését. Petrichevich Emil báró országos elnök távollétében Klassohn Aurél elnökölt a közgyűlésen, amelyen Vida Gyula dr. számolt be a szövetség működéséről, Schneider János pedig a vagyoni helyzetről. Repohl Károly ügyvezető elnök ismertette azután a kisipar helyzetét. Szóvátette, hogy a mérnöki kamara minden munkát a saját tagjai számára akar fenntartani, ami a kisipar megsemmisülésével fenyeget. Rámutatott, hogy a közszállításoknál kiszorítják a kisipart s nem részeltetik a beruházási előirányzatokból sem. Olyan súlyosak ezzel szemben az adóterhek, hogy ha segítség gyorsan nem jön, a kisiparosság összeomlik. A pénzügyminiszternek nagyon hálás lenne a kisiparosság, ha az adófizetési határidőket kitolná, fizetési kedvezéseket és adómérsékléseket nyújtana, végül pedig ha az adókamatokat elengedné. Foglalkozott a kisipar társadalmi és kulturális helyzetével s előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy a kisiparosok gyermekei számára létesítsen kollégiumot. Hangsúlyozta, hogy a kisipar nem áll pártpolitikai érdekek szolgálatába, hanem csak iparfejlesztő iparospolitikát követel. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy táviratilag üdvözli Bethlen István gróf miniszterelnököt s kéri, hallgassa meg az iparosság panaszait s eddig tapasztalt jóakaratával továbbra is támogassa teljes erejével az ország iparosságát. Ezután a tisztújítást ejtették meg. Elnök lett Repold Károly, társelnökök: Rabinák István, Szeili János, Kállary Tamás, Klassohn Aurél, Sajó János és Csiky Tivadar, alelnök-igazgató Galbovich Jenő, alelnökök: Hosszú István, Szívós László, Weisinger György és Witzheim György, igazgató titkár Tóth István, főtitkár ügyész Vida Gyula dr., főpénztáros Schneider János és Mihályi Lajos, titkár Domokos László dr., Kápolnai József, ellenőrző Fischef Oszkár, Mézei Imre, felügyelő bizottsági elnök Kató Dániel. 1 íisipi iriülsÉ Miiéi [epiisei m Koronáin. A mai legkisebb, legnagyobb és záróárfolyamok. Államadóssági kötvények: Népszöles.— — 74 80/60 hk. 1-V. 141 154 145.5 VI-Vil. 129 138 *3COM.0/0-os 11 VII. 124 136 13. IV. 129 leó Isb V. lel— U* vui. 124 145 124 5%%-OS ptl. 15117 3CO fiu 116 1913—1923 ICO H5 104 1918—1925 10H IP IC 3 Kényszerkölcsön 00.25 60.3 60.21 Záloglevelek és kötésűn kötvények Belvárosi Tak. ül 24 fél egyesült Fev.— tió 35 Iisbirtokosok 13 ti 33 Mucy. Alt. Tak. 304 35 Agrárbank b’181 31 Földhitelintézet 45 4* cC Leszárazolób. 89 *0 4 2 Moktár •5 36 czTd. K. Jeszb. 31 31 53 Pesti Hazai— 44 11 P. Havas Ivözs. 29 811 1 Keresk. Bank 64 Fővárosi Go 67 Kölcsör. kötvények: ISO?. évi ló 14 fe 6 muk évi6 fed ti 1910. évi •-.7 42 41 1918. évi 25 2u • hv 1020. évi— 4.6 4.8 1014. évi 700 760 é 75 Vasúti kötvények: Ilelylérd. vas.— — — Hazai H. vas.— — — Vasút forgalmi— — — Bankok: Angol-Magy. 13. 43 41 4. AUrntica0 10.5 li babank— 4 4 Földhitelbank 168 IC 9 l*1 Huzal 1 *4 110 115 N érmés 12.7518.211 13 Általános— 7 Y Magy. Hitel 811 815 81 vl 1ngatlan 2feá .10 *8. Magyar.-Cseh Ip. 10.5 11 11 Forgalmi 89 40 39 Jelzálog— tő 35 Kerek. Hitel.— K 1. Leszámítoló— 19 69 Magy.-Német— — — Nemz. Bank 2105 2105 2120 Olasz Bank 23 21.16. 2 iöznom! Jelz. — — 8,3 ilrosi Danii — — — Merkúr Uaitr. Hitel 1104 1454 141 Keresk. Bank 1040 1095 10.0 VViener Bank— ICO 160 T akszékpénztárak: Belvárosi 32.5 34 Lipótvárosi— 6 5 Fgy. Fev T.— 24 24 Általános 119 120 120 Moktár 170 172 171 Hazai .. 13.0 1:50 19.0 Fővárosi— — — Biztosítók: m. n. 5000 tolo foto Fonciére 12*2 124 Kó Pannónia bizt.— — — Pátria ............... •— ■Malmok. Back melóra— — — Borsod-Miskolci— 153152.6 Concordi* 10.25 11 10.c Bpestl eöz. Gizella *8 124U 121 62 Hungária llb ó\Ó Ölt Pesti Viktória 69 7o 7C Transdanubla— 33<• b(i Bányák és téglagyárak: Bauxit tr. 566 670 663 Bencent 1410 14.5 1420 Szentlőrinc!— 45 43 Tement 255 26 CAC Kohó ilO 2 5 215 Koba óval rőzt.— 210 210 Drasche 200 vCtt cC 6 M a.’uezlt 16.5 1060 1040 Aszfalt 15 191 1.9 Általános kőszén 4120 415 4 16 Nagybátonyi 216 *8 1 78‘ Salgó , 691 éli C"4 Jurikl 160 26) 260 Urikányi Nyomdák: 1485 Já.u Athenaeum 63 70 09 Franklin 105.5 103105.5 Pallas— — 43 Révai— — 165 Stephaneura— — 4 Wodianer— 4.5 4.c Vasművek és 11 Csáky UI.7 .7 6.75 Ikódi vagon 41 47 42 (Jazd. Gép— 209 *20 * Fegyver 433 496 19 1 Frankl A. N.— 2413 Ganz-Danubius 1715 l?feC 171 Ganz-Villam. 114C 11.0 1146 Kistincsal 73 730 Hoffherr— 243 143 Kaszab 13.5 19 13.5 Klssling— — — Kühne— 28 57. L Láng 105 167 106 Lipták 24 26 25 Mág. 7.53 7. Magyar acél— 52.5 Dolga fém 141 142 140 Lámpa 116.610.5 117 Chaudoir— — 136 Győri vagon Cl 6J 62 NI ImaltíO 166 160 Slothmüller— — 8 Schlick 75 76.5 75 Teudloff— Sí 3i Vulkán— 23 77 Wörner— b 6 Faipari vállalatok: Merkuria— — — Fournir— 1.25 9.25 Gutman·— 270 270 Hazat fa— — — Kőrösbányai— — — Kronbrger— 1.2 1.2 Liguura— — — Lichtig— 0.25 0.25 Ófa 665 675 670 Kézbányai— (0 66 Szlavónia— 83 tő Union Naslel 1415 14 70 1415 Zabolni 3 60 Közlekedési vállalatok: Adria— — — Közúti— — — Városi 143 155 149 Bortéli vasut 104 171 169 MFTR 175 1£0 177 Levante UG 153 156 Miskolci vill. 425 43 425 Nova cCG 811 r106 A Hamvasut 867 379 16/ Tröszt 882 394 893 Cukorgyárak: Délcukor 580 532 830 Magyar cukor 1769 lb25 1760 Georgia 244 2,5 246 Mező-h. cukor— 484 433 Stummer 790 feCO 780 Élelmiszervállalatok: Haltenyésztő 15 15 Óceán— 5 5 l’tis -tökt— 8 8 Gáz- és villamossági vállalatok: likvesOlt Izzó 6L5 83) 815 Auer — — — Phöbus — — Olajművek: Olaj - Sírai Sörgyárak és szeszipari vállalatok: Hészvény sör 1c21 840 82c Temesd szesz— — — Főváros! sör 185 181.5 1S8 G8cl.windt 45 412 400 Királysor 92 25 t6 Polgári sör— — — Krausz-szesz— 91 na Pannónia sör 48 11 41 Ternesi sör— — — Szállodák és gyártyfürrök: tigler— 125 05 Szt. Lukácsffkrd.— 17 17 Teslilipari vállalatok: Graplumosó— 6 04 Szövő-Kötő 80 ti& Goldberger IGJ III.5 161 Juta 380 830 Ht 6 Karton 15.5 17 ib. Pamut 174 275 270 Szened! kender ötó EGJ fc'60 Kender— — — Vegyipari vállalatok: Chinoin 1515.25 15 Danka 69 Zu Gi Diána 13 17 16 Spediura 63 64 Cz Flóra 33 35.5 85 Műtrágya 123 123 123 Keleti-Murányi— 115 110 Klotild— — — Szikr-* 60 cp Különféle vállalatok: Don 121 22 21 Győrbőr— 43 48 Brassói 436 4.34 36 Corvin-film— — — Dorogi Euram!—IC.510.5 Dun. sertés. 42 41 42 Papír— — — Féltén— — —Hangya— fcO fcO Német mezőg. 75 10 75 Kábel— — — ."'^termelő 225 227 225 Gumin! 223 280 228 Vasút! forg.— — Interrextra *— ^tmr-film Telefon 117 119 155 117 Uno-szinbára — Zaevonnálfalvi0 1926 szeptember 28. (219. sz.) Számos női bajnál a természetes ,,Ferenc József" keserűviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. Kapható gyógyszertárakban, droggériákban és fűszerüzletekben.