Budapesti Hírlap, 1926. szeptember (46. évfolyam, 197–221. szám)

1926-09-28 / 219. szám

14 Ford öt napra szállította le a heti munkaidőt. Ford rendszere ismeretes. Már sokszor írtunk is róla. Az egyik tétele: kis haszon, nagy forgalom. Ebből sarjadzik ki a másik­­ tétele: lehető nagy munkabér, (mert a fo­gyasztók túlnyomó részben azonosak azok­kal, akik a fogyasztandó árut előállítják). A harmadik tétele pedig a másodikból fa­kad: a jól fizetett munkásnak (fogyasztó­nak) időt kell adni a fogyasztásra. És minthogy Fordnak az a meggyőződése, hogy a munkaidő megrövidítését könnyen pótolja a rövidebb munkaidő alatt tapasz­talható nagyobb intenzivitás és a munka szorosabb organizálása, most, a fizetések minden­­megrövidítése nélkül heti öt napra csökkentette a munkaidőt. Ezentúl tehát a munkásnak nemcsak a vasárnapja, hanem a szombatja is szabad lesz. Fordnak ez a lépése Amerikában ugyanakkora feltűnést kelt, mint 12 esztendővel ezelőtti cseleke­dete, amellyel ugyanis a napi nyolcórás munkanap minimális keresetét 5 dollárra emelte. Az akkori pesszimistákra alaposan rácáfoltak a Ford által azóta elért ered­mények, melyek most arra bírták, hogy tovább haladjon az után, melyen elindult. Bizonyára ezentúl is igaza lesz és a fogyasz­tás, illetőleg a termelés növekedésében bő kárpótlást fog találni a látszólag hozott áldozatokért. Bennünket, sajnos, Ford rendszere egyelőre csak elméletileg érde­kel. Ugyanis Ford maga is elismeri, hogy húsz, éőt még öt esztendővel ezelőtt is, az ötórás munkahét nem a jólét emelésére, hanem a nyomor fokozására vezetett volna. Szóval az efféle reform csak akkor produktív, ha már adva vannak az üzem­­technikai és nemzetgazdasági előföltételei. De hol vagyunk mi még ettől? A BudapestHIMa^ főszfe--’-'■ tudósítójának levele a szerkesztőhez. E címmel vasárnapi számunkban kö­zölt cikkecskénkre egy fővárosi nagy pénzintézet igazgatójától kapjuk a kö­vetkező sorokat: Nagy élvezettel olvastam az elmés közle­ményt. A tőzsdetudósító úr feljajdulását értem, de legyen szabad némi magyaráza­tot fűznöm soraihoz, melyek igazolni fog­ják a francia közmondást, mely szerint mindent megbocsát, aki mindent megért. Kezdem az utóbbi időben itt fölkapott osztrák címleteken. Ezekben a vásárlást Németország indította meg, míg pedig ak­kor, mikor ezeket a papírokat úgyszólván még ingyen össze lehetett Bécsben és itt söpörni. A vásárlás alapja az a föltevés volt, hogy Németországot a Népszö­vetségbe, föl fogják venni és az a bizalom, hogy eb­ben az esetben közismert erélyével ez.v­an belülről a saját hitelező állampolgárai ér­dekében nemzetközileg rá fogja kényszerí­teni Ausztriát a valorizálásra. Azóta az első föltevés bekövetkezett: Németországot fölvették a Népszövetségbe és most Német­országból annál intenzívebben vásárolják az osztrák májusit stb. Semmi okunk sem volna e forgalom elől becsapni a budapesti tőzsde kapuját, még az esetbe­n sem, ha az itteni spekulációnak egy kis töredéke együtt is szaladna a németekkel.­­ Ami pedig a magyar hadikölcsönt il­leti, szembeszökő, hogy a mai tőzsdei ár­folyam még az egyszázalékos valorizálást sem éri el (ennek a 145-ös kurzus felelne meg a svájci frank mai állása mellett). Minthogy pedig a legszerényebb igények után igazodó valorizálás mindössze évi 21 millió aranykorona kamatterhet jelent, te­hát még csak azt a terhet sem haladja meg, melyet a pénzügyminiszter adóenyhí­­tés címén most kilátásba helyezett és ez is 3 százalékos valorizálásnak felel meg, be kell látnunk, hogy a tőzsde a maga valorizálási árfolyamával eddig az észsze­­rű­ség határain belül mozog. Fogadja igen tisztelt Szerkesztő úr stb. * Eddig a levél, mely igen érdekes és ig­e­n tanulságos, jóllehet bizonyos ponton némi­leg elhajlik az általunk felölelt eredeti té­mától. Mi ugyanis még csak nem is érin­­tettük, hogy a magyar hadikölcsön mai tőzsdei takizációja nagy-e vagy kicsi és egész közleményünknek csak az volt a célja, hogy kifigurázza a fix kamatozású papírok piacán felbukkanó túlzásokat, vagy még szabatosabban, hogy figyelmeztessen olyan túlzásokra, melyeknek ezidő szerint még csak előjelei mutatkoznak. A hadikörcsön tulajdonosok­ keszthelyi gyűlése. A nemrég megalakult párt, amely a há­borús államadósságok kérdésének rendezé­sét ír­ta zászlajára, vasárnap Keszthelyen tartott protpatlanda gyűlést. A Balaton kör­nyékén lakó címlettulajdonosok, gazdál­kodók, hadiözvegyek, árvák, iparosok, ke­reskedők, a középosztály hajótöröttjei tö­megesen jöttek el a gyűlésre. Dir­ich Victor ,országos pártelnök megnyitó beszéde után, melyben a mozgalom célkitűzését ismer­tette, Geszty Gyula szólalt fel, aki beszé­dében kijelentette, hogy a hadikölcsön­­tulajdonosok bízni akarnak a kormányban, hogy a magyar nemzeti becsület kielégíté­sére nem fog a merev negatív álláspont­jára helyezkedni, mert a balsors óráiban, a megcsúfolt hazafias áldozatkészség vég­zetes mementónak fog mindenkor bizo­nyulni, majd rámutatott arra, hogy tömö­rüléssel és egységes fellépéssel a kormányt jobb belátásra fogjuk bírhatni. Majd Páczner Jenő dr. szakszerű előadásban mu­tatott rá arra, hogy a kérdés megoldása csu­pán az illetékesek akaratán múlik, a meg­oldásnak sem pénzügyi, sem gazdasági akadályai nincsenek. A luxus kiadások és befektetések megszorításával és a tényle­ges költségvetési fölöslegek erre a célra való felhasználásával, ma­ már az évi 2 százalékos havi­atszo­lgáltatás ,megkezdhető lenne. Rámutatott arra, hogy reális, ered­mény csak tömörüléssel az egész, országra kiterjedő szervezkedéssel érhető el. Reischl Ilh­árd a keszthelyi választókerület képvi­selője felszólalásában hangoztatta, hogy a maga részéről a kérdést úgy gazdasági, mint egyetemes nemzeti szempontból sür­gősen megoldandónak tartja és ígérte, hogy mindent el fog követni a ci­lettulajdono­sok igazságos ügye érdekében. Németh Já­nos vörsi plébános buzdító szavai után a gyűlés határozatokig kimondta, hogy meg­alakít­ja a párt­­keszthelyi csoportját és megválasztotta annak tisztikarát és vá­lasztmányát. 1­9,8 millió pengővel csökkent a bank­jegyforgalom. A Magyar Nemzeti Ban­knak a követelések és tartozások szeptember 23-i állásáról ma közzétett kimutatása szerint a bankjegyforgalom a hónap har­madik hetében 9,839.174 pengővel 393 millió 172 539 pengőre apadt. Ennek az a magyarázata, hogy az igénylések bőséges fedezetet találtak a zsirószámlán történt befizetésekből. A kimutatás szerint ugyanis a zsirószámla 8,2 millióval 209,7 millióra emelkedett, viszont a leszámítolási számla 158 milliós tétele mindössze csak 1,7, mil­lió pengős szaporulatot takar. Az érckész­­let az állam devizaszükségletének kielégí­tése folytán 1.2 millió pengővel 247 mil­lióra csökkent, mely összegből 168.6 mil­lió arany, 77.5 millió alapszabályszerűen beszámítható valuta és deviza, 832.402 pengő pedig ezüst. Az állam tartozása­­vál­tozatlanul 150.3, ezzel szemben az egyéb tartozások 14,4, az egyéb követelések té­tele pedig 12,1 millió pengős szaporulatot mutat. Ez utóbbi jelenségnek az a ma­gyarázata, hogy beérkezett a jegybankhoz a vármegyék angol font kölcsönének má­sodik részlete, mely összeget a végleges rendelkezés beérkeztéig egyelőre a vár­megyék javára írták. A kimutatás napján a forgalomban lévő bankjegy mennyiség fedezete 54­ százalékos volt.­­ Póthitelt kapnak a dunamenti vizi- társulatok. A Dunának ezidei szokatlanul hosszantartó és magas vízállása a Duna egyes szakaszain jelentékeny károkat oko­zott. A földmivelésügyi minisztériumhoz emiatt úgy a dunamenti községek, mint egyes vízitársulatok ismételten panasszal fordultak, kérve a megrongált partvédeze­­tek sürgős helyreállítását és a legveszedel­mesebb partomlások biztosítását. Schandl Károly államtitkár a földmi­velési minisz­térium szakközegének, Szabó Nándor mi­niszteri tanácsosnak és több dunamenti kerület képviselőjének, úgymint Szabóky Jenő, Platthy György, Orffy Imre, Mar­­schall Ferenc, Kre­kker Kálmán és Perlaki­ György kíséretében szeptember 25-én és 23-án beutazta a veszedelmeztetett helye­ket, hogy személyes meggyőződést szerez­zen a panaszolt károkról. Az államtitkár kíséretével együtt megalapította a vízára­­dás okozta károk helyreállításának sürgős szükségességét és javaslatot fog tenni a pénzügyminiszternek, megfelelő póthitel engedelmezése iránt. Az államtitkár veze­tése alatt eljáró bizottság egyben megte­kintette a Szabóky Jenő nemzetgyűlési képviselő vezetése alatt álló országos je­lentőségű érsekcsanádi szivattyútelepet és a Sárközi Ármentesítő Társulat belvízcsa­tornáinak alapos tisztogatása céljából újonnan beszerzett modern úszókotrót, vé­gül­ a pestvármegyei Dunavölgy-Lecsapoló Társulat alsó szakaszát.­­ Újabb járadékpánik a bécsi érték­tőzsdén. Még emlékezetes az az összeom­lás, amely két hónappal ezelőtt a bécsi tőzsde járadékpiacán bekövetkezett és amely nagy vagyonok pusztulását vonta maga után. Azóta a bécsi tőzsdespekuláció nemcsak hogy újból bekapcsolódott a já­radék forgalomba, de vásárlásaival az ed­digi legnagyobb jegyzéseket jóval megha­ladó szintre hajtotta fel a járadékokat. Ma azután az osztrák kormány legújabb rendelete, amely még azt is megtiltja, hogy a bevont címletekről adott nyugtatványok­­kal lehessen kereskedni a tőzsdén, megis­mételtette a bécsi járadékpiacon a két hó­,­nap előtti krachot. Húsz-harminc száza­lékos áresések fordultak elő az egyes típu­soknál és az eladók túlsúlya olyan nagy volt az egész vonalon, hogy a lanyhaság természetszerű kihatással járt a részvény­­piacra is. Az értéktőzsde szilárdsága és az osztrák papírok átértékelési folyamata, ha nem is tört derékban ketté, de min­denesetre megtorpant és időbeli haladékot­ szenvedett.­­ A termény­értékesítés sürgős meg­­ollását kívánják a gazdák. A Faluszövet­ség vasárnap tartott kisteleki gazdagyű­lé­­sén nagy számmal, kb. 200-an összegyűlt gazdák majdnem egyhangúlag tárták a gyűlés elé azokat a panaszokat, melyek joggal keserítik el a terményeik értékesí­téséből élő falusi gazdákat. A pesti pari­tásos terményárakon 20—30, sőt 40%-kal olcsóbb árat ígérnek a falusi házaló ke­reskedők és a gazda kénytelen termését ezen az áron azonnal eladni, mert fenye­geti őt az adóvégrehajtás és egyéb más súlyos kötelezettség. A gyűlésen Bolstaij Mihály dr. gazdasági főtanácsos ismer­tette azokat a módokat és eszközöket, amelyeknek segítségével a terményértéke­­sítés súlyos problémáját a legkönnyebben meg lehet oldani. Különösen pedig az ér­tékesítő szövetkezetek és közraktárak sze­repét vázolta hatásos beszédében. A nagy lelkesedéssel fogadott szakszerű előadás után a jelenlévők egyhangúlag kimondták a Faluszövetség kisteleki fiókjának meg­alakulását. — Mit kíván a kisipar? Az Országos Iparos Szövetség, amelyet még Rubinetl Gyula alapított közvetlenül a háború után, vasárnap tartotta évi közgyűlését. Petrichevich Emil báró országos elnök távollétében Klassohn Aurél elnökölt a közgyűlésen, amelyen Vida Gyula dr. számolt be a szövetség működéséről, Schneider János pedig a vagyoni helyzet­ről. Repohl Károly ügyvezető elnök ismer­tette azután­­ a kisipar helyzetét. Szóvá­­tette, hogy a mérnöki kamara minden munkát a saját tagjai számára akar fenn­tartani, ami a kisipar megsemmisülésével fenyeget. Rámutatott, hogy a közszállítá­­soknál kiszorítják a kisipart s nem ré­szeltetik a beruházási előirányzatokból sem. Olyan súlyosak ezzel szemben az adóterhek, hogy ha segítség gyorsan nem jön, a kisiparosság összeomlik. A pénz­ügyminiszternek nagyon hálás lenne a kisiparosság, ha az adófizetési határidőket kitolná, fizetési kedvezéseket és adómér­sékléseket nyújtana, végül pedig ha az adókamatokat elengedné. Foglalkozott a kisipar társadalmi és kulturális helyzeté­vel s előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy a kisiparosok gyermekei számára létesítsen kollégiumot. Hangsúlyozta, hogy a kisipar nem áll pártpolitikai érdekek szolgálatába, hanem csak iparfejlesztő iparospolitikát követel. Indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy táviratilag üdvözli Bethlen István gróf miniszter­elnököt s kéri, hallgassa meg az iparosság panaszait s eddig tapasztalt jóakaratával továbbra is támogassa teljes erejével az ország iparosságát. Ezután a tisztújítást ejtették meg. Elnök lett Repold Károly, társelnökök: Rabinák István, Szeili Já­nos, Kállary Tamás, Klassohn Aurél, Sajó János és Csiky Tivadar, alelnök-igazgató Galbovich Jenő, alelnökök: Hosszú István, Szívós László, Weisinger György és Witz­­heim György, igazgató titkár Tóth István, főtitkár ügyész Vida Gyula dr., főpénztá­­ros Schneider János és Mihályi Lajos, titkár Domokos László dr., Kápolnai­ Jó­zsef, ellenőrző Fischef Oszkár, Mézei­ Imre, felügyelő bizottsági elnök Kató Dá­niel. 1 íisipi iriülsÉ Miiéi [epiisei m Koronáin. A mai legkisebb, legnagyobb és záróárfolyamok. Államadóssági kötvények: Népsz­­öles.— — 74 80/60 hk. 1-V. 141 154 14­5.5 VI-Vil. 129 138 *3C­OM.0/0-os 11 VII. 124 136 13. IV. 129 leó Isb V. lel— U* vui. 1­24 145 124 5%%-OS ptl. 15117 3CO fiu 116 1913—1923 ICO H5 104 1918—1925 10H IP IC 3 Kényszerkölcsön 00.25 60.3 60.21 Záloglevelek és kötésűn kötvények Belvárosi Tak. ül 24 fél egyesül­t Fev.— tió 35 I­­isbir­tokosok 13 ti 33 Mucy. Alt. Tak. 3­­04 35 Agrárbank b’181 31 Földhitelintézet 45 4* cC Leszára­­zolób. 89 *0 4 2 Moktár •5 36 czTd. K. Jeszb. 31 31 53 Pesti Hazai— 44 11 P. Havas Ivözs. 29 811 1 Keresk. Bank 64 Fővárosi Go 67 Kölcsör. kötvények: ISO?. évi ló 14 fe­ 6 m­uk évi6 fed ti 1910. évi •-.7 42 41 1918. évi 25 2­u • hv 1020. évi— 4.6 4.8 1014. évi 700 760 é 75 Vasúti kötvények: Ilelylérd. vas.— — — Hazai H. vas.— — — Vasút forgalmi— — — Bankok: Angol-Magy. 13. 43 41 4. AUrntica0 10.5 li babank— 4 4 Földhitelbank 168 IC 9 l*1 Huzal 1 *4 110 115 N­ érmés 12.7518.211 13 Általános— 7 Y Magy. Hitel 811 815 81 vl 1­ngatlan 2feá .10 *8. Magyar.-Cseh Ip. 10.5 11 11 Forgalmi 89 40 39 Jelzálog— tő 35 Kerek. Hitel.— K­ 1. Leszámítoló— 19 69 Magy.-Német— — — Nemz. Bank 2105 21­05 2120 Olasz Bank 23 21.16. 2 i­öznom! Jelz. — — 8,3 ilrosi Danii — — — Merkúr Uaitr. Hitel 1104 1454 141 Keresk. Bank 1040 1095 10.0 VViener Bank­— ICO 160 T akszé­kpénztárak: Belvárosi­ 32.5 34 Lipótvárosi— 6 5 Fgy. Fev T.— 24 24 Általános 119 120 120 Moktár 170 172 171 Hazai .. 13.0 1:50 19.0 Fővárosi— — — Biztosítók:­­ m. n. 5000 tolo foto Fonciére 12*2 124 K­ó Pannónia bizt.— — — Pátria ............... •— ■­Malmok. Back melóra— — — Borsod-Miskolci— 153152.6 Concordi* 10.25 11 10.c Bpestl eöz. Gizella *8 124U 121 62 Hungária llb ó\Ó Ölt Pesti Viktória 69 7o 7C Transdanubla— 33<• b(i Bányák és téglagyárak: Bauxit tr. 566 670 663 Bence­­nt 1410 14.­5 1420 Szentlőrinc!— 45 43 Temen­t 255 26­­ CAC Kohó ilO 2 5 215 K­oba óval rőzt.— 210 210 Drasche 20­0 vCtt cC 6 M a­­.’uezlt 16.5 1060 1040 Aszfalt 1­5 191 1.9 Általános kőszén 4120 41­5 4 16 Nagybátonyi 216 *8 1 78‘ Salgó , 691 éli C"4 Ju­rikl 160 26) 260 Urikányi Nyomdák: 1485 Já.u Athenaeum 63 70 09 Franklin 105.5 103105.5 Pallas— — 43 Révai— — 165 Stephaneura— — 4 Wodianer— 4.5 4.c Vasművek és 1­1 Csák­y UI.7 .7 6.75 Ik­ódi vagon 41 47 42 (Jazd. Gép— 209 *20 * Fegyver 433 496 19­ 1 Frankl A. N­.— 2413 Ganz-Danubius 1715 l?feC 171 Ganz-Villam. 114C 11.0 1146 Kistincsal 73 730 Hoffh­err— 243 143 Kaszab 13.5 19 13.5 Klssling— — — Kühne— 28 57. L Láng 105 167 106 Lipták 24 26 25 Mág. 7.53 7. Magyar acél— 52.5 Dolga fém 141 142 140 Lámpa 116.610.5 117 Chaudoir— — 136 Győri vagon Cl 6J 62 NI Ima­ltíO 166 160 Slothmüller— — 8 Sch­lick 75 76.5 75 Teudloff— Sí 3i Vulkán— 23 77 Wörner— b 6 Faipari vállalatok: Merkuria— — — Fournir— 1.25 9.25 Gutman·— 270 270 Hazat fa— — — Kőrösbányai— — — Kronb­­rger— 1.2 1.2 Liguura— — — Lichtig— 0.25 0.25 Ófa 665 675 670 Kézbányai— (0 66 Szlavónia— 83 tő Union Naslel 1415 14 70 1415 Zabolni 3­ 60 Közlekedési vállalatok: Adria— — — Közúti— — — Városi 143 155 149 Bor­téli vasut 104 171 169 MFTR 175 1£0 177 Levante UG 153 156 Miskolci vill. 425 43­ 425 Nova cCG 811 r106 A Hamvasut 867 379 16/ Tröszt 882 394 893 Cukorgyárak: Délcukor 580 532 830 Magyar cuk­or 1769 lb25 1760 Georgia 244 2,5 246 Mező-h. cukor— 484 433 Stummer 790 feCO 780 Élelmiszervállalatok: Haltenyésztő­ 15 15 Óceán— 5 5 l’tis -tökt— 8 8 Gáz- és villamossági vállalatok: likvesOlt Izzó 6L5 83) 815 Auer — — — Phöbus —­­ — Olajművek: Olaj - Sí­rai Sörgyárak és szesz­ipari vállalatok: Hés­­z­vény sör 1c21 840 82c Temesd szesz— — — Főváros! sör 185 181.5 1S8 G8cl.windt 4­5 412 400 Királysor 92 25 t6 Polgári sör— — — Krausz-szesz— 91 na Pannónia sör 48 11 41 Ternesi sör— — — Szállodák és gyártyfür­rök: tigler— 125 05 Szt. Lukácsffkrd.— 17 17 Teslilipari vállalatok: Graplum­osó— 6­ 04 Szövő-Kötő 80 ti& Goldberger IGJ III.5 161 Juta 380 830 Ht 6 Karton 15.5 17 ib.­ Pamut 174 275 270 Szen­ed! kender ötó EGJ fc'60 Kender— — — Vegyipari vállalatok: Chinoin 1515.25 15 Dank­a 69 Zu Gi Diána 13 17 16 Spediura 63 64 Cz Flóra 33 35.5 85 Műtrágya 123 123 123 Keleti-Murányi— 115 110 Klotild— — — Szikr-* 60 cp Különféle vállalatok: Don 1­21 22 21 Győr­­bőr— 43 48 Brassói 436 4.­34 36 Corvin-film— — — Dorogi Euram!—IC.510.5 Dun. sertés. 42 41 42 Papír— — — Féltén— — —­­Hangya— fcO fcO Német mezőg. 75 10 75 Kábel— — — ."'^termelő 225 227 225 Gumin! 223 280 228 Vasút! forg.— — Interrextra *— ^tmr-film Telefon 117 119 155 117 Un­o-szinbára — Zaevonnálfalvi0 1926 szeptemb­er 28. (219. sz.) Számos női bajnál a természetes ,,Ferenc József" keserűviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel al­kalmazzák. Kapható gyógyszertárakban, drog­­gériákban és fű­szerüzletekben.

Next