Budapesti Hírlap, 1927. március (47. évfolyam, 48–73. szám)
1927-03-25 / 69. szám
T927 mSTreius 15. (89. ***) Budapesti Simw Bolner János felszólalása után az előterjesztést elfogadták. A kerületi vásárfelügyelői személyzet szolgálati ruháit elfogadták. A fogyasztási vámvonalak kihelyezésére ▼unatkozó tervet mutatták be ezután a bizottság tagjainak. A pénzügyi osztály itt több alternatívát készített, ezek közül itt azt ismertetjük, mely a legtávolabbi részekig terjeszkedik. Hol húzódik végig az új vámvonal. A fogyasztási vámvonal a jövőben az esztergomi vasúti híd újpesti hídfőjénél kezdődik és a pesti oldalon csaknem mindenütt a főváros politikai határán húzódik végig, egészen az összekötő vasúti hídig. Vannak egyes részek azonban, amelyeket technikai okokból kénytelen lesz a főváros a vámvonalon kívülinek minősíteni. Ilyen a keresztúri dűlő a temetőkkel együtt, továbbá a felsőrákosi rétek. A budai részen már sokkal komplikáltabb volt a vámvonal megállapítása a terepviszonyok miatt, ami azt eredményezte, hogy ott már jelentékeny területeket nem lehet bekapcsolni a főváros belső vámterületébe. A fogyasztási vámvonal Erzsébetfalva határain húzódik, végig, egészen a győri vasúti vonal és a Délivasút szétágazásáig. Ezután a tervek szerint a vámkörzeten kívül maradnának a következő helyek a főváros területéből: Péterhegy, Kő-érberek. A vonal tovább megy Budaörs és Budakesz határain, de ezen a területen is kimarad maga a Csillebérc, a budakeszi erdő, a Hármastető, Jánoshegy. A további részen az Ördögárok, a Petneházy-rét, a Nagyhárshegy, a Fazekashegy, Nyék, Feketehegy. Tovább menve, nem kapcsolhatták be a vámon belülre a Csúcshegyet, az Ürömhegyet, Aranyhegyet, a solymári völgyet, a Mocsárost, az Amfiteátrumot, a lőpormalmi dűlőt, vagyis az esztergomi vasútnak a solymári völgyből terjeszkedő része lesz itt a határ, egészen a Dunáig. Természetes, ha ez a terv kerül megvalósításra, akkor minden útvonal végpontjára hivatalos épületet kell emelni és a terv szerint a fő útvonalak nagyobb hivatalos épületet kapnak, a mellékútvonalakra pedig csak olyan fogyasztási tárcát osztogató őröket rendelnek, mint amilyenek például Kőbányán teljesítenek szolgálatot. A nagy útvonalak vámházai természetesen jelentékenyebb pénzösszegeket fognak kezelni, miért is úgy tervezik, hogy az ilyen nagy forgalmat lebonyolító őrházakban rendőri őrszoba is lesz, ami a vidék közbiztosságát jelentékenyen emelni fogja. A tervezetet most dolgozzák fel és az előterjesztés rövid időn belül az illetékes szakbizottságok elé kerül, ahol esetleg az itt ismertetettnél szűkebbre szabják a vám belső területét-A tárgysorozat utolsó pontja a fajbaromfi-telep létesítése volt Zala Miklós Ugyanis 100 holdat és 2 és félmilliárdot kér a fővárostól e célra. Az ügyosztály a kérést nem tartja teljesíthetőnek, mert ilyen telep létesítése a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. A bizottság a kérést elutasította. Napirend uán több bizottsági tag tett fel kérdést, melyek régen megoldandó ügyekre vonatkoznak. Vajna Ede tanácsos megnyugtató válasza után az ülés 8 órakor ért véget. A kormány hozzájárul a főváros húszmillió dolláros kölcsönéhez. Budapest székesfőváros képviselői ma megjelentek a parlamentben Bod János pénzügyminiszternél, aki a belügyminisztert képviselő Sztranyavszky Sándor államtitkár jelenlétében fogadta őket. A tárgyalások a székesfőváros által felveendő külföldi kölcsönről folytak, valamint arról is beruházási programról, amelynek céljából szükségessé vált a külföldi kölcsön felvétele. A székesfőváros tervezetével szemben, amely egy évre szólóan tervezte egy nettó 18 millió dolláros külföldi kölcsön felvételét, a pénzügyminiszter a pénzügyi és közgazdasági szempontoknak a székesfőváros érdekeivel való összhangba hozása céljából a székesfőváros megjelent képviselőivel teljes egyetértésben a program végrehajtását két évre felosztandónak jelölte meg. A miniszter hozzájárulását adta egy húszmillió dolláros külföldi kölcsön felvételéhez, amely két évre egyenlően felosztva használható fel. A tanácskozás végén megjelent Bethlen István gróf m miniszterelnök is, aki meghallgatta a tanácskozások eredményeiről szóló jelentést fa azt jóváhagyólag tudomásul vette. Meg akarják venni a Hungária-forrást. — 150 milliárdot kínálnak részletekben. — Nem eladó a forrás. — A Széchenyi-fürdő uszodája után ma a főváros Ásványvíz-üzemeinek megvásárlása került az üzletemberek érdekkörébe. Az üzem, illetve a Hungária-forrás megvétele iránt már régebben is tettek ajánlatot a fővárosnak, de eredménytelenül. Pár évvel ezelőtt egy érdekcsoport jelentkezett a városházán, amely igen kedvező ajánlatokkal akarta rábínni a főváros vezetőségét arra, hogy a Hungária-víz értékesítését rendelkezésre bocsássa kedvező pénzügyi feltételeik mellett. Most ismét kopogtatnak és állítólag a városházán jelentkezők a konkurrens ásványvíz-vállalatoknak a megbízottai, amelyek az erős versenytárstól akarnak így megszabadulni. Kétségtelen, hogy az Ásványvíz-üzem, amely köztudomás szerint tiszta forrásvizet használ teljesen mentesen a vízvezetéki víztől, igen jó üzlet, hiszen amellett, hogy a főváros tulajdonában levő minden vendéglő, szálló, kávéház szerződéseiben az egyik pont az, hogy csupán a Hungária-vizet tarthatja helyiségében, ezer és egy budapesti vendéglős sem akar megválni ettől a jóhírű víztől. Sőt tudjuk azt, hogy ma már az ország nagyobb városaiban teherautomobilokon viszik szét, mert a vegyi tartalmú vizet nemcsak mint borvizet, hanem mint gyógyvizet is értékelik. És amellett olcsó is. Az ajánlattevők közel százötvenmilliárdot kínálnak az üzemért a fővárosnak és pedig olyformán hogy először egy összegben ötvenmilliárdot adnak, a többi százmilliárdot pedig a befolyó haszonból törlesztenék le huszonöt év alatt. Az üzletből természetesen semmi sem lesz, éppen úgy, mint a Széchenyi-strandfürdő bérletéből. A főváros tanácsa ugyanis tisztában van azzal, hogy az üzemtovábbfejlesztéssel milyen komoly jövedelmi forrást jelent a városi gazdálkodásban, de tudja azt is, hogy az ilyen eladások ellen maga a kormány is tiltakoznék és semmi körülmények között sem engednék, hogy ilyen nagy jövedelmi forrást elvonjanak a fővárostól. Hogy ez a tiltakozás mennyire megokolt, bizonyítja az, hogy kiszámították, a forrás mint nyersérték is közel százmilliárd koronát ér. Úgy mondják, hogy a Hungária-forrás évente átlag négymillió liter vizet ad, amely huszonnégy fillérrel számítva, évente közel tízmilliárd koronát hoz. Tekintettel azonban az óriási perspektívára, ez az összeg a legrövidebb időn belül nagy mértékben meg fog nőni. Hiszen tudvalévő, hogy immár a külföld is érdeklődik a víz kiszállítása iránt és mihelyt a főváros olyan anyagi helyzetbe jut, hogy a forrás nagyobb mértékű kihasználására komoly összeget bocsáthat rendelkezésre, maholnap — és ez nem álom — talán Délamerikában is befészkeli magát a híres, Európa legnagyobb lithiumtartalmú forrásvize. — A Közmunkák Tanácsának elnöki széke. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöki széke tudvalévően már igen régen üresedésben van és bár a tanács mai vezetője, Czabalay Kálmán dr. miniszteri tanácsos, a tanács alelnöke kifogástalanul, mindenki megelégedésére vezeti az ügyeket, a kormány most már szükségesnek tartotta, hogy éppen a mai időben, mikor a fővárosban óriási építési problémák várnak megoldásra, döntésre, az elnöki szék be legyen töltve. Mindaddig, amíg Zselinszky Szilárd személyében műszaki képesítésű ember nem ült az elnöki székben, mindig jogi képzettségűekkel töltötték azt be, bár a mérnökök mindig küzdelmet folytattak, hogy ennek a legelőkelőbb műszaki stallumnak abetöltője mérnök legyen. Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi miniszternek, Herrmann Miksának mérnöki diplomája van és így a minisztertanácsban a mérnökök érdekében az állás betöltésénél talán döntő szava lehet, most fokozott mértékben remélik a mérnökök, hogy sikerrel jár akciójuk. A városházán már neveket is kolportálnak, amelyek a betöltésnél kombinációba jönnek. A mérnöki kamara elnökségének jelöltje állítóan Sándy Gyula műegyetemi tanár, mellette Hültl Dezső oitésznek és Petrovácz Gyulának a ne A TÖRVÉNYSZÉK. A Széchenyi-fürdő építése dolgában csalás bűntettéért rendelték el a bűnügyi nyomozást. A budapesti büntető törvényszéket ismét egy nagyobbszabású bűnügy foglalkoztatja. A királyi ügyészség ugyanis egy átirat alapján, amelyet Ripka Ferenc főpolgármester képviseletében Szabó Imre dr. tiszti főügyész intézett a budapesti királyi ügyészséghez, a mai napon a nyomozást csalás bűntette és csalás bűntettének kísérlete eletén elrendelte. Sztrache Gusztáv dr. főügyész az ügyről ma munkatársunknak a következő nyilatkozatot tette: — A székesfőváros törvényhatósági bizottságáiak elnöke, Ripka Ferenc dr. főpolgármester képviseletében, Szabó Imre dr. tiszti főügyész egy kimerítő átiratot intézett hozzám, melyben az 1927 márc. 9-én tartott törvényhatósági bizottságiközgyűlésen elhangzott bejelentések és felszólalások, továbbá az azok alapján fölvett jegyzőkönyvek hiteles szövegét küldötte el hozzám és megkeresett, hogy amennyiben a királyi ügyészség az eddig felszínre jutott tényállásban bűncselekmények jelenségeit észlelné, büntető eljárást tegyen folyamatba. Az ilyképp hozzám juttatott iratokat magam is áttanulmányoztam, de ezenkívül Moldoványi Géza dr. királyi ügyészségi alelnök személyében előadót rendeltem ennek az ügynek, aki a rendelkezésére bocsátott anyagot tüzetesen áttanulmányozta ésennek eredményéről nekem referált A hozzám juttatott iratok adatai alapján a nyomozást csalás bűntette és csalás bűntettének kísérlete címén a mai napon elrendeltem. A kiderített anyagban eme bűncselekmények jelenségei csakugyan fennforogni látszanak. A nyomozás foganatosítása végett a rendőrséget kerestem meg és a nyomozó hatóság részletes utasítást kapott arra, hogy milyen nyomozási cselekményeket teljesítsen. vét emlegetik. A három műszaki képesítésű jelölt mellett sűrűn hallatszik Czabalay Kálmán dr. alelnök neve is, aki közmegelégedésre töltötte be állását és — ezt a mérnökök is elismerik — mindig össze tudta egyeztetni a jogi és a műszaki érdekeket egymással Természetes dolog, hogy ezek csak kombinációk, mert végeredményben minden a kormány elhatározásától függ. Prónay Pált rágalmazásért 2500 pengő pénzbüntetésre ítélték. Prónay Pál a Világ című lap egyik tavalyi számában az időközben elhunyt Nagy Pál gyalogsági tábornokhoz, a hadsereg főparancsnokához nyílt levelet intézett, amelyben a tábornoknak tiszti parancsait személyes élű bírálattal kisérte. Azt irta, hogy a tiszti parancsok hemzsegnek a valótlan rágalmazó állításoktól s egyben megvádolja a főparancsnokot, hogy kitér az ügyek lovagias elintézése elől. Azzal fejezte be nyilt levelét, hogy Nagy Pál tábornok oldja le a kardját és kössön helyébe piszkavasat. A nyilt levélért hivatalból üldözendő rágalmazásért és becsületsértésért állott ma törvényt Prónay Pál a büntető törvényszék egyik itélőtanácsa előtt, amelyben Schadl Ernő tanácselnök elnökölt — Nem érzem magam bűnösnek, — védekezett Prónay Pál.—A Nagy Pál által kibocsátott tiszti parancsok szemenszedett valótlanságokat tartalmaznak. Hiába éltem bármiféle jogorvoslattal a tiszti parancsok ellen, nem tudtam semmiféle eredményt sem elérni, mert a titkos parancsok értelmében lovagias elégtételt nem vehettem magamnak és ha a bíróság elé hoztam az ügyet, a kötelező titoktartás mögé bújtak. Darvas János dr. védő terjesztette elő ezután avalóság bizonyítására vonatkozó indítványát. — A titkos parancsok kibocsátása után — mondja a védő — Nagy Pál felettes hatóságához, a honvédelmi miniszterhez fordultunk egy kérvénnyel, a honvédelmi miniszter azonban nem érzett magában annyi erőt, hogy hatálytalanítsa a honvéd főparancsnok rendelkezéseit Ilyen módon Prónay Pál számára nem maradt más hátra, mint a sajtó nyilvánossága. Gertin Lajos dr. ügyészségi alelnök ellenezte a valóság bizonyítását és kijelentette, hogy a honvédelmi minisztérium értesítése szerint a honvédelmi miniszterhez ebben az ügyben soha semmiféle kérvény nem érkezett. Darvas dr.: Hiába jelent valótlanságokat a honvédelmi minisztérium, mi igenis kérvénnyel fordultunk a miniszterhez, amelyre választ is kaptunk. A miniszter leplezgeti, hogy tehetetlen a honvédség főparancsnokával szemben. El kell dőlnie annak a kérdésnek, hogy van joga a bíróságnak fölülbírálni a honvédfőparancsnok ténykedéseit. Ha ez az alkotmányjogi szerv is megdől, akkor Magyarországon kész a diktatúra. A bíróság a valóság bizonyítására vonatkozó indítványt elutasította azzal a megokolással, hogy annak elrendelését sem közérdek, sem magánérdek nem okolja meg. Bettin Lajos dr. ügyészségi alelnök ezután a vádlott megbüntetését kérte. Darvay János dr. védő állott most föl, hogy a védelmet előterjessze. — Érdemben nem terjesztek elő védelmet — mondotta Darvay dr., — mert remélem, akad még bíróság, melynek lesz bátorsága arra, hogy a valóság bizonyítás■át elrendelje. Az elnök: Ezért rendreutasítom! Az ügyvéd úrnak ez a kijelentése olyan szigorú elbírálást nyerhet, hogy a törvényszék tanácskozásra vonul vissza. Hosszas tanácskozás után az elnök kihirdeti a törvényszék határozatát, amely szerint Darvayt 80 pengő pénzbírsággal sújtja és elrendeli a jegyzőkönyvi kivonatnak az ügyvédi kamarával és a büntető bírósággal való közlését. Prónay Pál szólalt most fel. — A bizonyítástól elütöttek — mondotta — s igy nem bizonyíthattam be, hogy Nagy Pál koholt és valótlan adatokat tartalmazó titkos parancsokat bocsátott ki ellenem. Egy rendszer, mely ilyen titkos rendeleteket bocsát ki, magán viseli bélyegét. A bíróság Prónay Pált rágalmazás vétségéért 2500 pengő pénzbüntetésre ítélte. Enyhítő körülménynek vette a bíróság Prónay büntetlen múltját, felindult lelkiállapotát, valamint azt, hogy az országnak súlyos körülmények között kiváló szolgálatokat tett. Ezzel szemben súlyosbító körülmény, hogy a cikk rágalmazó tényállításokon kívül becsületsértő kifejezéseket is tartalmaz. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védő fellebbezést jelentett be. Darvay dr. még kijelentette, hogy az előbbi felszólalásával a bíróság tagjait saját személyükben érinteni nem akarta, nyilatkozata önkéntes kitörés volt, mely bizonyos tényezők ellen irányult és sajnálja, hogy nem megfelelően fejezte ki magát. Ezután a bíróság Prónaynak egy másik ügyét tárgyalta. Prónay ugyanis egy hírlapi" nyilatkozatban azt mondotta, hogy a nyugatmagyarországi fosztogatások ügyében megindult eljárás során az objektíven eljáró bírót titkos maffiák befolyásolására fölváltották és az ő ügyében a bírák részrehajlóan jártak el. Ebben az ügyben a bíróság már egy alkalommal tárgyalást tartott, amikor is a valóság bizonyítását rendelte el. A mai folytatólagos tárgyaláson kihalgatták Rácz Gábor tábornokot, Eckhardt Tibort, majd Börzsönyi Béla hírlapírót, akik a nyugatmagyarországi fosztogatásokról és a fosztogatással vádolt tisztek ügyében tartott tárgyalás részleteiről tettek vallomást. — Hallottam, — mondotta az utóbbi tanú, — hogy Győrffy tárgyalásvezető hadbíró az egyik vádlottat tárgyalás közben Lacikámnak szólította és egyáltalán az egész tárgyalás olyan benyomást tett, mint egy revü. Prónay: Emlékszik tanú úr, hogy én mint sértett kénytelen voltam az egyik vádlottat rendreutasítani és pofont ígértem neki? A tanú: Emlékszem arra. Ez T. főhadnagy volt, aki sértő, szemtelen magatartást tanúsított. Az elnök- Ezért rendreutasítom. A tanú: Állok elébe. Én a főhadnagy urat sértettem meg. Az elnök: Ezért újra rendreutasítom! Darvay dr. védő kérésére a bíróság a bizonyítás kiegészítését rendelte el és a tárgyalás folytatását e hónap 29-ére halasztotta. 15