Budapesti Hírlap, 1927. május (47. évfolyam, 98–122. szám)

1927-05-18 / 112. szám

12 SZÍNHÁZ és mozi. Budapest, szerda, 1927 május 1I. Színházak: Operaház: Traviata (7). (Bérletszünet 50. sz.) Nemzeti Színház: Te csak pipálj, Ladányi. (V*8). Nemzeti Színház Kamara Színháza: Tanneri John házassága, (V58). Városi Színház: Az erdészlány (Vs8). Vígszínház: A világbajnok (V18). Magyar Színház: Csókról-csókra (V58). Király Színház: Aranyhattyú (V18). Fővárosi Operett Színház: A zebra (9). Belvárosi Színház: Az ügyvéd és a férje (8). Andrássy-úti Színház: Az utolsó lord (Biller Irén, Csortos Gyula), Magyar Páva, Rajta­rajta, Szegény Hannibál, A singapuri ke­selyű, Békeffi konferál, Eggert Mária éne­kel, Radó magánszáma. (Előadások kezdete fél 9 órakor, vasárnap délután fél 4 órakor.) Varieték: Royat Orfeum. Világvárosi varieté műsor. — Power, táncoló, vívó, katonai és akrobata mutatványokat produkáló elefántjai. — A két Dewers. — Miss Arizona miniatűr re­­vüje. — Fritchie. — Lya Broadway. — Rott Sándor, a Kis Komédia igazgató művészé­nek vendégszereplése, egy nagyszerű bohó­zatban. — Dénes Oszkár. — Sárossy Mi­hály. — Előadás kezdete 8 órakor. Minden vasárnap és ünnepnap délután fél 4 órai kezdettel előadás, mérsékelt helyárakkal. Terézkörúti Színpad: Nagy Endre, Salamon Béla. „Lélekidomár". „En garde". „Abimé­­lek“. „Pipi". „Főrendek". „Képviselő tan­folyam". „Házasságlevél". „Vogmuc ha­lála". „Náczi bácsi". „Csak finoman". „Új vállalat". Előadások kezdete fél 9 órakor. Reketov Cirkusz a nagy májusi műsor na­ponta este 128 órakor. Csütörtök és szom­bat d. u. 4 órakor fél helyárak. Vasár- és ünnepnap d. u. 4 órakor előadás. Délután és este egyenlő műsor. Diavolo vendégjá­téka. Mozik: FILMPALOTA, a keleti pályaudvar LIPITOL mellett (Telefon: József 43—37). ■—* Lesz maga juszt­y is az enyém! (Filmszkeccs. Főszerepben: Szokolay Olly, Eisemannn, Radó Sándor). — Varsótól Sang­­hajig (Repülőgépen forrongó Kínán keresz­tül, 6 felv.) — Fox és Magyar Híradó. Előadások kezdete: fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. (Üllői út és József­ körut­i sarok. Telefon: J. 389—88, J. 395—84). A reklámfeleség. (Vígjáték, 8 felvonásban. Főszerepben: Leey Parry.) — Leányok vigyázzatok. (Harc a leánykeres­kedelem ellen, 8 felv. Főszereplő: Rudolf Klein Rogge.) Előadások kezdete: hétköz­nap fél 6, fél 8 és fél 10 órakor; vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. ég­ Éj (VI., Teréz­ körút 28. Jegyrendelő 1t telefon: Lipót 982—82). Leányok pl vigyázzatok. (A lélek kalózai.) Pá­lyadíjas nagy film, főszerepben Rudolf Klein Rogge, Miss Nobody. — A csibészkisasszony. (A Metró filmgyár nagy vidám kalandorregénye, 8 felvonásban. Főszerepben: Anna Q. Nilsson.) Előadások kezdete: hétköznap 4, 6, 8 és 10 órakor; vasár- és ünnepnap egynegyed 4, 5, há­romnegyed 7, fél 9 és 10 órakor. F­ÓRUM FILMSZÍNHÁZ: tv. ker. Kossuth Lajos­ utca 18.) (Semmelweis-utca sarok). Jegyelővétel délelőtt 10 órától egész nap. Telefon: Teréz 274—37, T. 274—38). Atlantis (Pierre Benoit világhírű regénye. A főszerepben: Jean Angelo). — Esküvő a víz alatt. (Burleszk két felvonásban). — Ferencváros és Hungária mérkőzés és egyéb sportesemények. — Magyar és Gaumont híradók. Előadások kezdete: hétköznap 5, negyed 8 és fél 10 órakor; vasárnap 4, 6, 8 és 10 órakor. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ­I Do­hány-utca és Nyár­ utca sa­rok. Telefon: ( 440—27) .4 reklámfeleség. (Vígjáték: 8 felvonásban. Főszerepben: Leey Parry) — Leányok vi­gyázzatok. (Harc a leánykereskedelem ellen 8 felvonásban. Főszereplő: Rudolf Klein Rogge.) Előadások kezdete: hétköznap fél 5, egynegyed 7, 8 és 10 órakor; vasárnap ne­gyed 4, 5, háromnegyed 7, fél 9 és 10 óra­kor. PALACE-FILMSZÍNHÁZ (Newyork-palotával szemben. Jegyrendelés: József 365—23). Végzetes éjszaka. (Egy tiszta asszony kál­váriája, 7 felvonásban. Főszerepben: Helene Chadwick és Huntley Gordon). Warrington asszony parfümje. (Lupu Pick detektiv­­filmje, 7 felvonásban. Főszerepben: Stuart Webbs.) Előadások kezdete: hétköznapo­kon fél 6, háromnegyed 8, 10 órakor; va­sárnap és ünnepnapokon fél 4, fél 6, há­romnegyed 8 és 10 órakor. FILMSZÍNHÁZ (VI. ker., Nagy­mező­ utca 22—24. szám. r Re­­naissance-palota. Telefon: Te­réz 220—98 és Teréz 292—50. Jegyelővétel: délelőtt 11-től 1 óráig). A kis gentleman. (A francia Albatros gyár remeke, 7 felvonás­ban. Főszerepben: Jean Forest). — Sheriff az ördögök között. (Fred Thomson és Sil­ Ver King attrakció, 6 felvonásban.) Híradók. Előadások kezdete: hétköznap fél 6, fél 8,­­ fél 10 órakor; vasárnap fél 4, fél 6, fél 8­­ és fél 10 órakor. KAMARA Budapesti Hírlap 1927 május 18. Ti 12­. sz.) OMNIA (Telefon: József 301—25), Atlantis. Pierre Benoit világhírű regénye filmen II. részben, 16 felvonásban. Mindkét rész egy előadásban. Főszereplők: Stacia Kapier­zowska és Jean Angelo. — Híradók. Elő­adások kezdete hétköznapokon: 6, 8 és 10 órakor, vasárnap és ünnepnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. (Telefon: József 118—94). A kék sas. (Két hős harca egy leányért, 6 fejezetben. Főszereplők: George O'Brien és Janet Gaynor.) — Rolf. (Egy hős kutya története, 6 felvonásban. Főszereplő: Rolf a farkaskutya.) Az előadás keretében fellép Sebő Miklós dalénekes Buday Dénes da­laival. Előadások kezdete mindennap fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. RÁNIA­(Rákóczi-út. Tét: József 460—45 és József 460—46). Attrakció: Fox Mű­sort A kék sas. (Két hős harca egy leányért, 7 fejezetben. A főszerepekben: Georg O'Brien és Janet Gaynor). Rolf, egy hős kutya története, 6 fejezetben. Megboldo­gult nagyságos úr! (Fox burleszk, 2 felvo­násban). Híradók. Előadások kezdete: hét­köznap 5, negyed 8, fél 10 órakor; vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6, fél 8, és fél 10 órakor. FILMSZÍNHÁZ, VL ker., Teréz körút 60. szám. A nyugati pálya­­udvarral szemben. (Telefon: Li­pót 921—32 és Lipót 921—33. Pénztárnyitás délelőtt 11—1-ig és délután 4 órától. Magyar Híradó és Felvé­telek a gyermeknapról, áfa híradó: Tinta Matyi: Bécsi lányok. (Két szerelmes szív édes-bús egymásratalálásának regénye. A főszerepben: Mády Christians. Ennek a békebeli bécsi történetnek a kísérőzenéjét az elmúlt évek legdivatosabb operettjeiből válogattuk össze). Varsó—Shanghai. (Egy újságíró útja Szibérián és a Góbi sivatagon keresztül a forrongó Kínába. A magyarázó szöveget Nádas Sándor írta. A zenekart ve­zényli Stephanides Károly zeneigazgató. Előadások kezdete: Hétköznapon (a csü­törtöki premier napján is) fél 6, fél 8 és fél 10 órakor; vasárnap háromnegyed 4, háromnegyed 6, 8 és 10 órakor. IVOYAL APOLLO/­U FŐVÁROS. — Amikor sürgős szükség van a tiszti­orvosra, Sipőcz Jenő dr. polgármester ren­deletet adott ki, amelyben felhívja az elöl­járókat, hogy az elöljáróság kapusai állan­­­dóan tartsák kifüggesztve a kerületi tiszti­orvosok lakásjegyzékét és halaszthatatla­nul sürgős esetekben adják át a feleknek az illetékes tisztiorvos pontos címét még akkor is, ha hivatalos órán kívül keresik a felek a tisztiorvost. — Lakatosok küldöttsége a polgármes­ternél. A lakatosok és a hozzájuk tartozó rokonszakmák negyventagú küldöttsége ke­­reste fel ma délelőtt Sipőcz Jenő dr. pol­gármestert Sajó János ipartestületi elnök, törvényhatósági bizottsági tag vezetésével. A küldöttség szónoka elpanaszolta, hogy a kislakásépítkezéseknél a nagybankok kiját­szák a szerződést és olyanoktól érkeznek ajánlatok lakatos és tűzhelymunkákra, akik soha lakatosmesterséget nem űztek és akik lehetetlen árakon kínálják a munká­jukat. Sipőcz Jenő polgármester válaszá­ban megígérte, hogy az ajánlatok felbon­tásánál és a döntésnél ügyelni fognak arra, hogy a szerződéseket megtartsák. — Az autóbusz-bizottság ülése. Az autó­buszüzem ellenőrzésére és felügyeletére ki­küldött bizottság pénteken, május 20-án délelőtt 11 órakor tartja legközelebbi ülé­sét Lobmayer Jenő tanácsos elnöklésével. A budai hegypálya és az autóbuszüzem 1928. évi költségelőirányzatán kívül tár­gyalni fogják az autóbuszüzem tavalyi zárómérlegét és eredményszámláját. Ugyan­csak a pénteki ülésen kerül szóba a széna­­téri, illetve az óbuda-köztemetői új járatok megindításának terve és ezzel kapcsolatban egy kis RÁBA-autó megvétele, amelyre a járatok megindításához szükség lenne. Tárgyalják továbbá a nyári éjszakai jára­tok ügyét, amelyek a tavalyihoz hasonlóan a Rákóczi-úton, Nagykörúton át a Blaha Lujza-tér és az Angol-park között, továbbá a Krisztina-térig közlekednek. Végül a Vörös Kereszt-kórházi autóbuszjáratok át­szálló jegyeinek díjleszállítását és a csil­laghegyi autóbuszjáratok engedelmének át­ruházását fogja tárgyalni a bizottság. *_____ TÖRVÉNYSZÉK. Rágalom vagy pletyka. Tavaly augusztus havában történt, hogy Csobaji József földbirtokost az ablakon keresztül orozva agyonlőtték. A gyilkos­sággal vádolt embereket e hónap 23-án fogja felelősségre vonni a nyíregyházi tör­vényszék, a tragikus esetből azonban egy rágalmazási per is kihajtott, melyet ma tárgyalt Czukor József dr., a budapesti büntetőjárásbíróságon. A vádlott Hellen­berg Árpád dr. ügyvéd, akit az elhunyt földbirtokos testvére, Csobaji Gyula jelen­tett föl rágalmazásért, de az eljárás során az ügyvéd ugyancsak rágalmazásért viszon­­vádat emelt Csobaji ellen. Csobaji Gyula panaszához az anyagot egy bírósági jegyzőkönyvből mentette. Pándi József csendőrtiszthelyettes ugyanis a nyíregyházi törvényszék vizsgálóbírája előtt azt vallotta, hogy Hellenberg Árpád neki azt mondotta, hogy Csobaji Józsefet Csobaji Gyula ölette meg Mihály nevű ko­csijával, hogy bátyja vagyonát megkapa­rintsa. Hellenberg kijelentette, hogy az inkri­minált kijelentést nem tette meg. Elmondta, hogy a Csobaji-családot éveken keresztül képviselte és amikor Csobaji Józsefet a gyilkos golyó leterítette, Csobaji Margit és Gyula felkeresték őt, hogy a hagyaték ügyében csináljon közöttük egyezséget. — Egy alkalommal Csobaji Margit tele­fonon közölte velem — úgymond az ügyvéd — hogy borzasztó dolgokat hallott. Azt beszélik, hogy Csobaji Józsefet Csobaji Gyula ölette meg. Én erről értesítettem Csobaji Gyulát és figyelmeztettem, hogy végére kell járni az ilyen híreszteléseknek. Vagy jelentkezzék a vizsgálóbírónál, s mondjon el mindent, amit tud, vagy pedig ha másképpen nem megy, indítson rágal­mazási pert nővére ellen. Védekezése további során előadja az ügyvéd, hogy tudomása szerint a két test­vér a leggyűlölködőbb viszonyban élt egy­mással és ő mindig azon volt, hogy az ellentéteket elsimítsa köztük. Egy ideig Csobaji Gyulát és Margitot közösen kép­viselte, később lemondott Csobaji Gyula képviseletéről. Múlt év november végén történt, hogy két csendőr kereste fel őt budapesti lakásán, s nála, mint a család volt ügyvédjénél, érdeklődtek a nyomozás ügyében. Szóba került az, hogy két föld­­művest gyanúsítanak a gyilkossággal, a gyanúsítottak azonban nem akarnak beis­merő vallomást tenni. — Arra a kérdésemre — folytatta vallo­mását Hellenberg ügyvéd — hogy tulaj­donképpen kire gyanakszanak, a csend­őrök — akikkel külön-külön és mindig két tanú jelenlétében beszéltem — azt a választ adták, hogy mindenkit gyanúsíta­nak. Majd szóbahozták, hogy az elhalt­nak a testvéréről is sok mindent beszél­nek az emberek. Én figyelmeztettem őket, hogy intelligens emberről van szó, és csak súlyos bizonyítékok mellett lehet komo­lyan fellépni ilyen esetben, egyúttal kije­lentettem azt is nekik, hogy minden­esetre módjuk van megállapíthatni azt, vajjon kinek volt az érdeke megölni Cso­baji Józsefet, ki volt vele ellenséges vi­szonyban. A járásbíró ezután azt a feljelentést is­mertette, melyben az ügyvéd viszonvádat emel Csobaji Gyula ellen. Ennek a vádnak az alapja is a bűnügyi vizsgálat anyagából való. A vizsgálati iratok közt ugyanis há­rom névtelen levél van, melyek Csobaji Gyulát vádolják a gyilkossággal. Csobaji Gyula, amikor a névtelen leveleket a nyír­egyházi törvényszék vizsgálóbírája fölmu­tatta neki, kijelentette, hogy a leveleket vagy Hellenberg Árpád dr., vagy Kállai Angéla írta. Csobaji Gyula a viszonvádra megjegyzi, hogy az inkriminált vallomást valóban megtette. Hellenberg ügyvédnek a védeke­zése során elhangzott vallomására pedig megjegyzi, hogy az ügyvéd sohasem volt barátja a Csobaji-családnak, ellenkezően, néhai bátyja úgy félt tőle, mint a tűztől. Éppen csak az apró ügyek elintézését bíz­ták rá. Elmondja ezután Csobaji, hogy Hellen­berg ügyvéd ötszázmillió korona ügyvédi költséget követelt tőle, majd négyszázmil­lióra szállította le a követelését. Ügyvéd­ismerősei, akiknek ezt elmondotta, abszur­dumnak jelentették ki a követelést, ő mind­­azáltal két vagon búzát ajánlott föl neki s amikor ezt nem fogadta el, megvonta tőle a képviseletet. —­ Ki kell jelentenem. — mondja Cso­k Izgatás a tisztviselőosztály ellen. Zala­szentgróton a tűzoltók majálisán két tár­saság összekülönbözött a­ cigányon. Sztró­­kay főjegyző német nótát huzatott, Schäffer Jenő cipész és testvére István magyar nó­tát akart hallgatni. Feleselés közben Schöf­­fer odakiáltotta a főjegyzőnek: — A tisztviselőknek persze telik. Egy liter bort rendelnek, nekünk három deci is elég. — Kommunista! — vágott vissza fi fő­jegyző. — Nem vagyok kommunista, hanem köztársasági párti vagyok, éljen a köztár­saság! — rikoltott Schäffer. Még egy csomó sértés röpködött a két asztaltársaság közt, aztán befejeződött a vita. A főjegyző­­följelentésére Scháffer Jenő és testvére a tisztviselőosztály, valamint a királyság intézménye ellen való izgatás és rágalmazás miatt kerültek a­­vádlottak padjára. A zalaegerszegi törvényszék Scháffer Je­nőt héthavi fogházra, Scháffer Istvánt pe­dig háromheti fogázbüntetésre ítélte. A győri tábla csak rágalmazásban mondotta ki bűnösnek Schaffer Jenőt, az izgatási vá­dak alól felmentette és tizennégy napi fog­házbüntetéssel sújtotta. A tábla ítéletének megokolása szerint a bizonyítás kiegészí­tése során tett vallomásokból nyilvánvaló, hogy a tisztviselőkre vonatkoztatott kije­lentéseket csak köztisztviselők hallották, őket pedig a saját osztályuk ellen izgatni nem lehet. A bejelentett semmiségi pana­szok ma kerültek a királyi Kúrián Ráth Zsigmond dr. kúriai másodelnök tanácsa elé, ahol Polgár Viktor dr. koronaügyész­­helyettes és Sebestyén Ernő dr. felszólalása után a Kúria a következő érdekes és elvi jelentőségű ítéletet hozta: A Kúria az alsóbíróságok ítéletének a megsemmisítésével Schaffer Jenőt rágalma­zásban és a tisztviselőosztály elleni izgatás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért egyhavi fogházbüntetésre ítélte. A királyság intézménye elleni izgatás vádja alól Schaf­fer Jenőt a Kúria fölmentette és Schäffer István teljes felmentését is helybenhagyta. Az ítélet megokolásában a Kúria kifej­tette, hogy ha nincs is tényként megálla­pítva, hogy a tisztviselőosztályra vonatkozó izgató kijelentéseket a tisztviselőkön kívül más is hallotta, kétségtelen, hogy ezeket a nyilvánosan tett izgató kijelentéseket más is hallhatta és ezzel­­az izgatás tényálladéka megvalósult. A királyság intézménye elleni izgatás bűncselekményét azért nem lehet megállapítani — szólt a megokolás — mert a megtett kijelentésekből hiányzik a politi­kai célzat és e nélkül a tisztán indulatból tett kijelentés nem tekinthető a király in­tézménye elleni izgatásnak. — Meggyilkoltatta az urát. Pesterzsébet­ben történt. Greller Mihályné elh­ározta, hogy elteszi lábától az urát, egy Brutális szobafestőt, aki minden keresetét elitta. De gonosz elhatározásához nemcsak ez adta neki az ötletet. Legfőképpen azért akart megszabadulni az urától, hogy zavartala­nul élhesse világát szeretőjével, Kovács Ist­vánnal. A tervbe beavatta Kovács Istvánt is, aki örömest járult hozzá. Ámde egyi­küknek sem volt bátorsága a gyilkosságra. Fogtak tehát egy fiatal kőmívessegédet, Lucska Gusztávot, akinek füt-fát ígértek, ha Gröllert megöli. — Ha elteszed láb alól, — mondotta neki az asszony —, nem kell majd házbért fizet­ned, ingyen lakást, bútort adok, a tied lesz az uram órája, aranylánca, minden ruhája és a hegedűje. Lucska azonban nem akart kötélnek állani. Az asszony és a szeretője tovább biztatták, újabb és újabb tervekkel és ígé­retekkel állottak elő s rábeszélésükkel végre is levették a korlátolt elméjű legényt a lábáról. Egy este, mikor Gröller részegen tért haza pincelakásába, az asszony egy nagy zsebkést nyomott a sok rumos­ teától bajt , hogy Hellenberg dr. bátyám halála óta soha semmit sem tett. Elvesztettem véig szemben a bizalmamat, mindig bizalmas tárgyalásokat folytatott ellenfeleimmel. Ő vetette föl azt a dolgot, hogy szegény bol­dogult bátyámmal gyűlöltük egymást. Mindaddig, míg Hellenberg ezt fölszínre nem vetette, erről a gyűlöletről semmit sem tudtam. Hellenberg dr. valamit közbeszól, mire a bíró figyelmezteti, hogy ha nem marad nyugodtan, kiküldi a teremből. Csobaji jogi képviselője, Palotai Kovách Károly dr. kormánytanácsos újabb vádat emel Hellenberg dr. ellen azért, mert töb­bek előtt annak a gyanújának adott kife­­­jezést, hogy ő gyilkoltatta meg a bátyját. A bíró a vádat elutasította, mert a most tárgyalás alatt­ lévő üggyel nem egyesít­hető. Palotai Kovács dr. ezután Pándi csendőr­tiszthelyettes kihallgatását kéri. A bíró úgy határozott, hogy elkéri a nyíregyházi tör­vényszéktől az iratokat, s csak azután fogja eldönteni, hogy szükség van-e Pándi csendőr kihalgatására vagy sem. A tárgya­­lást ezután elhalasztották.

Next