Budapesti Hirlap, 1927. június (47. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-08 / 128. szám

TO127 junios 5. 7128. sz.­ Budapesti Hírlap Varsóban agyonlőtték az orosz szovjet követét. A cári család halálos ítéletét ő írta alá. Varsóból politikai gyilkosság híre érke­zik. Egy fiatal orosz diák agyonlőtte az orosz szovjet követét, aki éppen el akart utazni a városból. A távirat, amely erről a gyilkosságról beszámol, azt mondja, hogy a diák ,,ideális okokból“ követte el a me­rényletet. Mi lehet ez az ideális ok, könnyű kitalálni: az a meggyőződés, hogy a bolu­­sevikok tönkretették Oroszországot és az a hit, hogy a megsanyargatott hazának és orosz népnek használ az, aki az orosz élet intézőinek számát apasztani igyekszik. Mindössze tizenkilenc éves a merénylő, akinek ki tudja, mily szörnyű családi szen­vedések emléke nyomta kezébe a gyilkos fegyvert és a vörösök mely gazságát akarta ezzel megboszulni. A tragédiáról a követ­kező távirat szól: Varsó, jún. 7. (Lengyel Távirati Iroda.) A varsói fő­­pályaudvaron ma délelőtt 9 óra 50 perckor megjelent Wojkow szovjetoroszországi kö­vet, hogy a Moszkvába induló vonalon el­kísérje Rosengolz londoni orosz ügyvivőt. Wojkow a követség titkárával, Ladunnal együtt a perronon sétálgatott, amikor egy fiatalember hirtelen hozzájuk lépett és re­volveréből többször rálőtt Wojkowra. Az egyik lövés Wojkow tüdejét találta. Igen súlyos állapotban a Jézus-kórházba szállították, ahol Zaleski külügyminiszter és Przezdziecki államtitkár nyomban a hír vétele után meglátogatta a követet. A súlyosan megsebesült szovjet követ alig egy órával a merénylet után, 10 óra 45 perckor meghalt. A merénylő, akit letartóztattak, orosz diák, a vilnai orosz társaság gimnáziumá­nak nyolcadik osztályába jár. Neve Boris Sofronovics Koverda, tizenkilenc éves. Apja orosz katonatiszt volt. Koverda néhány nap­pal ezelőtt érkezett Varsóba és vízumot kért Oroszországba, ezt azonban megtagadták tőle. A rendőri nyomozás megállapította, hogy tettét ideális okokból követte el. A merénylet hírére Varsó város kor­mánybiztosa, Jaroszewicz, a bírói vizsgáló­­bizottság vezetőjének és nagyszámú csend­őrnek és rendőrnek kíséretében azonnal a pályaudvarra ment. Varsó, jún. 7. (Wolff.) Moscziczki, a lengyel köztársa­ság elnöke, a szovjetunió központi végre­hajtóbizottságának elnökéhez táviratot in­tézett, amelyben őszinte részvétét fejezi ki Vojkov köve meggyilkolása miatt. Zaleski lengyel külügyminiszter ugyancsak táv­iratot küldött az orosz külügyi népbiztos­ságnak, amelyben a lengyel kormány és a lengyel nemzet benső részvétét tolmácsolja. Berlin, jún. 7. (Tudósítónk telefonjelentése.) Varsóból jelentik a B. T.-nak. A varsói orosz követ gyilkosa, mint megállapították, a vilnai orosz gimnáziumnak növendéke, aki pün­kösdi szabadságára jött Varsóba. Egyes varsói körökben viszont azt állítják, hogy csak azért jött Varsóba, hogy rég megál­lapított tettét végrehajtsa. Vilnában ugyanis egy ó-orosz bizottság működik, amely tisztán tanulókból áll. A gyilkosság elkövetője a lövések után hangosan kijelentette: — Ez büntetés az internacionalista Oroszországért, mi mindnyájan nemzeti Oroszországot akarunk. A lengyel kormány láthatóan igyekszik azon, hogy a gyilkoság a lengyel-orosz vi­szonyra ne tegyen kedvzőtlen hatást, mégis lehetséges, hogy a most Oroszor­szág és Lengyelország között folyó tárgya­lások vagy megszakadtak, vagy legalább­is rövid ideig szünetelni fognak. Varsó, jún. 7. (Lengyel Távirati Iroda.) Vojkov szovjet­orosz követ ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban megjegyzik, hogy a lengyel hatóságok annak idején javaslatot tettek a követ személyének védelmére. Vojkov azonban határozottan visszautasította ezt az ajánlatot. A varsói szovjetkövetség soha­­sem értesítette a lengyel hatóságokat tiszt­viselőinek elutazásáról vagy pedig a szov­jetköztársaság képviselőinek lengyel terü­leten történő átutazásáról. Rosengolz orosz kereskedelmi ügyvivő átutazásáról sem értesítette a szovjetkövetség a lengyel ható­ságokat. Az áldozat a cári család hóhéra volt Paris, jun. 7. A Ten­ps Vojkov varsói szovjetkövet meggyilkolása alkalmából a következőket közli: Vojkov harminchét éves és egy tanító­nak a fia volt. Forradalmi összeesküvés­ben való részvétel miatt a háború előtt Oroszországot el kellett hagynia, Svájcba menekült és Genfben folytatta tanulmá­nyait. Kezdetben a szociáldemokrata párt menseviki jobbszárnyának a híve, később azonban egyik leglelkesebb terjesztője lett Lenin eszméinek. A forradalom után Le­nin a jekaterinenburgi kormányzóság szov­jet­ végrehajtóbizottságának elnökévé ne­vezte ki. E minőségében 1919-ben Vojkov írta alá a cári család halálos ítéletének végrehajtására szóló parancsot. 1923-ban Vojkovot a kanadai kereskedelmi szovjet­küldöttség fejévé nevezték ki, kinevezését azonban meg kellett semmisíteni, mert Kanadában tiltakozás hangzott el a cári család halálos ítélete végrehajtójának ki­küldetése ellen. Algírban is dolgoznak a kommunisták. Franciaország moszkvai követe Párisban termett. Paris, jun. 7. Morineaux algíri követ a kamarában részletesen ismertette, mit végzett Francia­­ország Algírban. Kijelentette, hogy a kom­munista propaganda ellenére is­ a bennszü­löttek lojálisan viselkednek. Hangoztatta, hogy a lakosságot meg kell védeni ezzel az áldatlan­­propagandával szemben. Ezzel a hírrel összefüggésben, de még inkább a moszkvai kormány mindenfelé el­érő kezemusskájára való figyelemmel, nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak a má­sik párisi jelentésnek, hogy Franciaország moszkvai követe Parisba érkezett. Nyilván kormánya hívására és bizonyára nem vé­letlenül éppen akkor, amikor Csicserin Ber­linben időzik. Bölcs Kató Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs RÁDIÓN egymaga mos! Vigadva él Bölcs Kató, mert RÁDIÓN kapható. Nem fárad a rumplizással, dörzsöléssel, sulykolással! Mossunk így: A RADIONT hideg vízben oldjuk fel, Ebbe már ázott ruhát tennünk kell, Főzzük ki 20 percen át, s öblögessük a ruhát A dörzsölés és sulykolás nehéz munka, nagy kínlódás. Ruhát ront a, árt a kéznek, ellensége fehérnépnek ! De aki RADION-nal így mos, ruhának, kéznek megváltást hoz! RADION nem tartalmaz maró vagy más ártalmas anyagot. Teljesen klórmentes és a forralásakor keletkezett oxigén fehérít. _______Kíméli a ruhát!_______ Kérjen ingyenmintát a gyártól. Hutter József Szappangyár Olajipar Rt., Budapest, VII., Erzsébet*körút 6. szám, Telefon­ I. 461*92. Jugoszlávia megszakította Albániával a diplomáciai viszonyt. A jugoszláv követ elhagyta Albániát. — A szakítás oka, hogy a letartóz­tatott Gyuraskovicsot az albán kormány nem bocsátotta szabadon. — Olaszország békéltető kísérlete eredménytelen volt. — Mindkét állam a Népszövetséghez fordul? — A jugoszláv követ elutazott Tiranából. Amitől napok óta tartani lehetett, elkö­vetkezett. Jugoszlávia megszakította Albá­niával diplomáciai viszonyát s a jugoszláv követ egész személyzetével és irattárával elutazott Tiranából Cattaróba s onnan Belgrádba. A már napok óta kiélesedett jugoszláv-albán ellentétnek békés megol­dás helyett ez lett a vége. A diplomáciai viszony e megszakításá­nak az előzménye röviden az, hogy az albán kormány Gyuraskovicso, Jugoszlávia albániai követének hivatalnokát letartóz­­totta, mert Gyuraskovicsról kiderült, hogy Jugoszlávia javára kémkedett. A jugoszláv külügyminisztérium igen éles jegyzékben követelte Gyuraskovics szabadonbocsátását. A jegyzéknek ultimátum jelleget adott, hogy negyvennyolc órás hatáidőt szabott a szabadonbocsátásra. Ellenkező esetben pedig a diplomáciai viszony megszakításá­val fenyegetőzött. Az albán kormány azonban az ultimá­tumnak nem tett eleget. És pedig azzal a megokolással, hogy egyfelől Gyuraskovics albán állampolgár és így még ha idegen állam szolgálatában áll, sem élvezheti a területenkívüliség jogát, — másfelől, mert hivatalosan nem volt tudomása arról, hogy Gyuriskevics valóban a jugoszláv követség alkalmazottja. Ez a megokolás jogászi szempontból az albán kormány ja­vára látszik billenteni az igazság mérlegét. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az albán-jugoszláv ellentét ennél a pillanatnyi esetnél sokkal régibb keletű s a két állam viszonya már hóna­pok óta meglehetősen feszült volt az albán-olasz tiranai paktum miatt, amely­ből kifolyóan tudvalévően Róma és Belg­­rád között is éles ellentét robbant volt ki. Az albán-jugoszláv diplomáciai viszony megszakításának tehát ..mélyebbre nyúló háttere van s ezért komolyságát nem is lehet kétségbevonni. Minden azon múlik, hogy a Gyuraskovics-esetnek mondhatni történelmi előzményeit fel akarják-e fris­síteni. Belgrádban, úgy látszik, megoszla­nak a vélemények és mindenesetre meg­nyugtató, hogy vannak hangok, melyek Albánia álláspontjának a jogosságát nem is vitatják. Maga Cena bég, Albánia belg­rádi követe is még mindig reméli a sima elintézést. Olaszország álláspontja e pilla­natban még ismeretlen, de mindenesetre figyelemreméltó, hogy Olaszország napok­kal ezelőtt interveniált a békés kiegyenlí­tés érdekében. Nyilván ilyen közvetítésre vall az is, hogy a belgrádi olasz és angol követ új­ból felkeresték a jugoszláv külügyminisz­tert s valószínű, hogy Franciaország köz­belépése sem marad el, így talán nem is fog sor kerülni arra, hogy a Népszövetség júniusi tanácsülése foglalkozzék e legújabb konfliktussal, jól­lehet — s ez fölötte érdekes­ — mindkét érdekelt fél máris kérte a Népszövetség beavatkozását. Ez a kérelem természetesen csak a mos­tani Gyu­raskovics-affré eldöntésére vonat­­kozhatik, mert Olaszország előző tiltako­zása után nem valószínű, hogy a most esedékes konkrétummal összefüggésben megkíséreljék a sokat vitatott tiranai al­bán-olasz paktum megvizsgálását is. Belgrád, jun. 7. Tekintettel arra a körülményre, hogy az albán kormány nem helyezte szabadlábra a jugoszláv követség tolmácsát, a jugo­szláv követ a követség személyzetével és irattárával együtt elhagyta Tiranát. Belgrád, jún. 7. A Politika értesülése szerint Sakovics jugoszláv követ szombat délig nem kapott választ a jugoszláv kormány jegyzékére s miután az albán kemény estig sem vála­szolt, a jugoszláv követ a követség egész személyzetével Durazzóba utazott, ahonnan a Beograd nevű gőzösön Kabaréba uta­zott. Albán hivatalos közlés az incidensről. Róma, jun. 7. Az albán sajtóiroda a következő jegyzé­ket küldödé a Stefani-irodának, a Jugo­szláviával való incidens megvilágítására: A durazzói hatóságok május 27-én ház­kutatást tartottak Gyuraskovics Vuk albán állampolgár lakásán. Gyuraskovicsnál kom­­r­omittáló iratokat találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy az állam biztosságára ká­ros tevékenységet fejtett ki. A kompromit­táló iratok lefoglalása után az ügy az ille­tékes igazságügyi hatóságok döntése elé került. A tiranai jugoszláv követ az albán hatóságok eljárása után lépéseket tett az albán külügyminisztériumnál Gyuraskovics szabadlábra helyezése érdekében, azt hoz­ván föl okul, hogy Gyuraskovics a jugo­szláv követség alkalmazottja. Ezt a meg­­okolást az albán kormány annál kevésbé fogadthatja el, mert sohasem közölték vele, hogy Gyuraskovics valamilyen hivatalos ténykedést fejt ki; másrészt pedig, még ha tudomást is szerzett volna arról, akkor sem élvez egy egyszerű albán polgár terü­­letenkívüliségi jogokat, csak azért, mert alkalmazottja egy Tiranában székelő kül­földi követségnek. A jugoszláv ügyvivő heveshangú tiltakozó jegyzéket intézett az albán külügyminiszterhez, amelyben az al­bán kormány eljárását duruzm­al, és a nem­­zetközi joggal ellenkezőnek minősíti. Az albán kormány ezek után kötelességének tartotta a jugoszláv követett arra figyel­meztetni, hogy levele nem járul hozzá az albán kormány békés szándékainak meg­valósításához. Egyidejűen a belgrádi ügy­vivő révén az albán köztársaság elnöke személyes üzenetet küldött a jugoszláv kül­ügyminiszternek, amelynek békés hangja és tartalma azonban, sajnos, meddő ma­radt. Kénytelenek voltunk fájdalmas meg­lepetésként tudomásul venni, hogy a bel­grádi kormány követeli ügyvivőjének és a követség személyzetének elutazását és út­levelei láttamazását. Az albán kormány több mint 48 órán keresztül hiába kísér­tette meg a jugoszláv szomszédos állam kormányát elhatározásának visszavonására bírni, míg végre ma délben minden nekik járó tiszteletadás mellett kikísértette a du­razzói hajóállomáshoz a jugoszláv követ­ség tagjait. Az albán kormány a Nemzetek Szövetségének titkárához fordult és közölte vele a föntemlített tényeket. 7

Next