Budapesti Hirlap, 1927. június (47. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

4 A Peter-ügy egy pártközi értekezleten. Zsitvay Tibor a képviselőház elnöke annak a kérdésnek megvitatására, hogy a Pet­er Károly ellen bejelentett összeférhe­tetlenségi eset az állandó, vagy pedig kü­lön ítélőbizottság elé tartozik-e, ma dél­előtt pártközi értekezletet hívott össze. Megjelentek Wolff Károly, Rassay Károly, Rubinek István, Farkas István és Pakots József. Az elnök ismertette a tényállást s rámutatott arra, hogy a házszabály eb­ben az esetben nem tartalmaz pontos ren­delkezést, hanem az elnöknek kell javas­latot tenni a Háznak, a követendő elj­árás tekintetében. Azt indítványozza tehát, hogy mondja ki a Ház, hogy ebben és a hasonló összeférhetetlenségi esetekben az összeférhetetlenségi állandó bizottság le­gyen hivatott az ügyet előkészíteni, az ítéletet pedig az összeférhetetlenségi zsűri hozza meg. A pártközi értekezlet az elnök javaslatát egyhangúlag elfogadta. Felsőházi elektorok* A pécsi királyi közjegyzői kamara felső­házi elektor választó közgyűlését május 29-én tartotta meg és elektorokul Rasa Ernő dr. kormány főtanácsos, szigetvári és Kasza Sándor dr. marcali királyi közjegy­zőket választotta meg. A munkásbiztosítási javaslat a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártban. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt m­a este ülést tartott Zichli János gróf elnök­­lésével. A pártértekezleten megjelent Tass József népjóléti és munkaügyi miniszter, Dréhl Imre államtitkár kíséretében, és ott volt a pártnak majdnem valamennyi kép­viselőtagja. Zichy János gróf elnöki meg­nyitója után Frühwirth Mátyás képviselő, a munkásbiztosítási javaslat parlamenti előadója, ismertette a javaslat főbb rendel­kezéseit, kiemelvén azokat a részleteket, amelyek a régi törvénnyel szemben tökéle­tesebbé teszik a közel­jövőben tárgyalásra kerülő új munkásbiztosítási törvényjavas­latot. Az előterjesztés után Tass József népjó­léti miniszter köszönetet mondott az elő­adónak alapos és nehéz munkájáért. Csil­­léry András szociális és politikai szempont­ból tett észrevételeket a javaslatra. Fladossy Gedeon felszólalása után az elnök bezárta az értekezletet, mely után a Sas-körben vacsora volt. Végleg érvényes mandátumok. A közigazgatási bíróság Szinyey­ tanácsa ma tárgyalta Huszár Károly sárvári képvi­selőnek a képviselőház által a közigazga­tási bírósághoz utasított igazolásának ügyét. Huszár Károly ügyvédje, Manndorf Emil előadása után a tanács határozatho­zatalra vonult vissza, majd kihirdette ha­tározták mely szerint Huszár Károly man­dátumát érvényesnek jelentette ki. A közigazgatási bíróság Szinyey-tanácsa ezenkívül ma tárgyalta Puky Endre, Káger József és Endre Zsigmond képviselőknek a képviselőh­áz által a közigazgatási bíróság­hoz utasított igazolásának ügyét is. Mann­­dorf Emil előadása után a tanács határo­zathozatalra vonult vissza, majd kihirdette határozatát, amely szerint Puky Endre, Káger József és Endre Zsigmond mandá­tumát is érvényesnek jelentette ki. A kom­mün utáni első év záró­számadásai a bizottság előtt. A képviselőház zárszámadás vizsgáló­bi­zottsága június 2-án délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen folytatólagosan tár­gyalja a legfőbb állami számvevőszéknek a magyar állam 1920—21. zárszámadási­­évében utalványozott kiadásokról és előírt bevételekről szóló jelentését. Komoly ellentét tört ki a német belpolitikában. Berlin, máj. 31. (Tudósítónk telefonjelentése.) Marx kan­cellár, aki egyúttal a Centrumpárt elnöke és Wirth volt kancellár, a Centrumpárt egyik oszlopos tagja között kitört a nyílt háború, Wirth, aki a szélső republikánusok egyik vezetője, mindenfelé háborút hirdet a mostani Marx-kormány ellen és annak mielőbb való bukását óhajtja. Marx, aki­nek helyzete fölötte reménytelen, fölhívta Wirthet a pártfegyelem megtartására, amire ma Wirth nyílt tevésben kijelenti, hogy ő továbbra is ellenzékben marad a kor­mánnyal. A Centrumpárt pénteken fog e kérdéssel foglalkozni és nem lehetetlen, hogy Wirthet a pártból való kilépésre szólítják fel. Ez a belső ellentét nagyon meggyöngí­­tette a kabinet állását és ha Marx elunva a harcot, esetleg visszavonul, akkor a jobb­oldali kormány felborul. Budapesti Hírlap 1927 Irinius T. JíiS. at.f A magyar-olasz szerződéssel Anglia támogatását is megnyertük. Két kormánypárti és két ellenzéki szónok. — A Mészöly-ügy a folyosón. — A képviselőház mai ülése. — A képviselőház mai ülésén az appropriá­­ciós vita nyugodt mederben folyt tovább. Mindössze négy szónok volt, két szocialista és ketten az egységes pártból. Közülök Bogya János, aki egyike a külügyi kérdé­sekben legorientáltabb képviselőinknek, hosszan és érdekesen foglalkozott Magyar­­ország külpolitikai helyzetével és méltatta az olasz-magyar szerződés sikerét az új középeurópai helyzet kialakításában. A délután folyamán Krüger Aladár beszélt az egységes párt részéről, aki különösen a Szovjet-Oroszországgal való diplomácia összeköttetés lehetetlenségét hangsúlyozta. A két szocialista szónok természetesen a javaslatot nem fogadta el és különböző kérdésekben támadta a kormányzatot. Az ülés, végén Fábián Béla szólalt még föl, folytatva tegnapi beszédét a klinikai kü­lönbetegek honoráriuma ügyében, me­lyet azonban — és ezt kénytelen volt ő is megállapítani — az egyetemi professzorok még egy Zichy János gróf kultuszminisz­tersége idején kiadott rendelet alapján szednek és állapítanak meg. A képviselőház mai ülésének tulajdon­képpeni színét a folyosói élet adta meg, ahol ma is Mészöly professzor színdarabja körül forgott szinte minden beszélgetés. Mint ahogy arról lapunk más helyén rész­letesen írunk, megjelent a folyosón a kul­tuszminiszter is és részletesen kifejtette álláspontját az érdeklődő képviselőknek, akik egyúttal elolvasták a miniszter által behozott színdarab rendezői példányát is. Ebből megállapították, hogy Nagyatádira egyik alak sem emlékeztet a szereplők kö­zül. Ezzel remélhetően ennek a mestersé­g­esen felpiszkált ügynek hullámai el is simulnak. Egy óra tájban bejött A Házba a minisz­terelnök is, aki, miután rövid ideig hall­gatta Györki beszédét, szobájába vonult és ott előbb Klebelsberg Kunó gróffal, majd Mayer Jánossal tanácskozott. A felhatalmazási törvényjavaslathoz az ülés végével már csak ellenzéki képviselő volt felírva, Hódmezővásárhely független­ségi képviselője, Kún Béla, a javaslat mel­lett pedig öten a kormányzópártból, így valószínű, hogy az általános tárgyalás a holnapi nappal már befejeződik és még pünkösd előtt a bizottságok által letárgyalt kisebb javaslatokkal is végezhet a Ház. Az ülés lefolyása. A képv­iselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök és bemu­tatta Szabó Iván és Horváth István kecs­keméti képviselők megbízólevelét. Elsőnek Györki Imre szólalt fel, aki kérte a tanácskozóképesség megállapítását. Mivel csak harminckét képviselő volt je­len, az elnök az ülést fel is függesztette. Tíz perces szünet után Györki a lakásfel­­szabadítás ellen beszélt, majd kijelentette, hogy az általános, titkos választójog kér­dése mindaddig nem jut megnyugvásra, amíg törvénybe nem lesz iktatva. A föld­reformnál a hatóságok a földbirtokosok és nem az igénylők mellé állottak. Az elnök figyelmezteti Györkit, hogy ne gyanúsítson, ő azonban másodszor is meg­ismétli ezt a kijelentést, mire az elnök rendreutasítja. A frankügy felhánytorgatása után Györki kifogásolja a luxusöltözködést, míg a pro­letárok rongyos kabátban járnak. Fáy István: Szeretnék valamit hallani a szakszervezeti elnökök öltözködéséről. (Mozgás a szociáldemokratáknál.) Györki Imre határozati javaslatot nyújt be az általános amnesztia tárgyában és a miniszterelnök felé fordulva. Várnai Dánielt veszi védelmébe, aki szerinte egyik hőse volt a­ világháborúnak. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ne tegyen olyan nyilatkozatot, amilyent tett. Györki Imre ezután kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Bethlen István megteremtette a magyar állam tekintélyét a külföldön. A következő szónok Bogya János. Beszé­dében párhuzamot vont a jelen viszonyok és a kommunizmus alatti helyzet között és arra a következtetésre jut, hogy oda, ahová a mélységből és szerencsétlenségből Ma­gyarország a bol­sevizmus rombolásai után eljutott, a mostani kormány bölcsessége, szívós kitartása és fáradhatatlan munkás­sága juttatta el. A magyar kormány külpo­litikai bírálata: össze kell hasonlítani Csonkam­agyarország külpolitikai pozíció­ját a régi ország helyzetével. A legnagyobb dicséret illeti meg Bethlen István kormá­nyát, amiért megteremtené a magyar ál­lam tekintélyét a­ külföldön. Helyes volt Bethlen koncepciója. A belső rend helyreál­­lítása után, amikor elérkezett a külpoliti­kai orientáció ideje, tisztán látta, hogy olyan államokkal kell barátsági szerződést kötni, amelyeknek érdekei azonosak a mieinkkel. Bizonyos, hogy sem Anglia és sem Olaszország nem nézik jó szemmel Kö­­zépeurópa mai konstellációját. Diplomá­ciánknak tehát­­ náluk kell megértést ke­resni. A magyar-olasz szerződés új állo­mást jelent pozíciónk emelkedésénél. Ez­zel a szerződéssel Anglia támogatásét is megnyertük, amely most anlibolysevik biok megszervezésén dolgozik. A baloldal azt hangoztatja, hogy a szomszédos államok­kal kellene jó barátságban lenni. Mi nem vagyunk rossz szomszédok, de senki sem kívánhatja tőlünk, hogy alázatosak legyünk azokkal az államokkal szemben, melyeknek vezető korm­ányférfiai a legellenségesebben nyilatkoznak rólunk és kiknek diplomáciai koncepciójuk: Magyarország megsemmisí­tése. Európában új politikai eszmék kere­kedtek felül és ezek Magyarországnak re­ményt nyújtanak. Ezért volt helyes Ma­gyarország kormányeln­ökének belekapcso­lódni az angol-olasz politikába és megkötni a magyar-olasz barátságot. (Élénk helyes­lés.) A szocializmus betöltötte hivatását. Malasics Géza: Vasárnap ácsolták a ko­porsóját. Bogya János: Ezt bizonyítja Olaszország, ahol Mussolini, mint egy kifacsart citromok lökte félre a szocializmust. Megsemmisült, mert nem volt benne életerő. Éri Márton: Győzött a niemzeti eszme! Bogya János: A fasizmus túl fogja élni Mussolinit, mert nem egyéb­, mint a népek nemzeti reneszánsza. Éppen­ ezért az egész világot meg fogja hódítani­. (Helyeslés.) A javaslatot elfogadja. Hosszantartó taps következett és a szó­nokot számosan üdvözölték. A beszéd vé­geztével az­ elnök felfüggesztette az ülést, amelyet három órakor nyitott meg újból. Malasics Géza, a következő szónok, az utódállamokkal való gazdasági­ együttmű­ködés szükségességét hangoztatta. „Azért bukott el az ország, mert Tiszát elejtették.“ Egy közbeszólásra válaszolva, Malasics után azt fejtegette, hogy a bolosevizmus­t nem lehet rendőri intézkedésekkel vé­gezni. Németország egy fillért sem áldoz en célra. Farkas Géza: Mert nem tanultak a saját­jukon! Malasics Géza: Dehogy­nem. Ott volt a K­takusz-mozgalom, amelyet egy szocia­­ta ácslegény, Noske akkori hadügyms­­zter vert le. Farkas Géza: Miért nem tel­tják önök ugyanezt idehaza? Malasics Géza: A mi hátunk mögött nem állott olyan politikailag érett tömeg is, mint a német szocialisták mögött. Némete­rszág­­ban már a múlt században általános titkos választói jog volt, míg nálunk csak .1917. évben, felsőbb nyomásra mozdult m­é­g a hatalom szive. Farkas Géza: Abba bukott bele Tisza Ist­ván és bukott vele az ország. Malasics Géza: Tisza bukásáról külön­böző vélemények vannak. Sokan a mágná­sok intrikáinak tulajdonítják. Podmaniczky Endre báró: Annak is, an­nak is! Farkas Géza: Azért bukott el az ország, mert Tiszát elejtették. Malasics ezután azzal fejezte be beszé­ FETHART , BGÉIth­m ^RATINOI.*.“ LUkto* hatten irtószer gyök­ere­sen irt. Más állatra, emberre ílrtalm­ahlau. N xt-'iár bfl.D n tán vét­te] a jálíf í ja : RA­TINÓI. LABORATÓRIUM. MagMl. m, Matémyi­n. S* % dét, hogy nem lesz addig nyugalom Ma­gyarországon, amíg nem lesz titkos válasz­­tói jog. A szovjettel erkölcsi alapon szerződést kötni nem lehet.“ Krüger Aladár, a következő szónok, fur­­csának találja, hogy a titkos választójog kérdésével mindig akkor hozakodnak elő, amikor sokkal súlyosabb problémák vár­nak megoldásra. Itfialt a háború alatti pél­dára és rámutatott arra, hogy most megint, amikor az ország már a konszolidáció út­ján halad és kezd sutva lenni a külföld előtt, újra előtérbe lép a titkos választójog kérdése. Pedig titkos választójoggal még egyetlen egy államot sem mentettek meg. Malasics azt mondotta, hogy 1919-ben poli­tikailag iskolázatlan tömeg kezébe került a hatalom. És most ezeknek akar adni titkos választójogot. Hát ezt a tömeget előbb majd politikailag iskoláztatjuk és csak azután adunk neki titkos választójogot. Az angol eseményekkel foglalkozva, kijelentette, hogy a szovjetdiplomáciával erkölcsi alapon szer­ződést kötni nem lehet. Addig béke nem lesz, a társadalmi béke helyre nem állhat, amíg a moszkvai bacillusfészket Európa egyszer és mindenkorra ki nem pörköli. Az angol események egyébként Magyarország­­nak is újabb külpolitikai irányt szabnak Ma már kevesebb alapja van az oroszokkal kötendő kereskedelmi szerződésnek, mint volt. Szerinte még azt a csekély összeköttö­­­tést is meg kell a szovjettel szakítanunk, ami most fennáll. Ami a szláv­ kérdést il­leti, elérkezett az ideje, hogy megkeressük a szláv tengerben azt a szigetet, amelyre külpolitikailag építeni lehet, így elsősorb­­an, különböző kapcsolatoknál fogva, a honátokra gondol. A tábla részére új épü­let építését, a központi járásbíróság és a törvényszék átépítését sürgette, majd a bí­rák és a közigazgatási tisztviselők fizetés­emeléséről szólott. Beszéde végén a túl­oldalon elhangzott azzal a váddal foglalko­zott, hogy az erdélyi polgári magyarság be­olvadt, eloláhosodott. Ennél súlyosabb vád még nem hangzott el az elszakított magyar­ságról. Rámutatott a szocialistáknak az összeomlás alatt tanúsított magatartá­sára és elmondotta, hogy Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter korában kü­­lönvonaton szállíttatta az oláhokat a gyula­fehérvári gyűlésre, amelyen kimondották a Magyarországtól való elszakadásukat. Az ülésteremben levő szocialista képvise­lők, Esztergályos János, Malasics Géza és Rothenstein Mór Garami nevének említése­kor zajosan éljenezni kezdtek, amit a jobb­oldalon és a jobbközépen nagy zajjal fo­gadtak. Krüger azzal fejezte be beszédét, hogy, az erdélyi magyarságot nem engedi bántani. (Helyeslés és taps.) Személyes kérdésben. Az elnök napirendi javaslata után, amely szerint a Ház holnap délelőtt tíz órakor folytatja az appropriációs javaslat vitáját, Máday Gyula személyes kérdésben szólalt föl és tiltakozott Györki Imre délelőtti vá­daskodása ellen. Való, hogy a lakás-felsza­­badítás érdekében kezdett mozgalmat tá­mogatja, azonban nem folytat kétszínű po­litikát, mert ezt választói is jól tudják. A mozgalom támogatására őt szociális meg­­­gondolás vezette, miután nagyon jól tudja, hogy ezzel sok kisember érdekét védi. Fábián Béla is személyes kérdésben szó­lalt föl és tegnapi beszédével kapcsolatban hivatkozott Kéthly báró és Verebély pro­fesszorok ma megjelent hírlapi nyilatkoza­tára, amelyben ők is elismerik, hogy a kü­lön díjazással kapcsolatban tegnap elmon­dott szavai megfelelnek a valóságnak. Fur­csának találja, hogy a kultuszminiszter fe­gyelmi eljárást akar indítani az illető egye­­tem­i tanárok ellen, természetesen azzal a hátsó gondolattal, hogy őt állításaiért a parlamenten kívül felelősségre vonathassa. Erről azonban most már le kell tennie a kultuszminiszternek, mert egy régebbi ren­delet megengedi az egyetemi tanárok kü­lön díjazását. Jellemző, hogy erről a kul­tuszminiszter nem tudott. Egy hang a jobboldalon: Hát ha van ilyen rendelet, miért támadta mégis az egye­temi tanárokat? Fábián: Én se tudtam a rendeletről! Felkiáltások: Máskor tájékozódjék, mi­előtt támad! A holnapi interpellációs napra Györki Imre, Frühwirth Mátyás és Beck Lajos je­gyeztek be interpellációt. Az ülés este fél hét órakor ért véget. — Emésztési gyengeség, vérszegénység, le­­soványodás, sápadtság, mirigybetegségek, bőr­kiütések, kelések, furunkulusok eseteinél a természetes „Ferenc József“ keserűvíz szab­­á­lyozza a belek annyira fontos működését. Az o­vosi tudomány számos vezérférfia meggyő­ződés­ arról, hogy a valódi Ferenc Józ­sef víz­hatása mindig kitűnően beválik. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer­­töltetekben.

Next