Budapesti Hírlap, 1927. július (47. évfolyam, 146–172. szám)
1927-07-01 / 146. szám
4 mány nevében. Hangoztatta, hogy a javaslat radikális lépést jelent a lótenyésztés terén, a színvonal emelése szempontjából. A képviselőház kívánságára vették fel a javaslatba azt a rendelkezést, hogy két egybehangzó alsófokú határozat után még a földművelésügyi miniszterhez is lehet fellebbezni. A törvény végrehajtási utasításában figyelembe veszi a földmivelésügyi kormány a méltányossági szempontokat. Kijelentette, hogy a méneskari liszteknek és járási állatorvosoknak ezután nemcsak tanácskozási, de szavazati joguk is lesz a mezőgazdasági bizottságokban. A bizottság ezután a törvénjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A szerdai napfogyatkozás Európaszerte nagy érdeklődéssel figyelték a jelenséget. A magyar rádióamatőrök elismerésreméltó munkája. A napfogyatkozás néven ismert égi jelenség, amely még alig néhány évszázaddal ezelőtt is az egész emberiséget rettegéssel és félelemmel töltötte el, amelyet a kulturátlan vad népek még ma is nagy lármával és ordítással fogadnak, mert azt hiszik, hogy égi szörnyek támadják meg a napot, az élet forrását. Péter-Pál napjának hajnalán mindenütt, ahol látható volt, rendkívül nagy érdeklődést keltett. Ennek oka emcsak a feltartózhatatlanul terjedő természettudományi felvilágosodás, hanem a napi sajtó és a rádió hathatós propagandája is, amely népszerű magyarázaitokkal már eleve reátereli a természeti tüneményekre a Laikusok milliónyinak a figyelmét. Ez különösen szembetűnően bizonyosodott be a Péter-Pál-napi reggeli napfogyatkozás alkalmával, amikor is, mint az alábbi jelentésekből kitűnik, Európa mindei lakott részében az emberek örömmel áldozták fel éjjeli pihenő óráik egy részét, hogy idejében szemtanúi lehessenek. A napfogyatkozás a legszebb, a legfelségesebb azon a keskeny övön volt, ahol a fogyatkozás teljes, úgy csillagászati műszóvá élve „totális" volt. Az időjárás a ritka égi tünemény megfigyelésére Európa legnagyobb részében alkalmas volt, mert a nagy légnyomás következtében az ég felhőtlen maradt s így jogos a remény, hogy legalább az igen nagy költséggel felszerelt és fáradságos ,holland és német csillagászati expedíciók ►sikeresen oldották meg feladataikat. A délebbre működő expedíciók a Stockholmból való jelentés szerint, rossz idő miattkudarcot vallottak. Igen érdekes, hogy amíg az állatviág azokon a területeken is megérezte a napfény csökkenését, ahol a fogyatkozás csak részleges volt, addig találkoztunk nem egy emberrel, aki még itt Budapesten is, ahol pedig a napkorong háromnegyed részének elsötétülését figyelhettük meg, a napfogyatkozásról semmit sem tudtak. A jelenség negyed hatkor kezdődött. Az utcáikon és a kelet felé nyíló ablakokban a nézők ezrei és ezrei tekintgettek hamarjában bekormozott üveglapokon át az égboltra, mert amúgy csendesen magában sok ember fogadta kétkedéssel a napfogyatkozás hirét s igen jól mulatott volna, ha a csillagászok szármításokon alapult következtetése nem válik be. Az nem is jutott eszébe senkinek sem, hogy már körülbelül négyezerötszáz (!) évvel ezelőtt Hi és Hokinai császári udvari csillagászokat azért végezték ki, mert elfelejtették az egyik napfogyatkozást előre bejelenteni, hogy tehát ma, amikor az astronómiai tudományok olyan magas fokon állanak, az ilyen természetű tévedések nem fordulhatnak elő. Amint a Hold tányérja a Nap korongját mindjobban elfödte, annak fényereje is mindinkább esőjeként s negyed hétkor, amikor a fogyatkozás nálunk elérte tetőfokát, bágyadt, ködös őszi reggelhez hasonló hangulat vált úrrá az egész tájon. A hőmérséklet is érezhetően csökkent, a madarak pedig félve bújtak meg az ágak között s a csicsergéstől és madárdaltól a nyári reggeleken hangos parkokra, ligetekre és erdőkre néma csend borult. Anglia és Skócia határán, ahol a teljes fogyatkozás központi sávja vonult át, az ég szürkésbarnává változott, láthatóvá vált az ezüst és gyönygyház fényű comna, amelynek a Nap felületéhez közel eső részében ott villództak a rózsa és bíbor színű potuberanciák, ezek a változó alakú öt—hatszázezer kilométer magasságra feltörő izzó hidrogéngáz erupciók. A maximális fogyatkozás idején nálunk a Nap korongjából csak egy igen vékony sarló alakú rész volt látható, amely azután, amint a Hold a Nap elött odébb vonult, helyét és nagyságát folyton változtatta. A napfogyatkozás nálunk negyed nyolckor ért véget, amikorra is a Nap ismét teljes fényárral bomlotta el a földet, amikor is a hőmérő emelkedett. A napfogyatkozás tartama alatt, mint Budapesti Rihiap 1927 jolius YrKlWrMS azt a Budapesti Hírlap jelezte, a m. kir. postakísérleti állomás a Stúdióban külön hajnali programot adott, amely reggel öt órától fél nyolcig tartott. Azok a rádióamatőrök, akik a Budapesttől százötven kilométernyi körön belül laktak, ezt a programot kísérték figyelemmel, míg a jelzett távolságon túl lakók a külföldi, különösen pedig az angolországi állomások alkalmi programját hallgatták. Ezeknek a kísérleteknek az volt a céljuk, hogy megállapítsák, minő hatást gyakorol a napfogyatkoás a rádióhullámokra. Örömmel kell megállapítanunk, hogy a magyar rádióamatőrök ebből a nemzetközi tudományos munkából alaposan kivették részüket, mert ma reggelre már közel másfélszáz igen érdekes és lelkiisemeretes jelentés futott be. Ezeknek feldolgozását haladéktalanul megkezdik, az eredményekről azonban majd csak akkor adhatunk számot, ha a megfigyeléseket a külföldi adatokkal összehasonlították. Mivel Magyarország a napfogyatkozás területén a legkeletibb állam volt, amelyben a napfogyatkozással kapcsolatban alkalmi programot adtak, így egész Európában a magyar adót figyelték meg. A napfogyatkozás részleteiről alábbi távirataink számolnak be: Marinovich Jenő főkapitány akciója az élelmiszer áruuzsora letörésére. Nyilatkozata a Budapesti Hírlapnak. Fel kell jelenteni az árdrágítókat. Az elmúlt hetekben nagy elkeseredést keltett a közönség körében, hogy az élelmiszer-árak, minden különösebb megokolás nélkül, úgyszólván napról-napra emelkedtek. A Budapesti Hírlapban foglalkoztunk már ezzel a visszássággal, amely különösen a fix fizetésből élő középosztályt érinti igen súlyosan. Hangoztattuk, hogy az élelmiszer árdrágításnak egyetlen hathatós ellenszeréül a régebben rendszeresített, időközben azonban megszűnt rendőri, úgynevezett repülőbizottságok működése mutatkozik. Most azután munkatársunk előtt illetékes helyen kijelentették, hogy a repülőbizottságokat újra rendszeresítik. Ez a körülmény megnyugvással szolgálhat a közönség számára, mert biztosra vehető, hogy a rendőrség újabb megjelenése a piacokon feltétlenül letöri, illetve megakadályozza a megokolatlan árdrágítást. Ebben az esztendőben alig érkezett néhány följelentés és ezeknek nagy része sem a piaci, vagy csarnoki árusok, hanem inkább a nyári vendéglősök ellen irányult, így legutóbb egy népligeti vendéglős ellen érkezett panasz a főkapitányságra, aki az elfogadhatónál sokkal nagyobb árat számított egy adag körözöttért, egy másik vendéglőst pedig azért jelentettek föl, mert túl drágán számította a sört. A pengőszámítás bevezetése idején is mindössze csak egy-két esetben tettek feljelentést, egy-kétezer koronás különbözet miatt, így azután az árdrágítást ellenőrző detektívcsoport munkája nagyon összezsugorodott, az uzsorabíróságon pedig csupa régebbi keletű ügyben folyik az eljárás. Az ellenőrző detektív-csoport munkája. A háború alatt hozott uzsoratörvény nagyon szigorúan intézkedett az árdrágítókkal szemben és ennek alapján az inflációs idő alatt igen sok esetben súlyos ítéletet hozott az uzsorabíróság. Később, a korona stabilizálása idején, megszűnt a közönséget terhelő árhullámzás és már úgy látszott, hogy fölöslegessé válik ez az intézmény. Most azonban kiderült, hogy igenis nagy szükség van rá. Már a pengőszámítás bevezetése idején is mutatkozott ilyen drágító törekvés, mikor minden megokolás nélkül egyszerűen fölfelé kerekítették a koronaárakat. Akkoriban Marinovich Jenő főkapitány egyik nyilatkozatában szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba az árdrágítók ellen. Ennek a nyilatkozatnak meg is volt a hatása, mert megjelenése után alig néhány esetben fordult elő ilyen fölfelé kerekítés. Most azonban, az elmúlt hetekben, a pengeszámítástól függetlenül rohamosan emelkedtek az élelmiszer-árak, holott az áremelést semmivel sem lehet megokolni. A közönség pedig, úgy látszik, megfeledkezett arról, hogy uzsorabíróság is létezik és az árdrágítási törvény még érvényben van, mert panaszkodik ugyan, följelentést azonban nem tesz az árdrágítók ellen. Régebben az uzsorabíróság mellett működött Thuránszky Lucián főfelügyelő detektívcsoportja, amelynek tagjai bizonyos időközönként váratlanul megjelentek a vásárcsarnokokban, élelmiszer-üzletekben, piacokon, ellenőrizték az árakat és eljárást indítottak az árdrágítók ellen, akik azután az uzsorabíróság elé kerültek. A múlt esztendőben azonban megszüntették a repülőbizottságok működését, és az uzsorabíróság mellett működő detektívcsoportot visszavezényelték a főkapitányságra. A Thuránszky-csoport most is árdrái£itási ügyekkel foglalkozik, munkája azonban nagyon kevés, mert a razziák megszűntével csak olyan esetekben folytatnak nyomozást, amikor, a közönség köréből följelentés érkezik az árusok ellen. Ilyen följelentés azonban nagyon kevés van, mert mint már mondottul , a közönség szinte teljesen megfeledkezett az uzsorabíróságról. London, jun. 29. A giggleswicki királyi csillagvizsgáló-társaság által megfigyelt napfogyatkozás pompás látványt nyújtott. A fény borzongatóan szürkésbarnává változott, a levegő hűvössé vált, a madarak abbahagyták éneküket s a juhok keservesen leégettek, amikor a nagy árnyék borzalmas gyorsasággal ráborult a földre. Mielőtt a világosság ismét természetes színét öltötte magára, csodálatos korona tört elő s az arany- és ezüstszínű sugarak úgy szikráztak elő, mintha láthatatlan olvasztó tégelyből szálltak volna ki. Bécs, jun. 30. A napfogyatkozás, amelyet itt jól meg lehetett figyelni, 5 óra 16 perc 7/10 másodperckor kezdődött és néhány perccel 7 óra utánig tartott. A napfogyatkozás tetőpontját 6 óra 15 perckor érte el. Ebben az időpontban a napkorongot a Hold, nem tekintve egy egész vékony sarlót, teljesen eltakarta. Sokan nagy érdeklődéssel figyelték a Szent István dóm tornyán élő sólymok magatartását amelyek a napfogyatkozás láttára elrejtőztek. Egyheti fogház a drága borotválásért. Legutóbb szombaton tárgyalt néhány árdrágítási ügyet az uzsorabíróság. Az első vádlott Mittli József vendéglős, a gellérthegyi kioszk tulajdonosa volt. Az volt ellene a vád, hogy tavaly októberben egy (nevezett „tréfáért“ amely egy deci borból és két deci vízből áll, az elfogadható négyezerkoronás ár helyett hétezer koronát, egy fröccsért pedig, amely két deci borból és egy deci vízből áll, tízezer koronát számított. Az uzsorabíróság ötszáz pengőre ítélte. A második vádlott a margitszigeti strand vendéglőjének bérlője volt, aki még 1925-ben másfél liter harmatvizért, amely 1250 koronájába került, 18.000 koronát számított. Ezt is pénzbüntetésre ítélték. Utána Mészáros Pál fodrászsegéd került az uzsorabíróság elé. Egy főhadnagy tett ellene följelentést, aki tavaly Szent István napjára jött föl vidékről Budapestre, bement abba a fodrászüzletbe, ahol Mészáros alkalmazva van és megborotválkozott. A tulajdonos nem tartózkodott az üzletben. Mészáros vette át a pénzt és az egyszerű borotválkozásért 20.000 koronát számított. A szemérmetlen árdrágításért példás büntetéssel sújtották. Egy heti fogházra és 20 pengő pénzbüntetésre ítélték. Ezekből az ítéletekből látható, hogy az uzsorabíróság nagyon szigorúan kezeli a dolgokat, tehát a közönség saját érdekében cselekszik, ha az árdrágítók ellen följelentést tesz, mert ezzel megakadályozza a további áruzsorát. Marinovich főkapitány a razziák megkezdéséről. Munkatársunk beszélgetést folytat itt Marinovich Jenő dr. főkapitánnyal. Emlékezetébe idézte, hogy a pengőszámítás bevezetése idején foganatosított intézkedései milyen nagy mértékben szolgálták a közönség érdekét és kérdést intézett hozzá arra vonatkozóan, hogy a mostani megokolatlan árdrágítással kapcsolatban lesz-e valami intézkedése. A főkapitány kérdésünkre a következőket válaszolta: — Az árdrágítók ellen érkező feljelentések ügyében a rendőrség minden esetben szigorúan eljár. Úgy tapasztalom azonban, hogy a közönség nem sok esetben fordul a rendőrséghez. Jó volna tehát, ha a közönség saját érdekében belátná ennek a szükségességét és megokolt esetben följelentést tenne. Munkatársunk itt megjegyezte, hogy a repülőbizottságok munkájának megszüntetése nagy mértékben hozzájárult az ár- drágítási lehetőségekhez, mire a főkapitány így válaszolt: — Az uzsorabíróság mellett működő detektívcsoport valóban szünetelteti ilyen természetű működését, azonban elhalásoztam, hogy most újra rendszeresítem a repülőbizottságok munkáját. Mivel a panasz főként az élelmiszerek árdrágítása miatt merül fel, a vásárcsarnokokat és a piacokat fogom ellenőriztetni detektívraz- ziákkal és remélhető, hogy ezzel megakadályozzuk a megokolatlan árdrágítást. A razziázó detektívek mellé élelmiszerszakértőket fogok beosztani, és ezeknek a szakértői véleménye állapítja meg majd, hogy történt-e árdrágítás. A razziák már holnap megkezdődnek. A magunk részéről még csak azt fűzhetjük a nyilatkozathoz, hogy Marinovich Jenő főkapitány már számtalanszor adta tanújelét annak, hogy a főváros közönsége érdekében minden lehetőt megtesz. Intézkedésének most is meglesz a foganatja és a Budapesti Hírlapban tett nyilatkozatát a közönség megnyugvással és bizakodva fogadhatja. Stresemann átvette a Nobel-díjat. Előadása a békéről. A svéd király és díszes hallgatóság ünnepelte a német külügyminisztert. Osló, jún. 29. Stresemann dr. birodalmi külügyminiszter ma délelőtt tartotta az oslói egyetem dísztermében előadását abból az alkalomból, hogy az idei Nobel-díjat megkapta. A borús idő ellenére hatalmas embertömeg gyűlt össze az egyetem előtt. A dísztermet, amely Oslo legnagyobb és legdíszesebb termei közé tartozik, előkelő közönség töltötte meg. Jelen voltak: a német követ, a német követség egész személyzete, a storthing elnöke, a miniszterelnök, a kormány és a storthing tagjai, a diplomáciai testület számos képviselője, Oslo város tanácsának tagjai, valamint a művészi, tudományos és gazdasági élet képviselői. Két óra után megjelent a király a teremben és szívesen üdvözölte Stresemannert- Ezután Slang tanár, egyetemi rektor, a Nobel-bizottság elnöke mondott rövid beszédet és örömét fejezte ki afölött, hogy Stresemann drt üdvözölheti, majd Stresemann dr. lépett az előadói emelvényre, hogy előadását megtartsa. Az előadás, Stresemann dr. beszédének során a német külpolitika körül az utóbbi években vívott küzdelem vázolása után ismertette a mai Németország felfogását. Hangoztatta beszédében, hogy a német közeledési és békepolitika csak úgy válhatott lehetségessé, ha a német néplélek kívánságából fakadt. Mint Herriot is mondotta Frankfurtban, ahhoz, hogy nemzetközi viszonylatban tevékenységet fejthessen ki egy nép, egyedeinek nemzeti alapon kell gondolkozniok. A német népnek a katonai összeomlás után nem könnyítették meg a nemzeti eszme ily felfogását és a béke útján való előrehaladást. A birodalmi gyűlés legutóbbi tárgyalásai — mondotta ezután a miniszter — bebizonyították, hogy a német nép túlnyomó többsége egyöntetűen kívánja a békét és a megsértést. Végül Lokamot említette beszédében a szónok és mindenekelőtt tévesnek minősítette azt a felfogást, amely szerint Németország a lokarnói politikát csak a Németország számára való hasznosság szempontjábólnézi. Lokarnó — mondotta Stresemann dr. — ennél többet jelent. Lokarnó biztosítja a Rajna mellett az állandó békét, a két nagy szomszédos nemzet ünneplésen lemondott minden erőszak alkalmazásáról. A lokarnói politika nem egyeztethető össze a gyűlölet, az erőszak és az elnyomás politikájával. Lokarnó a megértés, a szabad akarat és a jobb jövőbe vetett hit politikája. Stresemann dr. beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Stang tanár, meit a Nobel-bizottság elnöke, köszönetét fejezte ki a szónoknak és a király személyesen tolmácsolta szerencsekívonatait Stresemann drnak. Az egyetem előtt várakozó tömeg lelkesen megéljenezte a német birodalmi külügyminisztert. A bankett. A Grand Hotel nagytermében Stresemann dr. tiszteletére a Nobel-bizottság ünnepi bankettet adott, amelyen számos kiváló személyiség jelent meg. Stresemann beszédet mondott, amelyben rámutatott a valóság és a képzelet együttműködésére, amely a Nobel-díjbanmegnyilvánul. Néhány miniszter, majd Frithjof Harsson, Nobel Emánuel és más személyiség mondott még felköszöntőt.