Budapesti Hírlap, 1927. július (47. évfolyam, 146–172. szám)

1927-07-30 / 171. szám

A­­ TESTEDZÉS. * Csanádi Mór meghalt. A magyar bir­kózó­sportnak egyik megalapozója és év­tizedeken át legszorgalmasabb munkása volt Csanádi Mór, a Törekvés Sport Egye­sület alelnöke, aki ma reggel hosszú beteg­ség után Budapesten meghalt. Fiatal évei­ben maga is hódolt a birkózó-, labdarúgó- és evezősportnak, majd egész munkaerejét a birkózósport fejlesztésének és adminisz­trációs ügyei vezetésének szentelte. Csanádi Mór szervezte meg birkózósportunk nem­zetközi kapcsolatait s az ő értékes egyé­nisége és szakavatottsága hódította meg birkózósportunk számára a külföld barátsá­gát. Amikor a birkózósport még a Magyar Atlétikai Szövetség hatáskörébe tartozott, Csanádi volt a birkózó-szakoszály elő­adója s úgyszólván egymaga látta el az egész birkózó­sport kiterjedt adminisztrá­cióját. Tevékeny részt vett a Magyar Bir­kózó Szövetség megalapításában s első al­elnöke volt a szövetségnek. Néhány év­vel ezelőtt súlyos betegség kezdte ki a szervezetét s a halál most megszabadította a szenvedésektől. Csanádi Mór halála fájdalmas részvétet kelt a sportkörökben. A Birkózó Szövetség ma este külön gyászülésben méltatta az elhunyt érdemeit s elhatározta, hogy sír­jára koszorút helyez. Csanádi Mórt vasár­nap délután 4 órakor temetik a rákos­keresztúri temetőben. * Változás a magyar válogatott boxoló­csapatban. A vasárnapi magyar-osztrák válogatott boxolómérkőzésre már a múlt héten összeállították a magyar csapatot, azonban a szövetség szakbizottságának csütörtökön újból foglalkozni kellett a csa­­patösszeállítással. A nehézsúlyú válogatott Frank ugyanis lemondott a mérkőzésen való részvételről, s helyette a szövetségi kapitány Rusovszkyt, az FTC versenyzőjét állította be a csapatba. Rusovszky beállí­tását a bizottság tudomásul vette. A bizott­ság foglalkozott azzal a javaslattal is, hogy a nagy formában lévő Csiszárt is állítsák be a csapatba, azonban ezt a javaslatot nem fogadták el, mert már nem akartak változtatni az összeállításom. * Még nem alakult meg a harmadik pro­fesszionalista liga. Az újonnan alakult pro­fesszionalista egyesületek vezetői pénteken este értekezletet tartottak a PLSz-be­n, hogy megbeszéljék, milyen feltételek mel­lett játszanak a következő szezonban a bajnokságért. Végleges megegyezésre nem jutottak, de elhatározták, hogy még egy­szer tárgyalnak a második liga vezetőivel, hogy a területi beosztás alapján osszák­­be a második liga 12 egyesületét és az új ala­kulatokat párhuzamos második ligába. Amennyiben ezek a tárgyalások nem ve­zetnek sikerre, a Pécs-Baranya, a Kanizsa, a Salgó, az UTSE, a Józsefváros, a Lipót­város hajlandó játszani a I­. B., vagy a harmadik ligában is, ha legalább tíz részt­vevő lesz. A Fővá TKör, a Wekerle, a Sze­mere és a Kecskemét csak a hétfőn esti ér­tekezleten jelenítik be, hogy részt vesznek-e a harmadik liga mérkőzésein. Az eddig megalakult tíz új egyesület kimondotta, hogy a megalakítandó ligába csak abban az esetben vesznek fel új tagokat, ha azok augusztus 8-án estig jelentkeznek. * Hazaérkezett az Attila csapata. A két római és a trieszti mérkőzéssel az Attila befejezte olasz túráját és pénteken délben megérkezett Budapestre. A csapat azonnal tovább utazott Miskolcra, csak néhány játé­kos és az újonnan szerződtetett Hajós Ár­pád maradt a fővárosban. Hajósnak ma­gyar csapathoz való szerződésével ismét nagy játékerőt képviselő olaszországi ván­dort nyert vissza a labdarugó-sportunk. Az Attila másik olaszországi szerzeménye, a bécsi Powoing hazautazott s csak néhány nap múlva megy Miskolcra, ha csak vala­melyik bécsi csapat­tul nem licitálja az Attilát. * Hirzer Ferenc Belgrádban játszik első­­ízben a Hungária csapatában. A Hungária tudvalévően leszerződtette a kitűnő válo­gatott csatárót, Hirzer Ferencet, aki eddig a torinói Juventus csapatában játszott. Hir­zer augusztus 10-én érkezik haza Olasz­országból, azonnal tréningbe áll s a Bel­­grá­dban döntésre kerülő Hungária—Beo­­gradski SK középeurópai kupamérkőzésen játszik először új egyesületi színeiben. * A francia vizipólócsapat szombaton este érkezik Budapestre. A Császár-fürdő uszodájában vasárnap délután játsszák le a harmadik magyar-francia válogatott vízi­­pólómérkőzést. A francia csapat szomba­ton este érkezik Budapestre, de arról még mindig nem küldtek értesítést, hogy mi­lyen összeállításban játszanak a magyar csapat ellen. Az összeállítás körül ugyanis nagy harcok folytak a francia szövetség és a legjobb francia klubcsapat, a Tourcoing között. A Tourcoing vezetősége nem volt hajlandó beleegyezni, hogy csak néhány já­tékosa kerüljön be a válogatott csapatba, s kijelentette, hogy csak abban az esetben engedi elutazni játékosait, ha a Tourcoing képviseli Budapesten a francia válogatott csapatot. Ebbe viszont a szövetség vezetői nem akartak beleegyezni s e miatt nem jött a mai napig értesítés a csapatösszeállí­tásról. Miután azonban a franciáknak már el kellett utazni­uk, most már csak szom­baton este tudhatjuk meg, hogy milyen összeállításban fo­g szerepelni csapatuk. Valószínű, hogy mégis csak megegyezett a szövetség és a Tourcoing, mert ellenünk csak a legerősebb csapatuknak van némi reménye a sikeres szereplésre. * A banktisztviselők úszóversenye. A csillaghegyi Árpád strandfürdő verseny­­uszodájában rendezte pénteken délután a Postatakarékpénztári Tisztviselők Sport­­egyesülete úszóversenyét. A versenyben csak a Bankszövetséghez tartozó úszók ve­hettek részt s meglepően gyenge eredmé­nyeket értek el. A verseny részletes ered­ménye itt következik: 200 m: gyorsúszás, a Pénzintézeti Sportegyesületek Szövetsége bajnokságáért: 1. Hevesi László (PR) 3 p. 02 mp. 100 m. mellúszás: 1. Kluger Sándor (Angol-Magyar Bank) 1 p. 42.6 mp. 100 m. hölgyúszás: 1. Kernel­ Mária (Angol-Magyar Bank) 2 p. 37 mp. 50 m. háton­­úszás: 1. Friss István (Hermes) 51.2 mp. 100 m. kizárásos mellúszás, Arányi-ván­­dordíj: 1. Wenisch Antal (Pesti Hazai Ta­­karékp.) 1 p. 37.6 mp. 5-ször 50 m. gyors­­úsz­óstaféta: 1. Postatakarékpénztár 3 p. 27 mp. 100 m. hölgy mellúszás: 1. Darvas Ibi (Angol Magyar Bank) 2 p. 32.4 mp. 50 m. gyorsúszás junior: 1. Vass Károly (Angol­­­Magyar Bank) 39.8 mp. 100 m. hölgy há­­tom.úszás: 1. Rohde Mária (Angol-Magyar Bank) 2 p. 02 mp. 100 m. gyorsúszás a PTSE vándordíjért: 1. Hevesy László (PK) 1 p. 17 mp. 50 m. hölgy mellúszás junior: 1. Rohde Mária (Angol-Magyar Bank) 1 p. 0­6 mp. 3­50 m. hölgy vegyes staféta: 1. Angol-Magyar Bank 3 p. 54 mp. 3X100 m. vegyesstaféta Zwack Jenő vándordíjáért: 1. Pénzintézeti Központ 4 p. 47 mp. A ver­seny keretében játszották le a MAC 11— Mll II. vizipóló mérkőzést, amelyet a MAC csapata nyert meg 11:7 (5:2) arány­ban. * Evezés Passauból Budapestre 39 óra alatt. A Dannubia csónakház öt evezőse, Gaupp József, Krantzl Károly, Dömötör Lajos, Hegedős Jenő és Tannenberger Béla július elején egy kétpár és egy egypáreve­zős fenéktőkés, palánkos, cédrushajóban, az éjszakázásokhoz két sátorral felsze­relve, Passauból Budapestre evezett. Az 570 kilométeres távolságot 39 evezős óra alatt tették meg, még­pedig a passau— whenni 297 kilométeres Dunaszakaszt 18 óra alatt, a wien—gönyüi 139 kilométeres szakaszt 9 óra 50 perc alatt, végül a Gö­­nyü—Szentendre—Budapest 134 kilométe­re­s szakaszt 11 óra 10 perc alatt. Megjegy­zendő, h­ogy a két pár­evezős teljesítménye nagyobb lehetett volna, ha nem kell idő­közönként az egypárevezőst bevárnia. A Danubia csónakházból a közeljövőben még négy-öt csapat teszi meg ezt a túrát. 1927 Julius ISO. (fsf. h­j DuDAPIS) HiRt­F teljesít szolgálatot és felügyel a felrdőzök biztosságára. — A Szent István-heti Ünnepségek. A tanács tegnapi ülésén a közgazdasági ügy­osztály előterjesztésére és a bemutatott programtervezet alapján megszavazta a Szent István-heti ünnepségek költségeit. A költségek nyolcszázmillió koronát tesz­nek ki. — A Széchenyi-fürdő építkezése. A Szé­chenyi gyógyfürdő építkezésének végre­hajtó bizottsága műszaki bizottságot alakí­tott, amely augusztus 1-én, hétfőn délelőtt ülést tart és ezen az ülésen meg fogja ál­lapítani a költségvetésen kívül szállított lakatosmunkáknak, továbbá a Walla és Szentgyörgyi cég által végzett költségveté­sen kívüli munkák egységárait, azonkívül tárgyalni fogják a cég által végzett több­let és pótmunkákról szóló jelentését. — Vak gyermekek felvétele. A tanács a Vakok Budapesti Országos Intézetében megüresedett két alapítványi helyre pályá­zatot hirdet. Pályázhatnak szegénysorsú, 5—14 év közötti korban lévő vak gyerme­kek, akik más testi, vagy szellemi fogyat­kozásban nem szenvednek. A kérvényhez csatolandók születési, vakságot igazoló orvosi, himlőoltási és szegénységi bizonyít­vány, továbbá szülői nyilatkozat, hogy a gyermek látóképességének helyreállítását célzó orvosi műtétbe beleegyezik. A kér­vényeket augusztus 25-ig kell a tanács ik­tatóhivatalában benyújtani. KÖZGAZDASÁG: A jó barátok. Anglia kitette az orosz delegáció szűrét Londonból, mert meggyőződött róla, hogy ennek a kereskedelmi delegációnak nem annyira a gazdasági összeköttetések ápo­lása a fontos, hanem sokkal inkább a rej­tett politikai propaganda. Anglia számított rá, hogy eljárásában szolidárisak lesznek vele a többi nagy érdekelt államok, min­denekelőtt Franciaország és Japán. Hogy­ne! Mindezekben az országokban épp úgy van proletariátus, sőt nyomorgóbb prole­tariátus, mint Angliában. .. mindezekben az országokban tehát éppen úgy kecsegtető, sőt kecsegtetőbb a szovjet aknák munkájá­­nak kilátása, mint Angliában. Ez alapon könnyű volt arra számítani, hogy a többi állam is csatlakozni fog Angliához. A végső célt könnyű átlátni: Anglia egyszerűen arra akarta kényszeríteni a szovjetet, hogy an­gol szoliditással tartsa majd be a kereske­delmi összeköttetésekre vonatkozó megál­lapodást, akár Angliában, akár mást is. Hogy a szovjet­ delegációk tényleg adás­vételi ügyleteket bonyolítsanak le min­denütt, ne pedig alagutakat fúrjanak. Ez nemcsak Angliának, a többi országnak épp úgy érdeke lett volna. Keresztül lehetett vinni ezt a józan ter­vet? Dehogy lehetett. Ez némi, kétségkívül csak rövid ideig tartó, üzleti lemondást kö­vetelt volna meg a többi ország részéről. De ezek egy pillanatra sem tudtak Anglia magasabb szempontjaiig emelkedni, hanem ellenkezőleg ... egyszerűen csak azt vették tudomásul, hogy a legnagyobb versenytárs kikapcsolódott pillanatnyilag az üzletből. Hogy tehát most — usgye! — annál sza­badabb a vásár. Kölcsön, export, monopó­­liumszerzés, terület­kihasználási szerződés, minden, amit a szerencsétlen Oroszország­ont magából, a nép boldoggá tevésének jel­­szava alatt: mindez most kizárólag nekik jut. A jóbarátok — mindenekelőtt Francia­­ország és Japán — tehát udvariasan tudo­másul vették Anglia eljárását, de eszük ágába sem jutott azt követni. Ellenkezőleg: fokozott előzékenységet tanúsítottak a szovjettel szemben. Ez azonban már most a legnagyobb elé­­gedetlenséget váltotta ki Angliában. Az az üzleti forgalom, amit az angol gyárosok és kereskedők bonyolítottak le a szovjettel, sehogy sem becsülhető alá, különösen nem mai napság, amikor oly rossz Anglia gaz­dasági helyzete. A jóbarátok jelzett állás­­foglalása mellett azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet térdre kényszerítéséből semmi sem lesz, ellenben elvesztik az egész orosz forgalmat. Most elégedetlenek a mun­­kások — a józan többsége, amely nem a szovjetpropagandát, hanem a munkaalkal­makat félti ,­s még elégedetlenebb a City, amely jelentékeny keresetétől esik el, áldo­zatot hoz, anélkül, hogy a legkisebb haszna lenne, ellenben a szomszéd konkurrensek gyarapodását láthatja az ő kezéből kivett üzletek nyomán. Magától értetődően ez nem maradhat ennyiben és nyilvánvaló is, hogy már most Angliának valaminő módon en­­gednie kell eredeti céljaiból. Végeredmé­nyében most már nem Anglia fog diktálni a szovjetnek, hanem — persze, csak ama határok között, amenyire mégis csak Ang­lia engedi — a szovjet Angliának. Súlyo­sabb kereskedelempolitikai vereséget, mint most, még nem szenvedett Anglia. Köszön­heti jó barátainak. A megyék kétszázmilliárd koronáért kötelesek utakat építeni. Tulajdonképpen két kölcsönt vett fel a pénzügyminisztérium.­­ A hiva­­ta­ls lap mai száma közli a kölcsön felhasználására vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletét A hivatalos lap mai száma közli a pénz­ügyminiszter és a kereskedelemügyi minisz­ter közös rendeletét, mely a vármegyék an­gol kölcsönének egymillió font sterlinges második részletének felhasználása ügyében rendelkezik. A rendelet, melyet Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár írt alá, bejelenti, hogy a pénzügyminiszter a bel­ügyminiszterrel és a kereskedelemügyi mi­niszterrel egyetértve, a kölcsön második részletének átvételét ugyanolyan feltételek mellett biztosította az angol bankárcégek részéről, mint amilyen feltételek mellett a kötvények első részét is átvették. A kölcsön nagyobb része, az egész hoza­­déknak mintegy 65 százaléka, a rendelet értelmében útépítésre fordítandó. Egyik délutáni lap ezt az összeget 300 milliárd papírkoronára teszi. Ez súlyos tévedés, mert hiszen a kölcsön 88,5 százalékos ki­bocsátási árfolyamú és a megyék e mellett még 2 százalékos angol kölcsönb­élyeg-ille­­téket is kötelesek viselni. Így tehát a köl­csön teljes hozadéka mindössze 310 mil­liárd papír­korona. Ennek 65 százaléka, te­­hát az útépítésre fordítandó összeg 203 milliárd korona. A kölcsön fennmaradó összege kereskedelmi, ipari, gazdasági, köz­egészségügyi, közigazgatási és egyéb célokra használható föl. Közgazgatási céloknak mondja a rendelet a vármegyei és járási székházak, egyéb céloknak pedig a tiszt­viselői lakások építését. Érdekesen oldotta meg a pénzügyminisz­ter a feladatot, hogy a vármegyéknek ne kelljen nélkülözniük a folyósított kölcsön­­összegből azonnal az első kamattételt. En­nek fedezésére ugyanis külön 66.689 font és 6 penny kölcsönt vett föl, melyet azon­nal a vármegyék rendelkezésére bocsát. Egyébként a kölcsönből csak az igazolt szükségletnek megfelelő összegeket fogják mindenkor kiutalni, míg az egyelőre fel­­használásra nem kerülő összegek gyümöl­­csöztetéséről a Magyar Nemzeti Bank fog gondoskodni. A mellékkölcsönből netalán felhasználásra nem kerülő összegek a Pénz­intézeti Központ tagjai sorába tartozó azok­nál a pénzintézeteknél helyezendő el, me­­lyek már az első kölcsönrészlet folyósítása alkalmával kijelöltettek. A kölcsön letörlesztéséig a kamat- és tőketörlesztés biztosítására a községek ál­tal útadó címén az adóhivatalokba befize­tett összegek a postatakarékpénztáron ke­­resztül a Nemzeti Bankba utalandók. Ha a befizetések folytán a kölcsön mindkét részlete fedezve van, az esetleges többletet a Nemzeti Bank visszautalja az illető vár­­megyéknek. ­ A társulati adó módosítása A magyar pénzügyi jog fejlődésének ki­alakulásában döntő fontosságúak a soroza­tosan megjelent egységes adózási eljárást szabályozó intézkedések. A társulati adó tekintetében legutóbb megjelent módosítá­sok pedig az érdekképviseletek által kifo­gásolt egyes társulati adó­rendelkezések korrigálását jelentik. Ez a felmerült kíván­ságok első érdembeli elintézésének tekint­hető és így jogosan keltheti a reményt, hogy az új adóügyi rendelkezések nyomán a háborút követő túlzások helyébe oly egységes adórendszer fog kialakulni, mely az iparnak, kereskedelemnek és általában a termelő munkának nem lesz kerékkötője. A módosítások első intézkedése, hogy azoknál a vállalatoknál, melyek ingatlanok vételével és'''eladásával alapszabályaik ki­fejezett rendelkezése értelmében üzletsze­rűen foglalkoznak, a vétellel kapcsolatosan felmerült vagyonátruházási ill­eték és já-­­rulékai üzemet terhelő illetéknek minősül­­nek. Elmarad az alaprendeletnek az a kor­látozása, hogy ebben a kedvezésben a vál­lalat csak akkor részesül, ha az ingatlan eladása a vételtől számított két éven belül történt. Fentartja a pénzügyi kormány, hogy a használati időtartam helyes megállapítá­sára általános irányelveket szabni nem le­het, de nagy jelentőségű az a módosított rendelkezése, hogy vagyontárgyak értéké­ből 7,5 százalék leírása, illetőleg tartalé­kolása általában nem kifogásolható. Az alaprendeletben az elhasználás által leír­ható értékcsökkenés szokványos felső ha­tára 5 százalék volt és így a közölt kiegé­szítés feltétlen eredménynek tekinthető. A kivetési eljárásnak az a túl szigorú rendelkezése is módosul, mely szerint „az 13

Next