Budapesti Hírlap, 1927. augusztus (47. évfolyam, 173–196. szám)

1927-07-17 / 185. szám

1927 augusztus 17. (185. sz.) Budapesti Hírút Nagy árleszállítás Balaton­­öldváron augusztus 25-től. Napi teljes penziói Lakás és kitűnő ellátás személyenként 10—11 pengő. Központi iroda: Budapest, IV., Váci­ u. 56. Telefon: 1. 401—26. az árak alakulásánál a közönség eléggé meg­­sínylett. Úgy értesülünk, a burgonya el­maradásának a szabolcsi időjárás abnormi­­tása volt az oka, mert az óriási hőségben nem lehetett szedni a burgonyát, mert könnyen megsérült a száraz­földben és Pestre érve megrohadt. De oka volt a bur­gonyaárak hirtelen esése is, mert a keres­kedők vártak a felhozatallal. A mai élelmiszerárak. Az élelmiszerárak a székesfőváros vásár­­csarnokaiban és nyílt piacain ma a követ­kezők voltak: F­ogyasztói árak: Marhahús, rostélyos, felsál 224—320, leveshús 160—300, gulyás­­hús 128—240, borjúcomb 320—480, pör­költnek való 160—240, juh hátulja 192— 300, eleje 144—240, sertéskaraj 320—416, tarja, comb, lapocka 260—320, oldalas 220 —260, szalonna 188—216, háj 230—250, zsír 210—240, élő csirke 220—360, tyúk 320—480, hízott ruca és l­d 220—260, tea­­tojás 12—13, főző 8—11, élő ponty 260— 340, jegelt ponty 120—240, harcsa 300— 480, tej 36—41, tejfel 176—200, teavaj 580 —600, főző 460—520, tehéntúró 100—120, fehér kenyér 56—60, félbarna 48—52, barna 36—42, száraz bab 28—48, borsó 64—128, lencse 80—140, kevert zöldség 4—12, vöröshagyma 18—24, fejeskáposzta 20—30, kelkáposzta 30—50, rózsaburgonya 14—18, ella 14—16, paradicsom 12—22, paraj 20—24, őszibarack 60—160, 20—60, körte 40—160, mák 160—200, paprika 320­­—600, sárgadinnye 30—50, görögdinnye 20 —30, tök 5—8, uborka 4—18, tengericső 2—4-ig. A forgalom a piacokon közepes, vásár­­csónakokban élénk. A sertéshús és a para­dicsom ára emelkedett, az uborka és az alma ára csökkent. Véget ért a nemzetközi egyházi konferencia. A nemzetközi egyházi konferencia utolsó napján Budapest és a környék összes re­formátus és evangélikus istentiszteleti he­lyein kiváló vendé­gszónokok beszéltek a hívőkhöz. A fasori templomban Takaró Géza newyorki lelkész, a pedagógiai szemi­náriumban Kelly Jakab glasgowi lelkész és Lauvin Ernő genfi lelkész, a kőbányai református templomban Vervloet zürichi lelkész, a Lipót- és Terézvárosban Pollock János belfasti lelkész, Óbudán Sneddon Ja­kab glasgowi, Rákosligeten Achenbach Pál berlini lelkész prédikált. A magyar refor­mátus papok közül Nagy István, Nyári Pál, Szabó Zoltán, Debreczeny László, Faludi Sándor, Dusza Béla, Denkó Viktor szólot­tak a hívekhez. A Kálvin téri templom rádió, istentiszteletén a németek neves prédiká­tora, Modersohn Ernő beszélt. Az ezt kö­vető istentiszteleten­­Ravasz László mondott beszédet. — Az isteni szózat — mondotta a püspök a többi között — túlkiáltja a háborúk zi­vatarát, mellékes, hogy hallgatják-e ezt a szózatot, csorbát nem szenved az, minden tétele megáll, ha az egész világ összedől és semmivé válik is. A püspök prédikációja után Molnár Má­ria Ausztráliába induló hittöríténőt avat­ták föl diakonista testvérré. Az evangélikus istentiszteleteken Turóczy Zoltán, Schürmann Gusztáv berlini lelkész, Hanzmann Károly, Blecher Frigyes berlini és Fabianka Pál stettini lelkész hirdetett igét. Délután három órakor indult el gyüle­kező helyéről a konferencia ünnepi me­nete. A menetet díszruhás lovasrendőrök nyitották meg, majd zenekar és cserkész­­csapatok következtek. A főváros közönsége tiszteletteljes figyelemmel volt tanúja a nagyszabású menetnek. A vérmezőn, ahol a menet három nagy csoportra oszlott, Benkő Viktor, a délvidéki magyar egyhá­zak misszió lelkésze, Takaró Géza és Schür­mann Gusztáv mondottak beszédet, nagy hatással fejtve ki azt a gondolatot, hogy a kereszténység nem magánügy, hanem ál­lamügy, népügy, legfőbb segítője az állam­­hatalomnak. Utánuk Szabó Miklós és Nyári Pál lelkészek beszéltek. A Vérmezőről a tömeg a Városi Színházba ment, a konfe­rencia zárógyűlésének megtartására. A színházban Turóczy Zoltán lelkész imája után Kelly James mondotta el elnöki megnyitóját, majd Ravasz püspök mondott beszédet. — A Krisztus királysága előtt való meg­hódolásban rejtőző egységnek volt fényes tanúbizonysága — mondotta a püspök — az egyházi konferencia. Minden óra, amely a budapesti konferencián elmúlott, váljék ezer meg ezer apró és nagy szolgálattá és ha önök, külföldiek visszagondolnak arra, hogy itt egy nép küzd a sivó vizek partján, imádsággal és reménységgel gondoljanak arra, hogy ez a nép tudja programját, mert Krisztusnak adja át magát. Az egyesített egyházi énekkar énekszáma után Samuin Ernő, az Európai Keresztény Szövetségi Unió alelnöke mondott köszöne­tet a magyarok szíves vendégszeretetéért. Ezután a külföldi nemzetek egy-egy kép­viselője szólalt fel. Hétfőn a konferencia tagjai nagyobb cso­­portokban Budapest környékét, továbbá Debrecent, a Hortobágyot és az aggteleki cseppkőbarlangot tekintették meg. Nem sikerült a Junkers-gépek óceánrepülési kísérlete, Risztics gépét baleset érte.­­ A Bremen visszatért az Óceánról. Köd és orkán Nyugat-Európa és az Óceán felett. Mikor Nungesser és Coli nekilendült me­rész és tragikus útjának, a világ nagy köz­véleménye még tulajdonképpen nem is tudta kellőképp értékelni, mit jelent ez a fogalom: az óceán átrepülése. Nungesserék heroikus küzdelme és megrendítő tragé­diája csak akkor kapta meg igazi beállítá­sát, amikor Lindberghnek sikerült a lehe­tetlennel határost egy meglepetésszerű bra­vúros elhatározással megoldania. Az érdek­lődés valójában csak ekkor fordult teljes mértékben az óceán átrepülésének kísérlete felé, a társadalom ekkor ismerkedett meg közelebbről azokkal az alapfogalmakkal, amelyek szoros kapcsolatban vannak ezzel az óriási teljesítménnyel. C­hamberlin és Byrd kísérlete bebizonyí­totta még jobban, hogy az emberi akarat és találékonyság le tudja győzni a legyőz­­hetetlennek látszó természeti akadályokat­­ is és éppen ezért mindenki bizakodással­­ várta azt a pillanatot, amikor az innenső­­ oldalról, az európai partok felől kelnek­­ szárnyra a merész kísérletezők, hogy vis­­­­­szaadják a látogatást amerikai bajtársaik-­­­nak. A nagy bizakodásba csak az vegyített­­ némi kétkedést, hogy időközben a szakem­­­­­berek információja révén köztudomásúvá­­ váltak azok a nehézségek, amelyek a kelet- f­elé nyugatra repülők elé tornyosulnak a­ sokkalta ellenségesebb légköri viszonyok­­ révén, azonban mindenki arra gondolt,­­ hogy hónapokkal ezelőtt még Lindberghnek és társainak tette is vakmerő elképzelés volt, miért ne lehetne tehát megvalósítható az a terv is, amelyet annak idején Nunges­ser és Coli tűzött maga elé? Nehéz­ összeszámlálni mindazokat, akik az utóbbi napokban jelentkeztek az óceán­­ átrepülésére. Emlékezetünk szerint három Junkers-gép készült az indulásra, azonkívül Könnecke német repülő. Coste, a híres francia pilóta, aki nemrégiben társával, Rignottal egyetemben megkísérelte a pa­risi vladivosztoki repülést, továbbá még két francia aviatikus: Drouhin, aki a Co­lumbiát szándékozik átkormányozni az óceánon és a Kék Madár pilótája, Anglia részéről pedig Courtney kapitány jelentke­zett a nemes versenyre. Bennünket magyarokat elsősorban a Junkers-gépek indulása érdekelt, hiszen az egyik gépnek, az Európának, kormányke-­­rekéhez magyar ember ült: Risztics János, az újdonsült világrekorder. Az indulást ő éppen úgy, mint többi versenytársa, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt nap­­ról-napra halasztotta. Vasárnap azonban mégis útrakelt és vele együtt elindult a Junkers-gyárnak másik gépe, a Bremen is. A kísérlet egyik gépnek sem sikerült. A merész repülők oly borzalmas időjárási viszonyok közé kerültek, amilyen a légi közlekedés történetében eddig nem fordult elő. Az Európa útját ezenkívül motorhiba is akadályozta és így alig néhány órával az elindulás után már ismét német földön volt Risztics s törött légcsavarral leszállt a brémai repülőtéren. A Brémen sok te­kintetben szerencsésebb volt. Végigrepülte az út európai vonalát, kijutott a nyílt óceánra is, a lehetetlennel megküzdeni azonban épp oly kevéssé tudott, mint gép­testvére és így, ha szerencsésebb körülmé­nyek között is, a Bremennek is vissza kel­lett térnie. Amint a szakemberek mondják, ez a ket­tős kudarc mégsem kudarc, hanem nagy teljesítmény. A gépek a legborzalmasabb körülmények között igazolták állóképessé­güket, a pilóták bebizonyították biztossá­gukat és józanságukat, a körülmények pe­dig, amelyek feltárultak a két gép pilótái előtt, egyúttal feltárultak mindazok előtt, akik a jövőben Európa irányából át akar­ják repülni az óceánt, vagy akik erre a repülésre alkalmas gépet kívánnak kon­struálni. És tulajdonképpen csak most érkeztünk el oda, hogy megértjük az óceánrepülések igazi tartalmát és értékét. Most látjuk csak, hogy Lindbergh úgyneveztt bravúrja sem lehetett egyszerű sétarepülés az óceán fe­lett és főként belátjuk, hogy a repülőtech­nika még korántsem érte el azt a feltétlen biztosságot, melyre minden népszerű közle­kedési eszköznek szüksége van. A mai ered­mények csupán nagyszerű próbálkozások, több-kevesebb sikerrel, nagyszerű megnyi­latkozásai az emberi erőnek, de még min­dig nem azok a határkövek, amely új, nagy korszakát jelölhetik az emberi haladásnak. Dessau, aug. 16. (Saját tudósítónktól.) Napok óta az egész világ feszülten várta, hogy mikor kelnek útra a pilóták, akik az Atlanti-óceánon Európából való átrepülését tűzték ki cél­jukul. Különösen a Junkers-gyár készülő­dését figyelte mindenki nagy érdeklődéssel, mert hiszen a német aviatika ezzel a kísér­lettel kívánt ismét az élére lendülni azok­nak a törekvéseknek, amelyek a repülő­­technika tökéletesítésére törnek világszerte. A Junkers-gyár vállalkozásában kitűnő szerep jutott a magyar névnek, a magyar tehetségnek is, mert hiszen az egyik Ame­rikába induló gép pilótája Risztics János lett, aki néhány nappal ezelőtt kitűnő vi­lágrekordjával vonta magára az egész világ figyelmét. Az indulást, sajnos, a rossz időjárási vi­szonyok miatt napról-napra halogatni kel­lett és így csak vasárnap délután került sor arra, hogy a Junkers-gyár két gépe a Miért kínlódik fej,­fájással? Kérdezze meg orvosát. Társasutazás Párisba! A világ metropolisai közül Páris talán az egyet­len, mely az év minden szakában vonzza az idegent. A Nláv. menetjegyiroda az érdeklődés hatása alatt megismétli népszerű társa­ kirándulását, mely szeptember 3-án indul. Az 500 pengős részvételi díjban az összes k adások, sőt még a borravalók és a színházak, mulatók stb. díjat is be­foglaltatnak. 5 Szent Istán hetének látányosságai közé tartozik Pfeifer Fernánd [Mer tart) nemzeti könyvkereskedésének­­ újonnan berendezett helyisége BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS­ UTCA 5. Szinházjegyárusítás Budapest összes színházai részére. Telefon: Könyvkereskedés 1. 359—33. Szinházjegypénztár: József 329—21. Fennáll 1841 óta. Ne mulassza el megtekinteni! Szent István hete könyvei: Babits M., Halál fia 15.—­ Csathó K., Leányok, anyák, nagyanyák 6.—, Asszony a bakon 6.—, Glyn E., Vak a szerelem 4.—, Második Ambrozíne 4.50, Gulácsy Irén, Fekete vőlegények, 3 kötet 10.—, kötve 14.—, Kosztolányi D., Édes Anna 6.40, Körös A., Forgószél 9.—, Móricz P., A rejtelmes Alföld 6.80, Móricz Zs., Baleset 6.80, Pásztor A., Gina és Rozamunda 8.—, Petőfi költeményei, a Székesfővá­ros jubiláns kiadása, fűzve 3.60, fél vászonkötés I 4.80, egész vászonkötés 6.40, fél bőrkötés 14.40, egész bőrkötésben 24.—, Szép E., Valentiné 4.—, Szine-java könyvek, fűzve i.oo, kötve 2.60, Zilahi­sg., Két fogoly 11.40, kötve 15.—, Zsolt B., Házassággal végződik 8.— pengő. Nagy választék német, francia és angol könyvekben. Ballagi A., Buda és Pest a világirodalomban, 1473— 1711 I. k. 36.—, Birbauer V., Régi Buda-Pest épí­tészete, képekkel 1.20, dr. Gárdonyi A., ötven esz­tendő Budapest székesfőváros történetében 8.—, dr. Kuzsinszky B., Budapest régiségei 6.80, dr. Lech­­rner J., Budapest műemlékei, 501 képpel 28.—, Ch­olnoky J., Földrajzi és statisztikai atlasz, 78 fő- és 150 melléktérképpel és világstatisztika 32.—, Lechner J., Elszakitásra ítélt Magyarország, 157 képpel 2.80, Lukács Gy., Trianon után, 3 kötet 32.—, Maderspach V., Menekülésem Erdélyből 3.20, Milotay I., Tíz esztendő 6.40, Orbók Á., Páris élete 6.—, Paleologue AT., A cár országa, 3 kötet, fűzve 30.—, kötve 40.—, Pethő S., Világostól— Trianonig, vászonba kötve 12.—, Szász Zs., Erdély Romániában 8.—, Takáts, Szegény magyarok 9.—, fél kőrben 20.—, dr. Bálint R., dr. Ernszt Z., dr. Purjesz B., A cukorbetegség és inzulin 16.—, Fri­­gyesi-Láng, Helybeli érzéstelenítés kézikönyve, fűzve 44.—, kötve 48.—, dr. Polgár F., Röntgenvizsgálati módszerek 10.—, Török L., Kozmetika 6.—, Dresd­ner I., Újkori zöldmezőgazdálkodás 10.—, Maeter­­linck, A természet élete 4.—, Mille G., Gyakorlati gazdalexikon, 2 kötet 48.—, Némethy J., Kőműves­­mesterség 12.— pengő. Bérmentesítés könyvenként 20 fillér, ajánlási díj 30 fillér. R­isztics által kormányzott Európa és a Loose által vezetett Bremen útnak indul­jon Amerika felé. Az indulásra való elha­tározás hirtelen jött, minthogy az időjárási jelentések még vasárnap délelőtt is megle­hetősen kedvezőtlenek voltak és csak a dél­utáni órákban javultak meg annyira, hogy­­Junkers professzor utasítást adhatott az indulásra. Az Indulás. Délután öt órakor a desszaui repülőtér fölé emelkedett a G 31 jelzésű irányítógép, amely így adta tudtára a pilótáknak és a közönségnek, hogy a vállalkozás délután mégis megkezdődik. A hír természetesen gyorsan elterjedt, nemcsak Desszauban és közvetetten környékén, hanem a repülés egész útvonalán, mindazokban a városok­ban, amelyek fölött Riszticsnek az előzetes tervek szerint el kellett vonulniuk. Ezek­ben a helységekben a lakosság mindenütt felkészült, hogy megpillanthassa és üdvö­zölhesse a merész vállalkozókat útjük első szakaszán. A dessaui repülőteret meglehetősen nagy tömeg lepte el, megjelentek a hivatalos ki­küldöttek és a világsajtó képviselői, amikor a két Junkers-gépet az indulásra előkészí­tették. Először a Bremen emelkedett a le­vegőbe. Este hat óra 21 perckor, négy perccel később azonban Risztics gépe is követte, majd a kíséretükbe szegődő G. 31. jelzésű géppel együtt csakhamar eltűntek Bréma irányába. Ettől a perctől kezdve az egész világon izgatottan várták a gépek útjáról érkező híreket, mert mindenkit fo­kozott mértékben izgatott az a körülmény, hogy a vállalkozás a szerencsétlenül járt Nungesser és Coli indulásától eltekintve, az első komoly kísérlet az óceánnak Európa irányából való átrepülésére. Az Európát baleset éri. Az első hir Brémából érkezett, ahol este nyolc óra és 19 perckor repültek át a Jun­­­kers-gépek. Itt elváltak a G 31-től, amely a városban leszállt. Ettől az időponttól kezdve azonban a két Junkers-gép sorsa is különvált, a gépek elvesztették egymással összeköttetésüket és míg a Brumenről sűrű időközökben érkeztek kedvező hírek, az Európa útjára homály borult, amelyet este tizenegy óra után az a meglepő körülmény oszlatott szét, hogy Risztics gépe ismét megjelent Bréma fölött és a repülőtéren a földre szállt. A leszállás nem ment simán. A gép a re­pülők minden óvatossága ellenére meglehe­tősen hirtelen szállott a földre, minek kö­vetkeztében a futószerkezet megsérült és

Next