Budapesti Hírlap, 1927. október(47. évfolyam, 222–247. szám)

1927-10-22 / 240. szám

' 1927 o­któb­er 22. (240. sz.) Budapesti Hírlap A finn vendégek az Alföldön. Nagykőrös, okt. 21. A magyarországi tanulmányúton lévő finn vendégek csütörtökön délelőtt Nagy­kőrösre érkeztek. A vasúti állomáson nagyszámú közönség élén Dezső Kázmér polgármester fogadta a vendégeket és a vonat megérkezésekor a városi dalegyesü­let elénekelte a finnt himnuszt. A vendégek innen az iskolák növendékeinek sorfala közt Arany János szobrához vonultak, a­hol a városi dalegyesület szép finn dalt és fiáber Károly Fohászát énekelte el. Ez­után Bánóczy Endre főgimnáziumi tanár német nyelven ismertette Arany János költői nagyságát. A főgimnázium „Arany" szobájában megtekintették Arany relik­viáit, majd pedig a cserkészek sorfala közt a hősök emlékszobrához mentek. Itt Tittenheime volt miniszterelnök kegyele­­tes szavak kíséretében magyar és finn szí­nekkel díszített csokrot helyezett el az el­­esett hősök szobrának talapzatára. A ka­szinóban Beretvás János, inárcsi Farkass László dr. és Ferenc nagybirtokosok lát­ták ebéden vendégül a finneket. Az ebéd végeztével a vendégek a magyar ruhába öltözött hölgyekkel táncra perdültek. Ez­után a vendégek Soós László gazdasági ta­nácsos mintaszőllőtelepére rándultak, ahol megtekintették a szü­retelést. A vendégek tiszteletére rendezett lakoma végeztével Zulenhelmo meghatóban mondott köszö­­netet azért a szíves fogadásért, amelyben őket mindenütt részesítették. A vendégek az esti gyorsvonattal tovább utaztak Sze­gedre. Szeged, okt. 21. A Nagykörösről Szegedre érkezett finn vendégek egyik csoportja pénteken Mező­hegyesre rándult ki, míg az ottmaradtak a délelőtt folyamán a város nevezetessé­geit tekintették meg. Az illusztris vendégek tiszteletére az egyetem ebédet adott, ame­lyen Reinhold Béla egyetemi rektor üdvö­zölte a finneket. Az üdvözlésre Tulenheimo válaszolt. Beszédében hangoztatta, hogy ők a magyarokat mint a szótartás és fér­fiasság mintaképét már a magyar költők és írók műveiből jól ismerik. Végül meleg szavakban mondott köszönetet a vendég­­szerető fogadtatásért. A délután folyamán a­ vendégek tiszteletére a­ szegedi filharmo­nikusok hangversenyt rendeztek, este pe­dig a szegedi kereskedelmi és iparkamara vendégei voltak. A vendégek a szombat reggeli gyors­vonattal utaznak vissza Budapestre. A román közoktatás titkai. Bukarest, okt. 21. Anghelescu közoktatásügyi miniszter ren­deletet adott ki, amelynek értelmében még a román egyetemeken képesített kisebbségi tanárok sem adhatják elő a román nyelvet, csupán a jelen tanévben, csak ideiglenesen és kizárólag az alsó osztályokban. Eddig az volt a szigorú utasítás, hogy csak kel­lően képzett tanárok taníthatják a kisebb­ségi iskolákban a román nyelvet és az úgy­nevezett nemzeti tantárgyakat, történelmet, földrajzot, irodalmat. A magyar tanárok ezen az alapon nekiláttak a román nyelv megtanulásának és román egyetemeken sze­rezték meg a képesítést, amelynek alapján az ország bármely, tehát teljesen román­­nyelvű középiskoláiban is taníthatták a ro­mán nyelvet. A miniszter úr rendelete most a kisebbségi tanároknak a román egyete­meken szerzett képesítését megsemmisíti. A Cuvantul hosszabb cikkben foglalkozik az Anghelescu-féle érettségi törvény ered­ményeivel és az érettségi vizsgálat szomorú eredményét táblázatban tünteti föl. E sze­­rint az Anghelescu-féle törvény életbelépte­tése óta 1925 júniusában 46.92%, szeptem­berben 35.91%, 1926 júniusában 52.65%, szeptemberben 44.81%, 1927 júniusában 50.05 és szeptemberben 44.06 százaléka ment át a vizsgálaton, ami igen siralmas eredmény. A lap egyik munkatársa ez ada­tok­ alapján kérdés­t intézett Kirintescu köz­­oktatásügyi államtitkárhoz, hogy e vigasz­talan eredmények folytán van-e remény arra, hogy az érettségi törvényt megváltoz­tatják. Az államtitkár kijelentette, hogy erről szó sem lehet, mert éppen a felsorolt számadatok bizonyítják nemcsak az érett­ségi vizsgálat szükségességét, hanem annak helyes technikai alkalmazását is. A közoktatásügyi minisztériumban An­­ghelescu miniszter elnöklésével és vala­mennyi közoktatásügyi vezérfelügyelő rész­vételével értekezlet volt, amelyen a minisz­ter azt a kívánságát fejezte ki, hogy a ka­tonai előképzést rendszersíteni kell az egye­temeken és a főiskolákon. Az értekezleten az illetékes vezérfelügyelőket megbízták, hogy ez ügyben részletes tervezetet dolgoz­zanak ki. Eltörlik a haladót, leszállítják a villamosáram díját. A főváros pénzügyi bizottságának határozata. Folkusházy Lajos alpolgármester a pénz­ügyi bizottság tagjait, egyelőre csak bizal­mas értekezletre hívta, de a meghívó azt is közölte, hogy a bizalmas értekezlet u­en a gyűlés átalakul pénzügyi bizottsági üléssé Az ülés tárgya a költségvetés tárgyalása során függőben hagyott kérdések elintézése volt. A zárt értekezlet 7 órától egy kis szü­nettel körülbelül háromnegyed 11 óráig tartott. Ekkor megnyílt a bizottsági rendes nyílt ülés, amely percek alatt ratifikálta a zártkörű értekezlet döntéseit, amelyeket tudvalévően napokon keresztül tartó ta­nácskozások érleltek meg. Az ilyk­­ren most már a bizottság által véglegesen elfo­gadott 1928. évi költségvetésben nem sze­repel a húsfogy­asztási adó, mint jövedelmi , mert a bizottság elfogadta Kozma Jenő dr.-nak azt az indítványát, hogy a húsfo­­gyasztási adókat törlik. Ez a főváros jöve­delmeiben 5 millió pengő csökkenést jelent A bizottságnak kerek összegben 9 millió pengő fedezetéről kellett gondoskodnia, hogy a költségvetés egyenlege föl ne borul­jon. A fedezet kérdésében elfogadta a bi­zottság a zártkörű értekezletnek azt a meg­állapodását, hogy a forgalmi adó jövedel­mének tételét másfélmillió pengővel na­gyobb összegben, a pótadó bevételének té­telét 1 millióval a siázbérkrajcár tételét 1 millióval a szemétfuvarozási illetéket hat­százezer pengővel, a Gellért-szálló által be­szolgáltatandó hozzájárulási összeget két­­száznyolcvanezer pengővel, a vagyonátru­házási illetéket kerekszányban hatszázezer pengővel nagyobb összegben állítják be, törölnek továbbá a kiadások közül egyné­hány tételt, úgy hogy mindezek egybeveté­sével fedezve van a 2 millió és a költség­­vetés egyenlege megmarad. Ezek után Folkusházy Lajos elnöklő al­polgármester föltette a kérdést szavazásra. A bizottság a határozatokat majdnem mind egyhangúan mondotta ki. A bizottság hoz­zájárult ahhoz, hogy a villamos áram egy­ségárát ne 6 százalékkal, hanem Kozma Jenő indítványához képest 10 százalékkal szállítsák le. A bizottság a pótadó kulcsát változatla­nul 50 százalékban állapította m­eg, az ál­talános kereseti adó kulcsát változatlanul 5 százalékban, a szemétfuvarozási illeték kulcsát 1,5 százalékban, az alapokat pe­dig változatlanul fogadta el. A víz egység­ára köbméterenként változatlanul 18 fil­lér marad. A bizottság egyhangúan kimon­dotta, hogy a törvényhatóság kérje fel a népjóléti minisztert, hogy a kórházi ápo­­­­lási díjakat a tényleges szükségletnek meg-­­­felelően állapítsa meg, s ilyen módon­­ vessen véget a fővárost érő károsodások­nak. Megbízta a tanácsot, hogy a BESZ­­KÁRT területhasználati szerződésének mó­dosításáról kezdje meg a tárgyalásokat, egyhangúan kimondotta azt is, hogy 1928. január 1-ével a pályaudvari javadalmi őr­ség különítményeket megszünteti, s ezzel véget vet az utazó közönség megszállásá­nak. Az elnöklő alpolgármester még kö­szönetet mondott a bizottság tagjainak fáradhatatlan és kitartó munkásságáért, néhány meleg szóval elparentálta Fejér­­váry Sándor dr.-t, a pénzügyi bizottság na­pokban elhunyt tagját s ezzel az ülés ne­gyed tizenkettőkor éjjel véget ért. Megnyílt a hízottsertés és hentesipari kiállítás. A kiállítást Mayer János földmivelésügyi miniszter nyitotta meg József királyi herceg­­elemetében. A hízottsertés és hentesipari kiállítást ma délelőtt nyitotta meg Mayer János föld­­mivelésü­gyi miniszter. A megnyitáson meg­jelent József kir. herceg, vitéz Fábry Dá­niel szárnysegéd kíséretében. A kiállítás megnyitásán ott volt a földmivelésü­gyi mi­nisztérium részéről Schandl Károly földmi­­velésügyi államtitkár, valamint Grabovszky Miklós és Barcza Ernő miniszteri tanácso­sok. Budapest székesfőváros képviseletében megjelent Szipka Ferenc dr. főpolgármester, Folkusházy Lajos alpolgármester és Vajna Ede székesfővárosi tanácsos, a Budapesti Vásárpénztárt Melly Béla és Demkó Dezső, a Sertéskereskedelmi Egyesületet Feiler Jó­zsef, az egyesü­let elnöke és K­reky Károly nyug­­miniszter, a kiállítás ren­­­­dezőbizottságának elnöke képviselték. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ré­széről ott volt a kiállításon Mutschenbacher Emil igazgató és Konkoly-Theg­e Sándor fő­titkár, az Országos Mezőgazdasági Kama­rát Serbán Iván dr. és Ébner Jenő dr. ka­marai titkárok, a Mezőgazdasági Múzeumot Fálbert Alajos miniszteri tanácsos, az Ipar­­egyesületet Dalnoki-Kovács Jenő, a Hentes Ipartestületet Bittner János képviselték. Az érkező fenségeket, a földmivelésü­gyi minisztert és kíséretét a kiállítás rendező­­­­bizottságának élén Ereky Károly ny. mi­­i­niszter, Rasovszky Béla és Pogány Dániel főtitkár fogadta. Ereky Károly üdvözlő sza­vai után Mayer János földmivelésügyi mi­niszter a következőket mondotta: — A nemzeteknek a gazdasági elsőbb­ségért folytatott harcában a magyar gaz­daság nem maradhatott alul, ebből a harc­ból nekünk győzelmesen kell kikerülni. Csak helyeselni tudom, — mondotta a mi­niszter — ha a magyar mezőgazdaság új utakon és új módszerekkel igyekszik a köz­termelés fokozására, de hangsúlyozni kívá­nom, hogy ebben az igyekezetében a régi és kipróbált gazdasági ágakat nem szabad elhanyagolnia. Ilyen kipróbált és megbíz­ható gazdasági ágnak bizonyult a sertéste­nyésztés és hálásan köszönöm a Vásár­­pénztárnak, az OMGE-nak és a Sertéske­reskedelmi Egyesületnek, hogy lehetővé tette a hentesipari kiállítást, mert ezzel dokumentálni fogjuk, hogy a magyar man­­galicatenyésztés nemzetközi viszonylatban is magas színvonalon áll. Minden remé­nyünk megvan, hogy a magyar mangalica­tenyésztés a kiállítás révén megtartja, sőt erősíteni fogja pozícióját a mezőgazda nem­zetek között. Amikor felhívom mindenki figyelmét a kiállítás külkereskedelmi fon­tosságára, mert hiszen a kiállítás eredmé­nyeképpen a kivitel fokozásával külkeres­kedelmi mérlegünk is kedvezőbben fog ala­kulni, a kiállítást megnyitódnak jelentem ki. József kir. herceg, Mayer János minisz­ter és Schandl Károly államtitkár ezután megtekintették a kiállítást. A kiállításon több mint 100 kiállító 1700 sertést állított ki. A termelők­ ezúttal nemcsak saját mun­kájuknak gyümölcsében, hanem a feldol­gozó ipar eredményeiben is gyönyörköd­hetnek. Egymással versenyezve mutatkoz­nak be a húsipari gépek és szerszámok ké­szítői, amelyhez a speciális hentesautók ké­szítői is sorakoznak. A látottak fölött a­ királyi herceg, a miniszter és kísérete a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A kiállítás nemcsak a magyarországi ér­deklődök nagy tömegét vonzotta Budapestre, hanem számos külföldit is. Kimagasló ese­ménye a kiállításnak, hogy a bécsi hentes­iparosok és kereskedők mintegy negyven-­­ tagú csoportja, továbbá cseh és román, va­lamint szerb hentesiparosok mintegy há­rom-négyszáz tagú csoportban jelentek meg és vettek részt a kiállítás megnyitásán. A díjazás. A próbavágás alapján — ahol a fehéráru kitermelési arányszámát állapították meg — a zsű­ri a következőképpen döntött a kitű­zött díjak odaítélése tekintetében: Budapest székesfőváros tiszteletdíját mint nnagydíját Graumann Gusztáv pécsi hizlaló nyerte 73,38% fehéráru-kitermeléssel; Bu­dapesti Takarék- és Vásárpénztár díját mint első díjat Szam­ek Miksa és Társa kőbányai hizlaló 72.68% fehéráru-kitermeléssel; az Országos Sertéskereskedelmi Egyesület dí­ját mint első b) díjat Scherer Károly és Társai bajai hizlaló 72.67% fehéráru-kiter­meléssel; a Budapesti Bizományosok díját mint első c) díjat Weidinger Dezső és Tár­sai bajai hizlaló nyerte 72.39% fehéráru­­kitermeléssel. Díjakat nyertek még: Lepény­­ Mátyás és Gálik János (Békéscsaba) 72.13%,­­ a csákói Geist örökösei, az Alföldi Sertés­hizlalók Hizlaldája (Békéscsaba) 71.85%, Hirsch Imre (Felsőireg) 71.76%, Suprics Vendel (Gerjen) 71.73%, Mágori Mihály makói hizlaló 71.67% fehéráru-kitermelés­sel. Dicsérő okleveleket kaptak: Rezk Géza, Draschkovics Ferenc, Scherer Ottmár,­ Köb­­ling Testvérek, Wittmann György. * A hentesipar bemutatóján külön figyel­met érdemelnek a következők: Schmiedl D. Dániel (IX., Ranolder­ utca 17.) díszes pavillonjában a cégtől már meg­szokott ízléses elrendezésben és szakszerű csoportosításban hentesipari gyárának ki­váló minőségű gyártmányait mutatja be. Különböző felvágottak és kolbászáruk, hen­tesipari különlegességek, saját módszer szerint kidolgozott sonka-specialitások mind azt igazolják, hogy Schmiedl Dániel hentesipari gyárát berendezés és teljesítő­képesség tekintetében oly magas színvo­nalra emelte, hogy a maga nemében szinte páratlanul áll. A kiállítást megnyitó királyi herceg cégtulajdonost szívesen üdvözölte. Schulek Sándor műkéses (Budapest, Ki­rály­ utca 3. és Fővám­ tér 6.) különleges húsipari késekkel vesz részt a kiállításon. A szakmájában eme legrégibb cég egy sa­ját gyártású, valamint a világ legjobb gyártmányú húsipari késeit tartja raktáron 7 s ennek a kiállítás keretében szemmel lát­­hatóan is bizonyságát adta. Különleges ri­tuális metszőkéseit külföldre is a legelő­nyösebb feltételek mellett szállítja. Kiállí­tása általános feltűnést kelt. Nemes Szajkó László (Budapest, Margit­­körút 5/a.) hentesmester nagy felkészült­séggel és páratlan gonddal összeválogatott hentesipari gyártmányait csinosan felépí­tett pavillonjában mutatja be. A szakmájá­ban kiváló hentesmester ez alkalommal szinte felülmúlta saját magát Kiállított tár-­­gyai a kiállítást megnyitó bizottságot is lát­hatólag meglepték. József királyi herceg Szajkó mesternek legnagyobb elismerését fejezte ki s udvartartása részére a cég gyártmányaiból egy mintaszállitmányt ren­delt meg. A magyar-román agrárper. Újabb angol hang mellettünk. Londonból jelentik: A The New Statetes.­mán cím­ű folyóiratban cikk jelent meg a román-magyar vitás kérdésről. A cikk ro­mánbarát szempontból világította meg a pert. A folyóirat most megjelent száma közli Dudley Heathcote levelét, aki részle­tes és pontos adatok kíséretében sorra helyreigazítja az eredeti cikk téves állí­tásait. Heathcote megállapítja, hogy azok az „előjogok", amelyeket az erdélyi magyar birtokosok a maguk számára kérnek, a trianoni szerződés határozott rendelkezé­seiből folynak, belpolitikai téren a román kormány kétségkívül szabadon járhat el de a békeszerződéseken nem teheti magát túl. Románia veszedelmes lépést tett akkor amikor nem fogadta el a vegyes döntőbíró­­ság határozatát és a kérdést a Népszövet­ség elé vitte. Ez annak bizonysága, hogy érzi, hogy ügye rosszul áll és ezért a vitát jogi térről politikai térre akarja átjátszani Ez a magatartás arra vall, hogy Románia el akarja érni, hogy ha valamely állam politikai előnyt vár a szerződéses rendel­kezések semmibevételétől, akkor joga van ezt megcselekedni. Heathcote ezután rész­letesen ismerteti a magyarországi földre­­form eredményeit, kimutatja továbbá, hogy a panaszosok között igen sok kisbirtokos szerepel. Ismerteti a földbirtok elosztását Magyarországon is. Megjegyzi végül, hogy a magyarok teljes lojalitással jártak el amikor hajlandók voltak az ügyet a hágai bíróság elé terjeszteni. Az angol liberálisok pártkasszája, London, okt. 21. Sir Herbert Sámuel, a liberális szervező­bizottság elnöke egy nyilatkozatban a libe­rális párt pénzügyi helyzetéről közölte, hogy Lloyd George meghatalmazottjai a li­berális küzdelem alapja javára oly összeget adtak át, amely a szervezetek által nyúj­tott összegekkel együtt elegendő arra, hogy a legközelebbi új választási kiadásokat nem kevesebb mint ötszáz liberális jelölt ré­szére fedezzék. A Daily Express szerint az összeg, ame­lyet Lloyd George a liberális pártalap ré­szére átutalt, 300.000 font sterling. Lloyd George hajlandónak mutatkozott, hogy a pártszervezet főhadiszállásának évente har­mincezer font sterlinget bocsát rendelkezé­sére. Mit tett a fasiszta kormány öt év alatt, Róma, okt. 21. A Foglie d’Ordini, a fasiszta párt orgá­numa folytatja beszámolóját a kormány ötéves működéséről. A hadügyminisztérium két új hadtestet szervezett, egyet Alessandriában, egyet pedig Udinében. Életbe léptették a tüzérség új műszaki szolgálati szabályzatát. A ten­gerészeti minisztérium a többi között négy, egyenként 5500 regisztertonnás felderítő­­hajót, négy 850 regisztertonnás tengeralatt­járó hajót építtetett. A léghajózás terén a kormány mindent megtett, hogy a léghajó­zást a nemzet légi védelmének ellátására alkalmassá tegye. Ebből a célból repülőte­reknek és kényszerleszállásra alkalmas te­reknek egész hálózatát építette meg. A pénzügyminisztérium munkásságából első helyen említendő, hogy a kincstári terhe­ket egy milliárddal csökkentették. A fasiszta kormányzat ötévi működése alatt létrehozott művek és az elért ered­mények felsorolásának most közölt máso­dik részlete az újságokban három hasábra terjed. A fasiszta kormányzat működésének mérlegét október 30-án Olaszország min­den városában nyilvános gyűléseken fog­ják kifejteni.

Next