Budapesti Hírlap, 1927. október(47. évfolyam, 222–247. szám)

1927-10-25 / 242. szám

1927 október 25. (242. sz.)­ Budapesti Hírlap A POLITIKA HIREL Bud pénzügyminiszter Angliában Londonból jelentik: Búd János pénzügy­­miniszter tegnap Bury St. Edmondsba uta­zott, ahol mint magánember megtekintette az ottani cukorgyárat. Ezt a cukorgyárat, mint ismeretes, részben magyar tőkével és magyar szakemberek irányításával állítot­ták fel. A miniszter társaságában volt fele­ségén kívül Rubido Zichy Iván gróf lon­doni magyar követ és Szabóky Alajos ál­lamtitkár. A vendégeket a gyárban Hirsch, Acél és Hatvany báró igazgatók fogadták. Visszafelé való útjában a miniszter meg­nézte Cambridge nevezetességeit. Ma délelőtt a Rothschild-bankház főnö­kei fogadták a pénzügyminisztert és több mint három óra hosszat tartó beszélgetést folytattak vele. Délben sir William Good adott villásreggelit a Carlton-szállóban, ahol Bud pénzügyminiszter a City és az angol sajtó vezető személyiségeivel találkozott. A pénzügyminiszter a megjelentekkel beható eszmecserét folytatott, különösen Magyar­­ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Este Rubido Zichy Iván gróf londoni ma­gyar követ adott a Claridge-szállóban ebé­det, amelyen a pénzügyminiszter az angol pénzügyi világ néhány vezető tagjával volt együtt. Huszonegyéves korig nem lehet szeszesitalt kiszolgáltatni a fiatalkorúaknak. A képviselőház közegészségügyi és köz­­igazgatási bizottsága Lukács György elnök­­lésével ma délelőtt együttes ülést tartott amelyen az ifjú egyének számára szesze­­­ital kiszolgáltatásának korlátozásáról és a közönség szórakoztatására szolgáló nyilvá­nos helyiségeknek és helyeknek ifjú egyé­nek által való látogatására, szóló törvény­javaslatot tárgyalók. Buk­la-Szabó József előadó részletesen ismertette a javaslatot. Erődi-Harrach Tihamér a bűnözési ese­­tek csökkentése szempontjából üdvözölte, örömmel a javaslatot. Alföldy Béla dr. a kiszolgáltatási korhatárt norvég példa sze­­rint a betöltött 21 évre kívánja felemelni Ugyanezt kívánta Kéthly Anna, aki a ru­­mos tea kiszolgáltatását is eltiltani kí­vánja a húsz éves korig. Láng János rámutatott arra, hogy a falvakban a fiatalkorúak bűn,­esetei majdnem minden esetben az alkoho­lizmussal függnek össze, s ezért szívesen látná a vasárnapi italmíresi szünetet. Vass József népjóléti miniszter részlete­sen válaszolt az elhangzott felszólalásokra A bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadd azzal a kiegé­szítéssel, hogy a népjóléti miniszter felha­talmazást kapjon a megállapított 18 éves italkiszolgáltatási korhatárnak a betöltött 21. életévig rendeleti úton való felemel­­hetésére. A váci petíció tárgyalása. A közigazgatási bíróság Lampel-tanácsa ma délelőtt 10 órakor folytatta a váci pe­tíció ügyének tárgyalását. Lányi Márton választást védő a szombati tanúvallomá­sokra tette meg megjegyzéseit. Foglalko­zott az alsógödi Szabóky-vacsora dolgával s kimutatta, hogy a tanúk azt igazolták, hogy a vacsorán való részvétel költségeit mindenki maga fizette. Kimutatta, hogy a csendőrségi őrizetbevételekre is törvényes alap volt, utalt a csendőrkerületi parancs­nokság határozatára is, amely a csendőrök ellen lefolytatott házivizsgálat folyamán az eljárást megszüntette. Végül kérte a petí­ció elutasítását és a költségek megállapítá­sát. Tömösváry Tivadar a panaszos képvi­seletében viszont azt vitatta, hogy a váci választás során a törvényellenességek egész sorozata történt. . A tárgyalás folytatását szerdán délelőttre tűzték ki. Az autóadó a bizottságok előtt. A képviselőház pénz- és közlekedésügyi egyesített bizottsága ma délelőtt Ivády Béla elnöklésével hozzákezdett a közúti gépijáróművek megadóztatásáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalásához. A kormány részéről Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, Deseőffy Aurél, Varga Imre, Buday Béla és Forster Gyula államtitká­rok vettek részt. Temesváry Imre előadó ismertette a gépijáróművekre vonatkozó statisztikai adatokat, melyekből megtud­juk, hogy 1895-ben jelent meg az első autó hazánkban, 1910-ben mindössze 1047, míg a múlt hónapban már 17.068 autó és motorkerékpár járt az utakon. Autóközlekedésünk számára hengerelt út­testeket kell építeni, melyek többletkiadó­ sainak fedezésére­­ szolgána az autóadó, amit személyautóknál a lóerő, autóbu­szoknál és teherkocsiknál pedig a súly után vetnének ki. Kállay Tibor kifogásolta az adótételek nagyságát és kijelentette, hogy szükséges­nek tartaná, hogy az adóalap és az adóté­telek a törvényben határoztassanak meg. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minisz­ter szeretné már az egész útfejlesztő pro­gramját a parlament elé hozni, de sajnos, még nem ismeri a rendelkezésére álló ösz­­szeget. Nézete szerint nagyforgalmú utak­nál makadámrendszert, kis f­or­gal­m­ú a­k­­­m­­­bitument, középforgalmúaknál betont kel­lene alkalmazni. Szilágyi Lajos kérte, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbuszo­kat vonják ki a törvényjavaslat rendelke­zései alól. Rakovszky Iván igazságosabb adóalap megteremtését kívánja. A bizottság a tárgyalás folytatását csü­törtök délelőttre tűzte ki. Az egységes párt az Alföldön. Madarassy Gábor, a kiskundorozsmai kerület országgyűlési képviselője vasárnap beszámolóbeszédet mondott Dorozsmán. Nagy tetszéssel fogadott beszámolójában ismertette nyári külföldi tanulmányútjá­­nak tapasztalatait és a békerevízió lehető­ségét. Felhívta a párt tagjainak figyelmét, hogy minden érdeket félretéve, ennek a nagy gondolatnak szolgálatában álljanak. A­­ gyűlésen, melyen Dózsa István és Sztricha Kálmán plébános elnököltek, lel­kesen ünnepelték Bethlen István gróf mi­niszterelnököt. Kiskunfélegyházán Kiss István dr. or­szággyűlési képviselő tartott beszámolót az egységes párt értekezletén, melyen részt­­vett még Usetty Béla és Simon András egy­ségespárti képviselő is. Az értekezletet va­csora követte, melyen Puskás Béla párt­elnök köszöntötte a vendégeket. Diákgyűlések a numerusz klauzusz mellett. A numerusz klauzusz törvényének az a módosítása, amelyet Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter bejelentett és amelynek az a célja, hogy kiemetessék a törvényből az a szakasz, melyet a hazai zsidóság magára nézve állandóan sérelmezett az egyetemi ifjúság soraiban nagy izgalmat robbantott ki. Jóllehet a diákság tisztában van azzal, hogy a törvény módosítására főképp külpolitikai szempontokból a kor­mányzatnak szüksége van, a tervezett mó­dosítás a bajtársi egyesületek szellemében nevelődött főiskolásokat arra ösztökélte, hogy a törvény eredeti formájában való fenntartásához ragaszkodásukat a közvéle­mény és a kormány tudomására hozzák. E végből tegnap délben a Tudomány­­egyetem bölcsészetkari épületében a hét nagy diákszövetség elnöksége, néhány egye­temi tanárral az élén, értekezletet tartott, amelyen hosszan tanácskoztak az ifjúsági szervezetek követendő magatartásáról. Je­len voltak a Hungária Magyar Techniku­sok Egyesülete, a Turul Bajtársi Szövetség, a MEFHOSz, a Főiskolai Sportszövetség, a Menekült Diákok Szövetsége, a Katolikus és Protestáns Diákszövetségek vezetői, és nem egynémelyikük részéről heves kifaka­­dások történtek a bejelentett változta­tás ellen. Végeredményben az Ifjúsági Nagy­­bizottság úgy határozott, hogy a diákszö­vetségeken keresztül az egyetemi ifjúságot felhívja a törvény betűjéhez és szellemé­hez való kitartó ragaszkodásra, valamint elhatározták azt is, hogy a magyar társa­dalomhoz fordulnak és e végből a nemzeti irányú társadalmi egyesületeket a nume­rusz klauzusz mellett való állásfoglalásra kérik föl. Mára azután két hatalmas gyűlésen fe­jezte ki az egyetemi ifjúság állásfoglalását. Déli tizenkét órakor a Műegyetem ifjúsága gyülekezett össze a tantermekből, labo­ratóriumokból és a rajztermekből a köz­ponti épület n­agy aulájába. A gyűlésen a Hungária Bajtársi Egyesület és a Műegye­temi Segítőegyesület tagjai szinte teljes számmal vettek részt, úgy hogy mintegy ezerötszázan zsúfolásig megtöltötték az óriási csarnokot. A résztvevők legelőször levett kalappal elmondták a Magyar Hiszekegyet, majd Rohringer Sándor dr. műegyetemi tanár,­­ aki a rektor megbízásából vett részt a gyűlésen, hogy így biztosítsa nyugodt lefo­lyását, — szólott az egybegyűlt ifjúsághoz, figyelmeztetve őket a komoly és fegyelme­zett magatartás szükségességére, hogy így a hozandó határozatnak valóban súlya le­hessen. Utána Ferdinandy Gejza mérnök­­hallgató, a Műegyetemi Segítőegylet elnöke vázolta a tervezett módosítást, Marton Pál főtitkár pedig határozati javaslatot terjesz­tett elő, amely szerint: 1. A műegyetemi ifjúság ragaszkodik a numersz klauzusz törvénye és szelle­mének változatlan épségben tartásához. 2. Kívánja, hogy a numerusz klauzusz által felvettek száma nem a felvételre engedett kerethez, hanem a ténylegesen felvett hallgatók számához viszonyíttas­­sék. 3. Kívánja a törvényt ama magyaror­szági főiskolákra is kiterjeszteni, ame­­lyeknél a fenti törvény által az egyete­mekre engedett számarányon felül is vettek fel zsidókat. 4. Kívánja a külföldi diplomák és ok­levelek nosztrifikálásának is a fenti tör­vény szellemében megfelelő törvényes rendezését. 5. Kívánja egy hivatalos, pártatlan bizottság­­kiküldését a külföldi honos idegen műszaki alkalmazottak alkalma­zásának felülvizsgálására és ezeknek magyarokkal való haladéktalan helyet­tesítését.­­6. Szükségesnek tartja a bel- és kül­földi társadalmi propaganda és akció megindítását. Végül, hogy a határozatot memoran­dum alakjában, az Országház­ térre fel­, vonulva, az egész ifjúság jelenlétében küldöttség adja át a képviselőház és a főrendiház elnökének. A határozati javaslatot egyhangúan vi­haros éljenzés közepette fogadta el a nagy­gyűlés, amelyhez még Vér Tibor dr. mű­egyetemi adjunktus intézett buzdító sza­vakat. Beszéde után a Himnusz éneklése közben nyugodtan, a legnagyobb rendben vonult vissza megint a műegyetemi diák­ság a tantermekbe és munkahelyeire. A délutáni gyűlések. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Országos Szövetsége (MEFHOSz) ma délután négy órakor rendkívüli elnöki tanácsülésen foglalkozott a numerusz klau­­zusz-törvény kérdésével. ,,A Szövetség, a­melynek tagegyesületei sorában a budapestieken kívül helyet fog­lalnak a debreceni, kecskeméti, keszthelyi, miskolci, magyaróvári,­­pápai, pécsi, sáros­pataki, soproni és szegedi egyetemi és főiskolai diákegyesületek is,­­ a legna­gyobb megdöbbenéssel és megütközéssel vett tudomást a kormányelnök és a kul­tuszminiszter részéről a numerusz klau­­zusz törvény megszüntetése iránt tett nyi­latkozatokról és egyhangúan állást foglalt a numerusz klauzusz törvény megtartása mellett. Egyúttal a szövetség átiratot inté­zett a bécsi, braunschweigi, hallei, mün­cheni, párisi strassburgi tagegyesületeihez, hogy hívják fel az ottani keresztény ifjú­ságok figyelmét arra a támadásra, amely a magyar keresztény társadalmat éri a mó­dosítás kierőszakolásával a nemzetközi zsidó szervezetek részéről.“ A MEFHOSZ ülése alatt már gyülekezni kezdett a Tudományegyetem ifjúsága a böl­csészkar m­úzeum-körúti épületének máso­dik udvarában, ahová a Turul Bajtársi Szövetség hívott össze nagygyűlést. Tömött sorokban érkeztek az egyes karokról a különböző bajtársi egyesületek leventéi, úgy hogy fél öt órakor már zsúfolásig megtelt a nagy udvar. Nemsokára meg­jelent az egyik feljárónál a bajtársi egye­sületek vezérsége, élén Méhely Lajos böl­csészkari dékánnal, a bajtársi egyesületek egyik patrónusával, aki a lelkesen éljenző diákságot rendre és önuralomra intette. Utána a Turul Bajtársi Szövetség főve­zére, vitéz Bánsághy György dr. orvos is­mertette a bejelentett módosítást, amely ellen való állásfoglalásra hívta fel határo­zati javaslatában a bajtársi egyesületek tag­jait, amit azok épp úgy, mint délelőtt a Műegyetemen, egyhangúan el is fogadtak. Rajta kívül még Szentes István dr., az orvoskari Csaba Bajtársi Egyesület vezére buzdította a diákságot. A gyűlés fél hat órakor ért véget és utána a mintegy két­ezer főnyi résztvevő fegyelmezett rendben hagyta el az épületet. Úgy értesülünk, hogy a budapesti ifjú­ságéhoz hasonló állásfoglalásra készülnek a vidéki egyetemek keresztény hallgatói is, sőt a legközelebb egy központi bizottság fog alakulni, mely meg fogja szervezni a társadalmi ellenállást is a numerusz klau­zusz tervezett módosításával szemben. Az ifjúság vezetői pedig már holnap felkere­sik az országgyűlés két házának elnökét, hogy a tiltakozó memorandum átadására időpont kitűzését kérjék tőlük. A rendőri intézkedések. Az egyetem épületében lejátszódott jele­netek hullámai kis mértékben átcsaptak az utcára is és többször foglalkoztatták a rendőrséget. Reggel először is arról érke­zett jelentés, hogy a Műegyetem épületében verekedés folyik és attól lehet" tartani hogy az épület elött is folytatódni fog Azonnal rendőrök mentek ki és elhelyez­kedtek az épület körül. Mikor a Műegyetem kapuját bezárták és egy altiszt igazoltat az egyetemre igyekvő hallgatókat, a rém­őrök is ott maradtak arra az esetre, hoy ha az egyetemi hatóságok intézkedésevn szemben az idegenek ellenkezést tanúsít­nának, eljárhassanak az illetők ellen. .A igazoltatás azonban simán folyt és nem­ került sor a rendőrség beavatkozására. Hasonló volt a helyzet a központi egye­­tem körül is. A IV. kerületi kapitányságra egy tisztviselő vezetésével rendőrök vonul­tak ki készen arra, hogy megakadályozzák az esetleges utcai rendbontást. Itt sem vól szükség a rendőrség beavatkozására, mind­össze az történt, hogy az épület körül gyü­lekező és hangosan vitatkozó kisebb diák­csoportokat felszólították, hogy távozzanak és ne zavarják az utca rendjét, ami zavar­talanul meg is történt. A rendőrségre mindössze egyetlen komo­­lyabb incidensről érkezett jelentés. A böl­csészetkari épület udvarán az igazoltató diákok megtámadták és ütlegelni kezdték Kovács Géza 39 éves egyetemi hallgató! Kovács félig eszméletlenül támolygott ki az utcára. Az intézkedő rendőrtisztviselő a mentőket hívta, akik első segítségben ré­szesítették. Kovács a VIII. kerületi kapi­tányságon súlyos testi sértés miatt felje­lentést tett ismeretlen tettesek ellen. A rendőrség ebben az ügyben megindította a vizsgálatot, annak megállapítására, hogy kik bántalmazták. Az egyetemeken történt események hí­rére a főkapitány permanenciát rendelt el azokban a kerületekben, ahol az egyetemi épületek vannak. A negyedik és VIII. ke­rületi kapitányság összes tisztviselőit be­rendelték, az őrszemélyzetét megerőrösí­­tették és készenlétbe helyezték. A délután négy órai gyűlés idejére Székely Vladimír főtanácsos, a IV. kerületi kapitányság ve­zetőjének intézkedésére nagyobb rendőr­osztag vonult ki a bölcsészkar elé. Az egyetem épülete körül megerősített rendőr­­őrjáratok, lovas- és kerékpárosrendőrök cirkáltak. A gyűlés azonban a legnagyobb rendben folyt le. Befejezés után az egye­temi hallgatók békésen, minden rendzava­rás nélkül távoztak el. Néhol kisebb cso­portokba verődve vitatták meg az esemé­nyeket, de a rendőrök felszólítására min­den további nélkül feloszlottak a csopor­tok és a diákok nyugodtan, rendben eltá­voztak. Tüntetés egy esti lap ellen. Délután negyedhétkor egy esti lap Er­­zsébet­ körúti kiadóhivatala előtt körülbelül huszonöt-harminc főnyi fiatalember gyűlt össze. Először csak­ hangosan kiáltoztak és erős kifakadásokat hallattak a lap el­len, majd letépték a kiadóhivatal elé akasz­tott híradó papírtáblákat és összetépték. A tüntetés nagy riadalmat keltett a kör­nyéken, a VII.­­ kerületi kapitányságról Márffy Sándor kapitány vezetésével rend­őrök siettek ki és feloszlatták a fiatalem­berekből álló rajongó csoportot. Az egész tüntetés néhány percig tartott. A csoport feloszlatása közben a közönség közül többen megjegyzéseket tettek a rendőrségre és be­avatkoztak a rendőrtisztviselők intézkedé­seibe. A beavatkozók közül kettőt előállí­tottak a kapitányságra, ahonnan igazolta­tás után elbocsátották őket. A kisebbszabású tüntetés után készen­létet rendeltek el a VII. kerületi kapitány­ság területére is. A kiadóhivatal környé­kére nagyobb rendőrosztagot vezényeltek ki, több beavatkozásra azonban már nem került sor. A rendőri készenlét a késő éj­szakai órákig tartott, azonban a napközben történt nem jelentős incidenseken kívül többé semmi sem zavarta meg az utca rendjét. 3 „Igazoltatások*­ az egyetemen. Mialatt az egyetemi ifjúság bajtársi szer­vezetei izgatott hangulatban ugyan, de rendben folytatták le gyűléseiket, illetve készülődtek rájuk, addig a diákság egy része megint sajnálatos eseményekre ra­gadtatta magát. Kilenc óra tájban, az első órát követő szünetben, a műegyetem fo­lyosóin tartózkodó hallgatók közül né­hány zsidó diákot igazoltattak és közre­­véve a kapuig vitték őket, másokat vi­szont nem engedtek be az épületbe. Amint a rektor, Szily Kálmán dr. műegyetemi tanár értesült az igazoltatásokról, intézke­dett, hogy az összes kapukat azonnal le­zárják és a Műegyetem altisztjei igazol­tassák a belépőket, úgy, hogy csak mű­egyetemi hallgatókat bocsássanak be. A rektor ugyanis tartott attól, hogy esetleg más fakultások hallgatói, vagy idegenek jönnek be az épületbe és a délre hirdetett nagygyűlés komolyságát és nyugodtságát megzavarják, így aztán a Műegyetemen több incidens nem is fordult elő az egész nap folyamán. A Tudományegyetemen a szerb-utcai jogi fakultás és a múzeum-körúti böl­csészkar volt a rendzavarások színhelye, míg az orvosi épületekben a legteljesebb rend uralkodott. A jogi fakultáson sorra járták a tantermeket és az ott talált ,gyar

Next