Budapesti Hírlap, 1927. október(47. évfolyam, 222–247. szám)
1927-10-25 / 242. szám
1927 október 25. (242. sz.) Budapesti Hírlap A POLITIKA HIREL Bud pénzügyminiszter Angliában Londonból jelentik: Búd János pénzügyminiszter tegnap Bury St. Edmondsba utazott, ahol mint magánember megtekintette az ottani cukorgyárat. Ezt a cukorgyárat, mint ismeretes, részben magyar tőkével és magyar szakemberek irányításával állították fel. A miniszter társaságában volt feleségén kívül Rubido Zichy Iván gróf londoni magyar követ és Szabóky Alajos államtitkár. A vendégeket a gyárban Hirsch, Acél és Hatvany báró igazgatók fogadták. Visszafelé való útjában a miniszter megnézte Cambridge nevezetességeit. Ma délelőtt a Rothschild-bankház főnökei fogadták a pénzügyminisztert és több mint három óra hosszat tartó beszélgetést folytattak vele. Délben sir William Good adott villásreggelit a Carlton-szállóban, ahol Bud pénzügyminiszter a City és az angol sajtó vezető személyiségeivel találkozott. A pénzügyminiszter a megjelentekkel beható eszmecserét folytatott, különösen Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Este Rubido Zichy Iván gróf londoni magyar követ adott a Claridge-szállóban ebédet, amelyen a pénzügyminiszter az angol pénzügyi világ néhány vezető tagjával volt együtt. Huszonegyéves korig nem lehet szeszesitalt kiszolgáltatni a fiatalkorúaknak. A képviselőház közegészségügyi és közigazgatási bizottsága Lukács György elnöklésével ma délelőtt együttes ülést tartott amelyen az ifjú egyének számára szeszeital kiszolgáltatásának korlátozásáról és a közönség szórakoztatására szolgáló nyilvános helyiségeknek és helyeknek ifjú egyének által való látogatására, szóló törvényjavaslatot tárgyalók. Bukla-Szabó József előadó részletesen ismertette a javaslatot. Erődi-Harrach Tihamér a bűnözési esetek csökkentése szempontjából üdvözölte, örömmel a javaslatot. Alföldy Béla dr. a kiszolgáltatási korhatárt norvég példa szerint a betöltött 21 évre kívánja felemelni Ugyanezt kívánta Kéthly Anna, aki a rumos tea kiszolgáltatását is eltiltani kívánja a húsz éves korig. Láng János rámutatott arra, hogy a falvakban a fiatalkorúak bűn,esetei majdnem minden esetben az alkoholizmussal függnek össze, s ezért szívesen látná a vasárnapi italmíresi szünetet. Vass József népjóléti miniszter részletesen válaszolt az elhangzott felszólalásokra A bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadd azzal a kiegészítéssel, hogy a népjóléti miniszter felhatalmazást kapjon a megállapított 18 éves italkiszolgáltatási korhatárnak a betöltött 21. életévig rendeleti úton való felemelhetésére. A váci petíció tárgyalása. A közigazgatási bíróság Lampel-tanácsa ma délelőtt 10 órakor folytatta a váci petíció ügyének tárgyalását. Lányi Márton választást védő a szombati tanúvallomásokra tette meg megjegyzéseit. Foglalkozott az alsógödi Szabóky-vacsora dolgával s kimutatta, hogy a tanúk azt igazolták, hogy a vacsorán való részvétel költségeit mindenki maga fizette. Kimutatta, hogy a csendőrségi őrizetbevételekre is törvényes alap volt, utalt a csendőrkerületi parancsnokság határozatára is, amely a csendőrök ellen lefolytatott házivizsgálat folyamán az eljárást megszüntette. Végül kérte a petíció elutasítását és a költségek megállapítását. Tömösváry Tivadar a panaszos képviseletében viszont azt vitatta, hogy a váci választás során a törvényellenességek egész sorozata történt. . A tárgyalás folytatását szerdán délelőttre tűzték ki. Az autóadó a bizottságok előtt. A képviselőház pénz- és közlekedésügyi egyesített bizottsága ma délelőtt Ivády Béla elnöklésével hozzákezdett a közúti gépijáróművek megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásához. A kormány részéről Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter, Deseőffy Aurél, Varga Imre, Buday Béla és Forster Gyula államtitkárok vettek részt. Temesváry Imre előadó ismertette a gépijáróművekre vonatkozó statisztikai adatokat, melyekből megtudjuk, hogy 1895-ben jelent meg az első autó hazánkban, 1910-ben mindössze 1047, míg a múlt hónapban már 17.068 autó és motorkerékpár járt az utakon. Autóközlekedésünk számára hengerelt úttesteket kell építeni, melyek többletkiadó sainak fedezésére szolgána az autóadó, amit személyautóknál a lóerő, autóbuszoknál és teherkocsiknál pedig a súly után vetnének ki. Kállay Tibor kifogásolta az adótételek nagyságát és kijelentette, hogy szükségesnek tartaná, hogy az adóalap és az adótételek a törvényben határoztassanak meg. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter szeretné már az egész útfejlesztő programját a parlament elé hozni, de sajnos, még nem ismeri a rendelkezésére álló öszszeget. Nézete szerint nagyforgalmú utaknál makadámrendszert, kis forgalmú akmbitument, középforgalmúaknál betont kellene alkalmazni. Szilágyi Lajos kérte, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbuszokat vonják ki a törvényjavaslat rendelkezései alól. Rakovszky Iván igazságosabb adóalap megteremtését kívánja. A bizottság a tárgyalás folytatását csütörtök délelőttre tűzte ki. Az egységes párt az Alföldön. Madarassy Gábor, a kiskundorozsmai kerület országgyűlési képviselője vasárnap beszámolóbeszédet mondott Dorozsmán. Nagy tetszéssel fogadott beszámolójában ismertette nyári külföldi tanulmányútjának tapasztalatait és a békerevízió lehetőségét. Felhívta a párt tagjainak figyelmét, hogy minden érdeket félretéve, ennek a nagy gondolatnak szolgálatában álljanak. A gyűlésen, melyen Dózsa István és Sztricha Kálmán plébános elnököltek, lelkesen ünnepelték Bethlen István gróf miniszterelnököt. Kiskunfélegyházán Kiss István dr. országgyűlési képviselő tartott beszámolót az egységes párt értekezletén, melyen résztvett még Usetty Béla és Simon András egységespárti képviselő is. Az értekezletet vacsora követte, melyen Puskás Béla pártelnök köszöntötte a vendégeket. Diákgyűlések a numerusz klauzusz mellett. A numerusz klauzusz törvényének az a módosítása, amelyet Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter bejelentett és amelynek az a célja, hogy kiemetessék a törvényből az a szakasz, melyet a hazai zsidóság magára nézve állandóan sérelmezett az egyetemi ifjúság soraiban nagy izgalmat robbantott ki. Jóllehet a diákság tisztában van azzal, hogy a törvény módosítására főképp külpolitikai szempontokból a kormányzatnak szüksége van, a tervezett módosítás a bajtársi egyesületek szellemében nevelődött főiskolásokat arra ösztökélte, hogy a törvény eredeti formájában való fenntartásához ragaszkodásukat a közvélemény és a kormány tudomására hozzák. E végből tegnap délben a Tudományegyetem bölcsészetkari épületében a hét nagy diákszövetség elnöksége, néhány egyetemi tanárral az élén, értekezletet tartott, amelyen hosszan tanácskoztak az ifjúsági szervezetek követendő magatartásáról. Jelen voltak a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, a Turul Bajtársi Szövetség, a MEFHOSz, a Főiskolai Sportszövetség, a Menekült Diákok Szövetsége, a Katolikus és Protestáns Diákszövetségek vezetői, és nem egynémelyikük részéről heves kifakadások történtek a bejelentett változtatás ellen. Végeredményben az Ifjúsági Nagybizottság úgy határozott, hogy a diákszövetségeken keresztül az egyetemi ifjúságot felhívja a törvény betűjéhez és szelleméhez való kitartó ragaszkodásra, valamint elhatározták azt is, hogy a magyar társadalomhoz fordulnak és e végből a nemzeti irányú társadalmi egyesületeket a numerusz klauzusz mellett való állásfoglalásra kérik föl. Mára azután két hatalmas gyűlésen fejezte ki az egyetemi ifjúság állásfoglalását. Déli tizenkét órakor a Műegyetem ifjúsága gyülekezett össze a tantermekből, laboratóriumokból és a rajztermekből a központi épület nagy aulájába. A gyűlésen a Hungária Bajtársi Egyesület és a Műegyetemi Segítőegyesület tagjai szinte teljes számmal vettek részt, úgy hogy mintegy ezerötszázan zsúfolásig megtöltötték az óriási csarnokot. A résztvevők legelőször levett kalappal elmondták a Magyar Hiszekegyet, majd Rohringer Sándor dr. műegyetemi tanár, aki a rektor megbízásából vett részt a gyűlésen, hogy így biztosítsa nyugodt lefolyását, — szólott az egybegyűlt ifjúsághoz, figyelmeztetve őket a komoly és fegyelmezett magatartás szükségességére, hogy így a hozandó határozatnak valóban súlya lehessen. Utána Ferdinandy Gejza mérnökhallgató, a Műegyetemi Segítőegylet elnöke vázolta a tervezett módosítást, Marton Pál főtitkár pedig határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint: 1. A műegyetemi ifjúság ragaszkodik a numersz klauzusz törvénye és szellemének változatlan épségben tartásához. 2. Kívánja, hogy a numerusz klauzusz által felvettek száma nem a felvételre engedett kerethez, hanem a ténylegesen felvett hallgatók számához viszonyíttassék. 3. Kívánja a törvényt ama magyarországi főiskolákra is kiterjeszteni, amelyeknél a fenti törvény által az egyetemekre engedett számarányon felül is vettek fel zsidókat. 4. Kívánja a külföldi diplomák és oklevelek nosztrifikálásának is a fenti törvény szellemében megfelelő törvényes rendezését. 5. Kívánja egy hivatalos, pártatlan bizottságkiküldését a külföldi honos idegen műszaki alkalmazottak alkalmazásának felülvizsgálására és ezeknek magyarokkal való haladéktalan helyettesítését.6. Szükségesnek tartja a bel- és külföldi társadalmi propaganda és akció megindítását. Végül, hogy a határozatot memorandum alakjában, az Országház térre fel, vonulva, az egész ifjúság jelenlétében küldöttség adja át a képviselőház és a főrendiház elnökének. A határozati javaslatot egyhangúan viharos éljenzés közepette fogadta el a nagygyűlés, amelyhez még Vér Tibor dr. műegyetemi adjunktus intézett buzdító szavakat. Beszéde után a Himnusz éneklése közben nyugodtan, a legnagyobb rendben vonult vissza megint a műegyetemi diákság a tantermekbe és munkahelyeire. A délutáni gyűlések. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSz) ma délután négy órakor rendkívüli elnöki tanácsülésen foglalkozott a numerusz klauzusz-törvény kérdésével. ,,A Szövetség, amelynek tagegyesületei sorában a budapestieken kívül helyet foglalnak a debreceni, kecskeméti, keszthelyi, miskolci, magyaróvári,pápai, pécsi, sárospataki, soproni és szegedi egyetemi és főiskolai diákegyesületek is, a legnagyobb megdöbbenéssel és megütközéssel vett tudomást a kormányelnök és a kultuszminiszter részéről a numerusz klauzusz törvény megszüntetése iránt tett nyilatkozatokról és egyhangúan állást foglalt a numerusz klauzusz törvény megtartása mellett. Egyúttal a szövetség átiratot intézett a bécsi, braunschweigi, hallei, müncheni, párisi strassburgi tagegyesületeihez, hogy hívják fel az ottani keresztény ifjúságok figyelmét arra a támadásra, amely a magyar keresztény társadalmat éri a módosítás kierőszakolásával a nemzetközi zsidó szervezetek részéről.“ A MEFHOSZ ülése alatt már gyülekezni kezdett a Tudományegyetem ifjúsága a bölcsészkar múzeum-körúti épületének második udvarában, ahová a Turul Bajtársi Szövetség hívott össze nagygyűlést. Tömött sorokban érkeztek az egyes karokról a különböző bajtársi egyesületek leventéi, úgy hogy fél öt órakor már zsúfolásig megtelt a nagy udvar. Nemsokára megjelent az egyik feljárónál a bajtársi egyesületek vezérsége, élén Méhely Lajos bölcsészkari dékánnal, a bajtársi egyesületek egyik patrónusával, aki a lelkesen éljenző diákságot rendre és önuralomra intette. Utána a Turul Bajtársi Szövetség fővezére, vitéz Bánsághy György dr. orvos ismertette a bejelentett módosítást, amely ellen való állásfoglalásra hívta fel határozati javaslatában a bajtársi egyesületek tagjait, amit azok épp úgy, mint délelőtt a Műegyetemen, egyhangúan el is fogadtak. Rajta kívül még Szentes István dr., az orvoskari Csaba Bajtársi Egyesület vezére buzdította a diákságot. A gyűlés fél hat órakor ért véget és utána a mintegy kétezer főnyi résztvevő fegyelmezett rendben hagyta el az épületet. Úgy értesülünk, hogy a budapesti ifjúságéhoz hasonló állásfoglalásra készülnek a vidéki egyetemek keresztény hallgatói is, sőt a legközelebb egy központi bizottság fog alakulni, mely meg fogja szervezni a társadalmi ellenállást is a numerusz klauzusz tervezett módosításával szemben. Az ifjúság vezetői pedig már holnap felkeresik az országgyűlés két házának elnökét, hogy a tiltakozó memorandum átadására időpont kitűzését kérjék tőlük. A rendőri intézkedések. Az egyetem épületében lejátszódott jelenetek hullámai kis mértékben átcsaptak az utcára is és többször foglalkoztatták a rendőrséget. Reggel először is arról érkezett jelentés, hogy a Műegyetem épületében verekedés folyik és attól lehet" tartani hogy az épület elött is folytatódni fog Azonnal rendőrök mentek ki és elhelyezkedtek az épület körül. Mikor a Műegyetem kapuját bezárták és egy altiszt igazoltat az egyetemre igyekvő hallgatókat, a rémőrök is ott maradtak arra az esetre, hoy ha az egyetemi hatóságok intézkedésevn szemben az idegenek ellenkezést tanúsítnának, eljárhassanak az illetők ellen. .A igazoltatás azonban simán folyt és nem került sor a rendőrség beavatkozására. Hasonló volt a helyzet a központi egyetem körül is. A IV. kerületi kapitányságra egy tisztviselő vezetésével rendőrök vonultak ki készen arra, hogy megakadályozzák az esetleges utcai rendbontást. Itt sem vól szükség a rendőrség beavatkozására, mindössze az történt, hogy az épület körül gyülekező és hangosan vitatkozó kisebb diákcsoportokat felszólították, hogy távozzanak és ne zavarják az utca rendjét, ami zavartalanul meg is történt. A rendőrségre mindössze egyetlen komolyabb incidensről érkezett jelentés. A bölcsészetkari épület udvarán az igazoltató diákok megtámadták és ütlegelni kezdték Kovács Géza 39 éves egyetemi hallgató! Kovács félig eszméletlenül támolygott ki az utcára. Az intézkedő rendőrtisztviselő a mentőket hívta, akik első segítségben részesítették. Kovács a VIII. kerületi kapitányságon súlyos testi sértés miatt feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. A rendőrség ebben az ügyben megindította a vizsgálatot, annak megállapítására, hogy kik bántalmazták. Az egyetemeken történt események hírére a főkapitány permanenciát rendelt el azokban a kerületekben, ahol az egyetemi épületek vannak. A negyedik és VIII. kerületi kapitányság összes tisztviselőit berendelték, az őrszemélyzetét megerőrösítették és készenlétbe helyezték. A délután négy órai gyűlés idejére Székely Vladimír főtanácsos, a IV. kerületi kapitányság vezetőjének intézkedésére nagyobb rendőrosztag vonult ki a bölcsészkar elé. Az egyetem épülete körül megerősített rendőrőrjáratok, lovas- és kerékpárosrendőrök cirkáltak. A gyűlés azonban a legnagyobb rendben folyt le. Befejezés után az egyetemi hallgatók békésen, minden rendzavarás nélkül távoztak el. Néhol kisebb csoportokba verődve vitatták meg az eseményeket, de a rendőrök felszólítására minden további nélkül feloszlottak a csoportok és a diákok nyugodtan, rendben eltávoztak. Tüntetés egy esti lap ellen. Délután negyedhétkor egy esti lap Erzsébet körúti kiadóhivatala előtt körülbelül huszonöt-harminc főnyi fiatalember gyűlt össze. Először csak hangosan kiáltoztak és erős kifakadásokat hallattak a lap ellen, majd letépték a kiadóhivatal elé akasztott híradó papírtáblákat és összetépték. A tüntetés nagy riadalmat keltett a környéken, a VII. kerületi kapitányságról Márffy Sándor kapitány vezetésével rendőrök siettek ki és feloszlatták a fiatalemberekből álló rajongó csoportot. Az egész tüntetés néhány percig tartott. A csoport feloszlatása közben a közönség közül többen megjegyzéseket tettek a rendőrségre és beavatkoztak a rendőrtisztviselők intézkedéseibe. A beavatkozók közül kettőt előállítottak a kapitányságra, ahonnan igazoltatás után elbocsátották őket. A kisebbszabású tüntetés után készenlétet rendeltek el a VII. kerületi kapitányság területére is. A kiadóhivatal környékére nagyobb rendőrosztagot vezényeltek ki, több beavatkozásra azonban már nem került sor. A rendőri készenlét a késő éjszakai órákig tartott, azonban a napközben történt nem jelentős incidenseken kívül többé semmi sem zavarta meg az utca rendjét. 3 „Igazoltatások* az egyetemen. Mialatt az egyetemi ifjúság bajtársi szervezetei izgatott hangulatban ugyan, de rendben folytatták le gyűléseiket, illetve készülődtek rájuk, addig a diákság egy része megint sajnálatos eseményekre ragadtatta magát. Kilenc óra tájban, az első órát követő szünetben, a műegyetem folyosóin tartózkodó hallgatók közül néhány zsidó diákot igazoltattak és közrevéve a kapuig vitték őket, másokat viszont nem engedtek be az épületbe. Amint a rektor, Szily Kálmán dr. műegyetemi tanár értesült az igazoltatásokról, intézkedett, hogy az összes kapukat azonnal lezárják és a Műegyetem altisztjei igazoltassák a belépőket, úgy, hogy csak műegyetemi hallgatókat bocsássanak be. A rektor ugyanis tartott attól, hogy esetleg más fakultások hallgatói, vagy idegenek jönnek be az épületbe és a délre hirdetett nagygyűlés komolyságát és nyugodtságát megzavarják, így aztán a Műegyetemen több incidens nem is fordult elő az egész nap folyamán. A Tudományegyetemen a szerb-utcai jogi fakultás és a múzeum-körúti bölcsészkar volt a rendzavarások színhelye, míg az orvosi épületekben a legteljesebb rend uralkodott. A jogi fakultáson sorra járták a tantermeket és az ott talált ,gyar